Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Ŋshɔi Amli Nifalɛ”

“Ŋshɔi Amli Nifalɛ”

Yehowa Adebɔɔ Ni Yɔɔ Fɛo Waa Lɛ

“Ŋshɔi Amli Nifalɛ”

YƐ HULU shinyɔɔ mli lɛ, kɔɔyɔɔ ni mli yɔɔ ŋanii tswaa yɛ ŋshɔ lɛ hiɛ, ni ŋshɔkei lɛ kumɔɔ blɛoo kɛbaa kpete. Ŋshɔkei ni kumɔɔ lɛ agbɛɛmɔ gbalaa mɛi ni yaa ŋshɔnaa kɛha hejɔɔmɔ kɛ toiŋjɔlɛ namɔ lɛ ajwɛŋmɔ waa. *

Ŋshɔnaa ni tamɔ nɛkɛ lɛ ehe shikpɔŋ ni kɛlɛ shɛɔ kilomitai akpei abɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Nɛkɛ husu ni yaa nɔ etsakeɔ ni kã shikpɔŋ kɛ nu teŋ nɛɛ kadiɔ he ni ŋshɔ lɛ nyɛɔ ekuɔ kɛbashiɔ lɛ. Nakai ji bɔ ni Bɔlɔ lɛ to he gbɛjianɔ eha. Beni Nyɔŋmɔ wieɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ, ejaje akɛ, lɛ ekɛ “shia fo husu [e]wo ŋshɔ he.” Ekɛfata he akɛ: “Kɛ́ eshɔkei lɛ fee hãmãhãmã tete lɛ, kɛlɛ amɛnyɛŋ nɔ amɛtsɔ; kɛ́ amɛhũu tete lɛ, amɛnyɛŋ lɛ amɛteke.”—Yeremia 5:22; Hiob 38:8; Lala 33:7.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, nu ehe wɔshikpɔŋ lɛ nɔ babaoo fe shibɔlemɔ ŋulamii krokomɛi ni bɔleɔ hulu lɛ. Nu ehà nɔ ni fe shikpɔŋ lɛ 100 mlijaa 70 nɔ. Be mli ni Yehowa saa shikpɔŋ lɛ nɔ koni gbɔmɔ ahi nɔ lɛ, efã akɛ: “Nui ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ abua amɛhe naa yɛ he kome, ni ana shikpɔŋ gbiŋ lɛ!” Ni nakai ji ‘bɔ ni ebalɛ.’ Sane lɛ kɛfata he akɛ: “Nyɔŋmɔ tsɛ́ he ni egbi lɛ shikpɔŋ, ni nui lɛ anaabuamɔ lɛ etsɛ́ lɛ ŋshɔ. Ni Nyɔŋmɔ na akɛ ehi.” (1 Mose 1:9, 10) Mɛni he nii ŋshɔi lɛ tsuɔ?

Ato ŋshɔi lɛ amli nui lɛ ahe gbɛjianɔ koni enyɛ ebaa wala yi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nu nyɛɔ egbalaa dɔlɛ kɛtoɔ. No hewɔ lɛ, ŋshɔi lɛ kɛ dɔlɛ babaoo toɔ, ni enɛ baa fɛ̃i ni naa wa ni baa yɛ fɛ̃i beaŋ lɛ shi.

Nu yɛ nyɛmɔ kroko ni ekɛbaa wala yi. Enyɛɔ eseleɔ nibii babaoo oya fe bɔ ni nibii krokomɛi ni su tamɔ nu nyɛɔ efeɔ lɛ. Akɛni tsofai srɔtoi kɛ amɛhe futuɔ ni ehaa wala hiɔ shi hewɔ lɛ, nu he miihia koni amɛnyɛ amɛfutu kɛtsɔ nɔ kome. Nu yɛ nibii ni efutu ni yɔɔ wala yibii amli lɛ ateŋ babaoo mli. Wolo ni ji The Sea lɛ wie akɛ: “Nu he miihia nibii srɔtoi fɛɛ ni wala yɔɔ amɛmli lɛ—ŋshɔi lɛ amli titri anáa nui kɛjɛɔ, nui ni he hiaa kwɛ̃ɛnii kɛ kooloi po ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.”

Ŋshɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu tsuɔ gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa he nii yɛ kɔɔyɔɔŋ ni amɛhaa etseɔ ni ejeɔ ŋma lɛ hewɔ. Kwɛ̃ɛnii ni yɔɔ ŋshɔŋ lɛ gbalaa carbon dioxide, ni ji kɔɔyɔɔ ni ehiii haaa adesai kɛ koolooi lɛ ni amɛjieɔ kɔɔyɔɔ kpakpa ni ji oxygen kpo amɛhaa. Taakɛ niiamlipɛilɔ ko tsɔɔ lɛ, “oxygen ni bafataa kɔɔyɔɔ kpakpa ni ebɔle shikpɔŋ lɛ he daa afi lɛ 100 mlijaa 70 ji nɔ ni jɛɔ kwɛ̃ɛnii ni yɔɔ ŋshɔŋ lɛ aŋɔɔ.”

Anyɛɔ anáa tsofai ni akɛtsaa helai hu kɛjɛɔ ŋshɔi lɛ amli. Akɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ looi amli etsu nii akɛ tsofa afii ohai abɔ. Akɛ Cod-liver oil, ni ji mu ni anáa kɛjɛɔ loo mli lɛ etsu nii afii babaoo. Nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ lɛ, akɛ tsofai ni aná kɛjɛ looi kɛ ŋshɔŋ bɔɔ nii krokomɛi amli lɛ etsu nii kɛtsa fɛ̃fɛ̃ kɛ kansa, ni akɛgbe muawai.

Abɔ mɔdɛŋ koni abu sɛɛnamɔi ni yɔɔ ŋshɔ he lɛ anaa. Eyɛ mli akɛ anyɛŋ amu sane naa jogbaŋŋ moŋ, shi niiamlitaolɔi ebu naa akɛ, kɛ́ aja sɛɛnamɔi ni yɔɔ tsei kɛ kooloi fɛɛ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ ahe lɛ mli etɛ lɛ, anáa aaafee emli enyɔ kɛjɛɔ ŋshɔi lɛ amli. Enɛ maa anɔkwale ni eji akɛ abɔ ŋshɔi lɛ yɛ yiŋtoo ko hewɔ lɛ nɔ mi—koni amɛtsu wala mli hiamɔ nibii ahe nii ni amɛbaa yi. Kwɛ bɔ ni enɛ kɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ akɛ “ŋshɔi amli nifalɛ” lɛ kpãa gbee ha!—5 Mose 33:19.

Nifalɛ nɛɛ kɛ anunyam haa Yehowa akɛ nibii nɛɛ a-Feelɔ kɛ Bɔlɔ Kpeteŋkpele. Enɛ tsirɛ Nehemia ni ejie Yehowa yi yɛ wiemɔi nɛɛ amli akɛ: “Bo okometoo ji Yehowa; bo ofee ŋwɛi, . . . ŋshɔi kɛ nɔ fɛɛ nɔ ní yɔɔ amɛmli, ni bo nɔŋŋ ohaa amɛ fɛɛ kwa amɛyi náa wala.”—Nehemia 9:6.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Kwɛmɔ 2004 Calendar of Jehovah’s Witnesses, September/October lɛ mli.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Nu, Ahum, kɛ Ŋshɔkei

Nu kɛ ahum haa ŋshɔkei wuji kumɔɔ kɛ gbɛɛmɔ kɛshwieɔ tɛsaa gɔgɔmeei anɔ, tamɔ enɛɛmɛi ni yɔɔ California, yɛ United States lɛ. Ŋshɔkei etee nɔ efee ŋshɔ he nii ni yɔɔ naakpɛɛ, ni ejieɔ hewalɛ kpeteŋkpele ni ŋshɔ yɔɔ lɛ kpo. Amɛhaa akaiɔ hewalɛ kpeteŋkpele hu ni Bɔlɔ lɛ yɔɔ lɛ. Yehowa ji mɔ ni ‘náa ŋshɔkei lɛ anɔ.’ “Etaa ŋshɔ lɛ mli yɛ ehewalɛ naa, ni etswaa ehewoo lɛ nɔ yɛ enilee naa.” (Hiob 9:8; 26:12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Yehowa ni yɔɔ ŋwɛi lɛ je agbo fe nui babaoo lɛ agbee kɛ ŋshɔkei agboi lɛ.”—Lala 93:4.

Shia ni Eshɔ̃shɔ̃i Gɔji

Yɛ bei komɛi amli lɛ, anaa shia ni eshɔ̃shɔ̃i gɔji fɛfɛji yɛ ŋshɔnaa, tamɔ shia gɔji ni yɔɔ Namibia ŋshɔ naa, yɛ Afrika wuoyigbɛ ni wɔnaa yɛ biɛ lɛ. Ahum ji hewalɛ titri ni haa shia lɛ náa su ni yɔɔ srɔto nɛɛ. Be mli ni shia gɔji lɛ ekomɛi tamɔ kpɔi bibii komɛi kɛkɛ lɛ, ekrokomɛi anɔ kwɔlɔmɔ shɛɔ mitai 400. Shia falɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ yeɔ ebua wɔ ni wɔnuɔ Biblia mli wiemɔ ni ji “ŋshɔ naa shia” lɛ shishi. Akɛtsuɔ nii kɛtsɔɔ nɔ ko ni anyɛɛɛ akane, loo ewa akɛ aaasusu. (1 Mose 22:17) Wɔnaa kpɛɔ wɔhe yɛ Bɔlɔ lɛ, mɔ ni kɛ ŋaalee fo shia afabaŋ ewo ŋshɔ ni yɔɔ hamahama lɛ he lɛ he.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Ŋshɔnaa, beni hulu enyɔ shi, Biafra Shibelemɔ lɛ, yɛ Cameroon