Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yesu Fɔmɔ—Bɔ ni Ebalɛ Eha kɛ Nɔ Hewɔ

Yesu Fɔmɔ—Bɔ ni Ebalɛ Eha kɛ Nɔ Hewɔ

Yesu Fɔmɔ—Bɔ ni Ebalɛ Eha kɛ Nɔ Hewɔ

“ENYƐŊ efee anɔkwale!” Nɛkɛ ji bɔ ni mɛi babaoo ni amɛjeee Kristofoi lɛ baawie kɛ́ amɛnu sane ni kɔɔ Yesu fɔmɔ he lɛ he. Amɛnuɔ he akɛ, ejeee nɔ ni jeŋ nilee fiɔ sɛɛ akɛ aaahe aye akɛ oblayoo fro baanyɛ aŋɔ hɔ ni efɔ binuu ni adesa tsɛ ko yelikɛbuamɔ fataaa he. Te osusuɔ tɛŋŋ?

Yɛ afi 1984 lɛ, The Times ni yɔɔ London lɛ kala wolo ko ni susu sane nɛɛ he, ekɛɛ akɛ: “Ejeee nɔ ni ja kwraa ákɛ akɛ jeŋ nilee he naataamɔ saji aaatsu nii ni akɛte shi awo naakpɛɛ nitsumɔi. Hemɔkɛyeli ni tsɔɔ akɛ naakpɛɛ nitsumɔi nyɛŋ aba mli anɔkwale lɛ tamɔ hemɔkɛyeli ni akɛheɔ ayeɔ akɛ naakpɛɛ nitsumɔi baanyɛ aba mli lɛ nɔŋŋ.” Britain nikasemɔhei wuji amli jeŋ nilee he woloŋlelɔi srɔtoi 14 kɛ amɛwaonaa gbɛi wo wolo lɛ shishi. Amɛkɛɛ akɛ: “Wɔkɛ miishɛɛ kpɛlɛɔ fɔmɔ ni oblayoo fro lɛ fɔ lɛ, Sanekpakpai lɛ amli naakpɛɛ nitsumɔi lɛ, kɛ Kristo shitee lɛ nɔ akɛ yinɔsane mli nifeemɔi.”

Shi kɛlɛ, shishinumɔ yɛ mli akɛ mɔ ko hiɛ aaafee lɛ yaa kɛ́ aha ele sane ni kɔɔ Yesu ni oblayoo fro fɔ lɛ lɛ he. Yesu diɛŋtsɛ nyɛ ni ji oblayoo fro lɛ hiɛ fee lɛ yaa beni Nyɔŋmɔ bɔfo lɛ kɛɛ akɛ: “Naa, obaaná musu ni ooofɔ́ binuu, ni ooowo lɛ gbɛi akɛ Yesu” lɛ. Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Maria bi akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaaba mliŋ, akɛni mileee nuu nɛɛ?” Kɛkɛ ni bɔfo lɛ tsɔɔ mli akɛ, Nyɔŋmɔ baatsu nɛkɛ naakpɛɛ nitsumɔ nɛɛ kɛtsɔ E-mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, ni ekɛfata he akɛ: “Nɔ ko nɔ ko bɛ ni Nyɔŋmɔ nyɛŋ afee.” (Luka 1:31, 34-37) Eka shi faŋŋ akɛ, Mɔ ni bɔ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni adesa tsɔɔ nɔ kɛbaa shihilɛ mli lɛ baanyɛ ni eha oblayoo fro ko ni he tse lɛ aŋɔ Yesu hɔ ni efɔ lɛ. Kɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni bɔ jeŋ kɛ emli mlai ni sa ni kudɔɔ lɛ lɛ, no lɛ ebaanyɛ ekɛ wɔlɔ mli walayibii ni yɔɔ Maria fɔmɔ kotoku lɛ mli lɛ eko atsu nii ni ekɛfee adesa Bi ko ni eye emuu.

Nɔ Hewɔ ni Ehe Bahia

Beni Maria ná musu lɛ, no mli lɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ Yosef etsɛ ehe baa. Yɛ lamɔ mli lɛ, Nyɔŋmɔ bɔfo lɛ gbala yiŋtoo ni yɔɔ naakpɛɛ hewɔ ni oblayoo fro ni ekɛ lɛ baahi shi lɛ hiɛ musu lɛ mli etsɔɔ Yosef. Bɔfo lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Kaashe oŋa Maria lɛ ŋɔɔ gbeyei, shi hɔ ni ehiɛ nɛɛ ejɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛŋ; ebaafɔ binuu, ni ooowo lɛ gbɛi akɛ Yesu, ejaakɛ lɛ ebaahere emaŋ lɛ yiwala kɛjɛ amɛhe eshai lɛ amli.” (Mateo 1:20, 21) Atsɔɔ gbɛi ni ji Yesu lɛ shishi yɛ Hebri wiemɔ mli akɛ, “Yehowa Ji Yiwalaheremɔ.” Ekaiɔ wɔ bɔ ni yiwalaheremɔ kɛmiijɛ esha kɛ gbele mli lɛ he hiaa ha, kɛ gbɛjianɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ to kɛha nakai yiwalaheremɔ lɛ kɛtsɔ Yesu nɔ lɛ.

Akɛni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, Adam tɔ̃ hewɔ lɛ, efɔ eseshibii fɛɛ akɛ mɛi ni yeee emuu, kɛ su akɛ amɛaaku Nyɔŋmɔ mlai amli. (Romabii 5:12) Te aaafee tɛŋŋ ni akpɔ̃ Adam seshibii kɛjɛ esha kɛ gbele mli koni amɛnine ashɛ emuuyeli nɔ lɛ? Ehe bahia ni awo adesa wala kroko ni eye emuu ni kɛ Adam nɔ̃ lɛ yeɔ egbɔ yɛ jarawalɛ naa lɛ he nyɔmɔ koni eha jalɛsaneyeli ŋsɛni lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ. No hewɔ ni Nyɔŋmɔ ha afɔ gbɔmɔ ni ji Yesu ni eye emuu lɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ, ni no hewɔ ni Yesu ŋmɛ gbɛ ni ehenyɛlɔi lɛ gbe lɛ lɛ. (Yohane 10:17, 18; 1 Timoteo 2:5, 6) Beni Yesu ete shi ni ekwɔ kɛtee ŋwɛi shihilɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, enyɛ ekɛ ekãa wie akɛ: “Migbo, ni naa, mihiɛ kã kɛmiiya naanɔi anaanɔ, ni mihiɛ gbohiiaje [adesai akwamaŋ gbonyobu] kɛ gbele naa samfei lɛ.”—Kpojiemɔ 1:18.

Yesu kɛ gbele kɛ gbohiiajeŋ mfonirifeemɔŋ samfei lɛ gbeleɔ gbɛ kɛhaa adesai eshafeelɔi koni amɛnine ashɛ nɔ ni Adam laaje lɛ lɛ nɔ ekoŋŋ. Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Mi lɛ miji shitee lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ni heɔ minɔ eyeɔ lɛ, kɛji egbo tete lɛ, ehiɛ aaakã; ni mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ kã ni eheɔ minɔ eyeɔ lɛ, egboŋ gbi ko gbi ko kɛaatee naanɔ.” (Yohane 11:25, 26) Mɛɛ shiwoo ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ! Ni kɛlɛ, yiŋtoo ni fe fɛɛ po hewɔ ni afɔ Yesu lɛ yɛ.

