Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ Te Ayeɔ lɛ Ahaa Tɛŋŋ?

Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ Te Ayeɔ lɛ Ahaa Tɛŋŋ?

Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ Te Ayeɔ lɛ Ahaa Tɛŋŋ?

BENI Kristofonyo bɔfo Paulo tsɔɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli lɛ mli lɛ, eŋma akɛ: “Mi diɛŋtsɛ miná kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ dɛŋ, ni no nɔŋŋ miŋɔha nyɛ, akɛ Nuŋtsɔ Yesu lɛ, nakai nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ ni atsɔɔ esɛɛgbɛ lɛ, ekɔ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli, ni ekɛɛ: Nyɛhea, nyɛyea: enɛ ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi. Nakai nɔŋŋ ewó kpulu lɛ hu yɛ niyenii lɛ asɛɛ, ni ekɛɛ: Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá lɛ mli; nyɛfea enɛ, shii abɔ ni nyɛaanu lɛ, ní nyɛŋɔkai mi. Shi shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba.”—1 Korintobii 11:23-26.

Taakɛ Paulo kɛɛ lɛ, Yesu to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi yɛ ‘nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ’ ni Yuda Iskariot ‘ŋɔ Yesu eha’ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ní nyɛ Romabii lɛ anɔ koni amɛsɛŋ Kristo lɛ. Aye nakai niyenii lɛ Soo gbɛkɛ, March 31, 33 Ŋ.B. Yesu gbo yɛ sɛŋmɔtso nɔ Sohaa shwane, April 1. Akɛni Yudafoi akalenda gbii lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ gbɛkɛnaashi kɛyashiɔ gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ gbɛkɛnaashi hewɔ lɛ, Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii nɛɛ kɛ Yesu gbele lɛ fɛɛ ba mli yɛ be kometoo mli—Nisan 14, 33 Ŋ.B.

Esa akɛ mɛi ni yeɔ aboloo lɛ ni amɛnuɔ wein lɛ ‘aya nɔ afee enɛ’ ni amɛkɛkai Yesu. Taakɛ shishitsɔɔmɔ kroko tsɔɔ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛfea enɛ akɛ mikaimɔ.” (1 Korintobii 11:24, The Jerusalem Bible) Atsɛɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ hu akɛ Kristo gbele lɛ Kaimɔ.

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Akai Yesu Gbele Lɛ?

Abaanyɛ ana hetoo lɛ yɛ nɔ ni nakai gbele lɛ kɔɔ he lɛ mli. Yesu gbo akɛ Yehowa jeŋ muu fɛɛ nɔyeli lɛ klɛŋklɛŋ sɛɛfilɔ. No hewɔ lɛ, etsɔɔ akɛ Satan ji amalelɔ akɛni ekɛɛ akɛ adesai sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoi pɛ ahewɔ lɛ hewɔ. (Hiob 2:1-5; Abɛi 27:11) Yesu ‘ŋɔ esusuma eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ’ kɛtsɔ egbele lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu. (Mateo 20:28) Beni Adam fee esha eshi Nyɔŋmɔ lɛ elaaje adesa wala ni eye emuu kɛ emli gbɛkpamɔi lɛ. Shi “Nyɔŋmɔ sumɔ [adesa] je lɛ akɛ eŋɔ e-Bi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Eji anɔkwale akɛ, “esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni; shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ lɛ naanɔ walaŋ yɛ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, mli.”—Romabii 6:23.

No hewɔ lɛ, Yesu Kristo gbele lɛ kɔɔ suɔmɔ kpojiemɔi enyɔ ni fe fɛɛ lɛ ahe—suɔmɔ kpele ni Yehowa jie lɛ kpo etsɔɔ adesai yɛ e-Bi ni eŋɔ eha lɛ, kɛ he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ ni Yesu jie lɛ kpo etsɔɔ adesai aweku lɛ kɛtsɔ suɔmɔ mli ni ejɛ eŋɔ ewala eha akɛ adesa lɛ nɔ lɛ. Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ wóɔ suɔmɔ kpojiemɔi enyɔ nɛɛ anɔ gojoo. Akɛni wɔji mɛi ni nine shɛɔ suɔmɔ nɛɛ nɔ hewɔ lɛ, ani esaaa akɛ wɔjieɔ wɔ shidaa kpo kɛha enɛ? Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee enɛ ji ni wɔba Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli shishi.

Nɔ ni Aboloo lɛ kɛ Wein lɛ Damɔ Shi Kɛha

Beni Yesu toɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi lɛ, ekɛ aboloo kɛ kpulu ni wein tsuru yɔɔ mli tsu nii akɛ okadi nibii. Yesu kɔ aboloo, ni “eda shi, ni ekumɔ mli, ni ekɛɛ: Nyɛhea, nyɛyea: enɛ [aboloo] ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ.” (1 Korintobii 11:24) Esa akɛ akumɔ aboloo lɛ mli koni anyɛ aja ni aye ejaakɛ eji aboloo ni yɔɔ kpeŋkpeŋ ni akɛ mamu kɛ nu eshã ni masha bɛ mli. Akɛ masha feɔ esha he mfoniri yɛ Ŋmalɛi lɛ amli. (Mateo 16:11, 12; 1 Korintobii 5:6, 7) Yesu efeee esha. No hewɔ lɛ, akɛ egbɔmɔtso ni eye emuu lɛ tsu nii akɛ kpɔmɔ afɔleshaa nɔ ni sa kɛha adesai fɛɛ. (1 Yohane 2:1, 2) Kwɛ bɔ ni esa akɛ aboloo ni akɛdamɔɔ shi ahaa Kristo gbɔmɔtso ni esha bɛ he lɛ afee nɔ ni masha bɛ mli!

Yesu sɔle hu eshwie wein ni tsuɔ ni afutuko mli lɛ nɔ ni ekɛɛ akɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá lɛ mli.” (1 Korintobii 11:25) Wein tsurɔ ni yɔɔ kpulu lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha Yesu lá lɛ. Taakɛ tsinai kɛ too kpakpoi ni akɛsha afɔlei lɛ alá lɛ wo Mla Kpaŋmɔ ni kã Nyɔŋmɔ kɛ Israelbii lɛ ateŋ lɛ mli hewalɛ yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ, nakai nɔŋŋ hu Yesu lá ni afɔse ashwie shi yɛ egbele mli lɛ woɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli hewalɛ.

Namɛi Esa akɛ Amɛyeɔ?

Bɔni afee ni wɔna mɛi ni sa akɛ amɛyeɔ Kaimɔ lɛ okadi nibii lɛ eko lɛ, ehe miihia ni wɔnu nɔ ni ji kpaŋmɔ hee lɛ kɛ mɛi ni fata kpaŋmɔ lɛ he lɛ shishi. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Naa, gbii miiba, Yehowa kɛɛ, ni mikɛ Israel we lɛ kɛ Yuda we lɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee . . . Maŋɔ mimla lɛ mawo amɛmli ni maŋma yɛ amɛtsui nɔ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ! . . . Maŋɔ amɛnishaianii lɛ mafa, ni amɛhe eshai lɛ mikaiŋ dɔŋŋ!”—Yeremia 31:31-34.

Kpaŋmɔ hee lɛ haa anyɛɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ náa wekukpaa krɛdɛɛ ko. Kɛtsɔ kpaŋmɔ nɛɛ nɔ lɛ, aŋkroaŋkroi komɛi batsɔmɔɔ ewebii, ni lɛ hu ebatsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ. Aŋmala Yehowa mla lɛ yɛ amɛmli, yɛ amɛtsui mli, ni mɛi po ni jeee Yudafoi ni afolɔ amɛ ketia lɛ baanyɛ abote kpaŋmɔ hee he wekukpaa ni akɛ Nyɔŋmɔ naa lɛ mli. (Romabii 2:29) Biblia ŋmalɔ Luka ŋmaa yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ ‘E-baasara jeŋmaji lɛ koni ehala amɛteŋ maŋ ko eha egbɛi lɛ’ he. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Taakɛ 1 Petro 2:10 lɛ tsɔɔ lɛ, ‘sá lɛ, amɛjeee maŋ, shi agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ maŋ ji amɛ.’ Ŋmalɛi lɛ tsɛɔ amɛ akɛ “Nyɔŋmɔ Israel,” ni ji, mumɔŋ Israel. (Galatabii 6:16; 2 Korintobii 1:21) Belɛ, kpaŋmɔ hee lɛ ji kpaŋmɔ ni kã Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ mumɔŋ Israel teŋ.

Yesu diɛŋtsɛ hu kɛ ekaselɔi lɛ fee kpaŋmɔ kroko yɛ naagbee gbɛkɛ ni ekɛ amɛ hi shi lɛ mli. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mi-Tsɛ eto eha mi lɛ.” (Luka 22:29) Enɛ ji Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ. Adesai ni yeee emuu ni aŋɔɔ amɛ awoɔ Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ mli lɛ ayibɔ ji 144,000. Beni atee amɛ shi kɛtee ŋwɛi sɛɛ lɛ, amɛkɛ Kristo baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi. (Kpojiemɔ 5:9, 10; 14:1-4) No hewɔ lɛ, mɛi ni kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ hu kɛ Yesu Kristo yɛ Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ mli. Amɛji mɛi pɛ ni esa akɛ amɛyeɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ mli okadi nibii lɛ eko.

Te mɛi ni sa akɛ amɛyeɔ Kaimɔ lɛ okadi nibii lɛ eko lɛ feɔ tɛŋŋ amɛleɔ akɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ yɛ wekukpaa krɛdɛɛ ko mli, ni amɛji Kristo nanemɛi niyelɔi lɛ? Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Lɛ mumɔ [krɔŋkrɔŋ] lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔmumɔ [wɔjwɛŋmɔŋ su] lɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ. Ni kɛ́ bii ji wɔ lɛ, belɛ niyelɔi hu ji wɔ, Nyɔŋmɔ niyelɔi kɛ Kristo nanemɛi niyelɔi, kɛji eyɛ mli, akɛ wɔkɛ lɛ naa amanehulu lɛ, koni awo wɔkɛ lɛ hiɛ nyam hu.”—Romabii 8:16, 17.

Nyɔŋmɔ tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enifeemɔ hewalɛ lɛ nɔ efɔɔ Kristo nanemɛi niyelɔi lɛ amu. Enɛ haa amɛnáa nɔmimaa akɛ Maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi ji amɛ. Ehaa Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ náa ŋwɛi hiɛnɔkamɔ. Amɛnaa nɔ fɛɛ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ ŋwɛi wala shihilɛ he lɛ akɛ ekɔɔ amɛhe. Kɛfata he lɛ, amɛmiisumɔ ni amɛshi shikpɔŋ nɔ nibii fɛɛ yɛ sɛɛ, ni wala shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ kɛ adesai ateŋ wekukpaai fɛɛ fata he. Eyɛ mli akɛ Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ yɔseɔ akɛ shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso lɛ mli lɛ baafee naakpɛɛ nɔ ko moŋ, shi enɛ jeee amɛhiɛnɔkamɔ. (Luka 23:43) Amɛyɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ ni tsakeee, ni no hewɔ amɛji mɛi ni sa ni yeɔ Kaimɔ lɛ he okadi nibii lɛ, jeee yɛ jamɔŋ susumɔi ni ejaaa lɛ ahewɔ, shi moŋ yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kanyamɔ lɛ hewɔ.

Ŋɔɔ lɛ akɛ, mɔ ko bɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ eyɛ kpaŋmɔ hee lɛ kɛ Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ mli. Ni kɛ́ ebɛ odase ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yeɔ akɛ efata Kristofoi nanemɛi niyelɔi lɛ ahe lɛ, no hu? No lɛ, ebaafee nɔ ni ejaaa yɛ egbɛfaŋ akɛ eeeye Kaimɔ okadi nibii lɛ eko. Eji anɔkwale akɛ, kɛji mɔ ko je gbɛ ehala ehe akɛ mɔ ni atsɛ lɛ kɛha maŋtsɛyeli kɛ osɔfoyeli yɛ ŋwɛi yɛ be mli ni enako nakai tsɛmɔ lɛ, Nyɔŋmɔ naŋ he miishɛɛ.—Romabii 9:16; Kpojiemɔ 22:5.

Shii Enyiɛ Ayeɔ Gbijurɔ Lɛ?

Ani esa akɛ akaiɔ Yesu gbele lɛ daa otsi loo ekolɛ daa gbi? Ojogbaŋŋ, Kristo to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi, ni agbe lɛ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ yɛ Hehoo Gbi nɔ. Ayeɔ Hehoo ni ayeɔ akɛkaiɔ Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Mizraim nyɔŋyeli shishi lɛ shikome pɛ, daa afi, yɛ Nisan 14 nɔ. (2 Mose 12:6, 14; 3 Mose 23:5) No hewɔ lɛ, esa akɛ aye “wɔ Hehoo toobi ni ji Kristo” lɛ gbele lɛ Kaimɔ lɛ daa afi, shi jeee daa otsi loo daa gbi. (1 Korintobii 5:7) Beni Kristofoi yeɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ, amɛnyiɛɔ gbɛjianɔtoo ni Yesu nyiɛ sɛɛ beni eto shishi lɛ nɔŋŋ sɛɛ.

Belɛ, mɛni Paulo wiemɔi akɛ: “Shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba” lɛ tsɔɔ? (1 Korintobii 11:26) Paulo kɛ wiemɔ ko ni eshishinumɔ ji “be fɛɛ be ni” lɛ tsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli. No hewɔ lɛ, eekɛɛ akɛ be fɛɛ be ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baaye okadi niyenii lɛ, amɛbaajaje hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ amɛtsɔɔ.

Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baakai Kristo gbele lɛ “kɛyashi beyinɔ ni eeeba.” Gbijurɔyeli nɛɛ baaya nɔ kɛyashi beyinɔ ni Yesu aaaba ni ebaŋɔ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛya ŋwɛi, ni eeefee nakai kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ yɛ ‘beni eba’ lɛ mli. (1 Tesalonikabii 4:14-17) Enɛ kɛ Kristo wiemɔi ni ekɛ ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ wie lɛ kpãa gbee, akɛ: “Kɛji mitee ni miyasaa gbɛhe mito nyɛ lɛ, mibaba ekoŋŋ ni mibabaŋɔ nyɛ kɛya he ni mi diɛŋtsɛ miyɔɔ lɛ, koni he ni miyɔɔ lɛ nyɛ hu nyɛhi jɛi.”—Yohane 14:3.

Mɛɛ Shishinumɔ Eyɔɔ Kɛha Bo?

Ani ehe miihia ni aye Kaimɔ okadi nibii lɛ eko dani Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he aba sɛɛnamɔ koni aná naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ? Dabi. Biblia lɛ ewieee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi tamɔ Noa, Abraham, Sara, Isak, Rebeka, Yosef, Mose, kɛ David baaye nɛkɛ okadi nibii nɛɛ eko yɛ be mli ni atee amɛshi kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ. Ni kɛlɛ, esa akɛ amɛ kɛ mɛi fɛɛ ni miishwe wala ni bɛ naagbee yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ ana hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo, kɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa ni Yehowa kɛha lɛ mli. (Yohane 3:36; 14:1) Bɔni afee ni oná naanɔ wala lɛ, esa akɛ bo hu oná nakai hemɔkɛyeli lɛ. Kristo gbele lɛ kaimɔ daa afi lɛ shishi ni oooya lɛ feɔ nakai afɔleshaa kpeteŋkpele lɛ he kaimɔ, ni esa akɛ eha shidaa ni oyɔɔ kɛha no lɛ aya hiɛ.

Bɔfo Yohane ma bɔ ni Yesu afɔleshaa lɛ he hiaa ha lɛ nɔ mi beni ekɛɛ akɛ: “Miŋma nyɛ [nanemɛi ni afɔ amɛ mu lɛ] nii nɛɛ, koni nyɛkafee esha. Ni kɛ́ mɔ ko fee esha jiŋŋ, wɔyɛ mlidamɔlɔ yɛ tsɛ lɛ ŋɔɔ, Yesu Kristo, jalɔ lɛ; ni lɛ ji wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ̃; shi jeee wɔnɔ̃ lɛ kɛkɛ he, shi moŋ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ̃ lɛ hu he.” (1 Yohane 2:1, 2) Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ baanyɛ akɛɛ akɛ Yesu afɔleshaa lɛ ji amɛhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ̃. Shi eji jeŋ muu lɛ fɛɛ eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ̃ hu, koni adesai ni feɔ toiboo lɛ anyɛ aná naanɔ wala!

Ani obaaba ni obafata he ni akɛkai Yesu gbele lɛ yɛ April 4, 2004? Yehowa Odasefoi baaye gbijurɔ nɛɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ yɛ hei ni amɛkpeɔ yɛ lɛ. Kɛ́ otee shishi lɛ, obaaná hesɛɛ akɛ ooobo maŋshiɛmɔ ni damɔ Biblia nɔ ni he hiaa waa lɛ toi. Abaakai bo nibii abɔ ni Yehowa kɛ Yesu Kristo efee amɛha wɔ lɛ. Eeefee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he yɛ mumɔŋ akɛ okɛ mɛi ni yɔɔ bulɛ ni mli kwɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ Kristo, kɛ agbɛnɛ kɛha Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ aaashara. Nifeemɔ nɛɛ baaha bɔ ni oshweɔ ni oná Nyɔŋmɔ duromɔ ni baaha oná naanɔ wala lɛ mli awa waa. Kaaha nɔ ko miitsi onaa. Hii gbijurɔyeli ní haa mɔ tsui nyaa, ní woɔ wɔŋwɛi Tsɛ, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam ni saa ehiɛ nɛɛ shishi.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Yesu gbele lɛ kɔɔ suɔmɔ kpojiemɔi enyɔ ni fe fɛɛ lɛ ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Aboloo ni masha bɛ mli kɛ wein lɛ ji okadi nibii ni sa kɛha Yesu gbɔmɔtso ni esha bɛ mli kɛ elá ni efɔse eshwie shi lɛ