Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Ekãa Tamɔ Yeremia

Ná Ekãa Tamɔ Yeremia

Ná Ekãa Tamɔ Yeremia

“Kwɛmɔ Yehowa gbɛ! Wajemɔ ohe ni oná tsui, ni okwɛ Yehowa gbɛ!”—LALA 27:14.

1. Mɛɛ jɔɔmɔ babaoo Yehowa Odasefoi náa mli ŋɔɔmɔ?

YEHOWA ODASEFOI yɛ mumɔŋ paradeiso shihilɛ mli. (Yesaia 11:6-9) Amɛkɛ nanemɛi Kristofoi ní toiŋjɔlɛ yɔɔ amɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, kɛ amɛteŋ lɛ náa mumɔŋ shihilɛhe ko ni yɔɔ srɔto kwraa mli miishɛɛ yɛ nɛkɛ jeŋ ni ehao nɛɛ mli. (Lala 29:11; Yesaia 54:13) Ni amɛmumɔŋ paradeiso lɛ miida. Mɛi fɛɛ ni ‘jieɔ amɛmusuŋ amɛfeɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii’ lɛ náa emli gbɛfaŋnɔ. (Efesobii 6:6) Mɛɛ gbɛ nɔ amɛlɛɛɔ amɛmumɔŋ paradeiso lɛ mli yɛ? Kɛtsɔ Biblia mli shishitoo mlai anaa ni amɛhiɔ shi yɛ kɛ mɛi krokomɛi ni amɛtsɔɔ amɛ koni amɛ hu amɛfee nakai nɔŋŋ lɛ nɔ, ni amɛkɛ no fɔ̃ɔ amɛ nine koni amɛbaná jɔɔmɔi kpakpai ni jɛɔ paradeiso lɛ mli baa lɛ mli gbɛfaŋnɔ.—Mateo 28:19, 20; Yohane 15:8.

2, 3. Mɛni ebiɔ ni anɔkwa Kristofoi aŋmɛ amɛtsui shi yɛ mli?

2 Shi kɛlɛ, mumɔŋ paradeiso shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ kaai baŋ wɔnɔ. Wɔkã he wɔyeee emuu lolo ni wɔpiŋɔ yɛ hela, gbɔlɛ, kɛ gbele ni baa yɛ naagbee mli lɛ mli. Kɛfata he lɛ, wɔkɛ wɔhiŋmɛi miina gbalɛi ni kɔɔ “naagbee gbii lɛ” ahe lɛ amlibaa. (2 Timoteo 3:1) Tai, awuiyeli, hela, hɔmɔ, kɛ shihilɛi krokomɛi ni mli wawai baa adesai fɛɛ anɔ, ni Yehowa Odasefoi yeee amɛhe kɛjɛɛɛ mli.—Marko 13:3-10; Luka 21:10, 11.

3 Wɔ fɛɛ wɔle akɛ yɛ shweshweeshwe shihilɛ ni yɔɔ wɔmumɔŋ paradeiso shihilɛhe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔkɛ shitee-kɛ-woo ni jɛ mɛi ni fataaa wɔhe lɛ aŋɔɔ lɛ kpeɔ. Yesu bɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Akɛni nyɛjɛɛɛ je lɛŋ, shi mi moŋ mihala nyɛ kɛjɛ je lɛŋ lɛ, no hewɔ je lɛ nyɛɔ nyɛ lɛ. Nyɛhiɛ ahia wiemɔ ní mi nɔŋŋ mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ, akɛ: Nyɔŋ efeee enuŋtsɔ. Kɛ́ amɛwa mi yi lɛ, amɛaawa nyɛ hu yi.” (Yohane 15:18-21) Wɔ hu awaa wɔ yi nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ. Mɛi babaoo kã he amɛnuuu wɔ shishi loo amɛhiɛ esɔɔɔ wɔjamɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi wieɔ amɛshiɔ wɔ, amɛyeɔ wɔhe fɛo,—loo taakɛ Yesu bɔ he kɔkɔ lɛ—amɛnyɛ̃ɔ wɔ po. (Mateo 10:22) Abɔɔ mɔdɛŋ koni aye wɔ awui bei babaoo kɛtsɔ amale wiemɔi kɛ wiemɔi ni fiteɔ mɔ ni awieɔ ashiɔ wɔ kɛtsɔ adafitswaa saji amli lɛ nɔ. (Lala 109:1-3) Hɛɛ, wɔ fɛɛ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpeɔ, ni ekolɛ wɔteŋ mɛi komɛi anijiaŋ baabɔi wujee. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔŋmɛ wɔtsui shi?

