Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛhaa Mɛi Fɛɛ Ajajea Yehowa Anunyam lɛ

Nyɛhaa Mɛi Fɛɛ Ajajea Yehowa Anunyam lɛ

Nyɛhaa Mɛi Fɛɛ Ajajea Yehowa Anunyam lɛ

“Nyɛkɛ anunyam kɛ hewalɛ ahaa Yehowa! Nyɛkɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛi lɛ ahaa lɛ.”—LALA 96:7, 8.

1, 2. Nɛgbɛ yijiemɔ ni akɛhaa Yehowa lɛ jɛɔ, ni namɛi awoɔ amɛ hewalɛ koni amɛfata he?

DAVID, ni ji Ishai bi lɛ da yɛ Betlehem kpokpaa lɛ nɔ akɛ gbekɛ nuu tookwɛlɔ. Kwɛ bɔ ni ekolɛ bei babaoo lɛ ewóɔ ehiɛ nɔ ni ekwɛɔ ŋwɛi ni eyi tɔ kɛ ŋulamii yɛ gbɛkɛnaashi beni jeŋ efee dioo, yɛ be mli ni ekwɛɔ etsɛ tooi lɛ anɔ yɛ tooi alɛɛhei ni mɔ ko mɔ ko bɛ jɛmɛ lɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ David kai nibii ni sa kadimɔ waa nɛɛ beni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛ lɛ, ni eŋmala wiemɔi ni ŋɔɔ ni yɔɔ Lala 19 lɛ ni elá akɛ: “Ŋwɛi gbaa Mawu anunyam lɛ, ni atatu tsɔɔ eninenaa nitsumɔ lɛ. Ŋwɛi susumɔ kpãa lɛ kpele shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, ni ewiemɔi lɛ hu shɛɔ jeŋ naagbeehe.”—Lala 19:2, 5.

2 Ŋwɛi ni Yehowa bɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ jajeɔ enunyam lɛ etsɔɔ shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ, ní anuuu sanejajemɔ ko lɛ, anuuu wiemɔ ko, ni anuuu gbee ko hu. Adebɔɔ jajeɔ Nyɔŋmɔ anunyam lɛ etsɔɔ be fɛɛ be, ni susumɔ ni aaasusu nɛkɛ odaseyeli ni anuuu gbee ko yɛ mli ni jijeɔ kɛyaa “shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ he koni enɔ bii fɛɛ ana lɛ haa mɔ diɛŋtsɛ naa akɛ ejeee mɔ ko. Kɛlɛ, odase ni adebɔɔ yeɔ yɛ dioofeemɔ mli lɛ pɛ kɛkɛ faaa. Aawo adesai anɔkwafoi hewalɛ koni amɛkɛ gbee ni jijeɔ afata he. Lalatsɛ ko ni atsɔɔɔ egbɛi lɛ wie wiemɔi ni jɛ mumɔŋ nɛɛ etsɔɔ jálɔi anɔkwafoi akɛ: “Nyɛkɛ anunyam kɛ hewalɛ ahaa Yehowa! Nyɛkɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛi lɛ ahaa lɛ.” (Lala 96:7, 8) Mɛi ni kɛ Yehowa yɔɔ wekukpaa ni mli wa lɛ amii shɛɔ amɛhe akɛ amɛkɛ nakai ŋaawoo lɛ aaatsu nii. Shi kɛlɛ, mɛni fata anunyam ni akɛaaha Nyɔŋmɔ lɛ he?

3. Mɛni hewɔ adesai woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ?

3 Ebiɔ babaoo fe wiemɔi foji kɛkɛ. Israelbii ni hi shi yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ kɛ amɛnaabu wo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, shi amɛteŋ mɛi babaoo efeee nakai yɛ anɔkwayeli mli. Yehowa tsɔ Yesaia nɔ ekɛɛ akɛ: “Nɛkɛ maŋ nɛɛ bɛŋkɛɔ mi kɛ amɛdaa kɛkɛ, ni amɛkɛ amɛnaabu kɛkɛ woɔ mi, shi amɛtsui etsi ehe kɛjɛ mihe kɛtee shɔŋŋ.” (Yesaia 29:13) Yijiemɔi fɛɛ ni aŋkroaŋkroi ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛha lɛ bafee nɔ ni sɛɛnamɔ ko bɛ he. Kɛ́ yijiemɔ baafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he lɛ, belɛ esa akɛ efee nɔ ni jɛ tsui ni suɔmɔ kɛha Yehowa eyi lɛ obɔ mli, ni ajɛ anɔkwayeli mli ayɔse enunyam ni nɔ bɛ lɛ. Yehowa pɛ ji Bɔlɔ. Lɛ ji Ofe, Jalɔ, kɛ suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ. Lɛ ji wɔyiwalaheremɔ jɛɛhe kɛ Nɔyelɔ ni sa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ aba ehe shi aha lɛ. (Kpojiemɔ 4:11; 19:1) Kɛji akɛ wɔheɔ nii nɛɛ wɔyeɔ lɛɛlɛŋ lɛ, no lɛ nyɛhaa wɔjɛa wɔtsui muu fɛɛ mli wɔwoa ehiɛ nyam.

4. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi Yesu kɛha yɛ bɔ ni wɔɔfee wɔwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam he, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsu amɛhe nii?

4 Yesu Kristo tsɔɔ wɔ bɔ ni wɔɔfee wɔwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Ekɛɛ akɛ: “Enɛ akɛwoɔ mitsɛ hiɛ nyam, kɛ́ nyɛwo yibii pii, ni nyɛtsɔmɔ mikaselɔi lɛ.” (Yohane 15:8) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔwo yibii pii? Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛtsɔ susuma muu fɛɛ mli ni wɔɔjɛ wɔshiɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ wɔtsɔɔ lɛ nɔ, ni wɔfata bɔɔ nii fɛɛ ahe ‘kɛgba’ Nyɔŋmɔ ‘he nii ni anaaa’ lɛ he sane. (Mateo 24:14; Romabii 1:20) Agbɛnɛ hu, kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔnáa gbɛfaŋnɔ—yɛ gbɛ ni yɔɔ tɛ̃ɛ loo nɔ ni bɛ tɛ̃ɛ nɔ—yɛ kaselɔi heei afeemɔ, ni ji mɛi ni bafataa he kɛláa kɛjieɔ Yehowa Nyɔŋmɔ yi lɛ mli. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, wɔjieɔ yibii ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ woɔ yɛ wɔmli lɛ akpo ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔkase Yehowa Nyɔŋmɔ sui ni nɔ kwɔlɔ lɛ. (Galatabii 5:22, 23; Efesobii 5:1; Kolosebii 3:10) Enɛ haa wɔdaa gbi shihilɛ woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.

“Kɛtee Shikpɔŋ Muu lɛ Fɛɛ Nɔ”

5. Tsɔɔmɔ bɔ ni Paulo mã nɔ mi akɛ sɔ̃ kã Kristofoi anɔ akɛ amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam kɛtsɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ ni amɛkɛ mɛi krokomɛi aaagba he sane lɛ nɔ.

5 Yɛ wolo ni Paulo ŋma kɛyaha Romabii lɛ mli lɛ, ema sɔ̃ ni kã Kristofoi anɔ akɛ amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam kɛtsɔ mɛi krokomɛi ni amɛkɛ amɛ aaagba amɛhemɔkɛyeli lɛ he sane lɛ nɔ lɛ nɔ mi. Sane oti ni yɔɔ Romabii awolo lɛ mli ji akɛ, mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu Kristo mli lɛ pɛ ji mɛi ni abaanyɛ ahere amɛyiwala. Paulo tsɔɔ yɛ wolo ni eŋma lɛ yitso 10 lɛ mli akɛ, heloonaa Israelbii ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ kã he amɛbɔ mɔdɛŋ koni amɛná jalɛ shidaamɔ kɛtsɔ Mose Mla lɛ ni amɛye nɔ lɛ nɔ, be mli ni “Kristo ji mla lɛ naagbee.” No hewɔ lɛ, Paulo kɛɛ akɛ: “Kɛji okɛ onaabu jaje akɛ Yesu ji Nuŋtsɔ lɛ, ní ohe oye yɛ otsui mli akɛ Nyɔŋmɔ tée lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ, aaahere oyiwala.” Kɛjɛ nakai be lɛ kɛbaa nɛɛ lɛ, “srɔto ko [bako] Yudanyo kɛ Helanyo teŋ: ejaakɛ Nuŋtsɔ kome amɛ fɛɛ amɛyɔɔ, ni niiatsɛ hu ji lɛ ha mɛi fɛɛ ni boɔ tsɛ́ɔ lɛ lɛ. Ejaakɛ ‘mɔ fɛɛ mɔ ni aaabo atsɛ́ Nuŋtsɔ lɛ gbɛi lɛ, aaahere eyiwala.’”—Romabii 10:4, 9-13.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo kɛ Lala 19:5 lɛ tsu nii yɛ?

6 Kɛkɛ ni Paulo bi yɛ nilee mli akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni amɛaabo amɛtsɛ́ mɔ ni amɛheko lɛ amɛyeko lɛ? ni te aaafee tɛŋŋ ni amɛaahe mɔ ni amɛnuko ehe sane lɛ amɛyeŋ? ni asaŋ te aaafee tɛŋŋ ni amɛaanu kɛ́ shiɛlɔ ko bɛ lɛ?” (Romabii 10:14) Paulo wie yɛ Israel he akɛ: “Jeee mɛi fɛɛ bo sanekpakpa lɛ toi.” Mɛni hewɔ Israel efeee toiboo lɛ? Toiboo ni amɛfeee lɛ jɛ hemɔkɛyeli ni amɛbɛ lɛ hewɔ, jeee hegbɛ ni amɛnáaa. Paulo tsɔɔ enɛ kɛtsɔ Lala 19:5 lɛ yisɛɛ ni etsɛ ni ekɛto Kristofoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ nɔ, jeee odaseyeli ni adebɔɔ kɛhaa ni anuuu gbee ko kɛjɛɛɛ mli lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ akɛ amɛgbee ejije kɛtee shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni amɛwiemɔi lɛ eshɛ jeŋ naagbeehei lɛ.” (Romabii 10:16, 18) Hɛɛ, bɔ ni nibii ni wala bɛ amɛmli lɛ woɔ Yehowa hiɛ nyam lɛ, nakai nɔŋŋ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ hu shiɛ yiwalaheremɔ sanekpakpa lɛ yɛ he fɛɛ he ni amɛkɛjie Nyɔŋmɔ yi yɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ.” Paulo tsɔɔ bɔ ni sanekpakpa lɛ egbɛ eshwã he fɛɛ he lɛ hu mli yɛ wolo ni eŋma kɛyaha Kolosebii lɛ mli. Ekɛɛ akɛ, ashiɛ sanekpakpa lɛ “atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ní yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ.”—Kolosebii 1:23.

Odasefoi ni Yɔɔ Ekãa

7. Taakɛ Yesu tsɔɔ mli lɛ, mɛɛ sɔ̃ kã Kristofoi anɔ?

7 Ekolɛ Paulo ŋma ewolo ni ekɛyaha Kolosebii lɛ aaafee afii 27 yɛ Yesu Kristo gbele sɛɛ. Kɛ akɛaato he lɛ, te fee tɛŋŋ ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ gbɛ eshwã kɛtee Kolose tɔŋŋ yɛ be fioo ni tamɔ nakai mli lɛ? Eba lɛ nakai ejaakɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ yɛ ekãa, ni Yehowa jɔɔ amɛ ekãafeemɔ lɛ nɔ. Yesu gba efɔ̃ shi akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ baafee shiɛlɔi ni yɔɔ ekãa beni ekɛɛ akɛ: “Ja ashiɛ sanekpakpa lɛ atsɔɔ jeŋmaji fɛɛ dã” lɛ. (Marko 13:10) Yesu kɛ fãmɔ ni yɔɔ Mateo Sanekpakpa lɛ naagbee kukuji lɛ amli lɛ fata nakai gbalɛ lɛ he akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ.” (Mateo 28:19, 20) Beni Yesu kwɔ kɛtee ŋwɛi etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, esɛɛnyiɛlɔi lɛ ha nakai wiemɔi lɛ bɔi mlibaa.

8, 9. Taakɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ tsɔɔ lɛ, te Kristofoi here Yesu fãmɔi lɛ anɔ amɛha tɛŋŋ?

8 Beni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie Yesu sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ anɔ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ sɛɛ lɛ, nɔ̃ klɛŋklɛŋ ni amɛfee ji shiɛmɔ ni amɛyashiɛ, ni amɛgba “Nyɔŋmɔ niwuji lɛ” amɛtsɔɔ asafoi ni ebua amɛhe naa yɛ Yerusalem lɛ. Amɛshiɛmɔ lɛ mɔ shi jogbaŋŋ, ni abaptisi “susumai aaafee akpei etɛ.” Kaselɔi lɛ tee nɔ amɛjie Nyɔŋmɔ yi yɛ faŋŋ mli ni amɛfee nakai kɛ ekãa, ni yibiiwoi kpakpai jɛ mli kɛba.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:4, 11, 41, 46, 47.

9 Etsɛɛɛ ni jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ajwɛŋmɔ ba nakai Kristofoi lɛ anitsumɔ lɛ nɔ. Akɛni Petro kɛ Yohane wiemɔi yɛ faŋŋ mli lɛ hao amɛ hewɔ lɛ, amɛfã bɔfoi enyɔ lɛ koni amɛkpa shiɛmɔ. Bɔfoi lɛ here nɔ akɛ: “Wɔnyɛŋ akɛ ja wɔwie nii ni wɔna kɛ nii ni wɔnu lɛ.” Beni awo Petro kɛ Yohane he gbeyei ni aŋmɛɛ amɛhe sɛɛ lɛ, amɛku amɛsɛɛ kɛtee amɛnyɛmimɛi lɛ aŋɔɔ, ni amɛ fɛɛ amɛfee ekome kɛsɔle amɛha Yehowa. Amɛkɛ ekãa bi Yehowa akɛ: ‘Ha otsuji lɛ kɛ ekãa pii aya nɔ ajaje owiemɔ lɛ.’—Bɔfoi lɛ Asaji 4:13, 20, 29.

10. Mɛɛ shitee-kɛwoo je shishi, ni te anɔkwa Kristofoi kpee naa amɛha tɛŋŋ?

10 Nakai sɔlemɔ lɛ kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii kpãa gbee, taakɛ ebafee faŋŋ yɛ be fioo ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ. Amɔmɔ bɔfoi lɛ ni awo amɛ tsuŋ, ni ŋwɛibɔfo ko tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ejie amɛ. Ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛyaa sɔlemɔwe lɛ nyɛyadamɔa shi nyɛjajea nɛkɛ wala nɛɛ wiemɔi lɛ fɛɛ nyɛtsɔɔa maŋ lɛ!” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:18-20) Akɛni bɔfoi lɛ fee toiboo hewɔ lɛ, Yehowa tee nɔ ejɔɔ amɛ. No hewɔ lɛ, “amɛfɔ̃ɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ Yesu Kristo shiɛmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ kɛ shiai be fɛɛ be.” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:42) Eyɛ faŋŋ akɛ, shitee-kɛwoo ni naa wa ni akɛba Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ lɛ nyɛɛɛ atsĩ amɛnaa kɔkɔɔkɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam ni amɛwoɔ yɛ faŋŋ mli lɛ mli.

11. Mɛɛ su mra be mli Kristofoi lɛ ná yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he?

11 Etsɛɛɛ ni amɔ Stefano ni atswia lɛ tɛi ni agbe lɛ. Egbele lɛ ha yiwaa ni naa wa je shishi yɛ Yerusalem, ni enɛ nyɛ kaselɔi lɛ anɔ ni amɛ fɛɛ amɛgbɛ amɛshwã maji krokomɛi amli, ni eshwɛ bɔfoi lɛ pɛ. Ani yiwaa lɛ ha amɛnijiaŋ je wui? Dabi kɔkɔɔkɔ. Wɔkaneɔ akɛ: “Mɛi ni egbɛ eshwã lɛ yakpa shi, ni amɛjaje sanekpakpa lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 8:1, 4) Ekãa ni amɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛnyamwoo mli lɛ je kpo shii abɔ. Wɔkaneɔ yɛ Bɔfoi lɛ Asaji yitso 9 lɛ mli akɛ beni Saulo, ni ji Farisifonyo ni jɛ Tarso lɛ fãa gbɛ kɛyaa Damasko koni eyaje Yesu kaselɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ayiwaa shishi lɛ, ena Yesu he ninaa ko ni eshwila. Anania tsá Saulo shwilamɔ lɛ yɛ Damasko yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Mɛni ji nɔ̃ klɛŋklɛŋ ni Saulo—mɔ ni abale lɛ yɛ sɛɛ mli akɛ Paulo lɛ—fee? Sane lɛ kɛɔ akɛ: “Amrɔ lɛ nɔŋŋ eshiɛ yɛ kpeehei lɛ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ bi lɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 9:20, wɔma efã ko nɔ mi.

Mɔ Fɛɛ Mɔ Kɛ Ehe Wo Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli

12, 13. (a) Taakɛ yinɔsaneŋmalɔi tsɔɔ mli lɛ, mɛni sa kadimɔ waa yɛ mra be mli Kristofoi asafo lɛ he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ kɛ yinɔsaneŋmalɔi awiemɔi lɛ kpãa gbee yɛ?

12 Mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ akɛ, mra be mli Kristofoi asafo lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ ehe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Philip Schaff ŋma yɛ Kristofoi ni hi shi yɛ nakai be lɛ mli lɛ ahe akɛ: “Asafoi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko ji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi akuu, ni Kristofoi heyelilɔi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ.” (History of the Christian Church) W. S. Williams wie akɛ: “Odaseyeli ni mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ ji akɛ, Kristofoi fɛɛ ni hi mra be mli Sɔlemɔ lɛ mli, titri lɛ mɛi ni ná mumɔ lɛ akɛ nikeenii lɛ shiɛ sanekpakpa lɛ.” (The Glorious Ministry of the Laity) Ewie kɛ nɔmimaa hu akɛ: “Ejeee Yesu Kristo yiŋtoo kɔkɔɔkɔ akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ afee sɔɔmɔ lɛ mli hegbɛ ko ni yɔɔ kɛha hiɛnaanɔbii komɛi pɛ.” Celsus, ni eji blema Kristojamɔ he shitee-kɛ-wolɔ lɛ po ŋma akɛ: “Toohetsɔi ahe nitsulɔi, aspaatere feelɔi, kooloi ahewolo he nitsulɔi, adesai ateŋ mɛi ni leee woloŋ fe fɛɛ ni ji mɛi foji lɛ ji mɛi ni kɛ ekãa shiɛ sanekpakpa lɛ.”

13 Anaa bɔ ni nakai wiemɔi lɛ ji anɔkwale ha lɛ yɛ yinɔsane mli nibii ni aŋmala ashwie shi yɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ mli lɛ mli. Yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. beni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie kaselɔi lɛ anɔ sɛɛ lɛ, amɛ fɛɛ, hii kɛ yei, jaje Nyɔŋmɔ niwuji lɛ amɛtsɔɔ yɛ faŋŋ mli. Beni yiwaa ni ba yɛ Stefano gbele lɛ sɛɛ lɛ eba naagbee lɛ, Kristofoi fɛɛ ni gbɛ amɛshwã maji krokomɛi amli lɛ ha sanekpakpa lɛ gbɛ eshwã he fɛɛ he. Aaafee afii 28 sɛɛ beni Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔtsɔa enɔ ní wɔkɛ yijiemɔ afɔle abahaa Nyɔŋmɔ daa; no ji naabui ní jajeɔ egbɛi lɛ ayibii lɛ,” no mli lɛ eeŋma wolo kɛyaha Hebri Kristofoi lɛ fɛɛ, jeee kɛha osɔfoi akuu fioo ko pɛ. (Hebribii 13:15) Beni Paulo tsɔɔ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ ebuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ehaa lɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ejaakɛ kɛji miijaje sanekpakpa lɛ po jiŋŋ, efeee mi shwãa; ejaakɛ aŋɔfĩ minɔ akɛ mijaje, ejaakɛ kɛji mijajeee sanekpakpa lɛ, kpóo ha mi!” (1 Korintobii 9:16) Eka shi faŋŋ akɛ, Kristofoi anɔkwafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ fɛɛ nu he nakai nɔŋŋ.

14. Mɛɛ tsakpaa yɔɔ hemɔkɛyeli kɛ shiɛmɔ teŋ?

14 Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ anɔkwa Kristofonyo kɛ ehe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ejaakɛ shiɛmɔ kɛ hemɔkɛyeli yɛ tsakpaa ni mli wa waa. Paulo kɛɛ akɛ: “Tsui akɛheɔ ayeɔ kɛshɛɔ jalɛ he, ni naabu akɛjajeɔ kɛshɛɔ yiwalaheremɔ he.” (Romabii 10:10) Ani kuu fioo ko ni yɔɔ asafo lɛ mli—tamɔ osɔfoi akuu—pɛ ji mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo, ní no hewɔ lɛ amɛji mɛi ni yɔɔ hegbɛ akɛ amɛshiɛ? * Dabi kɔkɔɔkɔ! Anɔkwa Kristofoi fɛɛ jieɔ hemɔkɛyeli ni mli wa kpo yɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo mli ni no kanyaa amɛ ni amɛjajeɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi yɛ faŋŋ mli. Kɛ́ jeee nakai lɛ, belɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ bafeɔ nɔ ni egbo. (Yakobo 2:26) Akɛni anɔkwa Kristofoi fɛɛ ni hi shi yɛ wɔ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ jie hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ lɛ kpo yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ hewɔ lɛ, anu yijiemɔ ni jijeɔ ni akɛhaa Yehowa gbɛi lɛ he.

15, 16. Okɛ nɔkwɛmɔnii aha kɛtsɔɔ akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ tee nɔ eshwere yɛ naagbai ni ba lɛ fɛɛ sɛɛ.

15 Yɛ naagbai ni ba yɛ asafo lɛ mli kɛ esɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa jɔɔ ewebii lɛ ni eha amɛshwere yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Bɔfoi lɛ Asaji yitso 6 lɛ bɔ naataamɔ ko ni ba yɛ mɛi ni wieɔ Hebri kɛ mɛi ni wieɔ Hela ni atsake amɛ awo Kristojamɔ mli lɛ ateŋ lɛ he amaniɛ. Bɔfoi lɛ tsu sane lɛ he nii. Wɔkaneɔ yɛ nɔ ni jɛ mli ba lɛ he akɛ: “Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ shwere, ni kaselɔi lɛ ayi bafá babaoo diɛŋtsɛ yɛ Yerusalem; ni osɔfoi lɛ tete ateŋ mɛi pii boɔ hemɔkɛyeli lɛ toi.”—Bɔfoi lɛ Asaji 6:7.

16 Yɛ sɛɛ mli lɛ, maŋkwramɔŋ béi te shi yɛ Yudea Maŋtsɛ Herode Agripa, kɛ Tiro kɛ Zidonbii lɛ ateŋ. Nakai maŋtiasei lɛ amli bii lɛ tsɔ yiteŋmuluwoo nɔ amɛkɛ Herode fee toiŋjɔlɛ he kpaŋmɔ, ni yɛ enɔkpɛlɛmɔ mli lɛ Herode ha maŋ wiemɔ. Asafoi ni ebabua amɛhe naa lɛ bɔi bolɔmɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ gbee nɛ, shi jeee gbɔmɔ gbee ni.” Amrɔ nɔŋŋ ni Yehowa bɔfo ko tswa Herode Agripa nɔ̃, ni egbo “ejaakɛ ekɛ anunyam lɛ haaa Nyɔŋmɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 12:20-23) Kwɛ naakpɛɛ sane ni enɛ baaji kɛha mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ adesai nɔyelɔi anɔ lɛ! (Lala 146:3, 4) Kɛlɛ, Kristofoi lɛ tee nɔ amɛwo Yehowa hiɛ nyam. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, “Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ shwere ni etee nɔ” yɛ nakai maŋkwramɔŋ basabasafeemɔi lɛ fɛɛ sɛɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 12:24.

Blema Beaŋ kɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ

17. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, mɛni mɛi ni yi faa babaoo lɛ bafata he kɛtsu?

17 Hɛɛ, mɛi ni hi jeŋ muu fɛɛ Kristofoi asafo lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ji mɛi komɛi ni kɛ ekãa jieɔ Yehowa Nyɔŋmɔ yi. Kristofoi anɔkwafoi fɛɛ kɛ amɛhe wo sanekpakpa lɛ gbɛɛ-kɛ-shwãmɔ mli. Amɛteŋ mɛi komɛi anine shɛ mɛi ni feɔ toiboo anɔ, taakɛ Yesu wie lɛ, ni amɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni etsɔɔ amɛ lɛ nɔ. (Mateo 28:19, 20) Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, asafo lɛ shwere, ni aŋkroaŋkroi pii kɛ Maŋtsɛ David ni hi shi yɛ blema lɛ fee ekome kɛjie Yehowa yi. Amɛ fɛɛ amɛjie henumɔi ni yɔɔ wiemɔi ni jɛ mumɔŋ nɛɛ mli lɛ kpo akɛ: “Nuŋtsɔ, mi-Nyɔŋmɔ lɛ, majie oyi kɛ mitsui fɛɛ, ni mawo ogbɛi lɛ hiɛ nyam kɛaatee naanɔ. Ejaakɛ omɔbɔnalɛ lɛ da kpele yɛ minɔ.”—Lala 86:12, 13.

18. (a) Mɛɛ srɔtofeemɔ anaa yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi asafo lɛ kɛ Kristendom teŋ ŋmɛnɛ? (b) Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Enɛ hewɔ lɛ, wiemɔi ni Allison A. Trites, ni eji Nyɔŋmɔ jamɔ he nilelɔ lɛ wie lɛ biɔ sane he susumɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Beni ekɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristendom toɔ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristojamɔ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Sɔlemɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ shwereɔ kɛtsɔ fɔmɔ ni afɔɔ mɔ awoɔ mli (be mli ni gbekɛbii ni yɔɔ sɔlemɔ ko mli lɛ jajeɔ amɛhemɔkɛyeli amɛtsɔɔ) lɛ nɔ, loo kɛtsɔ sɔlemɔ ni mɔ tsakeɔ (be mli ni mɔ hee ko shĩɔ sɔlemɔ ko mli kɛyaa ekroko mli) lɛ nɔ. Kɛlɛ, yɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ mli lɛ, shweremɔ ni aná lɛ ba kɛtsɔ mɛi atsakemɔ nɔ, ejaakɛ no mli lɛ kpaako sɔlemɔ lɛ jeɔ enitsumɔ shishi.” Ani no tsɔɔ akɛ anɔkwa Kristojamɔ shwereee dɔŋŋ yɛ gbɛ ni Yesu tsɔɔ akɛ ebaashwere lɛ nɔ? Dabi kwraa. Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ yɛ ekãa yɛ gbɛ̀i srɔtoi fɛɛ anɔ yɛ Nyɔŋmɔ yi ni amɛjieɔ yɛ faŋŋ mli taakɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ fee lɛ pɛpɛɛpɛ. Wɔbaana enɛ yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 14 Eka shi faŋŋ akɛ ajie wiemɔ “osɔfoi akuu” kɛ “osɔfo” lɛ kɛjɛ Hela wiemɔ kleʹros, ni eshishi diɛŋtsɛ ji “gbɛfaŋnɔ” loo “gboshinii” lɛ mli. Yɛ 1 Petro 5:2, 3 (NW) lɛ mli lɛ, akɛ kleʹros tsu nii kɛkɔ “Nyɔŋmɔ asafoku lɛ” fɛɛ he akɛ Nyɔŋmɔ gboshinii.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔtsɔɔ wɔwoɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam yɛ?

• Mɛni he Paulo kɛ Lala 19:5 to?

• Mɛɛ tsakpaa yɔɔ hemɔkɛyeli kɛ shiɛmɔ teŋ?

• Mɛni sa kadimɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi asafo lɛ he?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]

Ŋwɛi yeɔ Yehowa anunyam lɛ he odase be fɛɛ be

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Courtesy of Anglo-Australian Observatory, photograph by David Malin

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ sɔlemɔ yɛ tsakpaa kpaakpa