Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Obaanyɛ Ohe Oye akɛ Shikpɔŋ lɛ Baatsɔ Paradeiso?

Ani Obaanyɛ Ohe Oye akɛ Shikpɔŋ lɛ Baatsɔ Paradeiso?

Ani Obaanyɛ Ohe Oye akɛ Shikpɔŋ lɛ Baatsɔ Paradeiso?

MƐI fioo pɛ heɔ amɛyeɔ akɛ be ko baashɛ ni shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso. Mɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ eyaŋ nɔ ehiŋ shi dɔŋŋ. Taakɛ wolo ni ji The Sacred Earth, ni Brian Leigh Molyneaux ŋma lɛ tsɔɔ mli lɛ, nɛkɛ shikpɔŋ kutruku nɛɛ ba shihilɛ mli kɛtsɔ ‘jeŋ muu fɛɛ fɛmɔ kpele ko ni ba’ yɛ afii akpekpei abɔ ni eho lɛ mli lɛ nɔ. Ni mɛi pii heɔ amɛyeɔ akɛ, kɛji adesa diɛŋtsɛ fiteee shikpɔŋ lɛ, ekolɛ yɛ naagbee lɛ, no kɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ “baatsɔ tamɔ bɔɔlu ko ni miisere yɛ la mli.”

John Milton, ni eji Ŋleshi lalafoo wiemɔ ŋmalɔ ko ni hi shi yɛ afii ohai 17 lɛ mli lɛ naaa nɔ̃ fɔŋ gbɛkpamɔ he susumɔi ni tamɔ nɛkɛ. Yɛ elalafoo wiemɔ wolo ni ji Paradise Lost lɛ mli lɛ, eŋma akɛ Nyɔŋmɔ bɔ shikpɔŋ lɛ koni etsɔ paradeiso shihilɛhe kɛha adesai aweku lɛ. Nakai shishijee Paradeiso lɛ laaje. Kɛlɛ, Milton he eye akɛ abaasaa akɛba ekoŋŋ—ni ákɛ, be ko baashɛ ni kpɔlɔ ni ji Yesu Kristo “baawo enɔkwafoi lɛ anyɔmɔ, ni ebaahere amɛ kɛya paradeiso . . . yɛ Ŋwɛi loo yɛ Shikpɔŋ nɔ.” Milton kɛ nɔmimaa jaje akɛ: “Nakai beaŋ lɛ, Shikpɔŋ lɛ fɛɛ baatsɔ Paradeiso.”

Paradeiso—Yɛ Ŋwɛi loo yɛ Shikpɔŋ Nɔ?

Jamɔi amli bii pii hiɛ Milton susumɔ lɛ nɔŋŋ eko akɛ amɛnine baashɛ nyɔmɔwoo ko nɔ yɛ naagbee mli yɛ gbeyei kɛ dɔlɛ nibii ni ehe bahia ni amɛkpee naa yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ hewɔ. Shi nɛgbɛ amɛbaaná nakai nyɔmɔwoo lɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ? Ani amɛbaaná “yɛ Ŋwɛi loo yɛ Shikpɔŋ nɔ”? Kɛha mɛi komɛi lɛ, shikpɔŋ lɛ he baaa sane lɛ mli. Amɛkɛɔ akɛ, mɛi baaná “paradeiso” mli ŋɔɔmɔ beni amɛshi shikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛyahi mumɔŋ shihilɛ mli yɛ ŋwɛi lɛ sɛɛ.

C. McDannell kɛ B. Lang tsɔɔ yɛ wolo ni amɛŋma ni ji Heaven—A History lɛ mli akɛ, Irenaeus, ni eji Nyɔŋmɔ jamɔ he nilelɔ ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 200 lɛ mli lɛ he eye akɛ shihilɛ yɛ paradeiso ni akɛba ekoŋŋ lɛ mli lɛ “baŋ mli yɛ ŋwɛi shihilɛhe ko ni yɔɔ shɔŋŋ, shi moŋ ebaaba mli yɛ shikpɔŋ nɔ.” Taakɛ wolo lɛ tsɔɔ mli lɛ, eyɛ mli akɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi tamɔ John Calvin kɛ Martin Luther ná hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi moŋ, shi amɛhe amɛye hu akɛ “Nyɔŋmɔ baafee shikpɔŋ lɛ ehee.” Jamɔi krokomɛi amli bii yɛ hemɔkɛyelii ni tamɔ nakai nɔŋŋ. McDannell kɛ Lang kɛɛ hu akɛ Yudafoi komɛi he amɛye akɛ yɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ be ni eto lɛ mli lɛ, “abaajie” adesai amanehului fɛɛ “kɛya, ni abaahi shihilɛ ni eye emuu mli yɛ shikpɔŋ nɔ.” The Encyclopaedia of Middle Eastern Mythology and Religion lɛ kɛɛ akɛ: Taakɛ Persiabii ablema hemɔkɛyeli tsɔɔ lɛ, “abaasaa akɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ ha kɛjɛ shishijee lɛ aba ekoŋŋ, ni gbɔmɛi baahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli ekoŋŋ.”

Mɛni ba paradeiso hiɛnɔkamɔ lɛ nɔ? Ani ato wɔshihilɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he gbɛjianɔ akɛ efee be kukuoo ko nɔ̃ kɛkɛ? Taakɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Yudanyo jeŋ nilelɔ Philo he eye lɛ, ani esa akɛ efee gbɛfãa kɛmiiya mumɔŋ shihilɛ ko mli lɛ mli “be kukuoo shihilɛ ko, ní bei pii lɛ emli eyi obɔ kɛ amanehului”? Aloo Nyɔŋmɔ yɛ nɔ kroko yɛ ejwɛŋmɔ mli beni ebɔ shikpɔŋ lɛ ni ekɛ adesai wo nɔ yɛ paradeiso shihilɛi amli lɛ? Ani adesai baanyɛ aná anɔkwa mumɔŋ shihilɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli kɛ paradeiso yɛ biɛ yɛ shikpɔŋ nɔ? Mɛni hewɔ opɛiii nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ sane nɛɛ he lɛ mli okwɛɛɛ? Ekolɛ, bo hu obaamu sane naa taakɛ mɛi akpekpei abɔ efee momo lɛ akɛ, nilee diɛŋtsɛ yɛ hemɔkɛyeli ni aaaná yɛ paradeiso ni akɛbaaba ekoŋŋ lɛ mli lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]

Lalafoo wiemɔ ŋmalɔ John Milton he eye akɛ nine baasaa ashɛ Paradeiso nɔ ekoŋŋ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 2 lɛ Jɛ]

COVER: Earth: U.S. Fish & Wildlife Service, Washington, D.C./NASA

[Hei ni Mfonirii ni yɔɔ baafa 3 lɛ Jɛ]

Shikpɔŋ: U.S. Fish & Wildlife Service, Washington, D.C./NASA; John Milton: Leslie’s