Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Gbee Osɔɔmɔ Lɛ Naa Kwraa!”

“Gbee Osɔɔmɔ Lɛ Naa Kwraa!”

“Gbee Osɔɔmɔ Lɛ Naa Kwraa!”

“Tsu osɔɔmɔ lɛ he nii kɛmɔ shi.”—2 TIMOTEO 4:5, Byington.

1, 2. Eyɛ mli akɛ Kristofoi fɛɛ ji sanekpakpa jajelɔi moŋ, shi mɛni Ŋmalɛ lɛ biɔ kɛjɛɔ onukpai adɛŋ?

ANI oji Maŋtsɛyeli jajelɔ? Kɛ́ nakai lɛ, no lɛ daa Yehowa Nyɔŋmɔ shi yɛ nɛkɛ hegbɛ ni nɔ bɛ ni oná nɛɛ he. Ani oji onukpa yɛ asafo lɛ mli? Eji hegbɛ kroko ni Yehowa kɛfata he eha bo. Shi esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, skulyaa loo nyɛmɔ ni akɛwieɔ yɛ naatselɛ mli lɛ haaa wɔteŋ mɔ ko mɔ ko he asa kɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ loo nɔkwɛmɔ yɛ asafo lɛ mli. Yehowa haa wɔhe saa jogbaŋŋ kɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni Ŋmalɛ naa taomɔ nibii pɔtɛɛ ni hii komɛi ni yɔɔ wɔteŋ lɛ shɛɔ he lɛ hewɔ amɛnáa hegbɛ akɛ amɛsɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔi lɛ.—2 Korintobii 3:5, 6; 1 Timoteo 3:1-7.

2 Kristofoi fɛɛ ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ tsuɔ sanekpakpa jajelɔi anitsumɔ lɛ, shi titri lɛ, ehe miihia ni nɔkwɛlɔi, loo onukpai lɛ afee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Nyɔŋmɔ kɛ Kristo, kɛ nanemɛi Yehowa Odasefoi lɛ hu yɔseɔ onukpai ni “bɔɔ wiemɔ kɛ tsɔɔmɔ he mɔdɛŋ lɛ.” (1 Timoteo 5:17; Efesobii 5:23; Hebribii 6:10-12) Esa akɛ onukpa lɛ nitsɔɔmɔ afee nɔ ni tswaa mɔ emaa shi yɛ mumɔŋ, yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli, ejaakɛ bɔfo Paulo kɛɛ nɔkwɛlɔ Timoteo akɛ: “Be ko baaba ni amɛkpɛlɛŋ tsamɔ tsɔɔmɔ lɛ dɔŋŋ, shi moŋ amɛaabua tsɔɔlɔi anaa amɛwo amɛhe yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkɔnɔi lɛ anaa, ejaakɛ amɛtoiiaŋ miifɛ̃lɛ̃ amɛ; ni amɛaakpala anɔkwale lɛ yɛ amɛtoii asɛɛ, ni amɛkpale amɛyabo adesãi moŋ atoi. Shi bo lɛ, ohiɛ akã shi yɛ nii fɛɛ mli, miamɔ ohiɛ yɛ amanehului amli, tsu sanekpakpa jajelɔ nitsumɔ lɛ, gbee osɔɔmɔ lɛ naa kwraa!”—2 Timoteo 4:3-5.

