Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ?

“Mi diɛŋtsɛ miná kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ dɛŋ, ni no nɔŋŋ miŋɔha nyɛ.”—1 KORINTOBII 11:23.

1, 2. Mɛni Yesu fee yɛ Hehoo gbɛkɛ lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B.?

YEHOWA Bi koome lɛ yɛ jɛmɛ. Nakai nɔŋŋ ji hii 11 ni ‘kɛ lɛ ehi shi yɛ ekaai lɛ amli lɛ.’ (Luka 22:28) Soo gbɛkɛ, March 31, afi 33 Ŋ.B. ni, ni ebaanyɛ efee akɛ nyɔɔŋtsere ni eye emuu lɛ ehã atatui ni hà Yerusalem nɔ lɛ efee fɛo. Yesu Kristo kɛ ebɔfoi lɛ egbe Hehoo gbijurɔyeli lɛ naa. No mli lɛ áshwie Yuda Iskariot ni ji sɛɛgbɛtsɔɔlɔ lɛ momo, shi be shɛko ni mɛi krokomɛi lɛ baashi jɛmɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yesu miihe afee nɔ ko ni he hiaa waa. Mɛni ji no?

2 Akɛni Sanekpakpa ŋmalɔ Mateo yɛ jɛmɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa egbaa wɔ. Eŋma akɛ: “Yesu kɔ́ aboloo, ni ejɔɔ nɔ ni ekumɔ mli, ni eŋɔha ekaselɔi lɛ, ni ekɛɛ: Nyɛhea, nyɛyea! Enɛ ji migbɔmɔtso lɛ. Ni ewó kpulu lɛ, ni eda shi, ni eŋɔha amɛ ni ekɛɛ: Nyɛ fɛɛ nyɛnua eko! ejaakɛ enɛ ji milá ni ji kpaŋmɔ hee lɛ nɔ̃ lɛ, ní afɔse ashwie shi yɛ mɛi pii ahewɔ ha eshaifaa lɛ.” (Mateo 26:26-28) Ani enɛ baafee nɔ ko ni afee shikome kɛkɛ? Mɛni etsɔɔ? Ani ehiɛ shishinumɔ ko kɛha wɔ ŋmɛnɛ?

‘Nyɛyaa nɔ Nyɛfea Enɛ’

3. Mɛni hewɔ nɔ ni Yesu fee yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛ lɛ sa kadimɔ waa lɛ?

3 Nɔ ni Yesu Kristo fee yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛ lɛ fe eshihilɛ mli nɔ ko ni ba trukaa ni hoɔ kɛyaa kɛkɛ. Bɔfo Paulo wie enɛ he beni eŋmaa wolo eyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ Korinto, he ni amɛyaa nɔ amɛdiɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ sɛɛ nɔ ni fe afii 20 sɛɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ Paulo fataaa Yesu kɛ ebɔfoi 11 lɛ ahe yɛ afi 33 Ŋ.B. moŋ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ ená ele nɔ ni ba yɛ nakai be lɛ mli lɛ kɛjɛ bɔfoi lɛ ekomɛi aŋɔɔ. Kɛfata he lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ Paulo ná nɔ ni tee nɔ lɛ he nɔmimaa kɛtsɔ mumɔŋ kpojiemɔi anɔ. Paulo kɛɛ akɛ: “Mi diɛŋtsɛ miná kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ dɛŋ, ni no nɔŋŋ miŋɔha nyɛ, akɛ Nuŋtsɔ Yesu lɛ, nakai nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ ni atsɔɔ esɛɛgbɛ lɛ, ekɔ́ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli, ni ekɛɛ: Nyɛhea, nyɛyea: enɛ ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi. Nakai nɔŋŋ ewó kpulu lɛ hu yɛ niyenii lɛ asɛɛ, ni ekɛɛ: Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá lɛ mli; nyɛfea enɛ, shii abɔ ni nyɛaanu lɛ, ní nyɛŋɔkai mi.”—1 Korintobii 11:23-25.

4. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi aye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ?

4 Sanekpakpa ŋmalɔ Luka ma nɔ mi akɛ Yesu fã akɛ: “Nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” (Luka 22:19) Atsɔɔ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ashishi hu akɛ: “Nyɛfea enɛ kɛha mikaimɔ.” (Today’s English Version) kɛ “Nyɛfea enɛ akɛ nyɛkɛmiikai mi.” (The Jerusalem Bible) Yɛ anɔkwale mli lɛ, afɔɔ nɛkɛ gbijurɔyeli nɛɛ tsɛmɔ akɛ Kristo gbele lɛ Kaimɔ. Paulo hu tsɛ lɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii—eji gbɛi ni sa, ejaakɛ ato enɛ he gbɛjianɔ beni je ena. (1 Korintobii 11:20) Afã Kristofoi akɛ amɛye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ. Shi mɛni hewɔ ato nɛkɛ gbijurɔyeli nɛɛ shishi lɛ?

Nɔ Hewɔ ni Ato Shishi

5, 6. (a) Mɛni ji yiŋtoo kome hewɔ ni Yesu to Kaimɔ lɛ shishi lɛ? (b) Tsɔɔmɔ yiŋtoo kroko hu hewɔ ni ato Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi lɛ.

5 Yiŋtoo kome hewɔ ni ato Kaimɔ lɛ shishi lɛ kɔɔ yiŋtoo kome ko ni Yesu gbele lɛ tsu he nii lɛ he. Egbo akɛ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ní e-Tsɛ lɛ ji lɛ bembulɔ. No hewɔ lɛ, Kristo ha ana Satan Abonsam, ni kɛ apasa ewie akɛ adesai sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoi komɛi ahewɔ lɛ akɛ amalelɔ. (Hiob 2:1-5) Yesu gbele yɛ anɔkwayeli mli lɛ ha ana wiemɔ nɛɛ akɛ eji amale, ni eha Yehowa tsui nya.—Abɛi 27:11.

6 Yiŋtoo kroko hu hewɔ ni ato Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi ji ni akɛkai wɔ akɛ, Yesu gbele akɛ adesa ni yeɔ emuu, ni esha ko bɛ he lɛ, ha ekɛ ‘esusuma ha akɛ kpɔmɔnɔ kɛha mɛi pii.’ (Mateo 20:28) Beni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ fee esha eshi Nyɔŋmɔ lɛ, adesa wala ni yeɔ emuu kɛ ehe gbɛkpamɔi fɛɛ ŋmɛɛ lɛ. Shi kɛlɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Eji anɔkwale akɛ, “esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni; shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ lɛ naanɔ walaŋ yɛ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, mli.” (Romabii 6:23) Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli kaiɔ wɔ suɔmɔ kpele ni Yehowa kɛ e-Bi lɛ fɛɛ jie lɛ kpo yɛ Yesu afɔleshaa gbele lɛ he lɛ. Kwɛ bɔ ni esa akɛ wɔhiɛ asɔ nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ wɔha!

Mɛɛ Be Esa akɛ Aye?

7. Te ebaa lɛ tɛŋŋ ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yeɔ Kaimɔ lɛ nibii lɛ “shii abɔ” lɛ?

7 Paulo wie yɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ he akɛ: “Shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba.” (1 Korintobii 11:26) Kristofoi aŋkroaŋkroi ni afɔ amɛ mu lɛ baaye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko kɛyashi amɛaagboi. No hewɔ lɛ, amɛbaaya nɔ amɛjaje hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ to lɛ mli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ je lɛ hiɛ.

8. Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ akuu lɛ baaya nɔ aye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ aahu kɛyashi mɛɛ be?

8 Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akuu lɛ baaya nɔ aye Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ aahu kɛyashi mɛɛ be? Paulo kɛɛ “kɛyashi beyinɔ ni eeeba,” ni tsɔɔ faŋŋ akɛ gbi jurɔ nɛɛ yeli baaya nɔ kɛyashi Yesu aaaba koni ebaŋɔ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛya ŋwɛi kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ yɛ ‘beni eba’ lɛ mli. (1 Tesalonikabii 4:14-17) Enɛ kɛ Yesu wiemɔi ni ejaje etsɔɔ ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ kpãa gbee, akɛ: “Kɛji mitee ni miyasaa gbɛhe mito nyɛ lɛ, mibaba ekoŋŋ ni mibabaŋɔ nyɛ kɛya he ni mi diɛŋtsɛ miyɔɔ lɛ, koni he ni miyɔɔ lɛ nyɛ hu nyɛhi jɛi.”—Yohane 14:3.

9. Mɛni ji Yesu wiemɔi ni aŋma yɛ Marko 14:25 lɛ shishi?

9 Beni Yesu to Kaimɔ lɛ shishi lɛ, ewie kpulu ni wein yɔɔ mli lɛ he, ni ekɛɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ akɛ: “Minuŋ weintso yibii lɛ eko dɔŋŋ kɛyashi gbi nɔ ni manu lɛ ehee yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli.” (Marko 14:25) Akɛni Yesu enuŋ wein diɛŋtsɛ nɛɛ yɛ ŋwɛi hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli ji miishɛɛ ni akɛ wein feɔ he mfoniri yɛ bei komɛi amli lɛ. (Lala 104:15; Jajelɔ 10:19) Ní amɛaakpe kutuu yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ baafee niiashikpamɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli ni lɛ kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ekpa gbɛ aahu.—Romabii 8:23; 2 Korintobii 5:2.

10. Shii enyiɛ esa akɛ aye Kaimɔ lɛ?

10 Ani esa akɛ akai Yesu gbele lɛ daa nyɔŋ nɔ, daa otsi, loo daa gbi po? Dabi. Yesu to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi, ni agbe lɛ yɛ Hehoo gbi lɛ nɔ, ni ayeɔ “kaimɔ gbi” nɛɛ akɛkaiɔ Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Mizraim nyɔŋyeli mli yɛ 1513 D.Ŋ.B. lɛ mli. (2 Mose 12:14) Ayeɔ Hehoo lɛ shikome pɛ daa afi, yɛ Yudafoi anyɔŋ ni ji Nisan lɛ gbi ni ji 14 lɛ nɔ. (2 Mose 12:1-6; 3 Mose 23:5) Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ akai Yesu gbele lɛ tamɔ shii abɔ ni ayeɔ Hehoo lɛ—daa afi—jeee daa nyɔŋ, daa otsi, loo daa gbi.

11, 12. Mɛni yinɔsane jieɔ lɛ kpo yɛ Kaimɔ lɛ ni aye yɛ mra be mli lɛ he?

11 No hewɔ lɛ, esa akɛ ayeɔ Kaimɔ lɛ daa afi yɛ Nisan 14. Wolo ko wie akɛ: “Atsɛɔ Kristofoi ni hi Asia Bibioo lɛ akɛ Quartodecimans [Nyɔŋma kɛ ejwɛ tsɛmɛi] yɛ amɛ kusum nifeemɔ ni ji pascha [Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii] ni amɛyeɔ be fɛɛ be yɛ Nisan 14 lɛ nɔ lɛ hewɔ . . . Gbi lɛ baanyɛ agbee Sohaa loo otsi lɛ mli gbii lɛ eko fɛɛ eko nɔ.”—The New Schaff-Herzog Encyclopedia of Religious Knowledge, Kpo IV, baafa 44.

12 Beni yinɔsaneŋmalɔ J. L. von Mosheim wieɔ nifeemɔ ni yaa nɔ yɛ afii 200 Ŋ.B. lɛ mli lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ, mɛi ni atsɛɔ amɛ Quartodecimans lɛ yeɔ Kaimɔ lɛ yɛ Nisan 14 ejaakɛ “amɛbu Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ akɛ ehiɛ mla naa hewalɛ.” Yinɔsaneŋmalɔ kroko kɛɛ akɛ: “Nii ni Quartodeciman sɔlemɔi ni yɔɔ Asia lɛ kɛtsuɔ nii lɛ kɛ Yerusalem sɔlemɔ lɛ nɔ̃ lɛ kpãa gbee pɛpɛɛpɛ. Yɛ afii 200 lɛ mli lɛ, nɛkɛ sɔlemɔi nɛɛ ye kpɔmɔ ni Kristo gbele lɛ kɛba lɛ akɛ kaimɔ nɔ yɛ amɛ Hehoo lɛ nɔ yɛ Nisan 14 lɛ nɔ.”—Studia Patristica, Kpo V, 1962, baafa 8.

Nɔ ni Aboloo lɛ Damɔ Shi Kɛha

13. Mɛɛ aboloo nɛkɛ Yesu kɛtsu nii beni etoɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ he gbɛjianɔ lɛ?

13 Beni Yesu to Kaimɔ lɛ shishi lɛ, “Yesu kɔ́ aboloo, ni ejɔɔ nɔ, ni ekumɔ mli ni eŋɔha [bɔfoi lɛ].” (Marko 14:22) Aboloo ni shwɛ yɛ Hehoo lɛ shishi yɛ nakai be lɛ mli lɛ nɔŋŋ eko akɛtsu nii lɛ. (2 Mose 13:6-10) Akɛni ashã ni masha bɛ mli hewɔ lɛ, eyɛ fɛtɛfɛtɛ ni eti ni eyɛ kpeŋkpeŋ, no hewɔ lɛ esa akɛ akumɔ mli koni aja. Beni Yesu tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha aboloo ku bɔ he toi abɔ kɛha mɛi akpei abɔ lɛ, no hu yɛ fɛtɛfɛtɛ ni eyɛ kpeŋkpeŋ, ejaakɛ ekumɔ mli koni anyɛ aja. (Mateo 14:19; 15:36) Eka shi faŋŋ akɛ, no mli lɛ mumɔŋ shishinumɔ ko bɛ Kaimɔ aboloo lɛ kuumɔ lɛ sɛɛ.

14. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ Kaimɔ aboloo lɛ afee nɔ ni mã lɛ eshako lɛ? (b) Mɛɛ aboloo nɛkɛ abaanyɛ ahé loo ashã ni akɛtsu nii yɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi?

14 Yɛ aboloo ni akɛtsu nii beni Yesu toɔ Kaimɔ lɛ he gbɛjianɔ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Enɛ ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ.” (1 Korintobii 11:24; Marko 14:22) Esa akɛ aboloo lɛ afee akpiti aboloo, nɔ ni masha bɛ mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ masha baanyɛ adamɔ shi kɛha efɔŋ, yiwalɛ, loo esha. (1 Korintobii 5:6-8) Aboloo lɛ damɔ shi kɛha Yesu adesa gbɔmɔtso ni esha bɛ mli ni yeɔ emuu, ni akɛha yɛ gbɛ ni sa nɔ akɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ. (Hebribii 7:26; 10:5-10) Yehowa Odasefoi haa enɛ hiɔ amɛjwɛŋmɔ mli ni amɛnyiɛɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee efɔ shi lɛ sɛɛ kɛtsɔ aboloo ni masha bɛ mli ni amɛkɛtsu nii yɛ Kaimɔ lɛ yeli mli lɛ nɔ. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, amɛkɛ Yudafoi amatzo srɔtoi ni ji mã hee ni akɛ nibii komɛi tamɔ sabolai loo wuɔwɔji futuko mli tsuɔ nii. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, abaanyɛ akɛ mamu ni akɛ nɔ ko futuko mli afee, (kɛ́ ebaahi lɛ, ŋmãa) ni akɛ nu fioo afutu mli. Esa akɛ abɔ mã ni akpɔtɔ lɛ fɛtɛfɛtɛ kɛ bɔ ni abaanyɛ ashã yɛ nishãa tsɛŋsi ni akɛ mu fioo ekpa mli lɛ mli kɛyashi be mli ni aboloo lɛ baagbi ni efee kpeŋkpeŋ.

Nɔ ni Wein lɛ Damɔ Shi Kɛha

15. Mɛni yɔɔ kpulu ni akɛtsu nii beni Kristo to egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ mli?

15 Beni Yesu kɛ aboloo akpiti lɛ eha sɛɛ lɛ, ewó kpulu lɛ, “ni eda shi, ni eŋɔha [bɔfoi lɛ], ni amɛ fɛɛ amɛnu eko.” Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Enɛ ji milá ni ji kpaŋmɔ hee lɛ nɔ̃ lɛ, ni aŋɔshwie shi yɛ mɛi pii ahewɔ lɛ.” (Marko 14:23, 24) Mɛni yɔɔ kpulu lɛ mli? Wein ni wa, jeee wein yibii heei amli nu. Kɛji akɛ Ŋmalɛi lɛ wie wein he lɛ, jeee wein yibii heei amli nu ni naa waaa atsɔɔ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wein hee baaha “wolotɔi memeji” afɛlɛ, taakɛ Yesu kɛɛ lɛ, shi jeee wein yibii amli nu. Ni Kristo henyɛlɔi lɛ folɔ enaa akɛ eji “nuu . . . dãanulɔ.” Eji wein lɛ ji wein yibii amli nu folo ko kɛkɛ kulɛ nakai naafolɔmɔ lɛ baafee nɔ ni shishinumɔ bɛ mli. (Mateo 9:17; 11:19) Anuɔ wein yɛ Hehoo lɛ yeli shishi, ni Kristo kɛtsu nii beni etoɔ egbele lɛ Kaimɔ shishi lɛ.

16, 17. Mɛɛ wein nɛkɛ hi kɛha Kaimɔ lɛ yeli, ni mɛni hewɔ?

16 Wein tsuru pɛ ji nɔ ni sa ákɛ okadi nɔ̃ kɛha nɔ ni nii ni yɔɔ kpulu lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha, ni ji, Yesu lá ni efɔse eshwie shi lɛ. Lɛ diɛŋtsɛ ekɛɛ akɛ: “Enɛ ji milá ni ji kpaŋmɔ hee lɛ nɔ̃ lɛ, ni aŋɔshwie shi yɛ mɛi pii ahewɔ lɛ.” Ni bɔfo Petro ŋma akɛ: “Ejaakɛ [Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ] nyɛle akɛ jeee nibii ni fiteɔ, taakɛ jwiɛtɛi loo shika, aŋɔkpɔ̃ nyɛ kɛjɛ nyɛ yaka jeŋba ni nyɛná kɛjɛ nyɛtsɛmɛi lɛ aŋɔɔ lɛ mli, shi moŋ, kɛ Kristo mɔ ni tamɔ toobi ni he bɛ kpa loo ŋmãmɔnɔ ko lɛ lá ni jara wa lɛ.”—1 Petro 1:18, 19.

17 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesu kɛ wein yibii tsuji ni akɛfee wein tsu nii beni etoɔ Kaimɔ lɛ shishi lɛ. Shi kɛlɛ, akpɛlɛɛɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ wein tsuji komɛi anɔ ejaakɛ akɛ dãa ni wa loo brande loo akɛ baai kɛ tsofai komɛi efutu mli. Yesu lá lɛ hi kɛmɔ shi, ni ehe ehiaaa ni akɛ nɔ ko afata he. No hewɔ lɛ, wein komɛi tamɔ port, sherry, vermouth lɛ efeŋ nɔ ni sa. Esa akɛ dãa ni yɔɔ Kaimɔ kpulu lɛ mli lɛ afee wein tsuru ni bɛ dɔkɔdɔkɔ ni akɛ nɔ ko futuko mli. Abaanyɛ ni akɛ wein yibii tsuji amli nu ni afee yɛ shia atsu nii, kɛ wein komɛi tamɔ burgunde tsuru kɛ klarɛt tsuru hu atsu nii.

18. Mɛni hewɔ Yesu efeee naakpɛɛ nii ko yɛ Kaimɔ aboloo lɛ kɛ wein lɛ he lɛ?

18 Beni Yesu toɔ nɛkɛ niyenii nɛɛ he gbɛjianɔ lɛ, efeee naakpɛɛ nii ko, etsakeee nibii lɛ koni amɛtsɔmɔ eheloo kɛ elá diɛŋtsɛ. Gbɔmɔ heloo kɛ elá ni abaaye ni anu lɛ baafee gbɔmɔ loo yeli, ni eji Nyɔŋmɔ mla lɛ mlikuu. (1 Mose 9:3, 4; 3 Mose 17:10) Yesu hiɛ egbɔmɔtso muu lɛ kɛ elá lɛ fɛɛ lolo. Akɛ egbɔmɔtso lɛ ha akɛ afɔleshaa ni yeɔ emuu, ni afɔse elá lɛ ashwie shi enɔ jetsɛremɔ shwane yɛ nakai Yudafoi agbi ni ji Nisan 14 lɛ nɔŋŋ nɔ. No hewɔ lɛ, Kaimɔ aboloo lɛ kɛ wein lɛ ji okadi nibii, ni damɔ shi kɛha Kristo heloo kɛ elá. *

Kaimɔ Lɛ—Naanyobɔɔ Niyenii

19. Mɛni hewɔ abaanyɛ ni akɛ nɔ ni fe plɛte kɛ kpulu loo glase kome atsu nii yɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli shishi lɛ?

19 Beni Yesu to Kaimɔ lɛ shishi lɛ, etsɛ́ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ koni amɛnu kɛjɛ kpulu kome lɛ nɔŋŋ mli. Mateo Sanekpakpa lɛ kɛɔ akɛ: “Ni [Yesu] ewó kpulu lɛ, ni eda shi, ni eŋɔha amɛ ni ekɛɛ: Nyɛ fɛɛ nyɛnua eko!” (Mateo 26:27) “Kpulu” kome pɛ ni ekɛtsu nii ni jeee kpuji pii lɛ kɛ naagba ko baaa, ejaakɛ eka shi faŋŋ akɛ mɛi 11 pɛ ná mli gbɛfaŋnɔ yɛ okpɔlɔ kome he ni amɛbaanyɛ ni amɛkpã kpulu lɛ mli amɛha kɛjɛ mɔ kome nɔ kɛya mɔ kroko nɔ. Afi nɛɛ, mɛi akpekpei abɔ baabua amɛhe naa kɛha Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli yɛ Yehowa Odasefoi asafoi fe 94,000 mli yɛ jeŋ fɛɛ. Akɛni mɛi babaoo baakpe kɛha gbi jurɔ nɛɛ yeli yɛ nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ nɔ hewɔ lɛ, anyɛŋ akɛ kpulu kome pɛ atsu nii kɛha mɛi fɛɛ. Shi akɛ shishitoo mla nɛɛ tsuɔ nii yɛ asafoi ni dara lɛ amli kɛtsɔ kpuji pii ni akɛtsuɔ nii koni anyɛ akɛha mɔ fɛɛ mɔ yɛ be ni sa mli lɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ abaanyɛ ni akɛ plɛte ni fa fe ekome atsu nii kɛha aboloo lɛ. Nɔ ko bɛ Ŋmalɛi lɛ amli ni tsɔɔ akɛ esa akɛ kpulu lɛ loo glase lɛ afee nɔ ni aje gbɛ afee yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ. Shi kɛlɛ, esa akɛ kpulu lɛ kɛ plɛte lɛ fɛɛ afee nibii ni tsɔɔ woo ni ayɔɔ kɛha nɔ ni yaa nɔ lɛ. Ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli kɛji akɛ ahaaa wein lɛ ayi glase lɛ obɔ tɔtɔɔtɔ bɔ ni eeeshwie kɛ́ akɛmiiha.

20, 21. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Kaimɔ lɛ ji naanyobɔɔ niyenii lɛ?

20 Eyɛ mli akɛ abaanyɛ ni akɛ aboloo plɛte ni fa fe ekome kɛ wein kpulu ni fa fe ekome ni wein yɔɔ mli atsu nii moŋ, shi Kaimɔ lɛ ji naanyobɔɔ niyenii. Yɛ blema Israel lɛ, mɔ ko baanyɛ ni ekɛ naanyobɔɔ niyenii aha kɛtsɔ kooloo ni ekɛ lɛ aaaba Nyɔŋmɔ we lɛ, ni ji he ni abaagbe lɛ yɛ lɛ nɔ. Ashãa kooloo lɛ fã yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ, akɛ fã haa osɔfo ni sɔmɔɔ lɛ kɛ fã ko hu kɛha Aaron bihii osɔfoi lɛ, ni mɔ ni kɛ afɔleshaa kooloo lɛ ba lɛ kɛ eweku lɛ yeɔ niyenii lɛ eko. (3 Mose 3:1-16; 7:28-36) Kaimɔ lɛ hu ji naanyobɔɔ niyenii ejaakɛ mɛi pii náa mli gbɛfaŋnɔ.

21 Ákɛ Yehowa ji gbɛjianɔtoo lɛ Shishijelɔ hewɔ lɛ, efata nɛkɛ naanyobɔɔ niyenii nɛɛ he. Yesu ji afɔleshaa nɔ̃ lɛ, ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yeɔ okadi nibii lɛ eko ákɛ mɛi ni fataa he kɛnáa mli gbɛfaŋnɔ. Yehowa okpɔlɔ nɔ niyeli lɛ tsɔɔ akɛ toiŋjɔlɛ yɛ mɛi ni yeɔ eko lɛ kɛ lɛ teŋ. No hewɔ lɛ, Paulo ŋma akɛ: “Jɔɔmɔ kpulu lɛ ní wɔjɔɔ lɛ, ani jeee Kristo lá lɛ naanyobɔɔ lɛ ni? Aboloo ní wɔkumɔɔ lɛ, ani jeee Kristo gbɔmɔtso lɛ naanyobɔɔ lɛ ni? Ejaakɛ aboloo kome ni, ni wɔyi pii lɛ gbɔmɔtso kome ji wɔ, ejaakɛ wɔ fɛɛ wɔyeɔ aboloo kome lɛ eko.”—1 Korintobii 10:16, 17.

22. Mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ Kaimɔ lɛ he eshwɛ ni esa akɛ wɔsusu he?

22 Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ pɛ ji daa afi jamɔ gbijurɔyeli ni yaa nɔ yɛ Yehowa Odasefoi ateŋ. Enɛ sa, ejaakɛ Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” Wɔkaiɔ Yesu gbele lɛ, gbele ni wó jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ nɔ gojoo lɛ, yɛ Kaimɔ lɛ shishi. Taakɛ wɔkadi lɛ, aboloo lɛ damɔ shi kɛha Kristo adesa gbɔmɔtso ni ekɛshã afɔle lɛ, ni wein lɛ damɔ shi kɛha elá ni afɔse ashwie shi lɛ yɛ naanyobɔɔ niyeli nɛɛ shishi. Kɛlɛ, mɛi fioo ko pɛ náa okadi nibii ni ji aboloo kɛ wein lɛ yeli mli gbɛfaŋnɔ. Mɛni hewɔ eyɔɔ nakai? Ani Kaimɔ lɛ hiɛ shishinumɔ krɛdɛɛ ko kɛha mɛi akpekpei abɔ ni yeee eko lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛni esa akɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ atsɔɔ kɛha bo?

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 18 Kwɛmɔ Insight on the Scriptures, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ Kpo 2, baafa 271.

Mɛni Ji Ohetooi?

• Mɛni hewɔ Yesu to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi?

• Shii enyiɛ esa akɛ aye Kaimɔ lɛ?

• Mɛni Kaimɔ aboloo akpiti lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ?

• Mɛni Kaimɔ wein lɛ damɔ shi kɛha?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yesu to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi