Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ He Teemɔŋ Nikasemɔ He Miishɛɛ

Ná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ He Teemɔŋ Nikasemɔ He Miishɛɛ

Ná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ He Teemɔŋ Nikasemɔ He Miishɛɛ

“Majwɛŋ onitsumɔi lɛ fɛɛ he, ni masusu onifeemɔi lɛ ahe.”—LALA 77:13.

1, 2. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔto be kɛha nii anɔ jwɛŋmɔ lɛ? (b) Mɛni wiemɔ ni ji ‘nii ahe jwɛŋmɔ’ kɛ ‘nii ahe susumɔ’ lɛ tsɔɔ?

ÁKƐ Yesu Kristo kaselɔi lɛ, esa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ kɛ yiŋtoo hewɔ ni wɔsɔmɔɔ Lɛ lɛ afee nɔ̃ titri ni he hiaa wɔ waa. Shi, ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo bɛ dekã kwraa aahu akɛ amɛnáaa be ni amɛkɛaajwɛŋ nii anɔ. Amɛkɛ amɛhe ewo heloonaa nitsumɔi, guɔyeli nibii ahemɔ, kɛ shwɛmɔ-kɛ-ŋɔɔmɔ ni nilee bɛ mli lɛ mli vii. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsi wɔhe kɛjɛ nifeemɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he nɛɛ he lɛ? Taakɛ bɔ ni wɔtoɔ be pɔtɛɛ ko daa gbi kɛha nibii ni he hiaa, tamɔ niyeli kɛ wɔɔ lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔto be gbi fɛɛ gbi koni wɔkɛjwɛŋ Yehowa nitsumɔi kɛ enifeemɔi anɔ.—5 Mose 8:3; Mateo 4:4.

2 Ani ota shi ojwɛŋ nii anɔ pɛŋ? Ákɛ aaajwɛŋ nii anɔ lɛ tsɔɔ mɛni? Wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ wiemɔ lɛ shishi akɛ “ní mɔ ko kɛ esusumɔi aaama nɔ ko nɔ: esusu nii ahe loo ekɛ ejwɛŋmɔ ama nii anɔ.” Ni wiemɔ ni ji ‘kɛ jwɛŋmɔ ma nii anɔ’ lɛ shishi ji “ní asusu he: ajwɛŋ he . . . ni ajwɛŋ loo asusu nii ahe, titri lɛ, yɛ kpoofeemɔ, kɛ hiɛdɔɔ, kɛ gbɛ ni mli kwɔ nɔ.” Mɛɛ shishinumɔ enɛ hiɛ kɛha wɔ?

3. Mɛni he mumɔŋ shweremɔ ni aaaná lɛ kɔɔ he tɛ̃ɛ?

3 Nɔ kome ji akɛ, esa akɛ ekai wɔ nɔ ni bɔfo Paulo ŋma kɛyaha enaanyo tsulɔ Timoteo lɛ, akɛ: “Hii wolo kanemɔ kɛ ŋaawoo kɛ nitsɔɔmɔ he kɛyashi beyinɔ ni maba. . . . Bɔɔ nii nɛɛ ahe mɔdɛŋ, okɛ ohe awo mli kwraa, koni mɛi fɛɛ ana oshweremɔ faŋŋ.” Hɛɛ, aakpa nɔyaa kɛ shweremɔ gbɛ, ni Paulo wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ tsakpaa ko kã mumɔŋ saji ahe susumɔ kɛ nɔyaa teŋ. Nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ hu. Bɔni afee ni wɔtsui anyɔ wɔmli akɛ wɔmiishwere yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ ‘wɔjwɛŋ’ nibii ni kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ tsakpaa lɛ ‘nɔ’ ni ‘wɔkɛ wɔhe awo mli kwraa.’—1 Timoteo 4:13-15.

4. Mɛɛ dɛŋdadei obaanyɛ okɛtsu nii koni eye ebua bo ni osusu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he be fɛɛ be?

