Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Biblia Lɛ Baanyɛ Aye Abua Bo ni Otsɔse Obii Lɛ?

Ani Biblia Lɛ Baanyɛ Aye Abua Bo ni Otsɔse Obii Lɛ?

Ani Biblia Lɛ Baanyɛ Aye Abua Bo ni Otsɔse Obii Lɛ?

FƆFƆI ko ni yɔɔ fɛo waa, shi edumɔ kɛ ehe nitsumɔ wa waa ji orchid. Kɛ obaaye omanye yɛ edumɔ mli lɛ, no lɛ esa akɛ okudɔ kɔɔyɔŋ dɔlɛ loo ŋanii ni enáa lɛ, ni okudɔ la hewalɛ ni enáa lɛ, ni oya nɔ otsake nɔ̃ mli ni otɛo yɛ lɛ be mli ni edaa lɛ. Sũ kɛ tsofa ni akɛdũɔ nii ni haa nii baa babaoo ni esaaa ni akɛaadũ lɛ baanyɛ agbe orchid fɔfɔi lɛ, ni ewaaa kwraa akɛ fɔfɔi ahela loo kooloi bibii ni ji filikilɔi aaagbe lɛ. No hewɔ lɛ, efɔɔ kaa akɛ mɛi ni kaa akɛ amɛaadũ orchid fɔfɔi lɛ eko klɛŋklɛŋ kwraa lɛ anine nyɛɔ shi.

Bii atsɔsemɔ wa waa ni ehe nitsumɔ fa kwraa fe enɛ, ni no hu biɔ kwɛmɔ babaoo. No hewɔ efɔɔ kaa akɛ fɔlɔi nuɔ he akɛ amɛbɛ nyɛmɔ ni akɛtsɔseɔ bii lɛ. Mɛi pii nuɔ he akɛ yelikɛbuamɔ he miihia amɛ, taakɛ bɔ ni mɔ ko ni he esa jogbaŋŋ yɛ fɔfɔi adũmɔ mli lɛ yelikɛbuamɔ he hiaa mɔ ni taoɔ ni edũ orchid fɔfɔi lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ miisumɔ ni enine ashɛ gbɛtsɔɔmɔ ni hi fe fɛɛ nɔ. Nɛgbɛ abaanyɛ aná gbɛtsɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ?

Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ jeee bii atsɔsemɔ he gbɛtsɔɔmɔ wolo moŋ, shi Bɔlɔ lɛ kɛ emumɔ tsirɛ mɛi ni ŋmala lɛ ni amɛkɛ bii atsɔsemɔ he ŋaawoi ni anyɛɔ atsuɔ he nii fata he. Biblia lɛ maa sui kpakpai ni aaaná, ni ji nɔ ko ni mɛi pii kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ nɔ yɛ be babaoo mli lɛ nɔ mi. (Efesobii 4:22-24) Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, Ŋmalɛ mli ŋaawoi kɛ tsɔsemɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ mli fã ko ni he hiaa waa haa. Ŋaawoi nɛɛ ahe eba sɛɛnamɔ kɛha mɛi akpei abɔ ni kɛtsu nii lɛ, ni be ni amɛhi shi loo he ni amɛjɛ lɛ kɔɔɔ he eko. No hewɔ lɛ, Ŋaawoi ni yɔɔ ŋmalɛ lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua bo ni oye omanye yɛ obii lɛ atsɔsemɔ mli.

Fɔlɔi Anɔkwɛmɔnɔ—Tsɔsemɔ ni Hi Fe Fɛɛ

“Agbɛnɛ bo ni otsɔɔ mɛi krokomɛi anii lɛ, otsɔɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe; oshiɛɔ akɛ akaju, shi ojuɔ; okɛɔ akɛ akabɔ ajwamaŋ, shi obɔɔ ajwamaŋ.”—Romabii 2:21, 22.

Seoul Board of Education (Wolo Kasemɔ Nɔkwɛlɔi Akuu ni Yɔɔ Seoul lɛ) sɛinɔtalɔ ko kɛɛ akɛ: “Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni afeɔ yɛ wiemɔ kɛ nifeemɔ gbɛfaŋ lɛ ji tsɔsemɔ ni hi fe fɛɛ ni akɛhaa bii.” Kɛ fɔlɔi efeee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ wiemɔ kɛ jeŋba gbɛfaŋ amɛhaaa amɛbii, ní amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔ pɔtɛɛ aha amɛ lɛ, etsɛŋ ni gbekɛbii lɛ baana amɛ akɛ amɛji osatofoi. Fɔlɔi lɛ awiemɔi naŋ hewalɛ ko yɛ amɛnɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ fɔlɔi miitao ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ ni amɛye anɔkwa lɛ, esa akɛ amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛye anɔkwa. Efɔɔ kaa akɛ kɛ́ atswa fɔlɔi komɛi tɛlifon, ni amɛsumɔɔɔ ni amɛkɛ mɔ lɛ awie lɛ, amɛkɛɔ amɛbi lɛ koni ekɛɛ mɔ lɛ akɛ, “Ofainɛ, mimami (loo mipapa) bɛ.” Ebaafee gbekɛ ni akɛ gbɛtsɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ haa lɛ lɛ hiɛgbele ni ehiɛ baafee lɛ yaa. Yɛ naagbee lɛ, kɛ́ eyaje shihilɛ ko ni ehiii mli lɛ, ekolɛ ebaabɔi malemɔ ní enuuu fɔyeli ko he. No hewɔ lɛ, kɛji akɛ fɔlɔi miisumɔ ni amɛbii lɛ afee mɛi ni yeɔ anɔkwa lɛ, esa akɛ amɛwiemɔ afee anɔkwale ni amɛhi shi yɛ naa.

Ani oosumɔ ni otsɔse obii lɛ koni amɛle bɔ ni akɛ mɔ wieɔ yɛ bulɛ mli? Belɛ, esa akɛ ofee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa oha amɛ. Obii lɛ baakase bo yɛ be kukuoo mli. Sung-sik, ni ji tsɛ ko ni yɔɔ bii ejwɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Mikɛ miŋa kpɛ wɔyiŋ akɛ wɔhaŋ wiemɔ sha ko ajɛ wɔnaa. Wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ wɔhe, ni wɔbolɔɔɔ wɔwooo wɔhe kɛ́ sane ko dɔ wɔ loo wɔmli fu po. Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni wɔfee lɛ mɔ shi jogbaŋŋ fe wiemɔi foji kɛkɛ ni wɔɔwie. Eŋɔɔ wɔnaa akɛ wɔbii lɛ jieɔ bulɛ kpo ni amɛkɛ mɛi krokomɛi wieɔ yɛ bulɛ mli.” Biblia lɛ kɛɔ yɛ Galatabii 6:7 lɛ akɛ: “Nɔ̃ pɛ ní gbɔmɔ dũɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.” Esa akɛ fɔlɔi ni sumɔɔ akɛ amɛbii lɛ ahiɛ jeŋbai ni nɔ kwɔlɔ amli lɛ kɛ amɛnifeemɔi atsɔɔ klɛŋklɛŋ akɛ amɛhiɛɔ jeŋbai ni tamɔ nakai nɔŋŋ amli.

Ha Sanegbaa Ahi Nyɛteŋ Be Fɛɛ Be

“Ojwɛŋ [Nyɔŋmɔ mlai lɛ anɔ] otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshia lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni okã shi kɛ beni ote shi.”—5 Mose 6:7.

Nii ni atsuɔ kɛtekeɔ nitsumɔ be ni ato lɛ ebaafee nɔ ko ni miiya nɔ babaoo. Kɛ wu kɛ ŋa lɛ fɛɛ tsuɔ nii ni amɛyaa amɛbaa lɛ, enáa bii lɛ anɔ hewalɛ waa yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. Bei ni fɔlɔi pii náa amɛhaa amɛbii lɛ anɔ miigbɔ. Kɛ fɔlɔi yɛ shia lɛ, ehe bahiaa ni amɛtsu shia nitsumɔi kɛ nibii krokomɛi ahe nii, ni enɛɛmɛi baanyɛ aha etɔ amɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ oha sanegbaa kpakpa aya nɔ yɛ okɛ obii lɛ ateŋ yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli? Obaaná hegbɛi ni okɛ obii lɛ agba sane kɛ́ okɛ amɛ fee ekome kɛtsu shia nitsumɔi lɛ. Weku yitso ko po wó TV ni amɛyɔɔ lɛ kɛjɛ tsu lɛ mli, kɛ yiŋtoo titri akɛ koni ená bei babaoo ni ekɛ ebii lɛ agba sane. Etsɔɔ mli akɛ: “Shishijee lɛ gbekɛbii lɛ eyanáaa he miishɛɛ, shi yɛ be mli ni mikɛ amɛshwɛɔ shwɛmɔ ko ni atsɛɔ lɛ puzzle ni wɔgbaa woji amli saji ni yɔɔ miishɛɛ lɛ, fiofio lɛ amɛbakpɛlɛ tsakemɔ lɛ nɔ.”

Esa akɛ bii kɛ amɛfɔlɔi agba sane kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi. Kɛ jeee nakai lɛ, kɛji amɛbɔi daramɔ kɛmiitsɔmɔ onukpai ni ekolɛ amɛkɛ naagba ko kpe lɛ, amɛsusuŋ amɛfɔlɔi lɛ ahe akɛ nanemɛi ni amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛ asusu saji ahe. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ oye obua amɛ koni amɛjie amɛmligbɛ henumɔi lɛ akpo? Abɛi 20:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ tsuiŋ yiŋtoo tamɔ nu ni mli kwɔ; shi mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ, egbalaa kɛjeɔ kpo.” Fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii lɛ koni amɛjie amɛsusumɔi kɛ henumɔi akpo kɛtsɔ sanebimɔi ni haa asusuɔ nii ahe tamɔ, “Te osusuɔ tɛŋŋ?” ní amɛkɛaatsu nii lɛ nɔ.

Mɛni obaafee kɛ obi lɛ tɔ̃ tɔmɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ he? Nakai beaŋ ji be ni esa akɛ okɛ mlihilɛ ajie mɔ hesusumɔ kpo otsɔɔ lɛ. Bɔɔ mɔdɛŋ ni oye ohenumɔi anɔ yɛ be mli ni oboɔ obi lɛ toi lɛ. Beni tsɛ ko tsɔɔ gbɛ nɔ ni etsɔɔ etsuɔ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ he nii lɛ, ewie akɛ: “Kɛ gbekɛbii lɛ tɔ̃ lɛ, mibɔɔ mɔdɛŋ koni mikafee nii kɛteke nɔ. Miheɔ sɛi ni miboɔ nɔ ni amɛyɔɔ kɛɛmɔ lɛ toi. Mibɔɔ mɔdɛŋ koni manu shihilɛ ni amɛyaje mli lɛ shishi. Kɛ ewa kɛha mi akɛ maye mimlifu nɔ lɛ, mimɛɔ fioo kɛkɛ lɛ mitsui eba shi.” Kɛ oye ohenumɔi anɔ ni obo amɛ toi lɛ, amɛhe baafee oya kɛkpɛlɛ jajemɔi ni okɛbaaha amɛ lɛ anɔ.

Toigbalamɔ ni Damɔ Suɔmɔ Nɔ He Miihia

“Nyɛ tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ Nuntsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.”—Efesobii 6:4.

Bɔni afee ni yibii kpakpai ajɛ toigbalamɔ ni okɛhaa lɛ mli aba lɛ, ehe miihia ni okɛha yɛ suɔmɔ mli. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi ‘woɔ amɛbii lɛ amlifu’ yɛ? Kɛ toigbalamɔ ni akɛhaa lɛ esaaa hiɛdɔɔ ni yɔɔ tɔmɔ ni akɛ he wo mli lɛ mli lɛ, loo kɛ́ akɛha yɛ gbɛ ni yɔɔ keketee nɔ lɛ, gbekɛbii lɛ baakpoo. Esa akɛ ajɛ suɔmɔ mli ni akɛ toigbalamɔ aha be fɛɛ be. (Abɛi 13:24) Kɛ okɛ obii lɛ susuɔ saji ahe lɛ, amɛbaayɔse akɛ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha amɛ lɛ hewɔ ni otsɔseɔ amɛ lɛ.—Abɛi 22:15; 29:19.

Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ehi akɛ bii lɛ kɛ nibii gbohii ni jɛɔ amɛjeŋba gbohii lɛ amli kɛbaa lɛ aaakpe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ obi lɛ tɔ̃ mɔ ko nɔ lɛ, obaanyɛ okɛ onane ama shi koni eyakpa mɔ lɛ fai. Kɛ eku mlai ni weku lɛ efolɔ eshwie shi lɛ eko mli lɛ, obaanyɛ oshɔ̃ hegbɛi komɛi yɛ edɛŋ koni okɛma bɔ ni ehe hiaa ni aye mlai anɔ lɛ nɔ mi oha lɛ.

Ehi akɛ akɛ toigbalamɔ aaaha yɛ be ni sa mli. Jajelɔ 8:11 lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Akɛni awooo nitsumɔ fɔŋ he nyɔmɔ amrɔ hewɔ lɛ, gbɔmɛi abii atsuii eje ekãa yɛ amɛmli kɛmiifee efɔŋ.” Nakai nɔŋŋ bii pii baaka akɛ amɛaajo toigbalamɔ naa foi yɛ be mli ni amɛba jeŋba gbonyo ko sɛɛ. No hewɔ lɛ kɛji akɛ okɛ kɔkɔbɔɔ ha yɛ efɔŋfeemɔ pɔtɛɛ ko he toigbalamɔ he lɛ, kwɛmɔ ni otsu he nii nakai pɛpɛɛpɛ.

Hiɛtserɛjiemɔ Kpakpa He yɛ Sɛɛnamɔ

“Ŋmɔlɔ be yɛ . . . ni joo be yɛ.”—Jajelɔ 3:1, 4.

Hejɔɔmɔ be kɛ hiɛtserɛjiemɔ kpakpa ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ ahe hiaa kɛha gbekɛ lɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ jwɛŋmɔŋ dalɛ. Kɛ fɔlɔi kɛ amɛbii ná hiɛtserɛjiemɔ mli gbɛfaŋnɔ lɛ, ewoɔ amɛweku tsakpaa lɛ mli hewalɛ ni ehaa bii lɛ nuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe. Mɛɛ hiɛtserɛjiemɔi nɛkɛ weku lɛ mli bii baanyɛ amɛkɛ amɛhe awo mli kutuu? Kɛji akɛ nyɛhé be ni nyɛkɛsusu he lɛ, nyɛbaaná nifeemɔi kpakpai babaoo ni nyɛbaanyɛ nyɛkɛ nyɛhe awo mli. Ni feemɔ miishɛɛ ni weku lɛ baanyɛ aná yɛ be mli ni nyɛfeɔ ekome kɛtswaa saŋkui kɛ lalai lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli okwɛ. Gbɛ ni afãa kɛyasharaa shi yɛ hei ni jɛkɛɛɛ ní adebɔɔ nibii ni yɔɔ miishɛɛ yɔɔ jɛmɛ lɛ haa akɛ miishɛɛ kaiɔ gbii ni tamɔ nɛkɛ lɛ.

Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, fɔlɔi baanyɛ adũ susumɔi ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ hiɛtserɛjiemɔ he amɛwo amɛbii lɛ amli. Kristofonyo nuu ko ni yɔɔ bihii etɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ miná hegbɛ lɛ, mifataa gbekɛbii lɛ ahe yɛ be mli ni amɛjieɔ amɛhiɛtserɛ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ amɛmiishwɛ shwɛmɔi ni yɔɔ kɔmpiuta nɔ lɛ ateŋ eko lɛ, mibiɔ amɛ bɔ ni ashwɛɔ lɛ ahaa. Beni amɛkɛ miishɛɛ egbála nibii amli amɛtsɔɔ mi sɛɛ lɛ, mikɛ hegbɛ lɛ tsuɔ nii ni mikɛ amɛ susuɔ osharai ni yɔɔ hiɛtserɛjiemɔi ni esaaa lɛ ahe. Miyɔse akɛ amɛkpoɔ hiɛtserɛjiemɔi ni esaaa.” Hɛɛ, bii ni náa hiɛtserɛjiemɔi ni weku lɛ kɛ ehe woɔ mli lɛ ahe miishɛɛ lɛ kɛ amɛhe woŋ tɛlivishiŋ nɔ nifeemɔi, vidioi, sinii, kɛ Internet nɔ shwɛmɔi ni jieɔ awuiyeli, jeŋba shara, kɛ tsofa fɔji kɛ nitsumɔ akpo lɛ amli.

Ye Obua Obii lɛ ni Amɛbɔ Nanemɛi Kpakpai

“Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ; shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeená amane.”—Abɛi 13:20.

Tsɛ ko ni ji Kristofonyo ni tsɔse ebii ejwɛ yɛ omanyeyeli mli lɛ kɛɛ akɛ: “Nanemɛi ni amɛhalaa lɛ ji nɔ ko he hiaa waa. Naanyo fɔŋ kome baanyɛ afite nii fɛɛ ni otsu lɛ.” Bɔni afee ni eye ebua ebii lɛ ni amɛbɔ nanemɛi kpakpai lɛ, ekɛ nilee biɔ amɛ saji tamɔ: Namɔ ji onaanyo ni osumɔɔ esane waa? Mɛni hewɔ osumɔɔ esane? Mɛni yɔɔ ehe ni obaasumɔ ni okase? Fɔlɔ kroko toɔ gbɛjianɔ ni ehaa ebii lɛ fɔ̃ɔ amɛnanemɛi ni amɛsumɔɔ amɛsane waa lɛ anine kɛbaa shia. Kɛ amɛkɛ amɛ ba lɛ, enáa hegbɛ ni ekwɛɔ amɛnifeemɔi ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni sa haa ebii lɛ.

Ehe miihia hu ni oha obii lɛ ale akɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ mɛi ni edara kɛ amɛtipɛŋfoi fɛɛ abɔ naanyo. Bum-sun, ni ji tsɛ ko ni yɔɔ bii etɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Miyeɔ mibuaa mibii lɛ koni amɛnu shishi akɛ ehe ehiaaa doo akɛ amɛkɛ amɛtipɛŋfoi lɛ pɛ abɔ naanyo, taakɛ anaa yɛ David kɛ Yonatan sane lɛ mli lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mifɔ̃ɔ Kristofoi ni eye afii srɔtoi fɛɛ lɛ nine kɛbaa koni amɛkɛ wɔbii lɛ abaná naanyobɔɔ. Enɛ hewɔ lɛ, gbekɛbii lɛ kɛ mɛi pii ni jeee amɛtipɛŋfoi ji amɛ lɛ bɔɔ.” Mɛi ni edara ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni gbekɛbii lɛ kɛbɔɔ lɛ haa amɛnáa hegbɛ kɛkaseɔ nibii babaoo.

Obaanyɛ Oye Omanye yɛ Bii Atsɔsemɔ Mli

Taakɛ niiamlipɛimɔ ko ni afee yɛ United States lɛ tsɔɔ lɛ, fɔlɔi pii ni bɔ mɔdɛŋ koni amɛdũ sui tamɔ henɔyeli, hetsɔsemɔ, kɛ anɔkwayeli amɛwo amɛbii lɛ amli lɛ eyayeee omanye tsɔ. Mɛni hewɔ enɛ feemɔ wa waa nakai lɛ? Nyɛ ko ni fata fɔlɔi ni abibii amɛ saji lɛ ahe beni afeɔ niiamlipɛimɔ lɛ kɛɛ akɛ: ‘Dɔlɛ sane ji akɛ gbɛ pɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔbu wɔbii lɛ ahe ji kɛtsɔ amɛyi ni wɔbaaŋa wɔwo tsũ mli ni wɔkaha amɛje kpo kɛtee je lɛŋ lɛ nɔ.’ Nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli ji akɛ shihilɛi amli ni gbekɛbii daraa yɛ amrɔ nɛɛ efite fe bei fɛɛ ni eho. Ani abaanyɛ atsɔse gbekɛbii yɛ omanyeyeli mli yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ amli?

Kɛji ootao odũ orchid fɔfɔi lɛ eko, shi obɔi he susumɔ akɛ ekolɛ ebaagbo be mli ni odũ sɛɛ lɛ, no lɛ onijiaŋ baanyɛ aje wui. Kɛ mɔ ko ni he esa jogbaŋŋ yɛ orchid fɔfɔi nɛɛ adũmɔ mli lɛ ba oŋɔɔ ni ekɛ susumɔi kpakpai yɛ gbɛ ni oootsɔ nɔ otsu he nii baha bo ni ekɛ nɔmimaa kɛɛ bo akɛ, “Kɛ ofee lɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ obaaye omanye lɛ,” kwɛ miishɛɛ ni obaaná! Yehowa, ni ji Mɔ ni le adesai asui fe mɛi fɛɛ lɛ kɛ ŋaawoo yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni aaatsɔ nɔ atsɔse bii lɛ haa. Ekɛɔ akɛ: “Tsɔɔmɔ gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ, ni kɛ egbɔ hu lɛ, ejeŋ nɔ.” (Abɛi 22:6) Kɛ otsɔse obii lɛ yɛ ŋaawoo ni Biblia lɛ kɛhaa lɛ naa lɛ, eka shi faŋŋ akɛ obaaná miishɛɛ akɛ ooona ni amɛdara kɛbatsɔmɔ onukpai ni tsuɔ amɛsɔ̃i ahe nii, ni susuɔ mɛi krokomɛi ahe, ni yɔɔ jeŋba kpakpa hu. Kɛkɛ lɛ mɛi fɛɛ, shi titri lɛ Yehowa, ni ji wɔŋwɛi Tsɛ lɛ baasumɔ amɛ.