Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nilelɔ Mla Lɛ’—Eji Wala Nubu

‘Nilelɔ Mla Lɛ’—Eji Wala Nubu

‘Nilelɔ Mla Lɛ’—Eji Wala Nubu

BƆFO Paulo jaje akɛ: “Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ! Ekojomɔi lɛ anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛ̀i lɛ hu anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!” (Romabii 11:33) Ni blematsɛ anɔkwafo Hiob hu kɛɛ akɛ: “Nilelɔ ji lɛ [Yehowa Nyɔŋmɔ] yɛ tsui mli.” (Hiob 9:4) Hɛɛ, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Bɔlɔ lɛ yɛ ŋaa babaoo ni eko bɛ ni kɛ lɛ yeɔ egbɔ. Mɛni abaanyɛ awie yɛ mla lɛ loo Wiemɔ ni Bɔlɔ ni tamɔ nɛkɛ eŋma lɛ he?

Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Yehowa mla lɛ hi kɛwula shi, ehãa susuma tsui nyɔɔ emli; Yehowa odase lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii. Yehowa akpɔi lɛ ja pɛ, ni ehaa mɔ tsui nyáa; Yehowa kitã lɛ yɛ krɔŋŋ, ni ehaa mɔ hiŋmɛii anɔ tseɔ.” (Lala 19:8, 9) Kwɛ bɔ ni ekolɛ Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ nu anɔkwale ni nakai wiemɔ lɛ ji lɛ shishi eha! Ejaje akɛ: “Nilelɔ mla lɛ ji wala nubu ni jieɔ mɔ kɛjɛɔ gbele tsɔnei amli.” (Abɛi 13:14, NW) Yɛ Abɛi yitso 13 lɛ klɛŋklɛŋ kukuji 13 lɛ mli lɛ, Salomo tsɔɔ bɔ ni ŋaawoo ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni eha wɔshihilɛ aya hiɛ ni wɔkwa oshara ni wɔkɛ wɔshihilɛ aaawo mli lɛ.

Feemɔ Mɔ ni Kpɛlɛɔ Tsɔsemɔ Nɔ

Abɛi 13:1 lɛ kɛɔ akɛ: “Bi nilelɔ boɔ etsɛ tsɔsemɔ toi; shi hefɛoyelɔ lɛ, ebooo kamɔ toi.” Tsɔsemɔ ni tsɛ ko kɛhaa lɛ baanyɛ afee nɔ ni mli waaa loo nɔ ni yɔɔ keketee. Klɛŋklɛŋ lɛ, abaanyɛ akɛha akɛ nitsɔɔmɔ, ni kɛ́ akpoo lɛ, naagbee lɛ abaanyɛ akɛha akɛ toigbalamɔ. Nilelɔ ji bi ni kpɛlɛɔ etsɛ tsɔsemɔ nɔ lɛ.

Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni Nuŋtsɔ lɛ sumɔɔ lɛ, lɛ etsɔseɔ, ni eyiɔ bi fɛɛ bi ní eŋɔfeɔ enɔ̃ lɛ.” (Hebribii 12:6) Gbɛ kome ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ tsɔɔ nɔ etsɔseɔ wɔ ji kɛtsɔ e-Wiemɔ ni aŋma, ni ji Biblia lɛ nɔ. Kɛ́ wɔkɛ bulɛ kane Biblia lɛ, ni wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ mli lɛ tsu nii lɛ, e-Wiemɔ lɛ tsɔseɔ wɔ jogbaŋŋ. Enɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ, ejaakɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɔ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛha wɔ.—Yesaia 48:17.

Abaanyɛ akɛ tsɔsemɔ hu aha wɔ ákɛ jajemɔ ni jɛ naanyo heyelilɔ ni yɔɔ wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he miishɛɛ lɛ ŋɔɔ. Abaanyɛ abu ŋaawoi fɛɛ ni yeɔ buaa ni kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpãa gbee lɛ akɛ nɔ ni jɛ anɔkwale Jɛɛhe kpele lɛ ŋɔɔ, shi jeee nɔ ni jɛ nakai mɔ lɛ ŋɔɔ. Nilelɔi ji wɔ kɛji wɔkpɛlɛ nɔ akɛ nɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ. Kɛ́ wɔfee nakai ni wɔŋmɛ gbɛ ni ená wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ, ni eha shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ tee hiɛ, ni ejaje wɔgbɛ̀i lɛ, no lɛ wɔmiiná tsɔsemɔ lɛ he sɛɛ. Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale yɛ ŋaawoo ni wɔnine shɛɔ nɔ yɛ Kristofoi akpeei ashishi kɛ Biblia kasemɔ woji lɛ amli lɛ agbɛfaŋ. Nɔ ni wɔkaseɔ yɛ wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ ni aŋma loo awie lɛ mli ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ ji hetsɔsemɔ ko ni nɔ bɛ.

Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, hefɛoyelɔ kɛ tsɔsemɔ tsuuu nii. Wolo ko ni akɛtaoɔ saji amli lɛ kɛɛ akɛ: “Akɛni esusuɔ akɛ ele nɔ ni hi fe fɛɛ hewɔ lɛ, ekpɛlɛɛɛ tsɔsemɔ nɔ.” Ebooo kãmɔ—ni ji tsɔsemɔ henɔ ko ni mli wa lɛ po toi. Shi ani ebaanyɛ etsɔɔ akɛ tsɔsemɔ ni Tsɛ lɛ kɛhaa lɛ ejaaa gbi ko? Yehowa tɔ̃ko dã, ni etɔ̃ŋ kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ hefɛoyelɔ lɛ kpoo tsɔsemɔ lɛ, ebafeɔ mɔ ni he yɔɔ ŋmɔlɔ. Kwɛ bɔ ni Salomo tsɔ nilee gbɛ nɔ ekɛ wiemɔi fioo ni ehala lɛ tsɔɔ bɔ ni tsɔsemɔ ni akpɛlɛɔ nɔ lɛ jara wa ha lɛ mli!

Buu Olilɛi He!

Bɔni afee ni Israel maŋtsɛ lɛ atsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ahaa ekudɔɔ mɔ lɛ he hiaa ha lɛ mli lɛ, ekɛ naabu lɛ to tso ni woɔ yibii he. Ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ daaŋ yibii ekɛaaye nii kpakpai; shi nɔ ni kutumpɔfoi taoɔ ji yiwalɛ.” (Abɛi 13:2) Yibii ni naabu woɔ ji wiemɔi ni awieɔ. Ni gbɔmɔ kpáa nɔ ni ekɛ ewiemɔi dũɔ lɛ. Nilelɔ ko kɛɛ akɛ: “Kɛ́ mlihilɛ ji oti ni yɔɔ ewiemɔi lɛ asɛɛ, ni ekɛha koni ekɛtswa naanyobɔɔ wekukpaa yɛ ekɛ ekutseiaŋbii lɛ ateŋ ema shi lɛ, no lɛ ebaaye nii kpakpai, ebaaná miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ shihilɛ.” Shihilɛ lɛ yɛ srɔto yɛ kutumpɔfo lɛ gbɛfaŋ. Eesumɔ ni etsu yiwalɛ nii ni ekɛye mɛi krokomɛi awui. Etsɔ̃ɔ yiwalɛ he ŋaa, ni ekpáa nɔ ni jɛɔ yiwalɛ lɛ mli kɛbaa lɛ. Gbele tsɔnei yɛ eshinaa lɛ naa.

Salomo tsa nɔ akɛ: “Mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, eebaa ewala yi; shi mɔ ni gbɛɔ edaaŋ hatoo lɛ, eeená hiɛkpatamɔ.” (Abɛi 13:3) Gbɛi kpakpa fitemɔ, henumɔ ni ayeɔ lɛ awui, wekukpaai ni miishɛɛ bɛ mli, kɛ gbɔmɔtsoŋ pilamɔ po ji nibii ni baanyɛ ajɛ wiemɔi ni asusuuu he ni awieɔ loo kwashiai awiemɔ mli aba. Wiemɔ ni asusuuu he ni awieɔ lɛ baanyɛ aha mɔ alaaje Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ hu, ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ baabu ewiemɔi ahe akɔntaa eha Nyɔŋmɔ. (Mateo 12:36, 37) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnaabu mli ni wɔɔmɔ jogbaŋŋ lɛ baabu wɔhe kɛjɛ hiɛkpatamɔ mli. Shi mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔbu wɔnaabu he?