4 Be ni hi fe fɛɛ kɛha bo koni okɛjwɛŋ nii anɔ lɛ damɔ nɔ ni bo kɛ oweku lɛ feɔ daa lɛ nɔ. Mɛi babaoo susuɔ Biblia ŋmalɛ ko he leebi mra beni amɛkaneɔ wolo bibioo ni ji Ŋmalɛi lɛ Amli ni Wɔɔkwɛ Daa lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nitsulɔi aaafee 20,000 ni kɛ amɛhe eha ni tsuɔ nii yɛ Betel shiai amli yɛ jeŋ fɛɛ lɛ kɛ Biblia ŋmalɛ kɛha gbi lɛ he susumɔ minitii 15 jeɔ gbi lɛ shishi. Yɛ be mli ni Betel weku lɛ mli mɛi fioo pɛ náa daa leebi nifeemɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ, mɛi ni eshwɛ lɛ jwɛŋɔ nɔ ni akɛɔ kɛ nɔ ni akaneɔ lɛ nɔ. Odasefoi krokomɛi hu jwɛŋɔ Yehowa Wiemɔ lɛ nɔ beni amɛyaa nitsumɔ lɛ. Amɛboɔ Biblia lɛ kɛ Buu-Mɔɔ Awake! woji tɛtrɛbii ahe kasɛt ni yɔɔ wiemɔi komɛi amli lɛ toi. Ŋamɛi pii ni kwɛɔ shia lɛ feɔ enɛ yɛ be mli ni amɛfeɔ shia nii lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛmiikase lalatsɛ Asaf, mɔ ni ŋma akɛ: “Matsĩ Yehowa nifeemɔ nii lɛ atã, hɛɛ, makai oblema naakpɛɛ nii lɛ. Majwɛŋ onitsumɔi lɛ fɛɛ he, ni masusu onifeemɔi lɛ ahe.”—Lala 77:12, 13.

Su Kpakpa kɛ Sɛɛnamɔi Kpakpai Baa

5. Mɛni hewɔ esa akɛ teemɔŋ nikasemɔ he ahia wɔ lɛ?

5 Yɛ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ TV, vidioi, kɛ kɔmpiutai be nɛɛ mli lɛ, nikanemɔ eba shi waa, kɛ jeee nɔ ni sɛɛ efo kwraa po. Esaaa akɛ ebaa lɛ nakai yɛ Yehowa Odasefoi ateŋ. Ejaakɛ Biblia lɛ kanemɔ tamɔ wala kpãa ko ni tsaa wɔ kɛ Yehowa teŋ. Afii akpei abɔ ni eho lɛ, Yoshua baye Mose najiaŋ akɛ Israel maŋ lɛ hiɛnyiɛlɔ. Bɔni afee ni Yoshua aná Yehowa dɛŋ jɔɔmɔ lɛ, esa akɛ ekane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. (Yoshua 1:8; Lala 1:1, 2) Enɛ kã he eji taomɔ nii lolo ŋmɛnɛ. Shi kɛlɛ, akɛni mɛi komɛi awoloŋlee eyaaa hiɛ hewɔ lɛ, ekolɛ, ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛaakane nii. No hewɔ lɛ, mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔsumɔ akɛ wɔɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkase? Wɔbaanyɛ wɔna hetoo lɛ yɛ Maŋtsɛ Salomo wiemɔi ni aŋmala ashwie shi yɛ Abɛi 2:1-6 lɛ mli lɛ. Ofainɛ, gbelemɔ o-Biblia lɛ ni okane kukuji nɛɛ. Kɛkɛ lɛ, wɔbaasusu he kutuu.

