Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nyɛhia Shi yɛ Miwiemɔ lɛ Mli’

‘Nyɛhia Shi yɛ Miwiemɔ lɛ Mli’

Nyɛhia Shi yɛ Miwiemɔ lɛ Mli’

“Kɛji nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli lɛ, minɔkwa kaselɔi ji nyɛ.”—YOHANE 8:31.

1. (a) Beni Yesu ku sɛɛ kɛtee ŋwɛi lɛ, mɛni eshi yɛ shikpɔŋ nɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

BENI Yesu Kristo, ni ji Kristojamɔ Shishitolɔ lɛ ku esɛɛ kɛtee ŋwɛi lɛ, no mli lɛ eŋmalako woji, efeeko ehe amagai, loo ní eeebua ninámɔ babaoo naa yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ eshi kaselɔi kɛ agbɛnɛ hu taomɔnii pɔtɛɛi komɛi kɛha kaselɔ ni aaatsɔ lɛ yɛ esɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnaa yɛ Yohane Sanekpakpa lɛ mli akɛ, Yesu tsĩ taomɔnii etɛ ni he hiaa ni esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ ni etsɔ esɛɛnyiɛlɔ lɛ ashɛ he lɛ tã. Mɛni ji taomɔnii nɛɛ? Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔshɛ he? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔji mɛi ni sa ákɛ Kristo kaselɔi ŋmɛnɛ? *

2. Taakɛ aŋma yɛ Yohane Sanekpakpa lɛ mli lɛ, mɛni ji taomɔnii ko ni he hiaa kɛha kaselɔ tsɔmɔ?

2 Aaafee nyɔji ekpaa dani Yesu baagbo lɛ, etee Yerusalem, ni eyashiɛ etsɔɔ asafoi ni ebua amɛhe naa yɛ jɛmɛ kɛha otsi kome Asesei Agbi Jurɔ lɛ yeli lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, beni shɛ gbijurɔyeli lɛ teŋgbɛ lɛ, “asafoi lɛ ateŋ mɛi pii hé enɔ amɛye.” Yesu tee nɔ eshiɛ, ni yɛ no hewɔ lɛ, “mɛi pii hé enɔ amɛye” shikome ekoŋŋ yɛ gbijurɔyeli lɛ naagbee gbi lɛ nɔ. (Yohane 7:10, 14, 31, 37; 8:30) Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, Yesu gbala ejwɛŋmɔ kɛtee heyelilɔi heei lɛ anɔ, ni etsɔɔ nɔ ko ni he hiaa waa ni ataoɔ dani mɔ ko atsɔ kaselɔ, taakɛ bɔfo Yohane ŋma lɛ, akɛ: “Kɛji nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli lɛ, minɔkwa kaselɔi ji nyɛ.”—Yohane 8:31, wɔma efã ko nɔ mi.

3. Mɛɛ su he hiaa koni mɔ ko ‘ahi shi yɛ Yesu wiemɔ lɛ mli’?

3 Yesu kɛ nakai wiemɔi lɛ etsɔɔɔ akɛ heyelilɔi heei lɛ ahemɔkɛyeli faaa. Yɛ no najiaŋ lɛ, eetsɔɔ mli akɛ amɛyɛ hegbɛ akɛ amɛaatsɔmɔ enɔkwa kaselɔi—kɛ́ amɛaahi shi yɛ ewiemɔ lɛ mli ni amɛaaŋmɛ amɛtsui shi hu lɛ. Amɛkpɛlɛ ewiemɔ lɛ nɔ, shi amrɔ nɛɛ ehe miihia ni amɛya nɔ amɛhi shi yɛ mli. (Yohane 4:34; Hebribii 3:14) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu bu tsuishiŋmɛɛ akɛ su ko ni he hiaa esɛɛnyiɛlɔi lɛ aahu akɛ yɛ enaagbee sane kwraa ni ekɛ ebɔfoi lɛ gba ni aŋma yɛ Yohane Sanekpakpa lɛ mli lɛ mli lɛ ewo hewalɛ shii enyɔ akɛ: “Nyiɛmɔ misɛɛ!” (Yohane 21:19, 22) Mra be mli Kristofoi babaoo fee nakai pɛpɛɛpɛ. (2 Yohane 4) Mɛni ye ebua amɛ koni amɛŋmɛ amɛtsui shi?