Gbɛ kome ni yɔɔ mlɛo ni atsɔɔ nɔ afeɔ enɛ ji, ni akawie pii. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Wiemɔ babaoo yɔɔ nɛɛ, nɔtɔmɔ kpaaa yɛ mli.” (Abɛi 10:19) Gbɛ kroko hu ji ni ajwɛŋ dani awie. Niŋmalɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ lɛ jaje akɛ: “Mɔ ko yɛ ni wieɔ bambam, tamɔ adumɔɔ klante.” (Abɛi 12:18) Kɛ́ wielɔ lɛ tsɔɔɔ hiɛ esusuuu nɔ ni ebaawie lɛ he lɛ, enɛ baanyɛ aye lɛ kɛ etoibolɔi lɛ fɛɛ awui. No hewɔ lɛ, Biblia lɛ kɛ ŋaawoo kpakpa nɛɛ haa wɔ akɛ: “Jalɔ tsui jwɛŋɔ hetoohamɔ he.”—Abɛi 15:28, wɔma efã ko nɔ mi.

Feemɔ Mɔdɛŋbɔlɔ

Salomo jaje akɛ: “Anihaolɔ susuma shweɔ nɔ ko, ni enáaa; shi mɔdɛŋbɔlɔi asusuma aaawo fɔ.” (Abɛi 13:4) Wolo ko ni akɛtaoɔ saji amli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Oti [ni yɔɔ abɛbua nɛɛ mli] ji akɛ, sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ shwe ni ashweɔ nɔ ko kɛkɛ lɛ he, mɔdɛŋbɔɔ ni akɛtsuɔ he nii ji nɔ ni he hiaa. Nibii ni anihaolɔi shweɔ . . . lɛ yeɔ amɛnɔ, ni amɛnáaa nɔ ko kwraa kɛjɛɛɛ mli.” Shi mɔdɛŋbɔlɔ susuma, loo nibii ni eshweɔ lɛ baa mli—ewoɔ fɔ.

Mɛni abaanyɛ awie yɛ mɛi ni sumɔɔɔ ni amɛaajɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa akɛni amɛsumɔɔɔ ni sɔ̃ ko bakãa amɛnɔ hewɔ lɛ ahe? Ekolɛ amɛmiisumɔ ni amɛhi shi yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli, shi ani amɛmiisumɔ ni amɛtsu nɔ ko yɛ he? Nɔ ni ataoɔ yɛ mɛi ni “jɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli” lɛ adɛŋ ji akɛ, amɛná hemɔkɛyeli yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli, amɛ́jɔɔ amɛhe nɔ amɛ́ha Yehowa, ni amɛkɛ nu mli baptisimɔ efee amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ he okadi.—Kpojiemɔ 7:14, 15.

Agbɛnɛ susumɔ nɔ ni abiɔ koni he asa kɛha nɔkwɛmɔ nitsumɔ yɛ asafo lɛ mli hu lɛ he okwɛ. Shwe ni ashweɔ koni he asa kɛha nitsumɔ kpakpa nɛɛ sa yijiemɔ diɛŋtsɛ, ni awoɔ he hewalɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli. (1 Timoteo 3:1) Shi kɛlɛ, shwe ni ashweɔ enɛ kɛkɛ lɛ faaa. He ni aaasa kɛha hegbɛ ko lɛ biɔ ni aná sui kɛ nyɛmɔi ni ataoɔ lɛ. Enɛ biɔ mɔdɛŋbɔɔ diɛŋtsɛ yɛ mɔ lɛ gbɛfaŋ.

Jalɛnifeemɔ—Eji Hebuu Nɔ̃

Jalɔ woɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ sui, ni ewieɔ anɔkwale. Ele akɛ malemɔ teɔ shi ewoɔ Yehowa mla lɛ. (Abɛi 6:16-19; Kolosebii 3:9) Salomo jaje yɛ enɛ he akɛ: “Jalɔ nyɛ̃ɔ amale; shi mɔ fɔŋ feɔ hiɛgbejianii ni ebɔɔ ehe ahora.” (Abɛi 13:5) Jalɔ tsiii ehe kɛjɛɛɛ amalei ahe kɛkɛ; enyɛ̃ɔ amɛ diɛŋtsɛ. Ele akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni etamɔ nɔ ni naagba bɛ malemɔ he lɛ, efiteɔ adesai awekukpaai kpakpai. Kɛfata he lɛ, efiteɔ hekɛnɔfɔɔ ni ayɔɔ yɛ amalelɔ lɛ mli lɛ. Mɔ fɔŋ lɛ feɔ hiɛgbejianii kɛtsɔ malemɔ loo gbɛ kroko nɔ, ni no haa ewoɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe hiɛgbele.

Bɔni afee ni maŋtsɛ nilelɔ lɛ atsɔɔ akɛ sɛɛnamɔ yɛ he akɛ aaafee nɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Jalɛ buɔ mɔ ni egbɛ eye emuu lɛ he; shi efɔŋfeemɔ butuɔ eshafeelɔ.” (Abɛi 13:6) Taakɛ mɔɔ ji lɛ, jalɛnifeemɔ buɔ mɔ he, yɛ be mli ni efɔŋfeemɔ kpataa mɔ lɛ hiɛ.

Kaafee Osato

Beni Israel maŋtsɛ lɛ tsɔɔ akɛ enuɔ adesai abɔɔ su shishi lɛ, ewie akɛ: “Mɔ ko yɛ ni feɔ ehe niiatsɛ, tsɛ ebɛ nɔ ko nɔ ko; mɔ ko yɛ ni feɔ ehe ohiafo, tsɛ eyɛ nii babaoo.” (Abɛi 13:7) Jeee bɔ ni wɔnaa mɔ ko wɔhaa lɛ ji bɔ ni ekolɛ eji diɛŋtsɛ. Ekolɛ ohiafoi komɛi baakwa afee amɛhe niiatsɛmɛi—ekolɛ ni amɛkɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ atsɔɔ, ní amɛkɛtsɔɔ akɛ amɛyɛ nii, loo ni amɛkɛná hiɛ. Ekolɛ niiatsɛ ko baakwa afee ehe ohiafo, koni ekɛ eninámɔ lɛ atee.

Osato ni akɛtsɔɔ he kɛ he ni akɛteeɔ lɛ fɛɛ ehiii. Kɛ́ heloonaa nibii fioo wɔyɔɔ lɛ, shika ni wɔkɛaahe nibii wuji koni ana wɔ kɛkɛ akɛ niiatsɛmɛi lɛ baanyɛ aha shihilɛ mli hiamɔ nibii aŋmɛɛ wɔ kɛ wɔwekui lɛ. Ni kwa ni mɔ ko kwaa efeɔ ehe ohiafo yɛ be mli ni eyɛ nii lɛ baanyɛ aha etsɔ pɛsɛmkunyatsɛ, ni no baaha bulɛ ni sa kɛ miishɛɛ ni anáa yɛ nihamɔ mli lɛ aŋmɛɛ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Anɔkwa ni ayeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ haa ahiɔ shi yɛ shihilɛ kpakpa mli.

Ha Otaomɔ Nii Afee Mlɛo

Salomo kɛɛ akɛ: “Mɔ ko wala kpɔmɔ nii ji enii ni eyɔɔ; shi ohiafo lɛ, enuuu hegbeyeiwoo ko.” (Abɛi 13:8) Mɛɛ nikasemɔ yɔɔ nilee wiemɔi nɛɛ amli?

Sɛɛnamɔi yɛ ninámɔ he, shi jeee be fɛɛ be ninámɔ haa anáa miishɛɛ. Yɛ haomɔ bei ni wɔyɔɔ mli nɛɛ amli lɛ, niiatsɛmɛi kɛ amɛwekui ji mɛi ni be babaoo lɛ amɛyajeɔ shi ni ajuɔ amɔmɔɔ mɛi, ni abiɔ koni awo kpɔmɔnɔ he nyɔmɔ lɛ he oshara lɛ mli. Bei komɛi lɛ, ekolɛ niiatsɛ ko baanyɛ awo kpɔmɔnɔ koni ekɛbáa lɛ loo eweku mlinyo ko wala yi. Shi bei babaoo lɛ agbeɔ mɔ ni aju shi amɔ lɛ lɛ. Hegbeyeiwoo nɛɛ haoɔ niiatsɛmɛi be fɛɛ be.

Mɔ ni yɔɔ nii fioo lɛ bɛ naagba nɛɛ eko. Eyɛ mli akɛ ekolɛ enaŋ ogbɔjɔ shihilɛi kɛ heloonaa nibii babaoo ni niiatsɛmɛi lɛ náa mli ŋɔɔmɔ lɛ eko moŋ, shi efɔɔɔ kaa akɛ mɛi ni juɔ shi amɛmɔmɔɔ mɛi lɛ kɛ amɛhiɛ aaaka lɛ. Enɛ ji sɛɛnamɔ kome ni yɔɔ nibii ni wɔshweɔ lɛ ni wɔɔha efee mlɛo, ni wɔfiteee wɔbe kɛ hewalɛ yɛ ninámɔ taomɔ mli lɛ mli.—2 Timoteo 2:4.

Ná Miishɛɛ yɛ “La” lɛ Mli

Salomo tee nɔ etsɔɔ mli akɛ nibii ni wɔfeɔ yɛ Yehowa gbɛ nɔ lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ titri. Ekɛɛ akɛ: “Jalɔi ala lɛ diɛŋtsɛ baaná miishɛɛ; shi mɛi fɔji akane lɛ—abaagbe.”Abɛi 13:9, NW.

La loo kane feɔ nɔ ni wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ nɔ koni ekpɛ wɔgbɛ nɔ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ he mfoniri. ‘Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ji kane ha jalɔ nane kɛ la hu yɛ etempɔŋ lɛ nɔ.’ (Lala 119:105) Bɔlɔ lɛ nilee kɛ ŋaalee ni bɛ naagbee yɛ mli. Babaoo ni wɔhaa shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛ eyiŋtoi ahe lɛ yaa hiɛ lɛ, babaoo ni mumɔŋ la ni kudɔɔ wɔ lɛ kpɛɔ ji no. Mɛɛ miishɛɛ jɛɛhe po enɛ ji nɛkɛ! Mɛni hewɔ esa akɛ wɔha je lɛŋ ŋaalee loo “apasa nilee” agbala wɔjwɛŋmɔ?—1 Timoteo 6:20; 1 Korintobii 1:20; Kolosebii 2:8.

Shi mɔ fɔŋ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni etamɔ nɔ ni ela lɛ kpɛɔ waa kɛ bɔ ni etamɔ nɔ ni ená nii lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, abaagbe ela lɛ. Ebaaba naagbee yɛ duŋ mli, he ni ebaatɛ́ enane kɛ̃ yɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, “wɔsɛɛ ko bɛ” ha lɛ.—Abɛi 24:20.

Shi kɛ́ wɔleee gbɛ ni esa akɛ wɔkɔ yɛ shihilɛ pɔtɛɛ ko mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Ni kɛji akɛ wɔbɛ nɔmimaa ákɛ wɔyɛ hegbɛ ni wɔkɛaatsu nɔ ko he nii hu? Abɛi 13:10 lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Hewoo lɛ, béi kɛkɛ ekɛbaa.” Nii ni abɛ he nilee loo ahãko wɔ hegbɛ akɛ wɔfee, ni wɔɔfee lɛ ji henɔwomɔ, ni ekɛ béi baa. Ani ebafeŋ nɔ ni hi akɛ aaana mɛi krokomɛi ni yɔɔ nilee kɛ sɛɛyoomɔ kɛha ŋaawoo? Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Mɛi ni boɔ ŋaawoo toi lɛ, amɛle nii.”

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ Amale Gbɛkpamɔi Ahe

Shika baanyɛ atsu yiŋtoo kpakpa ko he nii. Shika ni sa ni ayɔɔ lɛ hi fe nɔ ni aaahi shi yɛ shihilɛ ni mli wa loo ohia shihilɛ mli. (Jajelɔ 7:11, 12) Shi kɛlɛ, nibii ni asusuɔ akɛ eji sɛɛnamɔi ni jɛɔ nibii ni anáa yɛ gbɛ gbonyo nɔ mli baa lɛ baanyɛ alaka mɔ. Salomo bɔ kɔkɔ akɛ: “Nii ni aná yɛ yakayaka gbɛ̀i anɔ lɛ, aaatã; shi mɔ ni kɛ enine kpɛteɔ lɛ, eeeshwere.”Abɛi 13:11.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ bɔ ni asɔshwɛmɔ lakaa mɔ lɛ he okwɛ. Ekolɛ asɔshwɛlɔ ko kɛ shika ni egbo deŋme kɛná lɛ baashwɛ asɔ kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ ebaaye shika wulu. Shi kwɛ bɔ ni efeɔ enɛ shii abɔ ni ekɛyeɔ eweku lɛ awui! Ni mɛni baa kɛ́ asɔshwɛlɔ lɛ ye? Akɛni etɔɔɔ lɛ ni ená shika lɛ hewɔ lɛ, ekolɛ bulɛ fioo pɛ ebaaná eha bɔ ni ejara wa ha lɛ. Agbɛnɛ hu, ekolɛ ebɛ hesaa po ni ekɛaakwɛ nɔ̃ hee ni eye lɛ nɔ. Ani enyɛŋ eba akɛ eninámɔ lɛ aaalaaje oya tamɔ bɔ ni ená lɛ lɛ? Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ninámɔ ni abua naa fiofio—aná lɛ fiofio kɛtsɔ nitsumɔ kpakpa nɔ lɛ—fáa fiofio ni abaanyɛ akɛtsu nitsumɔ kpakpa.

Salomo jaje akɛ: “Hiɛnɔkamɔ ni baaa mli mra lɛ, ewoɔ mɔ tsui hela; shi kɛ nɔ ni ashweɔ lɛ ba lɛ, wala tso ni.” (Abɛi 13:12) Gbɛkpamɔi ni baaa mli lɛ kɛ nijiaŋwujee ni woɔ mɔ tsui hela baa kɛ̃. Enɛ baa yɛ daa gbi shihilɛ mli. Shi kɛlɛ, ebɛ lɛ nakai yɛ gbɛkpamɔi ni damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ diɛŋtsɛ lɛ gbɛfaŋ. Wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa akɛ amɛbaaba mli. Efɔɔɔ kaa akɛ nɔ ni wɔbuɔ lɛ akɛ ekpe sɛɛ po lɛ kɛ nijiaŋwujee baa.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔle akɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ ebɛŋkɛ. (2 Petro 3:13) Wɔkɛ gbɛkpamɔ ni mli wa miimɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amlibaa kɛ miishɛɛ. Mɛni baa kɛji akɛ wɔkɛ be ni wɔkɛmɛɔ lɛ tsu nii “yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli” ni dekã bɛ mli, ni wɔkɛwo wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ, ni wɔkɛtswa wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii diɛŋtsɛ yɛ wɔkɛ Yehowa teŋ wɔma shi lɛ? Yɛ nɔ najiaŋ ni eeewo ‘wɔ tsui hela’ lɛ, ehaa wɔyiɔ obɔ kɛ miishɛɛ. (1 Korintobii 15:58; Hebribii 10:24, 25; Yakobo 4:8) Kɛ́ nɔ ko ni ashweɔ ni akɛ be babaoo ekpa lɛ gbɛ lɛ ba mli lɛ, eji wala tso—eji hewalɛwoo kɛ tsuiwoo nɔ̃ diɛŋtsɛ.

Nyɔŋmɔ Mla—Eji Wala Nubu

Beni Abɛi 13:13 feɔ nɔ hewɔ ni esa akɛ abo Nyɔŋmɔ toi lɛ he mfoniri lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni gbeɔ wiemɔ lɛ he guɔ lɛ, ekɛ hiɛkpatamɔ baa enɔ; shi mɔ ni sheɔ kita lɛ, aaawo lɛ nyɔmɔ.” Kɛ́ nyɔmɔtsɛ ko ku ehiɛ efɔ̃ eshiwoo nɔ kɛtsɔ enyɔmɔ lɛ ni ewooo lɛ nɔ lɛ, nɔ ni ekɛto awaba lɛ baaŋmɛɛ lɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛ́ wɔbooo Nyɔŋmɔ kitai lɛ atoi lɛ, wɔbaalaaje nɔ ko. Mɛni wɔbaalaaje lɛ?

“Nilelɔ mla lɛ, wala nubu ni jieɔ mɔ kɛjɛɔ gbele tsɔnei amli ni.” (Abɛi 13:14, NW) Shi ni ahiɔ ni Nyɔŋmɔ ni le nii fe mɔ fɛɛ mɔ, ni ji Yehowa lɛ mla bɛ mli lɛ haa gbɛtsɔɔmɔ ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhi shi yɛ shihilɛ kpakpa ni sɛɛ tsɛɔ mli lɛ ŋmɛɛɔ wɔ. Mɛɛ nilaajemɔ kpele po enɛ baaji nɛkɛ! Belɛ, nilee gbɛ ni esa akɛ wɔkɔ ji ni wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ, ni wɔha ená wɔsusumɔi, wɔwiemɔ, kɛ wɔnifeemɔ nɔ hewalɛ.—2 Korintobii 10:5; Kolosebii 1:10.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Ŋmalɛ naa ŋaawoo ni akɛtsuɔ nii lɛ ji hetsɔsemɔ ko ni nɔ bɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

“Jalɔ tsui jwɛŋɔ hetoohamɔ he”

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

Wɔyimɔɔ obɔbɔ kɛ miishɛɛ kɛ́ wɔtsu nii “yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli” ni dekã bɛ mli lɛ