6. Mɛɛ su esa akɛ wɔjie lɛ kpo yɛ Nyɔŋmɔ he nilee he?

6 Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔnaa hewalɛwoo wiemɔ nɛɛ, akɛ: “Mibi, kɛ́ omɔ miwiemɔi lɛ amli, ní okɛ mikitai lɛ to omasɛi, koni oba otoi shi oha nilee, ní okɛ otsui ha sanesɛɛkɔmɔ; . . . ” (Abɛi 2:1, 2) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ wiemɔi nɛɛ amli? Ákɛ gbɛnaa nii lɛ bakãa wɔ nɔ akɛ aŋkroaŋkroi. Kadimɔ susumɔ ni ji “kɛ́ omɔ miwiemɔi lɛ amli” lɛ. “Kɛ́,” ní akɛtsu nii lɛ ji wiemɔ wulu diɛŋtsɛ ejaakɛ adesai babaoo booo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ toi. Bɔni afee ni wɔná miishɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ mli lɛ, esa akɛ wɔsumɔ akɛ wɔɔbo Yehowa wiemɔi lɛ atoi ni wɔbu amɛ tamɔ jwetri ko ni wɔsumɔŋ ni eje wɔdɛŋ. Esaaa akɛ wɔhaa wɔdaa gbi nifeemɔ haa wɔfeɔ mɛi ni bɛ dekã loo nibii gbalaa wɔjwɛŋmɔ aahu akɛ wɔje shishi ni wɔfee shikpilikpii yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he, ni wɔje he ŋwane po.—Romabii 3:3, 4.

7. Kɛ́ eeehi lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔhi Kristofoi akpeei ashishi ni wɔbo toi lɛ?

7 Kɛ́ aaatsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli yɛ wɔ Kristofoi akpeei ashishi lɛ, ani ‘wɔboɔ toi’ jogbaŋŋ? (Efesobii 4:20, 21) Ani wɔkɛ ‘wɔtsui haa’ koni wɔná sɛɛyoomɔ? Ekolɛ, wielɔ lɛ jeee mɔ ko ni yɔɔ niiashikpamɔ tsɔ̃, shi yɛ be mli ni etsuɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nii lɛ, esa akɛ wɔbo lɛ toi jogbaŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔni afee ni wɔbo Yehowa nilee lɛ toi jogbaŋŋ lɛ, kɛ́ eeehi lɛ, esa akɛ wɔhi Kristofoi akpeei ashishi. (Abɛi 18:1) Susumɔ nijiaŋwujee ni eeefee eha mɔ ko ni baaa kpee yɛ Yerusalem ŋwɛitsu lɛ mli yɛ Pentekoste 33 Ŋ.B. lɛ he okwɛ! Eyɛ mli akɛ kpeei ni wɔfeɔ lɛ bɛ lɛ tamɔ no moŋ, shi asusuɔ Biblia lɛ, ni ji wɔ nikasemɔ wolo titri lɛ he yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ, kpee fɛɛ kpee baanyɛ afee jɔɔmɔ kɛha wɔ kɛji wɔbo toi jogbaŋŋ ni wɔkane ŋmalɛ ni atsɛ yisɛɛ yɛ wɔ Bibliai lɛ amli lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4; Hebribii 10:24, 25.

8, 9. (a) Mɛni teemɔŋ nikasemɔ biɔ ni wɔfee? (b) Te okɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ shikatsuru he lɛ baato Nyɔŋmɔ he nilee lɛ he shishinumɔ lɛ he oha tɛŋŋ?

8 Maŋtsɛ nilelɔ lɛ wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ lɛ ji enɛ: “Hɛɛ, kɛ́ obolɔ otsɛ́ sɛɛyoomɔ, ní owó ogbee nɔ oha sane shishinumɔ, . . . ” (Abɛi 2:3) Mɛɛ su loo mumɔ nɛkɛ wiemɔi lɛ jieɔ lɛ kpo etsɔɔ wɔ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji Yehowa Wiemɔ lɛ ni wɔmiitao ni wɔnu lɛ! Etsɔɔ akɛ aasumɔ ni akase nii bɔni afee ni aná sɛɛyoomɔ, ni akɛna nɔ ni Yehowa suɔmɔnaa nii ji. Eji anɔkwale akɛ, enɛ biɔ mɔdɛŋbɔɔ, ni no kɛ wɔ yaa Salomo wiemɔi kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsa nɔ lɛ mli.—Efesobii 5:15-17.

9 Etsa nɔ akɛ: “Kɛji otao esɛɛgbɛ [saneshishinumɔ] tamɔ jwiɛtɛi, ní otao tamɔ jwetrii ní aŋɔtee lɛ, . . . ” (Abɛi 2:4) Enɛ haa wɔsusuɔ nɔ ni gbɔmɛi ni tsuɔ nii yɛ nitsumɔhei ni atsaa shikatsuru yɛ, ni yɛ afii ohai abɔ lɛ mli lɛ amɛtao nɔ ni akɛɛ atsɛɔ lɛ akɔɔble dade kɛ shika dade ni jara wa lɛ enyɛ etsu lɛ he. Mɛi egbegbee mɛi krokomɛi yɛ shikatsuru hewɔ. Mɛi krokomɛi hu kɛ amɛbe fɛɛ etsu nii ni amɛmiibɔ mɔdɛŋ ni amɛná eko. Ni kɛlɛ, te shikatsuru jara wa ha tɛŋŋ? Kɛji odu gbɛ yɛ shia-ŋa ko nɔ ni kumai miiye bo lɛ, te nɔ ni obaasumɔ ni onine ashɛ nɔ lɛ: shikatsuru loo nu glase kome? Ni kɛlɛ, mɛɛ ekãa adesai kɛtao shikatsuru, ni ejara jeee nɔ ni yɔɔ pɔtɛɛ, ni etsakeɔ lɛ nɛkɛ! * Mɛɛ ekãa babaoo po esa akɛ wɔkɛtao nilee, sɛɛyoomɔ, kɛ Nyɔŋmɔ kɛ esuɔmɔnaa nii lɛ ahe shishinumɔ nɛkɛ! Shi mɛɛ sɛɛnamɔi yɔɔ nakai niiamlitaomɔ lɛ mli?—Lala 19:8-11; Abɛi 3:13-18.

10. Mɛni wɔbaanyɛ wɔná kɛji wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

10 Salomo wiemɔi lɛ tsaa nɔ akɛ: “No dani ooonu Yehowa gbeyeishemɔ shishi, ni oooná Nyɔŋmɔ he nilee.” (Abɛi 2:5) Mɛɛ susumɔ ni yɔɔ naakpɛɛ diɛŋtsɛ nɛ—ákɛ wɔ ni ji adesai eshafeelɔi lɛ baanyɛ aná “Nyɔŋmɔ,” ni ji Yehowa, jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ lɛ “he nilee” diɛŋtsɛ! (Lala 73:28; Bɔfoi lɛ Asaji 4:24) Jeŋnilelɔi kɛ mɛi ni tsɛɔ amɛhe nilelɔi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ kɛ afii ohai abɔ ebɔ mɔdɛŋ koni amɛnu teemɔŋ sane ni yɔɔ shihilɛ kɛ jeŋ muu lɛ he lɛ shishi. Shi kɛlɛ, amɛnyɛɛɛ amɛná “Nyɔŋmɔ he nilee.” Mɛni hewɔ? Eyɛ mli akɛ eyɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli afii akpei abɔ moŋ nɛ, shi amɛkpoɔ no akɛ eji nɔ ni yɔɔ mlɛo tsɔ ni no hewɔ lɛ amɛsumɔɔɔ ni amɛkpɛlɛɔ nɔ ni amɛnuɔ shishi.—1 Korintobii 1:18-21.

11. Mɛɛ sɛɛnamɔi komɛi yɔɔ teemɔŋ nikasemɔ he?

11 Naa hewalɛwoo nɔ̃ kroko hu ni Salomo ma nɔ mi: “Yehowa haa aleɔ nii, edaaŋ nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ jɛɔ.” (Abɛi 2:6) Yehowa jɛɔ suɔmɔ kɛ mlihilɛ mli ni ekɛ ŋaalee, nilee, kɛ sɛɛyoomɔ haa mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ ni etao esɛɛgbɛ. Eji anɔkwale akɛ, wɔyɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he teemɔŋ nikasemɔ lɛ he, kɛji ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ, tsɔsemɔ, kɛ afɔleshaa po. Kɛ hoo lɛ, wɔyɛ Biblia lɛ ekomɛi ni akala ni ehe ehiaaa ni wɔkɛ wɔniji aŋmala ekomekomei taakɛ mɛi komɛi ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ fee lɛ!—5 Mose 17:18, 19.

Koni Wɔnyiɛ Bɔ ni Sa Yehowa Hiɛ

12. Mɛni esa akɛ efee yiŋtoo hewɔ ni wɔtiuɔ Nyɔŋmɔ he nilee lɛ sɛɛ lɛ?

12 Mɛni esa akɛ efee oti ni yɔɔ wɔteemɔŋ nikasemɔ lɛ sɛɛ? Ani no ji ni oha ana bo akɛ ofe mɛi krokomɛi? Koni ojie nilee ni nɔ kwɔ kpo? Koni obatsɔ mɔ ko ni le Biblia lɛ mli jogbaŋŋ? Dabi. Oti ni ma wɔhiɛ ji ni wɔjie Kristofoi asui akpo yɛ wɔnyiɛmɔ kɛ wɔwiemɔ mli, ni be fɛɛ be lɛ, wɔfee klalo akɛ wɔbaaye wɔbua mɛi krokomɛi yɛ mumɔ ni Kristo jie lɛ kpo ni haa miishɛɛ lɛ mli. (Mateo 1:28-30) Bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Nilee haa mɔ wóɔ ehe nɔ; shi suɔmɔ lɛ haa mɔ nane mɔɔ shi.” (1 Korintobii 8:1) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔná heshibaa su ni Mose jie lɛ kpo beni ekɛɛ Yehowa akɛ: “Tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ ko, beni afee ni maleo, koni mihiɛ aba nyam yɛ ohiɛ” lɛ eko. (2 Mose 33:13) Hɛɛ, esa akɛ wɔná nilee bɔni afee ni wɔkɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ, jeee ni wɔkɛsa gbɔmɛi ahiɛ. Wɔmiisumɔ ni wɔfee Nyɔŋmɔ tsuji ni baa amɛhe shi ni amɛsa ehiɛ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnine ashɛ nakai oti lɛ nɔ?

13. Mɛni ehe hiaa koni mɔ ko abatsɔ Nyɔŋmɔ tsulɔ ni saa ehiɛ lɛ?

13 Paulo wo Timoteo ŋaa yɛ bɔ ni eeefee ni esa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ he, beni ekɛɛ akɛ: “Bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛ ohe adamɔ Nyɔŋmɔ hiɛ, akɛ mɔ ko ni sa, nitsulɔ ni hiɛ gbooo, ni jaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.” (2 Timoteo 2:15) Wiemɔ ni ji “jaa . . . mli pɛpɛɛpɛ” lɛ jɛ Hela wiemɔ ni kɔɔ nibii pii ahe ni shishijee lɛ eshishi ji “nɔ ko foo tɔrɔmɔɔ,” loo ‘ni afo nɔ ko ni eja tɔrɔmɔɔ’ lɛ mli. (Kingdom Interlinear) Taakɛ mɛi krokomɛi tsɔɔ lɛ, enɛ tsɔɔ jwɛŋmɔ ni nikpɛlɔ kɛfoɔ mama taakɛ kadimɔ ni yɔɔ nɔ lɛ tsɔɔ lɛ, kɛ bɔ ni okwaafonyo tsaa bu ni ekɛ dumɔwui woɔ mli, kɛ ekrokomɛi ni tamɔ nakai. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, esa akɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ afee anɔkwale, loo nɔ ni ja jogbaŋŋ. Sane oti lɛ ji akɛ, bɔni afee ni Timoteo afee Nyɔŋmɔ tsulɔ ni saa ehiɛ ni ekpɛlɛɔ enɔ lɛ, esa akɛ ‘ebɔ mɔdɛŋ’ ni ekwɛ akɛ etsɔɔmɔ lɛ kɛ esu kɛ anɔkwa wiemɔ lɛ kpãa gbee pɛpɛɛpɛ lo.—1 Timoteo 4:16.

