Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ Tsɔɔ Kɛha bo?

Mɛni Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ Tsɔɔ Kɛha bo?

Mɛni Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ Tsɔɔ Kɛha bo?

“Mɔ fɛɛ mɔ ni yeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni enuɔ Nuŋtsɔ lɛ kpulu lɛ bɔ ni esaaa lɛ, etɔ̃ Nuŋtsɔ lɛ gbɔmɔtso lɛ kɛ elá lɛ nɔ.”—1 KORINTOBII 11:27.

1. Mɛni ji nifeemɔ ko ni he hiaa fe fɛɛ ni áto he gbɛjianɔ kɛha afi 2003, ni mɛni ji eshishijee?

ABAATSU nifeemɔ ko ni he hiaa waa fe fɛɛ ni ato he gbɛjianɔ kɛha afi 2003 lɛ he nii yɛ April 16, beni hulu enyɔ shi lɛ sɛɛ. No mli lɛ Yehowa Odasefoi baakpe koni amɛye Yesu Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ gbi jurɔ lɛ. Taakɛ atsɔɔ yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yesu to nɛkɛ gbijurɔyeli, ni atsɛɔ lɛ hu akɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi, beni ekɛ ebɔfoi lɛ eye Hehoo lɛ yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. lɛ sɛɛ. Kaimɔ lɛ shishi nibii ni ji aboloo akpiti kɛ wein tsuru lɛ feɔ Kristo gbɔmɔtso ni esha bɛ he lɛ kɛ elá ni afɔse ashwie shi—afɔleshaa koome pɛ ni baanyɛ akpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele ni amɛná akɛ gboshinii lɛ mli lɛ he okadi.—Romabii 5:12; 6:23.

2. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ aŋma afɔ shi yɛ 1 Korintobii 11:27?

2 Esa akɛ mɛi ni yeɔ Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko lɛ afee nakai yɛ gbɛ ni sa nɔ. Bɔfo Paulo fee enɛ faŋŋ beni eŋma wolo eyaha Kristofoi ni yɔɔ blema Korinto, he ni amɛyeee Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yɛ gbɛ ni sa nɔ lɛ. (1 Korintobii 11:20-22) Paulo ŋma akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni yeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni enuɔ Nuŋtsɔ lɛ kpulu lɛ bɔ ni esaaa lɛ, etɔ̃ Nuŋtsɔ lɛ gbɔmɔtso lɛ kɛ elá lɛ nɔ.” (1 Korintobii 11:27) Mɛni nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ?

Mɛi Komɛi Ye yɛ Gbɛ ni Esaaa Nɔ

3. Te Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ ateŋ mɛi pii feɔ amɛnii yɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli shishi amɛhaa tɛŋŋ?

3 Korinto Kristofoi pii ye Kaimɔ lɛ yɛ gbɛ ni esaaa nɔ. Mligbalamɔi yɛ amɛteŋ, ni kɛ hoo lɛ, be shɛ ni mɛi komɛi kɛ amɛ gbɛkɛnaashi niyenii baa shishi ni amɛyeɔ dani kpee lɛ jeɔ shishi loo yɛ kpee be lɛ mli, ni bei pii lɛ amɛyeɔ ni amɛnuɔ nii babaoo kɛtekeɔ nɔ. Amɛjeee mɛi ni hiɛ yɔɔ amɛhe nɔ yɛ jwɛŋmɔŋ loo yɛ mumɔŋ. Enɛ ha ‘amɛtɔ̃ Nuŋtsɔ lɛ gbɔmɔtso lɛ kɛ elá lɛ nɔ.’ Hɔmɔ miiye mɛi ni yeee amɛ gbɛkɛnaashi niyenii lɛ ni enɛ gbala amɛjwɛŋmɔ. Hɛɛ, mɛi pii ye yɛ gbɛ ni bulɛ bɛ mli nɔ, ni amɛyɔseee bɔ ni nifeemɔ lɛ he hiaa ha lɛ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ no hewɔ ni amɛkɛ fɔbuu ba amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ lɛ!—1 Korintobii 11:27-34.

4, 5. Mɛni hewɔ hekaa-kɛ-kwɛmɔ he hiaa kɛha mɛi ni fɔɔ Kaimɔ lɛ nibii lɛ yeli lɛ?

4 Daa afi kɛji akɛ Kaimɔ lɛ miibɛŋkɛ lɛ, hekaa-kɛ-kwɛmɔ he hiaa mɛi ni fɔɔ okadi nibii lɛ eko yeli lɛ. Esa akɛ amɛhi mumɔŋ shihilɛ kpakpa mli dani amɛná naanyobɔɔ niyenii nɛɛ yeli mli gbɛfaŋnɔ yɛ gbɛ ni sa nɔ. Mɔ fɛɛ mɔ ni ejieee bulɛ kpo etsɔɔɔ Yesu afɔleshaa lɛ, ni egbeɔ enɛ he guɔ po lɛ kɛ ehe woɔ oshara ni ji ‘fo ni aaafo lɛ ashɛ afɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ’ lɛ mli, tamɔ Israelnyo ni yeɔ naanyobɔɔ niyenii lɛ eko yɛ shihilɛ ni he tseee mli lɛ pɛpɛɛpɛ.—3 Mose 7:20; Hebribii 10:28-31.

5 Paulo kɛ Kaimɔ lɛ to naanyobɔɔ niyeli ko ni ayeɔ yɛ blema Israel lɛ he. Ewie mɛi ni yeɔ eko lɛ ni kɛ Kristo fɛɛ náa mli gbɛfaŋnɔ lɛ ahe, kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Nyɛnyɛŋ [Yehowa, NW] kpulu lɛ kɛ daimonioi akpulu lɛ nyɛnu shikome; nyɛnyɛŋ [Yehowa, NW] okpɔlɔ lɛ nɔ nii kɛ daimonioi anɔ̃ lɛ nɔ nii nyɛye shikome.” (1 Korintobii 10:16-21) Kɛji akɛ mɔ ni fɔɔ Kaimɔ lɛ nibii lɛ yeli fee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, esa akɛ ejaje enɛ etsɔɔ Yehowa, ni agbɛnɛ hu etao mumɔŋ yelikɛbuamɔ kɛjɛ asafo lɛ mli onukpai lɛ adɛŋ. (Abɛi 28:13; Yakobo 5:13-16) Kɛji akɛ etsake etsui ni ewo yibii ni sa tsuitsakemɔ lɛɛlɛŋ lɛ, efeeŋ mɔ ni yeɔ yɛ gbɛ ni esaaa nɔ.—Luka 3:8.

Mɛi ni Yaa Shishi ní Kɛ Bulɛ Kwɛɔ Nɔ ni Yaa nɔ Lɛ

6. Namɛi Nyɔŋmɔ kɛ hegbɛ eha akɛ amɛye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ eko lɛ?

6 Ani esa akɛ mɛi ni feɔ Kristo nyɛmimɛi 144,000 lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ ejurɔ bianɛ lɛ aye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ eko? (Mateo 25:31-40; Kpojiemɔ 14:1) Dabi. Nyɔŋmɔ kɛ nakai hegbɛ krɛdɛɛ lɛ eha aŋkroaŋkroi ni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ efɔ amɛ mu koni amɛtsɔmɔ “Kristo nanemɛi niyelɔi” lɛ. (Romabii 8:14-18; 1 Yohane 2:20) Belɛ, mɛni ji mɛi ni hiɛ kã nɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ paradeiso yɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ shishi lɛ ashidaamɔ mɔ? (Luka 23:43; Kpojiemɔ 21:3, 4) Akɛni amɛjeee Yesu nanemɛi niyelɔi ni yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ hewɔ lɛ, amɛyaa Kaimɔ lɛ shishi akɛ mɛi ni kɛ bulɛ kwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ.—Romabii 6:3-5.

