Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristo—mɔ Titri Ni Gbalɛi Lɛ Wie Ehe

Kristo—mɔ Titri Ni Gbalɛi Lɛ Wie Ehe

Kristo—mɔ Titri Ni Gbalɛi Lɛ Wie Ehe

‘Yesu he odase lɛ ji gbalɛ mumɔ lɛ.’—KPOJIEMƆ 19:10.

1, 2. (a) Mɛɛ yiŋ ehe bahia ni Israelbii lɛ akpɛ kɛjɛ afi 29 Ŋ.B. kɛbaa? (b) Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

AFI lɛ ji afi 29 Ŋ.B. Mɛi ni yɔɔ Israel lɛ kɛ miishɛɛ miigba shiwoo Mesia lɛ he sane. Yohane Baptisilɔ lɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ eha gbɔmɛi lɛ agbɛkpamɔ lɛ mli ewa waa. (Luka 3:15) Yohane kɛɛ jeee lɛ ji Mesia lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ enine tsɔɔ Yesu ni jɛ Nazaret lɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Miye he odase akɛ Nyɔŋmɔ bi lɛ nɛ.” (Yohane 1:20, 34) Etsɛɛɛ ni asafo babaoo bɔi Yesu sɛɛ nyiɛmɔ koni amɛyabo etsɔɔmɔ lɛ toi ni etsá amɛ.

2 Yɛ nyɔji ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, Yehowa kɛ odaseyelii babaoo ni kɔɔ e-Bi lɛ he ha. Mɛi ni ekase Ŋmalɛi lɛ, ní amɛna Yesu nitsumɔi lɛ yɛ nɔ kpakpa ni amɛaadamɔ nɔ amɛná emli hemɔkɛyeli. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ webii ni ekɛ amɛ efee kpaŋmɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo eyajieee hemɔkɛyeli kpo yɛ emli. Amɛteŋ mɛi fioo ko pɛ ji mɛi ni kpɛlɛ nɔ akɛ Yesu ji Kristo, Nyɔŋmɔ Bi lɛ. (Yohane 6:60-69) Eji oyɛ shihilɛ mli yɛ nakai beaŋ kulɛ, mɛni obaafee? Ani kulɛ nɔ ko baatsirɛ bo koni okpɛlɛ Yesu nɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ, ni otsɔ esɛɛnyiɛlɔ ni yeɔ anɔkwa? Susumɔ odaseyeli ni Yesu diɛŋtsɛ kɛha yɛ mɔ ni eji lɛ he beni afolɔ enaa akɛ eebule Hejɔɔmɔ Gbi lɛ he okwɛ, ni okadi odaseyelii hu ni ekɛha yɛ sɛɛ mli koni ekɛwaje enɔkwa kaselɔi lɛ ahemɔkɛyeli lɛ.

Yesu Diɛŋtsɛ Kɛ Odaseyeli Ha

3. Mɛɛ shihilɛi ha Yesu kɛ odaseyeli ha yɛ mɔ ni eji he lɛ?

3 Eji Hehoo beaŋ yɛ afi 31 Ŋ.B. Yesu yɛ Yerusalem. Etsɛko tsɔ ni etsá nuu ko ni he eye afii 38 sɔŋŋ. Shi Yudafoi lɛ amli wo la yɛ Yesu he akɛ efee enɛ yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ. Amɛfolɔ enaa hu akɛ ebɔ musu, ni amɛtao akɛ amɛaagbe lɛ akɛni ekɛɛ e-Tsɛ ji Nyɔŋmɔ lɛ hewɔ. (Yohane 5:1-9, 16-18) Naajiemɔ ni Yesu kɛha ni ekɛfã ehe lɛ kɛ sane naataamɔi etɛ komɛi haa ni baakɔne Yudanyo fɛɛ Yudanyo ni hiɛ tsui ni ja lɛ yiŋ yɛ mɔ diɛŋtsɛ ni Yesu ji lɛ he.

4, 5. Mɛni ji yiŋtoo ni hɔ Yohane shiɛmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ, ni etsu he nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee odaseyeli ni Yohane Baptisilɔ lɛ, ni ji mɔ ni tsɔ ehiɛ lɛ kɛha lɛ nɔ, ni ekɛɛ akɛ: “Nyɛ lɛ nyɛtsu atee Yohane ŋɔɔ, ni eye anɔkwale lɛ he odase. Lɛ ji kane ni tsoɔ ni jijeɔ lɛ, shi nyɛ lɛ, nyɛsumɔɔ akɛ nyɛmli afili nyɛ be kukuoo kɛkɛ yɛ ela lɛ mli.”—Yohane 5:33, 35.

5 Yohane Baptisilɔ lɛ ji “kane ni tsoɔ ni jijeɔ,” kɛ shishinumɔ akɛ dani Herode aaawo lɛ tsuŋ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ, no mli lɛ etsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ akɛ esaa gbɛ eha Mesia lɛ egbe naa. Yohane kɛɛ akɛ: “Beni afee ni ajie [Mesia] lɛ kpo atsɔɔ Israel hewɔ ni miba mibaptisiɔ yɛ nu mli nɛɛ. . . . Mina Mumɔ lɛ yi shi kɛjɛ ŋwɛi tamɔ okpo, ni ebahi enɔ. Ni mi lɛ mileee lɛ, shi mɔ ni tsu mi akɛ mibabaptisi yɛ nu mli lɛ, lɛ nɔŋŋ ekɛɛ mi akɛ: Mɔ nɔ ni ooona akɛ Mumɔ lɛ yiɔ ni ehiɔ enɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni baptisiɔ yɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ mli lɛ. Ni mina, ni miye he odase akɛ Nyɔŋmɔ bi lɛ nɛ.” * (Yohane 1:26-37) Yohane tsɔɔ diɛŋtsɛ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ Bi—Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ. Odaseyeli ni Yohane kɛha lɛ yɛ faŋŋ aahu akɛ aaafee nyɔji kpaanyɔ yɛ egbele sɛɛ lɛ, Yudafoi ni hiɛ tsui ni ja lɛ ateŋ mɛi babaoo jaje akɛ: “Nii fiaa ni Yohane wie yɛ nuu nɛɛ he lɛ, anɔkwaŋ.”—Yohane 10:41, 42.

6. Mɛni hewɔ kulɛ esa akɛ nitsumɔi ni Yesu tsu lɛ akɔne mɛi ayiŋ akɛ eyɛ Nyɔŋmɔ sɛɛfimɔ lɛ?

6 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yesu kɛ sane naataamɔ kroko tsu nii ni ekɛma nɔ mi akɛ lɛ ji Mesia lɛ. Egbala jwɛŋmɔ kɛtee nibii kpakpai ni efee lɛ anɔ akɛ eji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ fiɔ esɛɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mi lɛ, miyɛ odase ni fe Yohane nɔ lɛ; ejaakɛ nitsumɔi lɛ ni tsɛ lɛ eha mi akɛ migbe naa lɛ, nakai nitsumɔi ni mitsuɔ lɛ nɔŋŋ yeɔ mihe odase faŋŋ akɛ tsɛ lɛ tsu mi.” (Yohane 5:36) Yesu henyɛlɔi lɛ tete po nyɛɛɛ aje odaseyeli nɛɛ, ní naakpɛɛ nibii babaoo fata he lɛ ahe ŋwane. Sɛɛ mli lɛ, mɛi komɛi bi akɛ: “Te wɔfeɔ tɛŋŋ? shi nuu nɛɛ miifee okadii srɔtoi pii.” (Yohane 11:47) Shi kɛlɛ, mɛi komɛi bo lɛ toi ni amɛkɛɛ akɛ: “Beni Kristo aaaba lɛ, ani eeefee okadii pii fe nii ni mɔ nɛ feɔ nɛɛ?” (Yohane 7:31) Yesu toibolɔi lɛ ná hegbɛ ni hi jogbaŋŋ ni amɛkɛaayɔse Tsɛ lɛ sui lɛ yɛ Bi lɛ mli.—Yohane 14:9.

