Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Jieɔ Enunyam Lɛ Kpo Etsɔɔ Heshibalɔi

Yehowa Jieɔ Enunyam Lɛ Kpo Etsɔɔ Heshibalɔi

Yehowa Jieɔ Enunyam Lɛ Kpo Etsɔɔ Heshibalɔi

“Heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ nyɔmɔwoo ji nii kɛ hiɛnyam kɛ wala.”—Abɛi 22:4.

1, 2. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Bɔfoi lɛ Asaji awolo lɛ tsɔɔ yɛ akɛ Stefano ji “nuu ko ni hemɔkɛyeli kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ eyi lɛ obɔ”? (b) Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Stefano baa ehe shi?

STEFANO ji “nuu ko ni hemɔkɛyeli kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ eyi lɛ obɔ.” Eji mɔ ko ni ‘eyi obɔ kɛ mlihilɛ kɛ hewalɛ’ hu. Ákɛ Yesu mra be mli kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, efee naakpɛɛ nii kɛ okadii wuji yɛ gbɔmɛi lɛ ateŋ. Be ko lɛ, hii komɛi te shi koni amɛkɛ lɛ ataa saji anaa, “shi amɛnyɛɛɛ nilee kɛ mumɔ ni ekɛwieɔ lɛ naa amɛdamɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 6:5, 8-10) Eka shi faŋŋ akɛ Stefano ji mɔ ko ni kɛ hiɛdɔɔ kaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ekɛ hesaa fã he yɛ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ egbii lɛ amli lɛ ahiɛ. Odase ni yɔɔ fitsofitso ni eye, ni aŋma yɛ Bɔfoi lɛ Asaji yitso 7 lɛ mli lɛ yeɔ miishɛɛ babaoo ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ ni ajieɔ lɛ kpo fiofio lɛ he odase.

2 Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hegbɛ kɛ nilee ni amɛyɔɔ lɛ haa amɛnuɔ he akɛ amɛnɔ kwɔ fe gbɔmɛi foji lɛ, Stefano baa ehe shi. (Mateo 23:2-7; Yohane 7:49) Eyɛ mli akɛ Stefano ji mɔ ko ni le Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ moŋ, shi ená he miishɛɛ ákɛ akɛ nitsumɔ ni ji ‘sɔɔmɔ ni eeesɔmɔ yɛ okpɔlɔi ahe’ lɛ wo edɛŋ, bɔni afee ni bɔfoi lɛ anyɛ amɛkɛ amɛhe awo “sɔlemɔ kɛ wiemɔ lɛ he sɔɔmɔ lɛ mli.” Stefano yɛ gbɛi kpakpa yɛ nyɛmimɛi lɛ ateŋ, ni no hewɔ lɛ ahala lɛ koni efee hii kpawo ni yɔɔ gbɛi kpakpa ní baatsu niyenii ni ajaa daa gbi lɛ he nii lɛ ateŋ mɔ kome. Ekɛ heshibaa kpɛlɛ nitsumɔ lɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 6:1-6.

3. Mɛɛ Nyɔŋmɔ mlihilɛ ni wɔsaaa lɛ mli niiashikpamɔ ni sa kadimɔ Stefano ná?

3 Yehowa na heshibaa su ni Stefano yɔɔ, kɛ saji ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ ahe miishɛɛ ni eyɔɔ, kɛ emuuyeli mli ni ehiɛ lɛ. Beni Stefano yeɔ Yudafoi ajamɔŋ henyɛlɔi ni yɔɔ egbii lɛ amli lɛ odase yɛ Akuashɔŋ lɛ mli lɛ, eshitee-kɛ-wolɔi lɛ ‘na ehiɛ tamɔ Nyɔŋmɔ bɔfo ko hiɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 6:15) Ehiɛ su tamɔ Nyɔŋmɔ bɔfo ko ni hiɛ toiŋjɔlɛ ni jɛ anunyam Nyɔŋmɔ, ni ji Yehowa lɛ ŋɔɔ. Beni Stefano kɛ ekãa eye Akuashɔŋ lɛ mlibii lɛ odase egbe naa sɛɛ lɛ, ená Nyɔŋmɔ mlihilɛ ni wɔsaaa lɛ mli niiashikpamɔ ko ni sa kadimɔ waa. “Lɛ lɛ, nɔ ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ eyi lɛ obɔ lɛ, ekwɛ ŋwɛi gãa, ni ena Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kɛ Yesu ni edamɔ Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 7:55) Kɛha Stefano lɛ, ninaa ni sa kadimɔ nɛɛ maa Yesu gbɛhe akɛ Nyɔŋmɔ Bi kɛ Mesia lɛ nɔ mi. Ewaje Stefano ni baa ehe shi lɛ ni eha ená nɔmimaa akɛ eyɛ Yehowa hiɛ duromɔ.

4. Namɛi Yehowa jieɔ enunyam lɛ kpo etsɔɔ?

4 Taakɛ ninaa ni ajie lɛ kpo atsɔɔ Stefano lɛ feɔ he mfoniri lɛ, Yehowa jieɔ enunyam lɛ kɛ eyiŋtoo kpo etsɔɔ aŋkroaŋkroi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni baa amɛhe shi, ní amɛhiɛ sɔɔ amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ nyɔmɔwoo ji nii kɛ hiɛnyam kɛ wala.” (Abɛi 22:4) No hewɔ lɛ, ehe miihia waa akɛ wɔɔnu nɔ ni anɔkwa heshibaa ji diɛŋtsɛ, kɛ bɔ ni wɔnáa hesɛɛ kɛji wɔjie lɛ kpo yɛ shihilɛi fɛɛ amli lɛ shishi.

Heshibaa—Su ko ni Nyɔŋmɔ Jieɔ lɛ Kpo

5, 6. (a) Mɛni ji heshibaa? (b) Yehowa ejie heshibaa kpo yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ? (d) Esa akɛ Yehowa heshibaa lɛ aná wɔnɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Ekolɛ mɛi komɛi anaa baakpɛ amɛhe akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji mɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ kɛ mɔ ni hiɛ yɔɔ nyam fe fɛɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ ji heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ kpeteŋkpele. Maŋtsɛ David kɛɛ Yehowa akɛ: ‘Okɛ oyiwalaheremɔ tsɛ̃ŋ lɛ baaha mi, ni oninejurɔ aaahiɛ mimli, ni oheshibaa lɛ aaaha matsɔ agbo.’ (Lala 18:36) Beni David wieɔ Yehowa heshibaa lɛ he lɛ, ekɛ Hebri shishijee wiemɔ ni tsɔɔ “shikotomɔ” lɛ tsu nii. Yɛ wiemɔ ni ji “heshibaa” lɛ sɛɛ lɛ, wiemɔi krokomɛi yɛ ni kɛ wiemɔ ni aná shishijee wiemɔ lɛ kɛjɛ mli lɛ yɛ tsakpaa, tamɔ wiemɔ kɛha “humifeemɔ,” “mlijɔlɛ,” kɛ “he shi ni abaa kwraa.” No hewɔ lɛ, Yehowa ba ehe shi ni ekɛ adesa ni yeee emuu ni ji David lɛ bɔ naanyo, ni ekɛ lɛ tsu nii akɛ maŋtsɛ ni damɔ Enajiaŋ. Taakɛ Lala 18 lɛ yiteŋgbɛ niŋmaa lɛ tsɔɔ lɛ, Yehowa bu David he ni eye ebua lɛ, ejie lɛ “yɛ ehenyɛlɔi lɛ fɛɛ adɛŋ kɛ Saul hu dɛŋ.” Nakai nɔŋŋ David hu le akɛ agbojee loo anunyam fɛɛ ni ekolɛ ená akɛ maŋtsɛ lɛ damɔ heshibaa ni Yehowa kɛtsu nii yɛ egbɛfaŋ lɛ nɔ. Enɛ ní David yɔse lɛ ye ebua lɛ koni eya nɔ eba ehe shi.

6 Mɛɛ gbɛ nɔ enɛ kɔɔ wɔhe yɛ? Yehowa ehala wɔ koni etsɔɔ wɔ anɔkwale lɛ, ni ekolɛ ekɛ sɔɔmɔ hegbɛi krɛdɛɛi komɛi eduro wɔ kɛtsɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ loo ekolɛ ekɛ wɔ etsu nii yɛ gbɛ ko nɔ koni ekɛtsu esuɔmɔnaa nii ahe nii. Te esa akɛ wɔnu enɛɛmɛi fɛɛ ahe wɔha tɛŋŋ? Ani esa akɛ wɔba wɔhe shi? Ani esaaa akɛ wɔhiɛ sɔɔ Yehowa heshibaa lɛ, ni wɔkwa henɔwomɔ ni eka shi faŋŋ akɛ ekɛ mɔ yaa oshara mli lɛ?—Abɛi 16:18; 29:23.

7, 8. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa heshibaa lɛ je kpo yɛ bɔ ni ekɛ Manase ye eha lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ Manase fɛɛ fee heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ amɛfɔ shi amɛha wɔ koni wɔnyiɛ sɛɛ?

7 Jeee akɛ Yehowa ejie heshibaa kpele kpo kɛkɛ kɛtsɔ bɔ ni ekɛ adesai ni yeee emuu lɛ yeɔ haa lɛ nɔ, shi moŋ ejie lɛ kpo hu akɛ eesumɔ ni ena mɛi ni yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ mɔbɔ, ni ehole mɛi ni baa amɛhe shi lɛ anɔ po loo ewo amɛhiɛ nyam. (Lala 113:4-7) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Maŋtsɛ Manase ni jɛ Yuda lɛ he okwɛ. Ekɛ hegbɛ ni woo yɔɔ mli ni ehiɛ akɛ maŋtsɛ lɛ tsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ ni ekɛwo apasa jamɔ mli hewalɛ, ni “efee efɔŋ babaoo yɛ Yehowa hiɛ ni ekɛwo emli la.” (2 Kronika 33:6) Yehowa gbala Manase toi yɛ naagbee mli kɛtsɔ gbɛ ni eŋmɛ koni Ashur maŋtsɛ lɛ akpá lɛ yɛ emaŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ nɔ. Beni Manase yɔɔ tsuŋwoo mli lɛ, “ekpá Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ fai, ni eba ehe shi babaoo,” no hewɔ lɛ Yehowa ŋɔ lɛ kɛba Yerusalem yɛ emaŋtsɛyeli lɛ mli ekoŋŋ, kɛkɛ ni Manase “ná le akɛ Yehowa lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ.” (2 Kronika 33:11-13) Hɛɛ, yɛ naagbee mli lɛ Manase heshibaa jwɛŋmɔ lɛ sa Yehowa, ni jie heshibaa hu kpo kɛtsɔ ehe ni ekɛke lɛ ni esaa ewó lɛ maŋtsɛ ekoŋŋ lɛ hiɛ.

8 Suɔmɔ mli ni Yehowa jɛ ekɛ sane lɛ ke, kɛ Manase tsuitsakemɔ su lɛ feɔ heshibaa he nikasemɔ ni he hiaa waa kɛha wɔ. Esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi ni ekolɛ amɛtɔ̃ wɔnɔ lɛ yeɔ haa kɛ subaŋ ni wɔjieɔ lɛ kpo beni wɔtɔ̃ lɛ baanyɛ asa bɔ ni Yehowa kɛwɔ yeɔ ehaa lɛ he. Wɔbaanyɛ wɔkpa Yehowa mɔbɔnalɛ gbɛ kɛji akɛ wɔjɛ suɔmɔ mli wɔkɛ mɛi krokomɛi atɔmɔi ke amɛ ní wɔkɛ heshibaa kpɛlɛ wɔtɔmɔi anɔ.—Mateo 5:23, 24; 6:12.

Ajie Nyɔŋmɔ Anunyam lɛ Kpo Atsɔɔ Heshibalɔi

9. Ani heshibaa ji gbɔjɔmɔ he okadi? Tsɔɔmɔ mli.

9 Shi kɛlɛ, esaaa akɛ anuɔ heshibaa kɛ sui krokomɛi ni kɛ lɛ yɔɔ tsakpaa lɛ ashishi akɛ eji gbɔjɔmɔ loo su ko ni akɛkuɔ hiɛ ashwieɔ nɔ fɔŋ nɔ. Taakɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ he odase lɛ, Yehowa baa ehe shi, shi kɛlɛ ejieɔ jalɛ mlifu kɛ hewalɛ kpele kpo kɛji akɛ shihilɛ bi ni efee nakai. Yɛ heshibaa ni Yehowa yɔɔ lɛ hewɔ lɛ, egbalaa ejwɛŋmɔ kɛbaa mɛi ni yɔɔ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ anɔ loo esusuɔ amɛhe yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ, etsiɔ ehe kwraa kɛjɛɔ henɔwolɔi ahe. (Lala 138:6) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa etsɔɔ yɛ akɛ esusuɔ etsuji heshibalɔi ahe yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ?

10. Taakɛ atsɔɔ mli yɛ 1 Korintobii 2:6-10 lɛ, mɛni Yehowa jieɔ lɛ kpo etsɔɔ heshibalɔi?

10 Yehowa etsɔ be ni lɛ diɛŋtsɛ eto, kɛ agbɛnɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ ekɛ saji haa lɛ nɔ eha etsuji ele eyiŋtoo he nitsumɔ he saji ni yɔɔ fitsofitso. Nɛkɛ anunyam nibii ni yɔɔ fitsofitso nɛɛ kã he amɛji nibii ni aŋɔtee mɛi ni jɛɔ henɔwomɔ mli amɛkɛ amɛhe kpɛtɛɔ loo amɛkɛ amɛhe fɔɔ adesai anilee loo susumɔ nɔ lɛ. (1 Korintobii 2:6-10) Shi akɛni akɛ Yehowa yiŋtoo lɛ he shishinumɔ ni ja eduro heshibalɔi lɛ hewɔ lɛ, etsirɛɔ amɛ koni amɛjie Yehowa yi ejaakɛ amɛhiɛ sɔɔ enunyam ni yɔɔ fɛo lɛ waa.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi komɛi ejieee heshibaa kpo yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli yɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ enɛ bafee oshara kɛha amɛ yɛ?

11 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, mɛi babaoo ní mɛi ni kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ fata he lɛ ejieee heshibaa kpo, ni nɔ ni bɔfo Paulo jie lɛ kpo etsɔɔ amɛ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo he lɛ fee tɛmɔ tɛ kɛha amɛ. Jeee maŋ nɔ ni Paulo jɛ, ewoloŋlee, afii ni eye, loo nitsumɔi kpakpai ni ekɛ be babaoo etsu lɛ hewɔ ebatsɔ “jeŋmaji abɔfo” lɛ. (Romabii 11:13) Bei pii lɛ aŋkroaŋkroi ni heloonaa nibii ahesusumɔ eyi amɛjwɛŋmɔ mli obɔ lɛ naa enɛɛmɛi akɛ nibii ni tsɔɔ mɔ ni esa akɛ Yehowa kɛ lɛ atsu nii akɛ edɛŋdade. (1 Korintobii 1:26-29; 3:1; Kolosebii 2:18) Shi kɛlɛ, Yehowa hala Paulo yɛ Emlihilɛ kɛ ejalɛ yiŋtoo lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. (1 Korintobii 15:8-10) Mɛi ni Paulo wie amɛhe akɛ “bɔfoi agboi,” lɛ kɛ shitee-kɛ-wolɔi krokomɛi lɛ kpoo akɛ amɛaakpɛlɛ Paulo kɛ eniiahesusumɔ ni jɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ nɔ. Heshibaa ni amɛbɛ lɛ tsi amɛnaa koni amɛkaná anunyam gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoo lɛ he nii lɛ he nilee kɛ shishinumɔ. Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔbu mɛi ni Yehowa halaa koni ekɛtsu esuɔmɔnaa nii ahe nii lɛ akɛ mɛi ni shɛko loo ni wɔɔtsɔ hiɛ wɔkojo amɛ.—2 Korintobii 11:4-6.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Mose nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ yɛ akɛ Yehowa duroɔ heshibalɔi?

