Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyiɛmɔ Okadi Ni Yesu To Efɔ Shi Lɛ Sɛɛ

Nyiɛmɔ Okadi Ni Yesu To Efɔ Shi Lɛ Sɛɛ

Nyiɛmɔ Okadi Ni Yesu To Efɔ Shi Lɛ Sɛɛ

“Okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.”—YOHANE 13:15.

1. Mɛni hewɔ Yesu ji nɔkwɛmɔnɔ ni esa akɛ Kristofoi akase lɛ?

YƐ ADESAI ayinɔsane be fɛɛ mli lɛ, gbɔmɔ kome pɛ ehi shi yɛ ewala gbii abɔ fɛɛ mli ni efeee esha. Nakai mɔ lɛ ji Yesu. Yɛ Yesu sɛɛ lɛ “mɔ ko mɔ ko bɛ ní efeee esha.” (1 Maŋtsɛmɛi 8:46; Romabii 3:23) Yɛ nakai yiŋtoo lɛ hewɔ lɛ, anɔkwa Kristofoi buɔ Yesu akɛ nɔkwɛmɔnɔ ni yeɔ emuu ni esa akɛ amɛkase. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ ekaselɔi lɛ yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B., be ni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ akɛ amɛkase lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.” (Yohane 13:15) Yesu tsĩ gbɛ̀i babaoo ni esa akɛ Kristofoi kɛ mɔdɛŋbɔɔ atsɔ nɔ amɛkase lɛ lɛ tã yɛ nakai naagbee gbi gbɛkɛ lɛ mli. Wɔbaasusu nakai gbɛ̀i lɛ ekomɛi ahe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

Heshibaa He Miihia

2, 3. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu ji heshibaa he okadi ni yeɔ emuu?

2 Be ni Yesu wo ekaselɔi lɛ hewalɛ koni amɛnyiɛ okadi ni eto efɔ shi lɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ heshibaa ji nɔ̃ diɛŋtsɛ he ni ewieɔ lɛ. Ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ aŋaa shii abɔ koni amɛba amɛhe shi, ni efɔ́ ekaselɔi lɛ anaji ahe yɛ Nisan 14 lɛ gbɛkɛ ekɛfee lɛ diɛŋtsɛ ehe shi ni ebaa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Kɛkɛ ni Yesu kɛɛ: “Kɛji mi, tsɔɔlɔ kɛ Nuŋtsɔ lɛ, mifɔ nyɛnaji ahe lɛ, esa akɛ nyɛ hu nyɛfɔfɔɔ nyɛnanemɛi anaji ahe.” (Yohane 13:14) No sɛɛ lɛ, ekɛɛ ebɔfoi lɛ koni amɛnyiɛ okadi ni eto efɔ shi lɛ sɛɛ. Mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po enɛ ji nɛkɛ!

3 Bɔfo Paulo kɛɔ wɔ akɛ, dani Yesu aaaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ “Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ.” Shi kɛlɛ, eŋmɛɛ gbɛhe ni eyɔɔ lɛ he, ni ebatsɔ adesa ni baa shi. Kɛfata he lɛ, “eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.” (Filipibii 2:6-8) Susumɔ he okwɛ. Yesu, ni ji mɔ enyɔ ni nyiɛ sɛɛ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ kpɛlɛ ni aba lɛ shi fe ŋwɛibɔfoi, ni afɔ́ lɛ akɛ gbekɛ ní nyɛɛɛ nɔ ko afee, ni eda ni eba ehe shi eha efɔlɔi ni yeee emuu, ni yɛ naagbee lɛ egbo akɛ ojotswalɔ ni akwa lɛ. (Kolosebii 1:15, 16; Hebribii 2:6, 7) Mɛɛ heshibaa po nɛ! Ani abaanyɛ akase ‘jwɛŋmɔ’ ni tamɔ nɛkɛ, ni aná nakai “heshibaa jwɛŋmɔ” lɛ? (Filipibii 2:3-5) Hɛɛ wɔbaanyɛ, shi ebɛ mlɛo.

