Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Akɛni Levibii lɛ bɛ gboshinii ko yɛ blema Israel hewɔ lɛ, te fee tɛŋŋ ni Hanamel ni ji Levinyo lɛ nyɛ ehɔ̃ɔ shikpɔŋ ko eha etsɛkwɛbi Yeremia, ni ji Levinyo lɛ taakɛ aŋma yɛ Yeremia 32:7 lɛ?

Yehowa kɛ Aaron wie yɛ Levibii lɛ ahe akɛ: “Amɛshikpɔŋ lɛ onáŋ eko akɛ onɔ̃, ni asaŋ onáŋ gbɛfaŋ ko hu yɛ amɛteŋ.” (4 Mose 18:20) Shi kɛlɛ, aha Levibii lɛ maji 48 kɛ amɛhewɔ shikpɔji yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ hei srɔtoi. Maŋ ni Yeremia jɛ mli ji Anatot, ni eji maji ni akɛha “osɔfo Aaron bii” lɛ ateŋ ekome.—Yoshua 21:13-19; 4 Mose 35:1-8; 1 Kronika 6:39, 45.

Wɔnaa yɛ 3 Mose 25:32-34 lɛ akɛ, Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔi pɔtɛɛ ni kɔɔ “hegbɛ akɛ amɛkpɔ̃ɔ” Levibii lɛ anibii lɛ ha. Eka shi faŋŋ akɛ, Levibii aweku fɛɛ weku yɛ gboshiniyeli he hegbɛi ni kɔɔ shikpɔji pɔtɛɛ komɛi anámɔ, ekɛ nitsumɔ, kɛ ehɔɔmɔ he. Nilee yɛ mli akɛ enɛ baakɔ nibii ni ayɔɔ lɛ hɔɔmɔ kɛ ekpɔ̃mɔ he. * Yɛ shihilɛi babaoo mli lɛ, Levibii lɛ nine shɛɔ gboshinii anɔ ni amɛkɛtsuɔ nii yɛ gbɛ̀i ni tamɔ Israelbii ni yɔɔ wekui krokomɛi amli lɛ anɔ̃ lɛ nɔŋŋ.

Ekolɛ, Levibii lɛ nine shɛɔ shikpɔŋ nɔ kɛtsɔ weku mli gboshiniyeli nɔ. Shi kɛlɛ, aŋmɛɔ jarayeli ni kɔɔ ‘hegbɛ akɛ aaakpɔ̃ nii’ lɛ gbɛ yɛ Levibii lɛ pɛ ateŋ. Agbɛnɛ hu, etamɔ nɔ ni shikpɔji ni yɔɔ maji lɛ amli lɛ pɛ ayɔɔ hegbɛ akɛ ahɔ̃ɔ ni akpɔ̃ɔ, ejaakɛ esaaa akɛ ahɔ̃ɔ ‘maji lɛ ahe shikpɔji lɛ,’ ejaakɛ “amɛnɔyeli nii ni kã shi daa ni.”—3 Mose 25:32, 34.

No hewɔ lɛ shikpɔŋ ni Yeremia kpɔ̃ yɛ Hanamel dɛŋ lɛ ji nɔ ni yɔɔ maŋ lɛ mli, ni nine baanyɛ ashɛ nɔ kɛtsɔ kpɔ̃mɔ nɔ. Ekolɛ eyɛ maŋ lɛ husui amli. Yehowa diɛŋtsɛ ma nɔ mi akɛ ‘shikpɔŋ’ ni awieɔ he lɛ ji Hanamel nɔ́, ni ákɛ Yeremia yɛ ‘hegbɛ akɛ ekpɔ̃ɔ.’ (Yeremia 32:6, 7) Yehowa kɛ jarayeli nɛɛ tsu nii yɛ mfonirifeemɔŋ koni ekɛma eshiwoo akɛ kɛ́ Israelbii lɛ tee nomŋɔɔ mli yɛ Babilon sɛɛ lɛ, amɛbaaku amɛsɛɛ ni amɛbaŋɔ shikpɔŋ ni ji amɛgboshinii lɛ nɔ mi.—Yeremia 32:13-15.

Nɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ Hanamel tsɔ gbɛ gbonyo nɔ ni enine shɛ shikpɔŋ ni yɔɔ Anatot lɛ nɔ. Nɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ nine ni efɔ̃ Yeremia koni ebahe shikpɔŋ ni yɔɔ Anatot lɛ ha etɔ̃ Yehowa mla nɔ, loo ákɛ Yeremia kɛ hegbɛ ni eyɔɔ akɛ ekpɔ̃ɔ nii lɛ tsu nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ yɛ shikpɔŋ lɛ hemɔ mli.—Yeremia 32:8-15.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 4 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Barnaba ni ji Levinyo lɛ hɔ̃ɔ eshikpɔŋ, ni ekɛ shika lɛ ye ebua Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ Yerusalem ni yelikɛbuamɔ he ehia amɛ lɛ. Ekolɛ shikpɔŋ lɛ yɛ Palestina loo Kipro. Loo ebaanyɛ efee akɛ enɛ ji fuuhe ko ni Barnaba hé yɛ Yerusalem niiaŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 4:34-37.