4. Mɛni ye ebua mra be mli Kristofoi lɛ koni amɛŋmɛ amɛtsui shi?

4 Bɔfo Yohane ni kɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 70 ehi shi akɛ Kristo kaselɔ anɔkwafo lɛ, tsɔɔ nɔ ko ni he hiaa. Ejie anɔkwa Kristofoi ayi akɛ: “Nyɛhe wa, ni Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ hiɔ nyɛmli, ni nyɛye mɔ fɔŋ lɛ nɔ kunim.” Nakai Kristo kaselɔi lɛ ŋmɛ amɛtsui shi, loo amɛhi shi yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli, ejaakɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ hi shi yɛ amɛmli. Amɛjie tsuiŋ hiɛsɔɔ kpo kɛha enɛ. (1 Yohane 2:14, 24) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, bɔni afee ni ‘wɔhiɛ mli kɛyawula shi’ lɛ, ehe miihia ni wɔkwɛ koni Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ahi shi yɛ wɔmli. (Mateo 24:13) Wɔbaanyɛ wɔfee nakai yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Abɛbua ko ni Yesu gba lɛ kɛ hetoo lɛ haa.

‘Wiemɔ lɛ Numɔ’

5. (a) Mɛɛ sũi srɔtoi Yesu tsĩ tã yɛ ebɛbuai lɛ ateŋ ekome mli? (b) Mɛni ji nɔ ni wui lɛ kɛ sũ lɛ ni yɔɔ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha?

5 Yesu gba nidulɔ ko ni duɔ wui lɛ he abɛbua, ni áŋma yɛ Mateo, Marko kɛ Luka Sanekpakpai lɛ amli. (Mateo 13:1-9, 18-23; Marko 4:1-9, 14-20; Luka 8:4-8, 11-15) Kɛ ookane sane lɛ, obaana akɛ nɔ̃ titri ni kadiɔ abɛbua lɛ ji akɛ wui henɔ kome too lɛ nɔŋŋ ji nɔ ni yashwie sũi srɔtoi babaoo nɔ lɛ, ni ewo yibii srɔtoi. Klɛŋklɛŋ sũ lɛ wa, nɔ ni ji enyɔ lɛ mli kwɔɔɔ, ni ŋmeii ni ekwɛ̃ yɛ nɔ ni ji etɛ lɛ mli lɛ fa babaoo. Nɔ ni ji ejwɛ lɛ ni tamɔɔɔ ekrokomɛi etɛ lɛ ‘hi’ ni eji “shikpɔŋ kpakpa.” Taakɛ Yesu diɛŋtsɛ tsɔɔ mli lɛ, wui lɛ ji Maŋtsɛyeli shɛɛ sane ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, ni sũ lɛ damɔ shi kɛha gbɔmɛi ni hiɛ tsui mli shihilɛi srɔtoi lɛ. Eyɛ mli akɛ gbɔmɛi ni sũi srɔtoi lɛ feɔ amɛhe mfoniri lɛ yɛ nibii komɛi ni je amɛhe moŋ, shi mɛi ni sũ ni hi lɛ feɔ amɛhe mfoniri lɛ yɛ kadimɔ nɔ ko ni haa esoroɔ amɛ yɛ mɛi krokomɛi lɛ ahe.

6. (a) Esoro sũ ni ji ejwɛ ni yɔɔ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ yɛ ekrokomɛi etɛ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni no tsɔɔ? (b) Mɛni he hiaa kɛha tsuishiŋmɛɛ kpojiemɔ ákɛ Kristo kaselɔi?

6 Sane ni yɔɔ Luka 8:12-15 lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ shihilɛi ejwɛ lɛ fɛɛ mli lɛ, gbɔmɛi ‘nuɔ wiemɔ lɛ.’ Shi kɛlɛ, mɛi ni yɔɔ “tsui krɔŋŋ ni hi” lɛ fee babaoo fe ‘wiemɔ lɛ numɔ.’ ‘Amɛkɛtoɔ ni amɛkɛ tsuishiŋmɛɛ woɔ yibii.’ Sũ kpakpa ni hi, ni yɔɔ bɔdɔɔ ni mli kwɔ lɛ haa wui lɛ ashishifãi lɛ boteɔ shikpɔŋ jogbaŋŋ, ni yɛ no hewɔ lɛ, wui lɛ kwɛ̃ɔ ni ewoɔ yibii. (Luka 8:8) Nakai nɔŋŋ mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ shishi, amɛhiɛ sɔɔ ni amɛkaseɔ lɛ jogbaŋŋ. (Romabii 10:10; 2 Timoteo 2:7) Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ hiɔ shi amɛmli. Nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, amɛkɛ tsuishiŋmɛɛ woɔ yibii. No hewɔ lɛ, tsuiŋ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he miihia kɛha tsuishiŋmɛɛ ni aaajie lɛ kpo ákɛ Kristo kaselɔi lɛ. (1 Timoteo 4:15) Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná tsuiŋ hiɛsɔɔ ni tamɔ nɛkɛ wɔha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

Tsui Mli Shihilɛ kɛ Shishinumɔ ni Akɛsusuɔ Nii Ahe

7. Mɛɛ nitsumɔ kɔɔ tsui kpakpa he waa?

7 Kadimɔ nitsumɔ ni Biblia lɛ wieɔ he shii abɔ kɛkɔɔ tsui kpakpa ni hi lɛ he lɛ. “Jalɔ tsui jwɛŋɔ hetoohamɔ he.” (Abɛi 15:28, wɔma efã ko nɔ mi.) “Ha midaaŋ wiemɔi kɛ mitsui mli jwɛŋmɔi asa ohiɛ, Yehowa.” (Lala 19:15, wɔma efã ko nɔ mi.) “Mitsuiŋ susumɔ ji sɛɛyoomɔ.”—Lala 49:4, wɔma efã ko nɔ mi.

8. (a) Kɛ wɔmiikane Biblia lɛ, mɛni esa akɛ wɔkwa, ni mɛni esa akɛ wɔfee? (b) Mɛɛ sɛɛnamɔi wɔnáa kɛjɛɔ sɔlemɔ ni wɔkɛaajwɛŋ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ lɛ mli? (Okɛ akrabatsa ni ji ‘Amɛnane Emɔ Shi yɛ Anɔkwale lɛ Mli’ lɛ afata he.)

8 Taakɛ Biblia ŋmalɔi nɛɛ ji lɛ, ehe miihia ni wɔ hu wɔjɛ hiɛsɔɔ mli wɔkɛ sɔlemɔ ajwɛŋ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ enitsumɔ lɛ nɔ. Kɛ wɔmiikane Biblia lɛ loo Biblia he woji lɛ, esaaa akɛ wɔfeɔ wɔnii tamɔ nɔ ni wɔji shisharalɔi ni yeɔ amɛhe oyái, ní amɛkɛ oyaiyeli shiɔ he ko ni jɛmɛ yɔɔ fɛo waa kɛyaa he kroko hu ni jɛmɛ yɔɔ fɛo, ní amɛsháa nɔ fɛɛ nɔ mfoniri shi nɔ ko fioo ko pɛ amɛkwɛɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, kɛ́ wɔmiikase Biblia lɛ, esa akɛ wɔŋɔ be koni wɔmɛ fioo ni wɔná nii ni yɔɔ fɛo waa ni wɔkwɛɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ, kɛ́ wɔɔwie nakai. * Yɛ be mli ni wɔkɛ dioofeemɔ susuɔ nɔ ni wɔkaneɔ lɛ he lɛ, Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ náa wɔtsui nɔ hewalɛ. Enáa wɔhenumɔi anɔ hewalɛ ni ejajeɔ wɔsusumɔ. Etsirɛɔ wɔ hu koni wɔtsɔ sɔlemɔ nɔ wɔgba Nyɔŋmɔ wɔyitsoŋ sane. Nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, wɔhe ni wɔkɛkpɛtɛɔ Yehowa lɛ mli bawaa, ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔya nɔ wɔnyiɛ Yesu sɛɛ yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli. (Mateo 10:22) Eyɛ faŋŋ akɛ, ehe miihia ni wɔjwɛŋ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɔ lɛ nɔ kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔhi shi akɛ anɔkwafoi kɛya naanɔ.—Luka 21:19.

9. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwɛ koni wɔtsui aya nɔ akpɛlɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ nɔ lɛ?

9 Yesu abɛbua lɛ hu tsɔɔ akɛ, nibii komɛi yɛ ni tsĩɔ kwɛ̃ ni wui ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ aaakwɛ̃ lɛ naa. No hewɔ lɛ, bɔni afee ni wɔhi shi akɛ kaselɔi anɔkwafoi lɛ, esa akɛ (1) wɔyɔse gbɛtsii nibii ni sũ ni ehiii ni atsĩ tã yɛ abɛbua lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha lɛ kɛ (2) ni wɔfee nii koni wɔkɛjaje loo wɔkwa nomɛi. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, wɔbaakwɛ koni wɔtsui aya nɔ akpɛlɛ Maŋtsɛyeli wui lɛ anɔ ni eya nɔ ewo yibii.

‘Yɛ Gbɛ Toi’—Nɔ ko Ehé Amɛjwɛŋmɔ

10. Tsɔɔmɔ bɔ ni klɛŋklɛŋ sũ ni yɔɔ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ yɔɔ ha, koni ogbála mli.

10 Klɛŋklɛŋ sũ ni wui lɛ yashwie nɔ lɛ ‘yɛ gbɛ toi,’ he ni “anaanaa” wui lɛ ‘anɔ’ yɛ lɛ. (Luka 8:5) Sũ ni yɔɔ gbɛ toi ni kã shi kɛtsɔɔ abeleŋmɔ mli lɛ nɔ lɛ wa waa akɛni gbɔmɛi fɔɔ nɔ tsɔmɔ hewɔ. (Marko 2:23) Nakai nɔŋŋ hu mɛi ni haa je lɛŋ nifeemɔi ni haaa aná dekã kwraa lɛ haa amɛkɛ amɛbe kɛ hewalɛ tsuɔ nibii ni he ehiaaa lɛ ahe nii lɛ, baanyɛ ana akɛ nibii ehe amɛjwɛŋmɔ babaoo tsɔ ni no hewɔ lɛ, amɛnáaa tsuiŋ hiɛsɔɔ ko amɛha Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ. Amɛnuɔ, shi amɛjwɛŋŋ nɔ. No hewɔ lɛ, amɛtsui yaa nɔ efeɔ nɔ ni ekpiliŋ. Dani amɛaaná suɔmɔ amɛha enɛ lɛ, “abonsam baa ni abashaa wiemɔ lɛ yɛ amɛtsuiiaŋ, koni amɛkahe amɛye ni ahere amɛyiwala.” (Luka 8:12) Ani abaanyɛ atsĩ enɛ naa?

11. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsĩ tsui lɛ shihilɛ ni aaatsɔ tamɔ sũ ni wa lɛ naa?

11 Nibii babaoo yɛ ni abaanyɛ afee koni akaha tsui lɛ miitsɔ tamɔ sũ ni wooo yibii yɛ gbɛ toi. Sũ ni wa ni anaanaa nɔ lɛ baanyɛ afee bɔdɔɔ ni woɔ yibii kɛ́ ajwara sũ lɛ mli ni aha mɛi ni tsɔɔ nɔ lɛ tsɔ he kroko lɛ. Nakai nɔŋŋ hu be ni atoɔ kɛkaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ajwɛŋɔ nɔ lɛ baanyɛ aha tsui lɛ atsɔ tamɔ sũ ni hi ni woɔ yibii. Yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ ji ni akaha shihilɛ mli nibii komɛi kɛkɛ miigbala jwɛŋmɔ lɛ babaoo tsɔ. (Luka 12:13-15) Yɛ no najiaŋ lɛ, kwɛmɔ koni oná be koni okɛsusu shihilɛ mli “nii ni hi titri lɛ” ahe.—Filipibii 1:9-11.

‘Yɛ Tɛsaa Nɔ’—Gbeyeishemɔ

12. Mɛɛ nɔ titri hewɔ nɔ ni kwɛ̃ lɛ ŋala yɛ sũ ni ji enyɔ lɛ ni atsĩ tã yɛ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ mli?

12 Kɛ wu lɛ yanyɔ sũ ni ji enyɔ lɛ nɔ lɛ, ekãaa nɔ efolo kɛkɛ, taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ he lɛ. Enáa shishifã ni ekwɛ̃ɔ. Shi kɛlɛ, beni hulu lɛ te shi lɛ, hulu lɛ dɔlɛ lɛ shã nɔ ni kwɛ̃ lɛ ni eŋala. Shi kɛlɛ, kadimɔ saji ni yɔɔ fitsofitso ni sa kadimɔ nɛɛ. Nɔ titri hewɔ ni nɔ ni kwɛ̃ lɛ ŋala lɛ jeee dɔlɛ lɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ po lɛ, hulu lɛ kpɛ́ eshwie tso ni kwɛ̃ yɛ sũ ni hi lɛ mli lɛ hu nɔ, shi eŋalaaa—yɛ anɔkwale mli lɛ eshwere. Mɛni kɛ srɔtofeemɔ lɛ ba? Yesu tsɔɔ mli akɛ, nɔ ni kwɛ̃ lɛ ŋala, ‘akɛni enáaa sũ ni mli kwɔ’ ni “enáaa shikpɔŋ jɔlɛ” hewɔ. (Mateo 13:5, 6; Luka 8:6) “Tɛsaa” ko ni kã sũ ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ shishi tuuntu lɛ haaa wu lɛ shishifã lɛ abote mli saŋŋ bɔ ni eeenyɛ ená nu ni ema shi shiŋŋ. Nɔ ni kwɛ̃ lɛ ŋala ejaakɛ sũ lɛ mli kwɔɔɔ.

13. Mɛɛ aŋkroaŋkroi nɛkɛ tamɔ sũ ni mli kwɔɔɔ lɛ, ni mɛni ji yiŋtoo titri diɛŋtsɛ hewɔ ni amɛfeɔ amɛnii nɛkɛ lɛ?

13 Nɛkɛ abɛbua fã nɛɛ miitsɔɔ aŋkroaŋkroi ni “amɛheɔ wiemɔ lɛ kɛ miishɛɛ” ni amɛkɛ ekãa nyiɛɔ Yesu sɛɛ “be kuku kɛkɛ.” (Luka 8:13) Kɛ “haomɔ loo yiwalɛ” he hulu ni naa wa lɛ shã amɛ lɛ, amɛsheɔ gbeyei aahu akɛ amɛmiishɛɛ kɛ hewalɛ ni amɛyɔɔ lɛ tãa ni amɛnyiɛɛɛ Kristo sɛɛ dɔŋŋ. (Mateo 13:21) Shi kɛlɛ, nɔ titri diɛŋtsɛ hewɔ ni amɛsheɔ gbeyei lɛ jeee shitee-kɛ-woo. Kristo kaselɔi akpekpei abɔ ŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ haomɔi srɔtoi amli, ni kɛlɛ, amɛyaa nɔ amɛyeɔ anɔkwa. (2 Korintobii 2:4; 7:5) Nɔ titri hewɔ ni mɛi komɛi sheɔ gbeyei ni amɛgbeeɔ shi lɛ ji akɛ amɛtsui ni tamɔ tɛsaa lɛ haaa amɛsusu nibii kpakpai kɛ mumɔŋ nibii ahe jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, hiɛsɔɔ ni amɛnáa amɛhaa Yehowa kɛ ewiemɔ lɛ feɔ hiɛaŋhiɛaŋ nɔ̃ kwraa tsɔ, ni ewaaa kwraa bɔ ni eeenyɛ edamɔ shitee-kɛ-woo naa. Te mɔ aaafee tɛŋŋ atsĩ nii ni tamɔ nɛkɛ ni aaajɛ mli aba lɛ naa?