3. Mɛni esa akɛ afee koni apasa tsɔɔmɔi akafite asafo lɛ mumɔŋ shidaamɔ?

3 Bɔni afee ni nɔkwɛlɔ lɛ akwɛ akɛ apasa tsɔɔmɔi fiteŋ asafo lɛ mumɔŋ shidaamɔ lɛ, esa akɛ ekɛ Paulo ŋaawoo lɛ atsu nii akɛ: “Ba ohe shi yɛ nii fɛɛ mli, . . . tsu osɔɔmɔ lɛ he nii kɛmɔ shi.” (2 Timoteo 4:5, Byington) Hɛɛ, ehe miihia ni nɔkwɛlɔ lɛ ‘agbe esɔɔmɔ lɛ naa kwraa.’ Esa akɛ etsu he nii kwraa, yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ, loo yɛ gbɛ ni yeɔ emuu nɔ. Onukpa ni tsuɔ esɔɔmɔ lɛ he nii kɛmɔɔ shi lɛ susuɔ gbɛnaanii fɛɛ ni kã enɔ lɛ ahe jogbaŋŋ, ni eshiii nɔ ko loo ni eeetsu he nii fã kɛ fã kɛkɛ. Nuu ni tamɔ nɛkɛ lɛ yeɔ anɔkwa yɛ nibii bibii po amli.—Luka 12:48; 16:10.

4. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔgbe wɔsɔɔmɔ lɛ naa kwraa?

4 Ní wɔɔgbe wɔsɔɔmɔ lɛ naa kwraa lɛ etsɔɔɔ be fɛɛ be akɛ esa ákɛ wɔkɛ be babaoo awo mli, shi moŋ ebiɔ be ni wɔkɛaatsu nii jogbaŋŋ. Gbɛjianɔtoo ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ baanyɛ aye abua Kristofoi ni amɛye omanye yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Bɔni afee ni onukpa ko kɛ be babaoo awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, gbɛjianɔ kpakpa ni lɛ diɛŋtsɛ eeeto koni eŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ enifeemɔi amli, ni ele nɔ ni ebaatuu ewo mɛi krokomɛi adɛŋ ni amɛtsu he nii, kɛ gbɛ nɔ ni eeetsɔ efee nakai lɛ he miihia. (Hebribii 13:17) Efɔɔ kaa akɛ, onukpa ni abuɔ lɛ lɛ tsuɔ egbɛfaŋnɔ hu, taakɛ Nehemia, mɔ ni kɛ ehe wo Yerusalem gbogboi lɛ atswaa kɛ shimaa ekoŋŋ lɛ mli lɛ fee lɛ. (Nehemia 5:16) Ni esa akɛ Yehowa sɔɔlɔi fɛɛ kɛ amɛhe awo Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli be fɛɛ be.—1 Korintobii 9:16-18.

5. Te esa akɛ wɔnu he wɔha tɛŋŋ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he?

5 Ákɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli ni ato shishi lɛ he sanekpakpa jajelɔi lɛ, mɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ miishɛɛ po atuu awo wɔdɛŋ nɛkɛ! Eka shi faŋŋ akɛ wɔbuɔ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔkɛ wɔhe awo sanekpakpa lɛ shiɛmɔ mli yɛ je lɛŋ fɛɛ dani naagbee lɛ aba lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa. (Mateo 24:14) Eyɛ mli akɛ wɔyeee emuu moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔná hewalɛwoo kɛjɛ Paulo wiemɔi lɛ amli akɛ: “Shi wɔhiɛ nɛkɛ [shiɛmɔ nitsumɔ] jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli—koni hewalɛ ní fá kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ̃ ni jeee wɔnɔ̃.” (2 Korintobii 4:7) Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ sɔɔmɔ ni sa aha—shi kɛtsɔ hewalɛ kɛ nilee ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ pɛ nɔ.—1 Korintobii 1:26-31.

Nyɔŋmɔ Anunyam lɛ Kpojiemɔ

6. Mɛɛ srɔtofeemɔ bakã heloonaa Israel kɛ mumɔŋ Israel lɛ ateŋ?

6 Beni Paulo wieɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe lɛ, ekɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ ‘eha wɔfee mɛi ni sa koni wɔtsɔmɔ kpaŋmɔ hee lɛ he sɔɔlɔi.’ Bɔfo Paulo tsɔɔ srɔtofeemɔ ni kã kpaŋmɔ hee ni akɛ mumɔŋ Israel lɛ fee kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ, kɛ blema Mla kpaŋmɔ ni akɛ heloonaa Israel fee kɛtsɔ Mose nɔ lɛ teŋ. Paulo kɛfata he akɛ, beni Mose kpeleke shi kɛjɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ kɛ tɛtaoi ni Kitai Nyɔŋmɔ lɛ yɔɔ nɔ lɛ, ehiɛ kpɛlɛ aahu akɛ Israelbii lɛ nyɛɛɛ amɛkwɛ ehiɛ tɛ̃ɛ. Kɛlɛ, yɛ be ko sɛɛ lɛ, nɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ he waa ba ejaakɛ “awaje amɛjwɛŋmɔi lɛ” ni hiɛhaanɔ ko baha amɛtsuii ahe. Kɛlɛ, kɛji akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛtee Yehowa ŋɔɔ yɛ tsui muu fɛɛ hetuu kɛhamɔ mli lɛ, ajieɔ hiɛhaanɔ lɛ kɛyaa. Yɛ no sɛɛ beni Paulo wieɔ sɔɔmɔ ni akɛwo mɛi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ adɛŋ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: ‘Wɔ fɛɛ wɔkɛ hiɛ kpetekplee jieɔ Yehowa anunyam lɛ kpo tamɔ ashwishwɛ.’ (2 Korintobii 3:6-8, 14-18; 2 Mose 34:29-35) Yesu ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “tooi krokomɛi” lɛ hu ená hegbɛ akɛ amɛaajie Yehowa anunyam lɛ kpo.—Yohane 10:16.

7. Adesai baanyɛ ajie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo amɛtsɔɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Te aaafee tɛŋŋ adesai eshafeelɔi ajie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo, be mli ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ana lɛ ni eyi ená wala lɛ? (2 Mose 33:20) Ojogbaŋŋ, yɛ anunyam ni Yehowa diɛŋtsɛ yɔɔ mli lɛ sɛɛ lɛ, eyɛ yiŋtoo ni yɔɔ nyam hu akɛ ebaatsɔ e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ebu ejeŋ muu fɛɛ nɔyeli lɛ bem. Anɔkwalei ni kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ ji “Nyɔŋmɔ niwuji” ni mɛi ni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie amɛnɔ yɛ Pentekoste afii 33 Ŋ.B. lɛ bɔi jajemɔ lɛ fã. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:11) Kɛtsɔ mumɔ lɛ gbɛtsɔɔmɔ nɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛgbe sɔɔmɔ ni atuu awo amɛdɛŋ lɛ naa kwraa.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8.

8. Mɛni Paulo tswa efai ashi akɛ ebaafee yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ gbɛfaŋ?

8 Paulo tswa efai shi akɛ ehaŋ nɔ ko nɔ ko atsi enaa yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni eeegbe naa kwraa lɛ mli. Eŋma akɛ: “Akɛ nɔ ni wɔhiɛ nɛkɛ sɔɔmɔ nɛɛ, taakɛ bɔ ni ana wɔ mɔbɔ lɛ, wɔtsui efaaa, shi wɔgu hiɛgbejianii ní aŋɔtee lɛ, ni wɔbaaa wɔjeŋ yɛ kutumpɔo mli, ni asaŋ wɔfutuuu Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ, shi moŋ wɔkɛ anɔkwale lɛ kpojiemɔ lɛ jieɔ wɔhe wɔtsɔɔ gbɔmɛi ahenilee fɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (2 Korintobii 4:1, 2) Atsɔ̃ nɔ ni Paulo tsɛ lɛ akɛ “nɛkɛ sɔɔmɔ nɛɛ” lɛ nɔ ajie anɔkwale lɛ kpo ni agbɛ mumɔŋ la ashwã kɛtee maji srɔtoi anɔ.

9, 10. Abaanyɛ ajie Yehowa anunyam lɛ kpo atsɔɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Paulo ŋma kɛkɔ heloo kɛ mumɔŋ la Jɛɛhe lɛ he akɛ: “Nyɔŋmɔ ni kɛɛ akɛ la ajɛ duŋ mli akpɛ lɛ, lɛ nɔŋŋ ekpɛ yɛ wɔtsuii amli hu, koni Nyɔŋmɔ anunyam he nilee lɛ akpɛ yɛ Yesu Kristo hiɛ.” (2 Korintobii 4:6; 1 Mose 1:2-5) Akɛni aŋɔ hegbɛ ni nɔ bɛ aha wɔ akɛ wɔtsɔmɔ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔhiɛa wɔhe yɛ hetsemɔ mli bɔni afee ni wɔnyɛ wɔjie Yehowa anunyam lɛ kpo tamɔ ashwishwɛi.

10 Aŋkroaŋkroi ni yɔɔ mumɔŋ duŋ mli lɛ nyɛɛɛ ana Yehowa anunyam loo ekpɛmɔ ni baa kɛtsɔ Yesu Kristo, mɔ ni ji Mose kpeteŋkpele lɛ nɔ lɛ. Shi ákɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔnáa anunyam la lɛ kɛjɛɔ Ŋmalɛi lɛ amli ni wɔkpɛɔ wɔhaa mɛi krokomɛi. Kɛji akɛ mɛi ni yɔɔ mumɔŋ duŋ mli amrɔ nɛɛ baanyɛ aje hiɛkpatamɔ mli shweshweeshwe lɛ, no lɛ la ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ he miihia amɛ. Belɛ, wɔtsɔɔ miishɛɛ babaoo kɛ ekãafeemɔ nɔ wɔfeɔ toiboo wɔhaa ŋwɛi famɔ akɛ aha la atso kɛjɛ duŋ mli kɛwo Yehowa hiɛ nyam lɛ.

Ha Ola lɛ Atso yɛ Shia Biblia Mli Nikasemɔi Amli

11. Mɛni Yesu wie yɛ wɔla lɛ ni wɔɔha etso lɛ he, ni mɛɛ gbɛ kome wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee enɛ?

11 Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛ ji je lɛŋ la lɛ. Maŋ ni ma gɔŋ nɔ lɛ, anyɛŋ aŋɔtee. Asaŋ asuuu kane amaaa tsese shishi: shi moŋ aŋɔmaa kanetso nɔ, ni etsoɔ ehaa mɛi ni yɔɔ shia lɛ fɛɛ. Nakai nyɛhaa nyɛla atsoa yɛ gbɔmɛi ahiɛ, koni amɛna nyɛnifeemɔnii kpakpai lɛ, ni amɛwo nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ nyam.” (Mateo 5:14-16) Wɔjeŋba kpakpa lɛ baanyɛ akanya mɛi ni amɛkɛ anunyam aha Nyɔŋmɔ. (1 Petro 2:12) Ni wɔsanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ fãi srɔtoi lɛ fɛɛ lɛ haa wɔnáa hegbɛ koni wɔha wɔla lɛ atso. Otii titri ni ma wɔhiɛ lɛ ateŋ ekome ji ni wɔjie mumɔŋ la ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ kpo kɛtsɔ shia Biblia mli nikasemɔi ni mɔɔ shi lɛ afeemɔ nɔ. Enɛ ji gbɛ ko ni he hiaa waa ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔgbe wɔsɔɔmɔ lɛ naa kwraa. Mɛɛ ŋaawooi baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee Biblia mli nikasemɔi ni saa mɛi ni taoɔ ale anɔkwale lɛ atsui he?

12. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ kɔɔ Biblia mli nikasemɔi afeemɔ he yɛ?

12 Sɔlemɔ ni wɔɔsɔle wɔha Yehowa yɛ enɛ he lɛ tsɔɔ shwelɛ babaoo ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔfee Biblia mli nikasemɔi. Etsɔɔ hu akɛ wɔle sɛɛnamɔ ni yɔɔ mɛi krokomɛi ni aaaye abua amɛ koni amɛbaná Nyɔŋmɔ he nilee lɛ he. (Ezekiel 33:7-9) Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa baaha wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo ni ebaajɔɔ wɔmɔdɛŋbɔi babaoo yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ anɔ. (1 Yohane 5:14, 15) Shi wɔsɔleee kɛkɛ akɛ wɔná mɔ ko ni wɔkɛ lɛ afee shia Biblia mli nikasemɔ. Be mli ni wɔto nikasemɔ shishi lɛ, sɔlemɔ kɛ nii anɔ jwɛŋmɔ yɛ nikaselɔ lɛ hiamɔ nibii pɔtɛɛ komɛi ahe lɛ baaye abua wɔ ni wɔfee nikasemɔi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ.—Romabii 12:12.

13. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔfee shia Biblia mli nikasemɔi ni mɔɔ shi?

13 Kɛ́ wɔɔfee shia Biblia mli nikasemɔi ni mɔɔ shi lɛ, no lɛ esa akɛ wɔsaa wɔhe jogbaŋŋ kɛha eko fɛɛ eko. Kɛ́ wɔnu he yɛ gbɛ ko nɔ akɛ wɔbɛ hesalɛ lɛ, ebaanyɛ efee nɔ ni yeɔ ebuaa waa akɛ wɔɔkwɛ gbɛ ni Asafo Woloŋ Nikasemɔ nɔkwɛlɔ lɛ tsɔɔ nɔ etsuɔ otsi fɛɛ otsi mli nikasemɔ he nii ehaa lɛ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, wɔbaanyɛ wɔfata Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni enyɛ eye omanye yɛ shia Biblia mli nikasemɔi afeemɔ mli lɛ ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu Yesu Kristo su kɛ enitsɔɔmɔ gbɛ̀i lɛ ahe.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni wɔshɛ Biblia mli nikaselɔ ko tsui he?

14 Yesu ná eŋwɛi Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nifeemɔ kɛ mɛi krokomɛi ni egbaa amɛ Nyɔŋmɔ he sane lɛ he miishɛɛ. (Lala 40:9) Eji mɔ ko ni he jɔ ni enyɛ eshɛ mɛi ni bo lɛ toi lɛ atsuii ahe. (Mateo 11:28-30) Belɛ nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ koni wɔshɛ wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ atsuii ahe. Kɛji wɔɔnyɛ wɔfee nakai lɛ, no lɛ ehe miihia ni wɔsaa wɔhe kɛha nikasemɔ lɛ eko fɛɛ eko, be mli ni nikaselɔ lɛ shihilɛi pɔtɛɛ komɛi yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji akɛ eji mɔ ko ni jɛ kusum ko ni aheee Biblia lɛ ayeee lɛ mli lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔtsɔ̃ eyiŋ akɛ Biblia lɛ ja. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, eka shi faŋŋ akɛ ehe baahia ni wɔkane ŋmalɛi babaoo ni wɔtsɔɔ mli.

Ye Obua Nikaselɔi Koni Amɛnu Nɔkwɛmɔnii Ashishi

15, 16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔye wɔbua nikaselɔ ko ni nuuu nɔkwɛmɔnɔ ko ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ shishi lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛji akɛ wɔwoji lɛ ateŋ eko kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko tsu nii ni eshishinumɔ wa kɛha Biblia mli nikaselɔ ko lɛ?

15 Ekolɛ Biblia mli nikaselɔ ko nuŋ nɔkwɛmɔnɔ pɔtɛɛ ko ni akɛtsu nii yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ shishi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ enuŋ nɔ ni Yesu tsɔɔ beni ewie kane ni akɛmaa kanetso nɔ lɛ shishi. (Marko 4:21, 22) No mli lɛ Yesu miiwie blema kane ko ni akɛ mu woɔ mli, kɛ emli odonti ni tsoɔ lɛ he. Akɛ kane ni tamɔ nɛkɛ lɛ maa kanetso krɛdɛɛ ko nɔ ni no haa ekpɛɔ shia lɛ mli. Ekolɛ niiamlipɛimɔ yɛ saneyitsei ni ji “Lamp” (Kane) kɛ “Lampstand” (Kanetso) ni yɔɔ wolo tamɔ Insight on the Scriptures lɛ mli lɛ, he baahia bɔni afee ni akɛha Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli afee faŋŋ. * Shi kwɛ sɛɛnamɔ ni baajɛ mli aba akɛ aaasaa he ni akɛ sanemlitsɔɔmɔ ni nikaselɔ lɛ baanu shishi ni emii baashɛ he lɛ abaha lɛ!

16 Ekolɛ Biblia kasemɔ wolo ko kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni eshishinumɔ wa kɛha nikaselɔ ko baatsu nii. Hemɔ be ni okɛtsɔɔ shishi, loo ni okɛ nɔkwɛmɔnɔ kroko ni jieɔ nakai oti lɛ nɔŋŋ kpo lɛ atsu nii. Ekolɛ wolo ko miima hefatalɔ kpakpa kɛ yelikɛbuamɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ nɔ mi akɛ nɔ ko ni he hiaa yɛ gbalashihilɛ mli. Kɛha enɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ abaanyɛ awie nuu ko ni tũɔ kɛjɛɔ kpãa kome nɔ kɛyaa ekroko nɔ yɛ ŋwɛi, ní eŋmɛɔ he kɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ shwɛlɔ kroko baasɔɔ lɛ lɛ he. Aloo akɛ, abaanyɛ akɛ bɔ ni nitsulɔi toɔ adekai kɛjɛɔ lɛlɛ ko mli ni mɔ kome kpaa mli ehaa mɔ kroko yɛ ekomefeemɔ mli lɛ, afee hiamɔ ni yɔɔ hefatalɔ kpakpa kɛ yelikɛbuamɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

17. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesu dɛŋ yɛ nɔkwɛmɔnii ahe?

17 Nɔkwɛmɔnɔ kroko kɛ nitsumɔ biɔ ni asaa he kɛtsɔ hiɛ. Kɛlɛ, eji gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie miishɛɛ kpo yɛ Biblia mli nikaselɔ ko he. Yesu kɛ nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ mlɛo tsu nii ni ekɛtsɔɔ saji ni shishinumɔ wa lɛ amli. E-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ kɛ nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ enɛ he lɛ tsɔɔ akɛ enitsɔɔmɔi lɛ ná hewalɛ kpakpa yɛ etoibolɔi lɛ anɔ. (Mateo 5:1–7:29) Yesu kɛ tsuishiŋmɛɛ tsɔɔ nibii amli ejaakɛ eyɛ mɛi krokomɛi ahe miishɛɛ waa.—Mateo 16:5-12.

18. Mɛɛ ŋaawoo akɛhaa yɛ ŋmalɛi ni aŋmalako amɛmli wiemɔi ni yɔɔ wɔwoji lɛ amli ni ahe?

18 Miishɛɛ ni wɔɔná yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ baakanya wɔ koni wɔkɛ amɛ ‘asusu nibii ahe kɛjɛ Ŋmalɛi’ lɛ amli. (Bɔfoi lɛ Asaji 17:2, 3) Enɛ biɔ nikasemɔ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ, kɛ woji ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔ “tsulɔ nukpa anɔkwafo” lɛ nɔ lɛ ni wɔkɛaatsu nii yɛ nilee mli. (Luka 12:42-44) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wolo ni ji Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli lɛ, tsɛɔ ŋmalɛi babaoo ayisɛɛ. * Akɛni gbɛ bɛ wolo lɛ mli tsɔ hewɔ lɛ, atsɛ ekomɛi ayisɛɛ kɛkɛ ni aŋmalako amɛmli wiemɔi lɛ. Be mli ni Biblia mli nikasemɔ ko yaa nɔ lɛ, ehe miihia ni kɛhoo lɛ akane ŋmalɛi ni aŋmalako amɛmli wiemɔi nɛɛ ekomɛi ni atsɔɔ shishi. Nɔ hewɔ ji akɛ, wɔtsɔɔmɔ lɛ damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ, ni eyɛ hewalɛ kpele. (Hebribii 4:12) Gbalamɔ jwɛŋmɔ kɛya Biblia lɛ nɔ yɛ nikasemɔ be lɛ eko fɛɛ eko mli, ni okɛ ŋmalɛi ni yɔɔ kukuji lɛ amli lɛ afɔ nitsumɔ. Ye obua nikaselɔ lɛ ni enu nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ sane pɔtɛɛ ko loo nifeemɔ gbɛ ko he lɛ shishi. Bɔɔ mɔdɛŋ ni otsɔɔ lɛ sɛɛnamɔi ni ebaaná kɛjɛ toiboo ni eeefee eha Nyɔŋmɔ lɛ mli.—Yesaia 48:17, 18.

Bi Saji ni Kanyaa Niiahesusumɔ

19, 20. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ sanebimɔi ni jieɔ mɔ susumɔi akpo lɛ atsu nii be mli ni wɔfeɔ shia Biblia mli nikasemɔ lɛ? (b) Mɛni abaanyɛ afee kɛji akɛ ebaabi ni asusu sane pɔtɛɛ ko he lolo lɛ?

19 Sanebimɔi yɛ ŋaa gbɛ nɔ ni Yesu kɛtsu nii lɛ ye ebua mɛi ni amɛsusu nii ahe. (Mateo 17:24-27) Kɛji akɛ wɔbi Biblia mli nikaselɔ ko bɔ ni esusuɔ yɛ sane ko he yɛ gbɛ ni woŋ lɛ hiɛgbele nɔ lɛ, no lɛ ehetoo lɛ baanyɛ ajie esusumɔi akpo yɛ sane pɔtɛɛ ko he. Ekolɛ wɔbaana akɛ ekã he ehiɛ susumɔi komɛi ni damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ eheɔ Triniti lɛ eyeɔ. Yɛ Nilee wolo lɛ yitso ni ji etɛ lɛ mli lɛ, atsɔɔ mli yɛ jɛmɛ akɛ wiemɔ “Triniti” lɛ ejeee kpo yɛ Biblia lɛ mli. Áŋmala ŋmalɛi amli wiemɔi ni atsɛ ekomɛi ayisɛɛ yɛ wolo lɛ mli kɛmiitsɔɔ akɛ esoro Yehowa yɛ Yesu he, ni akɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji Nyɔŋmɔ nitsumɔ hewalɛ, shi jeee gbɔmɔ ko. Ekolɛ Biblia mli wiemɔi nɛɛ pɛ akanemɔ kɛ amɛhe susumɔ baaye abua. Shi kɛji akɛ babaoo he miihia lolo hu? Ekolɛ beni wɔgbe nikasemɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔŋɔ be fioo ni wɔkɛgba sane ni kɛ yibiiwoo baaba kɛjɛ Yehowa Odasefoi awolo kroko tamɔ Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye? wolo bibioo lɛ mli. Kɛjɛ no sɛɛ kɛyaa lɛ, wɔbaanyɛ ni wɔkɛ Nilee wolo lɛ atsa nikasemɔ lɛ nɔ.

20 Ŋɔɔ lɛ akɛ, nikaselɔ lɛ susumɔ yɛ sanebimɔ ko he lɛ ha onaa kpɛ ohe loo onijiaŋ je wui. Kɛ́ ekɔɔ tawashɛremɔ loo sane ko ni he hiaa waa he lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔbi koni atsa nikasemɔ lɛ nɔ koni be kroko lɛ asusu sane lɛ he. Le ni wɔɔle akɛ nikaselɔ lɛ kã he eshɛreɔ tawa lolo lɛ baaye abua wɔ koni wɔfee niiamlitaomɔ yɛ saji ni aŋmala ashwie shi ni baanyɛ aye abua lɛ ni eya ehiɛ yɛ mumɔŋ lɛ amli. Be mli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔshɛ nikaselɔ lɛ tsui he lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle akɛ Yehowa aye abua lɛ koni eda yɛ mumɔ mli.

21. Mɛni baajɛ mli kɛji akɛ wɔtsake wɔnitsɔɔmɔ gbɛ̀i lɛ amli bɔ ni baasa nikaselɔ lɛ hiamɔ nii pɔtɛɛ komɛi ahe lɛ?

21 Kɛtsɔ hesaamɔ jogbaŋŋ kɛ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ wɔbaanyɛ wɔtsake wɔnitsɔɔmɔ gbɛ̀i lɛ amli koni esa nikaselɔ lɛ hiamɔ nii pɔtɛɛ ahe. Beni be shwieɔ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua lɛ koni ená suɔmɔ ni mli wa kɛha Nyɔŋmɔ. Ekolɛ wɔbaaye omanye hu yɛ bulɛ kɛ hiɛsɔɔ ni wɔɔha ená kɛha Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli. Ni kwɛ miishɛɛ ni eji kɛji akɛ Biblia mli nikaselɔi kpɛlɛ nɔ akɛ ‘Nyɔŋmɔ yɛ wɔteŋ lɛɛlɛŋ’ lɛ! (1 Korintobii 14:24, 25) Belɛ eba akɛ, wɔbaafee shia Biblia mli nikasemɔi ni mɔɔ shi ni wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛbatsɔmɔ Yesu kaselɔi.

Jwetri ko ni Esa akɛ Aná Bulɛ Aha

22, 23. Mɛni ebiɔ kɛji akɛ wɔbaagbe wɔsɔɔmɔ lɛ naa kwraa?

22 Bɔni afee ni wɔgbe wɔsɔɔmɔ lɛ naa kwraa lɛ, esa akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ mli. Beni Paulo wieɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ, eŋma enanemɛi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Wɔhiɛ nɛkɛ jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli—koni hewalɛ ní fá kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ̃ ni jeee wɔnɔ.”—2 Korintobii 4:7.

23 Kɛji akɛ wɔji mɛi ni afɔ amɛ mu loo “tooi krokomɛi” jio, wɔtamɔ sũ nii ni waaa. (Yohane 10:16) Kɛlɛ, Yehowa baanyɛ eha wɔ hewalɛ ni he hiaa bɔni afee ni wɔtsu wɔnitsumɔi lɛ yɛ nɔnyɛɛ ni akɛbaaba wɔnɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. (Yohane 16:13; Filipibii 4:13) Belɛ nyɛhaa wɔnaa Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ ni mli wa, wɔbu wɔsɔɔmɔ ni ji jwetri lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa, ni wɔgbe wɔsɔɔmɔ lɛ naa kwraa.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 15 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee.

^ kk. 18 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee.

Te obaaha hetoo oha tɛŋŋ?

• Mɛni onukpai baanyɛ afee ni amɛkɛgbe amɛsɔɔmɔ lɛ naa kwraa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha bɔ ni wɔshia biblia mli nikasemɔi mɔɔ shi haa lɛ aya hiɛ?

• Mɛni obaafee kɛji akɛ biblia mli nikaselɔ ko nuuu nɔkwɛmɔnɔ ko shishi, loo niiamlitsɔɔmɔ lolo he miihia lɛ yɛ sane ko he lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Kristofoi onukpai tsɔɔ nii yɛ asafo lɛ mli ni amɛyeɔ amɛbuaa kɛtsɔseɔ nanemɛi heyelilɔi yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Shia Biblia mli nikasemɔi ni mɔɔ shi afeemɔ ji gbɛ kome ni wɔtsɔɔ nɔ wɔhaa wɔla lɛ tsoɔ