Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Haa Wɔ Wɔdaa Gbi Hiamɔ nii

Yehowa Haa Wɔ Wɔdaa Gbi Hiamɔ nii

Yehowa Haa Wɔ Wɔdaa Gbi Hiamɔ nii

“Nyɛyiŋ akafea nyɛ kɔshikɔshi. Ejaakɛ . . . nyɛtsɛ lɛ le akɛ nii nɛɛ ahe miihia nyɛ.”—LUKA 12:29, 30.

1. Yehowa lɛ̀ɔ kooloi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

ANI ona ni afilimata loo looflɔ kroko miikoli shi yɛ he ko ni tamɔ shia kɛkɛ lɛ mli dã? Ekolɛ, osusu nɔ ni ebaanyɛ ena ni eye yɛ shikpɔŋ ni ekoliɔ lɛ he. Yesu tsɔɔ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ elɛ̀ɔ loofɔji lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛkwɛa ŋwɛi loofɔji lɛ: amɛduuu nii, asaŋ amɛkuuu, asaŋ amɛbuaaa naa amɛwooo aboŋoi amli; shi nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ lɛ̀ɔ amɛ kɛ̃. Ani nyɛhiii aahu fe amɛ?” (Mateo 6:26) Yehowa kɛ niyenii lɛ̀ɔ ebɔɔ nii fɛɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ̀i anɔ.—Lala 104:14, 21; 147:9.

2, 3. Mɛɛ mumɔŋ nikasemɔi wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ anɔkwale ni eji akɛ Yesu tsɔɔ wɔ koni wɔsɔle kɛha wɔdaa gbi ŋmãa lɛ he?

2 Belɛ, mɛni hewɔ Yesu kɛ nibimɔ nɛɛ akɛ: “Ha wɔ ŋmɛnɛ wɔdaa ŋmãa” lɛ fata esɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he lɛ? (Mateo 6:11) Wɔbaanyɛ wɔkase mumɔŋ nibii ni shishinumɔ yɔɔ he yɛ nibimɔ kuku nɛɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, ekaiɔ wɔ akɛ Yehowa ji Nihalɔ Kpeteŋkpele lɛ. (Lala 145:15, 16) Adesai baanyɛ adũ nii ni amɛsaa he, shi Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ aha eda, yɛ mumɔŋ kɛ helooŋ fɛɛ. (1 Korintobii 3:7) Nɔ ni wɔyeɔ ni wɔnuɔ lɛ ji nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:17) Bi ni wɔbiɔ lɛ koni eha wɔ wɔdaa gbi hiamɔ nii lɛ haa enaa akɛ wɔkuuu wɔhiɛ wɔshwieee nakai nikeenii lɛ anɔ. Eji anɔkwale akɛ, nakai nibimɔ lɛ haaa wɔye wɔhe kɛjɛ sɔ̃ ni kã wɔnɔ akɛ wɔtsu nii kɛji akɛ wɔyɛ nyɛmɔ ni wɔkɛaafee nakai lɛ he.—Efesobii 4:28; 2 Tesalonikabii 3:10.

3 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, bi ni wɔbiɔ “ŋmɛnɛ wɔdaa ŋmãa” lɛ tsɔɔ akɛ esaaa akɛ wɔfeɔ yeyeeye tsɔ yɛ wɔsɛɛ be he. Yesu kɛfata he akɛ: “Nyɛkahaoa nyɛhe nyɛkɛɛa akɛ: Mɛni wɔɔye, aloo mɛni wɔɔnu, mɛni hu wɔɔŋɔha wɔhe? Ejaakɛ nii lɛ fɛɛ sɛɛ jeŋmajiaŋbii lɛ diɔ. Shi nyɛtsɛ lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ le akɛ nii nɛɛ fɛɛ he miihia nyɛ. Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ. No hewɔ lɛ nyɛkahaoa nyɛhe nyɛtoa wɔ́; ejaakɛ wɔ́ diɛŋtsɛ aaahao yɛ enii ahe.” (Mateo 6:31-34) Sɔlemɔ ni asɔleɔ kɛha “ŋmɛnɛ wɔdaa ŋmãa” lɛ feɔ okaditoo nɔ kɛhaa wɔ koni wɔha wɔshihilɛi afee mlɛo yɛ ‘Nyɔŋmɔ jamɔ kɛ wɔmii ni aaashɛ nii ni wɔyɔɔ lɛ he’ lɛ mli.—1 Timoteo 6:6-8.

Mumɔŋ Niyenii Gbi Fɛɛ Gbi

4. Mɛɛ saji ni ba yɛ Yesu kɛ Israelbii lɛ ashihilɛi amli maa bɔ ni ehe hiaa ni aye mumɔŋ niyenii lɛ nɔ mi?

4 Sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ kɛha wɔdaa gbi ŋmãa lɛ hu kaiɔ wɔ yɛ bɔ ni daa gbi mumɔŋ niyenii he hiaa wɔ lɛ he. Eyɛ mli akɛ hɔmɔ ye Yesu waa yɛ be mli ni ekɛ be kakadaŋŋ ehi ŋmãa moŋ, shi ete shi ewo ka ni Satan ka lɛ koni eha tɛi atsɔmɔ aboloo lɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Aŋma akɛ, ‘Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.’” (Mateo 4:4) Yesu tsɛ gbalɔ Mose wiemɔi ayisɛɛ yɛ biɛ, mɔ ni kɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “[Yehowa] ebao shi ni eha hɔmɔ yeo, ni ekɛ mána ni oleee ni otsɛmɛi hu leee lɛ lɛo, koni eha ona ole akɛ jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ haa gbɔmɔ yi naa wala.” (5 Mose 8:3) Gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ni ekɛ mána lɛ ha Israelbii lɛ haaa amɛna heloonaa niyenii kɛkɛ, shi moŋ amɛnine shɛ mumɔŋ nikasemɔi hu anɔ. Mumɔŋ nikasemɔi nɛɛ ekome ji akɛ, esa akɛ ‘amɛbua naa bɔ ni aaashɛ amɛnaa gbi kome.’ Kɛ́ amɛbua babaoo fe gbi kome nɔ naa lɛ, nɔ ni shwɛɔ lɛ shaa ni ewoɔ gɔgɔmii. (2 Mose 16:4, 20) Ni kɛlɛ, enɛ baaa lɛ nakai yɛ gbi ni ji ekpaa lɛ nɔ, beni esa akɛ amɛbua bɔ ni abuaa naa daa lɛ toi enyɔ koni amɛnyɛ amɛye yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ. (2 Mose 16:5, 23, 24) No hewɔ lɛ, mána lɛ kai amɛ akɛ esa akɛ amɛfee toiboo, ni ákɛ, amɛwala damɔɔɔ niyenii pɛ nɔ, shi moŋ “nɔ fɛɛ nɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ” nɔ.

5. Yehowa kɛ mumɔŋ niyenii haa wɔ daa gbi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Nakai nɔŋŋ ehe hiaa ni wɔkɛ mumɔŋ niyenii ni Yehowa tsɔɔ e-Bi lɛ nɔ ekɛhaa lɛ alɛ̀ wɔhe. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu ehala “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” koni eha hemɔkɛyeli shia lɛ mli bii lɛ “amɛŋmaa yɛ be ni sa nɔ.” (Mateo 24:45) Jeee mumɔŋ niyenii babaoo tamɔ Biblia kasemɔ woji pɛ nakai tsulɔ anɔkwafo lɛ kɛhaa, shi moŋ ewoɔ wɔ hewalɛ koni wɔkane Biblia lɛ daa gbi. (Yoshua 1:8; Lala 1:1-3) Taakɛ Yesu ji lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná mumɔŋ niyenii kɛtsɔ mɔdɛŋ ni wɔɔbɔ be fɛɛ be koni wɔkase Yehowa suɔmɔnaa nii ahe nii ni wɔfee esuɔmɔnaa nii lɛ nɔ.—Yohane 4:34.

Eshai ni Akɛfaa

6. Mɛɛ nyɔji esa akɛ wɔbi he eshaifaa, ni mɛɛ shihilɛi Yehowa sumɔɔ akɛ edamɔ nɔ koni ekɛfo mli?

6 Nibimɔ ni nyiɛ sɛɛ yɛ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli ji: “Okɛ wɔnyɔji lɛ ake wɔ, tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔkɛkeɔ mɛi ni hiɛ wɔ nyɔji lɛ.” (Mateo 6:12) Jeee shika nyɔji ni ahiɛ he Yesu wieɔ yɛ biɛ lɛ. Nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli ji wɔhe eshai ni akɛaafa wɔ. Yɛ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni Luka ŋma efɔ shi lɛ mli lɛ, nibimɔ nɛɛ kaneɔ akɛ: “Okɛ wɔhe eshai afa wɔ, ejaakɛ wɔ hu wɔkɛfaa mɔ fɛɛ mɔ ni tɔ̃ɔ wɔnɔ.” (Luka 11:4) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔtɔ lɛ, etamɔ nɔ ni wɔhiɛ Yehowa nyɔmɔ. Shi wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ efee klalo akɛ ‘ebaatsumɔ,’ loo ebaafo nakai nyɔmɔ lɛ mli kɛji akɛ wɔkɛ anɔkwayeli tsake wɔtsui, ‘wɔku wɔsɛɛ,’ ni wɔdamɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli nɔ wɔbi lɛ koni ekɛ wɔhe eshai ake wɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 3:19; 10:43; 1 Timoteo 2:5, 6.

7. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle kɛha eshaifaa daa gbi lɛ?

7 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, wɔfeɔ esha kɛ́ wɔshɛɛɛ Yehowa jalɛ shishitoo mlai lɛ ahe. Kɛtsɔ esha ni wɔná akɛ gboshinii lɛ nɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔtɔɔ yɛ wiemɔ, nifeemɔ, kɛ susumɔ mli, loo wɔnyɛɛɛ wɔfee nɔ ni esa akɛ wɔfee. (Jajelɔ 7:20; Romabii 3:23; Yakobo 3:2; 4:17) No hewɔ lɛ, kɛji akɛ wɔle esha ni wɔfee yɛ gbi lɛ mli loo wɔleee lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ wɔhe eshai ahe faikpamɔ afata wɔdaa gbi sɔlemɔi ahe.—Lala 19:13; 40:13.

8. Mɛni esa akɛ sɔlemɔ kɛha eshaifaa atsirɛ wɔ koni wɔfee, ni mɛɛ sɛɛnamɔ baajɛ mli kɛba?

8 Esa akɛ sɔlemɔ kɛha eshaifaa anyiɛ pɛimɔ ni apɛiɔ mɔ diɛŋtsɛ mli yɛ anɔkwale mli, tsuitsakemɔ, kɛ eshai ajajemɔ, ni damɔ hemɔkɛyeli yɛ kpɔŋmɔ hewalɛ ni yɔɔ Kristo lá ni ekɛshwie shi lɛ mli lɛ nɔ lɛ sɛɛ. (1 Yohane 1:7-9) Bɔni afee ni wɔjie anɔkwale ni wɔsɔlemɔi lɛ ji lɛ kpo lɛ, esa akɛ ‘wɔkɛ nitsumɔi ni sa tsuitsakemɔ’ afi wɔnibimɔ kɛha eshaifaa lɛ sɛɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 26:20) Kɛkɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔna hemɔkɛyeli yɛ klalo ni Yehowa efee akɛ ekɛ wɔhe eshai lɛ baafa wɔ lɛ mli. (Lala 86:5; 103:8-14) Nɔ ni jɛɔ mli kɛbaa ji jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ ni anyɛŋ akɛ nɔ ko ato he, “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ,” ni yɛ no feemɔ mli lɛ, “aaato [wɔ]tsuii kɛ [wɔ]jwɛŋmɔi lɛ yɛ Kristo Yesu mli.” (Filipibii 4:7) Shi Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ nibii babaoo ni esa akɛ wɔfee koni akɛ wɔhe eshai lɛ afa wɔ.

Bɔni Afee ni Aŋɔfa Wɔ lɛ, Esa akɛ Wɔŋɔfa

9, 10. (a) Mɛni Yesu wie efata sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he, ni mɛni nɔ mi enɛ maa? (b) Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ kroko ha ni ekɛtsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni wɔkɛ sane afa lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Miishɛɛ sane ji akɛ, nibimɔ akɛ “okɛ wɔnyɔji lɛ ake wɔ, tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔkɛkeɔ mɛi ni hiɛ wɔ nyɔji lɛ,” ji sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ fã pɛ ni Yesu wie he. Beni egbe sɔlemɔ lɛ naa lɛ, ekɛfata he akɛ: “Shi kɛji nyɛkɛ mɛi atɔmɔi fa amɛ lɛ, nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kɛaafa nyɛ hu. Shi kɛji nyɛkɛ mɛi atɔmɔi efaaa amɛ lɛ, nyɛtsɛ lɛ hu kɛ nyɛtɔmɔi lɛ efaŋ nyɛ.” (Mateo 6:14, 15) No hewɔ lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ wɔhe eshai ni Yehowa kɛbaafa wɔ lɛ damɔ bɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi anɔ afa amɛ lɛ nɔ.—Marko 11:25.

10 Yɛ be kroko mli lɛ, Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko tsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni wɔkɛ esha afa kɛji wɔkpa gbɛ akɛ Yehowa kɛ wɔnɔ lɛ baafa wɔ lɛ mli. Egba maŋtsɛ ko ni jɛ mlihilɛ mli efo nyɔmɔ agbo ko ni etsulɔ ko hiɛ lɛ lɛ mli lɛ he sane. Sɛɛ mli lɛ, maŋtsɛ lɛ gbala nuu nɛɛ nɔŋŋ toi beni ekpoo akɛ eeefo enaanyo tsulɔ ko ni hiɛ lɛ nyɔmɔ ni shɛɛɛ enɔ̃ lɛ kwraa lɛ mli lɛ. Yesu mu enɔkwɛmɔnɔ lɛ naa ni ekɛɛ akɛ: “Nakai nɔŋŋ mitsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hu aaaŋɔfee nyɛ, kɛji nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ eŋɔɔɔ enyɛmi nɔtɔ̃mɔ ekeee lɛ kɛjɛɛɛ etsuiŋ lɛ.” (Mateo 18:23-35) Nikasemɔ lɛ yɛ faŋŋ: Eshai ahe nyɔmɔ ni Yehowa kɛfa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ da aahu fe efɔŋ ko ni mɔ ko efee eshi wɔ. Kɛfata he lɛ, Yehowa kɛ wɔhe eshai faa wɔ gbi fɛɛ gbi. Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ efɔŋ ni mɛi krokomɛi feɔ amɛshiɔ wɔ yɛ be kɛ bei amli lɛ afa amɛ.

11. Mɛɛ ŋaawoo ni bɔfo Paulo kɛha wɔbaanyiɛ sɛɛ kɛji akɛ wɔkpaa gbɛ akɛ Yehowa kɛbaafa wɔ, ni mɛɛ nibii kpakpai baajɛ mli kɛba?

11 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛmli ahia ahaa nyɛhe, nyɛmusuŋ atsɔa nyɛ yɛ nyɛhe, nyɛŋɔfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ ŋɔfa nyɛ yɛ Kristo mli lɛ.” (Efesobii 4:32) Tɔmɔi ni akɛfaa he lɛ haa toiŋjɔlɛ hiɔ Kristofoi ateŋ. Paulo wo hewalɛ kɛfata he akɛ: “Akɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ halamɔbii, mɛi krɔŋkrɔŋi kɛ suɔmɔmɛi ji nyɛ nɛɛ lɛ, nyɛwoa musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo, ni kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane ko lɛ, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe ni nyɛkɛfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ ni Kristo hu ŋɔfa nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛfea; shi enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ lɛ nyɛwoa suɔmɔ ni ji emuuyeli kpãa lɛ.” (Kolosebii 3:12-14) Enɛɛmɛi fɛɛ yɛ sɔlemɔ ni Yesu tsɔɔ wɔ lɛ mli: “Okɛ wɔnyɔji lɛ ake wɔ, tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔkɛkeɔ mɛi ni hiɛ wɔ nyɔji lɛ.”

Hebuu Beni Ayɔɔ Kaa Shishi

12, 13. (a) Mɛni nyɛŋ afee nii ni abi yɛ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔ naagbee nɔ lɛ hiɛ lɛ shishinumɔ? (b) Namɔ ji Mɔ kpeteŋkpele ni kaa mɔ lɛ, ni mɛni sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ koni akɛ wɔ akaya kaa mli lɛ tsɔɔ?

12 Nibimɔ ni yɔɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔ naagbee nɔ lɛ hiɛ lɛ mli lɛ ji: “Okɛ wɔ akaya kaa lɛ mli.” (Mateo 6:13) Ani Yesu tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔbi Yehowa koni ekaka wɔ? Enɛ nyɛŋ afee nakai, ejaakɛ ajɛ mumɔŋ ni aha kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Kɛji aaka mɔ ko lɛ, ekakɛɛ akɛ: Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ajɛ aka mi. Ejaakɛ Nyɔŋmɔ lɛ akaaa lɛ yɛ nifɔji agbɛfaŋ, ni lɛ diɛŋtsɛ hu ekaaa mɔ ko.” (Yakobo 1:13) Kɛfata he lɛ, lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Kɛji bo, Yehowa, okɛɛ ooodi nishaianii asɛɛ lɛ, kulɛ, Nuŋtsɔ, namɔ po aaanyɛ shi adamɔ?” (Lala 130:3) Yehowa kwɛɛɛ tɔmɔ fɛɛ tɔmɔ ni wɔɔtɔ lɛ, ni eka shi faŋŋ akɛ ebɔɔɔ mɔdɛŋ koni eka wɔ ni wɔtɔ. No hewɔ lɛ, mɛni ji nɔ ni sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ fã nɛɛ tsɔɔ?

13 Mɔ ni miibɔ mɔdɛŋ ni eka wɔ koni wɔtɔ, koni eha wɔgbee shi kɛtsɔ gbɛ nigii nɔ, koni emi wɔ hu ji Satan Abonsam. (Efesobii 6:11, NW, shishigbɛ niŋmaa) Eji Mɔ kpeteŋkpele ni kaa mɔ. (1 Tesalonikabii 3:5) Kɛ́ wɔsɔle koni akɛ wɔ akaya kaa mli lɛ, belɛ, wɔmiibi koni Yehowa akaŋmɛ gbɛ ni wɔgbee shi beni wɔyɔɔ kaa shishi lɛ. Wɔmiibi lɛ koni eye ebua wɔ koni “Satan akaye wɔ amim,” koni wɔkaŋmɛɛ wɔhe wɔha kaai. (2 Korintobii 2:11) Wɔsɔlemɔ ji ni wɔhi shi yɛ “Ŋwɛinyo lɛ teemɔhe lɛ,” ni wɔna mumɔŋ hebuu ni akɛhaa mɛi ni yɔseɔ Yehowa maŋtsɛyeli yɛ nibii fɛɛ ni amɛfeɔ lɛ mli lɛ.—Lala 91:1-3.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔfo Paulo ma nɔ mi eha wɔ akɛ Yehowa kwaŋ wɔ kɛji wɔkɛ wɔhiɛ fɔ E-nɔ yɛ be mli ni wɔyɔɔ kaa shishi lɛ?

14 Wɔbaanyɛ wɔna nɔmimaa akɛ kɛ́ no ji nɔ ni wɔsumɔɔ yɛ anɔkwayeli mli, ni wɔwie he yɛ wɔsɔlemɔi kɛ wɔnifeemɔi amli lɛ, no lɛ Yehowa kwaŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. Bɔfo Paulo maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Kaa ko bako nyɛnɔ ni jeee gbɔmɔ he nɔ̃; shi anɔkwafo ji Nyɔŋmɔ, mɔ ni haŋ aka nyɛ fe bɔ ni nyɛaanyɛ, shi moŋ ekɛ kaa lɛ nɔŋŋ aaaje gbɛ aha nyɛ ní nyɛje mli hu, koni nyɛnyɛ mli nyɛmɔ.”—1 Korintobii 10:13.

“Jiemɔ Wɔ Kɛjɛ Efɔŋ lɛ Mli”

15. Mɛni hewɔ ehe hiaa waa fe be fɛɛ akɛ wɔsɔle koni ajie wɔ kɛjɛ mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ lɛ?

15 Taakɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ lɛ tsɔɔ lɛ, Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ ba naagbee kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Jiemɔ wɔ kɛjɛ efɔŋ lɛ mli.” * (Mateo 6:13) Hebuu kɛmiijɛ Abonsam he lɛ he miihia babaoo yɛ naagbee gbii nɛɛ amli. Satan kɛ edaimonioi lɛ kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu, “ni yeɔ Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔ ni amɛhiɛ Yesu Kristo odase lɛ” mli kɛ amɛnanemɛi ni ji “asafo babaoo” lɛ miiwuu. (Kpojiemɔ 7:9; 12:9, 17) Bɔfo Petro wo Kristofoi aŋaa akɛ: “Nyɛhiɛ akãa shi, nyɛsaraa; ejaakɛ nyɛhenyɛlɔ, abonsam lɛ, nyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi; nyɛdamɔa shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli nyɛtsĩa lɛ gbɛ.” (1 Petro 5:8, 9) Satan baasumɔ ni etsi wɔ odaseyeli nitsumɔ lɛ naa, ni kɛtsɔ enajiaŋdamɔlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ—kɛji amɛji jamɔ mli bii, jarayelɔi, loo maŋkwramɔŋ bii jio—ebɔɔ mɔdɛŋ koni ewo wɔhe gbeyei. Shi, kɛji wɔdamɔ shi shiŋŋ lɛ, Yehowa baajie wɔ. Kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa Nyɔŋmɔ; nyɛtea shi nyɛwoa abonsam, ni eeejo nyɛnaa foi.”—Yakobo 4:7.

16. Mɛɛ nyɛmɔ Yehowa yɔɔ ni ekɛaaye ebua etsuji ni yɔɔ kaa shishi lɛ?

16 Yehowa ŋmɛ gbɛ ni aka e-Bi lɛ. Shi beni Yesu te shi eshi Abonsam, ni ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsu nii akɛ hebuu nɔ lɛ, Yehowa tsu bɔfoi ni amɛbawo lɛ hewalɛ. (Mateo 4:1-11) Nakai nɔŋŋ, Yehowa kɛ ebɔfoi lɛ tsuɔ nii ni ekɛyeɔ ebuaa wɔ kɛji wɔsɔle yɛ hemɔkɛyeli mli ni wɔfee lɛ wɔbobaahe lɛ. (Lala 34:8; 91:9-11) Bɔfo Petro ŋma akɛ: “[Yehowa, NW] le bɔ ni efeɔ ejieɔ jalɔi yɛ kaa mli, kɛ bɔ ni efeɔ etoɔ mɛi fɔji yɛ piŋmɔ mli kɛyashi kojomɔ gbi lɛ nɔ.”—2 Petro 2:9.

Kpɔŋmɔ Kwraa Ebɛŋkɛ

17. Kɛtsɔ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu kɛha wɔ lɛ nɔ lɛ, ekɛ nibii wo amɛgbɛhei ni sa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Yɛ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, Yesu kɛ nibii wo amɛgbɛhe ni sa. Oti titri ni esa akɛ ema wɔhiɛ ji Yehowa gbɛi kpeteŋkpele ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hetsemɔ. Akɛni dɛŋdade ni akɛbaatsu enɛ he nii ji Mesia Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ lɛ, wɔsɔleɔ koni Maŋtsɛyeli lɛ aba ni ebakpata adesai amaŋtsɛyelii fɛɛ, loo nɔyelii ni yeee emuu lɛ ahiɛ, ni ekwɛ akɛ afee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛmɔ shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ. Hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ yɛ naanɔ wala shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso ko mli lɛ damɔ Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ kɛ yɔsemɔ ni aaayɔse ejeŋ muu fɛɛ jalɛ nɔyeli lɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ nɔ. Beni wɔsɔle wɔbi nibii ni he hiaa fe fɛɛ nɛɛ asɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi wɔdaa gbi hiamɔ nii, wɔ eshaifaa, kɛ kpɔmɔ kɛmiijɛ kaai amli kɛ mɔ fɔŋ ni ji Satan Abonsam ŋaatsɔi lɛ amli.

18, 19. Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ ni wɔhiɛ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ mli “kpɛŋŋ kɛyashi naagbee” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Wɔkpɔmɔ kwraa kɛmiijɛ mɔ fɔŋ lɛ, kɛ enibii agbɛjianɔtoo ni ekpɔtɔ lɛ mli lɛ miibɛŋkɛ. Satan le jogbaŋŋ akɛ “be fioo kɛkɛ eyɔɔ” ni ekɛaajie ‘emlifu ni naa wa’ lɛ kpo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, titri lɛ yɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi anɔ. (Kpojiemɔ 12:12, 17) Yɛ ‘nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee’ lɛ he okadi ni nibii pii yɔɔ mli lɛ he lɛ, Yesu gba nibii ni yɔɔ naakpɛɛ efɔ shi, ni nakai nibii lɛ ateŋ ekomɛi kã wɔhiɛ lolo. (Mateo 24:3, 29-31) Beni wɔnaa ni nɛkɛ nibii nɛɛ baa mli lɛ, hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ kɛha kpɔmɔ lɛ baafee faŋŋ. Yesu kɛɛ akɛ: “Shi beni nɛkɛ nibii nɛɛ eje shishi lɛ, nyɛdamɔa shi ni nyɛholea nyɛyitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.”—Luka 21:25-28.

19 Sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni mli ka shi faŋŋ ni Yesu kɛha ekaselɔi lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ haa wɔ yɛ nɔ ni esa akɛ wɔkɛfata wɔsɔlemɔi ahe yɛ be mli ni naagbee lɛ bɛŋkɛɔ lɛ. Eba akɛ wɔbaahiɛ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli kɛyashi naagbee, akɛ Yehowa baaya nɔ atsu wɔdaa gbi hiamɔ nii ahe nii eha wɔ, mumɔŋ nɔ kɛ helooŋ nɔ fɛɛ. Wɔhiɛ ni aaahi wɔhe nɔ kɛ sɔlemɔ lɛ baaha wɔnyɛ “wɔhiɛ wɔhe ni wɔŋɔfɔɔ enɔ kɛjɛ shishijee lɛ mli kpɛŋŋ kɛyashi naagbee lɛ.”—Hebribii 3:14; 1 Petro 4:7.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 15 Bibliai komɛi ni etsɛ, tamɔ King James Version (Ga Biblia) lɛ gbeɔ Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ naa kɛ nɔ ni ale akɛ yijiemɔ wiemɔi kɛha Nyɔŋmɔ nɛɛ: “Shi onɔ ji maŋtsɛyeli lɛ kɛ hewalɛ lɛ kɛ anunyam lɛ kɛyashi naanɔ. Amen.” The Jerome Biblical Commentary lɛ kɛɔ akɛ: “Anaaa yijiemɔ wiemɔi lɛ . . . yɛ [niŋmaai ni akɛ niji ŋmala] ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ lɛ amli.”

Kɛtsɔ Emlitĩi Nɔ Lɛ

• Mɛni “ŋmɛnɛ wɔdaaŋ ŋmaa” ni wɔɔbi lɛ tsɔɔ?

• Tsɔɔmɔ sɔlemɔ ni ji “okɛ wɔnyɔji lɛ ake wɔ, tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔkɛkeɔ mɛi ni hiɛ wɔ nyɔji lɛ” mli.

• Kɛ́ wɔbi ni Yehowa kɛ wɔ akaya kaa mli lɛ, belɛ mɛni no tsɔɔ?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔsɔle akɛ “jiemɔ wɔ kɛjɛ efɔŋ lɛ mli” lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Kɛ́ akɛ wɔhe eshai baake wɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi anɔ ake amɛ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 13 lɛ Jɛ]

Lydekker