14. Mɛɛ nibii esa akɛ mɔ aŋkro afee koni ekaha etsuiŋ shihilɛ lɛ tsɔ tamɔ sũ ni mli kwɔɔɔ lɛ?

14 Ehe miihia ni mɔ aŋkro akwɛ koni gbɛtsiinii ni tamɔ tɛsaa, tamɔ nyɛɛ ni ehe shi yɛ mɔ mli, pɛsɛmkunya ni etee ehe, loo henumɔi ni naa wa ni tamɔ nakai ni etee ehe lɛ akahi etsui mli. Kɛ gbɛtsiinii ni tamɔ nɛkɛ ehe shi momo lɛ, hewalɛ ni Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ yɔɔ lɛ baanyɛ akumɔ mli. (Yeremia 23:29; Efesobii 4:22; Hebribii 4:12) No sɛɛ lɛ, sɔlemɔ ni akɛjwɛŋɔ nii anɔ lɛ baakanya ‘wiemɔ lɛ ní atɛo awo’ mɔ aŋkro lɛ tsui ‘mli’ tɔ̃ɔ lɛ. (Yakobo 1:21) Enɛ baaha aná nyɛmɔ ni akɛaadamɔ bei ni mɔ nijiaŋ jeɔ wui lɛ naa kɛ ekãa ni akɛaahi shi akɛ anɔkwafo yɛ kaai fɛɛ sɛɛ.

‘Yɛ Ŋmeii Ateŋ’—Emli Egbála

15. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ asusu sũ ni ji etɛ ni Yesu tsĩ tã lɛ he waa titri lɛ? (b) Mɛni ji nɔ ni baa sũ ni ji etɛ lɛ nɔ yɛ naagbee mli, ni mɛni hewɔ?

15 Sũ ni ji etɛ lɛ, ni ji nɔ ni ŋmeii yɔɔ nɔ lɛ ji nɔ ni esa akɛ wɔsusu he titri, ejaakɛ etamɔ sũ kpakpa lɛ yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ. Taakɛ sũ ni hi lɛ ji lɛ, sũ ni ŋmeii fa yɛ nɔ babaoo lɛ haa wu lɛ náa shishifã ni ekwɛ̃ɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, srɔtofeemɔ ko bɛ tso hee ni yɔɔ sũi srɔtoi enyɔ nɛɛ amli lɛ dalɛ lɛ he. Shi kɛlɛ, beni be shwieɔ mli lɛ, shihilɛ ko baa ni gbeɔ tso lɛ yɛ naagbee mli. Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ sũ kpakpa lɛ, ŋmeii babaoo bakwɛ̃ɔ yɛ sũ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni tso fioo lɛ kwɛ̃ɔ kɛjɛɔ sũ nɛɛ mli lɛ, ekɛ ‘ŋmeii ni kɛ lɛ kwɛ̃’ lɛ shiɔ akaŋ. Etsɛɛɛ nɔŋŋ ni kwɛ̃ɛ nii enyɔ lɛ peleɔ kɛha niyenii, la kɛ gbɛ, shi yɛ naagbee lɛ, ŋmeii lɛ yeɔ tso lɛ nɔ ni ‘egbeɔ lɛ.’—Luka 8:7.

16. (a) Mɛɛ aŋkroaŋkroi tamɔ sũ ni ŋmeii eyi nɔ obɔ lɛ? (b) Taakɛ Sanekpakpai etɛ lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni ji nɔ ni ŋmeii lɛ damɔ shi kɛha?—Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.

16 Mɛɛ aŋkroaŋkroi nɛkɛ tamɔ sũ ni ŋmeii eyi nɔ obɔ lɛ? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Mɛi ni beni amɛnu lɛ amɛyaa ni je nɛŋ he naagbamɔi kɛ ninámɔ kɛ ŋɔɔmɔiyeli gbeɔ amɛ, ni amɛwooo yibii ni hi kɛwula shi.” (Luka 8:14) Taakɛ bɔ ni nidulɔ lɛ wui lɛ kɛ ŋmeii lɛ kwɛ̃ɔ yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli lɛ, nakai nɔŋŋ aŋkroaŋkroi komɛi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkase Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛkɛ amɛhe awo ‘je nɛŋ ŋɔɔmɔyeli’ lɛ mli yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli. Aduɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ he anɔkwale lɛ awoɔ amɛtsui mli, shi ekɛ nibii krokomɛi ni amɛtiuɔ sɛɛ ni gbalaa amɛjwɛŋmɔ lɛ shiɔ akaŋ. Amɛ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ mli eja enyɔ. (Luka 9:57-62) Enɛ haaa amɛná be ni fa ni baaha amɛkɛ sɔlemɔ asusu Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ he jogbaŋŋ. Amɛkaseee Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ koni amɛnu shishi, ni yɛ no hewɔ lɛ, amɛnáaa tsuiŋ hiɛsɔɔ ni he baahia koni amɛkɛŋmɛ amɛtsui shi lɛ. Fiofio lɛ, heloonaa nii ni amɛtiuɔ sɛɛ lɛ yeɔ amɛmumɔŋ nibii anɔ aahu kɛyashiɔ he ni ‘egbeɔ amɛ.’ * Mɛɛ naagbee ni yɔɔ mɔbɔ kɛha mɛi ni kɛ amɛtsui fɛɛ sumɔɔɔ Yehowa lɛ enɛ ji nɛkɛ!—Mateo 6:24; 22:37.

17. Mɛɛ nihalamɔi esa akɛ wɔfee yɛ shihilɛ mli bɔni afee ni mfonirifeemɔŋ ŋmeii ni atsĩ tã yɛ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ akagbe wɔ?

17 Kɛ wɔkɛ mumɔŋ saji ye heloonaa nibii ahesusumɔi anɔ lɛ, wɔhaaa je nɛŋ piŋmɔi kɛ ŋɔɔmɔyelii agbe wɔ. (Mateo 6:31-33; Luka 21:34-36) Esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ Biblia kanemɔ kɛ nɔ ni wɔkaneɔ lɛ hesusumɔ nɔ kɔkɔɔkɔ. Kɛ wɔha wɔshihilɛ fee mlɛo bɔ ni wɔɔnyɛ lɛ, wɔbaaná be babaoo kɛha sɔlemɔ ni wɔkɛaajwɛŋ nii anɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. (1 Timoteo 6:6-8) Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi ni efee nakai lɛ—mɛi ni taakɛ eji lɛ, amɛfãmɔ ŋmeii lɛ yɛ sũ lɛ mli koni tso ni woɔ yibii lɛ aná niyenii, la, kɛ gbɛ ni da babaoo lɛ—miiná Yehowa dɛŋ jɔɔmɔ. Sandra ni eye afii 26 lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ mijwɛŋ jɔɔmɔi ni miná yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ anɔ lɛ, miyɔseɔ akɛ nɔ ko kwraa bɛ je lɛŋ ni akɛaato he!”—Lala 84:12.

18. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli ni wɔŋmɛ wɔtsui shi ákɛ Kristofoi?

18 Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, wɔ fɛɛ ni ji gbekɛbii kɛ onukpai baahi shi yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli ni wɔŋmɛ wɔtsui shi ákɛ Kristo kaselɔi, shii abɔ ni Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ hiɔ shi yɛ wɔmli lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa koni wɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ mli sũ lɛ akafee nɔ ni wa, nɔ ni mli kwɔɔɔ, loo nɔ ni tsei ni ehiii ekwɛ̃ yɛ nɔ kɔkɔɔkɔ shi moŋ koni eya nɔ efee bɔdɔɔ kɛ nɔ ni mli kwɔ. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni wɔnu shishi ni wɔkɛ ‘tsuishiŋmɛɛ awo yibii.’—Luka 8:15.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 1 Wɔbaasusu taomɔnii nɛɛ mli klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Abaasusu ekrokomɛi enyɔ lɛ he yɛ nikasemɔi ni baanyiɛ enɛ sɛɛ lɛ amli.

^ kk. 8 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔni afee ni okɛ sɔlemɔ ajwɛŋ Biblia lɛ mli he ko ni okane lɛ nɔ lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Ani ejieɔ Yehowa sui lɛ ekome loo babaoo kpo? Te ekɔɔ Biblia lɛ saneyitso lɛ he ehaa tɛŋŋ? Te mafee tɛŋŋ ni manyɛ mikɛtsu nii yɛ mishihilɛ mli loo ni mikɛye mibua mɛi krokomɛi?’