4. Mɛɛ nibii haa adesai woɔ amɛhe nɔ, shi mɛni hewɔ eji oshara akɛ mɔ ko aaawo ehe nɔ lɛ?

4 Kɛ mɔ ko bɛ heshibaa lɛ, belɛ ewoɔ ehe nɔ. (Abɛi 6:16-19) Henɔwomɔ ha Satan gbee shi. (1 Timoteo 3:6) Eheɔ shi yɛ adesai atsuii amli yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ, ni kɛ́ eba lɛ nakai lɛ ejiemɔ wa. Gbɔmɛi kɛ maŋ nɔ ni amɛjɛ, weku mli ni amɛjɛ, nibii ni amɛyɔɔ, amɛ woloŋlee, nibii ni amɛnyɛ amɛfee yɛ amɛshihilɛi amli, gbɛhe ni amɛyɔɔ, amɛhe fɛo, nyɛmɔi ni amɛyɔɔ yɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ mli, kɛ nibii krokomɛi babaoo woɔ amɛhe nɔ. Ni kɛlɛ, nibii nɛɛ ateŋ ekome po he bɛ sɛɛnamɔ kɛha Yehowa. (1 Korintobii 4:7) Ni kɛ́ wɔwó wɔhe nɔ yɛ nibii nɛɛ ahewɔ lɛ, efiteɔ wekukpaa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ. “Yehowa yɛ ŋwɛi shɔŋŋ moŋ, shi kɛlɛ ehiɛ kã heshibalɔ he; shi hewolɔ lɛ, eyooɔ lɛ yɛ shɔŋŋ.”—Lala 138:6; Abɛi 8:13.

Heshibaa yɛ Wɔnyɛmimɛi lɛ Ateŋ

5. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ onukpai lɛ aba amɛhe shi lɛ?

5 Esaaa akɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔfeɔ kɛ nɔ ni wɔfee yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli, loo gbɛnaa nii ahe nii ni wɔtsuɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ haa wɔwoɔ wɔhe nɔ. (1 Kronika 29:14; 1 Timoteo 6:17, 18) Yɛ anɔkwale mli lɛ, babaoo ni gbɛnaa nii babaoo bakãa wɔnɔ lɛ, babaoo ni ehe hiaa akɛ wɔba wɔhe shi ji no. Bɔfo Petro bɔ onukpai lɛ akɔkɔ akɛ amɛkafee amɛhe “mɛi ni yeɔ asafoi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane, shi moŋ mɛi ni toɔ okadii amɛhaa asafoku lɛ.” (1 Petro 5:3) Ahalaa onukpai lɛ koni amɛsɔmɔ ni amɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa, shi jeee akɛ amɛye mɛi anɔ loo ni amɛfee amɛhe nuŋtsɔmɛi.—Luka 22:24-26; 2 Korintobii 1:24.

6. Mɛɛ Kristofoi shihilɛi amli ebiɔ ni wɔná heshibaa yɛ?

6 Jeee onukpai lɛ pɛ abiɔ koni amɛjie heshibaa kpo. Petro ŋma oblahii ni ekolɛ kɛ́ amɛkɛ bɔ ni amɛjwɛŋmɔ yɔɔ oya kɛ bɔ ni amɛyɔɔ hewalɛ ha lɛ to mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ anɔ̃ he lɛ, amɛbaawo amɛhe nɔ lɛ akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛhe ni nyɛbumɔa heshibaa jwɛŋmɔ lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kuɔ hewolɔi anaa, shi heshibalɔi eduroɔ.” (1 Petro 5:5) Hɛɛ, Kristo heshibaa su lɛ he miihia mɔ fɛɛ mɔ. Ebiɔ ni mɔ aná heshibaa dani enyɛ eshiɛ sanekpakpa lɛ, titri lɛ kɛ́ ekɛ shikpilikpii-feemɔ loo nyɛɛ kpe. Ebiɔ heshibaa dani mɔ ko akpɛlɛ ŋaawoo nɔ, loo ni eha eshihilɛ afee mlɛo koni enyɛ elɛɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛfata he lɛ, ehe miihia ni wɔná heshibaa kɛ hemɔkɛyeli, ni wɔfee ekãa be ni agbeɔ wɔhe guɔ, atutuaa wɔ yɛ saneyelihei, loo akɛ yiwaa ni mli wa baa wɔnɔ lɛ.—1 Petro 5:6.

7, 8. Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔná heshibaa?

7 Mɛɛ gbɛ nɔ mɔ ko aaatsɔ eye henɔwomɔ nɔ, koni ekɛ ‘heshibaa jwɛŋmɔ abu enanemɛi fe lɛ diɛŋtsɛ ehe’? (Filipibii 2:3) Ehe miihia ni ena ehe taakɛ bɔ ni Yehowa naa lɛ ehaa lɛ. Yesu tsɔɔ gbɛ ni sa akɛ mɔ ko atsɔ nɔ abu ehe aha lɛ mli, be ni ekɛɛ akɛ: “Nyɛ hu, kɛ́ nyɛfee nibii fɛɛ ní afã nyɛ lɛ, nyɛkɛɛa akɛ: Tsuji ni he bɛ sɛɛnamɔ ko ji wɔ; nɔ ni ji wɔgbɛnaa akɛ wɔtsuɔ lɛ, no pɛ wɔtsu nɛɛ.” (Luka 17:10) Kaimɔ akɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔfeɔ lɔ ato nɔ ni Yesu fee lɛ he. Shi kɛlɛ, Yesu ba ehe shi.

8 Kɛfata he lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi ni Yehowa aye abua wɔ koni wɔná wɔhe jwɛŋmɔ ni ja. Wɔbaanyɛ wɔsɔle taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ akɛ: “Ha mi yitsoŋ kpakpa kɛ nilee, ejaakɛ mihe okitãi lɛ miye.” (Lala 119:66) Yehowa baaye abua wɔ koni wɔná wɔhe jwɛŋmɔ kpakpa ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ, ni ebaajɔɔ wɔ yɛ wɔ heshibaa su lɛ hewɔ. (Abɛi 18:12) Yesu kɛɛ akɛ: “Ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaawo ehe nɔ lɛ, aaaba lɛ shi, ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaaba ehe shi lɛ, aaawo enɔ.”—Mateo 23:12.

Jwɛŋmɔ ni Ja ni Aaaná yɛ Ekpakpa kɛ Efɔŋ He

9. Te Yesu bu nɔ̃ fɔŋ kɛ nɔ̃ kpakpa eha tɛŋŋ?

9 Eyɛ mli akɛ Yesu kɛ afii 33 hi shi yɛ adesai ni yeee emuu ateŋ moŋ, shi etee nɔ ehi shi akɛ mɔ ni “esha ko esha ko bɛ ehe.” (Hebribii 4:15) Yɛ anɔkwale mli lɛ, be ni lalatsɛ lɛ gbaa Mesia lɛ he gbalɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Osumɔɔ jalɛ ni onyɛɔ nifɔjianii.” (Lala 45:8; Hebribii 1:9) Kristofoi bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛkase Yesu yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ hu. Jeee akɛ amɛle srɔtofeemɔ ni yɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ teŋ kɛkɛ; shi moŋ amɛnyɛɔ nɔ̃ fɔŋ, ni amɛsumɔɔ nɔ̃ kpakpa. (Amos 5:15) Enɛ yeɔ kɛbuaa amɛ koni amɛnyɛ amɛwu amɛshi eshafeemɔ susumɔi ni amɛyɔɔ lɛ.—1 Mose 8:21; Romabii 7:21-25.

10. Kɛ́ wɔkã he wɔtsu “nifɔjianii” ni wɔtsakeee wɔtsui lɛ, mɛɛ subaŋ no tsɔɔ akɛ wɔjieɔ lɛ kpo?

10 Yesu kɛɛ Farisifonyo Nikodemo akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni tsuɔ nifɔjianii lɛ nyɛɔ la lɛ, ni ebaaa la lɛ he, koni akakã enitsumɔi lɛ. Shi mɔ ni feɔ anɔkwale nii lɛ baa la lɛ he, koni enitsumɔi lɛ aje kpo , ejaakɛ Nyɔŋmɔ mli atsu amɛ yɛ.” (Yohane 3:20, 21) Susumɔ he okwɛ: Yohane wie Yesu he akɛ “anɔkwa la lɛ ní tɛjeɔ mɔ fɛɛ mɔ nɔ lɛ.” (Yohane 1:9, 10) Shi kɛlɛ, Yesu kɛɛ akɛ kɛji wɔtsuɔ “nifɔjianii”—nibii ni ejaaa, ní Nyɔŋmɔ ekpɛlɛɛɛ nɔ lɛ—belɛ wɔnyɛɔ la lɛ. Ani obaasumɔ ni onyɛ Yesu kɛ eshishitoo mlai lɛ? Ni kɛlɛ, nakai ji bɔ ni mɛi ni kãa he amɛfeɔ esha ni amɛtsakeee amɛtsui lɛ ashidaamɔ yɔɔ. Ekolɛ amɛsusuuu nii ahe nakai, shi yɛ anɔkwale mli lɛ nakai ji bɔ ni Yesu naa amɛ.

Bɔ ni Wɔkaseɔ Yesu Susumɔ yɛ Ekpakpa kɛ Efɔŋ He

11. Kɛji akɛ wɔɔná Yesu susumɔ yɛ ekpakpa kɛ efɔŋ he lɛ, mɛni ehe hiaa akɛ wɔfee?

11 Ehe miihia ni wɔná nɔ ni Yehowa buɔ lɛ akɛ ekpakpa kɛ efɔŋ lɛ he shishinumɔ ni mli ka shi faŋŋ. Wɔnáa nakai shishinumɔ lɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ kasemɔ nɔ pɛ. Be mli ni wɔyaa nɔ yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, ehe miihia ni wɔsɔle tamɔ bɔ ni lalatsɛ lɛ fee lɛ, akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ̀i lɛ, ha male otempɔŋi lɛ!” (Lala 25:4) Shi kɛlɛ, kaimɔ akɛ Satan lakaa mɔ. (2 Korintobii 11:14) Ebaanyɛ eha Kristofonyo ko ni hiɛ bɛ ehe nɔ lɛ ana nɔ ko ni ejaaa lɛ tamɔ nɔ ni ja. No hewɔ lɛ, ehe miihia koni wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ nɔ, ni wɔkɛ ŋaawoo ní “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa wɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ. (Mateo 24:45-47) Kɛ wɔkase nii, wɔsɔle, ni wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ nɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔdara yɛ mumɔŋ, ni wɔfata mɛi ni “fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ” lɛ ahe. (Hebribii 5:14) Kɛkɛ lɛ no baatsirɛ wɔ koni wɔnyɛ efɔŋ ni wɔsumɔ ekpakpa.

12. Mɛɛ Biblia mli ŋaawoo yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkɛ wɔhe akawo mlatɔmɔ mli?

12 Kɛ́ wɔnyɛɔ efɔŋ feemɔ lɛ, wɔŋmɛŋ gbɛ koni shwelɛ kɛha nibii fɔji akwɛ̃ yɛ wɔtsui mli. Bɔfo Yohane ŋma yɛ Yesu gbele lɛ sɛɛ afii babaoo akɛ: “Nyɛkasumɔa je lɛ aloo nibii hu ni yɔɔ je lɛŋ. Kɛji mɔ ko miisumɔ je lɛ, belɛ tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ bɛ emli; ejaakɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ, heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ kɛ shihilɛ lɛ mli hewoo lɛ, ejɛɛɛ tsɛ lɛ mli, shi moŋ je lɛ mli ejɛ.”—1 Yohane 2:15, 16.

13, 14. (a) Mɛni hewɔ suɔmɔ ni anáa kɛha je lɛŋ nibii lɛ ji oshara kɛha Kristofoi lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsi wɔhe kɛjɛ suɔmɔ ni wɔɔná wɔha je lɛŋ nibii lɛ ahe?

13 Ekolɛ mɛi komɛi baasusu akɛ jeee nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ je lɛ mli ji nɔ ni ehiii. Kɛ nakai eji po lɛ, je lɛ kɛ emli nibii ni adiɔ sɛɛ lɛ baanyɛ agbala wɔ kɛjɛ Yehowa sɔɔmɔ he yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. Ni nɔ ko bɛ ni je lɛ kɛhaa ni baanyɛ etsi wɔ kɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ. No hewɔ lɛ, kɛji akɛ wɔná suɔmɔ kɛha nibii ni yɔɔ je lɛ mli, ekolɛ nibii ni yɛ anɔkwale mli lɛ tɔmɔ ko bɛ he po lɛ, belɛ wɔnyiɛ gbɛ ni yɔɔ oshara nɔ. (1 Timoteo 6:9, 10) Kɛfata he lɛ, nibii babaoo ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ehiii kwraa, ni amɛbaanyɛ amɛfite wɔ. Kɛji wɔkwɛ sinii loo TV nɔ nifeemɔi ni gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa awuiyeli, heloonaa ninamɔ, loo bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara nɔ lɛ, wɔbaabɔi nakai nibii lɛ anɔ kpɛlɛmɔ, ni ebaatsɔ kaa kɛha wɔ. Kɛji akɛ wɔkɛ mɛi ni kɛ amɛshihilɛ ni aaaya hiɛ loo nitsumɔ mli nɔyaai asɛɛdii efee nɔ titri yɛ amɛshihilɛ mli lɛ bɔ naanyo lɛ, nibii nɛɛ baanyɛ atsɔ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ kɛha wɔ hu yɛ wɔshihilɛ mli.—Mateo 6:24; 1 Korintobii 15:33.

14 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ wɔná suɔmɔ wɔha Yehowa Wiemɔ lɛ, “heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ kɛ shihilɛ lɛ mli hewoo lɛ” nyɛŋ agbala wɔ tsɔ. Kɛfata he lɛ, kɛ wɔkɛ mɛi ni kɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli bɔ naanyo lɛ, wɔbaatamɔ amɛ nɔŋŋ, ni wɔbaasumɔ nibii ni amɛsumɔɔ lɛ, ni wɔbaatsi wɔhe kɛjɛ nibii ni amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ he lɛ hu ahe.—Lala 15:4; Abɛi 13:20.

15. Taakɛ eji yɛ Yesu gbɛfaŋ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ ni aaaná kɛha jalɛnifeemɔ, kɛ nyɛ̃ɛ ni aaaná kɛha mlatɔmɔ lɛ tsɔɔ ewoɔ wɔ hewalɛ?

15 Nyɛ̃ɛ ni Yesu ná eha mlatɔmɔ kɛ suɔmɔ ni ená eha jalɛnifeemɔ lɛ ye kɛbua lɛ ni eha ehiɛ hi “nyamɔ ni ka ehiɛ” lɛ nɔ. (Hebribii 12:2) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nakai nɔŋŋ. Wɔle akɛ “je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ.” Miishɛɛ fɛɛ ni je lɛ kɛhaa lɛ hiɔ shi be kukuoo ko kɛkɛ. Shi kɛlɛ, “mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.” (1 Yohane 2:17) Akɛni Yesu fee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii hewɔ lɛ, egbele gbɛ kɛha adesai koni amɛná naanɔ wala. (1 Yohane 5:13) Nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔkasea lɛ koni wɔná emuuyeli mli ni ehiɛ lɛ he sɛɛ.

Ní Aaadamɔ Yiwaa Naa

16. Mɛni hewɔ Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ koni amɛsumɔ amɛhe lɛ?

16 Yesu tsɔɔ gbɛ kroko ni ekaselɔi lɛ baatsɔ nɔ akase lɛ be ni ekɛɛ akɛ: “Enɛ ji mikitã, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe tamɔ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ.” (Yohane 15:12, 13, 17) Yiŋtoo babaoo yɛ ní Kristofoi damɔɔ nɔ amɛjieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛnyɛmimɛi. Nɔ titri ni yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli be ni ewieɔ lɛ ji nyɛ̃ɛ ni amɛbaaná kɛbaajɛ je lɛ mli lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji je lɛ miinyɛ nyɛ lɛ, nyɛnáa nyɛlea akɛ mi tsutsu enyɛ. . . . Nyɔŋ efeee enuŋtsɔ. Kɛ́ amɛwa mi yi lɛ, amɛaawa nyɛ hu yi.” (Yohane 15:18, 20) Hɛɛ, yɛ yi ni awaa amɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Kristofoi tamɔ Yesu. Ehe miihia ni amɛná suɔmɔ ni mli wa waa amɛha amɛhe, koni no aye abua amɛ kɛdamɔ nakai nyɛ̃ɛ lɛ naa.

17. Mɛni hewɔ je lɛ nyɛ̃ɔ anɔkwa Kristofoi lɛ?

17 Mɛni hewɔ je lɛ nyɛ̃ɔ Kristofoi lɛ? Ejaakɛ taakɛ Yesu ji lɛ “amɛjɛɛɛ je lɛ mli.” (Yohane 17:14, 16) Amɛkɛ amɛhe wooo asraafoi anitsumɔ kɛ maŋkwramɔŋ saji amli, ni amɛkɛ Biblia shishitoo mlai tsuɔ nii, amɛjieɔ bulɛ kpo amɛhaa krɔŋkrɔŋ ni wala ji lɛ, ni amɛkɛ jeŋba he mlai ni nɔ kwɔlɔ tsuɔ nii. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:28, 29; 1 Korintobii 6:9-11) Mumɔŋ otii ji nɔ ni amɛkɛ mamɔɔ amɛhiɛ titri, shi jeee heloonaa otii. Amɛyɛ je lɛ mli, shi taakɛ Paulo ŋma lɛ ‘amɛtsuuu he nii kɛmɔɔɔ shi.’ (1 Korintobii 7:31) Eji anɔkwale akɛ mɛi komɛi ahiɛ esɔ tɛi ni nɔ kwɔlɔ ni Yehowa Odasefoi lɛ hiɔ shi yɛ naa lɛ he. Shi Yehowa Odasefoi eŋmɛɛɛ saji ahe koni amɛsa mɛi ahiɛ loo akpɛlɛ amɛnɔ. Enɔ hewɔ lɛ, mɛi babaoo ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ nuuu amɛ shishi, ni no haa mɛi babaoo nyɛ̃ɔ amɛ.

18, 19. Yɛ okadi ni Yesu to efɔ shi lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, te Kristofoi tsuɔ shitee-kɛ-woo kɛ yiwaa he nii amɛhaa tɛŋŋ?

18 Yesu bɔfoi lɛ na nyɛ̃ɛ ni mli wa ni je lɛ yɔɔ lɛ be ni amɔ Yesu ni agbe lɛ lɛ, ni amɛna bɔ ni Yesu tsu nakai nyɛ̃ɛ lɛ he nii eha. Jamɔ mli henyɛlɔi ni nyɛɔ Yesu lɛ ba lɛ mɔmɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli. Petro bɔ mɔdɛŋ koni ekɛ klante ni ehiɛ lɛ abu Yesu he, shi ekɛɛ Petro akɛ: “Ŋɔɔ oklante lɛ oto etoohe; ejaakɛ mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ.” (Mateo 26:52; Luka 22:50, 51) Yɛ mra be mli lɛ, Israelbii lɛ kɛ klante tsu nii ni amɛkɛ amɛhenyɛlɔi lɛ wu. Shi amrɔ nɛɛ, nibii etsake. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ “jɛɛɛ je nɛŋ,” ni ebɛ maŋ shikpɔŋ husu ko ni esa akɛ abu he. (Yohane 18:36) Etsɛŋ ni Petro baafata maŋ ko ni emlibii lɛ ashihilɛhe baafee ŋwɛi lɛ ahe. (Galatabii 6:16; Filipibii 3:20, 21) Kɛjɛ nakai be mli kɛbaa nɛɛ, Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ baatsu nyɛ̃ɛ kɛ yiwaa he nii taakɛ Yesu fee lɛ—yɛ toiŋjɔlɛ mli ní amɛsheee gbeyei. Amɛbaajɛ hekɛnɔfɔɔ mli amɛshi nɔ ni baajɛ mli aba lɛ amɛha Yehowa, ni amɛkɛ amɛhe baafɔ enɔ koni eha amɛ hewalɛ ni amɛkɛdamɔ naa.—Luka 22:42.

