Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yei ni Ha Yehowa Tsui nya

Yei ni Ha Yehowa Tsui nya

Yei ni Ha Yehowa Tsui nya

“Yehowa atoo onii ni otsu lɛ najiaŋ, ni Yehowa . . . awoo nyɔmɔ shishiishi!”—RUT 2:12.

1, 2. Wɔbaanyɛ wɔná Biblia mli nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ yei ni ha Yehowa tsui nya lɛ ahe lɛ hesusumɔ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

NYƆŊMƆ gbeyeishemɔ kanya yei enyɔ komɛi ni amɛtse Farao ko hiɛ atua. Hemɔkɛyeli tsirɛ yoo ajwamaŋ ko ni ekɛ ewala wo oshara mli bɔni afee ni ekɛbu Israel maŋ shikpálɔi enyɔ ahe. Nilee kɛ heshibaa ni akɛtsu nii yɛ jaramɔ shihilɛ ko mli lɛ ye ebua yoo ko ni ekɛhere mɛi babaoo ayiwala, ni ekɛtsĩ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ naa kɛjɛ layisɔyeli mli. Hemɔkɛyeli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli kɛ gbɔfeemɔ mumɔ tsirɛ yoo okulafo, ni ji nyɛ ko koni ekɛ enaagbee niyenii ni eyɔɔ lɛ alɛ̀ Nyɔŋmɔ gbalɔ ko. Enɛɛmɛi ji Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnii babaoo ni kɔɔ yei ni ha Yehowa tsui nya lɛ ahe lɛ ateŋ ekomɛi kɛkɛ.

2 Bɔ ni Yehowa fee enii eha yɛ nɛkɛ yei nɛɛ ahe kɛ jɔɔmɔi ní ekɛba amɛnɔ lɛ tsɔɔ akɛ enáa mumɔŋ sui ni mɔ ko yɔɔ lɛ he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ fe nuu loo yoo ni mɔ lɛ ji. Yɛ ŋmɛnɛ jeŋ ni heloonaa nibii pii ataomɔ eyi mli obɔ nɛɛ mli lɛ, ewa akɛ mɔ ko kɛ emumɔŋ shidaamɔ aaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Shi abaanyɛ aye nakai kaa lɛ nɔ, taakɛ yei Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi akpekpei abɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ fã titri lɛ feɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Nɛkɛ Kristofoi yei nɛɛ kaseɔ yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni atsĩ amɛtã yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahemɔkɛyeli, nilee, gbɔfeemɔ, kɛ sui kpakpai krokomɛi ni amɛjie lɛ kpo lɛ. Eji anɔkwale akɛ, Kristofoi hii hu baasumɔ ni amɛkase sui ni yei ni tamɔ nɛkɛ ni hi shi yɛ blema beaŋ ni fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ jie lɛ kpo lɛ. Bɔni afee ni wɔna bɔ ni wɔɔnyɛ wɔfee enɛ kɛmɔ shi jogbaŋŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Biblia mli saji ni kɔɔ yei ni atsĩ amɛtã kɛtsɔ hiɛ lɛ ahe lɛ ahe jogbaŋŋ kɛmɔ shi.—Romabii 15:4; Yakobo 4:8.

Yei ni Tse Farao ko Hiɛ Atua

3, 4. (a) Mɛni hewɔ Shifra kɛ Pua booo Farao toi beni efã koni agbe Israel gbekɛbii hii fɛɛ ni abaafɔ lɛ? (b) Yehowa wo yeifɔyei enyɔ lɛ nyɔmɔ yɛ ekãa kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni amɛjie lɛ kpo lɛ hewɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Yɛ Nuremberg saji ni aye yɛ Germany yɛ Jeŋ Ta II sɛɛ lɛ mli lɛ, mɛi babaoo ni abu amɛ fɔ yɛ mɛi pii ni amɛgbegbee lɛ hewɔ lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛbu efɔŋ ni amɛfee lɛ bem kɛtsɔ kɛɛmɔ ni amɛkɛɛ akɛ no mli lɛ, amɛmiibo famɔi atoi kɛkɛ lɛ nɔ. Agbɛnɛ okɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ ato Israel yeifɔyei enyɔ, ni ji Shifra kɛ Pua, ní hi shi yɛ blema Mizraim yɛ Farao yiwalɔ ko ni atsĩii egbɛi atã lɛ nɔyeli beaŋ lɛ he okwɛ. Akɛni Farao miishe Hebribii ni yi faa babaoo lɛ gbeyei hewɔ lɛ, efã yeifɔyei enyɔ lɛ koni amɛkwɛ ni amɛgbe Hebri gbekɛ nuu fɛɛ gbekɛ nuu ni abaafɔ. Te yei lɛ fee amɛnii yɛ nakai yiwalɛ famɔ lɛ he amɛha tɛŋŋ? ‘Amɛfeee bɔ ni Mizraim maŋtsɛ lɛ kɛɛ amɛ lɛ, shi amɛhere gbekɛbii hii lɛ ayiwala.’ Mɛni hewɔ yei nɛɛ eŋmɛɛɛ amɛhe amɛhaaa gbɔmɔ gbeyeishemɔ lɛ? Ejaakɛ “[amɛ]yashe Nyɔŋmɔ gbeyei.”—2 Mose 1:15, 17; 1 Mose 9:6.

4 Hɛɛ, yeifɔyei lɛ yaba Yehowa abo, ni lɛ hu efee ehe “tsɛŋ” eha amɛ, ni ebu amɛhe kɛjɛ Farao mlifu lɛ mli. (2 Samuel 22:31; 2 Mose 1:18-20) Shi Yehowa jɔɔmɔ lɛ waaa jɛmɛ. Nɔ ni ekɛwo Shifra kɛ Pua nyɔmɔ ji akɛ eha amɛná amɛ diɛŋtsɛ amɛwekui. Ewo yei nɛɛ ahiɛ nyam hu kɛtsɔ amɛgbɛi kɛ nii ni amɛfee lɛ ni eha aŋmala ashwie shi yɛ e-Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ mli koni yinɔi ni baaba wɔsɛɛ lɛ akane lɛ nɔ, yɛ be mli ni akaiii Farao lɛ gbɛi dɔŋŋ.—2 Mose 1:21; 1 Samuel 2:30b; Abɛi 10:7.

5. Kristofoi yei babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ jieɔ Shifra kɛ Pua su lɛ nɔŋŋ eko kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te Yehowa baawo amɛ nyɔmɔ eha tɛŋŋ?

5 Ani ayɛ yei ni tamɔ Shifra kɛ Pua ŋmɛnɛ? Hɛɛ, ekomɛi yɛ! Daa afi lɛ, yei akpei abɔ ni tamɔ nakai lɛ shiɛɔ Biblia mli shɛɛ sane ni haa wala lɛ ni amɛsheee gbeyei yɛ shikpɔji ni “maŋtsɛ lɛ akpɔ lɛ” egu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ nɔ lɛ anɔ, ni no hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛheyeli loo amɛwala po woɔ oshara mli. (Hebribii 11:23; Bɔfoi lɛ Asaji 5:28, 29) Akɛni suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ naanyo tsirɛɔ amɛ hewɔ lɛ, nakai yei ni yɔɔ ekãa lɛ haaa mɔ ko atsĩ amɛnaa ni amɛkagba mɛi krokomɛi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Kristofoi yei babaoo kɛ shitee-kɛ-woo kɛ yiwaa kpeɔ. (Marko 12:30, 31; 13:9-13) Taakɛ eji yɛ Shifra kɛ Pua gbɛfaŋ lɛ, Yehowa le nɛkɛ yei kpakpai ni yɔɔ ekãa nɛɛ anitsumɔi lɛ jogbaŋŋ, ni ebaajie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha amɛ lɛ kpo etsɔɔ kɛtsɔ amɛgbɛi ni ebaabaa yi yɛ ‘ewala wolo’ lɛ mli, kɛji amɛye lɛ anɔkwa kɛyashi naagbee lɛ nɔ.—Filipibii 4:3; Mateo 24:13.

Tsutsu Yoo Ajwamaŋ ko Ha Yehowa Tsui Nya

6, 7. (a) Mɛni Rahab le yɛ Yehowa kɛ ewebii lɛ ahe, ni mɛɛ gbɛ nɔ nilee nɛɛ na enɔ hewalɛ yɛ? (b) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ woo haa Rahab yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. lɛ, yoo ajwamaŋ ko ni atsɛɔ lɛ Rahab hi Kanaan maŋtiase ni ji Yeriko lɛ mli. Ekã shi faŋŋ akɛ Rahab ji yoo ni le nii jogbaŋŋ. Beni Israelbii maŋ shikpálɔi enyɔ tee ni amɛyaba abo yɛ eshia lɛ, enyɛ́ egba amɛ Israel naakpɛɛ shimɔ kɛmiijɛ Mizraim lɛ he saji fitsofitso, eyɛ mli moŋ akɛ enɛ ba afii 40 ni eho nɛ! Agbɛnɛ hu, ele kunim srɔtoi ni etsɛko tsɔ ní Israelbii lɛ ye yɛ Amorbii a-Maŋtsɛmɛi ni ji Sihon kɛ Og nɔ lɛ. Kadimɔ bɔ ni nakai nilee lɛ sa ehe eha. Ekɛɛ maŋ shikpálɔi lɛ akɛ: “Mile akɛ Yehowa eŋɔ shikpɔŋ lɛ eha nyɛ, . . . ejaakɛ Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ kɛ shikpɔŋ ni yɔɔ shishi lɛ nɔ.” (Yoshua 2:1, 9-11) Hɛɛ, nɔ ni Rahab kase yɛ Yehowa he kɛ nibii ni efee eha Israelbii lɛ sa etsui he waa ni eha ená emli hemɔkɛyeli.—Romabii 10:10.

7 Rahab hemɔkɛyeli lɛ tsirɛ lɛ ni efee nii. Ehere Israel maŋ shikpálɔi lɛ “hejɔlɛ naa,” ni ebo amɛ gbɛtsɔɔmɔi ní hereɔ mɔ yiwala lɛ toi beni Israel tutua Yeriko lɛ. (Hebribii 11:31; Yoshua 2:18-21) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Rahab hemɔkɛyeli nitsumɔi lɛ ha Yehowa tsui nya, ejaakɛ etsirɛ Kristofonyo kaselɔ Yakobo ni ekɛ egbɛi fata Abraham, Nyɔŋmɔ naanyo lɛ gbɛi he akɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni esa akɛ Kristofoi akase. Yakobo ŋma akɛ: “Nakai nɔŋŋ Rahab, ajwamaŋ lɛ hu, ani jeee nitsumɔi amli ajɛ abu lɛ bem, beni ehere bɔfoi lɛ atuu ni ejie amɛ gbɛ kɛtsɔ gbɛ kroko nɔ lɛ?”—Yakobo 2:25.

8. Yehowa jɔɔ Rahab yɛ ehemɔkɛyeli kɛ toiboo ni efee lɛ hewɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Yehowa jɔɔ Rahab yɛ gbɛ̀i babaoo anɔ. Jɔɔmɔi nɛɛ ateŋ ekome ji akɛ, etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebaa lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni baba abo yɛ eshia lɛ yi—ni ji, “etsɛ we lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ.” Kɛkɛ ni eŋmɛ mɛnɛɛmɛi agbɛ ni amɛhi “Israel teŋ,” he ni akɛ amɛ baaye tamɔ maŋbii lɛ yɛ lɛ. (Yoshua 2:13; 6:22-25; 3 Mose 19:33, 34) Shi jeee fɛɛ nɛ. Yehowa kɛ anunyam hu duro Rahab ni ebatsɔ Yesu Kristo blemanyɛ. Mɛɛ mlihilɛ ni yɔɔ naakpɛɛ po ajie lɛ kpo atsɔɔ yoo ni tsutsu ko lɛ, eji Kanaannyo amaga jalɔ lɛ nɛkɛ! *Lala 130:3, 4.

9. Su ni Yehowa jie lɛ kpo yɛ Rahab kɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi yei komɛi ahe lɛ baanyɛ awo yei komɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Taakɛ Rahab ji lɛ, Kristofoi yei komɛi ni hi shi kɛjɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ ekpoo jeŋba shara shihilɛ bɔni afee ni amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ. (1 Korintobii 6:9-11) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amɛteŋ mɛi komɛi dara yɛ shihilɛ ni tamɔ nɔ ni yɔɔ blema Kanaan, he ni jeŋba shara he shi waa yɛ ni abu lɛ po akɛ ejeee nɔ ko lɛ nɔŋŋ mli. Ni kɛlɛ, akɛni hemɔkɛyeli ni damɔ Ŋmalɛi lɛ amli anɔkwa nilee nɔ lɛ tsirɛ amɛ hewɔ lɛ, amɛtsake amɛshihilɛ gbɛ̀i lɛ. (Romabii 10:17) No hewɔ lɛ, abaanyɛ akɛɛ yɛ nakai yei lɛ ahe akɛ “efeee Nyɔŋmɔ hiɛgbele akɛ aaatsɛ lɛ amɛ-Nyɔŋmɔ.” (Hebribii 11:16) Mɛɛ woo po nɛ!

Ajɔɔ Lɛ yɛ Enilee lɛ Hewɔ

10, 11. Mɛɛ saji ni kɔɔ Nabal kɛ David he tsirɛ Abigail ni efee nii?

10 Yei anɔkwafoi babaoo ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ jie nilee su kpo yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ, ni eha amɛfee mɛi ni jara wa kɛha Yehowa webii lɛ. Yei nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Abigail, ni ji Israelnyo shikpɔŋtsɛ niiatsɛ Nabal ŋa lɛ. Abigail nilee lɛ ha ahere mɛi ayiwala, ni etsĩ David, ni ji Israel wɔsɛɛ be mli maŋtsɛ lɛ naa koni ekaye la yi sɔ̃. Wɔbaanyɛ wɔkane sane ni kɔɔ Abigail he lɛ yɛ nɔ ni aŋma yɛ 1 Samuel yitso 25 lɛ.

11 Taakɛ sane lɛ jeɔ shishi lɛ, David kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ eyabɔ nsra yɛ Nabal tooi akui lɛ amasɛi, ni ji tooi akui ni amɛbuɔ amɛhe leebi kɛ nyɔɔŋ ni amɛheee nɔ ko yɛ mlihilɛ ni amɛyɔɔ kɛha amɛnyɛmi Israelnyo, ni ji Nabal lɛ hewɔ. Beni David niyenii tãa lɛ, etsu oblahii nyɔŋma kɛtee koni amɛyabi Nabal niyenii. Agbɛnɛ Nabal ená hegbɛ ni ekɛaatsɔɔ hiɛsɔɔ ni eyɔɔ kɛha David koni ewo ehiɛ nyam akɛ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu. Shi Nabal efeee nakai. Ekɛ mlifu ni naa wa sopa David, ni eshwie oblahii lɛ kɛ amɛniji nyɔŋma kɛtee. Beni David nu enɛ he lɛ, ebua hii 400 ní ewula amɛhe kɛ tawuu nibii naa, ni amɛyi mli koni amɛyatɔ owele. Abigail nu bɔ ni ewu kɛ mlifu fee nii lɛ he, ni ekɛ nilee fee nii oya kɛkpata David kɛtsɔ mlihilɛ mli ní ejɛ ní ekɛ nibii maje lɛ lɛ nɔ. No sɛɛ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ hu etee David ŋɔɔ.—Kuku 2-20.

12, 13. (a) Abigail tsɔɔ akɛ ele nii ni agbɛnɛ hu eyeɔ Yehowa kɛ mɔ ni efɔ lɛ mu lɛ anɔkwa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni Abigail fee beni eku esɛɛ kɛtee shia lɛ, ni te nibii tee nɔ eha lɛ tɛŋŋ?

12 Beni Abigail kɛ David kpe lɛ, heshibaa mli ni ejɛ ekɛkpa lɛ fai kɛha mɔbɔnalɛ lɛ tsɔɔ bulɛ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Yehowa baama shia ni ma shi shiŋŋ aha minuŋtsɔ; ejaakɛ minuŋtsɔ wuɔ Yehowa tai lɛ,” ni ekɛfata he akɛ, Yehowa baafee David hiɛnyiɛlɔ yɛ Israel fɛɛ nɔ. (Kuku 28-30) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Abigail jie ekãa falɛ ko kpo kɛtsɔ kɛɛmɔ ni ekɛɛ David akɛ kɛ́ eyeee oweletɔɔ sɛɛ ní etiuɔ lɛ nɔ lɛ, ebaaha eye la yi sɔ̃ lɛ nɔ. (Kuku 26, 31) Abigail heshibaa, bulɛ ni mli kwɔ ni ejie lɛ kpo, kɛ nii ahesusumɔ ni mli ka shi faŋŋ lɛ ha David hiɛ ba ehe nɔ. Ehere nɔ akɛ: “Aaajɔɔ Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsuo ni okɛ mi bakpe ŋmɛnɛ nɛɛ; ni aaajɔɔ onilee nɛɛ, ni aaajɔɔ bo diɛŋtsɛ akɛ ŋmɛnɛ otsĩ minaa ni mikaye lá ko yi sɔ̃.”—Kuku 32, 33.

13 Beni Abigail ku esɛɛ kɛtee shia lɛ, ekɛ ekãa tao koni ekɛɛ ewu lɛ nikeenii ní etee ekɛyaha David lɛ he sane. Shi kɛlɛ, beni ena lɛ lɛ “etɔ dãa kpɔtɔɔ.” No hewɔ lɛ, emɛ kɛyashi ehiɛ tserɛ lɛ kɛkɛ ni ekɛɛ lɛ. Te Nabal fee enii eha tɛŋŋ? Ehe jɔ̃ ehe aahu akɛ ebafee tamɔ mɔ ko ni miiye kuumɔ hela. Gbii nyɔŋma sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tswa lɛ nɔ̃ ni egbo. Beni David nu Nabal gbele lɛ he lɛ, ebi Abigail ní eka shi faŋŋ akɛ eyɔɔ ehe miishɛɛ kɛ bulɛ ni mli kwɔ lɛ suɔmɔ. Abigail kpɛlɛ David nibimɔ lɛ nɔ.—Kuku 34-42.

Ani Obaanyɛ Ofee Tamɔ Abigail?

14. Mɛɛ sui ní Abigail yɔɔ ekolɛ, wɔbaasumɔ ni wɔwo yɛ gbɛ ni da nɔ?

14 Ani nyɛmiina sui komɛi yɛ Abigail he ni nyɛ—hii kɛ agbɛnɛ hu yei—baasumɔ ni nyɛwo yɛ gbɛ ni da nɔ? Ekolɛ, oosumɔ ni okɛ hiɛshikamɔ kɛ nilee atsu nii kɛji naagbai te shi. Aloo ekolɛ, oosumɔ ni owie yɛ naajɔlɛ kɛ nilee mli beni mɛi krokomɛi ní ebɔle bo lɛ amli efu waa lɛ. Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni hewɔ osɔleee ohaaa Yehowa yɛ sane lɛ he? Ewo shi akɛ ekɛ nilee, sɛɛyoomɔ, kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ baaha mɛi fɛɛ ni ‘yaa nɔ amɛbiɔ yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ.’—Yakobo 1:5, 6; Abɛi 2:1-6, 10, 11.

15. Mɛɛ shihilɛi amli ehe hiaa titri ni Kristofoi yei ajie sui ni Abigail jie lɛ kpo lɛ yɛ?

15 Nakai sui kpakpai lɛ ahe miihia yoo ni kɛ wu ni heee yeee ni booo Biblia mli shishitoo mlai atoi tsɔ̃ loo ebooo toi kwraa lɛ yɔɔ lɛ titri. Ekolɛ, enuɔ dãa fe nine. Hiɛnɔkamɔ ji akɛ, hii nɛɛ baatsake amɛgbɛ̀i. Mɛi babaoo efee nakai—ni bei pii lɛ, kɛtsɔ amɛŋamɛi lɛ amlijɔlɛ, bulɛ ni mli kwɔ kɛ jeŋba ni he tse lɛ nɔ.—1 Petro 3:1, 2, 4.

16. Bɔ fɛɛ bɔ ni Kristofonyo yoo ko shihilɛ ji yɛ shia lɛ, te eeefee tɛŋŋ etsɔɔ akɛ ebuɔ ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ akɛ ejara wa fe nɔ fɛɛ nɔ lɛ?

16 Naagba fɛɛ naagba ni ehe baahia ni oto otsui shi yɛ mli yɛ shia lɛ, kaimɔ akɛ Yehowa efee klalo be fɛɛ be akɛ ebaaye ebua bo. (1 Petro 3:12) No hewɔ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ koni owaje ohe yɛ mumɔŋ. Sɔlemɔ obi nilee kɛ tsui ni mli jɔ. Hɛɛ, tsi obɛŋkɛ Yehowa kɛtsɔ daa Biblia mli nikasemɔ, sɔlemɔ, sane nɔjwɛŋmɔ, kɛ nanemɛi Kristofoi anaanyobɔɔ nɔ. Abigail haaa bɔ ni ewu lɛ kwɛɔ nii yɛ heloo naa lɛ aná suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ su ni ehiɛ yɛ etsuji ni efɔ amɛ mu lɛ ahe lɛ nɔ hewalɛ. Efee nii yɛ jalɛ shishitoo mlai anaa. Yɛ shia ni wu lɛ ji Nyɔŋmɔ tsulɔ ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ mli po lɛ, Kristofonyo ŋa lɛ yɔseɔ akɛ ehe miihia ni eya nɔ etsu nii waa bɔni afee ni etswa lɛ diɛŋtsɛ emumɔŋ shidaamɔ ema shi ni ehiɛ mli. Eji anɔkwale akɛ, Ŋmalɛ naa gbɛnaa nii kã wu lɛ nɔ akɛ etsu eŋa lɛ mumɔŋ kɛ helooŋ hiamɔ nii ahe nii, shi yɛ naagbee kwraa lɛ, esa akɛ ŋa lɛ kɛ “gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ” atsu ‘lɛ diɛŋtsɛ eyiwalaheremɔ lɛ he nii.’—Filipibii 2:12; 1 Timoteo 5:8.

Enine Shɛ “Gbalɔ Nyɔmɔwoo” Nɔ

17, 18. (a) Mɛɛ hemɔkɛyeli he kaa ni ekaaa Zarefat yoo okulafo lɛ kɛkpe? (b) Te yoo okulafo lɛ here Elia nibimɔ lɛ nɔ eha tɛŋŋ, ni Yehowa wo lɛ nyɔmɔ yɛ enɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ekwɛ yoo okulafo ohiafo ko yɛ gbalɔ Elia be lɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ mɛi ni fiɔ anɔkwa jamɔ sɛɛ kɛtsɔ amɛhe ni amɛkɛhaa kɛ amɛnii ni amɛyɔɔ ni amɛkɛhaa lɛ nɔ lɛ waa. Akɛni nugbɔ enɛɛɛ be kakadaŋŋ yɛ Elia gbii lɛ amli hewɔ lɛ, hɔmɔ ye mɛi babaoo, ni yoo okulafo ko kɛ ebinuu fioo ni yɔɔ Zarefat lɛ fata he. Beni niyenii ni amɛyɔɔ lɛ fɛɛ heɔ atã lɛ, amɛná gbɔ—gbalɔ Elia. Ebi nɔ ko ni bei pii lɛ efɔɔɔ kaa. Eyɛ mli akɛ ele yoo lɛ naagba lɛ moŋ, shi ekɛɛ yoo lɛ koni ekɛ enaagbee mu kɛ mamu ni eyɔɔ lɛ afee ‘kaka fioo ko’ eha lɛ. Shi ekɛfata he akɛ: “Ejaakɛ bɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, kɛɛ nɛ: Mamu kɛ gbɛ́ lɛ etãŋ, ni mu kɛ tɔ lɛ hu sɛɛ efoŋ aahu kɛyashi gbi nɔ ni Yehowa aaaha nugbɔ abanɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ!”—1 Maŋtsɛmɛi 17:8-14.

18 Kulɛ, te obaahere nakai nibimɔ ni efɔɔɔ kaa kwraa lɛ nɔ oha tɛŋŋ? Ekolɛ, akɛni Zarefat yoo okulafo lɛ yɔse faŋŋ akɛ Elia ji Yehowa gbalɔ hewɔ lɛ, “eyafee bɔ ni Elia kɛɛ lɛ.” Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa here egbɔfeemɔ lɛ nɔ yɛ? Etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ elɛ̀ yoo lɛ, ebinuu lɛ, kɛ Elia yɛ hɔmɔ be lɛ mli. (1 Maŋtsɛmɛi 17:15, 16) Hɛɛ, Yehowa ha Zarefat yoo okulafo lɛ ná “gbalɔ nyɔmɔwoo,” eyɛ mli moŋ akɛ ejeee Israelnyo. (Mateo 10:41) Nyɔŋmɔ Bi lɛ hu jie yoo okulafo nɛɛ yi beni etsĩ etã akɛ nɔkwɛmɔnɔ yɛ emaŋbii, ni ji Nazaretbii ni ejieee hemɔkɛyeli kpo lɛ ahiɛ lɛ.—Luka 4:24-26.

19. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Kristofoi yei babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ jieɔ Zarefat yoo okulafo lɛ mumɔ lɛ eko kpo yɛ, ni te Yehowa buɔ mɛnɛɛmɛi ehaa tɛŋŋ?

19 Ŋmɛnɛ, Kristofoi yei babaoo jieɔ Zarefat yoo okulafo lɛ mumɔ lɛ eko kpo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, daa otsi lɛ, Kristofoi nyɛmimɛi yei ni efeee pɛsɛmkunya—ni amɛteŋ mɛi babaoo ji ohiafoi kɛ mɛi ni yɔɔ weku ni amɛmiikwɛ—lɛ feɔ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi agbɔ. Mɛi krokomɛi hu kɛ be-fɛɛ sɔɔlɔi ni yɔɔ he ni amɛyɔɔ lɛ yeɔ nii, amɛyeɔ amɛbuaa mɛi ni ehia amɛ lɛ, loo amɛkɛ amɛhe kɛ nii ni amɛyɔɔ lɛ haa kɛfiɔ Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ sɛɛ yɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ. (Luka 21:4) Ani Yehowa naa afɔleshaai ni tamɔ enɛɛmɛi? Hɛɛ, kɛ nɔmimaa! “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ, ni nyɛkɛsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ni nyɛsaa nyɛsɔmɔɔ amɛ lolo lɛ.”—Hebribii 6:10.

20. Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, yei babaoo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ná hegbɛ ni amɛsɔmɔ Yesu kɛ ebɔfoi lɛ. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni fee ni yei nɛɛ ha Yehowa tsui nya lɛ he, ni wɔbaasusu ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yei ni sɔmɔɔ Yehowa kɛ amɛtsui fɛɛ, yɛ jaramɔ shihilɛi amli po lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ ahe.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 8 Yesu wekukpaa ni Mateo ŋma lɛ tsĩ yei ejwɛ agbɛi atã—Tamar, Rahab, Rut, kɛ Maria. Abuɔ amɛ fɛɛ waa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli.—Mateo 1:3, 5, 16.

Kɛha Emlitĩi

• Mɛɛ gbɛ nɔ yei ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ha Yehowa tsui nya yɛ?

• Shifra kɛ Pua

• Rahab

• Abigail

• Zarefat yoo okulafo lɛ

• Nɔkwɛmɔnii ni yei nɛɛ fee amɛfɔ̃ shi lɛ hesusumɔ baanyɛ aye abua wɔ aŋkroaŋkro yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Tsɔɔmɔ mli.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Yei anɔkwafoi babaoo esɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ “maŋtsɛ lɛ akpɔ lɛ” fɛɛ sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛni hewɔ Rahab ji mɔ ko ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa he nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛɛ sui ni Abigail jie lɛ kpo obaasumɔ ni okase?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Kristofoi yei babaoo jieɔ Zarefat yoo okulafo lɛ mumɔ lɛ eko kpo ŋmɛnɛ