Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛɛ Gboshinii Esa akɛ Oshi Oha Obii?

Mɛɛ Gboshinii Esa akɛ Oshi Oha Obii?

Mɛɛ Gboshinii Esa akɛ Oshi Oha Obii?

PAVLOS, ni ji nuu ko ni yɔɔ weku ni jɛ Europa wuoyigbɛ lɛ efɔɔɔ shia hilɛ, ni enaaa be eha eŋa kɛ ebii—ebiyei enyɔ, ni amɛye afii 13 kɛ 11 lɛ, kɛ ebinuu ni eye afii 7 lɛ. Pavlos kɛ ŋmɛlɛtswai babaoo tsuɔ nii gbii kpawo yɛ otsi fɛɛ otsi mli, ni ekɛmiibɔ mɔdɛŋ ni ená shika babaoo koni no aha enine ashɛ oti ni ekɛma ehiɛ lɛ nɔ. Eetao ni ehé shia eha ebiyei lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni eesumɔ ni eje nitsumɔ bibioo ko shishi eha ebinuu lɛ. Eŋa Sofia tsuɔ nii waa kɛbuaa nibii ni akɛ klala fee, kpatashi nibii, kpatashi nibii ni akɛ sũ yɛŋ fee, kɛ kakalai, fakai, kɛ awalei anaa koni akɛwo amɛbii lɛ awɔsɛɛ shiai lɛ amli. Beni abi amɛ nɔ hewɔ ni amɛtsuɔ nii dɛŋdɛŋ nakai lɛ, amɛfee ekome kɛha hetoo akɛ, “Yɛ wɔbii lɛ ahilɛ-kɛhamɔ hewɔ!”

Taakɛ Pavlos kɛ Sofia ji lɛ, fɔlɔi babaoo ni yɔɔ je lɛ mli lɛ bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛaanyɛ koni amɛha amɛbii lɛ aná shishijee kpakpa yɛ shihilɛ mli. Mɛi komɛi kɛ shika toɔ koni amɛbii lɛ kɛtsu nii yɛ wɔsɛɛ be mli. Mɛi krokomɛi kwɛɔ koni amɛshwiei aná wolokasemɔ ni sa ni amɛkase nitsumɔi ni he baaba sɛɛnamɔ yɛ wɔsɛɛ be mli. Eyɛ mli akɛ fɔlɔi babaoo buɔ nakai nikeenii lɛ akɛ eji gboshinii ni tsɔɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛbii lɛ moŋ, shi nakai gboshinii lɛ ni amɛkɛaaha lɛ kɛ nɔnyɛɛ kpele bafɔɔ fɔlɔi lɛ anɔ koni amɛtsu nibii ni wekumɛi, nanemɛi, kɛ akutso ni amɛyɔɔ mli lɛ mlibii kpaa gbɛ lɛ ahe nii. No hewɔ lɛ, fɔlɔi ni susuɔ shihilɛ nɛɛ he lɛ biɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ, ‘Nyɔmɔ enyiɛ wɔhiɛ wɔbii lɛ?’

Gbɛjianɔ ni Atsɔɔ Hiɛ Atoɔ Kɛha Wɔsɛɛ Be

Ejeee adebɔɔ su kɛkɛ akɛ Kristofoi fɔlɔi kɛ amɛbii ahiamɔ nii aha amɛ, shi moŋ eji Ŋmalɛ naa nɔ hu. Bɔfo Paulo kɛɛ Kristofoi ni yɔɔ egbii lɛ amli akɛ: “Esaaa akɛ bii tĩaa nii toɔ amɛfɔlɔi, shi moŋ fɔlɔi ni tĩaa nii toɔ amɛbii.” (2 Korintobii 12:14) Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ kwɛmɔ ni fɔlɔi kɛaaha lɛ ji gbɛnaanii ni hiɛdɔɔ yɔɔ he. Eŋma akɛ: “Shi kɛ́ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, titri lɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiabii lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ.” (1 Timoteo 5:8) Biblia mli saji babaoo yeɔ he odase akɛ saji ni kɔɔ gboshinii ahe lɛ ji nɔ ni he hiaa yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ ateŋ.—Rut 2:19, 20; 3:9-13; 4:1-22; Hiob 42:15.

Shi kɛlɛ, bei komɛi lɛ gboshinii ni fa babaoo ni fɔlɔi kɛaaha amɛbii lɛ heɔ amɛbe fɛɛ. Mɛni hewɔ? Manolis, ni ji tsɛ ko ni fã kɛjɛ Europa wuoyigbɛ kɛtee United States lɛ tsɔɔ yiŋtoo kome hewɔ ni ebaa lɛ nakai lɛ mli akɛ: “Fɔlɔi ni nibii ahiɛkpatamɔ ni Jeŋ Ta II lɛ kɛba, tamɔ hɔmɔ kɛ ohia lɛ ha amɛpiŋ lɛ etswa amɛfai shi akɛ amɛbaaha amɛbii lɛ ashihilɛ aya hiɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Akɛni fɔlɔi haa gbɛnaanii ni kã amɛnɔ lɛ feɔ haŋtsii, ni amɛshweɔ akɛ amɛha amɛbii lɛ shishijee kpakpa ni fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli bɔ ni amɛaanyɛ hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ amɛyeɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe awui.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, fɔlɔi komɛi haa amɛshihilɛ feɔ mlɛo bɔni afee ni amɛnyɛ amɛbua heloonaa nibii anaa amɛha amɛbii. Shi ani nilee yɛ mli kɛha fɔlɔi akɛ amɛaakɔ gbɛ ko ni tamɔ nakai?

“Yakayaka Nɔ ko kɛ Nɔ Fɔŋ Kpeteŋkpele”

Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ kɛ kɔkɔbɔɔ wiemɔ ha yɛ gboshinii ahe. Eŋma akɛ: “Asaŋ mideŋme fɛɛ ni migbo yɛ hulu shishi nɛɛ eje mitsine, ejaakɛ mibashi maha mɔ ni baaye misɛɛ lɛ. Shi nilelɔ ebaafee jio, kwashia jio, namɔ le? Ni kɛlɛ lɛ ebaaye nii fɛɛ ni mikɛ deŋmegbomɔ kɛ nilee ná yɛ hulu shishi nɛɛ lɛ nɔ. Enɛ hu yakayakanɔ ko ni. . . . Ejaakɛ gbɔmɔ ko yɛ ni ŋaa kɛ nilee kɛ shweremɔ yɛ edeŋmegbomɔ mli, shi kɛlɛ ebaashi eha mɔ ko ni gboko he deŋme ko, akɛ egboshinii. Enɛ hu yakayaka nɔ ko kɛ nɔ fɔŋ kpeteŋkpele ni!”—Jajelɔ 2:18-21.

Taakɛ Salomo tsɔɔ mli lɛ, ekolɛ mɛi ni nine shɛɔ gboshinii lɛ anɔ lɛ ahiɛ esɔŋ bɔ ni ejara wa ha lɛ, ejaakɛ jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛgbo he deŋme kɛná. Yɛ naagbee lɛ, ekolɛ gboshiniyelɔi lɛ kɛ nilee tsuŋ nɔ ni fɔlɔi lɛ kɛ deŋmegbomɔ ebua naa kɛha amɛ lɛ he nii. Ekolɛ amɛbaakpata nakai nibii ni agbo deŋme kɛná lɛ ahiɛ. (Luka 15:11-16) Kwɛ “yakayaka nɔ ko kɛ nɔ fɔŋ kpeteŋkpele” ni enɛ baaji!

Gboshinii kɛ Hiɛjoomɔ

Nɔ kroko hu yɛ ni ehe miihia ni fɔlɔi asusu he. Yɛ kusumii ni asusuɔ gboshinii kɛ gbalashihilɛ mli botemɔ mli shikai ni anáa lɛ he waa diɛŋtsɛ lɛ mli lɛ, ekolɛ gbekɛbii lɛ baatsɔmɔ hiɛjoolɔi, ni amɛbaabi ni aha amɛ jwetrii loo gbãla nii ni fa fe nɔ ni fɔlɔi lɛ baanyɛ amɛkɛha. Loukas, ni ji tsɛ ko ni jɛ Greece lɛ wie kɛwo naaŋmɔlɔ akɛ, “kpoo ha tsɛ ko ni yɔɔ biyei enyɔ loo etɛ.” Ekɛɛ akɛ: “Ekolɛ biyei lɛ kɛ nɔ ni amɛtsɛ baanyɛ afee aha amɛ lɛ baato nɔ ni fɔlɔi krokomɛi ‘jɛ amɛsuɔmɔ mli’ amɛbua naa kɛha amɛbii lɛ he. Ekolɛ amɛbaawie akɛ kɛ́ amɛnaaa gbalanii ni fa bɔ ni sa lɛ, ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛaabote gbalashihilɛ mli.” *

Manolis ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Oblanyo ko baaha nyiɛmɔ ni tsɔɔ gbalashihilɛ hiɛ lɛ sɛɛ atsɛ kɛyashi ekolɛ yoo ni ekɛ baahi shi lɛ tsɛ baawo lɛ shi akɛ ebaaha lɛ nɔ ko yɛ ebiyoo lɛ hewɔ, bei pii lɛ shĩa loo shikpɔŋ loo shika ko ni fa saŋŋ. Ebaanyɛ ebatsɔ tamɔ mɔ he gbeyei ni awoɔ koni afee nɔ ko.”

Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ hiɛjoomɔ henɔi fɛɛ. Salomo ŋma akɛ: “Gboshinii ní ahà gidigidi yɛ shishijee mli lɛ, enaagbee lɛ, jɔɔmɔ baŋ nɔ.” (Abɛi 20:21) Bɔfo Paulo ma nɔ mi akɛ: “Nibii fɔji fɛɛ ashishifã ji shika suɔmɔ.”—1 Timoteo 6:10; Efesobii 5:5.

“Nilee Hi Tamɔ Gboshinii Nɔŋŋ”

Eji anɔkwale akɛ gboshinii he yɛ sɛɛnamɔ ko, shi nilee he baa sɛɛnamɔ babaoo fe heloonaa ninámɔ. Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Nilee hi tamɔ gboshinii nɔŋŋ, ni ehe yɛ sɛɛnamɔ . . . Ejaakɛ nilee tamɔ hɔɔŋ, tamɔ bɔ ni shika hu tamɔ hɔɔŋ lɛ; shi nɔ ni nilee kɛfe ji akɛ nilee hereɔ etsɛ yiwala.” (Jajelɔ 7:11, 12; Abɛi 2:7; 3:21) Eyɛ mli akɛ shika kɛ hebuu falɛ ko haa koni eha mɔ ni yɔɔ shika lɛ nine ashɛ nɔ ni etaoɔ lɛ nɔ moŋ, shi shika lɛ baanyɛ alaaje hu. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ŋaalee—ni ji nyɛmɔ ni ayɔɔ ni akɛ nilee tsuɔ nii kɛtsuɔ naagbai ahe nii loo akɛshɛɔ otii komɛi ahe lɛ—baanyɛ abu mɔ ko he kɛjɛ osharai ni nilee bɛ mli ni ekɛ ehe baawo mli lɛ he. Kɛji akɛ nɛkɛ ŋaalee nɛɛ damɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa nɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua mɔ ko koni ená naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee ni etsɛŋ ni ebaaba lɛ mli—eji gboshinii ni jara wa lɛɛlɛŋ!—2 Petro 3:13.

Fɔlɔi ni ji Kristofoi kɛ ŋaalee ni tamɔ nɛkɛ tsuɔ nii kɛtsɔ nibii kpakpai ni he hiaa ni amɛkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛ kɛ amɛbii lɛ ashihilɛ mli lɛ nɔ. (Filipibii 1:10) Esaaa akɛ heloonaa nibii anaa ni aaabua aha gbekɛbii lɛ bafeɔ nɔ ni he hiaa fe mumɔŋ saji. Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.” (Mateo 6:33) Fɔlɔi ni kɛ mumɔŋ otii mamɔɔ Kristofoi aweku lɛ hiɛ lɛ baanyɛ akpa gbɛ akɛ abaajɔɔ amɛ babaoo. Nilelɔ Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: ‘Jalɔ tsɛ aaanyã babaoo; ni mɔ ni fɔ́ɔ bi nilelɔ lɛ, emii aaashɛ ehe yɛ ehewɔ. Otsɛ kɛ onyɛ mii aaashɛ amɛhe, ni mɔ ni fɔ́o lɛ hu aaanyã.’—Abɛi 23:24, 25.

Gboshinii ni Hiɔ Shi Daa

Kɛha blema Israelbii lɛ, gboshinii ahe saji ji nɔ ko ni he hiaa waa diɛŋtsɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 21:2-6) Shi kɛlɛ, Yehowa wo amɛ ŋaa akɛ: “Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kita ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akã otsui nɔ, ni ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshia lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni okã shi kɛ beni ote shi.” (5 Mose 6:6, 7) Nakai nɔŋŋ akɛɔ fɔlɔi Kristofoi akɛ: ‘Nyɛyaa nɔ nyɛlɛa nyɛbii lɛ yɛ Nuŋtsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.’—Efesobii 6:4.

Fɔlɔi ni susuɔ mumɔŋ nibii ahe lɛ yɔseɔ akɛ nɔ ni fata amɛwe nɔ ni amɛaakwɛ lɛ he ji gbɛtsɔɔmɔ ni jɛ Biblia lɛ mli ni amɛkɛaaha amɛ. Andreas ni ji tsɛ ko ni yɔɔ bii etɛ lɛ wie akɛ: “Kɛji akɛ gbekɛbii kase Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ kɛ nitsumɔ yɛ amɛshihilɛi amli lɛ, ebaasaa amɛ jogbaŋŋ kɛha wɔsɛɛ shihilɛ.” Gboshinii nɛɛ hu haa agbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa yelikɛbuamɔ ni akɛaaha amɛ koni amɛná amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ amɛ Bɔlɔ lɛ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii ni amɛha ehi shi lɛ nɔ.—1 Timoteo 6:19.

Ani osusu ohe ni ooosaa kɛha obi lɛ mumɔŋ shihilɛ yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ he? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni fɔlɔi baanyɛ amɛfee kɛji akɛ amɛbi kɛ ehe miiwo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli? Yɛ be mli ni esaaa akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔ ko biɔ loo ekpaa shika gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ ko gbɛ lɛ, fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ baanyɛ amɛkpɛ amɛyiŋ koni ‘amɛkɛ lɛ aja nɔ ni amɛyɔɔ lɛ taakɛ ehiamɔ ji,’ bɔni afee ni eye ebua lɛ ni ekã he ehi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. (Romabii 12:13; 1 Samuel 2:18, 19; Filipibii 4:14-18) Ekã shi faŋŋ akɛ yelikɛbuamɔ su ni tamɔ nɛkɛ lɛ baasa Yehowa hiɛ.

No hewɔ lɛ, agbɛnɛ mɛni he nyɔmɔ fɔlɔi hiɛ amɛbii? Yɛ amɛbii lɛ aheloonaa hiamɔ nii ni amɛkɛaaha amɛ lɛ sɛɛ lɛ, fɔlɔi Kristofoi baakwɛ akɛ amɛnine baashɛ mumɔŋ gboshinii ni jara wa ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ kɛya naanɔ lɛ nɔ. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, wiemɔi ni yɔɔ Lala 37:18 lɛ baaba mli anɔkwale akɛ: “Yehowa le mɛi ni kpa ko bɛ amɛhe lɛ agbii, ni amɛ gboshinii lɛ aaahi shi kɛaatee naanɔ.”

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 “Wiemɔi ni atsɛ yisɛɛ yɛ baafa nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ tsɔɔ kusumii komɛi ni yɔɔ maji komɛi amli, ni akpaa gbɛ akɛ ayemforo lɛ weku ayaha gbalanii loo eyake ayemforowu lɛ weku nii. Yɛ Afrika kusumii amli lɛ, nuu lɛ loo eweku lɛ ji mɛi ni akpaa amɛ gbɛ akɛ amɛyaha gbalanii koni amɛke ayemforo lɛ wekumɛi anii. Shi kɛlɛ, shishitoo mlai ni atsɔɔ lɛ kɔɔ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ he.”

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26, 27]

Mɛɛ wɔsɛɛ be yɔɔ ojwɛŋmɔ mli kɛha obii?