Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Ooofee Tɛŋŋ Okpɛ Oyiŋ yɛ Nilee Mli?

Te Ooofee Tɛŋŋ Okpɛ Oyiŋ yɛ Nilee Mli?

Te Ooofee Tɛŋŋ Okpɛ Oyiŋ yɛ Nilee Mli?

BLEMA Israel maŋtsɛ Salomo kɛɛ akɛ: “Nilelɔ anu ní eshwere yɛ nikasemɔ gbɛfaŋ.” Wɔteaŋ mɛi saŋŋ efee yiŋkpɛi ni nilee bɛ mli bei komɛi, ejaakɛ, wɔkpoo akɛ wɔɔbo mɛi krokomɛi aŋaawoo toi.—Abɛi 1:5.

Sɛɛ mli lɛ, aŋmala nakai Salomo wiemɔi lɛ kɛ “abɛi” krokomɛi “akpei etɛ” ní ebu lɛ awo Biblia lɛ mli. (1 Maŋtsɛmɛi 5:12) Ani le ní wɔɔle ewiemɔi ni nilee yɔɔ mli lɛ kɛ toiboo ni wɔɔfee wɔha amɛ lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ? Hɛɛ. Amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni ‘wɔle nii kɛ tsɔsemɔ, ni wɔkɛnu wiemɔi ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli lɛ ashishi; ní wɔkɛná tsɔsemɔ ni tsɔɔ mɔ nilee, kɛ jalɛ kɛ kojomɔ kɛ nɔ ni ja gbɛ.’ (Abɛi 1:2, 3) Nyɛhaa wɔsusua gbɛtsɔɔmɔi enumɔ ni damɔ Biblia lɛ nɔ, ní baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee yiŋkpɛi ni nilee yɔɔ mli lɛ he wɔkwɛa.

Susumɔ Naagbai ni Jɛɔ Mli Baa ni Hiɔ Shi Be Kpalaŋŋ lɛ He

Yiŋkpɛi komɛi kɛ naagbai ni sa kadimɔ baaba. No hewɔ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni otsɔ hiɛ osusu naagbai nɛɛ ni jɛɔ mli baa lɛ he dã. Kwɛmɔ jogbaŋŋ ni sɛɛnamɔ ni jɛɔ mli baa yɛ be kuku mli lɛ he akɔnɔ akalaka bo ni oku ohiɛ oshwie naagbai ni osumɔɔɔ ni baanyɛ ajɛ mli aba ni baahi shi be kpalaŋŋ lɛ nɔ. Abɛi 22:3 lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Hiɛtɛlɔ naa efɔŋ ní baa, ni eteeɔ ehe; shi mɛi ni nako jwɛŋmɔ lɛ batsɔɔ he kɛhoɔ, ni amɛnaa nɔ̃.”

Ebaafee nɔ ni he baaba sɛɛnamɔ akɛ oooŋmala naagbai ni jɛɔ mli baa ni baahi shi be kuku kɛ nɔ ni baahi shi be kpalaŋŋ lɛ oshwie shi. Nyɔmɔwoo ni hi, kɛ nitsumɔ ni anáa he miishɛɛ lɛ baanyɛ afee sɛɛnamɔ ni hiɔ shi be kukuoo ni baanyɛ ajɛ nitsumɔ ko ni aaahala lɛ mli kɛba. Shi, ani nitsumɔ ni bɛ wɔsɛɛ be kpakpa ko lɛ fata naagbai ni jɛɔ mli baa ni baahi shi be kpalaŋŋ lɛ he? Ani yɛ naagbee lɛ, ebaabi ni ofã oyahi he kroko, ekolɛ ni oshi onanemɛi loo oweku? Ani ebaaha oyaje akutso ko ni nibii gbohii pɛ yaa nɔ yɛ mli lɛ mli, loo ekolɛ ebaafee nɔ ko ni onaŋ he miishɛɛ kwraa ni baaha onijiaŋ aje wui kwraa? Susumɔ nibii ni hi kɛ nibii ni ehiii lɛ he jogbaŋŋ, koni yɛ no sɛɛ lɛ okpɛ oyiŋ yɛ nibii ni he hiaa waa lɛ he.

Ná Be ni Fa

Yiŋkpɛi ni akɛ oyaiyeli feɔ lɛ baanyɛ atsɔ nɔ ni nilee bɛ mli yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Abɛi 21:5 lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Mɔdɛŋbɔlɔ jwɛŋmɔi lɛ, nifalɛ sɔŋŋ ekɛbaa; shi mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ shɛii lɛ, enɔ̃ lɛ ohia kɛkɛ ni.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ mɛi ni yeko afii 20 ni amɛbɔlɛnamɔ henumɔ nii amli ewa waa lɛ aná be babaoo dani amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛaafee ekome yɛ gbalashihilɛ mli wekukpaa mli. Kɛ jeee nakai lɛ, amɛaana bɔ ni William Congreve, ni ji Ŋleshinyo ko ni ŋmaa shwɛmɔ ewoɔ woji amli ni hi shi yɛ afii ohai 18 mra be mli lɛ wiemɔ nɛɛ ji anɔkwale ha lɛ akɛ: “Kɛ wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ oyaiyeli mli lɛ wɔɔshwa wɔhe fiofio.”

Shi kɛlɛ, be ni fa ní aaahe lɛ etsɔɔɔ akɛ aatsi nibii aato. Yiŋkpɛi komɛi afeemɔ he hiaa aahu akɛ ebafeɔ nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ aaatsu he nii mra bɔ ni aaanyɛ. Kɛji akɛ esɛɛ tsɛ tsɔ̃ fe nine lɛ, ebaaha wɔ loo mɛi krokomɛi afite shika waa yɛ he. Yiŋkpɛɛ ni atsiɔ atoɔ lɛ diɛŋtsɛ baanyɛ afee yiŋ ni akpɛ—ebaanyɛ efee nɔ ni nilee bɛ mli.

Kpɛlɛmɔ Ŋaawoo Nɔ

Akɛni shihilɛi enyɔ nyɛŋ afee nɔ kome too lɛ nɔŋŋ hewɔ lɛ, mɛi enyɔ nyɛŋ afee yiŋkpɛi kome too lɛ nɔŋŋ be fɛɛ be kɛ́ amɛkɛ nɔ ni tamɔ naagba kome too lɛ nɔŋŋ kpe. Ni kɛlɛ, eji nɔ ni yeɔ ebuaa kɛji wɔnu bɔ ni mɛi krokomɛi kpɛ amɛyiŋ yɛ saji ni tamɔ wɔnɔ lɛ nɔŋŋ lɛ he amɛha lɛ. Bi koni amɛtsɔɔ bɔ ni amrɔ nɛɛ amɛsusuɔ amɛyiŋkpɛɛ lɛ he amɛhaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji ootao otsu nitsumɔ ko lɛ, bi mɛi ni kɛ amɛhe ewo nitsumɔ nɛɛ mli momo lɛ koni amɛgba bo saji fɛɛ ni kɔɔ he lɛ. Mɛɛ sɛɛnamɔi amɛna akɛ ejɛ nɔ ni amɛhala lɛ mli kɛba, ni mɛɛ naagbai loo osharai ni nyɛɔ ebaa lɛ ejɛ mli kɛba?

Abɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Kɛ́ ajinatoo bɛ lɛ, yiŋtoi feɔ yaka; shi kɛ́ ŋaawolɔi pii yɛ lɛ, amɛdamɔɔ shi shiŋŋ.” (Abɛi 15:22) Eji anɔkwale akɛ, beni wɔtaoɔ ŋaawoo ní wɔkaseɔ nii kɛjɛɔ mɛi krokomɛi aniiashikpamɔi amli lɛ, esa akɛ wɔfee nakai kɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ akɛ yɛ naagbee lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔbaakpɛ wɔyiŋ yɛ sane lɛ he, ni esa akɛ wɔtere sɔ̃ hu ni baajɛ mli aba lɛ.—Galatabii 6:4, 5.

Bó Henilee ni Atsɔse lɛ Jogbaŋŋ lɛ Toi

Henilee baanyɛ aye abua wɔ koni wɔfee yiŋkpɛi ni kɛ shishijee shishitoo mlai ní wɔhala akɛ wɔbaahi shi yɛ naa lɛ kpãa gbee. Kɛha Kristofonyo lɛ, enɛ tsɔɔ tsɔsemɔ ni eeetsɔse ehenilee koni ejie Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔ lɛ kpo. (Romabii 2:14, 15) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” (Abɛi 3:6) Eji anɔkwale akɛ, yɛ hei komɛi lɛ, mɛi enyɔ—ní amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ etsɔse ehenilee jogbaŋŋ lɛ—baamu sane naa yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ, ni no baaha amɛfee yiŋkpɛi srɔtoisrɔtoi.

Shi kɛlɛ, henilee ni atsɔse lɛ jogbaŋŋ lɛ kɛ heyeli ni akɛfeɔ nɔ ni asumɔɔ lɛ tsuŋ nii kɛkɛ, kɛji akɛ sane lɛ kɔɔ nifeemɔi ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ buɔ lɛ fɔ tɛ̃ɛ lɛ he lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ henilee ni akɛ Biblia shishitoo mlai tsɔseko lɛ lɛ baaŋmɛ nuu kɛ yoo ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ gbɛ ni amɛhi he kome kɛkɛ kɛka amɛhe amɛkwɛ akɛ amɛaanyɛ amɛkɛ amɛhe akpã gbee lo. Ekolɛ amɛbaasusu akɛ amɛfee yiŋkpɛɛ ni nilee yɔɔ mli, kɛ susumɔ lɛ akɛ, ebaabu amɛhe koni amɛkɛ oyaiyeli akabote gbalashihilɛ ní akɛ nilee susuuu he lɛ mli. Ekolɛ, amɛhenilee ebuŋ amɛ fɔ́. Kɛlɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ jwɛŋmɔ ni tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ bɔlɛnamɔ kɛ gbalashihilɛ ehaa lɛ baakpɛ yiŋ ashi be kukuoo mli jeŋba shara he gbɛjianɔtoo ni tamɔ nɛkɛ.—1 Korintobii 6:18; 7:1, 2; Hebribii 13:4.

Susumɔ Bɔ ni Oyiŋkpɛi Saa Mɛi Krokomɛi Ahe Ehaa lɛ He

Be babaoo lɛ, ekolɛ oyiŋkpɛi ni ofeɔ lɛ baasa mɛi krokomɛi ahe. No hewɔ lɛ, ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ ohiɛ baakã he ni ofee yiŋkpɛɛ ko ni nilee bɛ mli—nɔ ni jwɛŋmɔ po bɛ mli—ni ji yiŋkpɛɛ ni baanyɛ afite wekukpaa kpakpa ni kã okɛ nanemɛi kɛ wekumɛi, loo nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, okɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Abɛi 10:1 lɛ kɛɔ akɛ: “Bi nilelɔ haa etsɛ náa miishɛɛ; shi bi kwashia lɛ, ehaa enyɛ tsui yeɔ.”

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kadimɔ akɛ bei komɛi lɛ ehe hiaa ni ohala mɛi ni sa kɛha naanyobɔɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ obaakpɛ oyiŋ akɛ obaakpoo jamɔ mli susumɔi komɛi ni oyɔɔ be ko ni eho akɛni obaná ole amrɔ nɛɛ akɛ amɛkɛ Ŋmalɛi lɛ kpãaa gbee lɛ hewɔ. Aloo akɛni oosumɔ ni oshihilɛ gbɛ kɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi ni okpɛlɛ nɔ amrɔ nɛɛ akpã gbee hewɔ lɛ, ekolɛ obaakpɛ oyiŋ akɛ obaafee tsakemɔi wuji komɛi yɛ ojeŋba mli. Ekolɛ nanemɛi loo wekumɛi komɛi nyaŋ oyiŋkpɛɛ lɛ he, shi yiŋkpɛɛ fɛɛ yiŋkpɛɛ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ ji yiŋkpɛɛ ni nilee yɔɔ mli.

Okɛ Nilee Afee Yiŋkpɛɛ ni Fe Fɛɛ Lɛ

Nɔ ko ni jeee gbɔmɛi fɛɛ le ji akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kpɛɔ eyiŋ yɛ wala kɛ gbele he. Blema Israelbii ni yabɔ nsara yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ husu lɛ naa yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. lɛ kɛ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpe. Beni Mose tsuɔ nii akɛ Nyɔŋmɔ naawielɔ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Mikɛ wala kɛ gbele, jɔɔmɔ kɛ loomɔ eshwie nyɛhiɛ; no hewɔ lɛ kɔ wala, koni bo kɛ oseshi fɛɛ ayi aná wala, ní osumɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ni obo egbee toi, ni okɛ ohe akpɛtɛ ehe; ejaakɛ no aaaha oyi aná wala ni otsɛ yɛ jeŋ, koni ohi shikpɔŋ ni Yehowa kã otsɛmɛi Abraham kɛ Isak kɛ Yakob kita akɛ eeeŋɔha amɛ lɛ nɔ!”—5 Mose 30:19, 20.

Biblia mli gbalɛ kɛ be he akɔntaabuu tsɔɔ akɛ wɔyɛ “jaramɔ bei” amli, ni ákɛ, ‘je nɛŋ su lɛ miitsake.’ (2 Timoteo 3:1; 1 Korintobii 7:31) Tsakemɔ ní agba he sane afɔ̃ shi lɛ baaba enaagbee kwraa kɛ adesa gbɛjianɔtoo ni ehiii lɛ hiɛkpatamɔ, ni akɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee ni jalɛ hiɔ mli lɛ baaba abaye najiaŋ.

Wɔshɛ nakai jeŋ hee lɛ husu naa. Ani obaabote mli koni oyaná naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ mli ŋɔɔmɔ? Aloo abaajie bo kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ beni akpataa Satan gbɛjianɔtoo lɛ hiɛ lɛ? (Lala 37:9-11; Abɛi 2:21, 22) Bo ji mɔ ni esa akɛ okpɛ oyiŋ amrɔ nɛɛ yɛ gbɛ ni obaasumɔ ni okɔ lɛ he, ni yɛ anɔkwale mli lɛ, eji yiŋkpɛɛ ko ni kɔɔ wala loo gbele he. Ani obaasumɔ ni aye abua bo koni ofee yiŋkpɛɛ kpakpa, yiŋkpɛɛ ni nilee yɔɔ mli?

Yiŋkpɛɛ kɛha wala taomɔ lɛ biɔ ni klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, akase Nyɔŋmɔ taomɔ nii lɛ. Titri lɛ sɔlemɔi lɛ nyɛko ni amɛtsɔɔ nɛkɛ taomɔ nii nɛɛ mli jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Amɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ elaka gbɔmɛi yɛ bei babaoo mli ni amɛhe amalei amɛye ni amɛfeɔ nibii ni esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ. Amɛkpoo akɛ amɛbaatsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni mɔ diɛŋtsɛ akpɛ eyiŋ akɛ ebaajá Nyɔŋmɔ “yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli” lɛ mli. (Yohane 4:24) No hewɔ lɛ, gbɔmɛi pii efeee nakai. Shi kadimɔ nɔ ni Yesu kɛɛ lɛ, akɛ: “Mɔ ni bɛ migbɛfaŋ lɛ, shi ete ewo mi; ni mɔ ni kɛ mi buaaa naa lɛ, gbɛ egbɛɔ eshwã” lɛ.—Mateo 12:30.

Yehowa Odasefoi kɛ miishɛɛ yeɔ ebuaa mɛi koni amɛná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee ni ja. Amɛkɛ aŋkroaŋkroi loo kui feɔ Biblia mli nikasemɔi daa yɛ be kɛ he ni hi kɛha mɔ lɛ loo kui lɛ. Esa akɛ mɛi ni miisumɔ ni amɛná gbɛjianɔtoo nɛɛ he sɛɛ lɛ atsi abɛŋkɛ Odasefoi ni yɔɔ amɛ akutso lɛ mli lɛ, loo amɛŋma wolo kɛyaha mɛi ni feɔ Buu-Mɔɔ lɛ.

Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ mɛi komɛi yɛ Nyɔŋmɔ shishijee taomɔ nii lɛ he nilee ko momo. Ekolɛ, amɛheɔ bɔ ni Biblia lɛ ja eha kɛ bɔ ni abaanyɛ akɛ he afɔ̃ nɔ lɛ amɛyeɔ. Shi kɛlɛ, amɛteŋ mɛi babaoo etsi yiŋkpɛɛ akɛ amɛbaajɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ lɛ amɛto. Mɛni hewɔ? Ekolɛ, yɛ yiŋtoi babaoo hewɔ.

Ani eeenyɛ eba akɛ amɛleee akɛ ehe miihia akɛ amɛfee nakai? Yesu wie faŋŋ akɛ: “Jeee mɔ fɛɛ mɔ ni kɛɔ mi akɛ: Nuŋtsɔ, Nuŋtsɔ! lɛ, aaabote ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli; shi moŋ mɔ ni feɔ mitsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ suɔmɔnaa nii lɛ.” (Mateo 7:21) Biblia mli nilee pɛ kɛkɛ faaa; ebiɔ ni atsu he nii. Mra be mli Kristofoi asafo lɛ fee nɔkwɛmɔnɔ lɛ amɛfɔ̃ shi. Wɔkaneɔ amɛteŋ mɛi komɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ahe saji, akɛ: “Beni amɛhé Filipo ni jaje Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ Yesu Kristo gbɛi lɛ he sanekpakpa lɛ etsɔɔ amɛ lɛ amɛye lɛ, abaptisi hii kɛ yei.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:41; 8:12) No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko jɛ etsui fɛɛ mli ekpɛlɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ, eheɔ nɔ ni ekɛɔ lɛ eyeɔ, ni éha eshihilɛ kɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ ekpã gbee lɛ, belɛ mɛni tsĩɔ ebaptisimɔ ni ekɛaafee ehenɔjɔɔmɔ lɛ he okadi lɛ naa mɔ? (Bɔfoi lɛ Asaji 8:34-38) Eji anɔkwale akɛ, bɔni afee ni Nyɔŋmɔ akpɛlɛ mɔ ko nɔ lɛ, esa akɛ mɔ lɛ ajɛ esuɔmɔ mli kɛ tsui ni yɔɔ miishɛɛ mli etsu enɛ he nii.—2 Korintobii 9:7.

Ekolɛ, mɛi komɛi baanu he akɛ amɛbɛ nilee ni fa bɔ ni no aaaha amɛjɔɔ amɛwala nɔ amɛha Nyɔŋmɔ. Shi mɔ fɛɛ mɔ ni jeɔ shihilɛ gbɛ ko shishi ehee lɛ bɛ nilee ni fa yɛ he. Mɛɛ nitsulɔ ko ni he esa baanyɛ akɛɛ akɛ ele nitsumɔ lɛ mli nibii ni ele ŋmɛnɛ lɛ momo dani eje ekasemɔ shishi? Ákɛ aaakpɛ yiŋ ni asɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ biɔ ni aná Biblia mli shishijee tsɔɔmɔi kɛ shishitoo mlai ahe nilee, ni nɔ ni fata he ji anɔkwale mli ni aaajɛ ni ahi shi yɛ no naa.

Ani mɛi komɛi tsiɔ amɛyiŋkpɛɛ lɛ amɛtoɔ kɛ gbeyeishemɔ akɛ ekolɛ amɛnyɛŋ he nii amɛtsu? Adesai ashiwoi babaoo ni akɛ he woɔ mli lɛ bafeɔ nɔ ko ni akɛ nilee susuɔ he waa akɛ ebaanyɛ eye omanye lo. Ekolɛ nuu ni kpɛɔ eyiŋ akɛ ebaabote gbalashihilɛ mli koni ewo shwiei lɛ baanu he akɛ ekolɛ esako ehe jogbaŋŋ, shi shiwoo ni ekɛhaa lɛ bafeɔ nɔdaamɔnɔ kɛhaa lɛ koni efee bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ. Nakai nɔŋŋ hu ekolɛ oblanyo loo oblayoo ni kpaako enine eshɛ tsɔne kudɔmɔ gbɛŋmɛɛ wolo nɔ lɛ baashe gbeyei akɛ ebaaná oshara—titri lɛ kɛ́ ele akɔntaabui ni tsɔɔ akɛ kɛ akɛaato he lɛ oblahii kɛ oblayei ni amɛji tsɔne kudɔlɔi fɔɔ oshara námɔ fe mɛi ni hiɛ efã lɛ. Shi kɛlɛ, enɛ ni ele lɛ baanyɛ aye abua lɛ, ni ebaakanya lɛ koni ekwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ kɛji eekudɔ tsɔne. Eka shi faŋŋ akɛ, tsɔne kudɔmɔ he gbɛŋmɛɛ wolo ní esumɔŋ ni enine ashɛ nɔ lɛ tsuŋ naagba lɛ he nii!

Kpɛɛ Oyiŋ Kɛha Wala!

Biblia lɛ tsɔɔ akɛ etsɛŋ kwraa ni abaajie amrɔmrɔ nɛɛ maŋkwramɔ gbɛjianɔtoo, shika helɛtemɔ, kɛ jamɔ gbɛjianɔtoo ni ehe shi yɛ je lɛŋ fɛɛ, kɛ mɛi fɛɛ ni fiɔ sɛɛ lɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Ni kɛlɛ, aŋkroaŋkroi ni ejɛ nilee mli amɛkpɛ amɛyiŋ kɛha wala ní amɛhiɔ shi yɛ naa lɛ baahi shi. Ákɛ mɛi ni akɛbaaje jeŋ hee gbɛjianɔtoo lɛ shishi lɛ, amɛbaaná gbɛfaŋnɔ yɛ shikpɔŋ lɛ ni aaasaa lɛ ni etsɔ paradeiso, tamɔ Nyɔŋmɔ shishijee yiŋtoo ji lɛ mli. Ani obaasumɔ ni okɛ ohe awo nɛkɛ nitsumɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ mli yɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ shishi?

Kɛ́ nakai ni lɛ, kpɛɛ oyiŋ akɛ obaakase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Kpɛɛ oyiŋ akɛ obaakase Nyɔŋmɔ taomɔ nii ni baaha osa ehiɛ lɛ. Kpɛɛ oyiŋ akɛ obaashɛ taomɔ nii lɛ ahe. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, kpɛɛ oyiŋ akɛ obaatsu oyiŋkpɛi lɛ he nii kɛyashi naagbee. Yɛ kukufoo mli lɛ, kpɛɛ oyiŋ kɛha wala!

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4]

Ná be ni fa ni okɛsusu yiŋkpɛi ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Kpɛlɛmɔ ŋaawoo nɔ yɛ nitsumɔ ni obaahala akɛ obaatsu lɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Mɛi ni kpɛɔ amɛyiŋ akɛ amɛbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ bianɛ lɛ baaná gbɛfaŋnɔ yɛ shikpɔŋ lɛ ni aaasaa lɛ ni etsɔ paradeiso lɛ mli