Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛfea Nyɛhe Gbɔi”

“Nyɛfea Nyɛhe Gbɔi”

“Nyɛfea Nyɛhe Gbɔi”

FOIBE, ni ji Kristofonyo ko ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ yɛ naagba. Enaagba lɛ ji akɛ, eefã gbɛ kɛmiijɛ Kenkrea, yɛ Greece kɛmiiya Roma, shi elé nanemɛi heyelilɔi ni yɔɔ nakai maŋtiase lɛ mli lɛ. (Romabii 16:1, 2) Edgar Goodspeed ni ji Biblia shishitsɔɔlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “[Yɛ no beaŋ lɛ] Romabii ashihilɛ eyi obɔ kɛ efɔŋfeemɔ kɛ yiwalɛ, ni ale amɛgbɔiatoohei lɛ akɛ ejeee he ko ni yei ni yɔɔ jeŋba kpakpa, titri lɛ Kristofoi yei aaayato jɛi.” Belɛ nɛgbɛ Foibe baaya eyato mɔ?

Mɛi fã gbɛ waa yɛ Biblia beaŋ. Yesu Kristo kɛ ekaselɔi lɛ fã gbɛ ni amɛyajaje sanekpakpa lɛ yɛ Yudea kɛ Galilea niiaŋ fɛɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Kristofoi maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi tamɔ Paulo kɛ sanekpakpa lɛ tee maji ni yɔɔ Mediteranea ŋshɔ lɛ masɛi lɛ amli, ni Roma ni ji Roma Maŋtsɛyeli lɛ maŋtiase lɛ fata maji nɛɛ ahe. Kɛ́ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ fã gbɛ kɛtee Yudafoi amaji anɔ loo kɛtee maji krokomɛi anɔ lɛ, nɛgbɛ ji he ni amɛyatoɔ? Mɛɛ naagbai amɛkɛkpeɔ yɛ wɔɔhei ataomɔ mli? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛdɛŋ yɛ mɛi agbɔfeemɔ mli?

“Owe lɛ Mibato Ŋmɛnɛ”

Atsɔɔ gbɔfeemɔ shishi akɛ eji “suɔmɔ kɛ tsui mli ni ajɛɔ ahereɔ gbɔi ahiɛmɛɛ,” ni enɛ ji su ko ni Yehowa anɔkwa tsuji jieɔ lɛ kpo kɛjɛ blema tɔ̃ɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Abraham, Lot, kɛ Rebeka jie gbɔfeemɔ su kpo. (1 Mose 18:1-8; 19:1-3; 24:17-20) Beni blematsɛ Hiob wieɔ bɔ ni ekɛ gbɔi yeɔ ehaa lɛ he lɛ, ejaje akɛ: “Gbɔ ko gbɔ ko etooo blohuŋ, migbeleɔ mishinaai lɛ mihaa gbɛnyiɛlɔ.”—Hiob 31:32.

Kɛ gbɛfalɔi miitao ni amɛnanemɛi Israelbii afee amɛ gbɔ lɛ, nɔ pɛ ni amɛfeɔ ji akɛ amɛyataraa maŋ lɛ blohui amli ni amɛmɛɔ kɛyashi mɔ ko baafɔ̃ amɛnine kɛya ewe ni amɛyato jɛi. (Kojolɔi 19:15-21) Bei pii lɛ, gbɔfeelɔi lɛ fɔ́ɔ amɛgbɔi lɛ anaji ahe, ni amɛhaa amɛ nii amɛyeɔ kɛ nɔ ko hu amɛnuɔ, kɛfata he lɛ amɛhaa gbɔi lɛ akooloi lɛ hu nii amɛyeɔ. (1 Mose 18:4, 5; 19:2; 24:32, 33) Gbɛfalɔi ni sumɔɔɔ akɛ amɛkwɛmɔ afee jatsu kɛha amɛgbɔfeelɔi lɛ kɛ niyenii tamɔ bodobodo kɛ wein, kɛ kooloi aniyenii fataa amɛgbɛfãa nibii ahe kɛha amɛ diɛŋtsɛ kɛ amɛtejii lɛ hu. Nɔ pɛ ni he hiaa amɛ ji ni amɛná he ko amɛkɛ amɛyitso afɔ̃ kɛ́ je na.

Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ efɔɔɔ gbɛ nɔ ni Yesu tsɔɔ enáa he ko ekɛ eyitso fɔ̃ɔ beni efãa gbɛ kɛtsuɔ eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he nii lɛ he wiemɔ moŋ, shi esa akɛ lɛ kɛ ekaselɔi lɛ aná he ko kɛ̃ amɛwɔ. (Luka 9:58) Beni Yesu fãa gbɛ kɛyaa Yeriko lɛ, ekɛɛ Zakeo akɛ: “Owe lɛ mibato ŋmɛnɛ.” Zakeo here egbɔ lɛ “atuu.” (Luka 19:5, 6) Bei pii lɛ, Yesu yatoɔ gbɔ yɛ Marta, Maria, kɛ Lazaro ni ji enanemɛi lɛ aŋɔɔ yɛ Betania. (Luka 10:38; Yohane 11:1, 5, 18) Ni etamɔ nɔ ni beni Yesu tee Kapernaum lɛ, eyahi Simon Petro we lɛ.—Marko 1:21, 29-35.

Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he gbɛtsɔɔmɔ ni Yesu kɛha ebɔfoi 12 lɛ jieɔ nɔ̃ gbɔfeemɔ ni amɛbaanyɛ amɛkpa gbɛ yɛ Israel lɛ kpo. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkataoa shika loo jwiɛtