Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nyɛsumɔa Nyɛhe’

‘Nyɛsumɔa Nyɛhe’

Nyɛsumɔa Nyɛhe’

“Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.”—YOHANE 13:35.

1. Mɛɛ su Yesu ma nɔ mi beni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ?

“BII bibii.” (Yohane 13:33) Yesu kɛ nakai mlijɔlɛ wiemɔ lɛ tsu nii ekɛwie etsɔɔ ebɔfoi lɛ gbi gbɛkɛ dani egbo lɛ. Wɔbɛ nɔ ko ni aŋma afɔ shi yɛ Sanekpakpai lɛ amli ni tsɔɔ akɛ Yesu kɛ nɛkɛ musuŋtsɔlɛ wiemɔ nɛɛ etsu nii pɛŋ yɛ ekɛ amɛwiemɔ mli. Shi kɛlɛ, yɛ nakai gbi gbɛkɛ krɛdɛɛ lɛ nɔ lɛ, enɛ tsirɛ lɛ koni ekɛ nakai hedɔɔ wiemɔ lɛ atsu nii kɛtsɔɔ suɔmɔ ni mli wa ni eyɔɔ kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu wie suɔmɔ he aaafee shii 30 sɔŋŋ nakai gbɛkɛ lɛ. Mɛni hewɔ ni ema su nɛɛ nɔ mi nakai lɛ?

2. Mɛni hewɔ suɔmɔ kpojiemɔ he hiaa Kristofoi waa lɛ?

2 Yesu tsɔɔ nɔ hewɔ ni suɔmɔ he hiaa waa nakai lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:35; 15:12, 17) Kristo sɛɛnyiɛlɔ ni mɔ ko aaaji lɛ kɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ kpojiemɔ yɛ tsakpãa. Ayɔseɔ anɔkwa Kristofoi, jeee kɛtsɔ hesaamɔ ko ni yɔɔ srɔto kwraa nɔ loo kɛtsɔ kusum nifeemɔi komɛi ni ekaaa nɔ, shi moŋ kɛtsɔ miishɛɛ kɛ mlijɔlɛ suɔmɔ kpo ni amɛjieɔ amɛtsɔɔ amɛhe lɛ nɔ. Nɛkɛ suɔmɔ henɔ ni yɔɔ srɔto kwraa nɛɛ ni aaaná lɛ ji nibii titrii etɛ ni ataoɔ yɛ Kristo kaselɔ dɛŋ ni atsĩ tã yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ shishijee gbɛ lɛ ateŋ nɔ ni ji enyɔ. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔshɛ nɛkɛ taomɔnii nɛɛ he?

‘Nyɛtekea Nɔ Fe Tsutsu Lɛ’

3. Mɛɛ ŋaawoo ni kɔɔ suɔmɔ he bɔfo Paulo kɛha?

3 Taakɛ eji yɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ateŋ lɛ, ŋmɛnɛ, anaa nɛkɛ suɔmɔ ni yɔɔ srɔto kwraa nɛɛ yɛ Kristo anɔkwa kaselɔi lɛ ateŋ. Bɔfo Paulo ŋma kɛyaha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ akɛ: “Nyɛmimɛi ahedɔɔ hewɔ lɛ ehiaaa nyɛ akɛ aŋma nyɛ; ejaakɛ nyɛ diɛŋtsɛ lɛ, Nyɔŋmɔ etsɔɔ nyɛ akɛ nyɛsumɔsumɔɔ nyɛhe; ejaakɛ nyɛfeɔ nakai hu nyɛhaa nyɛmimɛi fɛɛ.” Yɛ fɛɛ sɛɛ po lɛ, Paulo kɛfata he akɛ: ‘Nyɛyaa nɔ nyɛfea nakai fe tsutsu lɛ.’ (1 Tesalonikabii 3:12; 4:9, 10) Ehe miihia ni wɔ hu wɔbo Paulo ŋaawoo lɛ toi ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ wɔhe “fe tsutsu lɛ.”

