Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛwoa Nyɔŋmɔ Tawuu Nii Lɛ Fɛɛ”

“Nyɛwoa Nyɔŋmɔ Tawuu Nii Lɛ Fɛɛ”

“Nyɛwoa Nyɔŋmɔ Tawuu Nii Lɛ Fɛɛ”

“Nyɛwoa Nyɔŋmɔ tawuu nii lɛ fɛɛ, koni nyɛnyɛ abonsam ŋaatsɔɔi lɛ anaa nyɛdamɔ.”—EFESOBII 6:11.

1, 2. Okɛ bo diɛŋtsɛ owiemɔi atsɔɔ bɔ ni mumɔŋ tawuu nii ni ehe hiaa ni Kristofoi awo lɛ yɔɔ ha lɛ mli.

YƐ KLƐŊKLƐŊ afii 100 Ŋ.B. lɛ, no mli lɛ Roma nɔyeli lɛ ená hewalɛ kpele. Hewalɛ ni Roma asraafoi lɛ yɔɔ lɛ ha anyɛ ajɛ Roma maŋtiase lɛ mli aye maji babaoo ni yɔɔ nakai beaŋ lɛ anɔ. Yinɔsaneŋmalɔ ko wie asraafoi nɛɛ ahe akɛ amɛji “asraafoi ni ato amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ fe fɛɛ yɛ yinɔsane mli.” Mɛi ni yɔɔ Roma asraafoi akuu lɛ mli ji asraafoi ni atsɔse amɛ jogbaŋŋ ni amɛná tsɔsemɔ dɛŋdɛŋ, shi omanye ni amɛye akɛ asraafoi akuu ni he esa kɛ tawuu lɛ damɔ amɛtawuu nii ni amɛwoɔ lɛ nɔ. Bɔfo Paulo kɛ Roma asraafoi atawuu nii ni amɛwoɔ lɛ to mumɔŋ tawuu nii ni he hiaa Kristofoi bɔni afee ni amɛwuu amɛshi Abonsam yɛ omanyeyeli mli lɛ he.

2 Wɔnaa bɔ ni awie mumɔŋ tawuu nii nɛɛ he aha lɛ yɛ Efesobii 6:14-17. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛdamɔa shi, ni nyɛkɛ anɔkwale afĩa nyɛhɛ, ni nyɛwoa jalɛ dama lɛ, ni nyɛkɛ hejɔlɛ sanekpakpa lɛ he saamɔ-kɛ-too awoa nyɛnaji; fɛɛ sɛɛ lɛ nyɛhiɛa hemɔkɛyeli tsɛ̃ŋ lɛ mli, nɔ̃ ni nyɛkɛaanyɛ mɔ fɔŋ lɛ gãimlibii ní tsoɔ lɛ fɛɛ nyɛgbe lɛ; ni walaheremɔ dadefai lɛ hu nyɛbua, kɛ mumɔŋ klante ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.” Kɛ́ aasusu he yɛ adesai asusumɔ naa lɛ, tawuu nii ni Paulo wie he lɛ haa Roma asraafonyo náa hebuu ni sa. Asraafonyo lɛ hiɛɔ klante hu ni ji etawuu nii titri ni ekɛwuɔ eshiɔ ehenyɛlɔ asraafonyo lɛ.

3. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee toiboo wɔha gbɛtsɔɔmɔi ni Yesu Kristo kɛhaa lɛ ni wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ?

3 Yɛ tawuu nii kɛ tsɔsemɔ ni Roma asraafoi akuu lɛ ná lɛ sɛɛ lɛ, omanye ni amɛye lɛ damɔ toiboo ni amɛfee amɛha amɛ tatsɛnukpa lɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ Kristofoi afee toiboo amɛha Yesu Kristo, mɔ ni Biblia lɛ wieɔ ehe akɛ eji “mlawolɔ [loo tatsɛnukpa] ha majimaji lɛ!” (Yesaia 55:4) Eji “asafo lɛ yitso” hu. (Efesobii 5:23) Yesu kɛ wɔmumɔŋ tawuu lɛ he gbɛtsɔɔmɔi haa wɔ, ni efee nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ yɛ bɔ ni esa akɛ wɔwo mumɔŋ tawuu nii lɛ wɔha lɛ efɔ̃ shi eha wɔ. (1 Petro 2:21) Akɛni su ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ kɛ wɔmumɔŋ tawuu nii lɛ yɛ tsakpaa hewɔ lɛ, Ŋmalɛi lɛ woɔ wɔ ŋaa koni wɔkɛ Kristo jwɛŋmɔ lɛ nɔŋŋ “amiaa akɛ tawuu nii.” (1 Petro 4:1) No hewɔ lɛ, be mli ni wɔsusuɔ wɔmumɔŋ tawuu nii lɛ fãi srɔtoi lɛ ahe lɛ, wɔkɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ baatsu nii ni wɔkɛtsɔɔ bɔ ni mumɔŋ tawuu nii lɛ ahe hiaa ha kɛ bɔ ni ekɛ nitsumɔ yeɔ omanye jogbaŋŋ lɛ mli.

Ní Wɔɔbu Wɔhɛ, Wɔtsitsi, kɛ Wɔnaji Ahe

4. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ hɛfiinɔ tsuɔ yɛ asraafonyo ko tawuu nii ahe, ni mɛni he mfoniri efeɔ?

4 Ní wɔkɛ anɔkwale aaafĩ wɔhɛ. Yɛ Biblia beaŋ lɛ, asraafoi kɛ hɛfiinɔ ko ni lɛɛ ni akɛ kooloi ahewolo fee ni lɛɛmɔ shɛɔ kɛjɛ sɛntimitai 5 kɛyashi sɛntimitai 15 fĩɔ amɛhɛ. Wiemɔi ashishitsɔɔlɔi komɛi susuɔ akɛ esa akɛ atsɔɔ kuku nɛɛ shishi akɛ, “nyɛkɛ anɔkwale afĩa nyɛhɛ tamɔ hɛfiinɔ.” Asraafonyo lɛ hɛfiinɔ lɛ buɔ ehɛ he, ni ehaa enáa he ko ekɛ eklante lɛ tsɛkɛɔ. Kɛji asraafonyo ko fĩ ehɛfiinɔ lɛ, belɛ eesaa ehe kɛha ta. Paulo kɛ asraafonyo hɛfiinɔ lɛ tsu nii ni ekɛfee he ni esa akɛ Ŋmalɛ mli anɔkwalei aná wɔshihilɛi anɔ hewalɛ kɛyashi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Esa akɛ wɔkɛ anɔkwale lɛ afĩ wɔmli kpɛŋŋ taakɛ akɛ hɛfiinɔ fĩɔ hɛ lɛ, bɔni afee ni wɔhi shi yɛ ekɛ gbeekpamɔ naa ni wɔnyɛ wɔfã he be fɛɛ be. (Lala 43:3; 1 Petro 3:15) No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔkase Biblia lɛ jogbaŋŋ ni wɔjwɛŋ emli saji lɛ anɔ. Yesu kɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ ‘wo etsui mli.’ (Lala 40:9) No hewɔ lɛ, beni shitee-kɛ-wolɔi bibii lɛ saji lɛ, enyɛ etsɛ́ Ŋmalɛi amli wiemɔi ayisɛɛ kɛjɛ eyitsoŋ ni ekɛha amɛ hetoo.—Mateo 19:3-6; 22:23-32.

5. Tsɔɔmɔ bɔ ni Ŋmalɛ mli ŋaawoo baanyɛ aye abua wɔ yɛ kaai amli lɛ mli.

5 Kɛji akɛ wɔŋmɛ gbɛ ni Biblia mli anɔkwalei kudɔ wɔ lɛ, no lɛ ebaanyɛ ebu wɔhe kɛjɛ susumɔi ni ejaaa ahe ni eye ebua wɔ koni wɔfee yiŋkpɛi ni nilee yɔɔ mli. Yɛ kaa bei amli lɛ, gbɛtsɔɔmɔi ni Biblia lɛ kɛhaa lɛ baawaje wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaafee nɔ ni ja lɛ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni wɔmiina Yehowa, wɔ-Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ, ni wɔbaanu gbee ko yɛ wɔsɛɛ miikɛɛ wɔ akɛ: “Gbɛ lɛ nɛ! nyɛnyiɛa nɔ!”—Yesaia 30:20, 21.

6. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔbu wɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ he lɛ, ni jalɛnifeemɔ baanyɛ abu he jogbaŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Jalɛ dama. Dama ni asraafonyo ko woɔ lɛ buɔ egbɔmɔtso lɛ fã ko ni he hiaa waa, ni ji tsui lɛ he. Ehe miihia ni wɔkɛ hebuu krɛdɛɛ ko aha wɔ mfonirifeemɔŋ tsui—ni ji wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ—ejaakɛ no mli nɔ fɔŋ feemɔ jɛɔ. (1 Mose 8:21) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkase ni wɔná suɔmɔ wɔha Yehowa jalɛ shishitoo mlai lɛ. (Lala 119:97, 105) Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha jalɛnifeemɔi lɛ haa wɔkpooɔ je lɛŋ susumɔi ni haa akuɔ hiɛ ashwieɔ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ lɛ anɔ loo abaa lɛ shi lɛ. Kɛfata he lɛ, kɛji akɛ wɔsumɔɔ jalɛnifeemɔ ni wɔnyɛ̃ɔ efɔŋfeemɔ lɛ, wɔbaakwa gbɛ ko ni wɔɔkɔ ni baanyɛ aha wɔshihilɛ afee basaa. (Lala 119:99-101; Amos 5:15) Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ yɛ enɛ gbɛfaŋ, ejaakɛ Ŋmalɛi lɛ wie ehe akɛ: “Osumɔɔ jalɛ ni onyɛɔ efɔŋfeemɔ.”—Hebribii 1:9. *

7. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni Roma asraafonyo aná aspaatere kpakpa lɛ, ni mɛni he mfoniri enɛ feɔ?

7 Hejɔlɛ Sanekpakpa lɛ he saamɔ-kɛ-too ni wɔkɛaawo wɔnaji. Ebiɔ ni Roma asraafoi lɛ aná aspaatere kpakpa ni yɔɔ hewalɛ jogbaŋŋ, ejaakɛ be mli ni amɛnyiɛ ta nɔ lɛ, amɛnyiɛɔ kilomitai 30 daa gbi be mli ni amɛwo dama loo amɛhiɛ tawuu nibii ni tsiimɔ shɛɔ kilogram 27. Paulo kɛ aspaatere tsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ ni ekɛfee klalo ni wɔfee akɛ wɔbaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ wɔha mɛi fɛɛ ni baabo toi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Enɛ he miihia ejaakɛ te aaafee tɛŋŋ ni mɛi aaale Yehowa kɛji akɛ wɔfeko klalo ni wɔbɛ he miishɛɛ hu akɛ wɔɔshiɛ lɛ?—Romabii 10:13-15.

8. Ákɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Mɛni ji nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ Yesu wala shihilɛ mli? Ekɛɛ Roma Nɔyelɔ Pontio Pilato akɛ: ‘Miba je lɛŋ koni mibaye anɔkwale lɛ he odase.’ Be fɛɛ be ni Yesu nine aaashɛ mɔ ko ni miisumɔ ni ebo lɛ toi nɔ lɛ, eshiɛɔ ehaa mɔ lɛ, ni ená esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he miishɛɛ aahu akɛ ekɛye eheloonaa hiamɔ nibii anajiaŋ. (Yohane 4:5-34; 18:37) Kɛji akɛ wɔfee klalo akɛ wɔɔjaje sanekpakpa lɛ taakɛ Yesu fee lɛ, no lɛ wɔbaatao hegbɛi babaoo ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ sanekpakpa lɛ aha mɛi krokomɛi. Kɛfata he lɛ, wɔhe ni wɔkɛaawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli vii lɛ baaye abua wɔ ni wɔhe awa yɛ mumɔŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 18:5.

Tsɛ̃ŋ, Dadefai, kɛ Klante

9. Mɛɛ hebuu tsɛ̃ŋ wulu kɛhaa Roma asraafonyo?

9 Hemɔkɛyeli tsɛ̃ŋ lɛ. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsɛ̃ŋ” lɛ kɔɔ tsɛ̃ŋ wulu ko ni da bɔ ni baanyɛ atsĩ gbɔmɔtso lɛ hei babaoo anɔ lɛ he. Ebaabu gbɔmɔtso lɛ he kɛjɛ “gãimlibii ní tsoɔ” ni awie he yɛ Efesobii 6:16 lɛ he. Yɛ Biblia beaŋ lɛ, asraafoi kɛ gãimlibii ni nɔ ni akɛfee ji gãlãi ni bui kãmɔ teŋ kɛ dade bibioo ko kɛ emli fɔlɔ ni anyɛɔ akɛ mu woɔ mli ni amaa enaa la tsu nii. Woloŋlelɔ ko wie gãimlibii nɛɛ ahe akɛ amɛji “blema tawuu nii ni he yɔɔ oshara waa lɛ ateŋ ekome.” Kɛji akɛ asraafonyo ko ehiɛɛɛ tsɛ̃ŋ wulu ni baanyɛ abu ehe kɛjɛ gãimlibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe lɛ, abaanyɛ apila lɛ waa loo agbe lɛ po.

10, 11. (a) Mɛɛ Satan “gãimlibii ní tsoɔ” baanyɛ agbɔjɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli? (b) Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ hemɔkɛyeli he yɛ kaa bei amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Mɛɛ “gãimlibii ní tsoɔ” Satan kɛtsuɔ nii koni ekɛgbɔjɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli? Ekolɛ ebaatee yiwaa loo shitee-kɛwoo shi yɛ weku lɛ mli, yɛ nitsumɔhe, loo yɛ skul. Yɛ Kristofoi komɛi agbɛfaŋ lɛ, heloonaa ninámɔ babaoo he akɔnɔ ni anáa, kɛ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara he lakamɔi kɛ amɛmumɔŋ shihilɛ ewo oshara mli. “Fɛɛ sɛɛ lɛ,” bɔni afee ni wɔbu wɔhe kɛjɛ osharai ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe lɛ, ‘esa akɛ wɔhiɛ hemɔkɛyeli tsɛ̃ŋ lɛ mli.’ Wɔnáa hemɔkɛyeli kɛtsɔ Yehowa he nii ni wɔɔkase, sane ni wɔkɛ lɛ aaagba daa yɛ sɔlemɔ mli, kɛ yɔsemɔ ni wɔɔyɔse bɔ ni ebuɔ wɔhe ni ejɔɔ wɔ ehaa lɛ nɔ.—Yoshua 23:14; Luka 17:5; Romabii 10:17.

11 Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, efee bɔ ni ehe hiaa ni wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa yɛ shihilɛi ni mli wawai amli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Ekɛ ehe fɔ̃ e-Tsɛ lɛ yiŋkpɛi anɔ kwraa ni ená he miishɛɛ akɛ eeefee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. (Mateo 26:42, 53, 54; Yohane 6:38) Beni Yesu kɛ piŋmɔ ni naa waa kpe yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli po lɛ, ekɛɛ e-Tsɛ lɛ akɛ: “Jeee bɔ ni mi misumɔɔ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ.” (Mateo 26:39) Yesu hiɛ kpaaa hiamɔ ni yɔɔ emuuyeli mli ni eeehiɛ ni eha e-Tsɛ mii ashɛ ehe lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. (Abɛi 27:11) Kɛji akɛ wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ Yehowa mli lɛ, no lɛ wɔhaŋ hefɛoyeli loo shitee-kɛwoo agbɔjɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli. Yɛ no najiaŋ lɛ, kɛji akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, ni wɔna suɔmɔ wɔha lɛ, ni wɔye ekitai lɛ anɔ lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa. (Lala 19:8-12; 1 Yohane 5:3) Anyɛŋ akɛ heloonaa sɛɛnamɔi loo bɔlɛnamɔ mli miishɛɛnamɔ ni hiɔ shi be kukuoo lɛ ato jɔɔmɔi ni Yehowa kɛbaaha mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ he.—Abɛi 10:22.

12. Mɛɛ wɔgbɔmɔtso lɛ fã ko ni he hiaa waa wɔ mfonirifeemɔŋ dadefai lɛ buɔ he, ni mɛni hewɔ nakai hebuu lɛ he hiaa waa lɛ?

12 Walaheremɔ dadefai. Dadefai buɔ asraafonyo yitso kɛ ejwɛŋmɔ—ni ji he ni nilee jɛɔ lɛ he. Akɛ wɔ-Kristofoi ahiɛnɔkamɔ lɛ toɔ dadefai he ejaakɛ ebuɔ wɔjwɛŋmɔ he. (1 Tesalonikabii 5:8) Eyɛ mli akɛ wɔtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nilee lɛ nɔ wɔfee wɔjwɛŋmɔŋ ehee moŋ, shi wɔkã he wɔji adesai ni he waaa ni yeee emuu. Abaanyɛ afite wɔjwɛŋmɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Otii ni akɛmamɔɔ hiɛ ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ woɔ he hewalɛ lɛ baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ loo ebaye hiɛnɔkamɔ ni wɔná kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ najiaŋ. (Romabii 7:18; 12:2) Abonsam bɔ mɔdɛŋ yakatswaa koni eha Yesu akpalaŋ kɛjɛ oti ni ekɛma ehiɛ lɛ he kɛtsɔ “jeŋ maŋtsɛyelihei fɛɛ kɛ amɛnunyam” lɛ ni eŋɔha lɛ lɛ nɔ. (Mateo 4:8) Shi Yesu kpoo amrɔ nɔŋŋ, ni Paulo wie ehe akɛ: “Mɔ [Yesu] ni nyamɔ ni kã ehiɛ lɛ hewɔ lɛ emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ lɛ.”—Hebribii 12:2.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔhiɛ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ hiɛnɔkamɔ ni kã wɔhiɛ lɛ mli?

13 Hekɛnɔfɔɔ ni Yesu ná lɛ baaa trukaa. Kɛji akɛ wɔkɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ he otii wo wɔjwɛŋmɔ mli moŋ fe nɔ ni wɔɔha wɔjwɛŋmɔ ahi hiɛnɔkamɔ ni kã wɔhiɛ lɛ nɔ lɛ, no lɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ shiwooi lɛ amli lɛ he baajɔ. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, wɔhiɛnɔkamɔ lɛ baanyɛ atã kwraa po. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛji akɛ wɔjwɛŋ Nyɔŋmɔ shiwooi lɛ anɔ be fɛɛ be lɛ, no lɛ wɔbaaya nɔ wɔnya yɛ hiɛnɔkamɔ ni kã wɔhiɛ lɛ mli.—Romabii 12:12.

14, 15. (a) Mɛni ji wɔ mfonirifeemɔŋ klante lɛ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ akɛtsu nii? (b) Feemɔ bɔ ni mumɔŋ klante lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔdamɔ kaai anaa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

14 Mumɔŋ klante. Nyɔŋmɔ wiemɔ, loo shɛɛ saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ tamɔ klante kɛ enaa ŋta ni naa ba waa ni baanyɛ afolɔ jamɔŋ apasa nifeemɔi ashwie shi ni eye ebua tsuijurɔnaa bii lɛ ni amɛná mumɔŋ heyeli. (Yohane 8:32; Hebribii 4:12) Nɛkɛ mumɔŋ klante nɛɛ baanyɛ abu wɔhe hu kɛ́ wɔkɛ kaai kpe loo hemɔkɛyeli kwalɔi bɔ mɔdɛŋ koni amɛfite wɔhemɔkɛyeli lɛ. (2 Korintobii 10:4, 5) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ ‘Ŋmalɛ fɛɛ Ŋmalɛ jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ mli ni esaa wɔ pɛpɛɛpɛ kɛhaa nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa!’—2 Timoteo 3:16, 17.

15 Beni Satan ka Yesu yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, Yesu kɛ mumɔŋ klante lɛ tsu nii jogbaŋŋ ni ekɛfite apasa susumɔi kɛ ŋaa gbɛ̀i ni Satan tsɔ nɔ eka lɛ lɛ. Eha Satan kaai lɛ eko fɛɛ eko hetoo akɛ: “Aŋma akɛ.” (Mateo 4:1-11) Nakai nɔŋŋ David, ni eji Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Spain lɛ ateŋ mɔ kome lɛ na akɛ Ŋmalɛi lɛ ye ebua lɛ ni eye kaa nɔ kunim. Beni eye afii 19 lɛ, oblayoo ko ni he yɔɔ fɛo waa ni kɛ lɛ tsuɔ nii yɛ nitsumɔhe ko ni tsuɔ falefalefeemɔ he nii lɛ bi koni “eha amɛná amɛhewɔ miishɛɛ.” David kpoo oblayoo lɛ nifeemɔi ní ekɛtsɔɔ akɛ eyɛ ehe miishɛɛ lɛ ni ebi enitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ koni eha lɛ nitsumɔ yɛ he kroko bɔni afee ni nakai shihilɛ lɛ sɛɛ afo. David kɛɛ akɛ: “Mikai Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Ekpoo bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara ni eshi jɛmɛ amrɔ nɔŋŋ. Mifee nakai nɔŋŋ.”—1 Mose 39:10-12.

16. Tsɔɔmɔ nɔ hewɔ ni he tsɔsemɔ he hiaa bɔni afee ni ‘wɔja anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ’ lɛ mli.

16 Yesu kɛ mumɔŋ klante lɛ hu tsu nii ni ekɛye ebua mɛi krokomɛi ni amɛye amɛhe kɛjɛ Satan kudɔmɔ shishi. Yesu wie akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ.” (Yohane 7:16) Kɛ́ wɔɔkase nitsɔɔmɔ he ŋaa ni Yesu kɛtsu nii lɛ, no lɛ tsɔsemɔ he miihia wɔ. Yudanyo yinɔsaneŋmalɔ Josephus ŋma yɛ Roma asraafoi lɛ ahe akɛ: “Asraafoi lɛ fɛɛ gbɔleɔ amɛkpɔiaŋ gbi fɛɛ gbi, ni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo feɔ nakai tamɔ nɔ ni amɛyɛ ta mli, ni no haa amɛnyɛɔ amɛkpeeɔ tɔlɛi ni baa yɛ ta mli lɛ anaa yɛ gbɛ ni waaa nɔ.” Ehe miihia ni wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii yɛ mumɔŋ ta ni wɔwuɔ lɛ mli. Kɛfata he lɛ, esa akɛ ‘wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔkɛ wɔhe adamɔ Nyɔŋmɔ hiɛ, akɛ mɛi komɛi ni sa, nitsulɔi ni hiɛ gbooo, ni jaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.’ (2 Timoteo 2:15) Ni kwɛ bɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli kɛji ákɛ wɔkɛ Ŋmalɛi lɛ tsu nii ni wɔkɛha mɔ ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ sanebimɔ ko ni jɛ etsuiŋ lɛ hetoo!

Sɔlemɔ yɛ Shihilɛ Fɛɛ Shihilɛ Mli

17, 18. (a) Mɛɛ gbɛfaŋnɔ sɔlemɔ tsuɔ yɛ Satan ni wɔɔte shi wɔwo lɛ lɛ mli? (b) Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ sɔlemɔ he lɛ aha.

17 Beni Paulo esusu mumɔŋ tawuu nii lɛ fɛɛ ahe sɛɛ lɛ, ekɛ ŋaawoo fioo ko ni he hiaa waa lɛ fata he. Esa akɛ Kristofoi kɛ amɛhe awo ‘sɔlemɔ kɛ faikpamɔ mli’ daa bɔni afee ni amɛkɛte shi amɛwo Satan. Shii enyiɛ? Paulo ŋma akɛ: ‘Nyɛsɔlea daa yɛ mumɔ mli.’ (Efesobii 6:18) Kɛji wɔkɛ kaai loo shihilɛi ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui kpe lɛ, sɔlemɔ baanyɛ awaje wɔ babaoo diɛŋtsɛ. (Mateo 26:41) Yesu ‘ŋɔ sɔlemɔi kɛ faikpamɔi ni bolɔmɔ ni naa wa kɛ yaafonui fata he eshã afɔle eha Mɔ ni yɔɔ hewalɛ ni ekɛaahere lɛ kɛaajɛ gbele mli lɛ, ni abo lɛ toi hu, ejaakɛ ebuɔ Nyɔŋmɔ.’—Hebribii 5:7.

18 Milagros, ni kɛ nɔ ni fe afii 15 ekwɛ ewu ni miiye hela ko ni ehiii tsamɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛji akɛ minu nijiaŋwujee he lɛ, miyaa Yehowa ŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli. Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ aye abua mi tamɔ Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei komɛi lɛ minuɔ he akɛ minyɛɛɛ madamɔ shihilɛ lɛ naa dɔŋŋ. Shi daa kɛ́ misɔle miha Yehowa lɛ, minuɔ he akɛ miná hewalɛ hee kɛ mumɔŋ kanyamɔ.”

19, 20. Mɛni he hiaa wɔ bɔni afee ni wɔye kunim yɛ ta ni wɔkɛ Satan wuɔ lɛ mli?

19 Abonsam le akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ, ni eewo mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni etutua wɔ lɛ mli hewalɛ. (Kpojiemɔ 12:12, 17) Esa akɛ wɔte shi wɔwo nɛkɛ henyɛlɔ ni he wa nɛɛ ni ‘wɔwu hemɔkɛyeli he ta kpakpa lɛ.’ (1 Timoteo 6:12) Enɛ biɔ ni wɔná hewalɛ ni fa kɛteke nɔ. (2 Korintobii 4:7) Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ hu he miihia wɔ, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi ni ekɛdurɔ wɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛ ni nyɛji mɛi fɔji lɛ nyɛle bɔ ni nyɛfeɔ ni nyɛkɛ nikeenii kpakpai keɔ nyɛbii lɛ, enyiɛ nɔŋŋ nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ eŋɔŋ Mumɔ krɔŋkrɔŋ ehaŋ mɛi ni biɔ lɛ lɛ.”—Luka 11:13.

20 Eka shi faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔwo tawuu nii ni Yehowa kɛhaa lɛ fɛɛ. Mumɔŋ tawuu nii nɛɛ ni wɔɔwo lɛ biɔ ni wɔná Nyɔŋmɔjamɔ sui, tamɔ hemɔkɛyeli kɛ jalɛ nifeemɔ. Ebiɔ ni wɔná suɔmɔ wɔha anɔkwale lɛ tamɔ hɛfiinɔ ko ni wɔkɛfi wɔhɛ, ni wɔfee klalo akɛ wɔbaagbɛ sanekpakpa lɛ wɔshwã yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli, ni wɔha wɔ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be. Esa akɛ wɔkase bɔ ni wɔɔfee ni wɔkɛ mumɔŋ klante lɛ atsu nii yɛ ŋaalee mli. Kɛtsɔ tawuu nii lɛ fɛɛ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ni wɔɔwo lɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔye kunim yɛ ta ni wɔkɛ mumɔi fɔji asafo lɛ wuɔ lɛ mli, ni wɔbaawo Yehowa gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛ nyam diɛŋtsɛ.—Romabii 8:37-39.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 Yɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli lɛ, awie Yehowa he akɛ ewo “jalɛ ákɛ dama.” No hewɔ lɛ, eekpa asafoŋ nɔkwɛlɔi agbɛ akɛ amɛye jalɛsane ni amɛfee nii yɛ gbɛ ni ja nɔ.—Yesaia 59:14, 15, 17.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Namɔ kɛ mumɔŋ tawuu nii ni wɔɔwo lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ lɛ haa, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase enɔkwɛmɔnɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔbu wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔ mfonirifeemɔ tsui lɛ he yɛ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔhe asa yɛ mumɔŋ klante lɛ kɛ nitsumɔ mli?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 17]

Biblia kasemɔ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔjaje sanekpakpa lɛ yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Wɔhiɛnɔkamɔ ni nɔmimaa yɔɔ he lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔdamɔɔ kaai anaa

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 19]

Ani okɛ “mumɔŋ klante” lɛ tsuɔ nii yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli?