Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Tsulɔ” Ko Ni Ji Anɔkwafo Kɛ Nilelɔ Fɛɛ

“Tsulɔ” Ko Ni Ji Anɔkwafo Kɛ Nilelɔ Fɛɛ

“Tsulɔ” Ko Ni Ji Anɔkwafo Kɛ Nilelɔ Fɛɛ

“Belɛ namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ mɔ ni enuŋtsɔ ŋɔ lɛ eto ewebii lɛ anɔ . . . lɛ?”—MATEO 24:45.

1, 2. Mɛni hewɔ ni ehe hiaa ŋmɛnɛ akɛ wɔnine ashɛ mumɔŋ niyenii anɔ daa lɛ?

YƐ Jufɔ shwane, Nisan 11, afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu kaselɔi lɛ bi sane ko ni hiɛ shishinumɔ ni mli kwɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ. Amɛbi lɛ akɛ: “Mɛni ji obaa lɛ kɛ je nɛŋ naagbee lɛ he okadi?” Yɛ hetoohamɔ mli lɛ Yesu gba gbalɛ ko ni sa kadimɔ waa. Ewie basabasafeemɔ be ko ni tai, hɔmɔ, shikpɔŋhosomɔ, kɛ helai yɔɔ mli lɛ ahe. Ni no baafee “kɔ̃ɔmɔi lɛ abɔimɔŋ” kɛkɛ. Emli baawo wu fe nakai. Mɛɛ gbɛkpamɔi ni yɔɔ gbeyei po enɛ ji nɛkɛ!—Mateo 24:3, 7, 8, 15-22; Luka 21:10, 11.

2 Yesu gbalɛ lɛ fãi babaoo eba mli kɛjɛ afi 1914 lɛ kɛbaa. “Kɔ̃ɔmɔi” lɛ amli ewa waa yɛ adesai aweku lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, ehe ehiaaa ni Kristofoi ashe gbeyei. Yesu wo shi akɛ ekɛ mumɔŋ niyenii kpakpa baawaje amɛ. Amrɔ nɛɛ ni Yesu yɔɔ ŋwɛi lɛ, mɛɛ gbɛjianɔ eto kɛha wɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ koni wɔnine ashɛ mumɔŋ niyenii anɔ?

3. Mɛɛ gbɛjianɔi Yesu eto eha wɔ koni wɔnine ashɛ ‘ŋmaa nɔ yɛ be ni sa mli’?

3 Yesu diɛŋtsɛ ha nakai sanebimɔ lɛ hetoo. Beni ekɛ egbalɛ kpeteŋkpele lɛ hãa lɛ, ebi akɛ: “Belɛ namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ mɔ ni enuŋtsɔ ŋɔ lɛ eto ewebii lɛ anɔ, koni eha amɛ amɛŋmaa yɛ be ni sa nɔ lɛ?” Kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Ajɔɔ nakai tsulɔ lɛ, mɔ ni beni enuŋtsɔ baa lɛ, ni eeebanina lɛ akɛ eefee nakai lɛ. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, eeeŋɔ lɛ eto enii fɛɛ kwa nɔ.” (Mateo 24:45-47) Hɛɛ, “tsulɔ” ko ni akɛ nitsumɔ ewo edɛŋ baahi shi koni ekɛ mumɔŋ niyenii aha, “tsulɔ” ní baafee anɔkwafo nilelɔ fɛɛ. Ani nakai tsulɔ lɛ ji mɔ aŋkro pɔtɛɛ ko, aŋkroaŋkroi ni yeɔ mɛi asɛɛ yɛ be ko mli, loo eji nɔ kroko? Akɛni tsulɔ anɔkwafo lɛ kɛ mumɔŋ niyenii ni he hiaa babaoo haa hewɔ lɛ, wɔyɛ he miishɛɛ akɛ wɔɔtao hetoo lɛ.

Ani Eji Mɔ Aŋkro Aloo Kuu Ko?

4. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” nyɛŋ afee mɔ aŋkro ko lɛ?

4 “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” nyɛŋ afee gbɔmɔ kome. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ tsulɔ lɛ je mumɔŋ niyenii lɛ kɛhamɔ shishi kɛjɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, ni taakɛ Yesu wie lɛ, tsulɔ lɛ baaya nɔ afee nakai lolo beni Nuŋtsɔ lɛ eba yɛ afi 1914. No baatsɔɔ akɛ mɔ aŋkro ko kɛ nɔ ni shɛɔ afii 1,900 esɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli. Metusela po ehiii shi be kakadaŋŋ tamɔ nakai!—1 Mose 5:27.

5. Tsɔɔmɔ nɔ hewɔ ni wiemɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɔɔɔ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ni ji aŋkro lɛ he lɛ mli?

5 Ojogbaŋŋ, ani wiemɔ ni ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” baanyɛ akɔ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo he yɛ shishinumɔ ni mli lɛɛ naa? Eji anɔkwale akɛ esa akɛ Kristofoi fɛɛ afee anɔkwafoi kɛ nilelɔi; shi kɛlɛ, eka shi faŋŋ akɛ nɔ ko ni fe nakai yɛ Yesu jwɛŋmɔ mli beni ewie “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” he lɛ. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ nakai eji lɛ? Ejaakɛ ekɛɛ akɛ “kɛji nuŋtsɔ lɛ ba lɛ” ekɛ tsulɔ lɛ baato “enii fɛɛ kwa nɔ.” Te aaafee tɛŋŋ ni akɛ nibii fɛɛ awo Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo kwɛmɔ shishi—ni ekwɛ Nuŋtsɔ lɛ nibii “fɛɛ” anɔ? Enyɛŋ eba lɛ nakai!

6. Ato ni Israel maŋ lɛ atsu nii akɛ Nyɔŋmɔ “sɔɔlɔ” loo “tsulɔ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Belɛ, sane naamuu ni ja ni abaanyɛ akɛha pɛ ji akɛ, Yesu miiwie Kristofoi akuu ko he akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ.” Ani enɛ baanyɛ akɔ tsulɔ kuu ko kɛ emli bii babaoo ko he? Hɛɛ. Afii ohai kpawo dani Kristo baaba lɛ, Yehowa wie yɛ Israel maŋ lɛ fɛɛ he akɛ “midasefoi” kɛ “mitsulɔ ni mihala.” (Yesaia 43:10, wɔma efã ko nɔ mi.) Israelbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ shihilɛ mli kɛjɛ afi 1513 D.Ŋ.B., beni akɛ Mose Mla lɛ ha lɛ kɛyashi Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ fata nɛkɛ tsulɔ kuu nɛɛ he. Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo naaa gbɛfaŋnɔ ni yɔɔ tɛ̃ɛ yɛ gbɛjianɔtoo kɛha nibii ni afeɔ yɛ maŋ lɛ mli lɛ anɔkwɛmɔ loo yɛ mumɔŋ niyenii ni akɛhaa lɛ kudɔmɔ mli. Yehowa kɛ maŋtsɛmɛi, kojolɔi, gbalɔi, osɔfoi, kɛ Levibii lɛ tsu nii koni amɛtsu nakai nitsumɔi lɛ. Kɛlɛ, ákɛ maŋ lɛ, esa akɛ Israel adamɔ shi aha jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ, ní ejie eyi yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ. Esa akɛ Israelnyo fɛɛ Israelnyo afee Yehowa Odasefonyo.—5 Mose 26:19; Yesaia 43:21; Maleaki 2:7; Romabii 3:1, 2.

Ashwie “Tsulɔ” Ko

7. Mɛni hewɔ ni blema Israel maŋ lɛ esaaa akɛ Nyɔŋmɔ “sɔɔlɔ” lɛ?

7 Akɛni Israel ji Nyɔŋmɔ “sɔɔlɔ” yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli hewɔ lɛ, ani lɛ hu ji tsulɔ ni Yesu wie ehe lɛ? Dabi, ejaakɛ dɔlɛ sane ji akɛ blema Israel ejieee ehe kpo akɛ anɔkwafo kɛ nilelɔ. Paulo mu sane lɛ fɛɛ naa beni etsɛ́ Yehowa wiemɔi ni ekɛha maŋ lɛ yisɛɛ akɛ: “Nyɛ hewɔ lɛ awieɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he musubɔɔ wiemɔi yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ.” (Romabii 2:24) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Israel atuatsemɔ he yinɔsane kakadaŋŋ lɛ yashɛ shɔŋŋ kɛtsɔ Yesu ni amɛkpoo lɛ lɛ nɔ, ni no ha Yehowa kpoo amɛ.—Mateo 21:42, 43.

8. Mɛɛ be ahala “tsulɔ” ko koni ebaye Israel najiaŋ, ni yɛ mɛɛ shihilɛi amli?

8 Anɔkwa ni Israel ni ji “tsulɔ” nɛɛ yeee lɛ etsɔɔɔ akɛ anɔkwa jálɔi anine shɛŋ mumɔŋ niyenii ni akɛhaa lɛ anɔ dɔŋŋ kɛaatee naanɔ. Gbii 50 yɛ Yesu gbele sɛɛ, yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ, afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie kaselɔi aaafee 120 nɔ yɛ ŋwɛitsu ko mli yɛ Yerusalem. Ato maŋ hee ko shishi. Atswa eshishitoo lɛ he adafi yɛ gbɛ ni ja nɔ, beni emlibii lɛ kɛ ekãa bɔi Yerusalembii lɛ “Nyɔŋmɔ niwuji lɛ” gbaa lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:11) No hewɔ lɛ, nakai maŋ hee lɛ, ni ji mumɔŋ maŋ lɛ batsɔ “tsulɔ” ni baajaje Yehowa anunyam lɛ etsɔɔ majimaji lɛ ní eha amɛ niyenii yɛ be ni sa mli lɛ. (1 Petro 2:9) Yɛ sɛɛ mli lɛ, atsɛ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.”—Galatabii 6:16.

9. (a) Namɛi feɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ”? (b) Namɛi ji “ewebii” lɛ?

9 “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” mlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ji Kristofonyo ni ejɔɔ ehe nɔ ni abaptisi lɛ, ní akɛ mumɔŋ krɔŋkrɔŋ efɔ lɛ mu ní yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ. No hewɔ lɛ, wiemɔ ni ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɔɔ nakai mumɔŋ maŋ ni afɔ lɛ mu lɛ mlibii fɛɛ ahe ákɛ kuu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ be pɔtɛɛ ko mli kɛjɛ afi 33 Ŋ.B. kɛbashi amrɔ nɛɛ, taakɛ Israelnyo fɛɛ Israelnyo ni yɔɔ shihilɛ mli kɛjɛ afi 1513 D.Ŋ.B., kɛyashi Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ fata sɔɔlɔ kuu ni tsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ lɛ he lɛ. Shi kɛlɛ, namɛi ji “ewebii” lɛ ni nine shɛɔ mumɔŋ niyenii anɔ kɛjɛɔ tsulɔ lɛ ŋɔɔ lɛ? Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo hiɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ewebii lɛ hu ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu, ni abuuu amɛ akɛ kuu, shi moŋ akɛ aŋkroaŋkroi. Mumɔŋ niyenii ni jɛ tsulɔ lɛ ŋɔɔ lɛ he miihia amɛ fɛɛ, ni mɛi ni yɔɔ hegbɛi yɛ asafo lɛ mli lɛ hu fata he.—1 Korintobii 12:12, 19-27; Hebribii 5:11-13; 2 Petro 3:15, 16.

‘Mɔ Fɛɛ Mɔ kɛ Enitsumɔ’

10, 11. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ jeee nitsumɔ kome too lɛ nɔŋŋ akɛwo tsulɔ kuu lɛ mlibii fɛɛ adɛŋ lɛ?

10 Eyɛ mli akɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu ni akɛ nitsumɔ ewo edɛŋ akɛ etsu lɛ moŋ, shi emlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hu yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛnaa nii. Yesu wiemɔi ni aŋma yɛ Marko 13:34 lɛ fee enɛ faŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Tamɔ nuu ko ni edom eshĩ ewe, ni eha etsuji lɛ hegbɛ kɛ mɔ fɛɛ mɔ nitsumɔ, ni efã agbónaakwɛlɔ lɛ akɛ ebu.” No hewɔ lɛ aha tsulɔ kuu lɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nitsumɔ ko—koni eha Kristo shikpɔŋ lɛ nɔ nibii lɛ aya hiɛ. Tsulɔ kuu lɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ tsuɔ nitsumɔ nɛɛ he nii yɛ lɛ diɛŋtsɛ enyɛmɔ kɛ hegbɛi anaa.—Mateo 25:14, 15, wɔma efã ko nɔ mi.

11 Kɛfata he lɛ, bɔfo Petro kɛɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ egbii lɛ amli lɛ akɛ: “Bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ ená duromɔ keenii lɛ, nyɛkɛsɔmɔsɔmɔa nyɛhe, tamɔ Nyɔŋmɔ duromɔ nii srɔtoi lɛ anɔkwɛlɔi kpakpai.” (1 Petro 4:10, wɔma efã ko nɔ mi.) No hewɔ lɛ, gbɛnaa nii kã mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anɔ akɛ amɛkɛ nikeenii ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ atsu nii kɛsɔmɔ amɛhe. Kɛfata he lɛ Petro wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ jeee Kristofoi fɛɛ baaná nyɛmɔi, gbɛnaa nii loo hegbɛi kome too lɛ nɔŋŋ. Shi kɛlɛ, tsulɔ kuu lɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ekɛ yelikɛbuamɔ aha yɛ gbɛ ko nɔ kɛha mumɔŋ maŋ lɛ dalɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12. Tsulɔ kuu lɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni ji nuu loo yoo lɛ yeɔ ebuaa kɛha tsulɔ lɛ nɔyaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Klɛŋklɛŋ, gbɛnaa nii kã amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ akɛ efee Yehowa Odasefonyo, ni eshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. (Yesaia 43:10-12; Mateo 24:14) Dani Yesu baakwɔ kɛya ŋwɛi lɛ, efã enɔkwa kaselɔi hii kɛ yei fɛɛ koni amɛfee tsɔɔlɔi. Ekɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ. Ni naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.”—Mateo 28:19, 20, wɔma efã ko nɔ mi.

13. Mɛɛ hegbɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ fɛɛ náa mli gbɛfaŋnɔ?

13 Kɛ́ aná kaselɔi heei lɛ, esa akɛ atsɔɔ amɛnii jogbaŋŋ koni amɛye nibii fɛɛ ni Kristo efã ekaselɔi lɛ anɔ. Yɛ be ni sa mli lɛ, mɛi ni boɔ toi lɛ ahe basa ákɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi anii. Akɛ mumɔŋ niyenii ha mɛi ni baanyɛ abatsɔmɔ tsulɔ kuu lɛ mlibii lɛ yɛ maji babaoo amli. Kristofoi fɛɛ ni afɔ amɛ mu ni ji hii kɛ yei lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ akɛ amɛfee mɛi kaselɔi lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:17, 18) Esa akɛ aya nɔ afee nakai kɛjɛ be mli ni tsulɔ kuu lɛ je enitsumɔ shishi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ kɛyashi nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee.

14. Namɛi pɛ akɛ nitsɔɔmɔ hegbɛ ha yɛ asafo lɛ mli, ni te yei anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ nuɔ he amɛhaa tɛŋŋ?

14 Mɛi heei ni abaptisi amɛ ni ji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ bafee tsulɔ kuu lɛ mlibii, ni yɛ mɔ ni tsɔɔ amɛnii yɛ shishijee mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, asafo lɛ mlibii ni shɛɔ Ŋmalɛ naa hesaai ahe akɛ amɛsɔmɔ akɛ onukpai lɛ hu kɛ gbɛtsɔɔmɔ ha amɛ. (1 Timoteo 3:1-7; Tito 1:6-9) No hewɔ lɛ nɛkɛ hii ni ahala nɛɛ ená hegbɛ akɛ amɛaaye amɛbua koni maŋ lɛ ada yɛ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ. Kristofoi yei anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ amli fuuu ákɛ akɛ asafo lɛ mli nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ewo Kristofoi hii pɛ adɛŋ. (1 Korintobii 14:34, 35) Yɛ no najiaŋ lɛ, nitsumɔ ni wa ni hii ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ tsuɔ lɛ ahe sɛɛ ni yei lɛ ná lɛ ha amɛná miishɛɛ ni amɛhiɛ sɔ hegbɛi anaa ni gbele eha amɛ lɛ, ní nɔ ni fata he ji sanekpakpa lɛ ni amɛshiɛɔ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ. Nyɛmimɛi yei ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ ekãa ŋmɛnɛ lɛ hu jieɔ heshibaa su ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo, kɛji onukpai ni ahala lɛ ji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi aloo amɛjeee amɛteŋ mɛi komɛi.

15. Mɛni ji mumɔŋ niyenii jɛɛhe kome titri yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, ni namɛi nyiɛ hiɛ yɛ ekɛhamɔ mli?

15 Shishijee mumɔŋ niyenii ni akɛha yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ba tɛ̃ɛ kɛjɛ gbɛtsɔɔmɔi ni bɔfoi lɛ kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ ni nyiɛ hiɛ lɛ ŋmala lɛ mli. Aja woji ni amɛŋmala—titri lɛ nɔ ni yɔɔ woji 27 ni ajɛ mumɔ mli aŋma ni feɔ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli—aha asafoi lɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebafee nɔ ni onukpai ni yɔɔ lɛ damɔɔ nɔ amɛtsɔɔ nii. Kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, tsulɔ lɛ najiaŋdamɔlɔi jɛ anɔkwayeli mli amɛkɛ mumɔŋ niyenii babaoo ha Kristofoi anɔkwafoi. Klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli tsulɔ kuu lɛ tsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nii yɛ anɔkwayeli mli.

“Tsulɔ” lɛ Ŋmɛnɛ

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ tsulɔ kuu lɛ etsɔɔ yɛ akɛ eji anɔkwafo yɛ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nitsumɔ mli kɛbashi afi 1914 lɛ mli?

16 Ni ŋmɛnɛ hu? Beni Yesu ba yɛ afi 1914 lɛ, ani ena Kristofoi akuu ko ni afɔ amɛ mu ni miijɛ anɔkwayeli mli amɛkɛ niyenii miiha yɛ be ni sa mli? Eka shi faŋŋ akɛ ena kuu ko ni tamɔ nakai. Abaanyɛ ayɔse kuu nɛɛ faŋŋ yɛ yibii fɛfɛji ni ewoɔ lɛ hewɔ. (Mateo 7:20) Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ yinɔsane ema nɔ mi akɛ sanenaamuu ni tamɔ nɛkɛ lɛ ja.

17 Beni Yesu ba lɛ, ewebii aaafee 5,000 bɛ deka kwraa kɛ Biblia mli anɔkwale lɛ gbɛɛ-kɛ-shwãmɔ. Nitsulɔi lɛ faaa, shi tsulɔ lɛ kɛ nifeemɔ gbɛ̀i heei babaoo tsu nii koni ekɛgbɛ sanekpakpa lɛ eshwã. (Mateo 9:38) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ato gbɛjianɔ koni akala wiemɔi ni damɔ Biblia mli saji anɔ yɛ adafitswaa woji ni miihe ashɛ 2,000 amli. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ yashɛ nikanelɔi akpei nyɔŋmai abɔ ŋɔɔ yɛ be kome too mli kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, ato ŋmɛlɛtswai kpaanyɔ sini ni hiɛ sui srɔtoi ni mfonirii kɛ mɛi ni tsiɔ amɛhe yɔɔ mli hu lɛ he gbɛjianɔ. Kɛtsɔ nifeemɔ gbɛ̀i heei nɛɛ anɔ lɛ, akɛ Biblia lɛ mli sane ni kɔɔ Nibɔɔ shishijee kɛyashi Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee he lɛ ha toibolɔi ni fa fe akpekpei nɛɛhu yɛ shikpɔji wuji etɛ anɔ. Woji ni akala hu ji gbɛ kroko ni akɛtsu nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afi 1914 mli lɛ, akala Buu-Mɔɔ lɛ ekomekomei 50,000.

18. Mɛɛ be mli Yesu hala tsulɔ lɛ akɛ ekwɛ enibii fɛɛ anɔ lɛ, ni mɛni hewɔ?

18 Hɛɛ, beni Nuŋtsɔ lɛ bashɛ shi lɛ, ena akɛ etsulɔ anɔkwafo lɛ miiha ewebii lɛ anii jogbaŋŋ, ni eeshiɛ sanekpakpa lɛ hu. Amrɔ nɛɛ gbɛnaa nii kpele he nitsumɔ kã nakai tsulɔ lɛ hiɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, eeeŋɔ lɛ eto enii fɛɛ kwa nɔ.” (Mateo 24:47) Yesu fee enɛ yɛ afi 1919 mli, beni tsulɔ lɛ etsɔ kaa be mli lɛ sɛɛ. Shi kɛlɛ, mɛni hewɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” nine shɛ gbɛnaa nii kpele nɔ lɛ? Ejaakɛ Nuŋtsɔ lɛ nibii lɛ ayifalɛ etee hiɛ babaoo. Akɛ maŋtsɛyeli lɛ ha Yesu yɛ afi 1914 lɛ mli.

19. Tsɔɔmɔ bɔ ni atsu “asafo babaoo” lɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii lɛ mli.

19 Mɛni ji nibii ni Nuŋtsɔ hee ni awo lɛ maŋtsɛ lɛ hala tsulɔ anɔkwafo lɛ ni ekwɛ nɔ lɛ? Mumɔŋ nibii fɛɛ ni yɔɔ biɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ni ji Enɔ̃ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni akɛ Kristo tá maŋtsɛsɛi lɛ nɔ yɛ afi 1914 lɛ sɛɛ afii 20 lɛ, ayɔse “asafo babaoo” ni ji “tooi krokomɛi” lɛ. (Kpojiemɔ 7:9; Yohane 10:16) Mɛnɛɛmɛi jeee “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” mlibii ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi, shi amɛji hii kɛ yei anɔkwafoi ni hiɛ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ ni sumɔɔ Yehowa ni miisumɔ ni amɛsɔmɔ lɛ taakɛ bɔ pɛ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ feɔ lɛ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛkɛɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” akɛ: “Wɔkɛ nyɛ aaatee; ejaakɛ wɔnu akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ yɛ!” (Zakaria 8:23) Nɛkɛ Kristofoi heei ni abaptisi nɛɛ yeɔ mumɔŋ niyenii ni ewebii ni afɔ amɛ mu lɛ yeɔ lɛ nɔŋŋ eko, ni kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ lɛ kui enyɔ nɛɛ etee nɔ amɛye mumɔŋ niyenii nɛɛ. Kwɛ jɔɔmɔ ni enɛ kɛbaha “asafo babaoo lɛ” mlibii lɛ!

20. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ “asafo babaoo” lɛ ená yɛ Nuŋtsɔ lɛ nibii lɛ ni ahaa eyaa hiɛ lɛ mli?

20 “Asafo babaoo” lɛ mlibii lɛ kɛ miishɛɛ fataa tsulɔ kuu ni afɔ amɛ mu lɛ ahe akɛ sanekpakpa lɛ shiɛlɔi. Be mli ni amɛshiɛɔ lɛ, belɛ Nuŋtsɔ lɛ nibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ayifalɛ miiya hiɛ, ni eeha “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” gbɛnaa nii lɛ miifá. Be mli ni mɛi ni sumɔɔ akɛ amɛkase anɔkwale lɛ ayifalɛ yaa hiɛ lɛ, woji akalamɔhei amlilɛɛmɔ he bahiaa koni anyɛ atsu hiamɔ kɛha Biblia kasemɔ woji lɛ ahe nii. Ato Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji yɛ shikpɔji babaoo anɔ. Atsu maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi “kɛtee shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Kɛjɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ayifalɛ ni miihe ashɛ akpei enumɔ yɛ afi 1914 lɛ nɔ lɛ, yifalɛ ni jieɔ Nyɔŋmɔ yi lɛ etee hiɛ kɛyashɛ nɔ ni fa fe akpekpei ekpaa ŋmɛnɛ, ni amɛteŋ mɛi babaoo ji “asafo babaoo” lɛ mlibii. Hɛɛ, eji anɔkwale akɛ, Maŋtsɛ lɛ nibii lɛ etee hiɛ ebɔ he toi babaoo kɛjɛ beni awó lɛ maŋtsɛ yɛ afi 1914 lɛ!

21. Mɛɛ abɛbuai enyɔ wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ tsulɔ lɛ efee “anɔkwafo kɛ nilelɔ” fɛɛ. Beni Yesu wie “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” he sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ekɛ abɛbuai enyɔ ni maa nakai sui lɛ anɔ mi ha, ni ji: oblayei nilelɔi kɛ kwashiai lɛ he abɛbua lɛ kɛ talentai lɛ ahe abɛbua lɛ. (Mateo 25:1-30) Atée wɔmiishɛɛ shi! Mɛɛ shishinumɔ nakai abɛbuai lɛ hiɛ kɛha wɔ ŋmɛnɛ? Wɔbaasusu sanebimɔ nɛɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Te Osusuɔ Tɛŋŋ?

• Namɛi feɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ?”

• Namɛi ji “ewebii” lɛ?

• Mɛɛ be mli ahala tsulɔ anɔkwafo lɛ koni ekwɛ Nuŋtsɔ lɛ nibii fɛɛ anɔ, ni mɛni hewɔ ni ahala lɛ yɛ nakai beaŋ?

• Namɛi eye ebua ni akɛha Nuŋtsɔ lɛ nibii lɛ etee hiɛ yɛ nyɛsɛɛ afii nyɔŋmai nɛɛ amli, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli tsulɔ kuu lɛ ye nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ mli anɔkwale