^ kk. 16 Taakɛ Sanekpakpai etɛ ni kɔɔ Yesu abɛbua lɛ he lɛ tsɔɔ lɛ, je nɛŋ piŋmɔi kɛ ŋɔɔmɔyelii lɛ gbeɔ wui lɛ: “Je nɛŋ he naagbamɔ,” “ninámɔ he lakamɔ,” “nii krokomɛi ahe akɔnɔ,” kɛ ‘je nɛŋ ŋɔɔmɔyeli.’—Marko 4:19; Mateo 13:22; Luka 8:14; Yeremia 4:3, 4.

Mɛni Ji Ohetooi?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa ni ‘wɔhi shi yɛ Yesu wiemɔ lɛ mli’ lɛ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ahi shi yɛ wɔmli?

• Mɛɛ aŋkroaŋkroi nɛkɛ sũi srɔtoi ejwɛ ni Yesu tsĩ tã lɛ damɔ shi kɛha?

• Te ooofee tɛŋŋ otao be koni okɛsusu Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ he?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

AMƐNANE EMƆ SHI YƐ ANƆKWALE LƐ MLI’

DAA afi lɛ, mɛi babaoo ni kɛ be kakadaŋŋ ehi shi ákɛ Kristo kaselɔi lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ ‘amɛnane emɔ shi yɛ anɔkwale lɛ mli.’ (2 Petro 1:12) Mɛni yeɔ ebuaa koni amɛŋmɛ amɛtsui shi? Susumɔ amɛwiemɔi lɛ ekomɛi ahe okwɛ.

“Dani gbi fɛɛ gbi aaaba naagbee lɛ, mikaneɔ Biblia lɛ mli he ko ni misɔleɔ. Kɛkɛ lɛ misusu nɔ ni mikane lɛ he.”—Jean, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1939.

“Bɔ ni Yehowa ji mɔ ko ni nɔ kwɔ waa ni sumɔɔ wɔ jogbaŋŋ lɛ he ni misusuɔ lɛ haa minuɔ he akɛ miyɛ shweshweeshwe ni mináa hewalɛ ni mikɛaahi shi daa ákɛ anɔkwafo.”—Patricia, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1946.

“Akɛni mikɛ mihe kpɛtɛɔ Biblia kasemɔ sui kpakpai ahe ni mikɛ mihe woɔ ‘Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ’ lɛ mli vii hewɔ lɛ, miinyɛ miiya nɔ jogbaŋŋ.”—1 Korintobii 2:10; Anna, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1939.

“Mikaneɔ Biblia lɛ kɛ wɔ Biblia he woji lɛ kɛ yiŋtoo lɛ akɛ mapɛi mitsui kɛ otii ni mikɛmamɔ mihiɛ lɛ amli.”—Zelda, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1943.

“Bei ni hi fe fɛɛ kɛha mi ji be mli ni manyɛ mayashara shi ni mikɛ Yehowa awie yɛ sɔlemɔ mli ni maha ele bɔ ni minuɔ nii ahe diɛŋtsɛ mihaa lɛ.”—Ralph, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1947.

“Mijeɔ gbi lɛ shishi kɛ daa gbi ŋmalɛ lɛ he susumɔ kɛ Biblia lɛ he ko kanemɔ. Enɛ haa mi nɔ̃ hee ko ni masusu he yɛ gbi lɛ mli.”—Marie, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1935.

“Yɛ migbɛfaŋ lɛ, Biblia mli wolo ko kuku fɛɛ kuku he sanegbaa ji kanyamɔ nɔ̃ diɛŋtsɛ kɛha mi.”—Daniel, ní abaptisi lɛ yɛ afi 1946.

Mɛɛ be mli oŋɔɔ be ni okɛ sɔlemɔ susuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ he?—Daniel 6:11b; Marko 1:35; Bɔfoi lɛ Asaji 10:9.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 13]

Kɛ wɔkɛ mumɔŋ saji ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ ‘tsuishiŋmɛɛ awo yibii’