Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Taomɔ Yehowa, Mɔ Ni Pɛiɔ Tsui Mli Ekwɛɔ Lɛ Sɛɛgbɛ

Taomɔ Yehowa, Mɔ Ni Pɛiɔ Tsui Mli Ekwɛɔ Lɛ Sɛɛgbɛ

Taomɔ Yehowa, Mɔ Ni Pɛiɔ Tsui Mli Ekwɛɔ Lɛ Sɛɛgbɛ

“Nyɛtaoa misɛɛgbɛ, ni nyɛyi aaaná wala!”—AMOS 5:4.

1, 2. Kɛji akɛ Ŋmalɛi lɛ kɛɛ akɛ Yehowa lɛ “tsui ekwɛɔ” lɛ, belɛ mɛni etsɔɔ lɛ?

YEHOWA NYƆŊMƆ kɛɛ gbalɔ Samuel akɛ: “Gbɔmɔ lɛ ekwɛɔ kponɔgbɛ nii, shi Yehowa lɛ tsui ekwɛɔ!” (1 Samuel 16:7) Te Yehowa feɔ tɛŋŋ ‘ekwɛɔ tsui mli’ lɛ?

2 Yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, akɛ tsui lɛ tsuɔ nii ni akɛdamɔɔ shi ahaa bɔ ni gbɔmɔ ko ji yɛ mligbɛ—nibii ni eshweɔ, esusumɔi, ehenumɔi kɛ nibii ni esumɔɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ Biblia lɛ kɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ kwɛɔ tsui mli lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ ekwɛɔ nii kɛtekeɔ kponɔgbɛ nii, ni egbalaa ejwɛŋmɔ kɛyaa bɔ ni mɔ ji diɛŋtsɛ yɛ mligbɛ lɛ nɔ.

Nyɔŋmɔ Pɛi Israel Mli Ekwɛ

3, 4. Taakɛ Amos 6:4-6 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛɛ shihilɛi tee nɔ yɛ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli?

3 Beni Mɔ ni pɛiɔ tsuii amli ekwɛɔ lɛ ma eyi shi ni ekwɛ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ yɛ Amos gbii lɛ amli lɛ, mɛni E-na? Amos 6:4-6 lɛ wieɔ mɛi ni “kamɔɔ shwuɔwu saatsei anɔ, ní amɛkpãa amɛmli yɛ amɛkampeei anɔ” lɛ ahe. “Amɛyeɔ tooiku lɛŋ gwantɛŋbii kɛ tsinai alɛɛhe lɛ mli tsinabii.” Mɛi nɛɛ ‘jwɛŋɔ amɛyiŋ amɛfeɔ saŋkui amɛhaa amɛhe’ ni ‘amɛnuɔ wein yɛ kpuji amli.’

4 Kɛji asusu nifeemɔ nɛɛ he klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ekolɛ ebaafee tamɔ shihilɛ ko ni yɔɔ miishɛɛ. Niiatsɛmɛi lɛ hiɔ amɛshiai ni amɛsaa mli fɛfɛo lɛ amli ni amɛyeɔ nii kpakpai ni amɛnuɔ dãa ni hi fe fɛɛ lɛ, ni amɛkɛ saŋkui ni tswaa ŋɔɔ fe fɛɛ jieɔ amɛhiɛtserɛ. Amɛyɛ “shwuɔwu saatsei” hu. Shitsalɔi ena shwuɔwui ni akpɛ́ kɛfee nibii fɛfɛji yɛ Samaria, ni ji Israel maŋtsɛyeli lɛ maŋtiase lɛ mli. (1 Maŋtsɛmɛi 10:22) Ekã shi faŋŋ ákɛ akɛ shwuɔwui nɛɛ babaoo ye samai awo tsu mli nibii kɛ gbogboi ahe.

5. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ náaa Israelbii ni hi shi yɛ Amos gbii lɛ amli lɛ ahe miishɛɛ lɛ?

5 Ani Yehowa eyanáaa Israelbii lɛ ahe miishɛɛ yɛ ogbɔjɔ shihilɛ mli ni amɛhi, niyenii ni ŋɔɔŋɔi ni amɛye, wein kpakpa ni amɛnu, kɛ lalai ni ŋɔɔ lɛ atoi ni amɛbo lɛ hewɔ? Dabi kwraa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekɛ nibii nɛɛ babaoo haa koni adesai aná mli ŋɔɔmɔ. (1 Timoteo 6:17) Nɔ ni haaa Yehowa aná gbɔmɛi lɛ ahe miishɛɛ ji nifɔjianii ni amɛshwe, amɛtsuiŋ susumɔi fɔji, bulɛ ni amɛbɛ kɛha Nyɔŋmɔ, kɛ suɔmɔ ni amɛbɛ kɛha amɛnanemɛi Israelbii lɛ.

6. Yɛ Amos gbii lɛ amli lɛ, te Israel su yɔɔ ha tɛŋŋ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ nibii ahe?

6 Etsɛŋ ni mɛi ni ‘kpãa amɛmli yɛ amɛkampeei anɔ, ní amɛyeɔ tooiku lɛŋ gwantɛŋbii, ní amɛnuɔ wein, ní amɛjwɛŋɔ amɛyiŋ amɛfeɔ saŋkui amɛhaa amɛhe’ lɛ anaa baakpɛ amɛhe. Abi nakai gbɔmɛi lɛ akɛ: “Ani nyɛmiijie amanehulu gbi lɛ kɛmiijɛ nyɛjwɛŋmɔ mli?” Kulɛ esa akɛ shihilɛi ni yaa nɔ yɛ Israel lɛ ahao amɛ waa, shi “Yosef amanehulu lɛ edɔɔɔ amɛ.” (Amos 6:3-6, NW) Yɛ maŋ lɛ shika gbɛfaŋ shweremɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa na akɛ Yosef—loo Israel—nifeemɔ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ nibii ahe lɛ ehiii kwraa. Shi kɛlɛ, gbɔmɛi lɛ kɛ amɛhe wo amɛdaa gbi nifeemɔi amli ni jeee amɛhe sane ji nɔ ko. Mɛi babaoo yɛ su ni tamɔ nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ. Ekolɛ, amɛbaakpɛlɛ nɔ akɛ wɔyɛ jaramɔ bei amli, shi shii abɔ ni jaramɔ shihilɛ lɛ esaaa amɛhe lɛ, amɛsusuuu mɛi krokomɛi anaagbai ahe, ni amɛjieee miishɛɛ kpo hu yɛ Nyɔŋmɔjamɔ nibii ahe.

Israel—Maŋ ni Miiya Nɔ Eefite

7. Mɛni baaba Israelbii lɛ anɔ kɛji amɛfeee toiboo amɛhaaa Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔi lɛ?

7 Amos wolo lɛ feɔ maŋ ko ni miifite yɛ shweremɔ ni eshwere yɛ kponɔgbɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ he mfoniri. Akɛni amɛkpoo akɛ amɛaabo Yehowa kɔkɔbɔi lɛ atoi ni amɛjaje amɛsusumɔi hewɔ lɛ, ebuŋ amɛhe kɛjɛŋ amɛhenyɛlɔi lɛ adɛŋ. Ashurbii lɛ baamɔmɔ amɛ yɛ amɛshwuɔwu saatsei fɛfɛji lɛ anɔ, ní amɛbaagbala amɛ kɛya nomŋɔɔ mli. Amɛ ogbɔjɔ shihilɛ lɛ sɛɛ baafo!

8. Te eba lɛ tɛŋŋ ni Israel nifeemɔ fite yɛ Nyɔŋmɔjamɔ nibii ahe lɛ?

8 Te eba lɛ tɛŋŋ ni Israel maŋ lɛ yaje shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ? Shihilɛ nɛɛ je shishi yɛ afi 997 D.Ŋ.B., beni Maŋtsɛ Salomo bi Rehabeam baye esɛɛ ni Israel akutsei nyɔŋma tse amɛhe kɛjɛ Yuda kɛ Benyamin akutsei lɛ ahe lɛ. Mɔ klɛŋklɛŋ ni ye Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ ji Yerobeam I, ni ji ‘Nebat bi lɛ.’ (1 Maŋtsɛmɛi 12:26) Yerobeam kɔne gbɔmɛi ni yɔɔ shikpɔji ni eyeɔ nɔ lɛ anɔ lɛ ayiŋ akɛ eji nɔ ni wa waa akɛ amɛaafã gbɛ kɛya Yerusalem koni amɛyajá Yehowa. Ni kɛlɛ, jeee gbɔmɛi lɛ ahilɛ-kɛ-hamɔ he diɛŋtsɛ esusuɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, eebɔ mɔdɛŋ koni ebu nibii ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ lɛ ahe. (1 Maŋtsɛmɛi 12:26) Yerobeam she gbeyei akɛ kɛji Israelbii lɛ kã he amɛtee Yerusalem sɔlemɔwe lɛ kɛha daa afi gbijurɔyelii ni akɛwoɔ Yehowa hiɛ nyam lɛ, yɛ naagbee lɛ amɛbaakpa esɛɛfimɔ koni amɛyafi Yuda maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Bɔni afee ni Yerobeam atsĩ enɛ naa lɛ, efee shika tsina amagai enyɔ emamɔ shi, ekome yɛ Dan kɛ ekroko hu yɛ Betel. No hewɔ lɛ, tsina jamɔ batsɔ Maŋ jamɔ yɛ Israel.—2 Kronika 11:13-15.

9, 10. (a) Mɛɛ jamɔŋ gbijurɔyelii Maŋtsɛ Yerobeam I lɛ to he gbɛjianɔ? (b) Te Yehowa bu gbii juji ni aye yɛ Israel yɛ Maŋtsɛ Yerobeam II lɛ gbii lɛ amli lɛ eha tɛŋŋ?

9 Yerobeam bɔ mɔdɛŋ koni eha bulɛ aba jamɔ hee lɛ he. Eto gbijurɔyelii ni tamɔ gbii juji ni ayeɔ yɛ Yerusalem lɛ nɔŋŋ he gbɛjianɔ. Wɔkaneɔ yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 12:32 lɛ akɛ: “Yerobeam to gbijurɔ yɛ nyɔŋ ni ji kpaanyɔ lɛ nɔ gbi ni ji gbi nyɔŋma kɛ enumɔ lɛ nɔ, tamɔ gbijurɔ ni ayeɔ yɛ Yuda lɛ, ni eshã afɔle yɛ afɔleshaalatɛ [ni ema yɛ Betel, NW] lɛ nɔ.”

10 Yehowa ekpɛlɛɛɛ nakai apasa jamɔ gbijurɔyelii lɛ anɔ. Etsɔ Amos nɔ eha enɛ fee faŋŋ diɛŋtsɛ yɛ nɔ ni fe afii 100 sɛɛ yɛ Yerobeam II, ni batsɔ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ yɛ aaafee afi 844 D.Ŋ.B. lɛ nɔyeli be lɛ mli. (Amos 1:1) Taakɛ Amos 5:21-24 lɛ tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ wie akɛ: “Miinyɛ̃ nyɛgbii juji lɛ, migbe nyɛhe guɔ, nyɛgwabɔɔi lɛ tete eje mitsine. Ni kɛ́ nyɛshã nyɛshãa afɔlei kɛ nyɛniyenii afɔlei lɛ nyɛha mi tete lɛ, mináaa he tsui; shidaa afɔlei ní nyɛkɛ nyɛ kooloo ní ewo fɔ lɛ shãa lɛ, mitaooo makwɛ po! Jiemɔ olalai lɛ agbɛɛmɔ kɛjɛ minɔ, ni osaŋkui atswaa lɛ hu mitaooo toi mabo! Ní oha jalɛ saneyeli akumɔ kɛba tamɔ nu, ní jalɛ hu aba tamɔ faa ní hoɔ daa!”

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Nibii ni Je Tsutsu Nɔ Lɛ

11, 12. Mɛɛ nibii ni je amɛhe yɔɔ jamɔ ni Israelbii lɛ kɛ amɛhe wo mli yɛ blema kɛ nɔ ni anaa yɛ Kristendom lɛ teŋ?

11 Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa pɛi mɛi ni kɛ amɛhe wo Israel gbijurɔyelii lɛ amli lɛ atsui mli ekwɛ ni ekpoo amɛ gbii juji kɛ shãa afɔlei lɛ. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ kpooɔ Kristendom wɔŋjamɔ gbijurɔyelii, tamɔ Blonya kɛ Easter nɛkɛ. Kɛha Yehowa jálɔi lɛ, ekomefeemɔ ko nyɛŋ ahi jalɛ kɛ mlakwamɔ teŋ, ni gbeekpamɔ ko bɛ la kɛ duŋ teŋ.—2 Korintobii 6:14-16.

12 Nibii krokomɛi hu yɛ ni je amɛhe ni abaanyɛ akadi yɛ jamɔ ni Israelbii amaga jálɔi lɛ kɛ amɛhe wo mli kɛ nɔ ni anaa yɛ Kristendom lɛ teŋ. Eyɛ mli akɛ mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi kpɛlɛɔ anɔkwalei ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ moŋ, shi jeee anɔkwa suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ ji nɔ ni kanyaa jamɔ ni Kristendom kɛ amɛhe ewo mli lɛ. Eji Kristendom yɛ anɔkwa suɔmɔ kɛha Yehowa kulɛ, ebaama nɔ mi koni ajá Lɛ “yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli” ejaakɛ jamɔ ni tamɔ nɛkɛ ji nɔ ni saa E-hiɛ. (Yohane 4:24) Kɛfata he lɛ, Kristendom haaa “jalɛsaneyeli akumɔ kɛba tamɔ nu, ní jalɛ hu aba tamɔ faa ni hoɔ daa.” Yɛ no najiaŋ lɛ, Kristendom yaa nɔ egbɔjɔɔ jeŋba he mlai ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ amli. Ekpɛlɛɔ ajwamaŋbɔɔ kɛ eshai krokomɛi ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ anɔ, ni eyaa nɔ aahu po ejɔɔ hii kɛ hii agbalashihilɛi anɔ!

“Nyɛsumɔa Nɔ̃ Kpakpa”

13. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ wiemɔi ni yɔɔ Amos 5:15 lɛ atsu nii lɛ?

13 Yehowa kɛɔ mɛi fɛɛ ni sumɔɔ akɛ amɛja lɛ yɛ gbɛ ni saa ehiɛ nɔ lɛ akɛ: “Nyɛnyɛ̃a nɔ̃ fɔŋ, ni nyɛsumɔa nɔ̃ kpakpa.” (Amos 5:15) Suɔmɔ kɛ nyɛ̃ɛ ji henumɔi komɛi ni mli wa waa ni jɛɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ mli. Akɛni tsui lɛ eyi kɛ kutumpɔo hewɔ lɛ, esa akɛ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔkɛbu he. (Abɛi 4:23; Yeremia 17:9) Kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni akɔnɔi gbohii bote wɔtsui mli lɛ, no lɛ wɔbaabɔi nɔ̃ fɔŋ he miishɛɛ námɔ ni wɔnyɛ̃ nɔ̃ kpakpa. Ni kɛ́ wɔtsu akɔnɔi nɛɛ ahe nii ni wɔkɛ wɔhe wo esha mli lɛ, no lɛ ekãa fɛɛ ni yɔɔ je lɛŋ ni wɔɔjie lɛ kpo lɛ po haŋ wɔná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ. Belɛ nyɛhaa wɔsɔlea wɔbia Nyɔŋmɔ dɛŋ yelikɛbuamɔ koni ‘wɔnyɛ̃ nɔ̃ fɔŋ, ni wɔsumɔ nɔ̃ kpakpa.’

14, 15. (a) Namɛi fata ekpakpafeelɔi ni hi shi yɛ Israel lɛ ahe, shi te akɛ amɛteŋ mɛi komɛi ye ha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔwo mɛi ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ hewalɛ?

14 Jeee Israelbii lɛ fɛɛ fee efɔŋ yɛ Yehowa hiɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Hoshea kɛ Amos ‘sumɔ nɔ̃ kpakpa’ ni amɛkɛ anɔkwayeli sɔmɔ Nyɔŋmɔ akɛ gbalɔi. Mɛi krokomɛi hu wo shi akɛ amɛbaahi shi akɛ Nazirbii. Yɛ bei ni amɛkɛhi shi akɛ Nazirbii lɛ fɛɛ mli lɛ, amɛtsi amɛhe kɛjɛ nɔ fɛɛ nɔ ni akɛ weintso he nii fee lɛ he, titri lɛ wein. (4 Mose 6:1-4) Te Israelbii krokomɛi lɛ bu he-kɛ-afɔleshaa gbɛ ni nɛkɛ ekpakpafeelɔi nɛɛ kɔ lɛ amɛha tɛŋŋ? Sanebimɔ nɛɛ hetoo ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe lɛ haa anaa he ni maŋbii lɛ asubaŋ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ nibii ahe lɛ fite kɛyashɛ. Amos 2:12 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛha Nazirmɛi [Nazirbii] lɛ wein amɛnu, ni nyɛwo gbalɔi lɛ akita akɛ: Nyɛkagbaa!”

15 Beni nakai Israelbii lɛ na anɔkwayeli he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Nazirbii lɛ kɛ gbalɔi lɛ feɔ lɛ, kulɛ esa enɛ aha amɛhiɛ agboi ni etsirɛ amɛ ni amɛtsake amɛgbɛ̀i. Yɛ no najiaŋ moŋ lɛ, amɛbɔ mɔdɛŋ yɛ gbɛ ni suɔmɔ bɛ mli nɔ koni amɛje anɔkwafoi lɛ anijiaŋ wui ni amɛkawo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Ekɛba lɛ kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔwo daa gbɛgbalɔi, maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔi, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, loo Betel weku lɛ mli bii lɛ hewalɛ ni amɛkpa be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ ni amɛkɛ amɛhe ewo mli lɛ ni amɛhi shi tamɔ mɛi fɛɛ hiɔ shi lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛhaa wɔwoa amɛ hewalɛ koni amɛtsa amɛnitsumɔi kpakpai lɛ anɔ!

16. Mɛni hewɔ Israelbii lɛ ashihilɛ hi jogbaŋŋ yɛ Mose gbii lɛ amli kwraa fe bɔ ni eji yɛ Amos gbii lɛ amli lɛ?

16 Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ni hi shi yɛ Amos gbii lɛ amli ná heloo gbɛfaŋ nibii babaoo moŋ, shi ‘amɛjeee niiatsɛmɛi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.’ (Luka 12:13-21) Mana pɛ amɛblematsɛmɛi lɛ ye afii 40 yɛ ŋa lɛ nɔ. Amɛyeee tsinai ni ewo fɔ, ni amɛkamɔɔ shwuɔwu saatsei anɔ yɛ ogbɔjɔ shihilɛ mli. Kɛlɛ, Mose kɛɛ amɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ejɔɔ onine nɔ yɛ onitsumɔi fɛɛ mli; . . . nɛkɛ afii nyɔŋmɔi ejwɛ nɛɛ fɛɛ mli lɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛo yɛ; Nɔ ko nɔ ko ehiakoo.” (5 Mose 2:7) Hɛɛ, Israelbii lɛ anine shɛ nibii ni he hiaa amɛ diɛŋtsɛ lɛ anɔ be fɛɛ be yɛ ŋa lɛ nɔ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ jie suɔmɔ kpo etsɔɔ amɛ, ebu amɛhe, ni ejɔɔ amɛ!

17. Mɛni hewɔ Yehowa nyiɛ Israelbii ni hi shi yɛ mra be mli lɛ ahiɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

17 Yehowa kai Amos yinɔbii lɛ akɛ, Lɛ ekɛ amɛblematsɛmɛi lɛ ba Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eye ebua amɛ ni amɛshwie amɛhenyɛlɔi lɛ fɛɛ kɛjɛ nɔ. (Amos 2:9, 10) Shi, mɛni hewɔ Yehowa nyiɛ Israelbii ni hi shi yɛ mra be mli lɛ ahiɛ kɛjɛ Mizraim kɛtee shiwoo shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? Ani yiŋtoo lɛ ji koni amɛhi shi yɛ ogbɔjɔ shihilɛ mli ni amɛkpoo amɛ-Bɔlɔ lɛ? Dabi! Yɛ no najiaŋ lɛ, efee nakai koni amɛná hegbɛ amɛkɛsɔmɔ lɛ ákɛ gbɔmɛi ni eye amɛhe ni he tse yɛ mumɔŋ. Shi Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ ehiii nɔ̃ fɔŋ koni amɛsumɔ nɔ̃ kpakpa. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛkɛ anunyam haa amagai, moŋ fe nɔ ni amɛkɛaaha Yehowa Nyɔŋmɔ. Kwɛ hiɛgbejianii ni enɛ ji!

Yehowa Wo Amɛnifeemɔi lɛ Ahe Nyɔmɔ

18. Mɛni hewɔ Yehowa eha wɔye wɔhe yɛ mumɔŋ lɛ?

18 Nyɔŋmɔ ekuŋ ehiɛ eshwieŋ Israelbii lɛ ajeŋba ni yɔɔ hiɛgbele lɛ nɔ. Eha esusumɔ yɛ sane lɛ he lɛ fee faŋŋ beni ekɛɛ akɛ: “Mibawo nyɛ nyɛnishaianii lɛ fɛɛ he nyɔmɔ!” lɛ. (Amos 3:2) Esa akɛ wiemɔi nɛɛ aha wɔsusu wɔ hu wɔkpɔmɔ kɛmiijɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Mizraim, ni ji nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ nyɔŋyeli mli lɛ he. Yehowa haaa wɔye wɔhe yɛ mumɔŋ bɔni afee ni wɔtiu pɛsɛmkunya otii asɛɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, efee nakai bɔni afee ni wɔkɛ yijiemɔ ni jɛ tsuiŋ aha lɛ ákɛ gbɔmɛi ni eye amɛhe ni kɛ amɛhe ewo jamɔ krɔŋŋ mli. Ni wɔ fɛɛ wɔbaabu wɔhe akɔntaa wɔha Nyɔŋmɔ yɛ bɔ ni wɔkɛ heyeli ni ekɛha wɔ lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ mli.—Romabii 14:12.

19. Taakɛ Amos 4:4, 5 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni Israelbii lɛ ateŋ mɛi pii yaná suɔmɔ amɛha?

19 Mɔbɔ sane ji akɛ, Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo booo Amos shɛɛ sane ni mli wa lɛ toi. Gbalɔ lɛ kpá mumɔŋ tsui hela ni amɛyeɔ lɛ he mama yɛ wiemɔi ni eŋmala eshwie shi yɛ Amos 4:4, 5 lɛ akɛ: “Nyɛyaa Betel, ní nyɛyatɔ̃a mla! ní nyɛhaa mlatɔmɔ afáa yɛ Gilgal, . . . ejaakɛ nakai nyɛsumɔɔ, nyɛ Israelbii!” Israelbii lɛ bɛ shwelɛ kɛha nibii kpakpai. Amɛbuuu amɛtsuii ahe. No hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo ná suɔmɔ amɛha nɔ̃ fɔŋ ni amɛnyɛ̃ nɔ̃ kpakpa. Nɛkɛ tsina amaga jálɔi ni amɛkpiliŋ amɛtsui nɛɛ tsakeee. Yehowa baawo amɛnifeemɔi lɛ ahe nyɔmɔ, ni amɛbaagboi yɛ amɛhe eshai lɛ amli!

20. Mɛɛ gbɛ nɔ mɔ aaatsɔ ekɔ gbɛ ni kɛ Amos 5:4 lɛ kpãa gbee?

20 Ebɛ mlɛo akɛ mɔ ko ni yɔɔ Israel yɛ nakai beaŋ lɛ aaaya nɔ aye Yehowa anɔkwa. Taakɛ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ, ni ji gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ le jogbaŋŋ lɛ, ewa waa akɛ aaate shi ashi nifeemɔ ko ni ehe shi ni mɛi fɛɛ kɛ amɛhe woɔ mli lɛ. Shi kɛlɛ, suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ shwelɛ akɛ aaafee esuɔmɔnaa nii lɛ tsirɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi komɛi ni amɛtsu anɔkwa jamɔ he nii. Yehowa kɛ ninefɔɔ ni hedɔɔ yɔɔ mli ni aŋma yɛ Amos 5:4 lɛ ha amɛ akɛ: “Nyɛtaoa misɛɛgbɛ, ni nyɛyi aaaná wala!” Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ jieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ mɛi ni shwaa amɛhe ni amɛtaoɔ esɛɛgbɛ kɛtsɔ anɔkwa nilee ni yɔɔ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ ni amɛkaseɔ kɛ esuɔmɔnaa nii ni amɛfeɔ lɛ nɔ. Ebɛ mlɛo akɛ aaakɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ, shi no feemɔ kɛ naanɔ wala baa.—Yohane 17:3.

Shweremɔ yɛ Mumɔŋ Hɔmɔ ni Yɔɔ lɛ Fɛɛ Sɛɛ

21. Mɛɛ mumɔŋ hɔmɔ yeɔ mɛi ni kɛ amɛhe wooo anɔkwa jamɔ mli lɛ?

21 Mɛni mɛɔ mɛi ni fiii anɔkwa jamɔ sɛɛ lɛ? Hɔmɔ ni naa wa waa—mumɔŋ hɔmɔ! Nuŋtsɔ Maŋtsɛ Yehowa kɛɛ akɛ: “Gbii miiba, . . . ni maha hɔmɔ aba shikpɔŋ lɛ nɔ, jeee aboloo hɔmɔ loo nu kumai ni, shi Yehowa wiemɔi lɛ atoiboo nɔ̃ ni!” (Amos 8:11) Kristendom miipiŋ yɛ mumɔŋ hɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ mli. Shi tsuijurɔnaa bii ni yɔɔ Kristendom lɛ miina bɔ ni Nyɔŋmɔ webii shwereɔ yɛ mumɔŋ ni amɛmiike yuu kɛmiiba Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli. Anaa srɔtofeemɔ ni yɔɔ shihilɛ mli ni Kristendom yɔɔ kɛ shihilɛ ni yaa nɔ yɛ anɔkwa Kristofoi ateŋ lɛ faŋŋ yɛ Yehowa wiemɔi nɛɛ amli akɛ: “Naa, mitsuji lɛ aaaye nii, shi nyɛ lɛ hɔmɔ aaaye nyɛ; naa, mitsuji lɛ aaanu nii, shi nyɛ lɛ, kumai aaaye nyɛ; naa, mitsuji lɛ aaanyá, shi nyɛ lɛ, nyɛhiɛ aaagboi.”—Yesaia 65:13.

22. Mɛni hewɔ wɔyɔɔ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔha wɔmli afili wɔ lɛ?

22 Ákɛ aŋkroaŋkroi Yehowa tsuji lɛ, ani wɔhiɛ sɔɔ mumɔŋ nibii kɛ jɔɔmɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ? Kɛ́ wɔkase Biblia lɛ kɛ Kristofoi awoji, ni wɔtee asafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji ni wɔfeɔ lɛ ashishi lɛ, tsuijurɔ ni wɔnáa lɛ haa wɔnuɔ he akɛ wɔnya. Wɔmli filiɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he shishinumɔ ni yɔɔ faŋŋ ni wɔyɔɔ lɛ hewɔ, ní Amos gbalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ lɛ hu fata he.

23. Mɛni mɛi ni kɛ anunyam haa Nyɔŋmɔ lɛ anine shɛɔ nɔ?

23 Amos gbalɛ lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ he shɛɛ sane haa mɛi fɛɛ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ ni amɛsumɔɔ akɛ amɛkɛ anunyam aha lɛ lɛ. Ekɔɔɔ he eko bɔ ni wɔshika shidaamɔ yɔɔ ha amrɔ nɛɛ, loo kaai ni wɔkɛbaakpe yɛ jeŋ kɛ emli haomɔi nɛɛ mli lɛ, wɔ ákɛ mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ nine miishɛ ejɔɔmɔi kɛ mumɔŋ niyenii kpakpai anɔ. (Abɛi 10:22; Mateo 24:45-47) Belɛ, anunyam fɛɛ ji Nyɔŋmɔ, mɔ ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo kɛha wɔsɛɛnamɔ lɛ nɔ̃. Belɛ, eba akɛ wɔɔtswa wɔfai shi ni wɔkɛ yijiemɔ ni jɛ wɔtsuiŋ aha lɛ kɛya naanɔ. Wɔbaaná miishɛɛ babaoo kɛ́ wɔtao Yehowa, Mɔ ni pɛiɔ tsuii amli ekwɛɔ lɛ sɛɛgbɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ shihilɛi tee nɔ yɛ Israel yɛ Amos gbii lɛ amli?

• Bɔ ni nibii tee nɔ ha yɛ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ tamɔ nibii ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

• Mɛɛ hɔmɔ ni agba afɔ̃ shi yɔɔ amrɔ nɛɛ, shi namɛi ahe esaaa?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Israelbii babaoo hi ogbɔjɔ shihilɛ mli shi amɛshwereee yɛ mumɔŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Wo be-fɛɛ sɔɔlɔi hewalɛ koni amɛya nɔ yɛ amɛnitsumɔi kpakpai lɛ amli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

Mumɔŋ hɔmɔ yeee Yehowa webii ni yɔɔ miishɛɛ lɛ