Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nyɛfea Ekãa ni Nyɛhe Awaa!’

‘Nyɛfea Ekãa ni Nyɛhe Awaa!’

‘Nyɛfea Ekãa ni Nyɛhe Awaa!’

“Nyɛnáa ekãa! Miye je lɛ nɔ kunim.”—YOHANE 16:33, NW.

1. Yɛ nɔ ni mɛɔ Israelbii lɛ yɛ Kanaan hewɔ lɛ, mɛɛ hewalɛwoo akɛha amɛ?

BENI eshwɛ fioo ni Israelbii lɛ baafo Yordan Faa lɛ kɛbote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Mose kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛhe awaa ni nyɛfea ekãa, nyɛkashea gbeyei ni nyɛtsui akafãa amɛnɔ; ejaakɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ji mɔ ni kɛo nyiɛ.” No sɛɛ lɛ Mose tsɛ́ Yoshua, mɔ ni baanyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛya Kanaan lɛ, ni etĩ ŋaawoo akɛ afee ekãa lɛ mli eha lɛ tɛ̃ɛ. (5 Mose 31:6, 7) Sɛɛ mli lɛ Yehowa diɛŋtsɛ wo Yoshua hewalɛ akɛ: “Wajemɔ ohe ni ofee ekãa . . . Wajemɔ ohe ni ofee ekãa jogbaŋŋ kɛkɛ.” (Yoshua 1:6, 7, 9) Wiemɔi nɛɛ ba yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ. Ekãa he baahia Israelbii lɛ koni amɛkɛdamɔ henyɛlɔi ni he wa ni mɛɔ amɛ yɛ Yordan faa lɛ sɛɛgbɛ lɛ naa.

2. Mɛɛ shihilɛi amli wɔnaa wɔhe yɛ mli ŋmɛnɛ, ni mɛni he hiaa wɔ?

2 Ŋmɛnɛ, etsɛŋ ni anɔkwa Kristofoi baafoŋ kɛya jeŋ hee ni awo he shi lɛ mli, ni taakɛ Yoshua ji lɛ, esa akɛ amɛfee ekãa. (2 Petro 3:13; Kpojiemɔ 7:14) Shi kɛlɛ, wɔshihilɛ lɛ yɛ srɔto yɛ Yoshua nɔ̃ lɛ he. Yoshua kɛ klantei kɛ akpɔlɔi nɔ. Wɔwuɔ mumɔŋ ta ni wɔkɛ tawuu nii diɛŋtsɛ tsuuu nii kɔkɔɔkɔ. (Yesaia 2:2-4; Efesobii 6:11-17) Kɛfata he lɛ, ehe bahia ni Yoshua awuu tai ni mli wawai babaoo beni ebote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ po. Shi wɔwuɔ wɔta ni mli wa diɛŋtsɛ lɛ bianɛ—dani wɔbaafoŋ kɛya jeŋ hee lɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua shihilɛi komɛi ni ebiɔ ni wɔfee ekãa yɛ mli lɛ ahe wɔkwɛa.

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔpele?

3. Mɛni Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ wɔshitee-kɛ-wolɔ kpele lɛ he?

3 Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Wɔle akɛ wɔjɛ Nyɔŋmɔ mli, ni jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli.” (1 Yohane 5:19) Nakai wiemɔi lɛ ji yiŋtoo titri hewɔ ni esa akɛ Kristofoi apele koni amɛhiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli lɛ. Kɛ Kristofonyo ko hiɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ eji Satan Abonsam nɔ kunim ni aye. No hewɔ lɛ, Satan feɔ enii tamɔ “jata ni hũuɔ” ni eebɔ mɔdɛŋ koni ewo Kristofoi ni yeɔ anɔkwa lɛ ahe gbeyei ni egbe amɛ. (1 Petro 5:8) Yɛ anɔkwale mli lɛ, ewuɔ ta eshiɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi lɛ. (Kpojiemɔ 12:17) Ekɛ gbɔmɛi ni kɛji amɛle jio amɛleee jio lɛ amɛtsuɔ eyiŋtoi ahe nii lɛ tsuɔ nii yɛ ta nɛɛ mli. Ebiɔ ekãa koni akɛdamɔ shi shiŋŋ ashi Satan kɛ esamaŋfoi lɛ fɛɛ.

4. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Yesu kɛha, shi mɛɛ su anɔkwa Kristofoi ejie lɛ kpo?

4 Akɛni Yesu le akɛ Satan kɛ esamaŋfoi lɛ kɛ hiɛdɔɔ baate shi awo sanekpakpa lɛ hewɔ lɛ, E-bɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Amɛaajie nyɛ amɛwo amanehulu mli, ní agbe nyɛ; ni migbɛi lɛ hewɔ lɛ jeŋmaji fɛɛ aaanyɛ nyɛ.” (Mateo 24:9) Nakai wiemɔi lɛ ba mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, ni amɛmiiba mli ŋmɛnɛ hu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yiwaa ni Yehowa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Odasefoi lɛ ekomɛi eŋmɛ amɛtsui shi yɛ mli lɛ naa wa tamɔ nɔ ni ba yɛ yinɔsane be fɛɛ mli lɛ. Ni kɛlɛ, anɔkwa Kristofoi feɔ ekãa beni amɛtsuɔ kaai nɛɛ ahe nii lɛ. Amɛle akɛ “gbɔmɔ shemɔ tsɔɔ tsɔne,” ni amɛsumɔɔɔ ni tsɔne ko adu amɛ.—Abɛi 29:25.

5, 6. (a) Mɛɛ shihilɛi amli ebiɔ ni wɔfee ekãa yɛ? (b) Te Kristofoi anɔkwafoi feɔ amɛnii amɛhaa tɛŋŋ kɛji akɛ aka ekãa ni amɛyɔɔ lɛ akwɛ?

5 Yɛ shitee-kɛ-woo sɛɛ lɛ, kaai krokomɛi yɛ ni ebiɔ ni wɔná ekãa kɛdamɔ naa. Kɛha mɛi komɛi lɛ, ákɛ aaashiɛ sanekpakpa lɛ aha gbɔi ji kaa kɛha amɛ. Akaa ekãa ni skul gbekɛbii komɛi yɔɔ lɛ akwɛɔ kɛ́ abi amɛ ni amɛkã anɔkwayeli kɛha maŋ lɛ loo kɛha aflaŋaa lɛ he kita lɛ. Akɛni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ kitakamɔ nɛɛ ji jamɔŋ nifeemɔ ko hewɔ lɛ, Kristofoi gbekɛbii kɛ ekãa etswa amɛfai shi akɛ amɛbaafee nii yɛ gbɛ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ nɔ, ni amɛnifeemɔ gbɛ kpakpa lɛ haa tsui nyaa.

6 Esa akɛ wɔná ekãa hu beni shitee-kɛ-wolɔi kɔneɔ adafitswalɔi ayiŋ koni amɛgbɛ Nyɔŋmɔ tsuji ahe wiemɔi fɔji amɛshwã loo kɛ́ amɛbɔ mɔdɛŋ koni amɛtsĩ anɔkwa jamɔ naa kɛtsɔ ‘sane fɔŋ he ŋaa ni amɛtsɔɔ yɛ mla naa’ nɔ lɛ. (Lala 94:20) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, te esa akɛ wɔnu he wɔha tɛŋŋ kɛji ákɛ Yehowa Odasefoi ahe saji ni adafitswaa wolo, redio, loo tɛlivishiŋ lɛ kɛha lɛ ji nɔ ni atsɔmɔ lɛ loo eji amalei diɛŋtsɛ lɛ? Ani esa akɛ efee wɔ naakpɛɛ? Dabi. Wɔkpaa nibii ni tamɔ enɛɛmɛi agbɛ. (Lala 109:2) Ni efeee wɔ naakpɛɛ kɛji akɛ mɛi komɛi hé amalei kɛ wiemɔi ni atsɔmɔ lɛ amɛye, akɛni “mɔ ni nako jwɛŋmɔ lɛ, eheɔ wiemɔ fɛɛ wiemɔ eyeɔ” lɛ hewɔ. (Abɛi 14:15) Kɛfata he lɛ, Kristofoi anɔkwafoi heee sane fɛɛ sane ni awieɔ yɛ amɛnyɛmimɛi ahe lɛ amɛyeee, ni yɛ anɔkwale mli lɛ amɛhaaa wiemɔi gbohii ni awieɔ lɛ aha amɛfolɔ Kristofoi akpeei amli, amɛgbɔjɔ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, loo amɛhemɔkɛyeli lɛ agbɔjɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, “[amɛkɛ amɛhe] tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi . . . kɛtsɔ anunyam kɛ heguɔgbee mli, kɛtsɔ he wiemɔ fɔŋ kɛ he wiemɔ kpakpa mli; tamɔ shishiulɔi [taakɛ shitee-kɛ-wolɔi kɛɔ lɛ], kɛlɛ [yɛ anɔkwale mli lɛ] anɔkwafoi ji wɔ.”—2 Korintobii 6:4, 8.

7. Mɛɛ saji ni akɛtaoɔ nii amli esa akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔbi wɔhe?

7 Beni Paulo ŋmaa wolo eyaha Timoteo lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ haaa wɔ gbeyeishemɔ mumɔ, shi moŋ hewalɛ . . . No hewɔ lɛ ohiɛ akagbo yɛ wɔ-Nuŋtsɔ lɛ he odaseyeli lɛ he.” (2 Timoteo 1:7, 8; Marko 8:38) Beni wɔkane nakai wiemɔ lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani mihiɛ gboɔ yɛ mihemɔkɛyeli lɛ he, aloo miyɛ ekãa? Ani mikɛɔ mɛi ni yɔɔ he ni mitsuɔ nii yɛ (loo he ni miyaa skul yɛ lɛ) akɛ Yehowa Odasefonyo ji mi, aloo mibɔɔ mɔdɛŋ ni mikɛ mihe atee? Ani mihiɛ gboɔ akɛ mafee srɔto yɛ mɛi krokomɛi ahe, aloo mináa miishɛɛ akɛni esoro mi yɛ wekukpaa ni kã mikɛ Yehowa teŋ lɛ hewɔ?’ Kɛji mɔ ko yɛ gbeyeishemɔ yɛ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ he loo eyɛ gbeyeishemɔ akɛni eyɔɔ hemɔkɛyeli ni mɛi sumɔɔɔ hewɔ lɛ, ha ekai Yehowa ŋaawoo ni ekɛha Yoshua lɛ akɛ: “Wajemɔ ohe ni ofee ekãa.” Ohiɛ akakpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, jeee wɔnanemɛi nitsulɔi loo skulbii lɛ asusumɔi ji nɔ ni he hiaa, shi moŋ Yehowa kɛ Yesu Kristo susumɔi.—Galatabii 1:10.

Bɔ ni Afeɔ Anáa Ekãa

8, 9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ aka ekãa ni mra be mli Kristofoi lɛ yɔɔ lɛ akwɛ yɛ be ko mli? (b) Te Petro kɛ Yohane fee amɛnii amɛha tɛŋŋ beni awo amɛhe gbeyei sɛɛ lɛ, ni mɛɛ niiashikpamɔ amɛkɛ amɛnyɛmimɛi lɛ ná?

8 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná ekãa ni baaye abua wɔ koni wɔhiɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli lɛ? Ojogbaŋŋ, te fee tɛŋŋ ni mra be mli Kristofoi lɛ ná ekãa lɛ? Susumɔ nɔ ni ba beni osɔfonukpai lɛ kɛ Yerusalem maŋ onukpai lɛ kɛɛ Petro kɛ Yohane akɛ amɛkpa shiɛmɔ yɛ Yesu gbɛi amli lɛ he okwɛ. Kaselɔi lɛ kpaaa, ni awo amɛhe gbeyei ni yɛ no sɛɛ lɛ aŋmɛɛ amɛhe. Sɛɛ mli lɛ, amɛyafata nyɛmimɛi lɛ ahe, ni amɛ fɛɛ amɛfee ekome kɛsɔle akɛ: “Nuŋtsɔ, kwɛmɔ amɛhe gbeyei ni amɛwoɔ lɛ, ni oha otsuji lɛ kɛ ekãa pii ajaje owiemɔ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 4:13-29) Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ wo amɛ hewalɛ, ni taakɛ Yuda hiɛnyiɛlɔi lɛ ye he odase yɛ sɛɛ mli lɛ, amɛha ‘Yerusalem yi obɔ’ kɛ amɛtsɔɔmɔi lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 5:28.

9 Nyɛhaa wɔpɛia nɔ ni tee nɔ yɛ nakai sane lɛ mli lɛ mli wɔkwɛa. Beni Yuda hiɛnyiɛlɔi lɛ wo kaselɔi lɛ ahe gbeyei lɛ, amɛfeee amɛyiŋ akɛ amɛaakpa shiɛmɔ yɛ nɔnyɛɛ ni amɛyaje shishi lɛ hewɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, kaselɔi lɛ sɔle amɛbi ekãa koni amɛya nɔ amɛkɛshiɛ. No sɛɛ lɛ amɛfee amɛnii yɛ amɛsɔlemɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa, ni Yehowa kɛ emumɔ lɛ wo amɛ hewalɛ. Amɛsane lɛ tsɔɔ akɛ nɔ ni Paulo ŋma yɛ afii komɛi asɛɛ yɛ shihilɛ kroko mli lɛ kɔɔ Kristofoi ahe kɛ́ aawa amɛ yi. Paulo kɛɛ akɛ: “Minyɛɔ nii fɛɛ mifeɔ yɛ mɔ ni wajeɔ mi . . . lɛ mli.”—Filipibii 4:13.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yeremia niiashikpamɔ lɛ yeɔ ebuaa mɛi ni yɛ adebɔɔ su naa lɛ amɛhiɛ gboɔ lɛ?

10 Ni kɛji yɛ adebɔɔ su naa lɛ mɔ ko hiɛ gboɔ hu? Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ ani ebaanyɛ ekɛ ekãa asɔmɔ Yehowa kɛ́ ate shi awo lɛ? Hɛɛ! Kaimɔ bɔ ni Yeremia fee enii eha beni Yehowa hala lɛ akɛ gbalɔ lɛ. Oblanuu lɛ kɛɛ akɛ: “Gbekɛ ji mi.” Eka shi faŋŋ akɛ enu he akɛ eshɛɛɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ wiemɔi nɛɛ wo lɛ hewalɛ akɛ: “Kaakɛɛ akɛ: Gbekɛ ji mi! shi moŋ mɔ fɛɛ mɔ ŋɔɔ ní matsuo lɛ, yaa, ni nɔ fɛɛ nɔ ní mafáo lɛ, wiemɔ! Kaashe amɛ gbeyei, ejaakɛ mikɛo yɛ, ni majieo!” (Yeremia 1:6-10) Yeremia ná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli, ni no hewɔ lɛ yɛ Yehowa hewalɛ naa lɛ eye eshishashaomɔ lɛ nɔ ni ebatsɔ odasefonyo ko ni yɔɔ ekãa ni sa kadimɔ waa yɛ Israel.

11. Mɛni yeɔ ebuaa Kristofoi ŋmɛnɛ ni amɛfeɔ tamɔ Yeremia?

11 Akɛ nitsumɔ ni tamɔ Yeremia nɔ̃ lɛ ewo Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ adɛŋ, ni yɛ sɛɛfimɔ ni “asafo babaoo” ni ji “tooi krokomɛi” lɛ kɛhaa hewɔ lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ yaa nɔ amɛjajeɔ Yehowa yiŋtoi lɛ yɛ shikpilikpiifeemɔ, hefɛoyeli, kɛ yiwaa fɛɛ sɛɛ. (Kpojiemɔ 7:9; Yohane 10:16) Yehowa wiemɔ ni ekɛha Yeremia lɛ woɔ amɛ hewalɛ akɛ: ‘Kaashe gbeyei.’ Amɛhiɛ kpaaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ, ni amɛmiishiɛ eshɛɛ sane lɛ.—2 Korintobii 2:17.

Ekãa He Nɔkwɛmɔnii ni Esa akɛ Akase

12. Mɛɛ ekãa he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ Yesu kɛha, ni mɛɛ gbɛ nɔ ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ yɛ?

12 Kɛ wɔjwɛŋ mɛi ni kɛ ekãa fee nii tamɔ Yeremia fee lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ anɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔná ekãa lɛ mli. (Lala 77:13) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni wɔpɛiɔ Yesu sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, wɔhiɛ sɔɔ ekãa ni ejie lɛ kpo beni Satan ka lɛ lɛ kɛ beni ekɛ Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ ashitee-kɛ-woo ni naa wa lɛ kpe lɛ. (Luka 4:1-13; 20:19-47) Yɛ Yehowa hewalɛ naa lɛ, Yesu gbugbãaa, ni beni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛmiina amanehulu yɛ je lɛ mli, shi nyɛnáa ekãa! Miye je lɛ nɔ kunim.” (Yohane 16:33; 17:16, NW) Kɛ Yesu kaselɔi lɛ nyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ, amɛ hu amɛbaafee kunimyelɔi. (1 Yohane 2:6; Kpojiemɔ 2:7, 11, 17, 26) Shi esa akɛ ‘amɛná ekãa.’

13. Mɛɛ hewalɛwoo Paulo kɛha Filipibii lɛ?

13 Yesu gbele sɛɛ afii komɛi lɛ, awo Paulo kɛ Sila tsuŋ yɛ Filipi. Sɛɛ mli lɛ, Paulo wo Filipi asafo lɛ hewalɛ koni amɛya nɔ ‘amɛdamɔ shi yɛ mumɔ kome mli, ni amɛkɛ jwɛŋmɔ kome apele sanekpakpa lɛ hemɔkɛyeli lɛ he, ni amɛkaha amɛhenyɛlɔi lɛ miiwo amɛhe gbeyei yɛ nɔ ko nɔ ko mli.’ Bɔni afee ni Paulo awo amɛ hewalɛ kɛha enɛ feemɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “No nɔŋŋ [Kristofoi ni awaa amɛ yi lɛ] ji hiɛkpatamɔ okadi ha amɛ [yiwalɔi lɛ], shi nyɛ lɛ, eji walaheremɔ okadi ha nyɛ, ni enɛ jɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ, ejaakɛ nyɛ lɛ aduro nyɛ yɛ Kristo hewɔ, jeee enɔ hemɔkɛyeli kɛkɛ, shi moŋ akɛ nyɛna nɔ yɛ ehewɔ hu.”—Filipibii 1:27-29.

14. Te Paulo ekãa lɛ ná nyɛmimɛi ni yɔɔ Roma lɛ nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

14 Beni Paulo ŋma wolo eyaha Filipibii lɛ, no mli lɛ awo lɛ tsuŋ ekoŋŋ, amrɔ nɛɛ yɛ Roma. Ni kɛlɛ, etee nɔ ekɛ ekãa shiɛ etsɔɔ mɛi krokomɛi. Mɛni jɛ mli ba? Eŋma akɛ: “Mikpãai lɛ eje shi faŋŋ yɛ Kristo mli yɛ Pretorio (Kaisare asraafoi amɔɔ) lɛ mli fɛɛ kɛ mɛi ni eshwɛ lɛ fɛɛ ateŋ, ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo etsɔ mikpãai lɛ anɔ ená ekãa babaoo fe tsutsu lɛ kɛmiijaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛsheee gbeyei.”—Filipibii 1:13, 14.

15. Nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔná hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnii ni baawo wɔfaishitswaa akɛ wɔbaafee ekãa lɛ mli hewalɛ yɛ?

15 Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ. Nakai nɔŋŋ ekãa he nɔkwɛmɔnii ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi ni eŋmɛ amɛtsui shi yɛ yiwalɛ mli yɛ maji ni yɔɔ yiwalɛ nɔyeli shishi loo amɛyɔɔ osɔfoi anɔyeli shishi lɛ amli lɛ ejie lɛ kpo lɛ hu woɔ wɔ hewalɛ. Abɔ enɛɛmɛi babaoo he amaniɛ yɛ Buu-Mɔɔ lɛ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ kɛ Yearbook of Jehovah’s Witnesses woji srɔtoi lɛ amli. Beni okaneɔ nakai saji lɛ, kaimɔ akɛ aŋkroaŋkroi ni agbaa amɛhe saji lɛ ji gbɔmɛi tamɔ wɔ nɔŋŋ; shi beni amɛyaje jaramɔ shihilɛi amli lɛ, Yehowa ha amɛ hewalɛ ni fá kɛteke nɔ, ni amɛdamɔ naa. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ebaafee nakai nɔŋŋ eha wɔ kɛji shihilɛi bi ni efee nakai.

Ekãafeemɔ Shidaamɔ ni Wɔyɔɔ lɛ Saa Yehowa Hiɛ ni Ewoɔ Ehiɛ Nyam

16, 17. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná ekãa su ŋmɛnɛ?

16 Kɛ mɔ ko damɔ shi shiŋŋ kɛha anɔkwale kɛ jalɛnifeemɔ lɛ, nakai mɔ lɛ yɛ ekãa. Shi kɛ mɔ ko miishe gbeyei, ni fɛɛ sɛɛ lɛ efee nakai lɛ, no lɛ ejie ekãa babaoo diɛŋtsɛ kpo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo baanyɛ afee ekãa kɛ́ eesumɔ ni efee Yehowa suɔmɔnaa nii lɛɛlɛŋ, kɛ́ etswa efai shi akɛ ebaakã he eye anɔkwa, kɛ́ ekɛ ehe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ be fɛɛ be, kɛ kɛ́ ekaiɔ be fɛɛ be akɛ Yehowa ewo aŋkroaŋkroi babaoo ni tamɔ lɛ hewalɛ yɛ be ni eho lɛ amli lɛ. Kɛfata he lɛ, kɛ wɔyɔse akɛ ekãafeemɔ shidaamɔ ni wɔyɔɔ lɛ saa Yehowa hiɛ ni ewoɔ ehiɛ nyam lɛ, wɔtswaa wɔfai shi waa akɛ wɔgbɔjɔŋ. Wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaaŋmɛ wɔtsui shi yɛ hefɛoyeli kɛ shihilɛ ni mli wawai diɛŋtsɛ amli ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ waa diɛŋtsɛ.—1 Yohane 2:5; 4:18.

17 Nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, kɛ wɔmiina wɔhemɔkɛyeli lɛ he amanehulu lɛ, no etsɔɔɔ akɛ wɔfee nɔ ko fɔŋ. (1 Petro 3:17) Wɔmiina amanehulu akɛni wɔmiifi Yehowa jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ, wɔmiifee nɔ ni ja, ni wɔjɛɛɛ je lɛ mli lɛ hewɔ. Bɔfo Petro kɛɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ akɛ: “Kɛ ekpakpa nyɛfee ni nyɛna he amanehulu ni nyɛto nyɛtsui shi yɛ mli lɛ, no ji duromɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” Petro kɛɛ hu akɛ: “Mɛi ni naa amanehulu yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ naa lɛ hu atu amɛsusumai awo bɔlɔ anɔkwafo lɛ dɛŋ yɛ ekpakpafeemɔ mli.” (1 Petro 2:20; 4:19) Hɛɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ saa wɔsuɔmɔ Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa hiɛ, ni ewoɔ ehiɛ nyam. Mɛɛ yiŋtoo ni mli wa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔfee ekãa po enɛ ji nɛkɛ!

Beni Wɔkɛ Nɔyeli Hegbɛi Wieɔ

18, 19. Kɛ wɔfee ekãa yɛ kojolɔ ko hiɛ lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, mɛɛ shɛɛ sane wɔkɛhaa lɛ lɛ?

18 Beni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ abaawa amɛ yi lɛ, ekɛɛ amɛ hu akɛ: “[Gbɔmɛi] amɛaaŋɔ nyɛ kɛaatee gwabɔɔi amli, ni amɛaayi nyɛ yɛ amɛkpeehei lɛ; ni lumɛi kɛ maŋtsɛmɛi ahiɛ tete po akɛ nyɛ aaatee yɛ mihewɔ, koni aŋɔye amɛ kɛ jeŋmaji lɛ odase.” (Mateo 10:17, 18) Ákɛ abaapue yɛ kojolɔ ko loo nɔyelɔ ko hiɛ yɛ amale naafolɔmɔ hewɔ lɛ biɔ ekãa. Ni kɛlɛ, kɛ wɔkɛ be ni tamɔ nɛkɛ ye aŋkroaŋkroi nɛɛ odase kɛ ekãa lɛ, wɔkɛ jaramɔ shihilɛ lɛ miitsu nɔ ko ni he hiaa he nii. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔkɛ Yehowa wiemɔ ni aŋma yɛ Lala 2 lɛ haa mɛi ni kojoɔ wɔ lɛ akɛ: “Nyɛ maŋtsɛmɛi, nyɛlea nii! Nyɛ shikpɔŋ nɔ kojolɔi, nyɛboa ŋaawoo toi! Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ gbeyeishemɔ.” (Lala 2:10, 11) Bei pii kɛ akɛ amale folɔ Yehowa Odasefoi anaa yɛ saneyelihe lɛ, kojolɔi kpɛlɛɔ jamɔ mli heyeli nɔ, ni wɔhiɛ sɔɔ enɛ. Shi kɛlɛ, kojolɔi komɛi diɛŋtsɛ eŋmɛ gbɛ ni shitee-kɛ-wolɔi ená amɛnɔ hewalɛ. Ŋmalɛi lɛ kɛɔ kojolɔi nɛɛ akɛ: “Nyɛboa ŋaawoo toi!”

19 Esa akɛ kojolɔi ahiɛ ahi amɛhe nɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mla ji nɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ. Esa akɛ amɛkai akɛ adesai fɛɛ, ni kojolɔi fata he lɛ baabu amɛhe akɔntaa amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo. (Romabii 14:10) Kɛha wɔ lɛ, kɛji adesa nɔyelɔ ko ye jalɛ sane ha wɔ loo efeee nakai lɛ, wɔyɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔfee ekãa ejaakɛ Yehowa fiɔ wɔsɛɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ajɔɔ mɛi fɛɛ ni yabaa lɛ abo lɛ!”—Lala 2:12.

20. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ kɛ ebi ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ yiwaa kɛ heguɔgbee mli lɛ?

20 Yesu kɛɛ yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Ajɔɔ nyɛ, kɛji ajɛ́ nyɛ ni awa nyɛ yi ni amale awie nyɛhe efɔŋ fɛɛ efɔŋ yɛ mihewɔ lɛ. Nyɛnyaa ni nyɛmli afilia nyɛ; shi nyɛnyɔmɔwoo fá yɛ ŋwɛi; ejaakɛ nakai amɛwa gbalɔi ni tsɔ nyɛhiɛ lɛ ayi.” (Mateo 5:11, 12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, yiwaa diɛŋtsɛ jeee miishɛɛ sane, shi shidaamɔ shiŋŋ ni wɔhiɛɔ mli yɛ yiwaa fɛɛ sɛɛ, ní amale wiemɔi ni yɔɔ adafitswaa gbɛ̀i srɔtoi amli fata he lɛ haa wɔnáa miishɛɛ. Etsɔɔ akɛ wɔmiisa Yehowa hiɛ ni abaawo wɔ nyɔmɔ. Ekãafeemɔ shidaamɔ ni wɔyɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ wɔyɛ anɔkwa hemɔkɛyeli, ni ehaa wɔnáa nɔmimaa akɛ wɔyɛ Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, etsɔɔ akɛ wɔyɛ hiɛnɔkamɔ kwraa yɛ Yehowa mli. Hiɛnɔkamɔ ni tamɔ nɛkɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛha Kristofonyo, taakɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ lɛ.

Mɛni Okase?

• Mɛɛ shihilɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ hewɔ ebiɔ ni wɔfee ekãa?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná ekãa su lɛ?

• Namɛi ji ekãa he nɔkwɛmɔnii kpakpai komɛi?

• Mɛni hewɔ wɔsumɔɔ ni wɔfee nii kɛ ekãa lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Simone Arnold (amrɔ nɛɛ Liebster) ni yɔɔ Germany, Widdas Madona ni yɔɔ Malawi, kɛ Lydia kɛ Oleksii Kurdas ni yɔɔ Ukraine lɛ jie ekãa kpo, ni amɛte shi amɛwo mɔ fɔŋ lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Wɔhiɛ gbooo yɛ sanekpakpa lɛ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Ekãa ni Paulo jie lɛ kpo yɛ tsuŋwoohe lɛ ha sanekpakpa lɛ shwere

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Kɛ wɔkɛ ekãa tsɔɔ wɔ Ŋmalɛ naa shidaamɔ lɛ mli wɔha kojolɔ ko lɛ, wɔkɛ shɛɛ sane ko ni he hiaa miiha