4. Taakɛ Paulo kɛ Yesu tsɔɔ lɛ, namɛi esa akɛ wɔsusu amɛhe yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ?

4 Yɛ nakai wolo ni jɛ mumɔŋ ni Paulo ŋma lɛ nɔŋŋ mli lɛ, ewo enanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ ni ‘amɛshɛje mɛi ni tsui fãa lɛ amii’ ni amɛhere ‘mɛi ni feɔ gbedee lɛ.’ (1 Tesalonikabii 5:14) Ekai Kristofoi lɛ yɛ be kroko hu mli akɛ, mɛi ‘ni yɔɔ hewalɛ lɛ, esa akɛ amɛkpeeɔ mɛi ni bɛ hewalɛ lɛ kɛ amɛgbɔjɔmɔi lɛ.’ (Romabii 15:1) Yesu hu kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ yelikɛbuamɔ ni akɛaaha mɛi ni egbɔjɔ lɛ he lɛ ha. Beni Yesu égba akɛ Petro baakwa lɛ gbi gbɛkɛ ni abaamɔ lɛ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ Petro akɛ: “Beni oookpale lɛ, wo onyɛmimɛi lɛ ahewalɛ.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ekolɛ no mli lɛ, amɛ hu amɛkwa Yesu ni no hewɔ lɛ yelikɛbuamɔ he baahia amɛ. (Luka 22:32; Yohane 21:15-17) No hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ wɔ koni wɔkpã wɔsuɔmɔ lɛ mli wɔha mɛi ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ kɛ mɛi ni ekolɛ amɛkɛ Kristofoi asafo lɛ ebɔɔɔ dɔŋŋ lɛ. (Hebribii 12:12) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai? Abɛbuai enyɔ ni mli kã shi faŋŋ ni Yesu gba lɛ kɛ hetoo lɛ haa.

Too ni Elaaje kɛ Jwiɛtɛi ni Elaaje

5, 6. (a) Mɛɛ abɛbuai kukuji enyɔ Yesu gba? (b) Mɛni ji nɔ ni abɛbuai nɛɛ jieɔ lɛ kpo yɛ Yehowa he?

5 Bɔni afee ni Yesu atsɔɔ etoibolɔi lɛ anii yɛ bɔ ni Yehowa susuɔ mɛi ni edu gbɛ lɛ ahe ehaa lɛ, ekɛ abɛbuai kukuji enyɔ ha. Ekome kɔɔ tookwɛlɔ ko he. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛteŋ namɔ ni kɛji eyɛ tooi oha ni amɛteŋ ekome laaje lɛ, eshiŋ nyɔŋmai nɛɛhu kɛ nɛɛhu lɛ yɛ ŋa lɛ nɔ, ní eyatao nɔ ni elaaje lɛ kɛyashi beyinɔ ni eeena lɛŋ? Ni kɛ ena lɛ lɛ, ewóɔ lɛ etswaa ekɔŋ, ni enáa miishɛɛ; ni kɛ eba shia lɛ, etsɛɔ eshieŋtsɛmɛi kɛ ekuuŋbii kɛkpeɔ, ni ekɛɔ amɛ akɛ: Nyɛkɛ mi anáa miishɛɛ, ejaakɛ mina mitoo ni laaje lɛ. Miikɛɛ nyɛ akɛ, nakai nɔŋŋ miishɛɛ aaaba ŋwɛi yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ fe jalɔi nyɔŋmai-nɛɛhu kɛ nɛɛhu ni tsuitsakemɔ ehiaaa amɛ lɛ.”—Luka 15:4-7.

6 Abɛbua ni ji enyɔ lɛ kɔɔ yoo ko he. Yesu kɛɛ akɛ: “Nɛɛ yoo ni yɔɔ jwiɛtɛi kukuji nyɔŋma, ni kɛji kuku kome laaje lɛ, ni esuŋ la ni ebɛɛ shia lɛ ni etao fitsofitso kɛyashi beyinɔ ni eeena? Ni kɛ ena lɛ, etsɛɔ eshieŋtsɛmɛi kɛ ekuuŋbii kɛkpeɔ ni ekɛɔ akɛ: Nyɛkɛ mi anáa miishɛɛ, ejaakɛ mina mijwiɛtɛi kuku ni laaje lɛ. Nakai nɔŋŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, miishɛɛ baa yɛ Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ ahiɛ yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ.”—Luka 15:8-10.

7. Mɛɛ nikasemɔi enyɔ yɔɔ abɛbuai ni kɔɔ too ni elaaje lɛ kɛ jwiɛtɛi ni elaaje lɛ he lɛ mli kɛha wɔ?

7 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɛkɛ abɛbuai kukuji nɛɛ amli? Amɛtsɔɔ wɔ (1) bɔ ni esa akɛ wɔnu he wɔha yɛ mɛi ni egbɔjɔ lɛ ahe kɛ (2) nɔ ni esa akɛ wɔfee ni wɔkɛye wɔbua amɛ. Nyɛhaa wɔsusua otii nɛɛ ahe wɔkwɛa.

Elaaje Shi Ejara Wa

8. (a) Te tookwɛlɔ lɛ kɛ yoo lɛ fee amɛnii yɛ amɛnibii ni laaje lɛ ahe amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛni ji nɔ ni amɛnifeemɔ lɛ kɛɔ wɔ yɛ bɔ ni amɛsusuɔ amɛnibii ni elaaje lɛ he amɛhaa?

8 Yɛ abɛbuai enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, nɔ ko elaaje, shi kadimɔ nɔtsɛmɛi lɛ anifeemɔ. Tookwɛlɔ lɛ ekɛɛɛ akɛ: ‘Mɛni ji too kome, beni miyɛ 99 lolo? Nakai too lɛ he ehiaaa mi.’ Yoo lɛ ekɛɛɛ akɛ: ‘Mɛni hewɔ mahao mihe yɛ nakai jwiɛtɛi kome lɛ hewɔ? Miyɛ nɛɛhu lɛ ni miyɔɔ lolo lɛ he miishɛɛ.’ Yɛ no najiaŋ lɛ, tookwɛlɔ lɛ tao etoo ni elaaje lɛ tamɔ nɔ ni akɛɛ no pɛ eyɔɔ. Ni yoo lɛ nu ejwiɛtɛi ni elaaje lɛ he tamɔ nɔ ni ebɛ jwiɛtɛi ko yɛ sɛɛ dɔŋŋ. Yɛ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, nɔ ni elaaje lɛ kã he eji nɔ ni jara wa yɛ nɔtsɛ lɛ jwɛŋmɔ mli. Mɛni he mfoniri enɛ feɔ?

9. Niiahesusumɔ ni tookwɛlɔ lɛ kɛ yoo lɛ jie lɛ kpo lɛ feɔ mɛni he mfoniri?

9 Kadimɔ bɔ ni Yesu mu sane naa eha yɛ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli, akɛ: “Nakai nɔŋŋ miishɛɛ aaaba ŋwɛi yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ” ni “nakai nɔŋŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, miishɛɛ baa yɛ Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ ahiɛ yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ.” No hewɔ lɛ, nɔ ni tookwɛlɔ lɛ kɛ yoo lɛ susuɔ he lɛ jieɔ henumɔi ni Yehowa kɛ eŋwɛi bɔɔ nii lɛ yɔɔ lɛ kpo yɛ gbɛ ni edaaa nɔ. Tamɔ bɔ ni laajemɔ nɔ̃ lɛ kã he eji nɔ ni jara wa yɛ tookwɛlɔ lɛ kɛ yoo lɛ hiɛ lɛ, nakai nɔŋŋ mɛi ni ekpalaŋ kɛtee ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ webii náaa sharamɔ dɔŋŋ lɛ kã he amɛjara wa yɛ Yehowa hiɛ lolo. (Yeremia 31:3) Ekolɛ nakai aŋkroaŋkroi lɛ egbɔjɔ yɛ mumɔŋ, kɛlɛ no etsɔɔɔ akɛ amɛji atuatselɔi. Yɛ bɔ ni amɛgbɔjɔ amɛha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ekolɛ amɛkã he amɛmiihi shi yɛ Yehowa taomɔnii lɛ anaa kɛyashi he ko. (Lala 119:176; Bɔfoi lɛ Asaji 15:29) No hewɔ lɛ, taakɛ eji yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ, Yehowa toɔ etsui shi ni “eshɛrɛko amɛ eshwieko kɛjɛko ehiɛ.”—2 Maŋtsɛmɛi 13:23.

10, 11. (a) Te wɔsumɔɔ akɛ wɔbu mɛi ni ekpalaŋ kɛjɛ asafo lɛ mli lɛ wɔha tɛŋŋ? (b) Taakɛ Yesu abɛbuai enyɔ lɛ tsɔɔ lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie mɔ hesusumɔ ni wɔyɔɔ lɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ?

10 Taakɛ Yehowa kɛ Yesu ji lɛ, wɔ hu wɔsusuɔ mɛi ni egbɔjɔ ni wɔnaaa amɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ahe. (Ezekiel 34:16; Luka 19:10) Wɔbuɔ mɔ aŋkro ko ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ akɛ too ni elaaje—shi jeee mɔ ko ni anyɛŋ aye abua lɛ. Wɔkɛɛɛ akɛ: ‘Mɛni hewɔ ni esa akɛ wɔhao wɔhe yɛ mɔ ko ni egbɔjɔ lɛ hewɔ? Asafo lɛ miiya nɔ jogbaŋŋ, tsɛbelɛ efataaa he.’ Yɛ no najiaŋ lɛ, taakɛ Yehowa ji lɛ, wɔbuɔ mɛi ni ekpalaŋ shi amɛmiisumɔ ni amɛku amɛsɛɛ lɛ akɛ mɛi ni jara wa.

11 Shi kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ akɛ wɔjieɔ wɔhenumɔi akpo yɛ bɔ ni wɔsusuɔ mɔ he wɔhaa lɛ yɛ? Yesu abɛbuai enyɔ lɛ tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔfee nakai (1) kɛtsɔ hegbɛ ni wɔɔŋɔ nɔ, (2) kɛtsɔ mlihilɛ nɔ, kɛ (3) kɛtsɔ hiɛdɔɔ kpojiemɔ nɔ. Nyɛhaa wɔsusua nɛkɛ fãi nɛɛ ahe ekomekomei wɔkwɛa.

Ŋɔɔ Hegbɛ Lɛ

12. Mɛni ji nɔ ni wiemɔi ni ji “eyatao nɔ ni elaaje lɛ” kɛɔ wɔ yɛ tookwɛlɔ lɛ su he?

12 Yesu kɛɛ yɛ abɛbuai enyɔ lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ mli akɛ tookwɛlɔ lɛ baaya “eyatao nɔ ni elaaje lɛ.” Tookwɛlɔ lɛ ŋɔɔ hegbɛ lɛ ni ejeɔ gbɛ ebɔɔ mɔdɛŋ koni etao too ni elaaje lɛ. Shihilɛ ni mli wa, oshara, kɛ gbɛ jɛkɛmɔ etsĩii enaa. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, tookwɛlɔ lɛ yaa nɔ etaoɔ ‘kɛyashi beyinɔ ni eeena lɛ.’—Luka 15:4.

13. Te hii anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ tsu mɛi ni egbɔjɔ lɛ ahiamɔ nii ahe nii amɛha tɛŋŋ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Biblia mli nɔkwɛmɔnii ni tamɔ nɛkɛ?

13 Nakai nɔŋŋ hu bei pii lɛ yelikɛbuamɔ ni akɛaaha mɔ ko ni hewalɛwoo he miihia lɛ lɛ biɔ ni mɔ ni he wa lɛ aŋɔ hegbɛ lɛ. Hii anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ nu enɛ shishi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yonatan ni ji Maŋtsɛ Saul binuu lɛ yɔse akɛ hewalɛwoo he miihia enaanyo ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa ni ji David lɛ, Yonatan “te shi ni eyiŋ etee David ŋɔɔ yɛ koo lɛ mli, ni eyawo lɛ hewalɛ yɛ Nyɔŋmɔ mli.” (1 Samuel 23:15, 16) Afii ohai abɔ sɛɛ, beni Amralo Nehemia na akɛ enyɛmimɛi Yudafoi lɛ ateŋ mɛi komɛi anijiaŋ eje wui lɛ, lɛ hu ‘ete shi amrɔ nɔŋŋ’ ni ewo amɛ hewalɛ ‘koni amɛhiɛ akakpa Yehowa nɔ.’ (Nehemia 4:8) Wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu baasumɔ ni ‘wɔte shi’—ni wɔŋɔ hegbɛ lɛ—koni wɔkɛwo mɛi ni egbɔjɔ lɛ hewalɛ. Shi namɛi ní yɔɔ asafo lɛ mli esa akɛ amɛfee nakai?

14. Namɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli esa akɛ amɛyatao mɛi ni egbɔjɔ lɛ?

14 Kristofoi onukpai titri ji mɛi ni gbɛnaa nii kã amɛnɔ akɛ ‘amɛaawaje mɛi ni nijiaŋ eje wui lɛ ní amɛwo nakutsei ni efee gbedee lɛ hewalɛ,’ koni ‘mɛi ni tsui fãa lɛ, amɛkɛɛ amɛ akɛ: Nyɛwajea nyɛhe, nyɛkashea gbeyei!’ (Yesaia 35:3, 4; 1 Petro 5:1, 2) Shi kɛlɛ, kadimɔ ákɛ akɛ ŋaawoo ni Paulo kɛha akɛ ‘ashɛje mɛi ni tsui fãa lɛ amii’ koni ‘ahere mɛi ni feɔ gbedee lɛ’ haaa onukpai pɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, Paulo wiemɔi lɛ kɔɔ “Tesalonikabii asafo” lɛ fɛɛ he. (1 Tesalonikabii 1:1; 5:14) No hewɔ lɛ, ekãa ni akɛaaye abua mɛi ni egbɔjɔ lɛ ji nitsumɔ ko ni kã Kristofoi fɛɛ anɔ. Taakɛ tookwɛlɔ ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ ji lɛ, esa akɛ enɛ atsirɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo koni “eyatao nɔ ni elaaje lɛ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, atsuɔ enɛ he nii jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi kɛji akɛ onukpai lɛ fee ekome. Ani obaanyɛ ofee nɔ ko kɛye obua mɔ ko ni egbɔjɔ yɛ asafo ni oyɔɔ mli lɛ mli?

Jiemɔ Mlihilɛ Kpo

15. Mɛni hewɔ tookwɛlɔ lɛ fee nii yɛ gbɛ ni ekolɛ efee nii eha lɛ nɔ lɛ?

15 Mɛni tookwɛlɔ lɛ feɔ beni yɛ naagbee lɛ ena too ni elaaje lɛ? “Ewóɔ lɛ etswaa ekɔŋ.” (Luka 15:5) Mɛɛ sane ni taa mɔ tsuiŋ ni jieɔ otii akpo eji nɛkɛ! Ekolɛ too lɛ nyiɛ kɛkpa shi gbii kɛ jenamɔi abɔ kɛtsɔmɔ hei ni eleee, ni ekolɛ eyaje jatai ni nyiɛɔ mɛi asɛɛ lɛ po ateŋ. (Hiob 38:39, 40) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ niyenii ni too lɛ naaa aye lɛ eha efee gbedee. Efee wudɔwudɔ tsɔ fe nine bɔ ni eeenyɛ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ aye gbɛtsii nii ni ekɛkpeɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ nɔ beni ekuɔ esɛɛ kɛbaa kuu lɛ ateŋ lɛ. No hewɔ lɛ, tookwɛlɔ lɛ kotoɔ shi, ni ewóɔ too lɛ nɔ blɛoo, ni ewóɔ lɛ kɛtsɔmɔɔ gbɛtsii nii lɛ fɛɛ amli kɛyafataa tookuu lɛ he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔsusu kwɛmɔ ni tookwɛlɔ nɛɛ kɛha lɛ he?

16. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu mlijɔlɛ ni nakai tookwɛlɔ lɛ jie lɛ kpo etsɔɔ too ni elaaje lɛ he lɛ?

16 Ekolɛ etɔ gbɔmɔ ni kɛ asafo lɛ náaa sharamɔ lɛ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa. Taakɛ too ni etse ehe kɛjɛ tookwɛlɔ lɛ he lɛ ji lɛ, ekolɛ mɔ aŋkro ni tamɔ nɛkɛ lɛ ekpa shi kɛkɛ kɛnyiɛ je nɛŋ henyɛlɔi akpokpaa nɔ. Akɛni ebɛ hebuu ni tookwɛlɔ lɛ, ni ji Kristofoi asafo lɛ kɛhaa hewɔ lɛ, ebajeɔ Abonsam ni “nyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi” lɛ tutuamɔi lɛ ashishi waa fe be fɛɛ ni eho. (1 Petro 5:8) Kɛfata he lɛ, mumɔŋ niyenii ni enáaa eye lɛ eha efee gbedee. No hewɔ lɛ, efee wudɔwudɔ bɔ ni ekome enyɛŋ eye gbɛtsii nii ni ekɛbaakpe yɛ esɛɛkuu kɛmiiba asafo lɛ mli lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, ebiɔ ni wɔkoto shi, kɛji wɔɔwie he yɛ nakai gbɛ nɔ, ni wɔhole mɛi ni egbɔjɔ lɛ anɔ blɛoo, koni wɔkɛ amɛ aku sɛɛ kɛba. (Galatabii 6:2) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsu enɛ he nii hu?

17. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase bɔfo Paulo yɛ be mli ni wɔyasara mɔ ko ni egbɔjɔ lɛ?

17 Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Namɔ gbedeɔ, ni mi lɛ migbedeee?” (2 Korintobii 11:29; 1 Korintobii 9:22) Paulo nuɔ he ehaa gbɔmɛi, ni mɛi ni egbɔjɔ lɛ fata he. Wɔmiisumɔ ni wɔjie niiahenumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni egbɔjɔ lɛ. Kɛji oosara Kristofonyo ko ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ, maa nɔ mi oha lɛ akɛ ejara wa yɛ Yehowa hiɛ, ni ákɛ enanemɛi Odasefoi lɛ ahiɛ miitse lɛ waa. (1 Tesalonikabii 2:17) Hã ele akɛ amɛfee klalo akɛ amɛaawo lɛ hewalɛ ni amɛmiisumɔ ni amɛtsɔ mɛi ni ‘afɔ amɛ akɛ nyɛmimɛi ha haomɔ be’ amɛha lɛ. (Abɛi 17:17; Lala 34:18) Ekolɛ wɔwiemɔi ni jɛ tsuiŋ lɛ baawo lɛ hewalɛ fiofio ní ekanya lɛ blɛoo kɛyashɛ he ni lɛ diɛŋtsɛ ebaanyɛ eku esɛɛ kɛbafata tookuu lɛ he. Mɛni esa akɛ wɔfee yɛ enɛ sɛɛ? Abɛbua ni kɔɔ yoo lɛ kɛ jwiɛtɛi ni elaaje lɛ he lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ haa wɔ.

Ohiɛ Adɔ

18. (a) Mɛni hewɔ yoo ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ nuuu he akɛ hiɛnɔkamɔ bɛ lɛ? (b) Mɛɛ mɔdɛŋbɔɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli yoo lɛ jie lɛ kpo, ni mɛni jɛ mli ba?

18 Yoo ni ejwiɛtɛi lɛ laaje lɛ le akɛ shihilɛ lɛ mli wa shi eyɛ hiɛnɔkamɔ. Eji jwiɛtɛi lɛ yagbee jwɛi kusuu ko mli loo kpaakpo ko ni mli kwɔ kɛ emli ŋmɔtɔ sɔŋŋ mli kulɛ, ekolɛ, ebaasusu akɛ elaaje ni enine nyɛŋ ashɛ nɔ dɔŋŋ. Shi kɛlɛ, akɛni ele akɛ jwiɛtɛi lɛ yɛ eshia lɛ mli he ko, ní nine baanyɛ ashɛ nɔ hewɔ lɛ, eje shishi ekɛ hiɛdɔɔ tao lɛ fitsofitso. (Luka 15:8) Klɛŋklɛŋ lɛ, esu kane koni ekɛha eshia ni ewo duŋ lɛ akpɛ. Kɛkɛ ni ebɛɛ etsũ lɛ mli, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ ebaanu gbɛɛmɔ ni jijeɔ ko he. Naagbee mli lɛ, ekɛ henɔkwɛmɔ tao fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ kɛ he ni etse ehe banee lɛ mli kɛyashi kane lɛ kpɛ la eshwie jwiɛtɛi ko nɔ. Awo yoo lɛ mɔdɛŋbɔɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ he nyɔmɔ!

19. Mɛɛ nikasemɔi wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ yoo lɛ nifeemɔ mli yɛ abɛbua ni kɔɔ jwiɛtɛi ni elaaje lɛ he lɛ mli?

19 Taakɛ oti ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ kaiɔ wɔ lɛ, Ŋmalɛ mli gbɛnaa nii akɛ aye abua Kristofonyo ni egbɔjɔ lɛ jeee nɔ ni wɔnyɛŋ wɔtsu he nii. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔyɔseɔ akɛ ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ. Eji anɔkwale akɛ Paulo kɛɛ Efeso onukpai lɛ akɛ: “Nakai sa akɛ atsu nii ni akɛye abua mɛi ni [egbɔjɔ]” lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35a) Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ yoo lɛ enaaa jwiɛtɛi lɛ kɛtsɔ eshia lɛ hewɔ ni ekwɛ eko kɛ eko kɛkɛ lɛ nɔ, loo yɛ heniianaa, loo jabejabe kɛkɛ nɔ. Dabi, eye omanye ejaakɛ etao lɛ fitsofitso ‘kɛyashi beyinɔ ni ena.’ Nakai nɔŋŋ beni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔnine ashɛ mɔ aŋkro ko ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ nɔ lɛ, ehe miihia ni gbɛ nɔ ni wɔbaatsɔ wɔtsu he nii lɛ afee nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni yiŋtoo hu yɔɔ he. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee?

20. Mɛni abaanyɛ afee kɛye abua mɛi ni egbɔjɔ lɛ?

20 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɔ ko ni egbɔjɔ koni etswa hemɔkɛyeli kɛ hiɛsɔɔ ni eyɔɔ lɛ ema shi lɛ? Ekolɛ teemɔŋ Biblia mli nikasemɔ yɛ Kristofoi awolo ko ni sa mli lɛ baafee nɔ pɛ ni he hiaa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia mli nikasemɔ ni akɛ mɔ aŋkro ko ni egbɔjɔ lɛ aaafee lɛ haa wɔnáa hegbɛ koni wɔye wɔbua lɛ daa yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Ebaanyɛ efee akɛ sɔɔmɔ nitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ baanyɛ akpɛ eyiŋ jogbaŋŋ yɛ mɔ ni kɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa lɛ baaha lɛ he. Ekolɛ ekɛ ŋaawoo baaha yɛ saji ni abaanyɛ akase lɛ kɛ wolo ni baaye abua waa lɛ he. Taakɛ bɔ ni yoo ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ tsu enitsumɔ lɛ he nii kɛtsɔ yelikɛbuamɔ nibii anɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ lɛ, wɔyɔɔ yelikɛbuamɔ nibii ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔtsu gbɛnaa nii ni Nyɔŋmɔ kɛwo wɔdɛŋ akɛ wɔye wɔbua mɛi ni egbɔjɔ lɛ he nii. Dɛŋdadei, loo woji heei ni wɔyɔɔ lɛ ateŋ enyɔ baafee yelikɛbuamɔ nɔ titri yɛ enɛ he nitsumɔ mli. Nakai woji lɛ ji Já Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Lɛ Tsi Obɛŋkɛ Yehowa. *

21. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni egbɔjɔ lɛ ni aaaye abua amɛ lɛ kɛ jɔɔmɔi bahaa mɛi fɛɛ yɛ?

21 Mɛi ni egbɔjɔ lɛ ní aaaye abua amɛ lɛ kɛ jɔɔmɔi bahaa mɛi fɛɛ. Mɔ ni ayeɔ abuaa lɛ lɛ náa miishɛɛ ni yɔɔ anɔkwa nanemɛi ni ekɛ amɛ efee ekome ekoŋŋ lɛ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ. Wɔnáa tsui mli miishɛɛ ni nihamɔ pɛ baanyɛ ekɛha lɛ mli ŋɔɔmɔ. (Luka 15:6, 9; Bɔfoi lɛ Asaji 20:35b) Asafo muu lɛ fɛɛ daa yɛ miishɛɛ mli be mli ni emli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ jieɔ suɔmɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli kpo yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ. Ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ, akɛ woo haa wɔ-Nɔkwɛlɔi ni susuɔ wɔhe, ni ji Yehowa kɛ Yesu, taakɛ anaa bɔ ni amɛsumɔɔ akɛ amɛaaye amɛbua mɛi ni egbɔjɔ lɛ yɛ amɛtsuji ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ahe lɛ. (Lala 72:12-14; Mateo 11:28-30; 1 Korintobii 11:1; Efesobii 5:1) No hewɔ lɛ, kwɛ yiŋtoi kpakpai ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔya nɔ ‘wɔsumɔsumɔɔ wɔhe’!

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 20 Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni hewɔ suɔmɔ kpojiemɔ he hiaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkpã suɔmɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli wɔha mɛi ni egbɔjɔ lɛ?

• Mɛɛ nikasemɔi abɛbuai ni kɔɔ too ni elaaje lɛ kɛ jwiɛtɛi ni elaaje lɛ he lɛ tsɔɔ wɔ?

• Mɛɛ nibii ni anyɛɔ atsuɔ he nii wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔye wɔbua mɔ ko ni egbɔjɔ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16, 17]

Yɛ mɛi ni egbɔjɔ lɛ ayelikɛbuamɔ mli lɛ, wɔŋɔɔ hegbɛ lɛ, ni wɔmli jɔɔ, ni wɔhiɛ dɔɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16, 17]

Mɛi ni egbɔjɔ lɛ ni wɔɔye wɔbua amɛ lɛ kɛ jɔɔmɔi bahaa mɛi fɛɛ