7. Mɛni hewɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ le akɛ esa akɛ amɛye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko lɛ?

7 Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ anɔkwa Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ mu. Amɛteŋ mɛi pii nyɛ amɛkɛ mumɔ lɛ naakpɛɛ nikeenii lɛ ekome loo nɔ ni fe nakai, tamɔ lilɛii srɔtoi awiemɔ tsu nii. No hewɔ lɛ, ewaŋ kɛhaŋ aŋkroaŋkroi ni tamɔ nɛkɛ akɛ amɛaale akɛ, akɛ mumɔ efɔ amɛ mu, ni esa akɛ amɛye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko. Shi, yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, abaanyɛ adamɔ wiemɔi ni jɛ mumɔŋ tamɔ akɛ: “Mɛi abɔ ni Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ kpalaa amɛ lɛ, amɛ amɛji Nyɔŋmɔ bii. Ejaakɛ jeee nyɔŋyeli mumɔ nyɛná ni nyɛsaa nyɛaashe gbeyei, shi moŋ nyɛná biiatsɔmɔ mumɔ, mɔ mli ni wɔbolɔɔ yɛ akɛ: Aba, Ataa! lɛ” nɔ.—Romabii 8:14, 15.

8. “Ŋmãa” lɛ kɛ “jwɛi” ni atsĩ tã yɛ Mateo yitso 13 lɛ damɔ shi kɛha namɛi?

8 Kɛjɛ afii ohai abɔ lɛ amli kɛbaa nɛɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛɛlɛŋ lɛ shwere akɛ “ŋmãa” yɛ “jwɛi” loo apasa Kristofoi ateŋ. (Mateo 13:24-30, 36-43) “Ŋmãa” lɛ jie amɛhe kpo faŋŋ diɛŋtsɛ kɛjɛ afi 1870 afii lɛ amli, ni yɛ afii komɛi asɛɛ lɛ, akɛɛ nɔkwɛlɔi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Esa akɛ onukpai lɛ . . . kɛ taomɔ nii kɛ shihilɛi nɛɛ amamɔ mɛi ni buaa amɛhe naa [kɛha Kaimɔ lɛ] ahiɛ,—(1) hemɔkɛyeli yɛ [Kristo] lá lɛ mli; kɛ (2) henɔjɔɔmɔ kɛha Nuŋtsɔ lɛ kɛ esɔɔmɔ lɛ, kɛyashi gbele mli po. Esa akɛ amɛtsɛ mɛi fɛɛ ni hiɛ jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ koni amɛbafata he kɛye Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ he gbi jurɔ.”—Studies in the Scriptures, Nɔ ni Ji VI, The New Creation, baafa 473. *

“Tooi Krokomɛi” lɛ Ataomɔ

9. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aha mɛi ni “asafo babaoo” lɛ ji lɛ bafee faŋŋ yɛ afi 1935 lɛ mli, ni te enɛ sa mɛi ni tsutsu lɛ amɛyeɔ Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko lɛ ahe eha tɛŋŋ?

9 Beni be shwieɔ mli lɛ, Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ je shishi egbala jwɛŋmɔ kɛtee mɛi krokomɛi anɔ kɛfata Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe. Nɔ ko ni tee nɔ ni sa kadimɔ ni kɔɔ sane nɛɛ he lɛ ba yɛ afi 1930 afii lɛ teŋgbɛ. Dani be nɛɛ aaashɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii susu “asafo babaoo” lɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ 7:9 lɛ he akɛ mumɔŋ kuu ni ji enyɔ, ni baafata 144,000 ni afɔ amɛ mu lɛ ni átee amɛ shi lɛ ahe yɛ ŋwɛi—tamɔ Kristo ayemforo lɛ sɛɛbii loo enanemɛi. (Lala 45:15, 16; Kpojiemɔ 7:4; 21:2, 9) Shi yɛ May 31, afi 1935 lɛ nɔ lɛ, yɛ wiemɔ ko ni adamɔ Ŋmalɛ lɛ nɔ aha yɛ Yehowa Odasefoi akpee ko ni afee yɛ Washington, D.C., U.S.A. shishi lɛ, atsɔɔ mli akɛ “asafo babaoo” lɛ kɔɔ “tooi krokomɛi” lɛ ni hiɔ shi yɛ naagbee be lɛ mli lɛ ahe. (Yohane 10:16) Yɛ nakai kpee lɛ sɛɛ lɛ, mɛi ni tsutsu lɛ amɛye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko lɛ kpá yeli ejaakɛ amɛyoo akɛ amɛhiɛnɔkamɔ lɛ ji shikpɔŋ nɔ nɔ̃, shi jeee ŋwɛi nɔ̃.

10. Te obaatsɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “tooi krokomɛi” lɛ ahiɛnɔkamɔ kɛ gbɛnaa nii amli oha tɛŋŋ?

10 Kɛjɛ afi 1935 mli titri átee nɔ atao mɛi ni bafeɔ “tooi krokomɛi” lɛ, ni yɔɔ hemɔkɛyeli yɛ kpɔmɔnɔ lɛ mli, ni jɔ́ɔ amɛhe nɔ amɛhaa Nyɔŋmɔ, ni fiɔ “asafoku bibioo” ni afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. (Luka 12:32) Nɛkɛ tooi krokomɛi nɛɛ ahiɛ kã nɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ nɔ kɛya naanɔ, shi kɛlɛ, amɛtamɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shwɛɛnii ni ji Maŋtsɛyeli gboshiniyelɔi lɛ pɛpɛɛpɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. Taakɛ bɔ ni gbɔi ni hi shi yɛ blema Israel ni já Yehowa ni ye Mla lɛ nɔ lɛ ji lɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tooi krokomɛi lɛ kpɛlɛɔ Kristofoi agbɛnaa nii anɔ, tamɔ sanekpakpa lɛ ni amɛkɛ mumɔŋ Israel mli bii lɛ feɔ ekome kɛshiɛɔ lɛ. (Galatabii 6:16) Shi, bɔ ni gbɔ ko nyɛŋ atsɔ Israel maŋtsɛ loo osɔfo lɛ, nɛkɛ tooi krokomɛi nɛɛ ateŋ mɔ ko hu nyɛŋ aye nɔ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli aloo ni eeesɔmɔ akɛ osɔfo.—5 Mose 17:15.

11. Mɛni hewɔ be ni akɛbaptisi mɔ ko lɛ baanyɛ atsɔɔ kɛji efata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe lo lɛ?

11 Beni afi 1930 afii lɛ shɛɔ lɛ, no mli lɛ eefee faŋŋ akɛ, etamɔ nɔ ni áhala ŋwɛi kuu lɛ fɛɛ agbe naa. Yɛ afii nyɔŋmai abɔ ni eho nɛ lɛ mli lɛ, mɛi ni ataoɔ ji tooi krokomɛi lɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ. Kɛji akɛ mɔ ko ni afɔ lɛ mu yeee anɔkwa lɛ, ebaanyɛ eba akɛ, abaatsɛ mɔ ni kɛ be kakadaŋŋ esɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli akɛ tooi krokomɛi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, koni ebaje gbɛhe ni ebaka shi efolo yɛ 144,000 lɛ ateŋ lɛ mli.

Nɔ Hewɔ ni Anáa Susumɔi ni Ejaaa

12. Mɛɛ shihilɛi ashishi esa akɛ mɔ ko akpa Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko yeli, ni mɛni hewɔ?

12 Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ nɔmimaa ni ma shi shiŋŋ akɛ amɛyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ. Shi kɛji akɛ aŋkroaŋkroi komɛi ni bɛ nɛkɛ tsɛmɔ nɛɛ miiya nɔ amɛmiiye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko hu? Akɛni amɛhiɛ eba amɛhe nɔ akɛ amɛnáko ŋwɛi tsɛmɔ nɛɛ dã hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ amɛhenilee baanyɛ amɛnɔ koni amɛkpa eyeli. Nyɔŋmɔ ekpɛlɛŋ mɔ fɛɛ mɔ ni jieɔ ehe kpo akɛ mɔ ni átsɛ lɛ koni ebatsɔ maŋtsɛ kɛ osɔfo yɛ ŋwɛi lɛ nɔ, yɛ be mli ni mɔ lɛ le akɛ ebɛ tsɛmɔ ni tamɔ nɛkɛ diɛŋtsɛ lɛ. (Romabii 9:16; Kpojiemɔ 20:6) Yehowa gbe Kora, Levinyo lɛ ni kɛ henɔwomɔ taoɔ Aaron osɔfoyeli lɛ. (2 Mose 28:1; 4 Mose 16:4-11, 31-35) Kɛji akɛ Kristofonyo ko bayɔse akɛ eye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ, esa akɛ mɔ lɛ akpa eyeli koni ejɛ heshibaa mli esɔle eha Yehowa kɛha eshaifaa.—Lala 19:14.

13, 14. Mɛni hewɔ mɛi komɛi baanyɛ asusu yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ amɛyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ?

13 Mɛni hewɔ mɛi komɛi baanyɛ asusu yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ amɛyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ? Hefatalɔ ko gbele loo oshara ko ni eba lɛ baaha amɛŋmɛɛ miishɛɛ ni amɛyɔɔ yɛ shikpɔŋ nɔ shihilɛ mli lɛ he. Aloo ekolɛ amɛbaashwe hiɛnɔkamɔ ni naanyo ko ni bɛŋkɛ kpaakpa ni kɛɔ akɛ eji Kristofonyo ni afɔ lɛ mu lɛ yɔɔ lɛ eko. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ woko mɔ ko dɛŋ akɛ etao mɛi kɛha nɛkɛ hegbɛ nɛɛ. Ni efɔɔɔ Maŋtsɛyeli niyelɔi amu kɛtsɔɔɔ gbeei ni shɛɛ saji yɔɔ mli ni amɛaanu koni ekɛma enɛ nɔ mi hu nɔ.

14 Jwɛŋmɔ ni apasa jamɔ hiɛ akɛ gbɔmɛi kpakpai fɛɛ yaa ŋwɛi lɛ baanyɛ aha mɛi komɛi asusu akɛ amɛyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ. No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔkwɛ jogbaŋŋ koni tsutsu susumɔi loo nibii krokomɛi ni ejaaa akaná wɔnɔ hewalɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi komɛi baabi amɛ diɛŋtsɛ amɛhe akɛ: ‘Ani mikɛ tsofai komɛi ni náa mihenumɔi anɔ hewalɛ tsuɔ nii? Ani mi ji mɔ ko ni ehenumɔi amli wa aahu akɛ ebaanyɛ eha masusu saji ahe yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lo?’

15, 16. Mɛni hewɔ mɛi fioo ko baanyɛ amu sane naa akɛ afɔ amɛ mu lɛ?

15 Mɛi komɛi baanyɛ abi amɛ diɛŋtsɛ amɛhe akɛ: ‘Ani misumɔɔ ni mahe gbɛi? Ani miitao waa ni maná hegbɛ ko bianɛ loo ákɛ wɔsɛɛ be mli gboshiniyelɔ kɛ Kristo?’ Beni atsɛ Maŋtsɛyeli gboshiniyelɔi lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, no mli lɛ jeee amɛ fɛɛ amɛyɔɔ hegbɛi yɛ asafo lɛ mli. Ni aŋkroaŋkroi ni yɔɔ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ taooo gbɛihemɔ loo ni amɛaapupuu amɛhe akɛ afɔ amɛ mu. Amɛjieɔ heshibaa ni akpaa gbɛ kɛjɛɔ mɛi ni hiɛ “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ adɛŋ lɛ kpo.—1 Korintobii 2:16.

16 Ekolɛ mɛi komɛi emu sane naa akɛ amɛyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ, ejaakɛ amɛná Biblia mli nilee ko ni fa. Shi mumɔ ni akɛfɔɔ mɔ mu lɛ kɛ shishinumɔ srɔto ko baaa, ejaakɛ ehe bahia ni Paulo awie atsɔɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi koni ewo amɛ ŋaa hu. (1 Korintobii 3:1-3; Hebribii 5:11-14) Nyɔŋmɔ yɛ gbɛjianɔtoo ni etsɔɔ nɔ ekɛ mumɔŋ niyenii haa ewebii lɛ fɛɛ. (Mateo 24:45-47) No hewɔ lɛ, mɔ ko mɔ ko akasusu akɛ Kristofonyo ni afɔ lɛ mu ni eji lɛ haa enáa nilee ni fe mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ anɔ̃. Hesaa ni mɔ ko yɔɔ yɛ Ŋmalɛ mli sanebimɔi ahetoohamɔ, yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, loo yɛ Biblia mli wiemɔi ahamɔ mli lɛ jeee nɔ ni jɛ mumɔ ni akɛfɔ mɔ ko mu lɛ hewɔ. Kristofoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi hu he esa nakai nɔŋŋ yɛ enɛɛmɛi afeemɔ gbɛfaŋ.

17. Mumɔ lɛ mufɔɔ damɔ mɛni nɔ, ni edamɔ namɔ nɔ?

17 Kɛji akɛ naanyo heyelilɔ ko bi sane yɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ he lɛ, onukpa ko loo Kristofonyo kroko ni eda yɛ mumɔŋ baanyɛ ni ekɛ lɛ asusu sane lɛ he. Shi kɛlɛ, gbɔmɔ kome ko nyɛŋ akpɛ yiŋ ni tamɔ nɛkɛ aha mɔ ko. Ehe ehiaaa ni mɔ ni yɔɔ tsɛmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛɛlɛŋ lɛ abibii mɛi krokomɛi kɛji akɛ lɛ diɛŋtsɛ eyɛ hiɛnɔkamɔ ko ni tamɔ nɛkɛ. “Áfɔ” mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ “ehee, ni jeee wui ní fiteɔ, shi moŋ nɔ ni fiteee mli ajɛ afɔ [amɛ] kɛtsɔ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ kɛ daa shihilɔ lɛ wiemɔ lɛ nɔ.” (1 Petro 1:23) Nyɔŋmɔ tsɔɔ emumɔ lɛ kɛ e-Wiemɔ lɛ nɔ etɛoɔ “wu” ni feɔ mɔ aŋkro lɛ “bɔɔ nɔ hee” ni hiɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ ewoɔ mɔ lɛ mli. (2 Korintobii 5:17) Ni Yehowa ji mɔ ni tsuɔ halamɔ lɛ he nii. Mufɔɔ “jeee . . . mɔ ni sumɔɔ aloo mɔ ni hiɛɔ foi lɛ sane ni; shi moŋ Nyɔŋmɔ ni naa mɔbɔ lɛ sane ni.” (Romabii 9:16) No hewɔ lɛ, te mɔ ko aaafee tɛŋŋ ená nɔmimaa akɛ eyɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ?

Nɔ Hewɔ ni Amɛyɔɔ Nɔmimaa

18. Mɛɛ odase Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ amumɔ lɛ yeɔ?

18 Odase ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yeɔ lɛ tsɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ayiŋ akɛ amɛyɛ ŋwɛi gbɛkpamɔi. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛná biiatsɔmɔ mumɔ, mɔ mli ni wɔbolɔɔ yɛ akɛ: Aba, Ataa! lɛ. Lɛ Mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔmumɔ lɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ. Ni kɛ bii ji wɔ lɛ, belɛ niyelɔi hu ji wɔ, Nyɔŋmɔ niyelɔi kɛ Kristo nanemɛi niyelɔi, kɛji eyɛ mli, akɛ wɔkɛ lɛ naa amanehulu lɛ, koni awo wɔkɛ lɛ hiɛ nyam hu.” (Romabii 8:15-17) Yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ hewɔ lɛ, mumɔ, loo su titri ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ yɔɔ shishi lɛ kanyaa amɛ koni amɛkɛ nɔ ni Ŋmalɛi lɛ wieɔ yɛ Yehowa mumɔŋ bii lɛ ahe lɛ ato amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. (1 Yohane 3:2) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ haa amɛ bitsɔmɔ henumɔ yɛ ehiɛ ni ekanyaa hiɛnɔkamɔ ko ni yɔɔ srɔto yɛ amɛmli. (Galatabii 4:6, 7) Hɛɛ, shikpɔŋ nɔ shihilɛ kɛmiiya naanɔ akɛ adesai ni yeɔ emuu ni wekumɛi kɛ nanemɛi ebɔle mɔ, baafee nɔ ni nɔ bɛ, shi jeee no ji hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ. Nyɔŋmɔ etsɔ emumɔ lɛ nɔ etɛo ŋwɛi hiɛnɔkamɔ ni mli wa waa ewo amɛmli aahu akɛ, amɛmiisumɔ ni amɛkɛ shikpɔŋ nɔ nibii kɛ gbɛkpamɔi fɛɛ ashã afɔle.—2 Korintobii 5:1-5, 8; 2 Petro 1:13, 14.

19. Mɛni kpaŋmɔ hee lɛ tsuɔ yɛ Kristofonyo ni afɔ lɛ mu lɛ shihilɛ mli?

19 Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ yɛ amɛŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ, kɛ kpaŋmɔ hee lɛ ni áŋɔ amɛ awo mli lɛ he. Yesu tsĩ tã beni eto Kaimɔ lɛ shishi lɛ ni ekɛɛ akɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mila ni aŋɔshwie shi aha nyɛ lɛ mli.” (Luka 22:20) Mɛi ni he yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli ji Nyɔŋmɔ kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ. (Yeremia 31:31-34; Hebribii 12:22-24) Yesu ji teŋdamɔlɔ. Akɛni Kristo lá ni efɔse eshwie shi lɛ ha ebɔi nitsumɔ hewɔ lɛ, jeee Yudafoi pɛ kpaŋmɔ hee lɛ ŋɔ amɛteŋ mɛi komɛi, shi eŋɔ mɛi kɛjɛ jeŋmaji lɛ ateŋ hu, gbɔmɛi kɛha Yehowa gbɛi lɛ, ni efee amɛ Abraham “seshi” lɛ fã. (Galatabii 3:26-29; Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Nɛkɛ “naanɔ kpaŋmɔ” nɛɛ haa ateeɔ mumɔŋ Israelbii fɛɛ shi kɛyaa shihilɛ ni gbele bɛ mli lɛ mli yɛ ŋwɛi.—Hebribii 13:20.

20. Mɛɛ kpaŋmɔ aŋɔɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ Kristo awoɔ mli lɛ?

20 Mɛi ni áfɔ amɛ mu lɛ yɛ nɔmimaa yɛ amɛhiɛnɔkamɔ lɛ he. Áŋɔ amɛ awo kpaŋmɔ kroko hu mli, Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ. Yɛ Kristo ni amɛkɛ lɛ aaaná gbɛfaŋnɔ yɛ enɛ mli lɛ he lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛji mɛi ni kɛ mi ehi shi yɛ mikaai lɛ amli; ni mi hu miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mitsɛ eto eha mi lɛ.” (Luka 22:28-30) Kpaŋmɔ ni kã Kristo kɛ ehefatalɔi maŋtsɛmɛi nɛɛ ateŋ lɛ hiɔ shi ni etsuɔ nii kɛyaa naanɔ.—Kpojiemɔ 22:5.

Kaimɔ Be Lɛ—Eji Jɔɔmɔ Be

21. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná Kaimɔ be lɛ he sɛɛ babaoo?

21 Jɔɔmɔi babaoo jɛɔ Kaimɔ be lɛ mli baa. Biblia kanemɔ he gbɛjianɔ ni ato kɛha nɛkɛ be nɛɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ. Eji be ni sa jogbaŋŋ hu kɛha sɔlemɔ, kɛha Yesu shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ kɛ egbele lɛ nɔjwɛŋmɔ, kɛ kɛha Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni akɛ he aaawo. (Lala 77:13; Filipibii 4:6, 7) Gbi jurɔ lɛ diɛŋtsɛ yeli kaiɔ wɔ suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo jie lɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he lɛ. (Mateo 20:28; Yohane 3:16) Gbɛjianɔtoo nɛɛ haa wɔ hiɛnɔkamɔ kɛ miishɛjemɔ, ni esa akɛ ewaje wɔ faishitswaa akɛ wɔbaadi gbɛ ni tamɔ nɔ ni Kristo tsɔ nɔ lɛ sɛɛ pɛpɛɛpɛ. (2 Mose 34:6; Hebribii 12:3) Esa akɛ Kaimɔ lɛ awaje wɔ koni wɔtsu wɔhenɔjɔɔmɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni wɔfee esuɔmɔ Bi lɛ sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ he nii.

22. Mɛni ji Nyɔŋmɔ nikeenii ni fe fɛɛ kɛha adesai, ni mɛni ji gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie hiɛsɔɔ kpo wɔha enɛ?

22 Mɛɛ nibii kpakpai po Yehowa kɛhaa wɔ nɛkɛ! (Yakobo 1:17) Wɔyɛ e-Wiemɔ ni kudɔɔ wɔ lɛ, yelikɛbuamɔ ni emumɔ lɛ kɛhaa lɛ, kɛ naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ. Nyɔŋmɔ nikeenii ni fe fɛɛ ji Yesu afɔleshaa kɛha mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ ahe eshai lɛ. (1 Yohane 2:1, 2) No hewɔ lɛ, te Yesu gbele lɛ jara wa kɛha bo ha tɛŋŋ? Ani obaafata mɛi ni jieɔ hiɛsɔɔ kpo kɛhaa enɛ kɛtsɔ amɛhenaa ni amɛaabua beni hulu enyɔ shi, yɛ April 16, 2003, koni amɛye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ ahe?

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 8 Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi, shi amrɔ nɛɛ akalaaa dɔŋŋ.

Mɛni Ji Ohetooi?

• Namɔ esa akɛ eye Kaimɔ lɛ nibii lɛ eko?

• Mɛni hewɔ “tooi krokomɛi” lɛ yaa Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi ákɛ mɛi ni kɛ bulɛ kwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ kɛkɛ lɛ?

• Te Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ feɔ tɛŋŋ amɛleɔ akɛ esa akɛ amɛye aboloo lɛ ni amɛnu wein lɛ eko yɛ Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi?

• Kaimɔ be lɛ ji be ni hi jogbaŋŋ kɛha mɛni?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Mɛi ni Ba Kaimɔ Lɛ

YƐ AKPEKPEI AMLI

15,597,746

15

14

13,147,201

13

12

11

10

 9

 8

 7

 6

 5

4,925,643

 4

 3

 2

 1

878,303

63,146

1935 1955 1975 1995 2002

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Ani obaaya Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii ni abaaye afi nɛɛ shishi?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Kaimɔ be lɛ ji be ni sa jogbaŋŋ kɛha Biblia lɛ kanemɔ kɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni akɛ he woɔ kɛmɔɔ shi