19 Petro ŋma yɛ afii komɛi asɛɛ akɛ: “Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ̃ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ, . . . beni ajɛɔ lɛ lɛ, ejɛɛɛ mɔ ko etooo najiaŋ, beni enaa amanehulu lɛ, elomɔɔɔ mɔ ko, shi moŋ etu esane ewo mɔ ni kojoɔ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” (1 Petro 2:21-23) Taakɛ Yesu bɔ kɔkɔ lɛ, áwa Kristofoi ayi waa yɛ afii ni eho lɛ amli. Amɛnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli kɛ wɔbei nɛɛ amli, ni amɛná gbɛi kpakpa akɛ mɛi ni kɛ anɔkwayeli ŋmɛɔ amɛtsui shi, ni tsɔɔ akɛ amɛhiɛɔ amɛ emuuyeli lɛ mli yɛ toiŋjɔlɛ mli. (Kpojiemɔ 2:9, 10) Eba akɛ wɔ fɛɛ wɔɔfee nakai kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni tamɔ nakai kpe.—2 Timoteo 3:12.

“Nyɛwoa Nuŋtsɔ Yesu Kristo”

20-22. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi tsɔɔ ‘amɛwoɔ Nuŋtsɔ Yesu Kristo’?

20 Paulo ŋma kɛyaha asafo ni yɔɔ Roma lɛ akɛ: “Nyɛwoa Nuŋtsɔ Yesu Kristo, ni nyɛkahaa heloo lɛ nɔjwɛŋmɔ lɛ miitsɔ heloo lɛ sɛɛdii.” (Romabii 13:14) Kristofoi woɔ Yesu tamɔ atade. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛkase esui kɛ enifeemɔi kɛyashi he ni amɛaatamɔ lɛ, kɛ́ amɛyeee emuu po.—1 Tesalonikabii 1:6.

21 Wɔbaanyɛ ‘wɔwo Nuŋtsɔ Yesu Kristo’ yɛ omanyeyeli mli kɛ́ wɔkase Nuŋtsɔ lɛ shihilɛ he saji babaoo ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔhi shi tamɔ bɔ ni ehi shi lɛ. Wɔkaseɔ bɔ ni ebaa ehe shi, suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha jalɛnifeemɔ, nyɛ̃ɛ ni eyɔɔ kɛha mlatɔmɔ, suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha enyɛmimɛi lɛ, ehe ni etsi kɛjɛ je lɛ he, kɛ bɔ ni eŋmɛ etsui shi yɛ nɔnaa mli lɛ. Wɔtsɔɔɔ hiɛ ‘wɔtooo gbɛjianɔ kɛha heloonaa nibii asɛɛdii’—ni tsɔɔ akɛ, wɔhaaa efee yiŋtoo titri yɛ wɔshihilɛ mli akɛ wɔɔtiu je lɛŋ otii loo heloonaa akɔnɔi ni haa anáa miishɛɛ lɛ asɛɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ loo wɔmiitsu naagba ko he nii lɛ, wɔbiɔ wɔhe akɛ: ‘Mɛni Yesu baafee yɛ shihilɛ nɛɛ he? Mɛni ebaasumɔ akɛ mafee?’

22 Yɛ naagbee lɛ, wɔkaseɔ Yesu kɛ́ wɔkɛ wɔdekã fɛɛ ‘shiɛ sanekpakpa lɛ.’ (Mateo 4:23; 1 Korintobii 15:58) Kristofoi nyiɛɔ okadi ni Yesu to efɔ shi lɛ sɛɛ yɛ nakai gbɛ nɔ hu, ni nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baawie bɔ ni amɛnyiɛɔ okadi ni Yesu to lɛ sɛɛ amɛhaa lɛ he.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ Kristofonyo aba ehe shi?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná jwɛŋmɔ kpakpa yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he?

• Te Kristofoi kaseɔ Yesu yɛ bɔ ni amɛtsuɔ shitee-kɛ-woo kɛ yiwaa he nii amɛhaa lɛ mli tɛŋŋ?

• Te afeɔ tɛŋŋ anyɛɔ ‘awoɔ Nuŋtsɔ Yesu Kristo’ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Yesu to heshibaa ni yeɔ emuu he okadi efɔ shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Kristofonyo shihilɛ gbɛ fɛɛ, ní shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fata he lɛ biɔ heshibaa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Satan baanyɛ eha hiɛtserɛjiemɔ ni esaaa lɛ afee tamɔ nɔ ni sa kɛha Kristofonyo ko

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Nyɛmimɛi asuɔmɔ baawaje wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ shitee-kɛ-woo naa