14. Te esa akɛ wɔteemɔŋ nikasemɔ asa nɔ ni wɔfeɔ kɛ nɔ ni wɔkɛɔ lɛ he eha tɛŋŋ?

14 Paulo kɛ nakai oti lɛ nɔŋŋ tsu nii beni ewo nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ hewalɛ koni ‘amɛnyiɛ bɔ ni sa Nuŋtsɔ lɛ ni asa ehiɛ kwraa’ kɛtsɔ ‘yibii ni amɛaawo yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli ni amɛshwere yɛ Nyɔŋmɔ he nilee mli’ lɛ nɔ. (Kolosebii 1:10, 11a) Paulo kɛ Yehowa hiɛ ni aaasa lɛ to ‘yibii ni aaawo yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli’ kɛ agbɛnɛ hu ‘Nyɔŋmɔ he nilee ni aaashwere yɛ mli’ lɛ he yɛ biɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, nɔ ni Yehowa buɔ akɛ ehe hiaa waa lɛ jeee bɔ ni wɔbuɔ nilee akɛ ejara wa lɛ pɛ, shi moŋ bɔ ni wɔkpɛtɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he gbagbalii yɛ nɔ ni wɔfeɔ kɛ nɔ ni wɔkɛɔ lɛ mli. (Romabii 2:21, 22) Enɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ wɔteemɔŋ nikasemɔ lɛ aná wɔsusumɔi kɛ wɔjeŋba nɔ hewalɛ kɛji wɔmiisumɔ ni wɔsa Nyɔŋmɔ hiɛ.

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbu wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔsusumɔi ahe ni wɔkudɔ amɛ lɛ?

15 Ŋmɛnɛ, Satan etswa efai shi akɛ ebaafite wɔmumɔŋ shidaamɔ lɛ kɛtsɔ ta ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ lɛ wuɔ lɛ ni ehaa eyaa hiɛ lɛ nɔ. (Romabii 7:14-25) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbu wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔsusumɔi lɛ ahe ni wɔkudɔ amɛ bɔni afee ni wɔsa wɔ Nyɔŋmɔ, ni ji Yehowa lɛ hiɛ. Tawuu nii ni wɔhiɛ lɛ ji “Nyɔŋmɔ nilee lɛ,” nɔ ni nyɛɔ ‘eŋɔɔ jwɛŋmɔ fɛɛ jwɛŋmɔ nom ehaa Kristo toiboo lɛ.’ Enɛ ji yiŋtoo titri hewɔ ni esa akɛ wɔkase Biblia lɛ daa, akɛni wɔmiisumɔ ni wɔjie pɛsɛmkunya, kɛ heloo lɛ susumɔi lɛ kɛjɛ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ hewɔ.—2 Korintobii 10:5.

Yelikɛbuamɔi ni Wɔkɛaanu Nii Ashishi

16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná Yehowa tsɔɔmɔi lɛ ahe sɛɛ lɛ?

16 Yehowa tsɔɔmɔi lɛ kɛ mumɔŋ kɛ helooŋ sɛɛnamɔi baa. Ejeee Nyɔŋmɔ jamɔ he nikasemɔ ni kanyaaa mɔ. No hewɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ: “Mi ji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsɔɔo nii ni hi hao, mɔ ni tsɔɔo gbɛ ni onyiɛ nɔ lɛ.” (Yesaia 48:17) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa haa wɔnyiɛɔ yɛ gbɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ nɔ yɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔyɛ e-Wiemɔ, ni ji Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ. Enɛ ji wɔ nikasemɔ wolo titri ni wɔtsɛɔ yisɛɛ be fɛɛ be. Enɛ hewɔ ni ehi akɛ wɔbo toi jogbaŋŋ yɛ Kristofoi akpeei ashishi beni wɔgbele Biblia lɛ. Abaanyɛ ana sɛɛnamɔi ni jɛɔ enɛ mli kɛbaa lɛ kɛtsɔ sane ni kɔɔ Etiopia piafonyo lɛ he, taakɛ aŋma afɔ̃ shi yɛ Bɔfoi lɛ Asaji yitso 8 lɛ mli lɛ.

17. Mɛni ba yɛ Etiopia piafonyo lɛ sane lɛ mli, ni mɛni enɛ tsɔɔ?

17 Etiopia piafonyo lɛ ji mɔ ko ni atsake lɛ kɛba Yuda jamɔ mli. Eji mɔ ko ni heɔ Nyɔŋmɔ nɔ eyeɔ diɛŋtsɛ, ni ekaseɔ Ŋmalɛi lɛ. Beni eta eshwiili lɛ mli kɛfãa gbɛ ni ekaneɔ Yesaia ŋmalɛi lɛ, Filipo kɛ foi banina lɛ ni ebi akɛ: “Ani oonu nɔ ni okaneɔ lɛ shishi lo?” Te piafonyo lɛ ha hetoo tɛŋŋ? “Te mafee tɛŋŋ ni manyɛŋ, akɛ ja mɔ ko tsɔɔ mi? Kɛkɛ ni ekpa Filipo fai akɛ eba ni ekɛ lɛ abata shi.” Kɛkɛ ni yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔmɔ naa lɛ, Filipo ye ebua piafonyo lɛ ni enu Yesaia gbalɛ lɛ shishi. (Bɔfoi lɛ Asaji 8:27-35) Mɛni enɛ tsɔɔ? Ákɛ, wɔteemɔŋ Biblia kanemɔ lɛ pɛ kɛkɛ faaa. Yehowa tsɔɔ emumɔ lɛ nɔ ni ekɛ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ tsuɔ nii ni amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni wɔnu e-Wiemɔ lɛ shishi yɛ be ni sa mli. Te afeɔ enɛ ahaa tɛŋŋ?—Mateo 24:45-47; Luka 12:42.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ yɛ?

18 Eyɛ mli akɛ atsɔɔ akɛ tsulɔ kuu lɛ ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” moŋ, shi Yesu ekɛɛɛ akɛ amɛtɔɔɔ. Nɛkɛ nyɛmimɛi anɔkwafoi akuu ni afɔ amɛ mu nɛɛ ji Kristofoi ni yeee emuu. Kɛ́ amɛhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa po lɛ, amɛbaanyɛ amɛtɔ, taakɛ hii ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ji lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 10:9-15; Galatabii 2:8, 11-14) Shi kɛlɛ, amɛhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa, ni Yehowa kɛ amɛ miitsu nii ni amɛha wɔ Biblia kasemɔ woji koni etswa hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ kɛ shiwoi lɛ amli ema shi. Dɛŋdade titri kɛha teemɔŋ nikasemɔ ni tsulɔ lɛ kɛha wɔ lɛ ji New World Translation of the Holy Scriptures. Amrɔ nɛɛ, fɛɛ loo efã ko yɛ wiemɔi 42 mli, ni akala ekomekomei akpekpei 114 yɛ shishitsɔɔmɔi babaoo mli. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛtsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ wɔteemɔŋ nikasemɔ mli lɛ?—2 Timoteo 3:14-17.

19. Mɛni ji nibii komɛi ni yɔɔ New World Translation—With References lɛ mli ní baanyɛ aye abua wɔ yɛ teemɔŋ nikasemɔ feemɔ mli?

19 Ŋɔɔ New World Translation of the Holy Scriptures—With References lɛ ákɛ nɔkwɛmɔnɔ. Eyɛ afãi ni saji ataomɔhe, shishigbɛ niŋmaai, woji ni akɛnaa Biblia mli wiemɔi komekomei ni afo lɛ kuku yɛ su ni ji “Bible Words Indexed” (Biblia Wiemɔi ni Ato Naa) kɛ “Footnote Words Indexed” (Shishigbɛ Niŋmaa ni Ato Naa), Appendix (Saji ni Fata He) ni wieɔ saneyitsei 43, ni shikpɔŋ he mfonirii kɛ tao ni akɛtsɔɔ nii fata he. Agbɛnɛ hu “Introduction” (Hiɛkpamɔ) yɛ mli ni miitsɔɔ saji ajɛɛhei babaoo ni akɛtsu nii ni akɛfee Biblia mli shishitsɔɔmɔ ni sa kadimɔ nɛɛ mli. Kɛ́ eyɛ wiemɔ ni obaanyɛ onu shishi mli lɛ, no lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ bɔ fɛɛ bɔ ni fee ni ole nɛkɛ nibii nɛɛ jogbaŋŋ ni okɛtsu nii. Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, Biblia lɛ ji nɔ ni wɔ nikasemɔ gbɛjianɔtoo lɛ damɔ nɔ, ni yɛ New World Translation lɛ mli lɛ, wɔyɛ shishitsɔɔmɔ ni maa ŋwɛi gbɛi lɛ nɔ mi jogbaŋŋ ni emaa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ hu nɔ mi.—Lala 149:1-9; Daniel 2:44; Mateo 6:9, 10.

20. Mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ teemɔŋ nikasemɔ he ebiɔ ni aha hetoo agbɛnɛ?

20 Agbɛnɛ, wɔbaanyɛ wɔbi akɛ: ‘Mɛɛ yelikɛbuamɔ kroko he baahia wɔ koni wɔnu Biblia lɛ shishi? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔto be kɛha teemɔŋ nikasemɔ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔ nikasemɔ lɛ amɔ shi jogbaŋŋ lɛ? Te esa akɛ wɔ nikasemɔ lɛ asa mɛi krokomɛi ahe eha tɛŋŋ?’ Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu wɔ Kristofoi ahiɛyaa fã ni he hiaa waa nɛɛ he.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Beni shɛɔ afi 1979 mli lɛ, no mli lɛ shikatsuru jara lɛ eba shi kɛjɛ dɔlai 850.00 kɛha gram 31 tsiimɔ yɛ afi 1980 lɛ mli kɛbashi dɔlai 252.80 kɛha gram 31 tsiimɔ yɛ afi 1999 lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

• Ákɛ ‘aaajwɛŋ sane nɔ’ kɛ ní ‘aaasusu sane he’ lɛ tsɔɔ mɛni?

• Mɛɛ su esa akɛ wɔná yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ he?

• Mɛɛ jwɛŋmɔ esa akɛ wɔná yɛ wɔteemɔŋ nikasemɔ he?

• Mɛɛ yelikɛbuamɔ kɛha Biblia lɛ shishinumɔ wɔyɔɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Betel weku lɛ mli bii lɛ naa akɛ eji nɔ ni kanyaa mɔ yɛ mumɔŋ akɛ amɛaaje gbi fɛɛ gbi shishi kɛtsɔ Biblia mli ŋmalɛ ni amɛaasusu he lɛ nɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Wɔbaanyɛ wɔkɛ be ni he hiaa lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛtsɔ Biblia kasɛt toi ni wɔɔbo beni wɔfãa gbɛ lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Gbɔmɛi kɛ be babaoo tsuɔ nii dɛŋdɛŋ koni amɛnine ashɛ shikatsuru nɔ. Mɔdɛŋbɔɔ falɛ enyiɛ okɛwoɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ mli?

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Courtesy of California State Parks, 2002

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 17]

Biblia lɛ ji jwetri ní baanyɛ ekɛ mɔ aya naanɔ wala mli