Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Buu Owala Nikeenii Lɛ Yɛ Gbɛ Ni Ja Nɔ Akɛ Nɔ Ni Jara Wa

Buu Owala Nikeenii Lɛ Yɛ Gbɛ Ni Ja Nɔ Akɛ Nɔ Ni Jara Wa

Buu Owala Nikeenii Lɛ Yɛ Gbɛ Ni Ja Nɔ Akɛ Nɔ Ni Jara Wa

‘Kristo lá lɛ baatsuu wɔhenilee lɛ he kɛjɛ nitsumɔi gbohii amli koni wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ lɛ.’—HEBREWS 9:14.

1. Mɛɛ odaseyelii komɛi yɔɔ ni tsɔɔ akɛ wɔbuɔ wala akɛ nɔ ko ni jara wa waa?

KƐ́ ABI ni otsɔɔ bɔ ni owala jara wa ha lɛ, enyiɛ nɛkɛ obaatsɔɔ? Wɔbuɔ wala—wɔ diɛŋtsɛ wɔwala kɛ mɛi krokomɛi hu anɔ̃—akɛ nɔ ko ni jara wa waa. Nɔ ni yeɔ enɛ he odase ji akɛ, ekolɛ wɔyaa tsofafeelɔi aŋɔɔ beni wɔbɛ hewalɛ koni amɛkwɛ wɔ loo wɔyaa datrɛfoi aŋɔɔ kpitiokpitio koni amɛkwɛ bɔ ni wɔgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ yɔɔ ha. Wɔmiisumɔ ni wɔhi wala mli ni wɔná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa. Mɛi po ni egbɔlɔ loo mɛi ni eje kpa lɛ ateŋ mɛi pii sumɔɔɔ ni amɛgboi; amɛmiisumɔ ni amɛhi wala mli.

2, 3. (a) Mɛɛ gbɛnaa nii Abɛi 23:22 lɛ maa nɔ mi? (b) Gbɛnaa nii ni atsĩ tã yɛ Abɛi 23:22 lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

2 Bɔ ni obuɔ wala ohaa lɛ saa wekukpaa ni kã okɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ haa akɛ: “Bó otsɛ ni fɔo lɛ toi, ni kaagbe onyɛ he guɔ, kɛ́ egbɔ lɛ.” (Abɛi 23:22) ‘Toiboo’ ni aaafee lɛ biɔ babaoo fe saji atoi kɛkɛ ni aaabo; nɔ ni abɛbua nɛɛ tsɔɔ ji ni abo sane toi ni atsu he nii. (2 Mose 15:26; 5 Mose 7:12; 13:18; 15:5; Yoshua 22:2; Lala 81:13) Mɛɛ yiŋtoo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛhaa yɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔfee toiboo wɔha wɔfɔlɔi? Jeee akɛni otsɛ kɛ onyɛ ye bo onukpa loo amɛyɛ niiashikpamɔi babaoo fe bo lɛ kɛkɛ hewɔ. Nɔ hewɔ ji akɛ amɛ ‘amɛfɔ́ bo.’ Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi tsɔɔ nɛkɛ kuku nɛɛ shishi akɛ: “Bó otsɛ ni ha bo wala lɛ toi.” Shishinumɔ yɛ mli akɛ, kɛji obuɔ owala akɛ nɔ ko ni jara wa lɛ, no lɛ obaanu he akɛ mɔ ni kɛ nakai wala lɛ ha bo lɛ he gbɛnaanii ko kã onɔ.

3 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ oji anɔkwa Kristofonyo lɛ, belɛ okpɛlɛɔ Yehowa nɔ akɛ owala Jɛɛhe diɛŋtsɛ. Lɛ enɔ tsɔ ni ‘oná wala’ diɛŋtsɛ; ni onyɛɔ ‘otsiɔ ohe,’ ni ofeɔ onii akɛ bɔɔ nɔ ni yɔɔ henumɔ; ni amrɔ nɛɛ ‘oyɛ wala mli’ ni obaanyɛ osusu wɔsɛɛ be he loo oto gbɛjianɔ kɛha wɔsɛɛ, ní naanɔ wala fata he. (Bɔfoi lɛ Asaji 17:28; Lala 36:10; Jajelɔ 3:11) Yɛ Abɛi 23:22 lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, eja gbɛ akɛ wɔkɛ heshibaa ‘aaabo’ Nyɔŋmɔ toi, ni wɔsumɔ akɛ wɔɔnu esusumɔi yɛ wala he lɛ shishi koni wɔhi shi yɛ naa, moŋ fe nɔ ni wɔɔbu wala yɛ gbɛ kroko nɔ.

Okɛ Bulɛ Aha Wala

4. Bulɛ ni aaaná aha wala bafee sane ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ he yɛ adesai ayinɔsane shishijee mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yehowa fee lɛ faŋŋ yɛ adesai ayinɔsane shishijee mli akɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ni adesai kɛ wala atsu nii (loo amɛkpata hiɛ) ekɔɔɔ he eko nɔ yiŋtoo ni hɔ sɛɛ. Akɛni awuŋayeli he mlifu ni naa wa yi Kain mli hewɔ lɛ, ekpata enyɛmi Habel ni efeko nɔ ko lɛ wala hiɛ. Ani osusuɔ akɛ Kain yɛ hegbɛ akɛ ekpɛɔ yiŋ ni tamɔ nɛkɛ yɛ wala he? Nyɔŋmɔ susuuu nakai. Ebi Kain koni ebu enifeemɔ lɛ he akɔntaa, ebi lɛ akɛ: “Mɛni ofee nɛɛ? Onyɛmi lɛ lá gbee miibolɔ miitsɛ́ mi kɛmiijɛ shikpɔŋ sũ lɛ mli!” (1 Mose 4:10) Kadimɔ akɛ, Habel lá ni yɔɔ shikpɔŋ sũ lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha ewala ní atsɔ yiwalɛ nɔ afo sɛɛ lɛ, ni ebolɔ etsɛ́ Nyɔŋmɔ kɛha oweletɔɔ.—Hebribii 12:24.

5. (a) Mɛni Nyɔŋmɔ gu eyeli yɛ Noa gbii lɛ amli, ni namɛi ahe ekɔ? (b) Nɛkɛ naatsĩi nɛɛ ji nifeemɔ ko ni he hiaa waa yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

5 Yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ lɛ, adesai je shihilɛ hee shishi kɛ susumai kpaanyɔ pɛ. Nyɔŋmɔ jie bɔ ni ebuɔ wala kɛ lá ehaa lɛ he saji babaoo kpo yɛ sane ko ni ejaje ni kɔɔ adesai fɛɛ ahe lɛ mli. Ekɛɛ akɛ adesai baanyɛ aye kooloi alòo, shi ekɛ naatsĩi nɛɛ ha akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni tsiɔ ehe ni ehiɛ kã lɛ atsɔ nyɛniyenii; tamɔ bɔ ni miŋɔ shwiebaa ŋmɔŋ miha nyɛ lɛ. Shi lòo kɛ elá ni ji esusuma lɛ, nyɛkayea.” (1 Mose 9:3, 4) Yudafoi komɛi tsɔɔ enɛ shishi akɛ esaaa akɛ adesai yeɔ kooloo ko ni hiɛ kã lɛ lòo aloo elá. Shi yɛ sɛɛ mli lɛ abana faŋŋ akɛ, nɔ ni Nyɔŋmɔ guɔ yɛ biɛ lɛ ji lá ni aaaye koni akɛbaa wala yi. Kɛfata he lɛ, akpɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔ Noa nɔ ewo lɛ ji gbɛ ko ni he hiaa waa ni E-tsɔ nɔ E-kɛtsu E-yiŋtoo ni nɔ kwɔ ni kɔɔ lá he—ni ji yiŋtoo ko ni baaha adesai aná naanɔ wala lɛ he nii.

6. Nyɔŋmɔ tsɔ̃ Noa nɔ E-ma bɔ ni E-buɔ wala akɛ nɔ ko ni jara wa lɛ nɔ mi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Nyɔŋmɔ kɛɛ kɛtsa nɔ akɛ: “Mabi nyɛlá hu shi yɛ nyɛsusumai ahewɔ; mabi shi yɛ kooloo fɛɛ kooloo dɛŋ, ni mabi gbɔmɔ susuma shi yɛ gbɔmɔ hu dɛŋ, ejaakɛ enyɛmi ji lɛ. Mɔ ni shwieɔ gbɔmɔ lá shi lɛ, gbɔmɔ nɔŋŋ aaashwie lɛ hu elá shi; ejaakɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ ebɔ gbɔmɔ yɛ.” (1 Mose 9:5, 6) Obaanyɛ ona kɛjɛ sane ni Nyɔŋmɔ jaje etsɔɔ adesai fɛɛ nɛɛ mli akɛ ebuɔ gbɔmɔ lá akɛ edamɔ shi kɛha mɔ lɛ wala. Bɔlɔ lɛ ji mɔ ni haa mɔ ko wala, ni esaaa akɛ mɔ ko kpataa wala nɛɛ, ni lá damɔ shi kɛha lɛ lɛ hiɛ. Kɛji mɔ ko gbe gbɔmɔ, taakɛ Kain fee lɛ, no lɛ Bɔlɔ lɛ yɛ hegbɛ akɛ ‘ebiɔ’ koni gbɔmɔgbelɔ lɛ kɛ ‘ewala ato’ mɔ ni egbele lɛ wala ‘najiaŋ.’

7. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná sane ni kɔɔ lá he ni Nyɔŋmɔ jaje etsɔɔ Noa lɛ he miishɛɛ lɛ?

7 Nyɔŋmɔ tsɔ sane ni ejaje lɛ nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ha adesai koni amɛkɛ lá akatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. Ani osusu nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ nakai gbɛtsɔɔmɔ lɛ ha lɛ he pɛŋ? Hɛɛ, mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ buɔ lá yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, hetoo lɛ kɔɔ Biblia mli tsɔɔmɔi ni he hiaa waa lɛ ateŋ ekome he. No ji Kristofoi ashɛɛ sane lɛ nɔdaamɔnɔ titri, eyɛ mli akɛ jamɔi babaoo kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ nɔ. Mɛni ji nakai tsɔɔmɔ lɛ, ni ekɔɔ owala shihilɛ, oyiŋkpɛi, kɛ onifeemɔi ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Mɛɛ Gbɛ Nɔ Abaanyɛ Akɛtsu Nii Yɛ?

8. Mɛɛ naatsĩi ni kɔɔ lá kɛ nitsumɔ he Yehowa kɛha yɛ Mla lɛ mli?

8 Yehowa kɛ sane ni kɔɔ wala kɛ lá he lɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso ha beni ekɛ Mla gbɛjianɔtoo lɛ ha Israelbii lɛ. Etsɔ nakai feemɔ nɔ etsu eyiŋtoi ahe nii yɛ gbɛ kroko nɔ. Ekolɛ ole akɛ Mla lɛ bi ni ashã afɔlei tamɔ niyenii afɔle, mu afɔle, kɛ wein afɔle aha Nyɔŋmɔ. (3 Mose 2:1-4; 23:13; 4 Mose 15:1-5) Ayɛ kooloi afɔlei hu. Nyɔŋmɔ wie yɛ enɛɛmɛi ahe akɛ: “Heloo lɛ wala yɛ elá lɛ mli, ni mi lɛ miŋɔha nyɛ yɛ afɔleshãa latɛ lɛ nɔ, koni aŋɔkpãtã aha nyɛsusumai lɛ; ejaakɛ lá akɛkpãtãa ahaa susuma. No hewɔ ni mikɛɛ Israelbii lɛ akɛ: Nyɛteŋ mɔ ko mɔ ko akaye lá ko.” Yehowa kɛfata he akɛ, kɛji akɛ mɔ ko, tamɔ gbɔbilɔ loo okwaafonyo ko gbe kooloo ko ni ebaaye lɛ, esa akɛ efɔse elá lɛ eshwie shi ni ekɛ sũ ahà nɔ. Shikpɔŋ lɛ ji Nyɔŋmɔ naneshi maaŋoo, ni kɛtsɔ lá lɛ ni mɔ aaafɔse eshwie shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, belɛ eekpɛlɛ nɔ akɛ aaku sɛɛ akɛ wala lɛ miiha Wala Halɔ lɛ ekoŋŋ.—3 Mose 17:11-13; Yesaia 66:1.

9. Taakɛ atsɔɔ mli yɛ Mla lɛ mli lɛ, mɛni ji nɔ̃ pɛ ni akɛ lá tsuɔ, ni mɛni ji yiŋtoo ni hɔ enɛ sɛɛ?

9 Nakai mla lɛ jeee jamɔ mli kusum nifeemɔ ko kɛkɛ ni he bɛ sɛɛnamɔ ko kɛha wɔ. Ani okadi nɔ hewɔ ni esaaa akɛ Israelbii lɛ yeɔ lá lɛ? Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “No hewɔ ni mikɛɛ Israelbii lɛ akɛ: Nyɛteŋ mɔ ko mɔ ko akaye lá ko.” Mɛni hewɔ? ‘Mi lɛ miŋɔ lá ha nyɛ yɛ afɔleshãa latɛ lɛ nɔ, koni aŋɔkpãtã aha nyɛsusumai lɛ.’ Ani oona akɛ enɛ haa anuɔ nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɛ Noa akɛ adesai akaye lá lɛ shishi? Bɔlɔ lɛ buɔ lá akɛ nɔ ko ni nɔ kwɔ waa, ni ekɛha koni akɛtsu nii yɛ nifeemɔ krɛdɛɛ ko ni baanyɛ ahere mɛi babaoo ayiwala mli. Ebaatsu gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa waa ni baatsimɔ eshai anɔ (kpatamɔ) he nii. No hewɔ lɛ, yɛ Mla lɛ shishi lɛ, afɔleshaalatɛ lɛ pɛ nɔ Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ koni akɛ lá atsu nii kɛha Israelbii ni miitao Yehowa dɛŋ eshaifaa lɛ ahe eshai lɛ akpatamɔ.

10. Mɛni hewɔ kooloi alá nyɛɛɛ ekɛ eshaifaa kwraa aba lɛ, shi mɛɛ kaimɔi afɔlei ni ashã yɛ Mla lɛ shishi lɛ kɛha?

10 Nɛkɛ susumɔ ni ahiɛ yɛ lá he nɛɛ bɛ srɔto yɛ Kristojamɔ mli. Beni Kristofonyo bɔfo Paulo wieɔ Mla ni ajɛ ŋwɛi ato he gbɛjianɔ nɛɛ fã nɛɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Shwɛ fioo ni lá aŋɔ tsuuɔ nii fɛɛ he yɛ mla lɛ naa; ni kɛ́ ashwieee lá shi lɛ, aŋɔfaaa.” (Hebribii 9:22) Paulo ha efee faŋŋ akɛ, afɔleshaai ni abiɔ kɛjɛɔ Israelbii lɛ adɛŋ lɛ haaa amɛtsɔmɔ adesai ni yeɔ emuu ni esha ko bɛ amɛhe. Eŋma akɛ: “Afɔlei lɛ, kaimɔ aŋɔkaiɔ eshai daa afi. Ejaakɛ anyɛŋ akɛ tsinai kɛ too kpakpoi alá ajie eshai.” (Hebribii 10:1-4) Kɛlɛ, afɔleshãai nɛɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ. Ekai Israelbii lɛ akɛ amɛji eshafeelɔi ni nɔ kroko ni nɔ kwɔ he miihia amɛ koni amɛná eshaifaa kwraa. Shi kɛ́ lá ni damɔ shi kɛha kooloi awala lɛ nyɛɛɛ ajie adesai ahe eshai kɛya kwraa lɛ, ani lá ko yɛ ni baanyɛ afee nakai?

Tsabaa ni Wala Halɔ lɛ Kɛha

11. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ afɔlei ni akɛ kooloi shã lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee nɔ ko nɔ?

11 Mla lɛ gbala jwɛŋmɔ diɛŋtsɛ kɛtee nɔ ko ni baatsu Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ahe nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ nɔ. Paulo bi akɛ: “Agbɛnɛ mɛɛ ji mla lɛ mɔ?” Eha hetoo akɛ: “Nɔtɔmɔi lɛ ahewɔ aŋɔfata he, kɛbashi beyinɔ ní seshi ní awo shi aha lɛ aaaba; ni ŋwɛibɔfoi anɔ atsɔ awo, yɛ mlidamɔlɔ [Mose] dɛŋ.” (Galatabii 3:19) Paulo ŋma nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ akɛ: “Nii kpakpai ni baaba lɛ asusuma kɛkɛ mla lɛ hiɛ, ni jeee nibii lɛ asubaŋ diɛŋtsɛ ni.”—Hebribii 10:1.

12. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo ni ejie lɛ kpo etsɔɔ yɛ lá he lɛ?

12 Yɛ ekukufoo mli lɛ, kaimɔ akɛ yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ wo akpɔ akɛ adesai baanyɛ aye kooloi alòo akɛ niyenii, shi esaaa akɛ amɛyeɔ lá. Yɛ sɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ jaje akɛ “heloo lɛ wala yɛ elá lɛ mli.” Hɛɛ, ebu lá akɛ edamɔ shi kɛha wala, ni ekɛɛ akɛ: “Mi lɛ miŋɔha nyɛ yɛ afɔleshãa latɛ lɛ nɔ, koni aŋɔkpãtã ahã nyɛsusumai lɛ.” Shi kɛlɛ, nibii ni yɔɔ naakpɛɛ yɛ lolo ni abaajie lɛ kpo yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe. Mla lɛ fee nibii kpakpai ni baaba lɛ ahe mfoniri. Mɛni ji nakai nibii lɛ?

13. Mɛni hewɔ Yesu gbele lɛ he hiaa lɛ?

13 Nɔ̃ diɛŋtsɛ ni efee he mfoniri lɛ ji Yesu Kristo gbele lɛ. Ole akɛ afee Yesu niseniianii ni asɛŋ lɛ. Egbo tamɔ awuiyelɔ gboɔ lɛ. Paulo ŋma akɛ: “Be mli ni wɔhe waaa lɛ beebe Kristo bagbo yɛ be ni sa mli eha mɛi ni efeee Nyɔŋmɔ shishi nii lɛ. . . . Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ ní ekɛsumɔ wɔ lɛ shi etsɔ̃ɔ, akɛ be mli ni wɔji eshafeelɔi lɛ beebe ni Kristo bagbo yɛ wɔnajiaŋ.” (Romabii 5:6, 8) Kɛtsɔ Kristo gbele ni ebagbo kɛha wɔ lɛ nɔ lɛ, ekpɔ̃ wɔ kɛjɛ wɔhe eshai lɛ amli. Nakai kpɔmɔnɔ lɛ ji Kristofoi ashɛɛ sane lɛ nɔdaamɔnɔ titri. (Mateo 20:28; Yohane 3:16; 1 Korintobii 15:3; 1 Timoteo 2:6) Mɛɛ tsakpaa yɔɔ kpɔmɔnɔ lɛ kɛ lá kɛ wala teŋ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ ekɔɔ owala shihilɛ he?

14, 15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi maa Yesu gbele lɛ nɔ mi yɛ Efesobii 1:7 lɛ shishitsɔɔmɔ mli? (b) Mɛɛ anɔkwale ni kɔɔ Efesobii 1:7 lɛ he abaanyɛ aku hiɛ afɔ̃ nɔ?

14 Sɔlemɔi komɛi gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yesu gbele lɛ nɔ titri, ni amɛmli bii lɛ wieɔ wiemɔi tamɔ akɛ, “Yesu gbo eha mi.” Susumɔ bɔ ni Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi tsɔɔ Efesobii 1:7 lɛ shishi amɛhaa lɛ he okwɛ: “Lɛ kɛ egbele lɛ nɔ tsɔ ni wɔná kpɔ̃mɔ, ni ji wɔnɔtɔmɔi lɛ ni ajie kɛtee.” (The American Bible, ni Frank Scheil Ballentine ŋma yɛ afi 1902) “Kristo gbele lɛ eha wɔye wɔhe, ni aŋɔ wɔhe eshai lɛ afa wɔ.” (Today’s English Version, afi 1966) “Kristo mli jɛ ni wɔná heyeli kɛtsɔ ewala ni ekɛshã afɔle lɛ nɔ, heyeli ni ji eshaifaa.” (The New Testament, ni William Barclay ŋma yɛ afi 1969) “Kristo gbele lɛ nɔ tsɔ ni wɔná eshaifaa kɛ heyeli.” (The Translator’s New Testament, afi 1973) Obaanyɛ ona yɛ shishitsɔɔmɔi nɛɛ amli akɛ ama Yesu gbele lɛ nɔ mi titri. Ekolɛ mɛi komɛi baakɛɛ akɛ: ‘Shi Yesu gbele lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ, mɛɛ tɔmɔi yɔɔ shishitsɔɔmɔi nɛɛ amli?’

15 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji okɛ ohe fɔ̃ shishitsɔɔmɔi ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ lɛ, ekolɛ obaaku ohiɛ oshwie sane oti ko ni he hiaa waa nɔ, ni enɛ baanyɛ aha shishinumɔ ni oyɔɔ yɛ Biblia mli shɛɛ sane lɛ he lɛ atɔ fã. Shishitsɔɔmɔi ni tamɔ enɛɛmɛi tsimɔɔ anɔkwale ni eji akɛ akɛ Hela wiemɔ ko ni shishi ji “lá” tsu nii yɛ shishijee wiemɔi ni yɔɔ Efesobii 1:7 lɛ mli lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Bibliai babaoo, tamɔ New World Translation lɛ tsɔɔ shishijee wiemɔi lɛ ashishi yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ, “Kɛtsɔ enɔ wɔná heyeli yɛ elá ni ekɛkpɔ̃ wɔ lɛ mli, hɛɛ, wɔnɔtɔmɔi afaa, yɛ emlihilɛ babaoo ni esaaa wɔ lɛ naa.”

16. Mɛni esa akɛ wiemɔ ni ji “ela” ni akɛtsu nii lɛ akai wɔ?

16 Wiemɔ ni akɛtsu nii ni ji “elá” lɛ sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ ni esa akɛ no aha wɔsusu nii ahe kɛya shɔŋŋ. Babaoo he miihia fe mɔ ko gbele kɛkɛ, ni Yesu ni eye emuu lɛ po gbele fata he. Eha nɔ ni Mla lɛ fee he mfoniri, titri lɛ yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ ná emlibaa. Yɛ gbi krɛdɛɛ nɛɛ nɔ lɛ, akɛ kooloi ni Mla lɛ biɔ lɛ shãa afɔle. Yɛ no sɛɛ lɛ, osɔfonukpa lɛ ŋɔɔ kooloi lɛ alá lɛ eko ni ekɛyaa kpeebuu loo sɔlemɔwe lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli, ni ekɛyahaa Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ, tamɔ nɔ ni edamɔ ehiɛ.—2 Mose 25:22; 3 Mose 16:2-19.

17. Yesu ha nɔ ni Kpatamɔ Gbi lɛ fee he mfoniri lɛ ná emlibaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Taakɛ Paulo tsɔɔ mli lɛ, Yesu ha nɔ ni Kpatamɔ Gbi lɛ fee he mfoniri lɛ ná emlibaa. Klɛŋklɛŋ lɛ, etsɔɔ mli akɛ Israel osɔfonukpa lɛ kɛ lá yaa He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli shikome daa afi ni ekɛyahaa “yɛ lɛ diɛŋtsɛ kɛ maŋ lɛ tɔmɔi ni amɛleee lɛ ahewɔ.” (Hebribii 9:6, 7) Yɛ nakai nifeemɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, beni atee Yesu shi akɛ mumɔ lɛ, etee ŋwɛi diɛŋtsɛ. Ákɛ mumɔ, ni bɛ heloo-kɛ-lá gbɔmɔtso lɛ, enyɛ etee “Nyɔŋmɔ hiɛ eha wɔ.” Mɛni ekɛyaha Nyɔŋmɔ? Ejeee nɔ ko ni anaa, shi eji nɔ ko ni sa kadimɔ waa. Paulo kɛɛ kɛtsa nɔ akɛ: ‘Beni Kristo ba akɛ osɔfonukpa lɛ, jeee too kpakpoi loo tsinabii alá, shi moŋ lɛ diɛŋtsɛ elá lɛ ekɛbote he krɔŋkrɔŋ lɛ mli shikome nyɔŋlo, ekɛná naanɔ kpɔmɔ lɛ. Ejaakɛ kɛ́ tsinai kɛ tookpakpoi alá tsuuɔ amɛhe ni amɛhe tseɔ yɛ heloo gbɛfaŋ lɛ: enyiɛ nɔŋŋ ni Kristo, ní tsɔ naanɔ mumɔ lɛ nɔ eŋɔ ehe ni kpa ko bɛ he lɛ eha Nyɔŋmɔ lɛ, lá lɛ tsumɔŋ wɔhenilee lɛ he kɛjɛŋ nitsumɔi gbohii amli, koni wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ lɛ?’ Hɛɛ, Yesu kɛ elá ni jara wa lɛ yaha Nyɔŋmɔ.—Hebribii 9:11-14, 24, 28; 10:11-14; 1 Petro 3:18.

18. Mɛni hewɔ esa akɛ nɔ ni Biblia kɛɔ yɛ lá he lɛ afee nɔ ko ni he hiaa Kristofoi ŋmɛnɛ lɛ?

18 Anɔkwale ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ nɛɛ haa wɔnuɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ lá he lɛ ashishi—nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ lá yɛ nakai gbɛ nɔ, bɔ ni esa akɛ wɔbu lɛ wɔha, kɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔjie bulɛ kpo yɛ naatsĩi ni Nyɔŋmɔ kɛha yɛ lá kɛ nitsumɔ he lɛ he. Kɛji ookane Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ, obaana akɛ atsĩ Kristo lá lɛ tã shii abɔ yɛ mli. (Kwɛmɔ akrabatsa lɛ mli.) Enɛɛmɛi feɔ lɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo aná hemɔkɛyeli yɛ ‘Yesu lɛ mli.’ (Romabii 3:25) Gbɛ pɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔná eshaifaa ni toiŋjɔlɛ ahi wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ ji ‘kɛtsɔ ni Yesu fɔse eshwie shi’ lɛ nɔ. (Kolosebii 1:20) Nakai eji yɛ mɛi ni Yesu kɛfee kpaŋmɔ krɛdɛɛ akɛ ekɛ amɛ baaye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ ahe. (Luka 22:20, 28-30; 1 Korintobii 11:25; Hebribii 3:20) Nakai eji hu yɛ “asafo babaoo” ni yɔɔ ŋmɛnɛ, ni baafo “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ, ni amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli lɛ ahe. Yɛ mfonirifeemɔ gbɛ nɔ lɛ, ‘amɛfɔɔ amɛtadei lɛ ahe yɛ toobi lɛ lá lɛ mli.’—Kpojiemɔ 7:9, 14.

19, 20. (a) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ tsĩ lá kɛ nitsumɔ naa lɛ, ni te esa akɛ wɔnu he wɔha tɛŋŋ? (b) Mɛni esa akɛ wɔná he miishɛɛ akɛ wɔɔle?

19 Eka shi faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ kwɛɔ lá yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ. Nakai esa akɛ eji yɛ wɔ hu wɔgbɛfaŋ. Bɔlɔ, ni susuɔ wala he waa lɛ yɛ hegbɛ ni ekɛ naatsĩi haa yɛ nɔ ni adesai kɛ lá tsuɔ lɛ he. Akɛni esusuɔ wɔwala he waa hewɔ lɛ, etswa efai shi akɛ ekɛ lá baatsu nii yɛ gbɛ ko ni he hiaa waa nɔ, ni ji gbɛ pɛ ni haa anáa naanɔ wala lɛ nɔ. Nakai gbɛ lɛ kɔɔ Yesu lá ni jara wa lɛ he. Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔda Yehowa Nyɔŋmɔ shi wɔha akɛ efee nii yɛ wɔsɛɛnamɔ hewɔ, kɛtsɔ lá—ni ji Yesu lá lɛ—ni ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni hereɔ mɔ yiwala nɛɛ nɔ lɛ nɔ! Ni kwɛ bɔ ni esa akɛ wɔda Yesu shi wɔha yɛ elá ni efɔse eshwie shi kɛha wɔ ákɛ afɔleshaa nɔ̃ lɛ hewɔ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu henumɔi ni bɔfo Yohane jie lɛ kpo lɛ shishi, ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni sumɔɔ wɔ, ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ elá etsuu wɔhe kɛjɛ wɔhe eshai lɛ amli, ni eŋɔ wɔ efee maŋtsɛmɛi, kɛ osɔfoi eha etsɛ Nyɔŋmɔ lɛ,—lɛ aŋɔ anunyam kɛ nɔyeli lɛ aha kɛyashi naanɔi anaanɔ! Amen.”—Kpojiemɔ 1:5, 6.

20 Mra be mli tɔŋŋ wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ nilee fe fɛɛ ni ji Wala-Halɔ lɛ jɛ eto eyiŋ yɛ nɛkɛ yiwalaheremɔ nifeemɔ nɛɛ he. Belɛ, wɔbaanyɛ wɔbi akɛ, ‘Mɛɛ hewalɛ esa akɛ enɛ aná yɛ wɔyiŋkpɛi kɛ wɔnifeemɔi anɔ?’ Abaasusu sanebimɔ nɛɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ lá ehaa yɛ saji ni aŋmala ashwie shi ni kɔɔ Habel kɛ Noa he lɛ amli?

• Mɛɛ naatsĩi ni kɔɔ lá kɛ nitsumɔ he Nyɔŋmɔ kɛha yɛ Mla lɛ mli, ni mɛni hewɔ?

• Yesu ha nɔ ni Kpatamɔ Gbi lɛ fee he mfoniri lɛ ná emlibaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Yesu lá lɛ baanyɛ ahere wɔyiwala yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 18]

NAMƆ LÁ HEREƆ MƆ YIWALA?

“No hewɔ lɛ nyɛlea nyɛhe nɔkwɛmɔ kɛ tooiku lɛ fɛɛ ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ewo nyɛ amɛnɔkwɛlɔi lɛ, koni nyɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ e-Bi lɛ lá he lɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 20:28, NW.

“No hewɔ lɛ agbɛnɛ, ní abu wɔ bem yɛ elá lɛ hewɔ lɛ, aaatsɔ enɔ ahere wɔyiwala kɛjɛ mlifu lɛ mli aahu.”—Romabii 5:9.

“Nyɛbɛ hiɛnɔkamɔ ko, ni nyɛbɛ Nyɔŋmɔ tete yɛ je nɛŋ. Shi agbɛnɛ, Kristo Yesu mli lɛ, nyɛ ni sá ni nyɛyɔɔ shɔŋŋ lɛ, nyɛtsɔ Kristo lá lɛ nɔ nyɛbɛŋkɛ.”—Efesobii 2:12, 13.

“Esa Nyɔŋmɔ hiɛ akɛ obɔyimɔ lɛ fɛɛ ahi emli; ni etsɔ lɛ nɔŋŋ enɔ ekpata ekɛ nibii fɛɛ teŋ kwraa, . . . akɛni lɛ diɛŋtsɛ etsɔ esɛŋmɔtso lá lɛ nɔ eha hejɔlɛ ba lɛ.”—Kolosebii 1:19, 20.

‘No hewɔ lɛ, anyɛmimɛi, wɔyɛ ekãa yɛ Yesu lá lɛ hewɔ ni wɔkɛ aaabote hekrɔŋkrɔŋ lɛ mli.’—Hebribii 10:19.

“Jeee nibii ni fiteɔ . . . aŋɔkpɔ̃ nyɛ kɛjɛ nyɛ yaka jeŋba ni nyɛna kɛjɛ nyɛtsɛmɛi lɛ aŋɔɔ lɛ mli, shi moŋ, kɛ Kristo mɔ ni tamɔ toobi ni he bɛ kpa loo ŋmamɔnɔ ko lɛ lá ni jara wa lɛ.”—1 Petro 1:18, 19.

“Kɛji wɔnyiɛɔ la lɛ mli, taakɛ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eyɔɔ la lɛ mli lɛ, no lɛ wɔkɛ wɔhe miibɔ naanyo, ni ebi Yesu Kristo lá lɛ tsumɔɔ wɔhe kɛjɛɔ esha fɛɛ esha mli.”—1 Yohane 1:7.

“Sa osa akɛ oheɔ wolo lɛ ní otserɛɔ enaasɔomɔi lɛ, ejaakɛ agbeɔ, ni okɛ olá lɛ ekpɔ̃ wɔ oha Nyɔŋmɔ kɛjɛ akutso fɛɛ akutso kɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ kɛ maŋ fɛɛ maŋ kɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ mli.”—Kpojiemɔ 5:9.

“Ashɛ́ wɔnyɛmimɛi lɛ anaafolɔlɔ lɛ . . . afɔ̃. Ni amɛ lɛ, toobi lɛ lá lɛ kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛdaseyeli wiemɔ lɛ amɛkɛye enɔ kunim.”—Kpojiemɔ 12:10, 11.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Nyɔŋmɔ tsɔ̃ Mla lɛ nɔ eha efee faŋŋ akɛ abaanyɛ akɛ lá atsu nii kɛha eshaifaa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Abaanyɛ ahere mɛi babaoo ayiwala kɛtsɔ Yesu lá lɛ nɔ