Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Teemɔŋ Nikasemɔ Ni Wulaa Wɔ akɛ Tsɔɔlɔi

Teemɔŋ Nikasemɔ Ni Wulaa Wɔ akɛ Tsɔɔlɔi

Teemɔŋ Nikasemɔ Ni Wulaa Wɔ akɛ Tsɔɔlɔi

“Bɔɔ nii nɛɛ ahe mɔdɛŋ, okɛ ohe awo mli kwraa, koni mɛi fɛɛ ana oshweremɔ faŋŋ. Ohiɛ ahi ohe nɔ kɛ tsɔɔmɔ lɛ nɔ.”—1 Timoteo 4:15, 16.

1. Mɛni ji anɔkwale yɛ be kɛ teemɔŋ nikasemɔ he?

BIBLIA lɛ kɛɔ yɛ Jajelɔ 3:1 lɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ yɛ ebe ni ato.” Enɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ yɛ teemɔŋ nikasemɔ he. Mɛi pii naa akɛ ewa kɛha amɛ akɛ amɛaajwɛŋ mumɔŋ nibii anɔ kɛji akɛ be loo he ni efeɔ nakai yɛ lɛ esaaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ gbi muu fɛɛ nitsumɔ ni wa kɛ niyenii babaoo ko ni ŋɔɔ yeli sɛɛ lɛ, ani onuɔ he akɛ esa akɛ okase nii, titri lɛ kɛji akɛ okpasa shi yɛ osa nɔ sɛi ko ni enɔ yɔɔ bɔdɔɔ waa mli yɛ TV hiɛ lɛ? Dabi, onuŋ he nakai. No hewɔ lɛ, mɛni ji tsabaa lɛ? Eyɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔto be kɛ he ni wɔbaakase nii yɛ lɛ koni wɔná wɔ mɔdɛŋbɔɔ lɛ he sɛɛ jogbaŋŋ.

2. Bei pii lɛ, mɛni bafeɔ be ni hi fe fɛɛ kɛha teemɔŋ nikasemɔ?

2 Mɛi pii naa akɛ amɛbe ni hi fe fɛɛ kɛha nikasemɔ ji leebi mra, beni amɛhiɛ etsɛ̃ ni amɛhiɛ yɔɔ amɛhe nɔ waa lɛ. Mɛi krokomɛi hu kɛ shwane kpamɔ be kuku kaseɔ nii. Kadimɔ bɔ ni awie be he kɛha mumɔŋ nifeemɔi ni he hiaa, yɛ nɔkwɛmɔnii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ amli lɛ. Blema Israel Maŋtsɛ David ŋma akɛ: “Hã manu omlihilɛ lɛ he leebi; ejaakɛ bo onɔ mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ. Hã male gbɛ ni sa akɛ manyiɛ nɔ; ejaakɛ bo miwóɔ misusuma nɔ mihãa!” (Lala 143:8) Gbalɔ Yesaia jie hiɛsɔɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo beni ekɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa eha mi nikaselɔi alilɛi, koni male bɔ ni mikɛ mɔ ni etɔ lɛ lɛ aaawie yɛ be ni sa mli; etsĩɛɔ mi daa leebi, etsĩɛɔ mitoi, ni mikɛnu nii tamɔ nikaselɔi.” Oti lɛ ji akɛ, ehe miihia ni wɔkase nii, ni wɔkɛ Yehowa awie beni wɔjwɛŋmɔ mli ka shi faŋŋ, be fɛɛ be ni eji, yɛ gbi lɛ mli.—Yesaia 50:4, 5; Lala 5:4; 88:15.