Yiŋtoo ni He Hiaa Fe Fɛɛ Lɛ

Hɔ ni Maria ŋɔ Yesu yɛ efɔmɔ-kotoku lɛ mli lɛ jeee ewala shishijee. Ewie yɛ faŋŋ mli akɛ: “Mijɛ ŋwɛi miba.” (Yohane 6:38) Yesu kɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ ehi shi yɛ mumɔŋ shihilɛ mli kɛjɛ jeŋbɔɔ shishijee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ wieɔ yɛ ehe akɛ “Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee lɛ.” (Kpojiemɔ 3:14) Yesu jɛ ŋwɛi ena bɔfo yiwalɔ ko atuatsemɔ ni ha klɛŋklɛŋ adesai lɛ te shi amɛwo Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ. Enɛ ha Yesu ná yiŋtoo ni he hiaa fe fɛɛ hewɔ ni etao akɛ afɔ lɛ akɛ adesa ni ji Nyɔŋmɔ Bi ni eye emuu lɛ. Mɛni ji no?

No ji ni etsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ yɛ hegbɛ akɛ eeeye jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Akɛni Yesu tee nɔ ehi shi akɛ anɔkwafo kɛjɛ efɔmɔ mli aahu kɛyashi egbele mli hewɔ lɛ, ejie shwelɛ ni eyɔɔ akɛ eeeba ehe shi eha gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ eyeɔ E-bɔɔnii anɔ lɛ kpo etsɔɔ. Dani Yesu baagbo yɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ adɛŋ lɛ, ewie nɔ hewɔ ni eshweɔ akɛ ekɛ ewala aaaha akɛ afɔleshaa nɔ̃ lɛ he. Ekɛɛ akɛ, bɔni afee ni je lɛ aná ale akɛ esumɔɔ tsɛ lɛ. (Yohane 14:31) Eji klɛŋklɛŋ adesai enyɔ, Adam kɛ Hawa ná nakai suɔmɔ lɛ kulɛ, amɛbaanyɛ amɛye anɔkwa yɛ amɛkaa ni yɔɔ mlɛo kwraa lɛ shishi.—1 Mose 2:15-17.

Yesu anɔkwayeli lɛ hu jie bɔfo yiwalɔ ni ji Satan kpo akɛ amalelɔ. Satan gbe Nyɔŋmɔ kɛ adesa he guɔ kɛtsɔ wiemɔ ni ewie yɛ ŋwɛibɔfoi lɛ ahiɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ní mɔ ko yɔɔ lɛ eŋɔhaa yɛ ewala hewɔ!” lɛ nɔ. (Hiob 2:1, 4) Satan folɔ Nyɔŋmɔ naa akɛ, adesai baate shi amɛwo lɛ koni amɛkɛbaa amɛwala yi.

Saji ni etsɔ hiɛ lɛ tswa bɔ ni Nyɔŋmɔ nɔyeli ja ha lɛ mpoa. Bɔni afee ni atao naa lɛ, Yesu miisumɔ ni afɔ lɛ akɛ adesa ni ekɛ ehe atsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ anɔkwafo kɛbote gbele mli.

No hewɔ lɛ, yiŋtoo titri hewɔ ni afɔ Yesu yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ji, taakɛ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛɛ lɛ, koni ‘ebaye anɔkwale lɛ he odase.’ (Yohane 18:37) Etsɔ wiemɔ kɛ nifeemɔ nɔ etsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ ja kɛmɔ shi, ni ákɛ heshibaa ni ajieɔ lɛ kpo kɛha Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ kɛ naanɔ miishɛɛ baa. Yesu tsɔɔ mli hu akɛ, eba je lɛŋ koni ekɛ adesa gbɔmɔtso ni eyɔɔ lɛ ahã “yɛ mɛi pii akpɔ̃mɔ hewɔ,” ni ekɛgbele gbɛ kɛha adesai eshafeelɔi koni amɛná emuuyeli kɛ naanɔ wala. (Marko 10:45) Bɔni afee ni adesai anu nɛkɛ saji ni he hiaa nɛɛ ashishi lɛ, Yesu fɔmɔ he saji ni aaaŋmala ashwie shi he baahia. Kɛfata he lɛ, saji ni ba ni kɔɔ Yesu fɔmɔ he lɛ yɛ nikasemɔi krokomɛi ni he hiaa, taakɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ lɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4]

Te aaafee tɛŋŋ akpɔ̃ Adam seshibii kɛjɛ esha mli lɛ?