7. Hebri Ŋmalɛi lɛ ye Yesu he odase yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Naagbee lɛ, Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee odaseyeli ko ni anyɛŋ aje he ŋwane lɛ nɔ. Ekɛɛ akɛ: “Ŋmalɛi lɛ . . . ji nii ni yeɔ mihe odase.” Ni ekɛfata he akɛ: “Eji nyɛhé Mose nyɛye kulɛ, mi hu nyɛaahe mi nyɛye; shi mihe sane eŋma lɛ.” (Yohane 5:39, 46) Eji anɔkwale akɛ Mose ji odasefoi babaoo ni hi shi ni ŋmala Kristo he saji dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ ateŋ mɔ kome. Nibii ni fata amɛniŋmaai lɛ ahe ji gbalɛi ohai abɔ kɛ wekutɔkpãai amlitsɔɔmɔ ni yɔɔ fitsofitso ní fɛɛ miigbala jwɛŋmɔ kɛmiiya Mesia lɛ nɔ. (Luka 3:23-38; 24:44-46; Bɔfoi lɛ Asaji 10:43) Ni Mose Mla lɛ hu? Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Mla lɛ etsɔ wɔtsɔselɔ kɛmiiya Kristo ŋɔɔ.” (Galatabii 3:24) Hɛɛ, ‘Yesu he odase lɛ ji gbalɛ mumɔ lɛ’ [loo jwɛŋmɔ, kɛ yiŋtoo ni yɔɔ gbalɛi lɛ asɛɛ].—Kpojiemɔ 19:10.

8. Mɛni hewɔ Yudafoi lɛ ateŋ mɛi babaoo náaa Mesia lɛ mli hemɔkɛyeli lɛ?

8 Ani odaseyelii nɛɛ fɛɛ—ni ji Yohane odase ni yɔɔ faŋŋ lɛ, Yesu diɛŋtsɛ hewalɛ nitsumɔi kɛ esui ni jieɔ Nyɔŋmɔ sui akpo etsɔɔ lɛ, kɛ odaseyelii babaoo ni yɔɔ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ—haaa oyiŋ atsɔ akɛ Yesu ji Mesia lɛ? Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ anɔkwa suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ e-Wiemɔ lɛ baayoo enɛ amrɔ nɔŋŋ ni ebaajie hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu mli akɛ lɛ ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ. Shi kɛlɛ, mɛi bɛ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ Israel. Yesu kɛɛ mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ akɛ: “Mikpanyɛ shi akɛ nyɛbɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ yɛ nyɛmli.” (Yohane 5:42) Yɛ nɔ najiaŋ ni ‘amɛaatao anunyam ni jɛɔ Nyɔŋmɔ koome lɛ ŋɔɔ lɛ, amɛhàa amɛteŋ anunyam he.’ Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ amɛkɛ Yesu kpãaa gbee, mɔ ni taakɛ e-Tsɛ ji lɛ, enyɛ̃ɔ susumɔ ni tamɔ nakai lɛ!—Yohane 5:43, 44; Bɔfoi lɛ Asaji 12:21-23.

Gbalɛ Mli Ninaa ko Wo Amɛ Hewalɛ

9, 10. (a) Mɛni hewɔ okadi ni akɛha Yesu kaselɔi lɛ ba yɛ ebe naa lɛ? (b) Mɛɛ shiwoo ni sa kadimɔ Yesu kɛha ekaselɔi lɛ?

9 Nɔ ni fe afi eho kɛjɛ be mli ni Yesu kɛ odaseyelii ni atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ ni tsɔɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ ha lɛ. Aye afi 32 Ŋ.B. Hehoo lɛ agbe naa. Mɛi ni hé enɔ amɛye lɛ ateŋ mɛi babaoo ekpa esɛɛ nyiɛmɔ, ekolɛ yɛ yiwaa, heloonaa ninámɔ sɛɛdii, loo yɛ shihilɛ mli naagbai ahewɔ. Ekolɛ mɛi krokomɛi ayiŋ futu amɛ loo amɛnijiaŋ je wui akɛni Yesu kpoo mɔdɛŋ ni gbɔmɛi lɛ bɔ koni amɛwó lɛ maŋtsɛ lɛ hewɔ. Beni Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tswa lɛ mpoa lɛ, efeee okadi ko ni jɛ ŋwɛi koni ekɛwo lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ nyam. (Mateo 12:38, 39) Ekolɛ nifeemɔ nɛɛ ni Yesu kpoo lɛ ha mɛi komɛi ahiɛ fee amɛ yaa. Kɛfata he lɛ, no mli lɛ Yesu ebɔi ekaselɔi lɛ sane ko ni ewie akɛ “ja etee Yerusalem ni eyana amanehulu pii yɛ onukpai lɛ kɛ osɔfonukpai kɛ woloŋmalɔi lɛ adɛŋ, ní agbe lɛ,” ní eshishinumɔ yawa kɛha amɛ lɛ mlitsɔɔmɔ.—Mateo 16:21-23.

10 Yɛ nyɔji aaafee nɛɛhu loo nyɔŋma mli lɛ, ‘Yesu baaje je nɛɛ mli kɛya tsɛ lɛ ŋɔɔ.’ (Yohane 13:1) Akɛni Yesu susuɔ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ ahe waa hewɔ lɛ, ewo amɛteŋ mɛikomɛi ashi akɛ ebaafee nɔ tuuntu ni efeee etsɔɔɔ Yudafoi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ etsɔɔ amɛ—ni ji okadi ko ni jɛ ŋwɛi. Yesu kɛɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɛi komɛi yɛ mɛi ni damɔ biɛ nɛɛ ateŋ ni amɛsaŋ amɛnaa gbele kɛyashi beyinɔ ni amɛaana gbɔmɔbi lɛ miiba yɛ emaŋtsɛyeli lɛ mli.” (Mateo 16:28) Eka shi faŋŋ akɛ Yesu etsɔɔɔ akɛ ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi baahi shi kɛyashi abaato Mesia Maŋtsɛyeli lɛ ama shi yɛ afi 1914 mli. Nɔ ni yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli ji akɛ ebaaha ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi etɛ ni esumɔɔ amɛsane waa lɛ ana anunyam mli ni eeehi yɛ be mli ni eba Maŋtsɛyeli hewalɛ mli lɛ he ninaa ko ni yɔɔ naakpɛɛ. Atsɛɔ ninaa nɛɛ akɛ Yesu su tsakemɔ.

11. Tsɔɔmɔ bɔ ni Yesu su tsakemɔ he ninaa lɛ balɛ eha.

11 Gbii ekpaa sɛɛ lɛ, Yesu kɛ Petro, Yakobo, kɛ Yohane kwɔ kɛtee gɔŋ ni kwɔ ko nɔ afã—eeenyɛ efee Hermon Gɔŋ lɛ. Beni amɛyɔɔ jɛmɛ lɛ, Yesu ‘su tsake yɛ amɛhiɛ, ni ehiɛ kpɛ tamɔ hulu, ni etadei lɛ yɛ́ tamɔ la.’ Gbalɔ Mose kɛ Elia hu jie amɛhe kpo yɛ ninaa lɛ mli, ni amɛkɛ Yesu gba sane. Eeenyɛ efee akɛ ninaa ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ ba mli yɛ gbɛkɛ mli, ni eha efee nɔ ko ni je kpo faŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ninaa nɛɛ fee tamɔ nɔ ko ni miiya nɔ diɛŋtsɛ aahu akɛ Petro kɛɛ ebaafee buui etɛ—ekome kɛha Yesu, Mose nɔ kome, kɛ Elia nɔ kome. Beni Petro kã he ewieɔ lolo lɛ, atatu halaŋŋ ko bakete amɛnɔ, ni gbee ko jɛ atatu lɛ mli kɛɛ akɛ: “Mɔnɛ ji misuɔmɔbi ní mináa ehe tsui lɛ; nyɛboa lɛ toi!”—Mateo 17:1-6.

12, 13. Mɛɛ hewalɛ Yesu su tsakemɔ he ninaa lɛ ná yɛ ekaselɔi lɛ anɔ, ni mɛni hewɔ?

12 Eji anɔkwale akɛ etsɛko tsɔ ni Petro ye odase akɛ Yesu ji “Nyɔŋmɔ, hiɛkãlɔ lɛ, bi lɛ.” (Mateo 16:16) Shi bo lɛ feemɔ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ ní eenu ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ odaseyeli miiha kɛmiima mɔ ni e-Bi ni efɔ lɛ mu lɛ ji kɛ nii ni ebaatsu lɛ nɔ mi! Mɛɛ niiashikpamɔ ni woɔ mɔ hemɔkɛyeli mli hewalɛ po Yesu su tsakemɔ he ninaa lɛ bafee kɛha Petro, Yakobo kɛ Yohane nɛkɛ! Akɛni awaje amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, agbɛnɛ amɛbafee mɛi ni asaa amɛ jogbaŋŋ kɛha nibii ni jwere amɛhiɛ lɛ, kɛ gbɛfaŋnɔ ni he hiaa ni amɛbaatsu he nii yɛ asafoi ni abaato yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ.

13 Yesu su tsakemɔ lɛ ka kaselɔi lɛ ajwɛŋmɔ mli. Nɔ ni fe afii 30 sɛɛ lɛ, Petro ŋma akɛ: “[Yesu] ena woo kɛ anunyam kɛjɛ tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ, beni nakai gbee lɛ jɛ anunyam kpeteŋkpele lɛ mli ba eŋɔɔ akɛ: ‘Mɔ nɛ ji misuɔmɔ bi, ni minaa ehe tsui lɛ.’ Ni nɛkɛ gbee nɛɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnu akɛ ŋwɛi ejɛ, beni wɔkɛ lɛ yɔɔ gɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ.” (2 Petro 1:17, 18) Nifeemɔ lɛ kanya Yohane hu nakai nɔŋŋ. Beni nɔ ni fe afii 60 eho yɛ tsakemɔ nɛɛ sɛɛ lɛ, etamɔ nɔ ni ewie nɔ ko kɛkɔ he yɛ wiemɔi nɛɛ amli, akɛ: “Wɔna enunyam lɛ, akɛ tsɛ lɛ bi koome lɛ anunyam.” (Yohane 1:14) Kɛlɛ, Yesu su tsakemɔ lɛ jeee naagbee ninaa ni ajie lɛ kpo atsɔɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ.

Atee Nɔ Aha Mɛi ni Yeɔ Nyɔŋmɔ Anɔkwa lɛ Nu Nibii Ashishi

14, 15. Bɔfo Yohane baaya nɔ ahi shi kɛyashi Yesu baaba yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Yɛ Yesu shitee lɛ sɛɛ lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ naa. Jɛmɛ ekɛɛ Petro yɛ akɛ: “Kɛji miisumɔ akɛ [Yohane] ahi shi kɛyashi mibaa be lɛ, ohe sane mɛni ji no?” (Yohane 21:1, 20-22, 24) Ani wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ bɔfo Yohane baahi shi atsɛ fe bɔfoi krokomɛi lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ nakai eji, ejaakɛ etee nɔ ekɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 70 kroko sɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli. Shi kɛlɛ, Yesu wiemɔ lɛ tsɔɔ nɔ ko ni he hiaa kwraa fe afii abɔ ni Yohane kɛbaahi wala mli.

15 Wiemɔ ni ji “kɛyashi mibaa be lɛ” haa wɔkaiɔ nɔ ni Yesu wie yɛ ‘gbɔmɔbi lɛ ni baa yɛ emaŋtsɛyeli lɛ mli lɛ’ he lɛ. (Mateo 16:28) Yohane hi shi kɛyashi be mli ni Yesu ba kɛ shishinumɔ akɛ ajie gbalɛ ni kɔɔ ba ni Yesu eba yɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ mli lɛ he ninaa kpo atsɔɔ lɛ. Beni atswa Yohane naneshi tu kɛtee Patmo ŋshɔkpɔ lɛ nɔ, ni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, enine shɛ Kpojiemɔ ko ni nibii fɛɛ ni baaba mli yɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ nɔ” lɛ ahe gbalɛ nifeemɔ okadii ni yɔɔ naakpɛɛ yɔɔ mli nɔ. Ninaai ni sa kadimɔ waa nɛɛ kanya Yohane aahu akɛ beni Yesu kɛɛ akɛ: “Hɛɛ, miiba oyá” lɛ, Yohane bo waa akɛ: “Amen. Hɛɛ, ba, Nuŋtsɔ Yesu!”—Kpojiemɔ 1:1, 10; 22:20.

16. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔya nɔ wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ?