3. Mɛɛ shihilɛi hi kɛha nikasemɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ?

3 Nɔ kroko ni kɔɔ nikasemɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ he ji akɛ, esaaa akɛ wɔtaaa sɛi loo sɛi kakadaŋŋ ni enɔ yɔɔ bɔdɔɔ nɔ. Enɛ jeee gbɛ ni atsɔɔ nɔ ahãa hiɛ hiɔ he nɔ. Esa akɛ wɔkanya wɔjwɛŋmɔi lɛ beni wɔkaseɔ nii, ejaakɛ ogbɔjɔ shitamɔ tsɔ̃ lɛ moŋ haŋ wɔná nikasemɔ lɛ he sɛɛ. Nɔ ni ashweɔ kɛha nikasemɔ kɛ sane nɔjwɛŋmɔ hu ji he ko ni yɔɔ dioo bɔ ni sa, kɛ he ni nibii gbalaŋ jwɛŋmɔ yɛ. Ní oobɔ mɔdɛŋ okase nii beni redio, TV, loo gbekɛbii gbalaa ojwɛŋmɔ lɛ haŋ nɔ ko kpakpa ajɛ mli aba. Beni Yesu taoɔ akɛ ejwɛŋ sane he lɛ, etee he ko ni yɔɔ dioo. Agbɛnɛ hu ewie sɛɛnamɔ ni yɔɔ teemɔhe ko kɛha sɔlemɔ he.—Mateo 6:6; 14:13; Marko 6:30-32.

Teemɔŋ Nikasemɔ ni Wulaa Wɔ Koni Wɔha Sane Hetoo

4, 5. Anyɛɔ akɛ Taoɔ wolo lɛ tsuɔ nii diɛŋtsɛ yɛ mɛi gbɛ̀i anɔ?

4 Teemɔŋ nikasemɔ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli kɛ́ wɔkɛ woji srɔtoi ni yeɔ buaa Biblia lɛ kasemɔ tsu nii koni eha wɔpɛi sane oti mli vii, titri lɛ beni wɔfeɔ nakai ni wɔkɛha saji ni mɔ ko ebi yɛ anɔkwayeli mli lɛ hetoo lɛ. (1 Timoteo 1:4; 2 Timoteo 2:23) Kɛha mɛi heei lɛ, mɛi pii eje shishi amɛmiikase wolo bibioo ni ji, Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔdɛŋ?, * ní amrɔ nɛɛ eyɔɔ wiemɔi 261 mli lɛ. Eji wolo ni ekasemɔ yɛ mlɛo shi eja pɛpɛɛpɛ, ni edamɔ Biblia muu lɛ fɛɛ nɔ. Eyeɔ ebuaa mɛi ni kaneɔ lɛ koni amɛnu nɔ ni Nyɔŋmɔ taomɔ nii ji kɛha anɔkwa jamɔ lɛ shishi oya. Shi, bɔ ni ato he gbɛjianɔ aha lɛ gbalaaa emli saji otii lɛ eko fɛɛ eko mli fitsofitso. Kɛ́ o-Biblia kaselɔ lɛ tée sanebimɔi komɛi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni kɔɔ Biblia mli saji komɛi ni nyɛkaseɔ lɛ ahe lɛ ashi lɛ, te ooofee tɛŋŋ oná Biblia mli saji babaoo ni baaye abua lɛ ni eha nakai sanebimɔi lɛ ahetoo?

5 Kɛha mɛi ni yɔɔ Watchtower Library lɛ yɛ CD-ROM nɔ yɛ amɛwiemɔ mli lɛ, ewaaa kwraa akɛ amɛnine aaashɛ saji ajɛɛhei srɔtoi anɔ yɛ amɛ kɔmpiuta nɔ. Shi mɛi ni bɛ nɛkɛ kɔmpiuta nɛɛ eko hu? Nyɛhaa wɔpɛia saji enyɔ ni asusu he yɛ Taoɔ wolo bibioo lɛ mli lɛ amli, koni wɔkwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔha shishinumɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli alɛɛ, ni wɔha saji ahetoo yɛ gbɛ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nɔ—titri lɛ kɛ́ mɔ ko bi saji tamɔ, Namɔ Ji Nyɔŋmɔ kɛ bɔ ni Yesu tamɔ diɛŋtsɛ he lɛ?—2 Mose 5:2; Luka 9:18-20; 1 Petro 3:15.

Namɔ Ji Nyɔŋmɔ?

6, 7. (a) Mɛɛ sanebimɔ teɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ he? (b) Mɛni ni hiɛdɔɔ yɔɔ he waa osɔfo ko shi yɛ emaŋ shiɛmɔ mli?

6 Nikasemɔ 2 ni yɔɔ Taoɔ wolo bibioo lɛ mli lɛ haa nakai sanebimɔ ni he hiaa, ni ji, Namɔ Ji Nyɔŋmɔ? lɛ hetoo. Eji shishijee sane ni kɔɔ tsɔɔmɔ he, ejaakɛ mɔ ko nyɛŋ ajá anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛji akɛ eleee Lɛ aloo ekolɛ eheee shihilɛ mli ni E-yɔɔ lɛ eyeee. (Romabii 1:19, 20; Hebribii 11:6) Kɛlɛ, gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ hiɛ susumɔi babaoo yɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ ji he. (1 Korintobii 8:4-6) Nyɔŋmɔ jamɔ mli hemɔkɛyeli fɛɛ hemɔkɛyeli hiɛ hetoo srɔto kɛha sanebimɔ ni kɔɔ mɔ ni Nyɔŋmɔ ji lɛ he. Kristendom jamɔi pii buɔ Nyɔŋmɔ akɛ eji Triniti ko. U.S. osɔfo ko ni ehe gbɛi waa lɛ ha maŋshiɛmɔ ko ni eyitso ji “Ani Ole Nyɔŋmɔ?” shi etsĩii Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ tã shikome po yɛ ewiemɔ lɛ mli, eyɛ mli akɛ etsɛ́ sane sɛɛ kɛjɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli shii abɔ. Biblia shishitsɔɔmɔ ni ekane kɛjɛ mli lɛ kɛ “Nuŋtsɔ” ni bɛ gbɛi ni abaanyɛ atsɔɔ shishi yɛ gbɛ̀i srɔtoi pii anɔ tsu nii fe Yehowa loo Yahweh.

7 Mɛɛ sane titri ko ni he hiaa nakai osɔfo lɛ nyɛɛɛ atsɔɔ mli beni etsɛ́ wiemɔ sɛɛ kɛjɛ Yeremia 31:33, 34 lɛ, akɛ: “ ‘Ni mɔ ko etsɔɔŋ enaanyo, ni asaŋ mɔ ko etsɔɔŋ enyɛmi dɔŋŋ akɛ: “Le Nuŋtsɔ lɛ,” [Hebri, “Yehowa”] ejaakɛ amɛ fɛɛ kwa amɛaale Mi, kɛaajɛ amɛteŋ mɔ bibioo nɔ kɛyashi amɛteŋ mɔ wulu nɔ,’ Nuŋtsɔ lɛ kɛɛ [Hebri, Yehowa].” Shishitsɔɔmɔ ni ekɛtsu nii lɛ etsĩii Nyɔŋmɔ gbɛi, ni ji Yehowa, ni yɔɔ srɔto lɛ tã.—Lala 103:1, 2.

8. Mɛni feɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ kɛ nitsumɔ he hiaa ha lɛ he nɔkwɛmɔnɔ?

8 Lala 8:10 feɔ nɔ hewɔ ni Yehowa gbɛi lɛ kɛ nitsumɔ sa kadimɔ waa nakai lɛ he mfoniri, akɛ: “Yehowa, wɔ-Nuŋtsɔ, kwɛ bɔ ni ogbɛi lɛ je agbo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ!” Okɛ enɛ ato: “Oo NUŊTSƆ, wɔ-Nuŋtsɔ, kwɛ bɔ ni ogbɛi lɛ nɔ bɛ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ!” lɛ hu he okwɛ. (King James Version; kwɛmɔ The New American Bible, The Holy Bible—New International Version, Tanakh—The Holy Scriptures lɛ hu) Kɛlɛ, taakɛ atsɔ hiɛ atsĩ tã yɛ nikasemɔ ni tsɔ enɛ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔná ‘Nyɔŋmɔ he nilee’ kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni e-Wiemɔ lɛ tsɔɔ wɔ nii. Shi mɛɛ wolo ni yeɔ ebuaa Biblia lɛ kasemɔ baaha wɔ sanebimɔi ni kɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he hiaa ha lɛ hetoo amrɔ nɔŋŋ?—Abɛi 2:1-6.

9. (a) Mɛɛ wolo baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ kɛ nitsumɔ he hiaa ha lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ shishitsɔɔlɔi pii ejieee bulɛ kpo yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he yɛ?

9 Wɔbaanyɛ wɔkwɛ The Divine Name That Will Endure Forever, (Ŋwɛi Gbɛi ni Baahi Shi Kɛya Naanɔ) wolo bibioo lɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee wiemɔi 69 mli lɛ mli. * Efã ni eyitso ji “God’s Name—Its Meaning and Pronunciation” (Nyɔŋmɔ Gbɛi—Eshishinumɔ kɛ Bɔ ni Egbɛɛɔ Ehaa) (baafa 6-11) lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, Hebri Tetragrammaton (ni eshishinumɔ yɛ Hela mli ji “niŋmaai okadii ejwɛ”) lɛ jeɔ kpo aaafee shii 7,000 yɛ blema Hebri ŋmalɛi lɛ amli. Ni kɛlɛ, Yuda jamɔ kɛ Kristendom shishitsɔɔlɔi kɛ osɔfoi eje gbɛ amɛ́jie enɛ kɛjɛ amɛ Biblia shishitsɔɔmɔi lɛ ateŋ babaoo mli. * Te amɛaafee tɛŋŋ amɛkɛɛ akɛ amɛle Nyɔŋmɔ, ni wekukpaa kpakpa kã amɛkɛ lɛ teŋ, kɛji akɛ amɛkpoo akɛ amɛkɛ egbɛi aaatsɛ lɛ? Enɔkwa gbɛi lɛ gbeleɔ hegbɛ ni haa anuɔ nɔ ni eyiŋtoi ji kɛ mɔ ni eji lɛ shishi lɛ naa. Agbɛnɛ hu, mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ Yesu sɔlemɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ fã ni kɛɔ akɛ, “wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ha ogbɛi lɛ he atse” lɛ he, kɛji ákɛ akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ po tsuuu nii lɛ?—Mateo 6:9; Yohane 5:43; 17:6.

Namɔ Ji Yesu Kristo?

10. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔná Yesu shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he nilee ni mɔɔ shi yɛ?

10 Nikasemɔ 3 ni yɔɔ Taoɔ wolo bibioo lɛ mli lɛ yitso ji “Namɔ Ji Yesu Kristo?” Ekɛ kukuji ekpaa pɛ tsɔɔ Yesu he saji amli kuku, eshishijee, kɛ yiŋtoo hewɔ ni eba shikpɔŋ nɔ. Shi kɛlɛ, kɛ́ ootao ni ole eshihilɛ he saji fɛɛ fitsofitso lɛ, eko kwraa bɛ ni hi—yɛ Sanekpakpa lɛ diɛŋtsɛ mli saji lɛ asɛɛ—fe Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ wolo lɛ, ni yɔɔ wiemɔi 111 mli lɛ.* Wolo nɛɛ kɛ Kristo shihilɛ kɛ etsɔɔmɔi, ni damɔ Sanekpakpai ejwɛ lɛ fɛɛ nɔ lɛ haa yɛ be ni saji lɛ ba lɛ ahe gbɛjianɔtoo pɛpɛɛpɛ naa. Eyitsei 133 lɛ wieɔ saji ni ba yɛ Yesu shihilɛ kɛ esɔɔmɔ be lɛ mli lɛ ahe. Kɛha emlijaramɔi ahe gbɛjianɔtoo kroko lɛ, obaanyɛ okwɛ Insight, Kpo 2 wolo lɛ yitso ni ji “Jesus Christ” shishi.

11. (a) Mɛni haa Yehowa Odasefoi feɔ srɔto yɛ amɛ hemɔkɛyeli ni kɔɔ Yesu he lɛ mli? (b) Mɛɛ Biblia mli ŋmalɛi komɛi ni yɔɔ tsɔɔ faŋŋ akɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ bɛ mli lɛ, ni mɛɛ wolo yeɔ ebuaa yɛ enɛ gbɛfaŋ?

11 Yɛ Kristendom lɛ, ŋwanejee ni kɔɔ Yesu he lɛ damɔ “Nyɔŋmɔ ni ji Bi” kɛ agbɛnɛ hu “Bi ni ji Nyɔŋmɔ” ni eji lɛ nɔ—yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, naataomɔ ni kɔɔ nɔ ni Catechism of the Catholic Church lɛ tsɛɔ lɛ “Kristofoi ahemɔkɛyeli titri lɛ he teemɔŋ sane” lɛ, ni ji Triniti lɛ nɔ. Akɛni esoro Yehowa Odasefoi yɛ Kristendom jamɔi lɛ ahe hewɔ lɛ, amɛheɔ amɛyeɔ akɛ, Nyɔŋmɔ bɔ Yesu, shi ejeee Nyɔŋmɔ. Anaa nɛkɛ sane nɛɛ he sanegbaa ni nɔ bɛ yɛ wolo bibioo ni ji Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye?, ni átsɔɔ shishi kɛtee wiemɔi 95 mli lɛ mli. * Nɔ ni fata ŋmalɛi babaoo ni ekɛtsuɔ nii ni ekɛtsɔɔ akɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ ejaaa lɛ he ji Marko 13:32 kɛ 1 Korintobii 15:24, 28.

12. Mɛɛ sanebimɔ kroko hu esa akɛ wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya nɔ?

12 Nɔ ni wɔsusu he ni kɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo he lɛ feɔ gbɛ̀i ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee teemɔŋ nikasemɔ, kɛ yiŋtoo akɛ wɔɔye wɔbua mɛi ni leee Biblia mli anɔkwale lɛ, koni amɛná anɔkwa nilee lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. (Yohane 17:3) Shi, mɛi ni kɛ amɛhe ebɔ Kristofoi asafo lɛ he afii babaoo lɛ hu? Yɛ Biblia mli nilee ni amɛyɔɔ babaoo hewɔ lɛ, ani ehe miihia ni amɛgbala amɛjwɛŋmɔ kɛya Yehowa Wiemɔ lɛ ni amɛkaseɔ yɛ teemɔŋ lɛ nɔ lolo?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ ‘Wɔha Wɔhiɛ Ahi Wɔhe Nɔ’ Lɛ?

13. Mɛɛ susumɔ ko ni ejaaa mɛi komɛi baanyɛ aná yɛ teemɔŋ nikasemɔ he?

13 Mɛi ni kɛ afii babaoo ehi asafo lɛ mli lɛ baanyɛ aná su ko ni ji, Biblia mli nilee ni amɛná yɛ klɛŋklɛŋ afii komɛi ni amɛbatsɔmɔ Yehowa Odasefoi lɛ mli lɛ pɛ ni amɛkɛ amɛhe aaafɔ̃ nɔ. Ewaaa akɛ mɔ ko aaajwɛŋ akɛ: “Ehe ehiaaa ni mikɛ hiɛdɔɔ akase nii waa tamɔ mɛi heei lɛ. Bo lɛ susumɔ shii abɔ ni mikane Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ he woji yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ he okwɛ.” Enɛ baatamɔ nɔ ni ookɛɛ akɛ: “Ehe ehiaaa ni makwɛ niyenii falɛ ni miyeɔ bianɛ lɛ jogbaŋŋ tsɔ ko, ejaakɛ kwɛmɔ niyenii babaoo ni miye yɛ afii abɔ ni eho lɛ amli lɛ.” Wɔle akɛ gbɔmɔtso lɛ taoɔ niyenii kpakpa ni áhoo lɛ jogbaŋŋ be fɛɛ be, bɔni afee ni ená hewalɛ ni eya-kɛba. Belɛ kwɛ bɔ ni eji anɔkwale diɛŋtsɛ moŋ yɛ wɔmumɔŋ hewalɛnamɔ kɛ nyɛmɔ gbɛfaŋ!—Hebribii 5:12-14.

14. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ be fɛɛ be lɛ?

14 No hewɔ lɛ, wɔ fɛɛ, kɛji akɛ wɔkɛ be kakadaŋŋ efee Biblia kaselɔi loo jeee nakai hu lɛ, ehe miihia ni wɔbo Paulo ŋaawoo ni ekɛha Timoteo, ní no mli lɛ eji nɔkwɛlɔ ni eda yɛ mumɔŋ ni gbɛnaa nii jwere enɔ, akɛ: “Ohiɛ ahi ohe nɔ kɛ tsɔɔmɔ lɛ nɔ, hii shi yɛ nii nɛɛ amli; ejaakɛ kɛji ofee enɛ lɛ, ooohere bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni boɔo toi lɛ fɛɛ yiwala” lɛ toi. (1 Timoteo 4:15, 16) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo Paulo ŋaawoo lɛ toi jogbaŋŋ lɛ? Kaimɔ akɛ, Paulo tsɔɔ hu akɛ wɔkɛ “Abonsam ŋaatsɔɔi lɛ” kɛ “mumɔi fɔji asafo ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ” ená. Ni bɔfo Petro bɔ kɔkɔ akɛ Abonsam ‘miitao mɔ ni eeemi,’ ni nakai mɔ lɛ baanyɛ afee wɔteŋ “mɔ” ko. Anyagba ni wɔɔfee lɛ baanyɛ afee hegbɛ ni etaoɔ ená lɛ.—Efesobii 6:11, 12; 1 Petro 5:8.

15. Mɛɛ mumɔŋ hefãmɔ wɔyɔɔ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbaa yi?

15 No hewɔ lɛ, mɛɛ hefãmɔ wɔyɔɔ? Bɔfo Paulo kaiɔ wɔ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛhiɛa Nyɔŋmɔ tawuu nii lɛ fɛɛ mli, koni nyɛnyɛ gbi fɔŋ lɛ naa nyɛkpee, ni beni nyɛgbe fɛɛ naa lɛ ni nyɛwo shidaamɔ.” (Efesobii 6:13) Wɔmumɔŋ tawuu nii lɛ hilɛ damɔɔɔ bɔ ni eji kɛjɛ shishijee lɛ pɛ nɔ, shi moŋ edamɔ ekwɛmɔ kɛ esaamɔ be fɛɛ be lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, nɔ ni esa akɛ efata nakai tawuu nii lɛ fɛɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ he ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee ni yɔɔ ebe naa pɛpɛɛpɛ. Enɛ tsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ anɔkwale ni Yehowa etsɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ ejie lɛ kpo lɛ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ lɛ, afee ehee loo nɔ ni yɔɔ ebe naa be fɛɛ be. Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ he woji ni wɔɔkase daa yɛ teemɔŋ lɛ he hiaa, kɛha wɔmumɔŋ tawuu nii lɛ kwramɔ.—Mateo 24:45-47; Efesobii 6:14, 15.

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔná nɔmimaa akɛ ákwra wɔ “hemɔkɛyeli tsɛŋ” lɛ jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ ni wɔkɛtsu nii?

16 Paulo maa wɔ tawuu nii ni wɔkɛfãa wɔhe lɛ fã ni he hiaa, ni ji, “hemɔkɛyeli tsɛŋ,” ni wɔbaanyɛ wɔkɛkpála ni wɔkɛgbe Satan gaimlibii ni tsoɔ, ni ji, apasa naafolɔmɔi kɛ hemɔkɛyeli kwamɔ tsɔɔmɔi lɛ nɔ mi. (Efesobii 6:16) No hewɔ lɛ, ehe miihia ni be fɛɛ be lɛ wɔkwɛ bɔ ni wɔ hemɔkɛyeli tsɛŋ lɛ hewalɛ lɛ yɔɔ ha, kɛ nɔ ni wɔbaafee ni wɔha efee nɔ ni hi be fɛɛ be ni wɔwaje lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ obi akɛ: ‘Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ masaa mihe kɛha daa otsi Biblia kasemɔ ni wɔkɛ Buu-Mɔɔ lɛ feɔ lɛ? Ani mikase nii bɔ ni sa ni baaha ‘wɔwowoo wɔhe hewalɛ kɛha suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai’ kɛtsɔ hetooi ni misusu he jogbaŋŋ ni mihaa yɛ kpee lɛ shishi lɛ nɔ? Ani migbeleɔ Biblia lɛ ni mikaneɔ ŋmalɛi ni átsɛ shi aŋmalako amɛmli wiemɔi lɛ? Ani miwoɔ mɛi krokomɛi ahewalɛ kɛtsɔɔ miishɛɛ mli ni mijɛɔ mikɛ mihe woɔ kpeei amli lɛ nɔ? Wɔmumɔŋ niyenii lɛ wa, ni ehe miihia ni awiɛ lɛ loo akase lɛ jogbaŋŋ koni wɔná he sɛɛ kɛmɔ shi.—Hebribii 5:14; 10:24.

17. (a) Mɛɛ ebɔɔ Satan kɛtsuɔ nii koni ekɛbɔ mɔdɛŋ ni ekɛfite wɔmumɔŋ shidaamɔ? (b) Mɛni ji tsofa ni akɛkuɔ Satan ebɔɔ lɛ naa?

17 Satan le wɔheloo ni yeee emuu lɛ gbɔjɔmɔi, ni eŋaatsɔɔi lɛ yɛ nigii. Gbɛ̀i ni etsɔɔ nɔ egbɛɔ ehewalɛ fɔŋ lɛ eshwãa lɛ eko ji, kɛtsɔ bɔlɛnamɔ he mfonirii ni ehaa anaa lɛ oya yɛ TV nɔ, Internet, vidioi, kɛ woji ni akala lɛ amli lɛ anɔ. Kristofoi komɛi eŋmɛ gbɛ ni nɛkɛ ebɔɔ nɛɛ egbu shi kɛbote amɛ hefãmɔ nibii ni egbɔjɔ lɛ amli, ni eha sɔɔmɔ hegbɛ ni amɛyɔɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ eje amɛdɛŋ, loo ekɛ saji ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli po eba amɛnɔ. (Efesobii 4:17-19) Mɛni ji tsofa ni akɛkuɔ Satan mumɔŋ ebɔɔ lɛ naa? Esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ Biblia lɛ ni wɔkaseɔ be fɛɛ be yɛ teemɔŋ, wɔ Kristofoi akpeei, kɛ mumɔŋ tawuu nii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ nɔ. Enɛɛmɛi fɛɛ haa wɔnyɛɔ wɔkpaa ekpakpa kɛ efɔŋ mli, ni wɔnyɛ̃ɛɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ nyɛ̃ɛɔ lɛ.—Lala 97:10; Romabii 12:9.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ ‘mumɔŋ klante lɛ’ aaatsɔ aye abua wɔ yɛ wɔmumɔŋ tawuu lɛ mli?

18 Kɛji akɛ wɔtee nɔ wɔhiɛ wɔ daa Biblia kasemɔ sui lɛ amli lɛ, jeee akɛ wɔbaaná wɔ hefãmɔ ni wa ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nilee lɛ kɛhaa wɔ lɛ pɛ, shi moŋ tafãa ni yeɔ omanye kɛtsɔ “mumɔŋ klante ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ” hu nɔ. Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ‘naa ba fe klante kɛ enaa ŋta fɛɛ, ni egbuɔ kɛboteɔ mli kɛyashi beyinɔ ni egbalaa susuma kɛ mumɔ lɛ kɛ talɔi kɛ wuiaŋfɔi lɛ amli, ni eji tsuiiaŋ susumɔi kɛ jwɛŋmɔi lɛ akojolɔ.’ (Efesobii 6:17; Hebribii 4:12) Kɛji akɛ wɔhe sa yɛ nakai “klante” lɛ kɛ nitsumɔ mli lɛ, no lɛ kɛji akɛ wɔkɛ kaai kpe lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛfolɔ nɔ ni tamɔ nɔ ko ni yeee mɔ awui, loo eeeŋɔɔ mɔ naa lɛ po mli, ni wɔbaakpa he mama akɛ mɔ fɔŋ lɛ tsɔne ni gbeɔ mɔ. Wɔ Biblia mli nilee kɛ shishinumɔ fiase lɛ baaye abua wɔ ni wɔkpoo nɔ ni ji efɔŋ, ni wɔfee nɔ ni hi. No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani miklante lɛ naa ba, aloo enaa egbo? Ani etɔɔ mi dani mikaiɔ Biblia mli ŋmalɛi ni baanyɛ awaje mi yɛ ta ni mifã lɛ mli lɛ?’ Nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔhiɛa wɔteemɔŋ Biblia kasemɔ sui kpakpai lɛ amli koni wɔkɛte shi wɔwo Abonsam.—Efesobii 4:22-24.

19. Mɛɛ sɛɛnamɔi baanyɛ atsɔ wɔnɔ̃ kɛji akɛ wɔkɛ wɔhe wo teemɔŋ nikasemɔ mli?

19 Paulo ŋma akɛ: “Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛŋ lɛ ehi ha nitsɔɔmɔ kɛ hiɛkamɔ kɛ mɔsaamɔ kɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ, koni Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ aye emuu, ni asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.” Kɛji akɛ wɔkɛ Paulo wiemɔi ni ekɛ Timoteo wie lɛ to wɔtsui mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔwaje wɔ diɛŋtsɛ wɔmumɔŋ shidaamɔ lɛ, ni wɔbaaha wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ afee nɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ. Asafoŋ onukpai kɛ asafoŋ sɔɔlɔi ni amɛdara yɛ mumɔŋ ahe baanyɛ aba sɛɛnamɔ jogbaŋŋ kɛha asafo lɛ, ni wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔfi shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.—2 Timoteo 3:16, 17; Mateo 7:24-27.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Bei pii lɛ, mɔ hee ni kaseɔ Taoɔ wolo bibioo lɛ baatsa nikasemɔ lɛ nɔ yɛ Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ mli, Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee enyɔ lɛ fɛɛ. Ŋaawoi ni akɛha yɛ biɛ lɛ baaye abua ni eye nii ni baatsi emumɔŋ nɔyaa naa lɛ anɔ kunim.

^ kk. 9 Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi. Mɛi ni yɔɔ Insight on the Scriptures woji lɛ yɛ amɛwiemɔ mli lɛ baanyɛ akwɛ Kpo 2 lɛ mli, yɛ yitso ni ji “Jehovah” shishi.

^ kk. 9 Esoro shishitsɔɔmɔi ni yɔɔ Spainbii kɛ Cataoniabii awiemɔi amli lɛ kwraa yɛ bɔ ni amɛtsɔɔ Hebri Tetragrammaton lɛ shishi amɛha lɛ mli, yɛ bɔ ni amɛkɛ “Yavé,” “Yahveh,” “Jahvè,” kɛ “Jehová” tsu nii lɛ hewɔ.

^ kk. 11 Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ shihilɛi hi ha teemɔŋ nikasemɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ?

• Mɛɛ tɔmɔi Biblia shishitsɔɔmɔi pii tɔ̃ɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he?

• Mɛɛ Biblia mli ŋmalɛi okɛbaatsu nii koni okɛku Triniti tsɔɔmɔ lɛ naa?

• Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔkɛbu wɔhe kɛjɛ Satan ŋaatsɔɔi ahe, kɛji afii babaoo po nɛ ni wɔtsɔmɔ anɔkwa Kristofoi?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 19]

Kɛha teemɔŋ nikasemɔ ni mɔɔ shi lɛ, he ko ni hi ni yɔɔ diŋŋ he miihia bo

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Ani ‘oklante’ lɛ naa ba aloo enaa egbo?