Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sane ni Noa Ŋma Lɛ—Ani Shishinumɔ ko Yɛ He Kɛha Wɔ?

Sane ni Noa Ŋma Lɛ—Ani Shishinumɔ ko Yɛ He Kɛha Wɔ?

Sane ni Noa Ŋma Lɛ—Ani Shishinumɔ ko Yɛ He Kɛha Wɔ?

BENI Yesu kɛ gbalɛ ni kɔɔ ba ni eba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he lɛ he okadi lɛ haa lɛ, ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai nɔŋŋ ba ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ.” (Mateo 24:3, 37, NW) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yesu gba nibii ni yaa nɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ efɔ̃ shi akɛ etamɔ nɔ ni tee nɔ yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ nɔŋŋ. Noa gbii lɛ amli sane ni ja ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ko ni sɛɛnamɔ kpele yɔɔ he diɛŋtsɛ.

Ani Noa niŋmaa lɛ he yɛ sɛɛnamɔ nakai? Ani eyɛ odaseyelii ni tsɔɔ akɛ eji yinɔsane wolo ni ja? Ani wɔbaanyɛ ni wɔtsɔɔ be diɛŋtsɛ ni Nu Afua lɛ ba?

Mɛɛ Be Nu Afua lɛ Ba?

Biblia lɛ haa wɔleɔ sane ni ba lɛ yɛ be ni ekɛba lɛ naa pɛpɛɛpɛ, ni ehaa anyɛɔ abuɔ be ni adesa yinɔsane je shishi lɛ he akɔntaa fitsofitso. Yɛ 1 Mose 5:1-29 lɛ, wɔnaa wekukpaa shishitsɔɔmɔ he niŋmaa kɛjɛ klɛŋklɛŋ nuu, Adam nɔ kɛyashi be ni akɛfɔ Noa lɛ nɔ. Nu Afua lɛ je shishi yɛ “Noa wala be mli afi ni ji afi ohai ekpaa lɛ mli.”—1 Mose 7:11.

Bɔni afee ni wɔna be ni Nu Afua lɛ je shishi lɛ, esa akɛ wɔje shishi kɛjɛ be ko ni he hiaa waa nɔ. Ni tsɔɔ akɛ, esa akɛ wɔje shishi kɛ be ko ni je lɛŋ yinɔsane woji kpɛlɛɔ nɔ ní kɛ shihilɛ pɔtɛɛ ko ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ kpãa gbee hu lɛ nɔ. Kɛjɛ be ni he hiaa waa tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ Gregory kalanda ni akɛfɔɔ nitsumɔ waa amrɔ nɛɛ lɛ nɔ wɔbu akɔntaa ni wɔkɛna be ni Nu Afua lɛ ba.

Be ni he hiaa waa nɛɛ ateŋ ekome ji afi 539 D.Ŋ.B., ni ji afi nɔ ni Persia Maŋtsɛ Koresh ye Babilon nɔ kunim lɛ. Nibii ni fata je lɛŋ woji ni tsɔɔ be ni ekɛye nɔ lɛ he lɛ ji Babilonbii atɛi tɛtrɛbii kɛ woji ni Diodorus, Africanus, Eusebius, kɛ Ptolemy ŋmala lɛ. Yɛ akpɔ ko ni Koresh wo lɛ hewɔ lɛ, Yudafoi shwɛɛnii ko shĩ Babilon ni amɛbashɛ amɛmaŋ yɛ afi 537 D.Ŋ.B. No kadi Yuda afii 70 amaŋfɔfeemɔ be lɛ naagbee, ní taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ eje shishi yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Kɛji wɔbu be ni kojolɔi lɛ kɛ Israel maŋtsɛmɛi lɛ kɛye nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔna akɛ Israelbii lɛ Agbɛfaa kɛmiijɛ Mizraim lɛ ba mli yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. Biblia mli be he akɔntaabuu kɛ wɔ yaa sɛɛsɛɛ afii 430 kroko, ni ji be ni akɛ Abraham fee kpaŋmɔ lɛ yɛ afi 1943 D.Ŋ.B. No sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔsusu be kɛ afii abɔ ni Tera, Nahor, Serug, Reu, Peleg, Eber, kɛ Shela, kɛ Arpakshad hu, mɔ ni afɔ lɛ yɛ “nu afua lɛ sɛɛ afii enyɔ” lɛ ye lɛ he wɔkwɛ. (1 Mose 11:10-32) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Nu Afua lɛ ba yɛ afi 2370 D.Ŋ.B. *

Nu Afua lɛ Je Shishi

Dani wɔbaasusu nibii ni tee nɔ yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ he lɛ, ofainɛ ni okane Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ yitso 7 kuku 11 kɛyashi yitso 8 kuku 4 lɛ. Yɛ nɔ ni kɔɔ nugbɔ ni nɛ waa lɛ he lɛ, akɛɔ wɔ akɛ: “Noa wala be mli afi ni ji afi ohai ekpaa [afi 2370 D.Ŋ.B.] lɛ mli, yɛ nyɔŋ ni ji enyɔ lɛ nɔ gbi ni ji gbi nyɔŋma kɛ kpawo lɛ nɔ, nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ ni bu wulu kwɔŋkwɔŋ lɛ hiŋmɛii fɛɛ fɛlɛ, ni agbele ŋwɛi samfɛji lɛ.”—1 Mose 7:11.

Noa ja afi lɛ mli ewo nyɔji 12 ni eko fɛɛ eko feɔ gbii 30 lɛ mli. Yɛ blema lɛ, klɛŋklɛŋ nyɔŋ yɛ afi lɛ mli lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ wɔ kalanda nyɔŋ ni ji September lɛ teŋgbɛ. Nu afua lɛ bɔi nɛmɔ “yɛ nyɔŋ ni ji enyɔ lɛ nɔ gbi ni ji gbi nyɔŋma kɛ kpawo lɛ nɔ” ni etee nɔ enɛ aahu shwaneshwane gbii 40 kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii 40 yɛ November kɛ December nyɔji lɛ amli, yɛ afi 2370 D.Ŋ.B.

Yɛ nɔ ni kɔɔ Nu Afua lɛ he lɛ, ekɛɔ wɔ hu akɛ: “Nui lɛ damɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, gbii oha kɛ nyɔŋmai enumɔ. . . . Ni nui lɛ hiɛ kpɔŋmɔ fiofio yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni gbii oha kɛ nyɔŋmai enumɔ lɛ sɛɛ lɛ nui lɛ anɔ gbɔ. Ni nyɔŋ ni ji kpawo lɛ nɔ gbi ni ji gbi nyɔŋma kɛ kpawo lɛ nɔ lɛ adeka lɛ yama shi yɛ Ararat gɔji lɛ anɔ.” (1 Mose 7:24–8:4) No hewɔ lɛ bei abɔ ni nui lɛ kɛhà shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ kɛyashi be ni enɔ gbɔ lɛ ji gbii 150, loo nyɔji enumɔ. No hewɔ lɛ, adeka lɛ bama Ararat gɔji lɛ anɔ yɛ April, afi 2369 D.Ŋ.B.

Ofainɛ, kanemɔ 1 Mose 8:5-17 lɛ agbɛnɛ. Nɔ ni miihe ashɛ nyɔji enyɔ kɛ fã (gbii 73) sɛɛ dani ana gɔji lɛ ayiteŋ, yɛ “nyɔŋ ni ji nyɔŋma [June] lɛ nɔ klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ.” (1 Mose 8:5) * Nyɔji etɛ (gbii 90) sɛɛ—yɛ Noa “afi ni ji ohai ekpaa kɛ ekome lɛ nɔ, yɛ klɛŋklɛŋ nyɔŋ lɛ nɔ klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ,” loo yɛ September teŋgbɛ yɛ afi 2369 D.Ŋ.B. lɛ—Noa jie adeka lɛ nɔbumɔnɔ lɛ. Ebaanyɛ ena akɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ egbi” agbɛnɛ. (1 Mose 8:13) No sɛɛ nyɔŋ kome kɛ gbii 27 (gbii 57) sɛɛ yɛ “nyɔŋ ni ji enyɔ lɛ nɔ gbii ni ji nyɔŋmai enyɔ kɛ kpawo lɛ nɔ [yɛ November teŋgbɛ yɛ afi 2369 D.Ŋ.B.] lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ egbi kwraa.” Agbɛnɛ Noa kɛ eweku lɛ je kpo kɛjɛ adeka lɛ mli kɛba shikpɔŋ gbiŋ nɔ. No hewɔ lɛ, Noa kɛ mɛi krokomɛi lɛ ye afi muu fɛɛ kɛ gbii nyɔŋma (gbii 370) yɛ adeka lɛ mli. Noa jie hemɔkɛyeli ni ekaaa kpo yɛ Yehowa e-Nyɔŋmɔ lɛ mli, ni no baa eweku lɛ kɛ yinɔi krokomɛi ni baaba lɛ ayi.—1 Mose 8:14.

Mɛni ji nɔ ni niŋmaai ni ja ni kɔɔ nibii ni tee nɔ, emli saji fitsofitso, kɛ be he nɛɛ tsɔɔ? Etsɔɔ kuku kɛkɛ akɛ: Eyɛ faŋŋ akɛ, gbalɔ Mose ni ji Hebrinyo lɛ damɔ saji ni enine shɛ nɔ lɛ nɔ eŋma Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ, shi jeee adesãi ni ato he gbɛjianɔ nɔ. No hewɔ lɛ, Nu Afua lɛ hiɛ shishinumɔ kpele ko kɛha wɔ ŋmɛnɛ.

Te Biblia Ŋmalalɔi Krokomɛi Susu Nu Afua lɛ He Amɛha Tɛŋŋ?

Kɛfata sane ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ he lɛ, saji babaoo yɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ Noa loo Nu Afua lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ:

(1) Niiamlitaolɔ Ezra kɛ Noa kɛ ebihii (Shem, Ham, kɛ Yafet) agbɛi fata Israel maŋ lɛ wekukpaa shishitsɔɔmɔ lɛ he.—1 Kronika 1:4-17.

(2) Tsofafeelɔ kɛ Sanekpakpa lɛ ŋmalɔ Luka tsĩ Noa tã beni eŋmalaa Yesu Kristo blematsɛmɛi lɛ agbɛi lɛ.—Luka 3:36.

(3) Beni bɔfo Petro ŋmaa enanemɛi Kristofoi lɛ, etsĩ Nu Afua lɛ tã shii abɔ.—2 Petro 2:5; 3:5, 6.

(4) Bɔfo Paulo wieɔ hemɔkɛyeli kpele ni Noa jie lɛ kpo beni ekpɛɔ adeka kɛha ewe lɛ yibaamɔ lɛ he.—Hebribii 11:7.

Ani abaanyɛ aje he ŋwane akɛ nɛkɛ Biblia ŋmalalɔi nɛɛ ni akɛ mumɔ tsirɛ amɛ lɛ kpɛlɛ sane ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli ni kɔɔ Nu Afua lɛ he lɛ nɔ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛkpɛlɛ nɔ akɛ eji sane ko ni ba mli diɛŋtsɛ.

Yesu kɛ Nu Afua Lɛ

Yesu Kristo yɛ shihilɛ mli dani ebatsɔ adesa. (Abɛi 8:30, 31) Eji mumɔŋ bɔɔ nɔ yɛ ŋwɛi beni Nu Afua lɛ ba lɛ. Akɛni Yesu na nɔ ni tee nɔ lɛ hewɔ lɛ, ehaa wɔ Ŋmalɛ naa nɔmimaa ni nɔ bɛ ni kɔɔ Noa kɛ Nu Afua lɛ he. Yesu kɛɛ akɛ: “Bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai nɔŋŋ ba ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ. Ejaakɛ bɔ ni yɔɔ yɛ gbii ni nyiɛ nu afua lɛ hiɛ lɛ amli, ni mɛi lɛ hiɛ niyeli kɛ ninumɔ kɛ yoowɛɛ kɛ gbalahamɔ mli aahu kɛyashi gbi ni Noa yabote adeka lɛ mli; ni amɛkwɛɛɛ nɔ ni yaa nɔ lɛ kɛyashi nu afua lɛ ba ni ebaloo amɛ fɛɛ kɛtee lɛ, nakai nɔŋŋ hu ba ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ.”—Mateo 24:37-39, NW.

Ani Yesu kɛ adesã baatsu nii ni ekɛbɔ wɔ kɔkɔ yɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee ni baa nɛɛ he? Dabida! Wɔyɛ nɔmimaa akɛ ekɛ shihilɛ diɛŋtsɛ ni kɔɔ ŋwɛi kojomɔ ni akɛba mɛi fɔji anɔ lɛ he lɛ tsu nii. Hɛɛ, mɛi pii awala ŋmɛɛ amɛ, shi wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ yɛ le ni wɔle akɛ abaa Noa kɛ eweku lɛ yi yɛ Nu Afua lɛ mli lɛ he.

“Noa gbii lɛ” ahe yɛ sɛɛnamɔ waa kɛha mɛi ni yɔɔ wala mli ŋmɛnɛ lɛ, yɛ “ba ni gbɔmɔ Bi lɛ,” Yesu Kristo eba lɛ mli. Beni wɔkaneɔ amaniɛbɔɔ ni yɔɔ fitsofitso ni kɔɔ jeŋ muu fɛɛ Nu Afua ni Noa ŋma ni ebáa yi lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ eji yinɔsane wolo ko ni ja kɛmɔ shi. Ni shishinumɔ kpele ko yɛ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ ni kɔɔ Nu Afua lɛ he ni ajɛ ŋwɛi akɛ mumɔ tsirɛ eŋmaa lɛ he kɛha wɔ. Tamɔ bɔ pɛ ni Noa, ebihii lɛ, kɛ amɛŋamɛi lɛ ná hemɔkɛyeli yɛ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto kɛha yiwalaheremɔ lɛ mli lɛ, wɔ ni ji mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu nine baanyɛ ashɛ Yehowa hebuu nɔ yɛ hemɔkɛyeli ni wɔbaaná lɛ mli yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli. (Mateo 20:28) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaafata mɛi ni abaabaa amɛyi yɛ nɛkɛ yiwalɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli lɛ ahe, tamɔ bɔ ni sane ni Noa ŋma lɛ tsɔɔ akɛ lɛ kɛ eweku lɛ je Nu Afua ni kɛ nakai beaŋ jeŋ ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ naagbee ba lɛ mli shweshweeshwe lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 7 Kɛha Nu Afua lɛ be he akɔntaabuu ni yɔɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ Insight on the Scriptures, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ, Kpo 1, baafa 458-460.

^ kk. 12 Keil-Delitzsch Commentary on the Old Testament, Kpo 1, baafa 148 lɛ kɛɔ akɛ: “Ekolɛ gbii 73 sɛɛ beni adeka lɛ eyama shi sɛɛ lɛ, ana gɔji lɛ ayiteŋ ni awo lɛ gbɛi akɛ Armenia gɔji ashikpɔŋ, ni no nɔ etsɔ ni ebɔle adeka lɛ.”

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 5]

Ani Amɛye Afii Babaoo Nakai?

“BIBLIA lɛ kɛɔ akɛ: “Noa gbii fɛɛ ni eye ji afii ohai nɛɛhu kɛ nyɔŋmai enumɔ, ni egbo.” (1 Mose 9:29) Noa nii Metusela ye afii 969—adesa shihilɛ be ni etsɛ fe fɛɛ ni aŋma afɔ̃ shi. Kɛji aja mli lɛ, afii abɔ ni yinɔbii ni feɔ nyɔŋma kɛjɛ Adam nɔ kɛyashi Noa nɔ lɛ ye ji afii 850. (1 Mose 5:5-31) Ani mɛi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ ye afii babaoo nakai?

Nyɔŋmɔ shishijee yiŋtoo ji akɛ adesa ahi shi kɛya naanɔ. Abɔ Adam, klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ kɛ hegbɛ lɛ akɛ ehi wala ni bɛ naagbee mli kɛji efee toiboo eha Nyɔŋmɔ. (1 Mose 2:15-17) Shi Adam gbo toi ni nakai hegbɛ lɛ ŋmɛɛ lɛ. Beni Adam ehi wala mli afii 930 yɛ shihilɛ ni gbeɔ mɔ fiofio lɛ mli sɛɛ lɛ, eku esɛɛ kɛtee sũ ni ajie lɛ kɛjɛ mli lɛ mli ekoŋŋ. (1 Mose 3:19; 5:5) Klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ shĩ esha kɛ gbele ákɛ gboshinii eha eshwiei fɛɛ.—Romabii 5:12.

Ni kɛlɛ, mɛi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ bɛŋkɛ Adam shishijee emuuyeli lɛ he, ni yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ, eha amɛhi wala mli be kpalaŋŋ fe mɛi ni afɔ amɛ sɛɛ mli kwraa lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, shwɛ fioo ni adesai komɛi awala sɛɛkɛlɛ ashɛ afii 1000 dani Nu Afua lɛ ba, ni ebɔi shibaa fiofio yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Abraham ye afii 175 pɛ. (1 Mose 25:7) Ni aaafee afii 400 sɛɛ beni nakai blematsɛ anɔkwafo lɛ gbo lɛ, gbalɔ Mose ŋma akɛ: “Wɔfii amli gbii lɛ, afii nyɔŋmai kpawo ni, ni kɛ́ efa aahu lɛ, afii nyɔŋmai kpaanyɔ, ni amɛmli shwãa nii lɛ, tɔlɛ kɛ yakayakanii ni; ejaakɛ ehoɔ oya.” (Lala 90:10) Nakai nɔŋŋ adesa wala sɛɛkɛlɛ lɛ ji yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 6, 7]

Kɛjɛ Koresh Akpɔ ni Ha Yudafoi lɛ Ku Amɛsɛɛ Kɛjɛ Nomŋɔɔ Mli lɛ Nɔ Kɛyaa Sɛɛ Kɛyashiɔ Noa Nu Afua Gbi lɛ Nɔ

537 Koresh akpɔ *

539 Koresh Persianyo lɛ ye Babilon

nɔ kunim

afii 68

607 Yuda afii 70 amaŋfɔfeemɔ lɛ je shishi

yɛ afii 906

beni onukpai,

kojolɔi, kɛ

Israel maŋtsɛmɛi

yeɔ maŋ lɛ nɔ lɛ

1513 Israel Gbɛfaa Kɛmiijɛ Mizraim

afii 430 Bei abɔ ni Israelbii lɛ ye yɛ Mizraim

kɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ ji afii 430

(2 Mose 12:40, 41)

1943 Abraham kpaŋmɔ lɛ nɔmimaa

afii 205

2148 Afɔ Tera

afii 222

2370 Nu Afua lɛ Shishijee

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 35 Eeenyɛ efee akɛ jajemɔ ni Koresh jaje akɛ aŋmɛɛ Yudafoi lɛ ahe kɛjɛ nomŋɔɔ mli yɛ “Koresh, Persia maŋtsɛ lɛ yinɔ klɛŋklɛŋ afi lɛ nɔ” lɛ ba mli yɛ afi 538 D.Ŋ.B. loo afi 537 D.Ŋ.B. lɛ mra be mli.