16 Mɛi ni hiɛ tsui ni ja ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kpɛlɛ Yesu nɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ, ni amɛhé enɔ amɛye. Akɛni mɛi ni ebatsɔmɔ heyelilɔi lɛ yɛ mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli ateŋ, kɛ nitsumɔ ni amɛbaatsu, kɛ kaai hu ni jwere amɛhiɛ ni amɛkɛbaakpe lɛ ahewɔ lɛ, ehe baahia ni awo amɛhemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ. Yesu kɛ odaseyelii babaoo eha yɛ Mesia ni eji lɛ he, ni ekɛ gbalɛ ninaa ni tsɔɔ mɔ nii hu eha kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahewalɛwoo. Ŋmɛnɛ, wɔbote “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ” mli vii. Etsɛŋ kwraa ni Kristo baakpata Satan nibii agbɛjianɔtoo lɛ fɛɛ hiɛ ní ekpɔ̃ Nyɔŋmɔ webii lɛ. Esa akɛ wɔ hu wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ kɛtsɔ gbɛjianɔi fɛɛ ni Yehowa eto kɛha wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ lɛ ni wɔkɛaatsu nii lɛ nɔ.

Abaa Amɛyi Kɛjɛ Duŋ Kpii kɛ Amanehulu Mli

17, 18. Mɛɛ srɔtofeemɔ agbo yɔɔ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Yesu kaselɔi lɛ kɛ mɛi ni te shi amɛwo Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ ateŋ, ni mɛni jɛ mli ba kɛha kui enyɔ lɛ fɛɛ?

17 Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, kaselɔi lɛ kɛ ekãa fee toiboo amɛha efamɔ akɛ amɛye ehe odase “yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Yɛ yiwaai srɔtoi ni mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo hee ni ato shishi lɛ mli lɛ kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa tee nɔ ekɛ mumɔŋ nibii ahe shishinumɔ jɔɔ amɛ ni eha amɛná kaselɔi heei babaoo.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:47; 4:1-31; 8:1-8.

18 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, nibii ni mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ sanekpakpa lɛ kpaa gbɛ lɛ tee nɔ efee efolo. Abɛi 4:19 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɛi fɔji agbɛ lɛ tamɔ duŋ kpii, amɛleee nii ni amɛ tɛrɛɔ po.” “Duŋ kpii” lɛ mli bawo wu yɛ afi 66 Ŋ.B. beni Roma asraafoi bawo Yerusalem he ka lɛ. Beni Romabii lɛ gbala amɛhe shi yɛ be kukuoo ko mli ní aleee nɔ hewɔ ni amɛfee nakai lɛ, amɛku amɛsɛɛ amɛba ekoŋŋ yɛ afi 70 Ŋ.B., ni yɛ be nɛɛ mli lɛ amɛkpata maŋtiase lɛ hiɛ. Taakɛ Yudafoi ayinɔsaneŋmalɔ Josephus tsɔɔ mli lɛ, Yudafoi ni fe akpekpe kome ahiɛ kpata. Shi, anɔkwa Kristofoi lɛ je mli shweshweeshwe. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ beni Roma asraafoi lɛ gbala amɛhe shi lɛ, amɛtsu Yesu famɔ akɛ amɛjo foi lɛ he nii.—Luka 21:20-22.

19, 20. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ Nyɔŋmɔ webii sheɔ gbeyei yɛ be mli ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ? (b) Mɛɛ sane shishinumɔ ni sa kadimɔ Yehowa kɛha ewebii lɛ yɛ afii nyɔŋmai abɔ ni tsɔ afi 1914 lɛ hiɛ lɛ mli?

19 Shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ tamɔ amɛnɔ̃ lɛ nɔŋŋ. Amanehulu kpeteŋkpele ni baa lɛ kɛ Satan nibii agbɛjianɔtoo lɛ fɛɛ baaba enaagbee. Shi esaaa akɛ Nyɔŋmɔ webii sheɔ gbeyei, ejaakɛ Yesu ewo shi akɛ: “Naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mateo 28:20) Bɔni afee ni Yesu awaje emra be mli kaselɔi lɛ, ní esáa amɛ kɛha nibii ni jwere amɛhiɛ ni amɛkɛbaakpe lɛ, eha amɛna anunyam mli ni ebaahi yɛ ŋwɛi akɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ he ninaa. Ni ŋmɛnɛ hu? Nɔ ni ajie lɛ kpo atsɔɔ yɛ nakai ninaa lɛ mli lɛ ba mli diɛŋtsɛ yɛ afi 1914 lɛ mli. Ni kwɛ bɔ ni ninaa nɛɛ mlibaa ewo Nyɔŋmɔ webii lɛ ahemɔkɛyeli mli hewalɛ eha! Ekɛ wɔsɛɛ be he shiwoi ni yɔɔ miishɛɛ haa, ni átee nɔ akɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ he nilee babaoo eduro Yehowa tsuji. Yɛ nɛkɛ jeŋ ni mli ewo duŋ nɛɛ mli lɛ, “jalɔi atempɔŋ lɛ tamɔ la ni kpɛɔ ni eyaa nɔ ekpɛɔ aahu kɛyashiɔ shwane fintiŋŋ.”—Abɛi 4:18.

20 Dani afi 1914 lɛ po aaashɛ lɛ, no mli lɛ Kristofoi ni afɔ amɛmu akuu fioo ko ebɔi anɔkwalei ni he hiaa ni kɔɔ Nuŋtsɔ lɛ sɛɛkuu lɛ he lɛ shishinumɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyɔse akɛ Nuŋtsɔ lɛ sɛɛkuu lɛ efeŋ nɔ ni akɛ hiŋmɛi baana, taakɛ bɔfoi enyɔ ni jie amɛhe kpo amɛtsɔɔ kaselɔi lɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. beni Yesu kwɔɔ kɛyaa ŋwɛi lɛ tsɔɔ mli lɛ. Beni atatui bahà Yesu nɔ ni kaselɔi lɛ enaaa lɛ dɔŋŋ lɛ, bɔfoi lɛ kɛɛ akɛ: “Nɛkɛ Yesu nɛɛ ni áŋɔ lɛ kɛjɛ nyɛŋɔɔ kɛtee ŋwɛi nɛɛ, ebaaba nakai nɔŋŋ, tamɔ bɔ ni nyɛnaa akɛ eyaa ŋwɛi nɛɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 1:9-11, wɔma efã ko nɔ mi.

21. Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Yesu anɔkwa sɛɛnyiɛlɔi lɛ pɛ ji mɛi ni na eyaa lɛ. Taakɛ eba lɛ yɛ Yesu su tsakemɔ lɛ mli lɛ, jeee maŋ muu fɛɛ na; jeŋ muu lɛ fɛɛ tete po leee nɔ ni tee nɔ. Nakai nɔŋŋ ebaaba lɛ kɛ́ Kristo ku esɛɛ yɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ mli. (Yohane 14:19) Enɔkwa kaselɔi ni afɔ amɛmu lɛ pɛ ni baayoo akɛ eba akɛ Maŋtsɛ. Wɔbaana bɔ ni nakai sane shishinumɔ ni amɛná lɛ ná hewalɛ kpele yɛ amɛnɔ eha, kɛ bɔ ni eyagbe naa kɛ mɛi akpekpei abɔ ni baafee Yesu nɔyeli lɛ shishibii ni baahi shikpɔŋ nɔ lɛ anaabuamɔ yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.—Kpojiemɔ 7:9, 14.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 5 Ekã shi faŋŋ akɛ yɛ be mli ni abaptisiɔ Yesu lɛ, Yohane pɛ ji mɔ ni nu ni Nyɔŋmɔ miiwie. Yudafoi ni Yesu kɛwieɔ lɛ ‘nuko [Nyɔŋmɔ] gbee dã, ni asaŋ amɛnako esubaŋ dã.’—Yohane 5:37.

Ani Okaiɔ?

• Beni afolɔ Yesu naa akɛ ebule Hejɔɔmɔ Gbi lɛ ni ebɔ musu lɛ, mɛɛ odaseyelii ekɛha ni ekɛtsɔɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ?

• Yesu mra be mli kaselɔi lɛ ná esu ni tsake lɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni ji nɔ ni Yesu tsɔɔ beni ekɛɛ akɛ Yohane baahi shi kɛyashi ebaaba lɛ?

• Mɛɛ ninaa ná emlibaa diɛŋtsɛ yɛ afi 1914 lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee odaseyelii ni tsɔɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ anɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Yesu su tsakemɔ lɛ he ninaa lɛ bafee nɔ ni woɔ mɔ hemɔkɛyeli mli hewalɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Yohane baahi shi kɛyashi Yesu ‘baa be lɛ mli’