4. Nɛgbɛ wɔtaoɔ yelikɛbuamɔ kɛjɛɔ koni wɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi?

4 Yehowa baaye abua wɔ. Akɛ mumɔ tsirɛ lalatsɛ lɛ ni eŋma akɛ: “Jalɔ amanehului faa babaoo, shi Yehowa jieɔ lɛ kɛjɛɔ fɛɛ mli.” (Lala 34:20; 1 Korintobii 10:13) Wɔteŋ mɛi babaoo baanyɛ aye he odase akɛ kɛji wɔkɛ wɔhiɛ fɔ Yehowa nɔ kwraa kɛmɔ shi lɛ, ehaa wɔ hewalɛ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni mli wa mli. Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ, kɛ nyamɔ ni kã wɔhiɛ lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔye nijiaŋwujee kɛ gbeyeishemɔ nɔ kunim. (Hebribii 12:2) Ni no haa wɔyaa nɔ wɔdamɔɔ shi shiŋŋ yɛ shihilɛi ni mli wawai amli.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Wo Yeremia Hewalɛ

5, 6. (a) Mɛɛ anɔkwa jálɔi ni nyɛ amɛŋmɛ amɛtsui shi lɛ ahe nɔkwɛmɔnii wɔyɔɔ? (b) Te Yeremia fee enii eha tɛŋŋ beni atsɛ lɛ koni ebafee gbalɔ lɛ?

5 Yɛ shihilɛi ni mli wawai ni Yehowa anɔkwa tsuji yaje mli yɛ yinɔsane be fɛɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛná miishɛɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi hi shi yɛ kojolɔi lɛ abeaŋ beni Yehowa ha emlifu ba mɛi ni yeee anɔkwa lɛ anɔ lɛ. Mɛi ni fata anɔkwa jálɔi nɛɛ ahe ji Yeremia kɛ enanemɛi lɛ ateŋ mɛi fioo, kɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ. Aŋmala nakai yinɔsane mli nɔkwɛmɔnii lɛ yɛ Biblia lɛ mli kɛha wɔ hewalɛwoo, ni wɔbaanyɛ wɔkase nibii babaoo kɛjɛ amɛkasemɔ mli. (Romabii 15:4) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susu Yeremia he okwɛ.

6 Atsɛ Yeremia beni edako koni ebasɔmɔ akɛ gbalɔ yɛ Yuda. Enɛ jeee nitsumɔ ni yɔɔ mlɛo. Mɛi babaoo miijá apasa nyɔŋmɔi. Eyɛ mli akɛ Yosia, ni ji maŋtsɛ beni Yeremia je esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ ye anɔkwa moŋ, shi maŋtsɛmɛi fɛɛ ni baye nɔ yɛ esɛɛ lɛ fɛɛ yeee anɔkwa, ni amɛteŋ mɛi babaoo ni sɔ̃ kã amɛnɔ akɛ amɛtsɔɔ gbɔmɛi lɛ anii—ni ji gbalɔi lɛ kɛ osɔfoi lɛ—fiii anɔkwale lɛ sɛɛ. (Yeremia 1:1, 2; 6:13; 23:11) Belɛ, te Yeremia nu he eha tɛŋŋ beni Yehowa tsɛ lɛ koni ebatsɔ gbalɔ lɛ? Eshe gbeyei! (Yeremia 1:8, 17) Yeremia kai bɔ ni efee enii eha yɛ shishijee mli, akɛ: “Mikɛɛ: Ao, Nuŋtsɔ Yehowa! naa, mileee wiemɔ; ejaakɛ gbekɛ ji mi.”—Yeremia 1:6.

7. Mɛɛ shihilɛ Yeremia kɛkpe yɛ eshikpɔŋkuku lɛ mli, ni te efee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

7 Mɛi ni yɔɔ Yeremia shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo booo sane lɛ toi, ni bei pii lɛ ekɛ shitee-kɛ-woo ni mli wa kpeɔ. Be ko lɛ Pashhur, ni ji osɔfo lɛ, yi lɛ ni eha abɔ lɛ apã. Yeremia tsɔɔ bɔ ni enu he eha yɛ nakai beaŋ lɛ mli, akɛ: “Mikɛɛ akɛ: Mitsiŋ [Yehowa] etã, ni miwieŋ yɛ egbɛi anɔ dɔŋŋ.” Ekolɛ bo hu onuɔ he nakai nɔŋŋ yɛ bei komɛi amli—ni ootao ni okpa. Kadimɔ nɔ ni ye ebua Yeremia koni efi shi lɛ. Ekɛɛ akɛ: “[Nyɔŋmɔ wiemɔ, loo shɛɛ sane lɛ] etsɔ tamɔ la ní tsoɔ yɛ mitsui mli, ní aŋa yi awo miwui amli; enaatsii etɔ mi, ni minyɛɛɛ.” (Yeremia 20:9) Ani Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ náa hewalɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ onɔ?

Yeremia Nanemɛi Lɛ

8, 9. (a) Mɛɛ fatɔɔ gbalɔ Uria jie lɛ kpo, ni mɛni jɛ mli kɛba? (b) Mɛni hewɔ Baruk nijiaŋ je wui lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ aye abua lɛ yɛ?

8 Jeee Yeremia kome pɛ tsuɔ egbalɛ nitsumɔ lɛ. Eyɛ nanemɛi, ni ekolɛ no wo lɛ hewalɛ. Shi, bei komɛi lɛ, enanemɛi lɛ efeee amɛnii yɛ nilee mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehefatalɔ gbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Uria lɛ kɛ edekã fɛɛ miijaje kɔkɔbɔɔ wiemɔi eeshi Yerusalem kɛ Yuda ‘bɔ pɛ ni Yeremia wie lɛ.’ Shi kɛlɛ, beni Maŋtsɛ Yehoiakim fã akɛ agbe Uria lɛ, gbalɔ lɛ she gbeyei ni ejo foi kɛtee Mizraim. No hereee eyiwala. Maŋtsɛ lɛ hii lɛ mɔ lɛ, ni amɛkɛ lɛ ku sɛɛ kɛba Yerusalem, ni amɛbagbe lɛ yɛ jɛmɛ. Kwɛ bɔ ni enɛ baaha Yeremia naa akpɛ ehe aha!—Yeremia 26:20-23.

9 Yeremia hefatalɔ kroko hu ji ewoloŋmalɔ, Baruk. Baruk ji yelikɛbualɔ kpakpa kɛha Yeremia, shi be ko lɛ, lɛ hu efɔ̃ɔ mumɔŋ nibii ahe susumɔ. Ebɔi nibii ahe wiemɔ, ekɛɔ akɛ: “Miiha mihe kpóo, ejaakɛ Yehowa eŋɔ awerɛho efata minɔnaa lɛ he! Etɔ mi kɛ ŋtsɔidɔɔmɔ, ni mináaa hejɔɔmɔ!” Akɛni Baruk nijiaŋ eje wui hewɔ lɛ, hiɛsɔɔ ni eyɔɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ bɔi shi baa. Yehowa jɛ mlihilɛ mli etee nɔ lolo ewo Baruk ŋaa ní nilee yɔɔ mli, ni ajaje lɛ. Kɛkɛ ni ama nɔ mi aha lɛ akɛ, eyi baaná wala yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli. (Yeremia 45:1-5) Kwɛ bɔ ni ekolɛ enɛ wo Yeremia hewalɛ eha beni Baruk ŋmɛ pɛpɛɛpɛ ekoŋŋ yɛ mumɔŋ lɛ!

Yehowa Ye Ebua Egbalɔ Lɛ

10. Mɛɛ yelikɛbuamɔ he shiwoi Yehowa kɛha Yeremia?

10 Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa kwaaa Yeremia. Enu bɔ ni egbalɔ lɛ nu he eha lɛ shishi ni eha lɛ hewalɛ kɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa lɛ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yeremia je esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi ni esusu akɛ eji mɔ ko ni he esako lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Kaashe amɛ gbeyei, ejaakɛ mikɛo yɛ, ni majieo! Yehowa kɛɛ.” Kɛkɛ ni beni Yehowa tsɔɔ egbalɔ lɛ enitsumɔ lɛ he saji egbe naa lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ni amɛkɛo aaawu, shi amɛnyɛŋo; ejaakɛ mikɛo yɛ, ni majieo, Yehowa kɛɛ.” (Yeremia 1:8, 19) Kwɛ miishɛjemɔ sane ni enɛ ji! Ni Yehowa ha eshiwoo lɛ ba mli.

11. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa ha eshiwoo akɛ ebaaye ebua Yeremia lɛ ba mli lɛ?

11 No hewɔ lɛ, beni abɔ lɛ apã ni maŋ lɛ ye ehe fɛo sɛɛ lɛ, Yeremia kɛ nɔmimaa wie akɛ: “Yehowa kɛ mi yɛ tamɔ ekãalɔ ní he wa; no hewɔ lɛ mɛi ní waa mi yi lɛ aaatɛrɛ, ni amɛyeŋ nɔ; amɛhiɛ aaagboi naakpa.” (Yeremia 20:11) Yɛ afii komɛi asɛɛ beni aka koni agbe Yeremia lɛ, Yehowa tee nɔ ekɛ lɛ hi shi, ni taakɛ Baruk ji lɛ, Yeremia ná yibaamɔ yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli akɛ nuu ni eye ehe, yɛ be mli ni mɛi ni waa lɛ yi lɛ kɛ mɛi ni kpoo ekɔkɔbɔɔ wiemɔi lɛ ahiɛ kpata loo aŋɔ nom kɛtee Babilon.

12. Yɛ nibii ni haa mɔ nijiaŋ jeɔ wui lɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, mɛni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli?

12 Ŋmɛnɛ, taakɛ Yeremia ji lɛ, Yehowa Odasefoi babaoo ŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ piŋmɔi amli. Taakɛ atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, nɔ ni kɛ enɛɛmɛi ekomɛi baa ji emuu ni wɔyeee, ekrokomɛi hu baa kɛtsɔ basabasafeemɔ shihilɛ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ nɔ, ni mɛi ni teɔ shi woɔ wɔnitsumɔ lɛ kɛ piŋmɔi lɛ ekomɛi hu baa wɔnɔ. Piŋmɔi ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aje mɔ nijiaŋ wui. Taakɛ Yeremia ji lɛ, ekolɛ wɔbaabɔi he susumɔ kɛji akɛ wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔsɔmɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa nijiaŋwujee gbɛ yɛ be kɛ beaŋ. Nijiaŋwujee kaa bɔ ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ mli kwɔ ha lɛ ekwɛɔ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔhaŋ nijiaŋwujee aha wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ tamɔ Uria fee lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛhaa wɔkasea Yeremia koni wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baaye abua wɔ.

Bɔ ni Aaafee Awuu Ashi Nijiaŋwujee

13. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ Yeremia kɛ David nɔkwɛmɔnii lɛ asɛɛ?

13 Yeremia ji mɔ ko ni kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ gbaa sane daa, ni ekɛɔ lɛ bɔ ni enuɔ he ehaa yɛ mligbɛ tɔŋŋ, ni ebiɔ lɛ ní ewo lɛ hewalɛ. Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo ni sa akɛ anyiɛ sɛɛ. Blematsɛ David, ni kwɛ nakai hewalɛ Jɛɛhe lɛ nɔŋŋ gbɛ lɛ ŋma akɛ: “Bó miwiemɔi lɛ atoi, Yehowa, ni okwɛ mikɔmɔ ni miyeɔ lɛ! Feemɔ toi oha mibolɔmɔ lɛ, mi-maŋtsɛ kɛ mi-Nyɔŋmɔ; ejaakɛ bo fai mikpaa.” (Lala 5:2, 3) David wala shihilɛ he sane ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa tee nɔ ebo David sɔlemɔi kɛha yelikɛbuamɔ lɛ toi shii abɔ. (Lala 18:2, 3; 21:2-6) Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛ́ nɔnyɛɛ lɛ naa wa fe bɔ ni wɔɔnyɛ loo wɔnaagbai lɛ tamɔ nɔ ni anyɛŋ he nii atsu lɛ, eji nɔ ni shɛjeɔ mɔ mii waa diɛŋtsɛ akɛ wɔbaaya Yehowa ŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli koni wɔfɔse wɔtsuiaŋ henumɔi wɔshwie ehiɛ. (Filipibii 4:6, 7; 1 Tesalonikabii 5:16-18) Yehowa kpoŋ akɛ eeebo wɔ toi. Yɛ no najiaŋ lɛ, emaa nɔ mi ehaa wɔ akɛ ‘ejwɛŋɔ wɔ nɔ.’ (1 Petro 5:6, 7) Shi kɛlɛ, ebafeŋ nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔsɔle wɔha Yehowa, yɛ be mli ni wɔbooo nɔ ni ekɛɔ wɔ lɛ toi, aloo nilee yɛ mli?

14. Mɛɛ hewalɛ Yehowa wiemɔi lɛ ná yɛ Yeremia nɔ?

14 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛwɔ wieɔ yɛ? Susumɔ gbɛ nɔ ni Yehowa kɛ Yeremia wie yɛ lɛ he okwɛ. Akɛni Yeremia ji gbalɔ hewɔ lɛ, Yehowa kɛ lɛ wie tɛ̃ɛ. Yeremia tsɔɔ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ ná yɛ etsui nɔ lɛ mli akɛ: “Kɛ́ mina owiemɔi lɛ miyeɔ; owiemɔi lɛ ji mimiishɛɛ kɛ mitsui mlifilimɔ; ejaakɛ aŋɔ ogbɛi awo mi, Yehowa, Zebaot Nyɔŋmɔ.” (Yeremia 15:16) Hɛɛ, Yeremia ná miishɛɛ yɛ anɔkwale ni eji akɛ aŋɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ awo lɛ he, ni Ewiemɔi lɛ ajara wa kɛha gbalɔ lɛ. No hewɔ lɛ, taakɛ Paulo ji lɛ, Yeremia kɛ miishɛɛ jaje shɛɛ sane ni akɛwo edɛŋ lɛ.—Romabii 1:15, 16.

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔdu Yehowa wiemɔi lɛ wɔwo wɔtsuii amli, ni mɛɛ nibii ahesusumɔ baaha wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔfeŋ dioo?

15 Ŋmɛnɛ, Yehowa kɛ mɔ ko mɔ ko ewieee tɛ̃ɛ. Shi kɛlɛ, wɔyɛ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ yɛ Biblia lɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛji akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ tsu wɔ Biblia lɛ kasemɔ he nii ni wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ lɛ, Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ baatsɔ ‘miishɛɛ kɛ wɔtsuiaŋ mlifilimɔ’ nii eha wɔ hu. Ni kɛ wɔtee koni wɔkɛ nakai wiemɔi lɛ ayaha mɛi krokomɛi lɛ, wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ akɛ Yehowa gbɛi lɛ kã wɔnɔ. Nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa anɔkwale ni eji akɛ wɔ pɛ wɔjajeɔ Yehowa gbɛi lɛ nɔ. E-Dasefoi lɛ pɛ tswaa sanekpakpa ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni ato shishi lɛ he adafi, ni amɛtsɔɔ heshibalɔi lɛ koni amɛbatsɔmɔ Yesu Kristo kaselɔi. (Mateo 28:19, 20) Kwɛ bɔ ni ajɔɔ wɔ aha! Kɛji wɔsusu hegbɛ kpele ni Yehowa ejɛ suɔmɔ mli ekɛwo wɔdɛŋ lɛ he lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee dioo ni wɔjajeee egbɛi lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ wɔtsɔɔɔ?

Nyɛhaa Wɔkwɛa Wɔhe Nɔ Jogbaŋŋ yɛ Mɛi ni Wɔkɛbɔɔ lɛ Ahe

16, 17. Mɛni ji Yeremia susumɔ yɛ naanyobɔɔ he, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase lɛ yɛ?

16 Yeremia bɔ amaniɛ yɛ nɔ kroko hu ni ye ebua lɛ ni efee ekãa lɛ he. Ekɛɛ akɛ: “Mitaaa hefɛoyelɔi agwabɔɔ mli mimli efiliii mi; onine hewɔ lɛ mikome too mitáa shi; ejaakɛ owo mi obɔ̃ kɛ mlila.” (Yeremia 15:17) Yeremia miisumɔ ni ekome ehi shi moŋ fe ni nanemɛi fɔji baafite lɛ. Taakɛ Yeremia ji lɛ wɔ hu ŋmɛnɛ wɔkwɛɔ saji yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ. Wɔhiɛ kpaaa bɔfo Paulo kɔkɔbɔɔ akɛ “naanyobɔɔ fɔŋ fiteɔ jeŋba kpakpa” lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ, ebaanyɛ efite jeŋba kpakpai ni wɔkɛ afii babaoo ená lɛ po.—1 Korintobii 15:33.

17 Naanyobɔɔ fɔŋ baanyɛ aha je lɛŋ mumɔŋ lɛ afite wɔsusumɔ. (1 Korintobii 2:12; Efesobii 2:2; Yakobo 4:4) Belɛ, nyɛhaa wɔtsɔsea wɔhenumɔ nii lɛ koni enyɛ eyoo naanyobɔɔ ni yeɔ mɔ awui koni wɔtsi wɔhe kwraa kɛjɛ he. (Hebribii 5:14) Eji Paulo yɛ wala mli ŋmɛnɛ kulɛ, mɛni ji nɔ ni osusuɔ akɛ ebaakɛɛ Kristofonyo ni kwɛɔ sinii ni kɔɔ jeŋba shara loo yiwalɛ loo akaŋshii ni awuiyeli yɔɔ mli lɛ he lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ ekɛ ŋaawoo baaha nyɛminuu ko ni kɛ mɛi komɛi ni eleee amɛ kwraa miibɔ naanyo yɛ Internet lɛ nɔ? Te ebaasusu yɛ Kristofonyo ko ni fiteɔ ŋmɛlɛtswai babaoo yɛ vidio nɔ shwɛmɔi loo tɛlivishiŋ kwɛmɔ mli, shi ebɛ teemɔŋ nikasemɔ sui kpakpai lɛ he eha tɛŋŋ?—2 Korintobii 6:14b; Efesobii 5:3-5, 15, 16.

Yaa nɔ Ohi Shi yɛ Mumɔŋ Paradeiso lɛ Mli

18. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔkã he wɔhe awa yɛ mumɔŋ?

18 Wɔbuɔ mumɔŋ paradeiso mli ni wɔyɔɔ lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa. Nɔ ko nɔ ko bɛ je nɛŋ ni tamɔ no. Mɛi ni heee yeee lɛ po wieɔ suɔmɔ, mɔ hesusumɔ, kɛ mlihilɛ ni Kristofoi yɔɔ kɛha amɛhe lɛ he. (Efesobii 4:31, 32) Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni ehe ehia ni wɔwuu wɔshi nijiaŋwujee fe bei fɛɛ ni eho. Naanyobɔɔ kpakpa, sɔlemɔ, kɛ nikasemɔ sui kpakpai baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkã he wɔhe awa yɛ mumɔŋ. Amɛbaawo wɔ hewalɛ koni wɔnyɛ wɔkɛ Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ ni yɔɔ shiŋŋ adamɔ kaa fɛɛ kaa naa.—2 Korintobii 4:7, 8.

19, 20. (a) Mɛni baaye abua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi? (b) Namɛi aŋma nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ aha, ni namɛi hu ehe baaba sɛɛnamɔ aha?

19 Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔŋmɛ gbɛ ni mɛi ni sumɔɔɔ wɔ-Biblia mli shɛɛ sane lɛ awo wɔhe gbeyei koni wɔŋmɛɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ he wɔkɛsaa. Taakɛ henyɛlɔi ni wa Yeremia yi lɛ ji lɛ, mɛi ni wuɔ amɛshiɔ wɔ lɛ miiwu amɛmiishi Nyɔŋmɔ. Amɛyeŋ omanye. Yehowa, mɔ ni he wa kwraa fe wɔshitee-kɛ-wolɔi lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Kwɛmɔ Yehowa gbɛ! Wajemɔ ohe ni oná tsui, ni okwɛ Yehowa gbɛ!” (Lala 27:14) Akɛni hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ ji nɔ ni yɔɔ shiŋŋ yɛ wɔtsui mli hewɔ lɛ, eba akɛ wɔbaatswa wɔfai shi akɛ wɔkpaŋ ekpakpafeemɔ. Taakɛ Yeremia kɛ Baruk ji lɛ, nyɛhaa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ akɛ, kɛ́ wɔnijiaŋ ejeee wui lɛ wɔbaakpa yɛ be ni sa mli.—Galatabii 6:9.

20 Ta ni awuɔ ashiɔ nijiaŋwujee lɛ ji mpleshii kɛha Kristofoi babaoo be fɛɛ be. Kɛlɛ, oblahii kɛ oblayei kɛ naagbai titrii komɛi kpeɔ. Shi amɛ hu amɛyɛ hegbɛi kpelei. Aŋma nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ aha oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ wɔteaŋ lɛ tɛ̃ɛ. Ehe baaba sɛɛnamɔ aha fɔlɔi kɛ agbɛnɛ hu mɛi fɛɛ ni edara ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, mɛi ni kɛ amɛwiemɔ, nɔkwɛmɔnɔ, kɛ sɛɛfimɔ ni amɛkɛhaa tɛ̃ɛ lɛ yeɔ amɛbuaa oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkpa shihilɛi ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui gbɛ lɛ, ni namɔ ŋɔɔ esa akɛ wɔtao yelikɛbuamɔ kɛjɛ?

• Te Yeremia fee tɛŋŋ eye nijiaŋwujee nɔ kunim yɛ nitsumɔ ni wa ni eyɔɔ tsumɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ?

• Mɛni baaha wɔtsui ‘anya ni wɔmii ashɛ wɔhe’ yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yeremia susu akɛ edako kwraa ni ebɛ niiashikpamɔ bɔ ni eeetsɔ gbalɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Beni awaa Yeremia yi po lɛ, ele akɛ Yehowa kɛ lɛ yɛ “tamɔ ekãalɔ ní he wa”