Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Etɔ Wɔ Shi Wɔgbɔjɔɔɔ

Etɔ Wɔ Shi Wɔgbɔjɔɔɔ

Etɔ Wɔ Shi Wɔgbɔjɔɔɔ

“Yehowa ni bɔ shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ, . . . ehaa mɔ ni egbɔjɔ lɛ hewalɛ, ni mɔ ni bɛ nyɛmɔ lɛ ehaa ehewalɛ fáa.”—YESAIA 40:28, 29.

1, 2. (a) Mɛɛ ninefɔɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli akɛhaa mɛi fɛɛ ni miisumɔ anɔkwa jamɔ? (b) Mɛni baanyɛ ekɛ naagba ni hiɛdɔɔ yɔɔ he aba wɔmumɔŋ shidaamɔ he?

ÁKƐ Yesu kaselɔi lɛ, wɔle ninefɔɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni ekɛha lɛ jogbaŋŋ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. . . . Ejaakɛ mipã lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.” (Mateo 11:28-30) “Yehowa” kɛ “miishɛɛ bei” hu duroɔ Kristofoi. (Bɔfoi lɛ Asaji 3:19, NW) Eka shi faŋŋ akɛ, Biblia mli anɔkwalei ni okase, wɔsɛɛ be he gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni oyɔɔ, kɛ agbɛnɛ tɛi ni Yehowa efolɔ eshwie shi ni okɛtsuɔ nii yɛ oshihilɛ mli lɛ eha bo diɛŋtsɛ otsui enyɔ omli.

2 Kɛlɛ, yɛ bei komɛi amli lɛ, etɔɔ Yehowa tsuji komɛi yɛ henumɔŋ. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ nɛkɛ nijiaŋwujee bei nɛɛ hiɔ shi be kukuoo. Yɛ bei krokomɛi amli lɛ tɔlɛ he ni anuɔ yɛ henumɔŋ lɛ baanyɛ ahi shi be kakadaŋŋ. Beni be shwieɔ mli lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baanu he akɛ amɛgbɛnaa nii ni amɛtsuɔ he nii akɛ Kristofoi lɛ ebatsɔ jatsu ni tsii moŋ fe nɔ ni eeefee jatsu ni haa mɔ he jɔɔ lɛ taakɛ Yesu wo shi lɛ. Henumɔi ni ejaaa ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ ekɛ naagba ni hiɛdɔɔ yɛ he aba wekukpaa ni ka Kristofonyo ko kɛ Yehowa teŋ lɛ he.

3. Mɛni hewɔ Yesu kɛ ŋaawoo ni jeɔ kpo yɛ Yohane 14:1 lɛ ha lɛ?

3 Beni eshwɛ fioo ni abaamɔ Yesu ni agbe lɛ lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛkayea nyɛtsuii; nyɛhea Nyɔŋmɔ nɔ nyɛyea, ni mi hu nyɛhea minɔ nyɛyea.” (Yohane 14:1) Yesu wie wiemɔi nɛɛ beni eshwɛ fioo ni bɔfoi lɛ kɛ shihilɛi ni mli wawai baakpe. Yiwaa ko baanyiɛ enɛ sɛɛ. Yesu le akɛ nijiaŋwujee ni ehiii nɔ ko kwraa feemɔ baanyɛ aha ebɔfoi lɛ anaji atɔtɔ. (Yohane 16:1) Kɛji amɛyanyɛɛɛ amɛkudɔ awerɛhoyeli henumɔ ni amɛbaaná lɛ, ebaanyɛ egbɔjɔ amɛmumɔŋ shidaamɔ lɛ ni ebaaha amɛlaaje hekɛnɔfɔɔ ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ Kristofoi agbɛfaŋ ŋmɛnɛ. Nijiaŋwujee ni sɛɛ tsɛɔ baanyɛ ekɛ piŋmɔ ni naa wa aba, ni ebaanyɛ ekumɔ wɔtsui. (Yeremia 8:18) Wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ baagbɔjɔ. Yɛ nɔnyɛɛ ni tamɔ nɛkɛ shishi lɛ, ekolɛ wɔbaagbɔjɔ yɛ henumɔŋ kɛ mumɔŋ, ni shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔja Yehowa lɛ po baalaaje.

4. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔbu wɔ mfonirifeemɔ tsui lɛ he ni ekagbɔjɔ?

4 Ŋaawoo ni Biblia lɛ kɛhaa akɛ: “Ohiɛ akã otsui he fe nii fɛɛ; ejaakɛ no mli wala jɛɔ” lɛ sa jogbaŋŋ lɛɛlɛŋ. (Abɛi 4:23) Biblia lɛ kɛ ŋaawooi ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛbuɔ wɔ mfonirifeemɔ tsui lɛ he kɛjɛɔ nijiaŋwujee kɛ mumɔŋ tɔlɛ he lɛ haa. Shi kɛlɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, ehe miihia ni wɔna nɔ diɛŋtsɛ ni kɛ wɔtɔlɛ lɛ baa.

Kristojamɔ Jeee Nɔnyɛɛ

5. Mɛɛ srɔtofeemɔ ni yɔɔ faŋŋ yɔɔ ni kɔɔ Kristofoi akaselɔfeemɔ he?

5 Eji anɔkwale akɛ, Kristofonyo ni aaaji lɛ biɔ hiɛmiamɔ waa. (Luka 13:24) Yesu wie po akɛ: “Ni mɔ fɛɛ mɔ ni wooo esɛŋmɔtso etere ni enyiɛ misɛɛ lɛ, enyɛŋ mikaselɔ etsɔ̃.” (Luka 14:27) Kɛ́ aaasusu wiemɔi nɛɛ ahe hiɛaŋhiɛaŋ kɛkɛ lɛ, etamɔ nɔ ni amɛteɔ shi amɛwoɔ Yesu wiemɔi akɛ epã lɛ teremɔ waaa ni ejatsu lɛ etsiii lɛ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔi nɛɛ eteee shi ewooo amɛhe yɛ gbɛ ko kwraa nɔ.

6, 7. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ wɔjamɔ lɛ jeee tɔlɛ nɔ̃ lɛ.

6 Eyɛ mli akɛ hewalɛ babaoo ni akɛtsuɔ nii kɛ nitsumɔ ni wa tsumɔ haa etɔɔ gbɔmɔtso lɛ moŋ, shi amɛbaanyɛ amɛha mɔ tsui anyɔ emli ní emii ashɛ ehe kɛji akɛ mɔ lɛ tsu he nii yɛ yiŋtoo kpakpa ko hewɔ. (Jajelɔ 3:13, 22) Ni mɛɛ gbɛ kroko yɔɔ ni hi fe gba ni wɔɔgba Biblia mli anɔkwalei wɔtsɔɔ wɔkutsoŋbii lɛ? Agbɛnɛ hu, kɛ́ akɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ akɛ wɔhi shi yɛ jeŋba he tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ anaa lɛ to sɛɛnamɔi ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ ahe lɛ, wɔ mɔdɛŋbɔɔi lɛ bafeɔ nɔ ko bibioo kwraa. (Abɛi 2:10-20) Kɛji awa wɔ yi po lɛ, wɔbuɔ lɛ akɛ eji woo kɛha wɔ akɛ wɔɔna nɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ.—1 Petro 4:14.

7 Lɛɛlɛŋ akɛ Yesu apã lɛ haa mɔ tsui nyɔɔ emli, titri lɛ kɛji akɛto mumɔŋ duŋ ni mɛi ni yɔɔ apasa jamɔ apã lɛ shishi lɛ yɔɔ mli lɛ he lɛ. Nyɔŋmɔ yɛ suɔmɔ ni mlijɔlɛ yɔɔ mli kɛha wɔ, ni ekpaaa babaoo tsɔ gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ. Yehowa ‘kitai lɛ waaa.’ (1 Yohane 5:3) Anɔkwa Kristojamɔ jeee nɔnyɛɛ, taakɛ atsɔɔ mli yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, wɔjamɔ lɛ jeee tɔlɛ kɛ nijiaŋwujee nɔ̃.

‘Okɛ Jatsu Fɛɛ Jatsu Aŋmɛ Shi’

8. Bei pii lɛ mɛni kɛ mumɔŋ tɔlɛ baa?

8 Bei pii lɛ, mumɔŋ tɔlɛi fɛɛ ni wɔnuɔ he lɛ baanyɛ afee nɔ ni jɛ jatsui ni nibii agbɛjianɔtoo ni ekpɔtɔ nɛɛ kɛfɔ̃ɔ wɔnɔ lɛ hewɔ. Akɛni “jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli” hewɔ lɛ, hewalɛi gbohii ni baanyɛ agbɔjɔ wɔ koni wɔŋmɛɛ pɛpɛɛpɛ ni wɔɔŋmɛ akɛ Kristofoi lɛ he lɛ ebɔle wɔ kɛkpe. (1 Yohane 5:19) Nibii ni he ehiaaa baanyɛ amɛkɛ tɔtɔmɔ kɛ naagba aba wɔdaa gbi nifeemɔi akɛ Kristofoi lɛ ahe. Nɛkɛ jatsui krokomɛi nɛɛ baanyɛ agbɔjɔ wɔ ni amɛha wɔmumɔ lɛ he ajɔ. Eja jogbaŋŋ akɛ, Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa koni “wɔkɛ jatsu fɛɛ jatsu aŋmɛa shi.”—Hebribii 12:1-3.

9. Heloonaa nibii asɛɛtiumɔ baanyɛ agbɔjɔ wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔ ni gbɛihemɔ, shika babaoo námɔ, niyeli kɛ ninumɔ, gbɛfãa kɛha hiɛtserɛjiemɔ, kɛ heloonaa nibii krokomɛi asɛɛtiumɔ ehe je lɛŋ bii ajwɛŋmɔ lɛ baanyɛ asa bɔ ni wɔsusuɔ nii ahe wɔhaa lɛ he. (1 Yohane 2:15-17) Klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ateŋ mɛi ni tiu ninamɔ sɛɛ lɛ ashihilɛ fee basaa diɛŋtsɛ. Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Mɛi ni taoɔ nii pii aná lɛ gbeeɔ kaa kɛ tsɔne kɛ kwashiai akɔnɔi pii ni fiteɔ mɔ ní tsiɔ mɛi ewoɔ hiɛkpatamɔ kɛ laajemɔ mli lɛ amli. Ejaakɛ nibii fɔji fɛɛ ashishifã ji shika suɔmɔ ní mɛi komɛi di sɛɛ ni amɛdũ gbɛ kɛjɛ hemɔkɛyeli lɛ mli, ni amɛkɛ piŋmɔi babaoo egbulɔ amɛhe lɛ.”—1 Timoteo 6:9, 10.

10. Mɛni ni kɔɔ ninamɔ he wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ nidulɔ lɛ he lɛ mli?

10 Kɛji akɛ wɔnu he akɛ etɔ wɔ ni wɔnijiaŋ eje wui yɛ sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ mli lɛ, ani eeenyɛ eba akɛ heloonaa nibii asɛɛ ni wɔtiuɔ ni kɛ naatsĩi miiba wɔmumɔŋ shidaamɔ nɔ lɛ hewɔ wɔnuɔ he nakai lɛ? Taakɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ nidulɔ lɛ he lɛ tsɔɔ lɛ, nɛkɛ shihilɛ nɛɛ baanyɛ aba diɛŋtsɛ. Yesu kɛ “je nɛŋ he naagbamɔ kɛ ninámɔ he lakamɔ kɛ nii krokomɛi ahe akɔnɔ” lɛ to ŋmeei ni “yaboteɔ mli, ni amɛgbeɔ” Nyɔŋmɔ wiemɔ he dumɔwui lɛ yɛ wɔtsuii amli lɛ he. (Marko 4:18, 19) No hewɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Shika suɔmɔ akaba nyɛjeŋba mli, ni nyɛmii ashɛa nii ni nyɛyɔɔ lɛ he; ejaakɛ lɛ diɛŋtsɛ ekɛɛ: ‘Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.’”—Hebribii 13:5.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie nibii ni baanyɛ aha wɔgbɔjɔ lɛ kɛya?

11 Bei komɛi lɛ, jeee nibii babaoo asɛɛ ni wɔtiuɔ lɛ ji nɔ ni haa wɔshihilɛ feɔ basaa, shi bɔ ni wɔkɛ nibii in wɔyɔɔ momo lɛ tsuɔ nii wɔhaa. Ekolɛ mɛi komɛi baanu tɔlɛ he yɛ henumɔŋ, yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai ni mli wawai, amɛsuɔlɔ ko gbele, loo naagbai krokomɛi ni haoɔ mɔ ni amɛkɛkpeɔ lɛ ahewɔ. Amɛnaa akɛ ehe hiaa ni amɛfee tsakemɔi yɛ be kɛ bei amli. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaakpa hiɛtserɛjiemɔi komɛi ni amɛkɛ amɛhe woɔ mli kɛ nifeemɔi komɛi ni he bɛ sɛɛnamɔ tsɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛmamɔ amɛhiɛ lɛ ahe nitsumɔ. Amɛkwɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ amli ni amɛjie nibii fɛɛ ni kɔɔ nakai nifeemɔi ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ lɛ ahe lɛ amɛshɛrɛ amɛshwie. Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔná he sɛɛ kɛji akɛ yɛ be kɛ bei amli lɛ, wɔpɛi nibii ni wɔfɔɔ feemɔ kɛ nibii ni wɔyɔɔ lɛ amli, ni wɔjie jatsui fɛɛ ni sɛɛnamɔ bɛ he lɛ wɔshwie bɔni afee ni wɔkanu tɔlɛ he ni wɔnijiaŋ miije wui.

Hiɛshikamɔ kɛ Heshibaa He Miihia

12. Mɛni esa akɛ wɔle yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔtɔmɔi ahe?

12 Tɔmɔi ni wɔdiɛŋtsɛ wɔtɔɔ, kɛji akɛ yɛ nibii bibii amli po lɛ, baanyɛ aha wɔshihilɛ afee basaa. Kwɛ bɔ ni David wiemɔi lɛ ji anɔkwale ha akɛ: “Minishaianii lɛ esu mi; amɛtamɔ jatsu tsiŋmoo ni tsii fe mi.” (Lala 38:5) Bei pii lɛ tsakemɔi fioo ni sa ni wɔɔfee lɛ baaha wɔjatsui lɛ anɔ agbɔ.

13. Hiɛshikamɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ wɔsɔɔmɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔná ‘nilee kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ.’ (Abɛi 3:21, 22) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, . . . ehiɛ ka shi.” (Yakobo 3:17) Mɛi komɛi nuɔ nɔnyɛɛ he akɛni amɛnyɛɛɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ amɛtsu tamɔ bɔ ni mɛi krokomɛi tsuɔ amɛnɔ lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aka lɛ diɛŋtsɛ enitsumɔ ekwɛ, ni no dani eeená nɔ ko yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli kɛkɛ ni eshwa efɔ nɔ, ni jeee mɔ kroko nɔ̃ lɛ nɔ. Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.” (Galatabii 6:4, 5) Eji anɔkwale akɛ, nanemɛi Kristofoi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa baanyɛ awo wɔ hewalɛ ni wɔsɔmɔ Yehowa kɛ wɔtsui fɛɛ, shi nilee kɛ hiɛshikamɔ baaye abua wɔ ni wɔjɛ bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔshihilɛ ji lɛ mli wɔkɛ otii ni anyɛɔ atsuɔ he nii amamɔ wɔhiɛ.

14, 15. Wɔbaanyɛ wɔjie nilee kpo yɛ wɔgbɔmɔtsoŋ kɛ mumɔŋ hiamɔ nibii ahe nitsumɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Wɔhiɛ ni aaakã shi yɛ nibii ni etamɔ nɔ ni sɛɛnamɔ ko tsɔ bɛ amɛhe lɛ amli lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkanu he akɛ etɔ wɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani wɔŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ wɔdaa gbi nifeemɔi amli bɔ ni baaha wɔná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa? Susumɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni sɔmɔɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Amɛna akɛ sɛɛnamɔ yɛ he ákɛ akɛ nilee aaatsu nii kɛtsĩ tɔlɛ naa. Ŋa lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔbɔɔ mɔdɛŋ daa gbɛkɛ koni wɔwɔ yɛ be ni wɔto lɛ naa pɛpɛɛpɛ, ekɔɔɔ he eko nitsumɔ falɛ ni wɔyɔɔ. Wɔkɛ wɔhe woɔ kpɔiaŋgbɔlemɔ mli hu be fɛɛ be. Enɛ eye ebua wɔ waa diɛŋtsɛ. Wɔna hei ni wɔtɔɔ fã yɛ, ni wɔfeɔ nibii yɛ wɔnyɛmɔi anaa. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔkɛ wɔhe akato mɛi ni etamɔ nɔ ni amɛhewalɛ naa baaa shi lɛ ahe.” Ani wɔyeɔ niyenii ni sa ni hewalɛ yɔɔ mli, ni wɔnáa hejɔɔmɔ bɔ ni sa? Wɔgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ni wɔɔsusu he jogbaŋŋ lɛ baanyɛ aha henumɔŋ kɛ mumɔŋ tɔlɛ ni wɔnuɔ he lɛ nɔ agbɔ.

15 Wɔteaŋ mɛi komɛi ahiamɔ nibii yɛ srɔto kwraa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmiyoo Kristofonyo ko miitsu nitsumɔi ni wawai yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Ekɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai srɔtoi, ni kansa fata he lɛ ekpe. Mɛni yeɔ ebuaa lɛ ni enyɛɔ edamɔɔ nɔnyɛɛ shihilɛi anaa? Ekɛɛ akɛ: “Ehe hiaa akɛ mikometoo mahi he ko ni yɔɔ dioo. Babaoo ni minuɔ nɔnyɛɛ kɛ tɔlɛ he lɛ babaoo ni minaa akɛ ehe miihia amrɔ nɔŋŋ akɛ mikometoo mahi he ko ni yɔɔ dioo ni makane nii loo mikɛjɔɔ mihe.” Nilee kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa nibii ni he hiaa wɔ akɛ aŋkroaŋkroi ni wɔtsuɔ amɛhe nii, ni enɛ haaa ni etɔ wɔ yɛ mumɔŋ.

Yehowa Nyɔŋmɔ Haa Wɔ Hewalɛ

16, 17. (a) Mɛni hewɔ wɔmumɔŋ hewalɛnamɔ ni wɔɔtsu he nii lɛ he hiaa waa lɛ? (b) Mɛni esa akɛ wɔkɛfata wɔdaa gbi nifeemɔi ahe?

16 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔmumɔŋ hewalɛnamɔ he nii ni wɔɔtsu lɛ ji nɔ ko ni he hiaa waa diɛŋtsɛ. Kɛ́ wɔná wɔkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii lɛ, ekolɛ wɔbaanu gbɔmɔtsoŋ tɔlɛ he, shi wɔnuŋ he gbi ko gbi ko akɛ etɔ wɔ kɛ lɛ jamɔ. Yehowa ji mɔ ni ‘haa mɔ ni egbɔjɔ lɛ hewalɛ, ni mɔ ni bɛ nyɛmɔ lɛ ehaa ehewalɛ fáa.’ (Yesaia 40:28, 29) Bɔfo Paulo, ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ ekɛ shihilɛi ni tsɔɔ anɔkwale ni wiemɔi nɛɛ ji lɛ kpe lɛ ŋma akɛ: “Wɔtsui efãaa . . . shi moŋ kɛ́ wɔkponɔgbɛ gbɔmɔ lɛ fiteɔ kwraa tete lɛ, kɛlɛ wɔmli gbɔmɔ lɛ tsɔ̃ɔ ehee gbi fɛɛ gbi.”—2 Korintobii 4:16.

17 Kadimɔ wiemɔ ni ji “gbi fɛɛ gbi” lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔkɛ nibii ni Yehowa kɛhaa wɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ daa gbi. Ehe bahia ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ni kɛ anɔkwayeli sɔmɔ afii 43 lɛ adamɔ gbɔmɔtsoŋ tɔlɛ kɛ nijiaŋwujee shihilɛi anaa. Shi enijiaŋ ejeee wui. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛfee misu akɛ mate shi leebi mra bɔni afee ni mahe be ni mikɛ sɔle maha Yehowa ni makane e-Wiemɔ lɛ dani mabɔi nɔ ko tsumɔ. Nɛkɛ daa gbi nifeemɔ nɛɛ eye ebua mi ni midamɔ shi shiŋŋ kɛbashi amrɔ nɛɛ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ Yehowa hewalɛ ni yeɔ ebuaa wɔ lɛ nɔ, kɛ́ wɔsɔle wɔha lɛ ni wɔjwɛŋ esui ni nɔ kwɔlɔ lɛ kɛ eshiwoi lɛ anɔ daa, hɛɛ “gbi fɛɛ gbi.”

18. Mɛɛ miishɛjemɔ Biblia lɛ kɛhaa anɔkwafoi ni amɛdara yɛ afii amli loo amɛbɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ lɛ?

18 Enɛ yeɔ ebuaa mɛi ni titri lɛ amɛnuɔ he akɛ amɛnijiaŋ eje wui yɛ amɛ afii ni miiya hiɛ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni amɛbɛ hewɔ lɛ agbɛfaŋ. Gbɔmɛi nɛɛ anijiaŋ baanyɛ aje wui, jeee akɛni amɛkɛ amɛhe toɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ hewɔ, shi moŋ akɛni amɛkɛ amɛhe toɔ bɔ ni amɛji tsutsu ko lɛ he lɛ hewɔ. Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ wɔɔle akɛ Yehowa woɔ mɛi ni edara lɛ ahiɛ nyam! Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Waŋ lɛ, anunyam akekere ni, kɛ́ ana lɛ yɛ jalɛ gbɛ nɔ lɛ.” (Abɛi 16:31) Yehowa le wɔfatɔɔi lɛ, ni ehiɛ sɔɔ tsui muu fɛɛ jamɔ ni wɔkɛhaa lɛ yɛ wɔgbɔjɔmɔi fɛɛ asɛɛ lɛ waa diɛŋtsɛ. Ni Nyɔŋmɔ hiɛ kpaŋ nitsumɔi kpakpai ni wɔtsu yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ anɔ kɔkɔɔkɔ. Ŋmalɛi lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ, ni nyɛkɛsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ni nyɛsaa nyɛsɔmɔɔ amɛ lolo lɛ.” (Hebribii 6:10) Kwɛ bɔ ni wɔmii shɛɔ wɔhe akɛ wɔyɛ mɛi yɛ wɔteŋ ni amɛye Yehowa anɔkwa afii nyɔŋmai abɔ!

Kaaha Onijiaŋ Miije Wui

19. Ní wɔɔfee mɛi ni bɛ deka kwraa yɛ ekpakpafeemɔ mli lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Mɛi pii heɔ amɛyeɔ akɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ daa baanyɛ ajie tɔlɛ kɛya. Nakai nɔŋŋ mumɔŋ nifeemɔi ni akɛ he woɔ mli daa lɛ baanyɛ aye abua ni ejie henumɔŋ kɛ mumɔŋ tɔlɛ kɛya. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkahaa ekpakpafeemɔ miitɔa wɔ, ejaakɛ kɛ́ wɔnijiaŋ ejeee wui lɛ, wɔbaakpa hu yɛ be ni sa mli. Belɛ akɛ nɔ ni wɔyɔɔ dekã hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔfea mɛi fɛɛ ejurɔ, shi titri lɛ mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ.” (Galatabii 6:9, 10) Kadimɔ wiemɔi ni ji “ekpakpafeemɔ” kɛ “wɔfea . . . ejurɔ” lɛ. Enɛ biɔ nifeemɔ yɛ wɔgbɛfaŋ. Ní wɔɔfee nibii kpakpai wɔha mɛi krokomɛi lɛ baanyɛ aye abua ni wɔkagbɔjɔ yɛ sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Yehowa lɛ mli.

20. Kɛ́ wɔɔwu wɔshi nijiaŋwujee lɛ, namɛi esaaa akɛ wɔkɛbɔɔ?

20 Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mɛi ni ebuuu Nyɔŋmɔ mlai ni wɔkɛaabɔ ni wɔkɛ amɛ afee ekome yɛ nifeemɔi amli lɛ baanyɛ atsɔ jatsu ni haa etɔɔ mɔ. Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Tɛ tsii, ni shia hu jatsu kɛ tsiimɔ ni; shi buulu mlifu tsii fe nii enyɔ nɛɛ fɛɛ.” (Abɛi 27:3) Kɛ́ wɔɔwu wɔshi nijiaŋwujee kɛ tɔlɛ lɛ, no lɛ esaaa akɛ wɔkɛ mɛi ni susuɔ nibii gbohii ahe ni amɛtaoɔ tɔmɔi yɛ mɛi krokomɛi ahe ni amɛwieɔ mɛi ahe efɔŋ lɛ bɔɔ.

21. Wɔbaanyɛ wɔwo mɛi krokomɛi hewalɛ yɛ Kristofoi akpeei ashishi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

21 Kristofoi akpeei ji gbɛ kome ni Yehowa tsɔɔ nɔ ewoɔ wɔ hewalɛ yɛ mumɔŋ. Jɛmɛ ji he ni wɔnáa hegbɛ ni fe fɛɛ yɛ koni wɔkɛ tsɔsemɔi kɛ naanyobɔɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli lɛ awowoo wɔhe hewalɛ. (Hebribii 10:25) Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ abɔ mɔdɛŋ akɛ ebaawo mɛi krokomɛi hewalɛ be mli ni ehaa saji ahetoo loo be mli ni ekɛ ehe woɔ nifeemɔ ko mli yɛ wiemɔ kpoku lɛ nɔ lɛ. Eji sɔ̃ ni ka mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nitsɔɔmɔ mli lɛ anɔ titri akɛ amɛwo mɛi krokomɛi hewalɛ. (Yesaia 32:1, 2) Kɛji ehe bahia ni akɛ ŋaawoo aha loo ni akɛ kãmɔ aha diɛŋtsɛ po lɛ, esa akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛ ŋaawoo lɛ haa lɛ afee nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli. (Galatabii 6:1, 2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɛi krokomɛi lɛ baaye abua wɔ ni wɔsɔmɔ Yehowa ni wɔkagbɔjɔ.—Lala 133:1; Yohane 13:35.

22. Yɛ wɔ adesa bɔɔ su ni yeee emuu lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná ekãa lɛ?

22 Ní wɔɔja Yehowa yɛ naagbee gbii nɛɛ mli lɛ biɔ nitsumɔ. Ni Kristofoi baanyɛ anu jwɛŋmɔŋ tɔlɛ, henumɔŋ piŋmɔ, kɛ shihilɛi ni mli wawai ahe. Wɔgbɔmɔtso ni yeee emuu lɛ yɛ wudɔɔ, tamɔ sũ nii. Kɛlɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Wɔhiɛ nɛkɛ jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli—koni hewalɛ ní fá kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ̃ ni jeee wɔnɔ̃.” (2 Korintobii 4:7) Hɛɛ, wɔbaanu tɔlɛ he, shi wɔgbɔjɔŋ, ni wɔnijiaŋ ejeŋ wui kɔkɔɔkɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛhaa “wɔnáa ekãa ni wɔkɛɛa akɛ: ‘Yehowa ji miyelikɛbualɔ.’”—Hebribii 13:6, NW.

Sane lɛ Mlitĩi Kuku

• Mɛɛ jatsui ni tsiitsii nɛkɛ wɔbaanyɛ wɔjie kɛjɛ wɔnɔ?

• Wɔbaanyɛ ‘wɔfee’ wɔnanemɛi Kristofoi “ejurɔ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Yehowa wajeɔ wɔ beni etɔ wɔ loo be mli ni wɔnijiaŋ eje wui lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yesu le akɛ nijiaŋwujee ni sɛɛ tsɛɔ baanyɛ ahao bɔfoi lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Mɛi komɛi ekpa hiɛtserɛjiemɔi komɛi ni amɛkɛ amɛhe woɔ mli kɛ nifeemɔi komɛi ni he bɛ sɛɛnamɔ tsɔ ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Yɛ wɔfatɔɔi lɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, Yehowa buɔ wɔtsui muu fɛɛ jamɔ ni wɔkɛhaa lɛ lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa