Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nii ni Wɔɔkase Kɛjɛ Yesu Shikpɔŋ nɔ Weku lɛ Mli

Nii ni Wɔɔkase Kɛjɛ Yesu Shikpɔŋ nɔ Weku lɛ Mli

Nii ni Wɔɔkase Kɛjɛ Yesu Shikpɔŋ nɔ Weku lɛ Mli

MƐNI ole yɛ Yesu weku kɔkrɔɔ lɛ, mɛi ni ekɛhi shi kɛyashi abaptisi lɛ, kɛ eklɛŋklɛŋ afii 30 shihilɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he? Mɛni saji ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli lɛ kɛɔ wɔ? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ eweku lɛ mli ni wɔɔpɛi lɛ mli? Hetooi lɛ ahe baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha bo.

Kɛ aaawie lɛ, ani afɔ́ Yesu awo weku ko ni yɔɔ nii babaoo mli? No mli lɛ, Yosef ni ŋɔ lɛ efee ebi lɛ tsu nii akɛ kapintɛfonyo. Enɛ biɔ nitsumɔ ni akɛ hewalɛ babaoo tsuɔ, ni bei pii lɛ tsei ni afolɔɔ ashwieɔ shi kɛha nitsumɔ fata he. Beni Yesu shikpɔŋ nɔ fɔlɔi lɛ tee Yerusalem aaafee gbii 40 yɛ efɔmɔ sɛɛ lɛ, amɛkɛ afɔleshaa ni Mla lɛ biɔ lɛ yahã. Ani amɛkɛ kosɛɛ okpo loo okpo bi fata too gwantɛŋ lɛ he kɛyaha taakɛ atsɔɔ faŋŋ yɛ Mla lɛ mli lɛ? Dabi. Etamɔ nɔ ni amɛnyɛɛɛ ni amɛkɛ nakai afɔleshaa lɛ ahã. Shi kɛlɛ, Mla lɛ yɛ gbɛjianɔtoo kɛha ohiafoi. Yɛ nakai gbɛjianɔtoo lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yosef kɛ Maria kɛ “kosɛɛ okpoi enyɔ aloo shia okpoi bibii enyɔ” hã. Kooloi ni jara waaa ni amɛkɛha lɛ tsɔɔ akɛ amɛji weku ko ni bɛ nɔ ko tsɔ.—Luka 2:22-24; 3 Mose 12:6, 8.

Obaana akɛ afɔ́ Yesu Kristo, mɔ ni baaye adesai fɛɛ anɔ wɔsɛɛ lɛ awo mɛi ni baa shi, mɛi ni esa akɛ amɛtsu nii dɛŋdɛŋ dani amɛnine ashɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ anɔ lɛ ateŋ. Eda ni ebatsɔ kapintɛfonyo taakɛ etsɛ ni ŋɔ lɛ efee ebi lɛ ji lɛ. (Mateo 13:55; Marko 6:3) Biblia lɛ kɛɔ akɛ “lɛ [Yesu] ni ji niiatsɛ” akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ ni yɔɔ hewalɛ yɛ ŋwɛi lɛ ‘batsɔ ohiafo’ yɛ wɔ hewɔ. Eŋɔ hegbɛ ko ni baa shi akɛ adesa, ni eda yɛ weku ko ni abuuu amɛ lɛ mli. (2 Korintobii 8:9; Filipibii 2:5-9; Hebribii 2:9) Afɔ́ɔɔ Yesu awooo weku ko ni yɔɔ nii babaoo mli, ni ekolɛ enɛ ha mɛi komɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ lɛ. Bɔ ni mɛi buɔ lɛ amɛhaa yɛ shihilɛ mli lɛ gbalaaa amɛjwɛŋmɔ kɛjɛɛɛ ehe. Amɛhiɛ baanyɛ asɔ lɛ yɛ etsɔɔmɔi lɛ ahewɔ, yɛ esui ni asumɔɔ lɛ ahewɔ, kɛ agbɛnɛ yɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahewɔ. (Mateo 7:28, 29; 9:19-33; 11:28, 29) Wɔbaanyɛ wɔna Yehowa Nyɔŋmɔ nilee lɛ yɛ gbɛ ni eŋmɛ ni eha afɔ́ Yesu yɛ weku folo ko kɛkɛ mli lɛ mli.

Agbɛnɛ nyɛhaa wɔsusua Yesu weku lɛ mli bii lɛ ahe, koni wɔkwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛŋɔɔ.

Yosef—Nuu Jalɔ

Beni Yosef na akɛ yoo ni ekɛ lɛ baahi shi lɛ hiɛ musu “ni amɛnako amɛbakpe lɛ,” ekolɛ ehao lɛ waa ejaakɛ ewa akɛ eeehala suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Maria lɛ kɛ nɔ ni abaanyɛ asusu he akɛ eji jeŋba shara lɛ amli ekome. Shihilɛ lɛ fɛɛ tamɔ nɔ ni aatsĩ hegbɛ ni eyɔɔ akɛ ebaatsɔ ewu yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ naa. Yɛ egbii lɛ amli lɛ, abuɔ yoo ni atsɛ ehe baa lɛ tamɔ nuu lɛ ŋa nɔŋŋ. Beni Yosef susu sane lɛ he lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaashwie Maria yɛ teemɔŋ bɔni afee ni eye ehe kɛjɛ tɛi ni abaatswia lɛ akɛ gbalafitelɔ lɛ mli.—Mateo 1:18; 5 Mose 22:23, 24.

Kɛkɛ ni ŋwɛibɔfo ko jie ehe kpo etsɔɔ Yosef yɛ lamɔ mli akɛ: “Kaashe oŋa Maria lɛ ŋɔɔ gbeyei, shi hɔ ni ehiɛ nɛɛ ejɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛŋ; ebaafɔ binuu, ni ooowo lɛ gbɛi akɛ Yesu, ejaakɛ lɛ ebaahere emaŋ lɛ yiwala kɛjɛ amɛhe eshai lɛ amli.” Beni Yosef nine shɛ nakai gbɛtsɔɔmɔ lɛ nɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, etsu he nii pɛpɛɛpɛ ni eŋɔ Maria kɛtee shia.—Mateo 1:20-24.

Yɛ yiŋkpɛɛ nɛɛ hewɔ lɛ, nakai nuu jalɔ kɛ anɔkwafo lɛ kɛ ehe wo gbalɛ mlibaa ni kɔɔ nɔ ni Yehowa wie kɛtsɔ gbalɔ Yesaia nɔ lɛ he lɛ mli akɛ: “Naa, oblayoo fro aaaná musu ni eeefɔ́ binuu, ni eeetsɛ́ egbɛi Imanuel.” (Yesaia 7:14) Eyɛ faŋŋ akɛ Yosef ji mumɔŋ gbɔmɔ ni jie hiɛsɔɔ kpo yɛ hegbɛ ni ená akɛ eŋɔ mɔ ni baatsɔ Mesia lɛ akɛ ebinuu lɛ mli, eyɛ mli moŋ akɛ Maria kromɔbi lɛ ebafeŋ enɔ̃.

Yosef tsi ehe kɛjɛ ekɛ Maria teŋ bɔlɛnamɔ he kɛyashi beni efɔ́ ebinuu lɛ. (Mateo 1:25) Kɛha mɛi enyɔ ni ebote gbalashihilɛ mli etsɛko nɛɛ lɛ, henaatsĩi kɛmiijɛ bɔlɛnamɔ he baafee kaa diɛŋtsɛ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ amɛsumɔɔɔ ni naataamɔ ko aba yɛ mɔ ni abifao lɛ Tsɛ baaji lɛ he. Mɛɛ henɔyeli he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni yɔɔ naakpɛɛ enɛ ji nɛkɛ! Yosef kɛ mumɔŋ nii ni jara wa ye lɛ diɛŋtsɛ ehelooŋ akɔnɔi ahiɛ.

Yosef nine shɛ ŋwɛibɔfoi agbɛtsɔɔmɔ nɔ shii ejwɛ sɔŋŋ yɛ bɔ ni ebaatsɔse binuu ni eŋɔ lɛ akɛ ebi nɛɛ eha. Gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ amli etɛ kɔɔ he ni esa akɛ atsɔse gbekɛ lɛ yɛ lɛ he. Toiboo ni aaafee amrɔ nɔŋŋ he miihia kɛha gbekɛ lɛ yibaamɔ. Yɛ shihilɛi lɛ fɛɛ amli lɛ, Yosef fee nii amrɔ nɔŋŋ, ni klɛŋklɛŋ lɛ, eŋɔ gbekɛ bibioo lɛ kɛtee Mizraim, ni no sɛɛ lɛ amɛku amɛsɛɛ kɛba Israel. Enɛ bu Yesu ni edako lɛ he kɛjɛ hiɛkpatamɔ ni Herode kɛba abifabii anɔ lɛ he. Kɛfata he lɛ, toiboo ni Yosef fee lɛ ha gbalɛi srɔtoi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ ba mli.—Mateo 2:13-23.

Yosef tsɔɔ Yesu nitsumɔ bɔni afee ni enyɛ ekɛkwɛ ehe. No hewɔ lɛ, aleee Yesu akɛ eji “ŋaalɔ lɛ bi” loo kapintɛfonyo lɛ bi pɛ kɛkɛ, shi moŋ ale lɛ hu akɛ eji “ŋaalɔ lɛ” loo kapintɛfonyo lɛ. (Mateo 13:55; Marko 6:3) Bɔfo Paulo ŋma yɛ Yesu he akɛ “aka lɛ yɛ nibii fɛɛ agbɛfaŋ tamɔ wɔ.” Taakɛ eji lɛ, nɔ ni fata enɛ he ji nitsumɔ ni wa tsumɔ koni ekɛye ebua eweku lɛ.—Hebribii 4:15.

Yɛ naagbee lɛ, wɔnaa Yosef hetuu-kɛ-hamɔ kɛha anɔkwa jamɔ lɛ he odaseyeli yɛ naagbee saji ni kɔɔ ehe ni aŋmala ashwie shi yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ mli. Yosef ŋɔ eweku lɛ kɛtee Yerusalem kɛha Hehoo lɛ. Abiɔ ni hii pɛ aya, shi Yosef kɛfee esu akɛ ekɛ eweku lɛ baaya Yerusalem “daa afi.” Ekɛ nibii pii shã afɔle, ejaakɛ esa akɛ amɛnyiɛ aaafee kilomitai 100 kɛjɛ Nazaret kɛmiiya Yerusalem. Shi yɛ shihilɛ ni abɔ he amaniɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ mli lɛ, no mli lɛ Yesu kɛ kuu lɛ teŋ egbala. Ayana lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni eebo Mla tsɔɔlɔi lɛ atoi ni eebibii amɛ saji. Yesu jie ŋaalee kpele kɛ nilee ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ kpo, eyɛ mli moŋ akɛ afii 12 pɛ eye. Wɔnaa yɛ nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ mli akɛ, eeenyɛ ebalɛ akɛ Yesu fɔlɔi lɛ tsɔɔ lɛ nii jogbaŋŋ, amɛtsɔse lɛ koni ebatsɔ gbekɛ nuu ni susuɔ mumɔŋ nii ahe. (Luka 2:41-50) Etamɔ nɔ ni Yosef gbo yɛ be ko mli yɛ enɛɛmɛi asɛɛ, akɛni atsĩii etã dɔŋŋ yɛ saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Ŋmalɛi lɛ amli yɛ sɛɛ mli lɛ hewɔ.

Hɛɛ, Yosef ji nuu jalɔ ni kwɛ eweku lɛ mli bii lɛ jogbaŋŋ, yɛ mumɔŋ kɛ helooŋ fɛɛ. Taakɛ Yosef ji lɛ, ani bo hu okɛ mumɔŋ nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli kɛji oyɔse nɔ ni Nyɔŋmɔ suɔmɔ naa nii ji kɛha wɔ ŋmɛnɛ? (1 Timoteo 2:4, 5) Ani ojɛɔ osuɔmɔ mli oboɔ Nyɔŋmɔ gbee toi taakɛ atsɔɔ mli yɛ e-Wiemɔ lɛ mli, ni okɛ nakai feemɔ jieɔ Yosef heshibaa su lɛ eko kpo? Ani otsɔɔ obii lɛ anii bɔni afee ni amɛya nɔ amɛkɛ mɛi krokomɛi agba mumɔŋ saji ni shishinumɔ yɔɔ mli?

Maria—Nyɔŋmɔ Sɔɔlɔ ko ni Efeee Pɛsɛmkunya

Yesu nyɛ Maria ji Nyɔŋmɔ sɔɔlɔ ko ni he esa waa. Beni bɔfo Gabriel tswa lɛ adafi akɛ ebaafɔ́ bi lɛ, efee lɛ naakpɛɛ. Akɛni oblayoo fro ji lɛ hewɔ lɛ, ‘eleee nuu.’ Beni ená ele akɛ bi ni ebaafɔ́ lɛ jɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli lɛ, ejɛ heshibaa mli ekpɛlɛ shɛɛ sane lɛ nɔ akɛ: “Naa, Nuŋtsɔ [Yehowa, NW] lɛ weyoo ji mi; ába mli aha mi yɛ owiemɔ lɛ naa!” (Luka 1:30-38) Ebu mumɔŋ hegbɛ ni ená nɛɛ akɛ ejara wa aahu akɛ eesumɔ ni edamɔ shihilɛi ni mli wawai ni baanyɛ ajɛ yiŋkpɛɛ ni efee lɛ mli aba lɛ fɛɛ anaa.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, nitsumɔ lɛ nɔkpɛlɛmɔ akɛ yoo lɛ sa eshihilɛ fɛɛ he. Beni etee Yerusalem kɛha ehe tsuumɔ lɛ, nuu ko ni eda yɛ afii amli ni atsɛɔ lɛ Simeon, ni eji Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Ni bo diɛŋtsɛ hu tsi aaagbu osusuma mli.” (Luka 2:25-35) Eka shi faŋŋ akɛ, eewie bɔ ni Maria baanu he eha beni enaa akɛ mɛi babaoo ekpoo Yesu ni yɛ naagbee lɛ akala lɛ akpɛtɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ he.

Beni Yesu daa lɛ, Maria kɛ nibii ni tee nɔ yɛ eshihilɛ mli lɛ to ejwɛŋmɔ mli, “ni esusuɔ he yɛ etsui mli.” (Luka 2:19, 51) Taakɛ Yosef ji lɛ, eji mumɔŋ gbɔmɔ, ni ebu nifeemɔi kɛ wiemɔi ni ha gbalɛi ná amɛmlibaa lɛ akɛ amɛjara wa. Nɔ ni bɔfo Gabriel kɛɛ lɛ lɛ baanyɛ aka ejwɛŋmɔ mli waa akɛ: “Eeetsɔ agbo, ni aaatsɛ lɛ Ŋwɛinyo lɛ bi, ni Nuŋtsɔ [Yehowa, NW] Nyɔŋmɔ aaaŋɔ etsɛ David maŋtsɛsɛi lɛ aha lɛ. Ni eeeye Yakob we lɛ nɔ maŋtsɛ kɛaatee naanɔ, ni emaŋtsɛyeli lɛ sɛɛ efoŋ.” (Luka 1:32, 33) Hɛɛ, esusu hegbɛ ni ená akɛ ebaatsɔ Mesia lɛ shikpɔŋ nɔ nyɛ lɛ he kɛ hiɛdɔɔ.

Mumɔŋ gbɔmɔ ni Maria ji lɛ je kpo faŋŋ ekoŋŋ beni ekɛ Elisabet, ni ji ewekunyo ni ená musu yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ yakpe lɛ. Beni Maria na lɛ lɛ, ejie Yehowa yi ni ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpo. Etsĩ Hana sɔlemɔ ni aŋma afɔ̃ shi yɛ 1 Samuel yitso 2 lɛ tã, ni ekɛ saji otii komɛi ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ fata he. Nilee ni tamɔ nɛkɛ ni eyɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ ehe esa jogbaŋŋ akɛ ebatsɔɔ nyɛ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei. Ekɛ Yosef baafee ekome kɛtsɔse ebi lɛ yɛ mumɔŋ.—1 Mose 30:13; 1 Samuel 2:1-10; Maleaki 3:12; Luka 1:46-55.

Maria yɛ hemɔkɛyeli ni mli wa waa yɛ ebi lɛ mli akɛ lɛ ji Mesia lɛ, ni ehemɔkɛyeli lɛ mli gbɔjɔɔɔ yɛ Yesu gbele sɛɛ po. Yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, efata kaselɔi anɔkwafoi ni kɛ bɔfoi lɛ kpe kɛha sɔlemɔ lɛ ahe. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:13, 14) Ehiɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli, ekɔɔɔ he eko dɔlɛ ni esa akɛ ekpee naa beni ekwɛɔ ebi ni esumɔɔ lɛ lɛ gbele yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ.

Te obaafee tɛŋŋ oná Maria shihilɛ he nii ni oookase lɛ he sɛɛ? Ani okpɛlɛɔ hegbɛ ni oná akɛ ooosɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ nɔ, ní ekɔɔɔ he eko nibii ni esa akɛ okɛshã afɔle? Ani osusuɔ hiɛdɔɔ ni yɔɔ hegbɛ nɛɛ he ŋmɛnɛ lɛ he? Ani ohaa nɔ ni Yesu gba efɔ̃ shi lɛ hiɔ ojwɛŋmɔ mli, ni okɛtoɔ nɔ ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ he, ‘ni osusuɔ he yɛ otsui mli’? (Mateo, yitso 24 kɛ 25; Marko, yitso 13; Luka, yitso 21) Ani okaseɔ Maria yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni ooole jogbaŋŋ, ni okɛfɔ nitsumɔ yɛ osanegbaa mli lɛ mli? Ani obaaya nɔ ni ohiɛ hemɔkɛyeli ni oyɔɔ yɛ Yesu mli lɛ mli, ní ekɔɔɔ he eko nɔ̃ jwɛŋmɔŋ naagbai ni oooná yɛ esɛɛnyiɛlɔ ni oji lɛ hewɔ?

Yesu Nyɛmimɛi—Tsakemɔ Baanyɛ Aba

Etamɔ nɔ ni Yesu nyɛmimɛi lɛ ejieee hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu mli kɛyashi be ko mli yɛ egbele sɛɛ. Ebaanyɛ eba lɛ akɛ, akɛni amɛbɛ jɛmɛ beni Yesu gbo yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ, ni ákɛ ehe bahia ni etu enyɛ ewo bɔfo Yohane dɛŋ lɛ ji nɔ̃ hewɔ ni eba lɛ nakai. Yesu wekumɛi lɛ tsɔɔ akɛ amɛbɛ hiɛsɔɔ kɛha lɛ, aahu akɛ yɛ be ko po mli lɛ amɛwie Yesu he akɛ “eyiŋ miikã lɛ.” (Marko 3:21) Akɛni Yesu yɛ weku mli bii ni heee yeee hewɔ lɛ, mɛi ni yɔɔ shiai ni mɛi ni heee yeee yɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ aná tsui akɛ, Yesu nuɔ bɔ ni amɛnuɔ he amɛhaa shishi kɛji wekumɛi ye amɛhe fɔ yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ.

Eka shi faŋŋ akɛ yɛ Yesu shitee lɛ sɛɛ lɛ, enyɛmimɛi lɛ bɔi emli hemɔkɛyeli namɔ. Amɛfata kuu ni yakpe yɛ Yerusalem dani Pentekoste 33 Ŋ.B. lɛ shɛ lɛ ahe, ni amɛkɛ bɔfoi lɛ fee ekome kɛsɔle kɛ ekãa. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:14) Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛ nyɛ binuu lɛ shitee lɛ tsirɛ amɛ ni amɛtsake amɛtsui, kɛyashi he ni amɛbatsɔmɔ ekaselɔi. Esaaa ni wɔnijiaŋ jeɔ wui yɛ wɔwekumɛi ni kɛ wɔ bɛ hemɔkɛyeli mli lɛ hewɔ.

Awie Yakobo, ni ji Yesu tsɛ bi ni Lɛ diɛŋtsɛ E-jie E-he kpo kɛtsɔɔ lɛ lɛ he sane yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ etsu gbɛfaŋnɔ ko sa kadimɔ waa he nii yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma wolo kɛmaje enanemɛi Kristofoi lɛ, ni ewo amɛ ŋaa koni amɛhiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:6-29; 1 Korintobii 15:7; Galatabii 1:18, 19; 2:9; Yakobo 1:1) Yesu tsɛ bi kroko ni atsɛɔ lɛ Yuda lɛ hu ŋma wolo ko ni jɛ mumɔŋ ni ekɛwo nanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ koni amɛwu hemɔkɛyeli lɛ he ta kpakpa lɛ. (Yuda 1) Nɔ ko ni sa kadimɔ waa ji akɛ, Yakobo loo Yuda ewieee weku tsakpãa ni kã amɛkɛ Yesu teŋ lɛ he nɔ ko yɛ amɛ woji ni amɛŋmala lɛ amli koni amɛkɛkɔne nanemɛi Kristofoi lɛ ayiŋ. Mɛɛ heshibaa he nikasemɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛdɛŋ po nɛ!

No hewɔ lɛ, mɛni ji nibii komɛi ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu weku lɛ mli? Yɛ anɔkwale mli lɛ, nikasemɔi ni kɔɔ hetuu-kɛhamɔ he, ni abaanyɛ ajie kpo atsɔɔ yɛ nɛkɛ gbɛ̀i anɔ: (1) Jɛɛ hemɔkɛyeli mli oba ohe shi oha Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni atsɔɔ lɛ mli, koni odamɔ kaai fɛɛ ni baajɛ nakai feemɔ lɛ mli aba lɛ naa. (2) Okɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe, kɛji akɛ ebaabi ni okɛ nibii ashã afɔle po. (3) Tsɔsemɔ obii lɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. (4) Onijiaŋ akaje wui yɛ weku mli bii ni esoro amɛhemɔkɛyeli yɛ onɔ̃ lɛ he lɛ ahe. (5) Okɛ tsakpaa ko ni ekolɛ ekã okɛ mɛi komɛi ni abuɔ amɛ waa yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ teŋ lɛ akashwã. Hɛɛ, nii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu shikpɔŋ nɔ weku lɛ mli lɛ gbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ lɛ, ni ehaa hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa akɛ ehala weku folo ko kɛkɛ ni amɛtsɔse Yesu yɛ egbekɛbiiashi lɛ mli kwɔɔ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4, 5]

Yosef ŋɔ Maria akɛ eŋa ni eha gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ ba mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 6]

Yosef kɛ Maria tsɔɔ amɛbii lɛ mumɔŋ sui kpakpai kɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ atsu nii

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Eyɛ mli akɛ atsɔse Yesu nyɛmimɛi lɛ yɛ shia ni asusuɔ mumɔŋ nibii ahe yɛ mli lɛ mli moŋ, shi amɛnáaa emli hemɔkɛyeli kɛyashi be ko mli yɛ egbele sɛɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 8]

Yesu tsɛ bii, ni ji Yakobo kɛ Yuda wo nanemɛi Kristofoi hewalɛ