Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Kwraa yɛ Fimɔ Bei Amli

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Kwraa yɛ Fimɔ Bei Amli

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Kwraa yɛ Fimɔ Bei Amli

“Naanyɔŋmɔ ji wɔbobaahe kɛ wɔhewalɛ, wɔbuamɔ ni wa ni wɔnáa yɛ fimɔi amli.”—LALA 46:2.

1, 2. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ akɛ efaaa akɛ wɔɔkɛɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee babaoo fe kɛɛmɔ kɛkɛ ni wɔɔkɛɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ?

EKOLƐ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ. Shi nakai ni wɔɔkɛɛ lɛ waaa tamɔ efeemɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wiemɔ kuku ni ji “Nyɔŋmɔ Nɔ Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ” lɛ ehi U.S. wolo shika kɛ dade shikai lɛ anɔ bei babaoo. * Yɛ afi 1956 lɛ, U.S. Maŋ Ajinafoi lɛ wo mla ni amɛtsɔɔ akɛ nakai wiemɔ lɛ etsɔ United States maŋ wiemɔ ni afo afɔ shi. Mɔbɔ sane ji akɛ, mɛi babaoo—jeee mɛi pɛ ni yɔɔ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ, shi moŋ mɛi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ—kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ shika kɛ heloonaa ninámɔ nɔ babaoo fe bɔ ni amɛkɛfɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ.—Luka 12:16-21.

2 Ákɛ anɔkwa Kristofoi lɛ, esa akɛ wɔfee babaoo fe kɛɛmɔ kɛkɛ ni wɔɔkɛɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ. Taakɛ bɔ ni “hemɔkɛyeli ni nitsumɔi bɛ he lɛ ji hemɔkɛyeli gbonyo” lɛ, nakai nɔŋŋ shishinumɔ bɛ kɛɛmɔ ni wɔɔkɛɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ mli, ja wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ nakai. (Yakobo 2:26) Yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔkase akɛ wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ bafeɔ faŋŋ kɛ́ wɔtee eŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli, wɔtao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ e-Wiemɔ lɛ mli, kɛ kɛ́ wɔtao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ egbɛjianɔtoo lɛ ŋɔɔ. Agbɛnɛ nyɛhaa wɔsusua bɔ ni wɔbaafee wɔkɛ gbɛ̀i etɛ nɛɛ atsu nii yɛ fimɔ bei amli lɛ ahe wɔkwɛa.

Beni Nitsumɔ Efite loo Shika Fɛɛ ni Baa Mɔ Dɛŋ lɛ Faaa

3. Mɛɛ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛi Yehowa tsuji kɛkpeɔ yɛ “jaramɔ bei” nɛɛ amli, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni eye ebua wɔ lɛ?

3 Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔkɛ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛi kome too ni mɛi krokomɛi kɛkpeɔ lɛ nɔŋŋ eko kpeɔ yɛ “jaramɔ bei” nɛɛ amli. (2 Timoteo 3:1) No hewɔ lɛ, wɔnitsumɔ baanyɛ aje wɔdɛŋ trukaa. Loo ekolɛ ebaabi doo ni wɔkɛ ŋmɛlɛtswai babaoo atsu nii kɛná shika fioo. Ekolɛ ebaafee nɔ ni wa kɛha wɔ akɛ ‘wɔɔkwɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmɛi’ yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ shishi. (1 Timoteo 5:8) Ani Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ miisumɔ ni eye ebua wɔ yɛ bei ni tamɔ nɛkɛ mli? Hɛɛ nakai eji! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa ebuuu wɔhe kɛjɛɛɛ shihilɛ mli fimɔi fɛɛ ni yɔɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ ahe. Shi kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ enɔ lɛ, no lɛ Lala 46:2 lɛ mli wiemɔi lɛ baaba mli anɔkwale yɛ wɔgbɛfaŋ akɛ: “Naanyɔŋmɔ ji wɔbobaahe kɛ wɔhewalɛ, wɔbuamɔ ni wa ni wɔnáa yɛ fimɔi amli.” Shi mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kwraa yɛ bei amli ni wɔkɛ shika he naagbai kpeɔ lɛ?

4. Kɛ́ wɔkɛ shika gbɛfaŋ naagbai kpe lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi, ni te Yehowa haa sɔlemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahetoo ehaa tɛŋŋ?

4 Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ ji ni wɔɔya eŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli. Shi mɛni he wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ? Ojogbaŋŋ, kɛ́ wɔkɛ shika he naagbai kpe lɛ, ekolɛ anɔkwa ŋaalee he baahia wɔ fe be fɛɛ ni eho. No hewɔ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, sɔlemɔ yɛ no he! Yehowa Wiemɔ lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Kɛ́ nilee eshwɛ nyɛteŋ mɔ ko lɛ, ékpa Nyɔŋmɔ ni haa mɛi fɛɛ faa ni ewieee mɔ ko hiɛ lɛ fai, ni aaaŋɔha lɛ.” (Yakobo 1:5) Hɛɛ, bi Yehowa ŋaalee—nyɛmɔ ni ayɔɔ ni akɛ nilee, shishinumɔ, kɛ sɛɛyoomɔ tsuɔ nii jogbaŋŋ—bɔni afee ni ofee yiŋkpɛi kpakpai kɛ nihalamɔi ni ja. Wɔŋwɛi suɔmɔ Tsɛ lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ ebaabo sɔlemɔi ni tamɔ nɛkɛ toi. Eyɛ he miishɛɛ akɛ ebaajaje mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ kɛ amɛtsui fɛɛ lɛ atempɔŋi lɛ be fɛɛ be.—Lala 65:3; Abɛi 3:5, 6.

5, 6. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkwɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli kɛha yelikɛbuamɔ koni wɔkɛdamɔ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛi anaa lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔkɛba yeyeeyefeemɔ shi kɛji akɛ wɔnitsumɔ je wɔdɛŋ?

5 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni wɔkwɛɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ lɛ ji gbɛ kroko hu ni wɔtsɔɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. Ekaimɔi ni nilee yɔɔ mli ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ efee nɔ ni ‘anyɛɔ akɛ hiɛ fɔ̃ɔ nɔ diɛŋtsɛ.’ (Lala 93:5) Eyɛ mli akɛ agbe nakai wolo ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ naa nɔ ni fe afii 1,900 ni eho nɛ moŋ, shi ŋaawoo ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ kɛ sɛɛyoomɔ babaoo ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔdamɔ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛi anaa jogbaŋŋ yɛ mli. Susumɔ nɔkwɛmɔnii komɛi ni kɔɔ nilee ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ he lɛ ahe okwɛ.

6 Nilelɔ Maŋtsɛ Salomo yɔse jeeŋmɔ beebe akɛ: “Nitsulɔ lɛ, eye nii fioo jio, pii jio, ewɔ ŋɔɔ enaa; shi tɔ ni niiatsɛ tɔɔ lɛ haaa ewɔ.” (Jajelɔ 5:11) Ebiɔ be kɛ shika koni wɔkɛsaa wɔheloonaa nibii, ni wɔha ehe atse keŋkeŋ, ni wɔkwra nɔ, ni wɔbu he. No hewɔ lɛ kɛ́ wɔnitsumɔ je wɔdɛŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔŋɔ hegbɛ lɛ ni wɔsaa wɔpɛi wɔshihilɛ mli ekoŋŋ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔyɔse nibii ni he hiaa wɔ kɛ nibii ni wɔtaoɔ. Kɛ́ wɔɔba yeyeeyefeemɔ shi lɛ, no lɛ ekolɛ ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔfee tsakemɔi komɛi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔha wɔshihilɛ afee mlɛo, ekolɛ ni wɔfã kɛya shia bibioo ko mli loo ni wɔŋmɛɛ heloonaa nibii ni wɔyɔɔ ni he ehiaaa lɛ ahe?—Mateo 6:22.

7, 8. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ ele akɛ adesai ni yeee emuu lɛ baanyɛ ahao amɛhe tuutu yɛ heloonaa nibii ahe? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu mli.) (b) Mɛɛ ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli Yesu kɛha yɛ bɔ ni akwáa he ni ahaoɔ tuutu lɛ hewɔ?

7 Yesu wo ŋaa yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Nyɛkafea yeyeeye yɛ nyɛwala hewɔ, nɔ ni nyɛaaye kɛ nɔ ni nyɛaanu, aloo nyɛgbɔmɔtso lɛ hewɔ, nɔ ni nyɛaawo.” * (Mateo 6:25) Yesu le akɛ yɛ adebɔɔ naa lɛ adesai ni yeee emuu lɛ haoɔ amɛhe yɛ hiamɔ nibii anámɔ he. Shi mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni ‘wɔkafee yeyeeye’ yɛ nibii nɛɛ ahe? Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛtaoa . . . maŋtsɛyeli lɛ . . . tsutsu.” Ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔkɛ Yehowa jamɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛi amli. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no lɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ kɛ wɔdaa gbi hiamɔ nibii lɛ fɛɛ “aaafata he” aha wɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ebaaha wɔ nibii ni baaha wɔkã he wɔhi wala mli.—Mateo 6:33.

8 Yesu kɛ ŋaawoo kroko nɛɛ hu ha akɛ: “Nyɛkahaoa nyɛhe nyɛtoa wɔ́; ejaakɛ wɔ́ diɛŋtsɛ aaahao yɛ enii ahe.” (Mateo 6:34) Nilee bɛ mli akɛ aaahao he tuutu yɛ nɔ ni baanyɛ aba wɔ́ lɛ he. Woloŋlelɔ ko yɔse akɛ: “Wɔsɛɛ be he gbeyeishemɔi lɛ kɛ nibii ni baa diɛŋtsɛ lɛ efɔɔɔ gbeekpamɔ.” Heshibaa ni wɔkɛboɔ Biblia mli ŋaawoo akɛ wɔkɛ nibii ni he hiaa waa lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe ni wɔhi shi yɛ gbi fɛɛ gbi naa lɛ toi lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkwa wɔhe ni wɔɔhao tuutu lɛ.—1 Petro 5:6, 7.

9. Kɛ́ wɔkɛ shika he naagba miikpe lɛ, mɛɛ yelikɛbuamɔ wɔbaanyɛ wɔná yɛ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ efee lɛ amli?

9 Kɛ́ wɔkɛ shika he naagbai miikpe lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ hu akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛtsɔ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ efee lɛ mli ni wɔɔkwɛ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ nɔ. (Mateo 24:45) Awake! wolo tɛtrɛɛ lɛ eŋmala saji ni kɛ ŋaawoi kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yeɔ ebuaa ni akɛtsuɔ shika gbɛfaŋ naagbai ahe nii lɛ yɛ bei komɛi amli. Sane ni ji “Out of a Job—What Are the Solutions?” (Nitsumɔ ni Jeɔ Mɔ Dɛŋ—Mɛni Ji Enaa Tsabaai?) ni je kpo yɛ August 8, 1991 nɔ̃ lɛ mli lɛ tsĩ gbɛtsɔɔmɔi kpaanyɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni eye ebua mɛi babaoo ni amɛŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ shika gbɛfaŋ kɛ henumɔŋ beni amɛnitsumɔ je amɛdɛŋ lɛ tã. * Eji anɔkwale akɛ, esa akɛ aha gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ kɛ jwɛŋmɔ kpakpa ni ahiɛ yɛ bɔ ni shika he hiaa diɛŋtsɛ lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ. Asusu enɛ he yɛ sane ni ji “Something More Vital Than Money” (Nɔ ko ni He Hiaa Babaoo Fe Shika), ni je kpo yɛ nakai wolo lɛ nɔŋŋ mli lɛ mli.—Jajelɔ 7:12.

Beni Gbɔmɔtsoŋ Hewalɛnamɔ He Naagbai Miihao Mɔ Ko

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Maŋtsɛ David nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ akɛ abaanyɛ akɛ hiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ diɛŋtsɛ kɛ́ aaye hela ko ni mli wa lɛ?

10 Ani abaanyɛ akɛ hiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ diɛŋtsɛ beni hela ni mli wa emɔ mɔ ko? Hɛɛ! Yehowa nuɔ he ehaa helatsɛmɛi ni yɔɔ ewebii lɛ ateŋ lɛ. Kɛfata he lɛ, eesumɔ ni ekɛ yelikɛbuamɔ aha. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Maŋtsɛ David he okwɛ. Beni eŋma bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ anɔkwafoi ni hela emɔ amɛ lɛ yeɔ ehaa lɛ he sane lɛ, no mli lɛ ekolɛ lɛ diɛŋtsɛ lɛ ebɛ hewalɛ kwraa. Ekɛɛ akɛ: “Yehowa aaatsɔmɔ lɛ yɛ hela saa nɔ; ni kɛ́ ehe miiye lɛ, oootsake esaa lɛ fɛɛ.” (Lala 41:2, 4, 8, 9) David hiɛ ni ekɛfɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ tee nɔ emli wa, ni yɛ naagbee lɛ maŋtsɛ lɛ ná hewalɛ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ kɛji akɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he naagbai miihao wɔ lɛ?

11. Kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔbi wɔŋwɛi Tsɛ lɛ?

11 Kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsɔɔ wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ ji ni wɔkpa lɛ fai yɛ sɔlemɔ mli ni eha wɔ hewalɛ ni wɔkɛdamɔ naa. Wɔbaanyɛ wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ ni wɔkɛ “ŋaawoo ni hi” atsu nii, ni ekolɛ wɔkɛtao gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ni wɔshihilɛi ŋmɛɔ gbɛ. (Abɛi 3:21) Wɔbaanyɛ wɔbi lɛ hu ni eye ebua wɔ koni wɔná tsuishitoo kɛ tsuishiŋmɛɛ ni wɔkɛdamɔ hela lɛ naa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, esa akɛ wɔbi Yehowa koni eye ebua wɔ, koni yɛ nɔ ni baanyɛ aba lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eha wɔ hewalɛ ni wɔkɛya nɔ wɔye lɛ anɔkwa ni wɔkagbugbã. (Filipibii 4:13) Anɔkwa ni wɔɔkã he wɔye Nyɔŋmɔ lɛ he miihia babaoo fe wala mli ni wɔyɔɔ amrɔ nɛɛ ni wɔɔbaa yi. Kɛ́ wɔhiɛ wɔnɔkwayeli lɛ mli lɛ, Nyɔmɔwolɔ Kpeteŋkpele lɛ baaha wɔ wala kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ni yeɔ emuu kɛya naanɔ.—Hebribii 11:6.

12. Mɛɛ Ŋmalɛ naa shishitoo mlai baanyɛ aye abua wɔ koni wɔfee tsofafeemɔ he yiŋkpɛi kpakpai?

12 Wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ hu tsirɛɔ wɔ koni wɔkwɛ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli kɛha gbɛtsɔɔmɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii. Shishitoo mlai ni yɔɔ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee tsofafeemɔ he yiŋkpɛi ni nilee yɔɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛni wɔle akɛ Biblia lɛ buɔ ‘mumɔi atsɛmɔ’ fɔ́ hewɔ lɛ, wɔbaakwa niiamlitaomɔ kɛ tsamɔ gbɛ̀i ni mumɔi atsɛmɔ yɔɔ mli lɛ. (Galatabii 5:19-21; 5 Mose 18:10-12) Naa nɔkwɛmɔnɔ kroko hu ni tsɔɔ bɔ ni abaanyɛ akɛ hiɛ afɔ̃ nilee ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ nɔ: “Mɔ ni nako jwɛŋmɔ lɛ, eheɔ wiemɔ fɛɛ wiemɔ eyeɔ; shi hiɛtɛlɔ leɔ enanenaa kwɛmɔ.” (Abɛi 14:15) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiisusu tsofafeemɔ he lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔtao saji ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ moŋ fe nɔ ni ‘wɔɔhe wiemɔ fɛɛ wiemɔ wɔye.’ “Jwɛŋmɔ kpakpa” ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔŋmɛ nihalamɔi ni kã wɔhiɛ lɛ jogbaŋŋ ni wɔfee yiŋkpɛɛ kpakpa.—Tito 2:12.

13, 14. (a) Mɛɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he saji ni tsɔɔ mɔ nii aŋmala yɛ Buu-Mɔɔ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ amli? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 17 lɛ.) (b) Mɛɛ ŋaawoo akɛha yɛ bɔ ni aaafee adamɔ helai ni ehiii tsamɔ lɛ naa yɛ January 22, afi 2001 Awake! lɛ mli?

13 Wɔbaanyɛ hu wɔha wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ aje kpo faŋŋ kɛtsɔ woji ni tsulɔ anɔkwafo lɛ efee lɛ amli ni wɔɔkwɛ lɛ nɔ. Buu-Mɔɔ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ ewie saji ni tsɔɔ mɔ nii yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he naagbai kɛ helai srɔtoi pɔtɛɛi babaoo lɛ ahe yɛ be kɛ bei amli. * Woji nɛɛ eŋmala aŋkroaŋkroi ni edamɔ gbɔmɔtsoŋ naagbai, helai, kɛ gbɔmɔtsoŋ kpajeei srɔtoi anaa yɛ omanyeyeli mli lɛ ahe saji yɛ bei komɛi amli. Kɛfata he lɛ, woji nɛɛ amli saji komɛi kɛ Ŋmalɛ naa gbɛtsɔɔmɔi kɛ agbɛnɛ hu ŋaawoo ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni kɔɔ bɔ ni afeɔ ahiɔ shi yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he naagbai ni ehiii tsamɔ lɛ naa lɛ he lɛ haa.

14 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, saneyitso ni ji “Comfort for the Sick” (Miishɛjemɔ Kɛha Mɛi ni He Yeɔ Lɛ) je kpo yɛ January 22, afi 2001 Awake! wolo tɛtrɛɛ lɛ hiɛ. Saji ni je kpo yɛ mli lɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai ni yeɔ ebuaa kɛ agbɛnɛ hu mɛi ni yɔɔ nilee ni eye helai ni jeɔ mɔ kpa afii babaoo ni abibii amɛ saji lɛ adaaŋ wiemɔi lɛ ha. Sane ni ji “Living Successfully With Your Ailment—How?” (Ni Ooohi Shi yɛ Ohela lɛ Naa yɛ Omanyeyeli Mli—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?) lɛ kɛ ŋaawoo ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ha akɛ: Kasemɔ ohela lɛ he nii babaoo bɔ ni ooonyɛ. (Abɛi 24:5) Okɛ otii ni anyɛɔ atsuɔ he nii, kɛ otii ni okɛaaye obua mɛi krokomɛi lɛ amamɔ ohiɛ, shi ná ole akɛ ekolɛ onyɛŋ oshɛ otii ni mɛi krokomɛi baanyɛ ashɛ he lɛ nɔŋŋ ahe. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35; Galatabii 6:4) Kaatsi ohe kɛmiijɛ mɛi ahe. (Abɛi 18:1) Ha mɛi ni basaraa bo lɛ aná miishɛɛ. (Abɛi 17:22) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, hiɛmɔ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii ni yɔɔ okɛ Yehowa kɛ asafo lɛ teŋ lɛ mli. (Nahum 1:7; Romabii 1:11, 12) Ani wɔdaaa shi yɛ gbɛtsɔɔmɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ ni Yehowa kɛhaa kɛtsɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ lɛ he?

Beni Helooŋ Gbɔjɔmɔ ko Kã He Eeya Nɔ

15. Te fee tɛŋŋ ni bɔfo Paulo ye omanye yɛ ta ni ewuɔ eshiɔ heloo ni yeee emuu lɛ gbɔjɔmɔi lɛ, ni mɛɛ nɔmimaa wɔbaanyɛ wɔná?

15 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Miheloo lɛ mli lɛ, nɔ ko kpakpa ko bɛ jɛi.” (Romabii 7:18) Paulo diɛŋtsɛ le bɔ ni ebaanyɛ efee nɔ ni wa akɛ aaawu ashi heloo ni yeee emuu lɛ akɔnɔi kɛ gbɔjɔmɔi lɛ. Shi kɛlɛ, Paulo yɛ hekɛnɔfɔɔ hu akɛ ebaanyɛ eye omanye. (1 Korintobii 9:26, 27) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ ehiɛ ni ekɛaafɔ Yehowa nɔ kwraa lɛ nɔ. No hewɔ ni Paulo nyɛ ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi; namɔ aaajie mi kɛaajɛ nɛkɛ gbele gbɔmɔtso nɛɛ dɛŋ? Miitsɔ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo nɔ miida Nyɔŋmɔ shi.” (Romabii 7:24, 25) Ni wɔ hu? Wɔ hu wɔyɛ helooŋ gbɔjɔmɔ he ta ni wɔmiiwu. Be mli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔtsu gbɔjɔmɔi nɛɛ ahe nii lɛ, ewaaa akɛ wɔnijiaŋ aaaje wui, ní wɔyiŋ atsɔ akɛ wɔnyɛŋ wɔye omanye kɔkɔɔkɔ. Shi Yehowa baaye abua wɔ kɛji akɛ taakɛ Paulo fee lɛ, wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ E-nɔ kwraa, ni jeee wɔhewalɛ pɛ nɔ.

16. Kɛ́ helooŋ gbɔjɔmɔ ko kã he eeya nɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔsɔle wɔbi, ni mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔsaa wɔyaje nakai shihilɛ lɛ mli ekoŋŋ?

16 Kɛ́ helooŋ gbɔjɔmɔ ko kã he miiya nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛji akɛ wɔkpa lɛ fai yɛ sɔlemɔ mli. Esa akɛ wɔbi Yehowa ni wɔkpa lɛ fai po ni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aye abua wɔ. (Luka 11:9-13) Wɔbaanyɛ wɔje gbɛ wɔbi henɔyeli, ni fata Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ ahe lɛ. (Galatabii 5:22, 23) Mɛni esa akɛ wɔfee kɛji akɛ wɔsaa wɔyaje nakai shihilɛ lɛ mli ekoŋŋ lɛ? Bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui. Nyɛkahaa ejea wɔtsine kɔkɔɔkɔ akɛ wɔkɛ heshibaa aaasɔle wɔha wɔ-Nyɔŋmɔ ni naa mɔbɔ lɛ, ni wɔbi eshaifaa kɛ yelikɛbuamɔ kɛjɛ edɛŋ. Yehowa kpooŋ, loo ekwaŋ tsui ni henilee ni buɔ mɔ fɔ he haomɔ eha ‘ewerɛ eho ehe’ lɛ. (Lala 51:19) Kɛ́ wɔjɛ anɔkwayeli kɛ tsui ni werɛ eho ehe mli wɔkpa Yehowa fai lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔye kaai lɛ anɔ.—Filipibii 4:6, 7.

17. (a) Mɛni hewɔ eyeɔ ebuaa akɛ wɔɔsusu bɔ ni Yehowa nuɔ he ehaa yɛ gbɔjɔmɔ tuuntu ni ekolɛ wɔwuɔ wɔshiɔ lɛ he lɛ? (b) Mɛɛ ŋmalɛi wɔbaanyɛ wɔkase wɔwo wɔyitsoŋ kɛji akɛ wɔmiibɔ mɔdɛŋ koni wɔye wɔmli ni fuɔ oya he naagba lɛ nɔ? ni wɔkudɔ wɔlilɛi lɛ? koni wɔte shi wɔshi su ni haa wɔnyaa hiɛtserɛjiemɔ ni esaaa lɛ he lɛ?

17 Wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ hu akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛ́ wɔtao yelikɛbuamɔ kɛjɛ e-Wiemɔ lɛ mli. Kɛ́ wɔkɛ Biblia concordance lɛ loo Watch Tower Publications Index lɛ tsu nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hetoo kɛha sanebimɔ ni ji, ‘Te Yehowa nuɔ gbɔjɔmɔ tuuntu ni miwuɔ mishiɔ lɛ he ehaa tɛŋŋ?’ Bɔ ni Yehowa nuɔ sane lɛ he ehaa lɛ he ni wɔɔsusu lɛ baanyɛ awo bɔ ni wɔsumɔɔ akɛ wɔsa ehiɛ lɛ mli hewalɛ. Ni no baanyɛ aha wɔbɔi nibii ahe numɔ taakɛ enuɔ nii ahe lɛ, ni wɔbaanyɛ̃ nɔ ni enyɛ̃ɔ lɛ. (Lala 97:10) Mɛi komɛi ena akɛ eyeɔ ebuaa akɛ amɛaakase Biblia mli ŋmalɛi ni kɔɔ gbɔjɔmɔ pɔtɛɛ ko ni amɛwuɔ amɛshiɔ lɛ he lɛ amɛwo amɛyitsoŋ. Ani wɔmiimia wɔhiɛ koni wɔye wɔmli ni fuɔ oya he naagba lɛ nɔ? No lɛ wɔbaanyɛ wɔkase ŋmalɛi tamɔ Abɛi 14:17 kɛ Efesobii 4:31 lɛ wɔwo wɔyitsoŋ. Ani ewa kɛha wɔ akɛ wɔɔbu wɔlilɛi lɛ he? Wɔbaanyɛ wɔkase ŋmalɛi tamɔ Abɛi 12:18 kɛ Efesobii 4:29 lɛ wɔwo wɔyitsoŋ. Ani wɔnyaa hiɛtserɛjiemɔ ni esaaa he? Wɔbaanyɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔkai ŋmalɛi tamɔ Efesobii 5:3 kɛ Kolosebii 3:5 lɛ.

18. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔhaa hiɛgbele tsĩɔ wɔnaa yɛ onukpai lɛ ni wɔɔbi amɛ yelikɛbuamɔ koni wɔkɛye wɔgbɔjɔmɔ nɔ lɛ hewɔ?

18 Yelikɛbuamɔ ni wɔɔtao yɛ onukpai ni ajɛ mumɔŋ ahala amɛ lɛ aŋɔɔ lɛ ji gbɛ kroko hu ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsɔɔ wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28) Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɛkɛ ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ nɛɛ ji nii ni Yehowa kɛha kɛtsɔ Kristo nɔ koni amɛbu etooi lɛ ahe ni amɛkwɛ nɔ. (Efesobii 4:7, 8, 11-14) Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ ebafeŋ mlɛo akɛ aaabi yelikɛbuamɔ ni akɛtsu gbɔjɔmɔ ko he nii. Ekolɛ ebaafee wɔ hiɛgbele, ni wɔbaashe gbeyei akɛ onukpai lɛ naŋ wɔhe miishɛɛ tsɔ. Shi ŋwanejee ko bɛ he akɛ hii ni edara yɛ mumɔŋ nɛɛ lɛ baabu wɔ yɛ ekãa ni wɔná ni wɔkɛbi yelikɛbuamɔ lɛ hewɔ. Kɛfata he lɛ, onukpai lɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛjie Yehowa diɛŋtsɛ sui akpo yɛ amɛkɛ asafoku lɛ yeli mli. Amɛ ŋaawoo ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni shɛjeɔ mɔ mii, kɛ nitsɔɔmɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ baanyɛ afee nɔ̃ tuuntu ni he hiaa ni baawo wɔyiŋkpɛɛ lɛ mli hewalɛ bɔ ni sa koni wɔye wɔgbɔjɔmɔi lɛ anɔ.—Yakobo 5:14-16.

19. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ ekɛ bɔ ni gbɛjianɔtoo nɛɛ mli shihilɛ ni ehiii he nɔ ko feemɔ lɛ tsuɔ nii yɛ? (b) Mɛni hekɛnɔfɔ̃ɔ tsɔɔ, ni mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa diɛŋtsɛ?

19 Ohiɛ akakpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Satan le akɛ ebe lɛ faaa. (Kpojiemɔ 12:12) Eesumɔ ni ekɛ je nɛŋ shihilɛ ni ehiii he nɔ ko feemɔ lɛ atsu nii ni ekɛje wɔnijiaŋ wui koni wɔkpa. Eba akɛ wɔɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ nɔ ni awie yɛ Romabii 8:35-39 lɛ mli akɛ: “Namɔ aaagbála wɔkɛ Kristo suɔmɔ lɛ mli? Amanehulu aloo tsuifaa aloo yiwalɛ aloo hɔmɔ aloo yayaiaŋ nyiɛmɔ aloo hegbeyeiwoo aloo klante . . . Shi kɛlɛ enɛɛmɛi fiaa mli lɛ wɔtsɔ́ɔ mɔ ni sumɔ wɔ lɛ nɔ wɔyeɔ kunim aahu. Ejaakɛ miyɛ hewalɛ yɛ nɔ, ákɛ gbele jio wala jio, ŋwɛibɔfoi jio nɔyelɔi jio hewalɛi jio, nii ni yɔɔ nɛɛ jio, nii ni baaba lɛ jio, ŋwɛi jio shishi jio, aloo nii ní abɔ lɛ amli nɔ kroko jio, amɛnyɛŋ amɛgbála wɔkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, mli lɛ mli.” Mɛɛ wiemɔ ni tsɔɔ hiɛ ni akɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ po enɛ ji nɛkɛ! Shi hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nɛkɛ jeee henumɔ folo ko kɛkɛ. Shi moŋ eji hekɛnɔfɔ̃ɔ ni tsɔɔ nilee ni wɔkɛkpɛɔ wɔyiŋ jogbaŋŋ yɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli. Belɛ, nyɛhaa wɔhaa efea wɔfaishitswaa diɛŋtsɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ kwraa yɛ fimɔ bei amli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 1 Salmon P. Chase, ni ji Maŋsɔɔlɔ ni Kwɛɔ Shika Nɔ lɛ ŋma yɛ ewolo ni eŋma kɛyaha U.S. Shika Feemɔhe lɛ yɛ November 20, 1861 lɛ mli akɛ: “Maŋ ko maŋ ko nyɛŋ aná hewalɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ hewalɛ bɛ mli, loo efee shweshweeshwe kɛ́ E-hebuu bɛ mli. Esa akɛ aŋma hekɛnɔfɔɔ ni wɔmaŋbii lɛ yɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ yɛ maŋ lɛ dade shikai lɛ anɔ.” Enɛ hewɔ lɛ, wiemɔ ni afo afɔ̃ shi ni ji “Nyɔŋmɔ Nɔ Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ” lɛ pue klɛŋklɛŋ yɛ U.S. dade shika ni ayeɔ lɛ nɔ yɛ afi 1864.

^ kk. 7 Atsɔɔ yeyeeyefeemɔ ni atsɔɔ mli yɛ biɛ lɛ mli akɛ “gbeyeishemɔ kɛ haomɔ ni haa shihilɛ mli miishɛɛ fɛɛ tãa.” Shishitsɔɔmɔi komɛi kɛɔ akɛ, “nyɛkafea yeyeeye” loo “nyɛkahaoa nyɛhe.” Shi shishitsɔɔmɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ esaaa akɛ wɔjeɔ shishi wɔfeɔ yeyeeye loo wɔhaoɔ wɔhe. Wolo ko kɛɛ akɛ: “Hela feemɔ wiemɔ lɛ ji famɔ wiemɔ kɛha nɔ ko ni miiya nɔ, ni eji famɔ ni tsɔɔ nifeemɔ ko ni miiya nɔ momo ni esa akɛ akpa.”

^ kk. 9 Otii kpaanyɔ lɛ ji nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ: (1) Otsui akafã; (2) ná jwɛŋmɔ kpakpa; (3) kasemɔ nitsumɔi heei; (4) hii shi yɛ onyɛmɔ naa—kaakwɛ mɛi krokomɛi ashihilɛ; (5) kwɛmɔ jogbaŋŋ yɛ nifilimɔ he; (6) ha ekomefeemɔ ahi weku lɛ mli; (7) baamɔ bulɛ ni oyɔɔ lɛ yi; ni (8) oto oshika he gbɛjianɔ.

^ kk. 13 Woji ni adamɔ Biblia lɛ nɔ aŋmala nɛɛ ejieee tsofafeemɔ pɔtɛɛ ko yi loo ni eeewo he hewalɛ, akɛni ayɔseɔ akɛ enɛ ji sane ni mɔ aŋkro baakpɛ eyiŋ yɛ he lɛ hewɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, aŋmalaa saji ni kɔɔ helai pɔtɛɛi loo kpajeei komɛi ahe lɛ koni akɛtswa he saji ni yɔɔ amrɔ nɛɛ he adafi atsɔɔ ekanelɔi lɛ.

Ani Okaiɔ?

• Kɛ́ wɔkɛ shika gbɛfaŋ naagbai kpe lɛ, mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔjie wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ kpo beni gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he naagbai gbáa wɔnaa lɛ?

• Kɛ́ gbɔmɔtsoŋ gbɔjɔmɔ ko kã he eeya nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛɛlɛŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 17]

Ani Okaiɔ Saji Nɛɛ?

Kɛ́ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he naagba miihao wɔ lɛ, eji nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ wɔɔkane mɛi krokomɛi ni amɛkpee gbɔmɔtsoŋ naagbai, helai loo gbɔmɔtsoŋ kpajeei anaa yɛ omanyeyeli mli lɛ ahe saji. Nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ji saji komɛi ni aŋmala yɛ Buu-Mɔɔ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ amli.

“Miida Yehowa Shi yɛ Eyelikɛbuamɔ ni Sɛɛ Efooo lɛ He.”—Buu-Mɔɔ, June 1, 1993.

“A Bullet Changed My Life” (Tuŋtɛ ko Tsake Mishihilɛ) lɛ tsɔɔ bɔ ni akpeeɔ kuumɔ hela naa ahaa.—Awake!, October 22, 1995.

“Atswiaa Wɔ Shi, Shi Kɛlɛ Wɔpleneeko.”—Buu-Mɔɔ, November 1, 1995.

“Miwala Shihilɛ akɛ Kpitiyelɔ—Miishɛɛ kɛ Mumɔŋ Jɔɔmɔ.”—Buu-Mɔɔ, April 1, 1998.

“Miishɛɛ ni Aaaná yɛ Yehowa Mli yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ.”—Buu-Mɔɔ, February 1, 1999.

“Loida’s Journey out of Silence” (Loida Ye Ehe Kɛjɛ Dioofeemɔ Mli) lɛ tsɔɔ bɔ ni atsuɔ hela ni fiteɔ aŋsɔ, ni haa naabu kɛ faji gbɔjɔɔ lɛ he nii ahaa.—Awake!, May 8, 2000.

“My Struggle With Endometriosis” (Owede ni Miwu Mishi)—Awake!, July 22, 2000.

“Nyɛleee Wɔ́ Sane” tsɔɔ bɔ ni atsuɔ niiahesusumɔ mli naagbai ahe nii ahaa.—Buu-Mɔɔ, December 1, 2000.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Kɛ́ wɔnitsumɔ je wɔdɛŋ lɛ, ekolɛ ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli yɛ wɔgbɛfaŋ akɛ wɔɔsaa wɔpɛi wɔshihilɛ mli ekoŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Loida sane lɛ tsɔɔ bɔ ni hiɛ ni akɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ yeɔ ebuaa mɔ koni eŋmɛ etsui shi. (Kwɛmɔ akabratsa ni yɔɔ baafa 17 lɛ)

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Esaaa akɛ efeɔ wɔ hiɛgbele akɛ wɔɔbi yelikɛbuamɔ koni wɔkɛye wɔgbɔjɔmɔi anɔ