12 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Biblia mli nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ ni maa bɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ anunyam lɛ he ninaa fioo ko duroɔ heshibalɔi lɛ nɔ mi. Mose, ni ji nuu ni ‘he jɔ fe’ gbɔmɛi fɛɛ lɛ na Nyɔŋmɔ anunyam lɛ, ni ená ekɛ lɛ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii mli ŋɔɔmɔ. (4 Mose 12:3) Nɛkɛ nuu heshibalɔ nɛɛ kɛ afii 40 hi shi akɛ tookwɛlɔ ni baa shi, ekolɛ ekɛ nɛkɛ afii nɛɛ ateŋ babaoo hi shi yɛ Arabia Ŋshɔkpɔ lɛ nɔ, ni ehiɛ ba nyam waa yɛ Bɔlɔ lɛ hiɛ yɛ gbɛ̀i babaoo anɔ. (2 Mose 6:12, 30) Kɛtsɔ Yehowa sɛɛfimɔ nɔ lɛ, Mose batsɔ naawielɔ kɛha Israel maŋ lɛ kɛ amɛ gbɛjianɔtolɔ kpanaa. Ekɛ Nyɔŋmɔ gbaa sane. Ena “Yehowa subaŋ” lɛ yɛ ninaa mli. (4 Mose 12:7, 8; 2 Mose 24:10, 11) Ajɔɔ mɛi ni kpɛlɛ tsulɔ ni baa ehe shi ni eji Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ nɛɛ nɔ lɛ hu. Nakai nɔŋŋ abaajɔɔ wɔ kɛji akɛ wɔyɔse ni wɔfee toiboo wɔha gbalɔ ni nɔ kwɔ fe Mose, ni ji Yesu, kɛ agbɛnɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” ni ehala lɛ lɛ.—Mateo 24:45, 46; Bɔfoi lɛ Asaji 3:22.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ ajie Yehowa anunyam lɛ kpo atsɔɔ tookwɛlɔi heshibalɔi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli yɛ?

13 Namɛi anɔ ‘Yehowa anunyam lɛ kpɛ́’ yɛ beni ŋwɛibɔfo lɛ batswa ‘walaherelɔ ni ji Kristo lɛ fɔmɔ’ ni ji sanekpakpa lɛ he adafi lɛ? Jeee jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni wóɔ amɛhe nɔ lɛ loo gbɔmɛi agboi ni hiɛ gbɛhei ni nɔ kwɔlɔ lɛ, shi moŋ tookwɛlɔi heshibalɔi “ni amɛmiishi kpe amɛmiibu amɛtooi ahe nyɔɔŋ.” (Luka 2:8-11) Nɛkɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ ji mɛi ni abuuu yɛ amɛ hesaai kɛ nii ni amɛtsuɔ lɛ hewɔ. Kɛlɛ, amɛji mɛi ni Yehowa yɔse, ni ehala akɛ eeeha amɛle Mesia lɛ fɔmɔ he sane klɛŋklɛŋ. Hɛɛ, Yehowa jieɔ enunyam lɛ kpo etsɔɔ heshibalɔi kɛ mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ.

14. Mɛɛ jɔɔmɔi Nyɔŋmɔ kɛhaa heshibalɔi lɛ?

14 Mɛni ji nɔ ni nɔkwɛmɔnii nɛɛ tsɔɔ wɔ? Amɛtsɔɔ wɔ akɛ Yehowa duroɔ ni ejieɔ eyiŋtoo lɛ he nilee kɛ shishinumɔ kpo etsɔɔ heshibalɔi. Ehalaa aŋkroaŋkroi komɛi ni ekolɛ amɛshɛɛɛ adesai ataomɔ nii komɛi ahe lɛ, ni ekɛ amɛ tsuɔ nii ákɛ mɛi ni etsɔɔ amɛnɔ ehaa mɛi krokomɛi leɔ eyiŋtoo ni yɔɔ nyam lɛ. Esa akɛ nɔ ni wɔkase nɛɛ awo wɔ hewalɛ koni wɔya nɔ wɔtao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Yehowa, egbalɛ Wiemɔ lɛ, kɛ egbɛjianɔtoo lɛ dɛŋ. Wɔyɛ nɔmimaa akɛ Yehowa baaya nɔ ajie enunyam yiŋtoo lɛ he nibii ni yaa nɔ lɛ akpo etsɔɔ etsuji heshibalɔi lɛ. Gbalɔ Amos jaje akɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa efeeŋ nɔ ko, akɛ ja ejie eyiŋtoo lɛ kpo etsɔɔ etsuji, gbalɔi lɛ, dã.”—Amos 3:7.

Ná Heshibaa Su Koni Oná Nyɔŋmɔ Hiɛ Duromɔ

15. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ koni wɔná heshibaa lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ ama enɛ nɔ mi yɛ Israel Maŋtsɛ Saul sane lɛ mli yɛ?

15 Bɔni afee ni wɔná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ ni hiɔ shi daa lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔba wɔhe shi. Heshibaa kpo ni mɔ ko jie yɛ be ko mli lɛ etsɔɔɔ akɛ ebaakã he ni eba ehe shi daa. Mɔ ko baanyɛ akpa ehe shi ni ebaa lɛ ni ebaaha hetsɔɔmɔ kɛ hewoo ni kɛ mɔ yaa henɔwomɔ kɛ oshara mli lɛ abaye no najiaŋ. Saul, ni ji klɛŋklɛŋ mɔ ni afɔ lɛ mu akɛ Israel maŋtsɛ lɛ, fee nakai pɛpɛɛpɛ. Beni ahala lɛ klɛŋklɛŋ lɛ, enu he akɛ ‘eji mɔ bibioo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ.’ (1 Samuel 15:17) Shi kɛlɛ, beni ekɛ afii enyɔ pɛ eye nɔ sɛɛ lɛ, ewó ehe nɔ. Ebuuu gbɛjianɔ ni Yehowa eto kɛha afɔleshaa ni atsɔɔ gbalɔ Samuel nɔ atsuɔ he nii lɛ, ni etsɔ ŋaa kɛjie enaa yɛ nɔ hewɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eyasha afɔle lɛ he. (1 Samuel 13:1, 8-14) Nibii ni tsara nɔ kɛba ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ etsɔɔ akɛ ebɛ heshibaa lɛ ashishijee nɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ ehiɛduromɔ namɔ bɔ lɛ, ni yɛ naagbee mli lɛ egbo hiɛshishwiemɔ gbele. (1 Samuel 15:3-19, 26; 28:6; 31:4) Nikasemɔ ni yɔɔ mli lɛ yɛ faŋŋ: Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔná heshibaa koni wɔtsĩ henumɔ ni wɔɔná akɛ wɔhe hiaa fe nine lɛ naa, ní wɔkpoo henɔwomɔ nifeemɔi fɛɛ, nɔ ni haaa aná Yehowa hiɛ duromɔ lɛ.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wekukpaa ni kã wɔkɛ Yehowa kɛ naanyo adesa teŋ lɛ nɔjwɛŋmɔ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔná heshibaa yɛ?

16 Eyɛ mli akɛ awieee heshibaa he akɛ efata Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ ahe moŋ, shi eji Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ su ko ni esa akɛ aná. (Galatabii 5:22, 23; Kolosebii 3:10, 12) Akɛni ekɔɔ jwɛŋmɔŋ shihilɛ—ni ji bɔ ni wɔnaa wɔhe kɛ mɛi krokomɛi wɔhaa lɛ he hewɔ lɛ—heshibaa ni wɔɔná lɛ biɔ ni wɔbɔ he mɔdɛŋ waa. Hiɛdɔɔ ni wɔkɛaasusu wekukpaa ni kã wɔkɛ Yehowa kɛ wɔkɛ wɔnaanyo adesa teŋ lɛ he, ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔhi shi akɛ heshibalɔi. Yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, adesai ni yeee emuu lɛ fɛɛ tamɔ jwɛi ni kwɛ̃ɔ yɛ be ko mli, kɛkɛ lɛ amɛgbi. Adesai tamɔ agãi yɛ ŋa ko nɔ. (Yesaia 40:6, 7, 22) Ani jwɛi ko yɛ nɔ ni eeedamɔ nɔ ewó ehe nɔ akɛni ekɛ fioo fe jwɛi krokomɛi lɛ? Ani agã ko yɛ ni baanyɛ ashwã yɛ nyɛmɔ ni eyɔɔ akɛ ebaanyɛ etu kɛya shɔŋŋ fe agãi krokomɛi lɛ he? Jwɛŋmɔ bɛ mli akɛ aaasusu nakai tete. No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo kai enanemɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Namɔ ha esoro bo? Ni asaŋ mɛni oyɔɔ ni jeee ha ahao? Shi kɛji ha ahao lɛ, mɛɛba oshwãa tamɔ nɔ ni jeee ha ahao lɛ?” (1 Korintobii 4:7) Biblia mli ŋmalɛi ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ ni wɔɔjwɛŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔná heshibaa ni wɔjie lɛ kpo.

17. Mɛni ye ebua gbalɔ Daniel ni ena heshibaa, ni mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔfee nakai nɔŋŋ?

17 Abu Hebri gbalɔ Daniel akɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ ‘sumɔɔ esane naakpa,’ ejaakɛ ‘ebaa ehe shi,’ ni ji akɛ, yɛ eheshibaa ni eyɔɔ lɛ hewɔ. (Daniel 10:11, 12) Mɛni ye ebua Daniel ni ená heshibaa? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ená hekɛnɔfɔɔ ni hosooo yɛ Yehowa mli, ni eyaa eŋɔɔ daa yɛ sɔlemɔ mli. (Daniel 6:11, 12) Kɛfata he lɛ, Daniel ji mɔ ko ni kɛ jwɛŋmɔ kpakpa kaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ni enɛ ha ehiɛ hi Nyɔŋmɔ yiŋtoo ni yɔɔ nyam lɛ nɔ. Efee klalo akɛ ebaakpɛlɛ lɛ diɛŋtsɛ etɔmɔi anɔ, jeee ewebii lɛ pɛ anɔ lɛ nɔ kɛkɛ. Ni eyɛ he miishɛɛ akɛ eeeha Nyɔŋmɔ jalɛ nibii lɛ aya hiɛ, shi jeee lɛ diɛŋtsɛ enɔ. (Daniel 9:2, 5, 7) Ani wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko kɛjɛ Daniel nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ lɛ mli, koni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔná heshibaa ni agbɛnɛ wɔjie lɛ kpo yɛ wɔshihilɛi fãi srɔtoi fɛɛ amli?

18. Mɛɛ anunyam mɛɔ mɛi ni jieɔ heshibaa kpo ŋmɛnɛ lɛ?

18 Abɛi 22:4 lɛ kɛɔ akɛ: “Heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ nyɔmɔwoo ji nii kɛ hiɛnyam kɛ wala.” Hɛɛ, Yehowa duroɔ heshibalɔi lɛ, ni nɔ ni jɛɔ mli baa ji hiɛnyam kɛ wala. Beni Asaf miihe akpa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ, ni sɛɛ mli lɛ Yehowa jaje ejwɛŋmɔ lɛ, ekɛ heshibaa kpɛlɛ nɔ akɛ: “Okɛ oŋaawoo lɛ aaatsɔɔ mi gbɛ, ni kɛ fee sɛɛ lɛ, oooŋɔ mi kɛaatee anunyam mli.” (Lala 73:24) Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ akɛ enɛ ato wɔhe yɛ ŋmɛnɛ? Mɛɛ anunyam mɛɔ mɛi ni jieɔ heshibaa kpo lɛ? Kɛfata Yehowa hiɛ duromɔ kɛ wekukpaa ni miishɛɛ yɔɔ mli ni amɛnáa mli ŋɔɔmɔ lɛ he lɛ, amɛbaanyɛ amɛkpa Maŋtsɛ David wiemɔi ni jɛ mumɔŋ lɛ mlibaa gbɛ, akɛ: “Mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ̃, ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.” Eji wɔsɛɛ be ni yɔɔ nyam lɛɛlɛŋ!—Lala 37:11.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Stefano ji heshibalɔ ko ni Yehowa jie E-nunyam lɛ kpo etsɔɔ lɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa Nyɔŋmɔ ejie heshibaa kpo yɛ?

• Mɛɛ nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ Yehowa jieɔ enunyam lɛ kpo etsɔɔ heshibalɔi?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Daniel nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔná heshibaa yɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 12]

Eyɛ Hemɔkɛyeli ni Mli Wa Kɛlɛ Ebaa Ehe Shi

Yɛ Biblia Kaselɔi (mɛi ni ale amɛ ŋmɛnɛ akɛ Yehowa Odasefoi) lɛ akpee ko ni afee yɛ Cedar Point, Ohio, U.S.A., yɛ afi 1919 lɛ mli lɛ, J. F. Rutherford ni eye afii 50, ni kwɛɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ nakai beaŋ lɛ jɛ miishɛɛ mli ekɛ ehe ha akɛ mɔ ko ni yeɔ ebuaa gbɔi ni eba kpee lɛ, ni eholeɔ amɛ nibii kɛyaa amɛtsũi amli. Yɛ gbi ni kɛ kpee lɛ baa naagbee lɛ nɔ lɛ, eha toibolɔi ni naa shɛɔ 7,000 lɛ amli fili amɛ kɛ wiemɔi ni ji akɛ: “Nyɛji Maŋtsɛmɛi amaŋtsɛ kɛ Nuŋtsɔmɛi anuŋtsɔ lɛ najiaŋdamɔlɔi, ni miitswa wɔ-Nuŋtsɔ lɛ anunyam maŋtsɛyeli lɛ he adafi . . . amɛmiitsɔɔ gbɔmɛi lɛ.” Eyɛ mli akɛ Nyɛminuu Rutherford ji nuu ko ni yɔɔ hemɔkɛyelii ni mli wa, ale lɛ akɛ mɔ ni kɛ ekãa wieɔ ni eŋmɛɛɛ anɔkwale ni eheɔ eyeɔ lɛ he ekɛsaaa moŋ, shi eji mɔ ko ni yɛ anɔkwale mli lɛ ebaa ehe shi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni enɛ jeɔ kpo be fɛɛ be yɛ esɔlemɔi amli kɛ́ aakwɛ ŋmalɛi lɛ amli leebi yɛ Betel.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Stefano, ní le Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ lɛ, kɛ heshibaa ja niyenii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Manase heshibaa jwɛŋmɔ lɛ sa Yehowa hiɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Mɛni ha Daniel batsɔ mɔ ni ‘asumɔɔ esane waa lɛ’?