Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔsɔle ni Wɔkafɔ̃ɔ Lɛ?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔsɔle ni Wɔkafɔ̃ɔ Lɛ?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔsɔle ni Wɔkafɔ̃ɔ Lɛ?

“Nyɛsɔlea ni nyɛkafɔ̃ɔa, nyɛdaa shi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli.”—1 Tesalonikabii 5:17, 18.

1, 2. Mɛɛ gbɛ nɔ Daniel tsɔɔ yɛ akɛ ehiɛ sɔɔ sɔlemɔ hegbɛ ni ená lɛ, ni enɛ ná ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

GBALƆ Daniel fɔɔ sɔlemɔ ehaa Nyɔŋmɔ shii etɛ daa gbi. Ehoɔ ekulaa shi yɛ enakutsei anaa yɛ eŋwɛi pia lɛ he samfɛlɛ ni kwɛɔ Yerusalem lɛ naa, ni esɔleɔ. (1 Maŋtsɛmɛi 8:46-49; Daniel 6:11) Beni Media maŋtsɛ Dario wo akpɔ po akɛ akabi mɔ ko mɔ ko nɔ ko fe lɛ lɛ, Daniel jwɛŋmɔ efeee lɛ kɔshikɔshi akɛ esɔle loo ekasɔle. Kɛ́ enɛ kɛ nuu nɛɛ ní fɔɔ sɔlemɔ lɛ wala baawo oshara mli loo ekɛwooo mli po lɛ, efɔ̃ɔɔ sɔlemɔ kɛ Yehowa hamɔ.

2 Te Yehowa buɔ Daniel ehaa tɛŋŋ? Beni bɔfo Gabriel ba koni ebaha Daniel sɔlemɔi lɛ ateŋ ekome hetoo lɛ, etsɔɔ bɔ ni gbalɔ lɛ ji lɛ mli akɛ ‘asumɔɔ esane naakpa.’ (Daniel 9:20-23) Yɛ Ezekiel gbalɛ lɛ mli lɛ, Yehowa wie Daniel he akɛ jalɔ. (Ezekiel 14:14, 20) Eka shi faŋŋ akɛ sɔlemɔi ni Daniel sɔle beni eyɔɔ wala mli lɛ ha wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii bakã lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ, anɔkwale ko ni Dario po kpɛlɛ nɔ.—Daniel 6:17.

3. Taakɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko niiashikpamɔ tsɔɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhiɛ wɔ anɔkwayeli lɛ mli yɛ?

3 Sɔlemɔ ni wɔɔsɔle daa lɛ baanyɛ aye abua wɔ hu ni wɔkpee kaai ni naa wawai anaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Harold King, ni eji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ yɛ China ní awo lɛ tsuŋ afii enumɔ yɛ tsuŋwoohe ko ni etse ehe banee lɛ sane lɛ he okwɛ. Nyɛminuu King wie eniiashikpamɔ lɛ he akɛ: “Abaanyɛ atse mi kɛjɛ minanemɛi ahe, shi mɔ ko mɔ ko nyɛŋ atse mi kɛjɛ Nyɔŋmɔ he. . . . No hewɔ lɛ, bɔni afee ni mɔ fɛɛ mɔ ni baaho yɛ mitsuŋwoohe lɛ naa lɛ ana mi lɛ, mikulaa shi yɛ mitsuŋwoohe lɛ ni misɔleɔ waa ni anu shii etɛ daa gbi, ni mikɛ nakai feemɔ kaiɔ Daniel, mɔ ni Biblia lɛ wieɔ ehe lɛ. . . . Etamɔ nɔ ni yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔ mijwɛŋmɔ kɛtee saji ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa lɛ anɔ, ni eha mihe jɔ mi. Mɛɛ mumɔŋ hewalɛwoo kɛ miishɛjemɔ po sɔlemɔ ha minine shɛ nɔ nɛkɛ!”

4. Mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ sɔlemɔ he wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛsɔlea ni nyɛkafɔ̃ɔa, nyɛdaa shi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli.” (1 Tesalonikabii 5:17, 18) Yɛ nɛkɛ ŋaawoo nɛɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe wɔkwɛa: Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu wɔsɔlemɔi ahe jogbaŋŋ lɛ? Mɛɛ yiŋtoi wɔyɔɔ ni nomɛi ahewɔ wɔbɛŋkɛɔ Yehowa daa lɛ? Ni mɛni esa akɛ wɔfee kɛji wɔnu he akɛ wɔjeee mɛi ni sa akɛ wɔsɔleɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ yɛ wɔtɔmɔi ahewɔ lɛ?

Tswaa Naanyobɔɔ Oma Shi Kɛtsɔ Sɔlemɔ Nɔ

5. Mɛɛ naanyobɔɔ ni nɔ bɛ sɔlemɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa?

5 Ani obaasumɔ ni Yehowa abu bo ákɛ eshieŋtsɛ loo enaanyo? Ewie blematsɛ Abraham he yɛ nakai gbɛ nɔ. (Yesaia 41:8; Yakobo 2:23) Yehowa miitao ni wɔná wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa ni tamɔ nakai. Yɛ anɔkwale mli lɛ, efɔ̃ɔ wɔ nine ni wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ. (Yakobo 4:8) Ani esaaa akɛ nakai ninefɔɔ lɛ haa wɔsusuɔ sɔlemɔ, ni ji gbɛjianɔtoo ko ni nɔ bɛ lɛ he? Kwɛ bɔ ni ewa dani mɔ ko nine nyɛɔ eshɛɔ gbɛŋmɛɛ nɔ koni ekɛ nɔyeli lɛ mli onukpa ko ni he hiaa lɛ awie, aahu po ni eeetsɔ enaanyo! Ni kɛlɛ, jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔbɛŋkɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli, be fɛɛ be ni wɔsumɔɔ loo be fɛɛ be ni ehe miihia ni wɔfee nakai. (Lala 37:5) Sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ daa lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa wɔkɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ ni yɔɔ gbagbalii.

6. Mɛni Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ yɛ bɔ ni ehe hiaa ni ‘wɔsɔle daa’ lɛ he?

6 Shi kɛlɛ, kwɛ bɔ ni ewaaa kwraa akɛ wɔɔku wɔhiɛ wɔshwie sɔlemɔ nɔ! Daa gbi shihilɛ mli naagbai lɛ ahe nitsumɔ pɛ kɛkɛ baanyɛ ahe wɔjwɛŋmɔ fɛɛ aahu akɛ, wɔbɔŋ mɔdɛŋ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ awie. Yesu wo ekaselɔi lɛ hewalɛ ni ‘amɛsɔle daa,’ ni lɛ diɛŋtsɛ hu efee nakai. (Mateo 26:41) Eyɛ mli akɛ kɛjɛ leebi aahu kɛyashi gbɛkɛ lɛ, ebɛ dekã kwraa moŋ, shi eto be ni ekɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ gba sane. Bei komɛi lɛ, Yesu teɔ shi ‘maŋkɛ mra, beni je tsɛreko’ bɔni afee ni esɔle. (Marko 1:35) Yɛ bei krokomɛi amli lɛ, beni egbe gbi lɛ nitsumɔi lɛ anaa lɛ, eyaa he ko ni etse ehe banee bɔni afee ni esɔle eha Yehowa. (Mateo 14:23) Yesu toɔ be kɛha sɔlemɔ be fɛɛ be, ni esa akɛ wɔ hu wɔfee nakai.—1 Petro 2:21.

7. Mɛɛ shihilɛi nɛkɛ esa akɛ ekanya wɔ ni wɔkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ agba sane daa?

7 Hegbɛi ni hi jogbaŋŋ kɛha sɔlemɔ yɛ teemɔŋ lɛ baa shii abɔ daa gbi, be mli ni wɔkɛ naagbai kpeɔ, wɔkɛ kaai kpeɔ, kɛ beni wɔfeɔ yiŋkpɛi lɛ. (Efesobii 6:18) Kɛ́ wɔtao Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ sɛɛ gbɛ yɛ shihilɛ mli nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ wɔkɛ lɛ naanyobɔɔ lɛ mli baawa. Kɛ́ nanemɛi enyɔ fee ekome kɛtsu naagbai ahe nii lɛ, ani naanyobɔɔ ni kã amɛteŋ lɛ efeeŋ nɔ ni mli wa waa? (Abɛi 17:17) Nakai nɔŋŋ hu eji kɛ́ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ Yehowa nɔ ní wɔnine shɛ edɛŋ yelikɛbuamɔ nɔ lɛ.—2 Kronika 14:10.

8. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Nehemia, Yesu, kɛ Hana nɔkwɛmɔnii lɛ amli ni tsɔɔ bɔ ni esa akɛ wɔteemɔŋ sɔlemɔi lɛ asɛɛ ákɛ aha lɛ?

8 Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ efoko husu ewoko wɔsɔlemɔ sɛɛkɛlɛ loo shii abɔ ni ekolɛ wɔkɛ lɛ aaawie yɛ sɔlemɔ mli lɛ he! Dani Nehemia kɛ nibimɔ baafɔ̃ Persia maŋtsɛ lɛ hiɛ lɛ, ekɛ oyaiyeli sɔle yɛ dioofeemɔ mli. (Nehemia 2:4, 5) Yesu hu sɔle kuku beni ebi ni Yehowa aha lɛ hewalɛ koni ekɛtee Lazaro shi lɛ. (Yohane 11:41, 42) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Hana ‘hiɛ sɔlemɔ mli aahu yɛ Yehowa hiɛ’ beni efɔseɔ etsuiŋ saji eshwieɔ enɔ lɛ. (1 Samuel 1:12, 15, 16) Wɔteemɔŋ sɔlemɔi baanyɛ afee kuku loo esɛɛ ákɛ yɛ bɔ ni hiamɔ nii lɛ ji kɛ shihilɛi lɛ yɔɔ ha lɛ naa.

9. Mɛni hewɔ esa akɛ shidaa kɛ kafomɔ afata wɔsɔlemɔi ahe yɛ nibii fɛɛ ni Yehowa efee eha wɔ lɛ he lɛ?

9 Sɔlemɔi babaoo ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsɔɔ tsuiiaŋ shidaa kɛha Yehowa hegbɛ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ lɛ, kɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ. (2 Mose 15:1-19; 1 Kronika 16:7-36; Lala 145) Bɔfo Yohane na onukpai 24—ní feɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yibɔ in eye emuu yɛ amɛŋwɛi gbɛhe lɛ yɛ ninaa ko mli—ní amɛmiikafo Yehowa, akɛ: “[Yehowa, NW], bo ji mɔ ni sa akɛ oŋɔ anunyam kɛ agbojee kɛ hewalɛ lɛ, ejaakɛ bo obɔ nii fɛɛ, ni osuɔmɔ naa amɛyɔɔ ni abɔ amɛ.” (Kpojiemɔ 4:10, 11) Wɔ hu wɔyɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkafo Bɔlɔ lɛ daa. Kwɛ miishɛɛ ni fɔlɔi náa kɛ́ amɛbi ko jɛ etsui mli eda amɛ shi yɛ nɔ ko ni amɛfee amɛha lɛ lɛ he hewɔ lɛ! Ejurɔ ni Yehowa feɔ wɔ lɛ he susumɔ kɛ wɔtsuiŋ shidaa ni wɔbaajie lɛ kpo yɛ ejuji nɛɛ ahe lɛ ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni wɔkɛbaaha wɔsɔlemɔi aya hiɛ.

“Nyɛsɔlea ni Nyɛkafɔ̃ɔa”—Mɛni Hewɔ?

10. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ sɔlemɔ tsuɔ yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ ni wɔɔwo lɛ mli?

10 Sɔlemɔ ni wɔɔsɔle daa lɛ he miihia kɛha wɔhemɔkɛyeli. Beni Yesu kɛ abɛbua ko ni tsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni ‘asɔle daa ni ekaje tsine’ lɛ eha sɛɛ lɛ, ebi akɛ: “Beni gbɔmɔ bi lɛ aaaba lɛ, ani eeebana hemɔkɛyeli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?” (Luka 18:1-8) Sɔlemɔ ni jɛ tsuiiaŋ yɛ anɔkwayeli mli lɛ woɔ hemɔkɛyeli mli hewalɛ. Beni blematsɛ Abraham gbɔɔ ni ewoko shwie lolo lɛ, ekɛ Nyɔŋmɔ gba he sane. Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Yehowa bi lɛ ní klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ewo eyitso nɔ kɛya ŋwɛi ni ekane ŋulamii lɛ akɛ eeenyɛ amɛ ekane lo. Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ saa ma nɔ mi ekoŋŋ eha Abraham akɛ: “Bɔ ni oseshi aaatamɔ nɛ.” Mɛni jɛ mli ba? Abraham ‘ná Yehowa mli hemɔkɛyeli; ni ebu enɛ jalɛ eha lɛ.’ (1 Mose 15:5, 6) Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiiaŋ wɔsɔle wɔha Yehowa, wɔkpɛlɛ eshiwoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ, ni wɔbo lɛ toi lɛ, ebaawo wɔhemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ.

11. Sɔlemɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtsu naagbai ahe nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Sɔlemɔi baanyɛ aye abua wɔ hu ni wɔtsu naagbai ahe nii. Ani oshihilɛ mli eyi obɔ kɛ naagbai, ni okɛ shihilɛ ni mli wawai miikpe? Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Shɛ ojatsu lɛ ofɔ̃ Yehowa nɔ, ni lɛ eeehiɛ omli; eŋmɛŋ gbɛ gbi ko gbi ko ni jalɔ adidã.” (Lala 55:23) Kɛ́ wɔkɛ yiŋkpɛi ni mli wa kpe lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Eye jenamɔ fɛɛ kɛsɔle yɛ teemɔŋ dani ehala ebɔfoi 12 lɛ. (Luka 6:12-16) Ni gbi gbɛkɛ dani Yesu gbo lɛ, esɔle waa aahu akɛ “ehe latsa tsɔ̃ tamɔ lákulibii ni tsereɔ shwieɔ shi.” (Luka 22:44) Mɛni jɛ mli ba? “Abo lɛ toi hu, ejaakɛ ebuɔ Nyɔŋmɔ.” (Hebribii 5:7) Hiɛdɔɔ ni wɔkɛaasɔle kɛ ní wɔɔsɔle daa lɛ baaye abua wɔ ni wɔkpee nɔnyɛɛ shihilɛi kɛ kaai ni mli wawai anaa.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ tsɔɔ bɔ ni Yehowa yɔɔ wɔhe miishɛɛ ha?

12 Yiŋtoo kroko hu hewɔ ní esa akɛ wɔtsɔ sɔlemɔ nɔ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa ji akɛ, lɛ hu etsiɔ ebɛŋkɛɔ wɔ kpaakpa. (Yakobo 4:8) Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiiaŋ wɔsɔle wɔha Yehowa lɛ, ani wɔnuuu he akɛ eyɛ wɔhiamɔ nibii lɛ ahe miishɛɛ, ni ejɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ wɔhe? Wɔnine shɛɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ nɔ aŋkroaŋkro. Yehowa kɛ toiboo ni efeɔ ehaa sɔlemɔi fɛɛ ni etsuji sɔleɔ amɛhaa lɛ ákɛ amɛŋwɛi Tsɛ lɛ he gbɛnaa nii lɛ woko mɔ ko mɔ ko dɛŋ. (Lala 66:19, 20; Luka 11:2) Ni efɔ̃ɔ wɔ nine koni ‘wɔŋɔ wɔhaomɔi fɛɛ wɔfɔ̃ enɔ, ejaakɛ esusuɔ wɔhe.’—1 Petro 5:6, 7.

13, 14. Mɛɛ yiŋtoi wɔyɔɔ ni nomɛi ahewɔ wɔsɔleɔ ni wɔfɔ̃ɔɔ lɛ?

13 Sɔlemɔ baanyɛ aha wɔná ekãa babaoo kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, ni ebaawo wɔ hewalɛ kɛ́ shikpilikpiifeemɔ loo shitee-kɛ-woo ha wɔnu he akɛ esa akɛ wɔkpa lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 4:23-31) Sɔlemɔ baanyɛ abu wɔhe hu kɛjɛ ‘Abonsam ŋaatsɔɔi lɛ’ ahe. (Efesobii 6:11, 17, 18) Wɔbaanyɛ wɔbi Nyɔŋmɔ daa ni ewo wɔ hewalɛ beni wɔmiaa wɔhiɛ koni wɔkpee daa gbi shihilɛ mli naagbai anaa lɛ. Nɔ ni fata Yesu sɔlemɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he ji nibimɔ ko ni tsɔɔ akɛ, Yehowa ‘ajie wɔ kɛjɛ’ Satan Abonsam ni ji ‘mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ.’—Mateo 6:13.

14 Kɛ́ wɔtee nɔ wɔsɔle ni wɔbi Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ koni wɔkɛye wɔ eshafeemɔ susumɔi lɛ anɔ lɛ, wɔnine baashɛ edɛŋ yelikɛbuamɔ nɔ. Wɔyɛ nɔmimaa nɛɛ akɛ: “Anɔkwafo ji Nyɔŋmɔ, mɔ ni haŋ aka nyɛ fe bɔ ni nyɛaanyɛ, shi moŋ ekɛ kaa lɛ nɔŋŋ aaaje gbɛ aha nyɛ ní nyɛje mli hu, koni nyɛnyɛ mli nyɛmɔ.” (1 Korintobii 10:13) Bɔfo Paulo diɛŋtsɛ nine shɛ Yehowa hewalɛwoo ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ nɔ yɛ shihilɛi srɔtoisrɔtoi amli. Ekɛɛ akɛ: “Minyɛɔ nii fɛɛ mifeɔ yɛ mɔ ni wajeɔ mi . . . lɛ mli.”—Filipibii 4:13; 2 Korintobii 11:23-29.

Nyɛhiɛa Sɔlemɔ Mli Daa yɛ Nyɛfatɔɔi lɛ Fɛɛ Sɛɛ

15. Mɛni baanyɛ aba kɛ́ wɔjeŋba kɛ tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ kpãaa gbee lɛ?

15 Bɔni afee ni abo wɔsɔlemɔi atoi lɛ, esaaa akɛ wɔkpooɔ ŋaawoo ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaa lɛ, wɔnáa yɛ edɛŋ, ejaakɛ ekitai lɛ wɔyeɔ nɔ, ni wɔfeɔ nii ni sa ehiɛ.” (1 Yohane 3:22) Shi, mɛni baaba kɛji akɛ wɔjeŋba kɛ tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ kpãaa gbee lɛ? Beni Adam kɛ Hawa fee esha yɛ Eden abɔɔ lɛ mli sɛɛ lɛ, amɛtée amɛhe. Ekolɛ wɔ hu wɔbaanu he akɛ wɔtée wɔhe ‘kɛjɛ Yehowa hiɛ’ ni wɔkpa sɔlemɔ. (1 Mose 3:8) Klaus, ni eji nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Miyɔse akɛ etamɔ nɔ ni be fɛɛ be lɛ, mɛi ni tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ he lɛ aklɛŋklɛŋ tɔmɔ lɛ ji akɛ, amɛkpaa sɔlemɔ.” (Hebribii 2:1) Nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ José Ángel gbɛfaŋ. Ewie akɛ: “Mifɔɔɔ sɔlemɔ kɛha Yehowa nɔ ni miihe ashɛ afii kpaanyɔ. Minu he akɛ misaaa mɔ ni kɛ lɛ gbaa sane, eyɛ mli moŋ akɛ mibuɔ lɛ akɛ eji miŋwɛi Tsɛ lolo.”

16, 17. Okɛ sɔlemɔ ní aaasɔle daa koni aye mumɔŋ gbɔjɔmɔi anɔ lɛ he nɔkwɛmɔnii aha.

16 Wɔteŋ mɛi komɛi baanu he akɛ wɔsaaa akɛ wɔsɔleɔ akɛni wɔgbɔjɔ yɛ mumɔŋ, loo akɛni wɔkɛ wɔhe eyawo efɔŋfeemɔ ko mli lɛ hewɔ. Shi be diɛŋtsɛ moŋ ni esa akɛ wɔná sɔlemɔ he gbɛjianɔtoo lɛ he sɛɛ kɛmɔ shi lɛ nɛ. Yona jo nitsumɔ ni atuu awo edɛŋ lɛ naa foi. Shi ‘beni Yona yaje fimɔ mli lɛ, ebolɔ etsɛ́ Yehowa, ni E-ha lɛ hetoo. Yona sɔle kɛjɛ Sheol musuŋ, ni Yehowa bo egbee toi.’ (Yona 2:3) Yona sɔle, Yehowa ha esɔlemɔ lɛ hetoo, ni Yona saa ná hewalɛ ekoŋŋ yɛ mumɔŋ.

17 José Ángel hu sɔle kɛ hiɛdɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ. Ekɛɛ akɛ: “Mijɛ mitsui mli mikpa Nyɔŋmɔ fai kɛha edɛŋ eshaifaa. Ni eye ebua mi diɛŋtsɛ. Misusuuu akɛ manyɛ maku misɛɛ kɛba anɔkwale lɛ mli kɛji sɔlemɔ yelikɛbuamɔ fataaa he. Amrɔ nɛɛ misɔleɔ daa gbi, ni mikpaa bei ni tamɔ nɛkɛ gbɛ.” Esa akɛ wɔjɛ wɔtsuiiaŋ yɛ heyeli mli be fɛɛ be ni wɔsɔle wɔha Nyɔŋmɔ yɛ wɔtɔmɔi lɛ ahe ni wɔjɛ heshibaa mli wɔbi edɛŋ eshaifaa. Beni Maŋtsɛ David jaje etɔmɔi lɛ, Yehowa kɛ ehe eshai lɛ ke lɛ. (Lala 32:3-5) Yehowa miisumɔ ni eye ebua wɔ, shi jeee ni ebu wɔ fɔ́. (1 Yohane 3:19, 20) Ni sɔlemɔi ni asafoŋ onukpai sɔleɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ yɛ mumɔŋ, ejaakɛ amɛsɔlemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ “mli wa.”—Yakobo 5:13-16.

18. Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji baanyɛ aná ni ekɔɔɔ he eko he ni ekolɛ amɛdu gbɛ kɛyashɛ lɛ?

18 Mɛɛ tsɛ baakpoo ebi ní kɛ heshibaa baa eŋɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ kɛ ŋaawoo beni etɔ̃ sɛɛ lɛ? Abɛbua ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ, ekɔɔɔ he eko he ni ekolɛ wɔdu gbɛ kɛyashɛ lɛ, wɔŋwɛi Tsɛ lɛ náa miishɛɛ kɛ́ wɔku wɔsɛɛ kɛba eŋɔɔ. (Luka 15:21, 22, 32) Yehowa woɔ mɛi fɛɛ ni etɔ̃ lɛ hewalɛ ní amɛba eŋɔɔ, ‘ejaakɛ eeeŋɔfa amɛ aahu.’ (Yesaia 55:6, 7) Eyɛ mli akɛ David fee eshai babaoo ni yɔɔ hiɛdɔɔ moŋ, shi esɔle eha Yehowa akɛ: “Nyɔŋmɔ, feemɔ toi oha misɔlemɔ lɛ, ni kaatee ohe kɛmiijɛ mifaikpamɔ lɛ he!” Ekɛɛ hu akɛ: “Maye ŋkɔmɔ ni madɔmɔ ŋtsɔi gbɛkɛ kɛ leebi kɛ shwane, ni [Yehowa] eeebo migbee toi.” (Lala 55:2, 18) Mɛɛ hewalɛwoo he nɔmimaa enɛ ji nɛkɛ!

19. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔhe feɔ oya kɛmuɔ sane naa akɛ sɔlemɔi ni tamɔ nɔ ni ahaaa hetoo lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ekpɛlɛɛɛ nɔ lɛ?

19 Ni kɛ́ atsuuu wɔnibimɔ lɛ he nii amrɔ nɔŋŋ lɛ, no hu? No lɛ esa akɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔnibimɔ lɛ kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii kpãa gbee, ni abi yɛ Yesu gbɛi amli. (Yohane 16:23; 1 Yohane 5:14) Bɔfo Yakobo tsĩ Kristofoi komɛi ni ahaaa amɛsɔlemɔi ahetoo lɛ atã ejaakɛ ‘amɛbiii kɛ yiŋtoo kpakpa.’ (Yakobo 4:3) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhe feɔ oya kɛmuɔ sane naa akɛ sɔlemɔi ni tamɔ nɔ ni ahaaa hetoo lɛ tsɔɔ be fɛɛ be akɛ Nyɔŋmɔ ekpɛlɛɛɛ nɔ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, ekolɛ Yehowa baaha jálɔi anɔkwafoi lɛ aya nɔ amɛsɔle yɛ sane ko he kɛyashi be ko dani hetoo lɛ afee faŋŋ. Yesu kɛɛ akɛ: “[Nyɛkãa he] nyɛbia, ni aaaha nyɛ.” (Mateo 7:7) No hewɔ lɛ, ehe miihia ni ‘wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa.’—Romabii 12:12.

Nyɛsɔlea Daa

20, 21. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle ni wɔkafɔ̃ɔ yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli lɛ? (b) Mɛni nɔ wɔnine baashɛ kɛ́ wɔbɛŋkɛ Yehowa duromɔ sɛi ní wɔsaaa lɛ he daa gbi lɛ?

20 Nɔnyɛɛi kɛ naagbai kã he eefa ni emli miiwo wu yɛ nɛkɛ “naagbee gbii” ní “jaramɔ bei” ekadi lɛ nɛɛ mli. (2 Timoteo 3:1) Ni kaai baanyɛ ahe wɔjwɛŋmɔ fɛɛ yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Shi kɛlɛ, sɔlemɔ ni wɔɔkã he wɔsɔle daa lɛ baaye abua wɔ ní wɔha wɔjwɛŋmɔ ahi mumɔŋ nibii anɔ yɛ naagbai, kaai, kɛ nijiaŋwujee ni baakã he aba lɛ fɛɛ sɛɛ. Sɔlemɔi ni wɔsɔleɔ kɛhaa Yehowa daa gbi lɛ baanyɛ aha wɔnine ashɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa wɔ lɛ nɔ.

21 Yehowa, ni ji ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ jeee mɔ ni bɛ dekã kwraa akɛ eeebo wɔ toi. (Lala 65:3) Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔfee wɔhe mɛi ni bɛ dekã akɛ wɔkɛ lɛ aaawie. Wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ naanyobɔɔ lɛ ji nɔ ko ni jara wa fe fɛɛ ni wɔná. Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔbaaku wɔhiɛ wɔshwie nɔ. “Hewɔ lɛ nyɛhaa wɔkɛ ekãa atsia abɛŋkɛa duromɔ sɛi lɛ, koni wɔnine ashɛ mɔbɔnalɛ nɔ ni wɔná duromɔ ni aaaye abua wɔ yɛ be ni sa mli.”—Hebribii 4:16.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ gbalɔ Daniel dɛŋ ni kɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ sɔlemɔ he lɛ he?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔwo wɔkɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli hewalɛ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle ni wɔkafɔ̃ɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ esaaa akɛ henumɔ ni wɔɔná akɛ wɔsaaa lɛ tsĩɔ wɔnaa ni wɔkasɔle wɔha Yehowa lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Nehemia sɔle kuku, yɛ dioofeemɔ mli dani ekɛ maŋtsɛ lɛ wie

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Hana ‘hiɛ sɔlemɔ mli aahu yɛ Yehowa hiɛ’

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Yesu sɔle jenamɔ muu fɛɛ dani ehala ebɔfoi 12 lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 20]

Hegbɛi kɛha sɔlemɔ baa yɛ gbi muu lɛ fɛɛ mli