Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Yehowa Naa Nɔ ni Ofeɔ Lɛ?

Ani Yehowa Naa Nɔ ni Ofeɔ Lɛ?

Ani Yehowa Naa Nɔ ni Ofeɔ Lɛ?

TE OBAAHA nakai sanebimɔ lɛ hetoo oha tɛŋŋ? Mɛi babaoo baakɛɛ akɛ: ‘Miheɔ miyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ na nibii ni hii tamɔ Mose, Gideon, kɛ David nyɛ amɛfee lɛ, shi efeee mi akɛ eyɛ nɔ fɛɛ nɔ ni manyɛ mafee lɛ he miishɛɛ. Eka shi faŋŋ akɛ mitamɔɔɔ Mose, Gideon, aloo David.’

Eji anɔkwale akɛ anɔkwafoi komɛi ni hi shi yɛ Biblia bei amli lɛ tsu hemɔkɛyeli nifeemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ ahe nii. ‘Amɛye maŋtsɛyelii anɔ kunim, amɛtsimɔ jatai anaa, amɛgbe la hewalɛ, ni amɛje klantei amli.’ (Hebribii 11:33, 34) Shi kɛlɛ, mɛi krokomɛi jie amɛhemɔkɛyeli lɛ kpo yɛ gbɛ̀i ni bɛ naakpɛɛ tsɔ̃ anɔ, ni Biblia lɛ haa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ na amɛhemɔkɛyeli nifeemɔi lɛ hu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ tookwɛlɔ, gbalɔ, kɛ yoo okulafo ko he lɛ he okwɛ.

Tookwɛlɔ ko Shã Afɔle

Mɛni okaiɔ yɛ Habel, mɔ ni ji Adam kɛ Hawa bi ni ji enyɔ nɔ lɛ he? Ekolɛ obaakai akɛ egbo akɛ lá odasefonyo, nɔ ko ni baanyɛ eba wɔteaŋ mɛi fioo ko pɛ anɔ. Shi Habel ba Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔŋ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ yiŋtoo kroko hewɔ.

Habel mɔ ekooloi ni hi fe fɛɛ lɛ ateŋ eko ni ekɛsha afɔle eha Nyɔŋmɔ. Abaanyɛ abu enikeenii lɛ akɛ eji nɔ ko ni baa shi yɛ gbɛ ko nɔ ŋmɛnɛ, shi Yehowa na enifeemɔ lɛ ni ekpɛlɛ nɔ. Shi kɛlɛ, jeee fɛɛ nɛ. Aaafee afii akpei ejwɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni eŋma he sane yɛ Hebribii awolo lɛ mli. Yɛ afii babaoo sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ hiɛ kpaaa nakai afɔleshaa ni baa shi lɛ nɔ!—Hebribii 6:10; 11:4.

Te fee tɛŋŋ ni Habel kpɛ eyiŋ yɛ nɔ̃ afɔleshaa ni ekɛbaaha lɛ he lɛ? Biblia lɛ ewieee he, shi ekolɛ ekɛ hiɛdɔɔ susu sane lɛ he. Eji tookwɛlɔ, no hewɔ lɛ abaanyɛ akpa gbɛ akɛ ekɛ ekooloo lɛ eko baasha afɔle. Ni kɛlɛ, kadimɔ akɛ ekɛ nɔ ni hi fe fɛɛ—‘fɔ’ lɛ—ha. (1 Mose 4:4) Ebaanyɛ eba hu akɛ ejwɛŋ nibii ni Yehowa kɛɛ onufu lɛ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ hu anɔ jogbaŋŋ akɛ: “Mikɛ nyɛɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ̃, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ̃.” (1 Mose 3:15; Kpojiemɔ 12:9) Eyɛ mli akɛ Habel nuuu nɔ ni “yoo lɛ” kɛ “eseshi” lɛ damɔ shi kɛha lɛ shishi moŋ, shi ekolɛ eyɔse akɛ yoo lɛ seshi lɛ ‘nanetsitsi nɔ̃ ni aaatswa lɛ’ baabi ni afɔse lá ashwie shi. Eyɔse faŋŋ akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni jara wa fe bɔɔ nɔ̃ ko ni yɔɔ wala mli. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, afɔle ni eshã lɛ sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.

Taakɛ Habel ji lɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ shaa afɔlei amɛhaa Nyɔŋmɔ. Amɛshãaa tooi akromɔbii, shi moŋ amɛkɛ ‘yijiemɔ afɔle ni ji naabui ní jajeɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ ayibii lɛ’ haa. (Hebribii 13:15) Wɔnaabui jajeɔ eyibii lɛ faŋŋ beni wɔhaa mɛi krokomɛi leɔ wɔhemɔkɛyeli he nii lɛ.

Ani obaasumɔ ni oha ofɔleshaa lɛ aya hiɛ? Belɛ susumɔ oshikpɔŋkuku lɛ mli bii lɛ ahiamɔ nii lɛ ahe jogbaŋŋ. Mɛni ji nibii ni gbaa amɛnaa? Mɛni ji nibii ni amɛnáa he miishɛɛ? Biblia mli shɛɛ saji lɛ ateŋ te nɔ ni baaŋɔɔ amɛnaa? Be fɛɛ be ni oshiɛɔ lɛ, susumɔ saramɔi ni ofee lɛ ahe jogbaŋŋ kɛ yiŋtoo akɛ obaaha bɔ ni emɔɔ shi ehaa lɛ aya hiɛ. Ni kɛji oowie Yehowa he lɛ, okɛ yiŋtsɔmɔ ni jɛ tsui mli afee nakai. Ha ni ofɔleshaa lɛ afee ‘yijiemɔ afɔle’ diɛŋtsɛ.

Gbalɔ ko Shiɛ Eha Enanemɛi Gbɔmɛi ni Sumɔɔɔ ni Amɛboɔ lɛ Toi

Agbɛnɛ susumɔ gbalɔ Henok he okwɛ. Ekolɛ lɛ pɛ ehi shi akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ odasefonyo. Ani oji oweku mli bii lɛ ateŋ mɔ pɛ ni miisɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli, tamɔ Henok? Ani oji mɔ pɛ ni kɛ Biblia mli shishitoo mlai tsuɔ nii yɛ oklasbii lɛ ateŋ, aloo yɛ onitsumɔhe lɛ? Kɛji akɛ nakai ni lɛ, no lɛ ekolɛ okɛ shitee-kɛ-woi baakpe. Ekolɛ nanemɛi, wekumɛi, klasbii, aloo nanemɛi nitsulɔi baanyɛ onɔ ni oku Nyɔŋmɔ mlai amli. Ekolɛ amɛbaakɛɛ akɛ: “Mɔ ko mɔ ko leŋ nɔ ni ofee lɛ kɔkɔɔkɔ. Wɔkɛŋ mɔ ko mɔ ko.” Ekolɛ amɛbaakɛɛ doo akɛ eji buuluufeemɔ akɛ aaagba he naa yɛ Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ jeŋba he lɛ he ejaakɛ nɔ ni ofeɔ lɛ jeee Nyɔŋmɔ he sane. Akɛni amɛmli baawo la akɛ osusuuu nii ahe loo ofeee onii tamɔ amɛ hewɔ lɛ, ekolɛ amɛbaafee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛaanyɛ koni amɛkɛgbɔjɔ oshifimɔ lɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebɛ mlɛo akɛ aaakpee nɔnyɛɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ naa, shi ejeee nɔ ko ni anyɛŋ afee. Susumɔ Henok, mɔ ni ji nuu kpawo kɛjɛ Adam nɔ lɛ he okwɛ. (Yuda 14) Beni afɔ Henok lɛ, no mli lɛ mɛi babaoo yɛ ni nɔ ko nɔ ko efeee amɛ hiɛgbele dɔŋŋ. Amɛwiemɔi yɛ hiɛgbele; amɛsubaŋ haa ‘mɔ naa kpɛɔ ehe.’ (Yuda 15) Amɛfee amɛnii tamɔ bɔ ni mɛi feɔ amɛnii ŋmɛnɛ lɛ pɛpɛɛpɛ.

Te Henok kpee naa eha tɛŋŋ? Nakai sanebimɔ lɛ hetoo lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ Henok pɛ ji mɔ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni jáa Yehowa moŋ, shi jeee ekome too eyɔɔ. Henok kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ.—1 Mose 5:22.

Oti ni ma Henok hiɛ yɛ eshihilɛ mli ji ni esa Nyɔŋmɔ hiɛ. Ele akɛ Nyɔŋmɔ ni ekɛ lɛ aaanyiɛ lɛ biɔ babaoo fe nɔ ni eeehi shi yɛ jeŋba hetsemɔ mli kɛkɛ. Yehowa kpá gbɛ akɛ ebaashiɛ. (Yuda 14, 15) Ehe bahia ni abɔ mɛi lɛ kɔkɔ akɛ ana amɛnishaianii ni amɛfeɔ lɛ. Henok tee nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ nɔ ni fa fe afii 300—nɔ ni fa kwraa fe be ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛhi shi lɛ. Etee nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ kɛyashi egbo.—1 Mose 5:23, 24.

Taakɛ Henok ji lɛ, wɔ hu akɛ nitsumɔ ewo wɔdɛŋ akɛ wɔshiɛ. (Mateo 24:14) Kɛfata shĩa kɛ shĩa odaseyeli lɛ he lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ sanekpakpa lɛ aaaha wɔwekumɛi, nanemɛi nitsulɔi, kɛ klasbii hu. Shi, bei komɛi lɛ, ekolɛ wɔbaashashao shi akɛ wɔɔwie kɛ ekãa. Ani nakai eji yɛ ogbɛfaŋ? Kaaha onijiaŋ miije wui. Kasemɔ mra be mli Kristofoi lɛ, ni osɔle oha Nyɔŋmɔ kɛha ekãafeemɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 4:29) Kaaha ohiɛ miikpa nɔ gbi ko gbi ko akɛ shii abɔ ni okɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ nɛɛ, jeee okome too pɛ oyɔɔ.

Yoo Okulafo ko Hoo Nii

Susumɔ yoo okulafo ni atsɔɔɔ egbɛi ni ná jɔɔmɔi srɔtoi enyɔ yɛ niyenii ko ni baa shi ni ehoo hewɔ lɛ he okwɛ! Ejeee Israelnyo, shi moŋ eji gbɔ ko ni hi shi yɛ afii ohai nyɔŋma D.Ŋ.B. yɛ Zarefat maŋ lɛ mli lɛ. Yoo okulafo lɛ niyenii miihe atã kwraa beni eshwɛ fioo ni nu kɛ niyenii hɔmɔ ni ehi shi be kakadaŋŋ lɛ baaba naagbee lɛ. Nɔ pɛ ni eyɔɔ ji mamu dɛ̃kɔkɔ obɔ̃ kɛ mu ni fa bɔ ni baashɛ naagbee nihoomɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ ebinuu lɛ.

Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, gbɔ ko ba. Lɛ ji Nyɔŋmɔ gbalɔ Elia, mɔ ni bi koni yoo okulafo lɛ kɛ lɛ aja eniyenii fioo lɛ. Niyenii fioo ni baashɛ lɛ kɛ ebinuu lɛ pɛ ji nɔ ni eyɔɔ, ni eka shi faŋŋ akɛ ebɛ nɔ ko nɔ ko ni ekɛbaaha gbɔ lɛ. Shi Elia wo lɛ shi yɛ Yehowa wiemɔ lɛ naa akɛ, kɛji akɛ eha lɛ eniyenii lɛ eko lɛ, no lɛ hɔmɔ yeŋ lɛ kɛ ebinuu lɛ. Ehe bahia ni ená hemɔkɛyeli koni ekɛhe eye akɛ lɛ ni ji gbɔ lɛ, Israel Nyɔŋmɔ lɛ baana lɛ. Shi kɛlɛ, ehé Elia eye, ni Yehowa wo lɛ he nyɔmɔ. “Mamu kɛ gbɛ́ lɛ etãaa, ni mu kɛ tɔ lɛ hu sɛɛ efooo, taakɛ bɔ ni Yehowa tsɔ Elia nine nɔ ewie lɛ.” Yoo lɛ kɛ ebinuu lɛ ná niyenii aahu kɛyashi hɔmɔ lɛ ba naagbee.—1 Maŋtsɛmɛi 17:8-16.

Kɛlɛ, jɔɔmɔ kroko yɛ kɛha yoo okulafo lɛ. Yɛ nakai naakpɛɛ nitsumɔ lɛ sɛɛ be ko lɛ, hela mɔ ebinuu ni esumɔɔ lɛ lɛ ni egbo. Akɛni efee Elia mɔbɔ hewɔ lɛ, ekpa Yehowa fai koni esaa ekɛ gbekɛ nuu lɛ aba wala mli ekoŋŋ. (1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24) No baabi ni afee naakpɛɛ nɔ ko ni afeko eko dã. Nɔ ko kwraa bɛ ni aŋma afɔ shi ni tsɔɔ akɛ atee mɔ ko shi dã! Ani Yehowa baajie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ nɛkɛ maŋsɛɛ yoo okulafo nɛɛ shikome ekoŋŋ? Efee nakai. Yehowa hã Elia hewalɛ ni ekɛ gbekɛ lɛ saa ba wala mli ekoŋŋ. Sɛɛ mli lɛ Yesu wie yɛ nɛkɛ yoo ni aduro lɛ nɛɛ he akɛ: ‘Okulafoi pii yɛ Israel, shi atsu Elia kɛtee yoo okulafo ko ni yɔɔ Zarefat yɛ Zidon shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ŋɔɔ.’—Luka 4:25, 26.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shika helɛtemɔ shihilɛ lɛ damɔɔɔ he kome, yɛ maji ni etee hiɛ lɛ po amli. Ashwie nitsumɔ mli bii ni eye anɔkwa afii babaoo lɛ kɛjɛ nitsumɔhei wuji amli. Yɛ nitsumɔ ni anáa he gbeyeishemɔ hewɔ lɛ, ekolɛ enɛ baaka Kristofonyo ko koni ekɛ be babaoo awo nitsumɔ mli kɛ gbɛkpamɔ akɛ abaaha ehi nitsumɔ lɛ mli. Ekolɛ nakai ni eeefee lɛ baaha ená be fioo kɛha Kristofoi akpeeiyaa, ehe ni ekɛaawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, aloo ni eeetsu eweku lɛ henumɔŋ kɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Shi kɛlɛ, enuɔ he akɛ esa akɛ ehiɛ nakai nitsumɔ lɛ mli ni ekɔɔɔ he eko nɔ ni baajɛ mli aba.

Kristofonyo ni yɔɔ shika gbɛfaŋ naagba ni mli wa tamɔ nɛkɛ mli lɛ yɛ hegbɛ akɛ eeeye etsui. Ewa akɛ aaaná nitsumɔ yɛ bei nɛɛ amli. Wɔteaŋ mɛi babaoo ebɔɔɔ mɔdɛŋ doo akɛ amɛaatsɔmɔ niiatsɛmɛi, shi taakɛ Zarefat yoo okulafo lɛ ji lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔná shihilɛ mli hiamɔ nii. Shi kɛlɛ, bɔfo Paulo kaiɔ wɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.” Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛ ekãa akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ ji mibobalɔ, ni misheŋ gbeyei; mɛni gbɔmɔ aaafee mi?” (Hebribii 13:5, 6) Paulo kɛ ewala fɛɛ fɔ̃ nakai shiwoo lɛ nɔ, ni Yehowa kwɛ enɔ be fɛɛ be. Kɛji akɛ wɔkwaaa Nyɔŋmɔ lɛ, no lɛ ebaafee nakai nɔŋŋ eha wɔ.

Ekolɛ wɔbaanu he akɛ wɔnyɛŋ wɔshɛ aŋkroaŋkroi tamɔ Mose, Gideon, kɛ David nifeemɔi wuji lɛ ahe kɔkɔɔkɔ, shi wɔbaanyɛ wɔkase amɛhemɔkɛyeli lɛ. Ni wɔbaanyɛ wɔkai hemɔkɛyeli nifeemɔi bibii ni Habel, Henok, kɛ Zarefat yoo okulafo lɛ fee lɛ. Yehowa yɛ hemɔkɛyeli nifeemɔi fɛɛ ahe miishɛɛ—bibii po. Kɛji akɛ skulnyo ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kpoo akɛ eeehe tsofai fɔji kɛjɛ enaanyo dɛŋ, kɛji akɛ Kristofonyo nitsulɔ ko kpoo bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara nifeemɔi yɛ nitsumɔhe, aloo kɛji akɛ Odasefonyo ko ni eda jɛɔ anɔkwayeli mli eyaa asafoŋ kpeei yɛ tɔlɛ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ni ebɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa naa. Ni emii shɛɔ ehe!—Abɛi 27:11.

Ani Onaa Nɔ ni Mɛi Krokomɛi Feɔ?

Hɛɛ, Yehowa naa nɔ ni wɔfeɔ. No hewɔ lɛ, ákɛ mɛi ni kaseɔ Nyɔŋmɔ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ ni wɔyɔse mɛi krokomɛi amɔdɛŋbɔi. (Efesobii 5:1) Mɛni hewɔ osusuuu naagbai ni onanemɛi Kristofoi kɛkpeɔ bɔni afee ni amɛya asafoŋ kpeei, amɛkɛ amɛhe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, loo ni amɛtsu amɛdaa gbi shihilɛi ahe nii lɛ he jogbaŋŋ?

Belɛ, ha ni ohefatalɔi Yehowa jálɔi ale akɛ ohiɛ sɔɔ amɛmɔdɛŋbɔi lɛ waa. Amɛmii baashɛ amɛhe akɛ ona, ni ekolɛ amɛhe ni osusuɔ lɛ baaha amɛná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa hu ena.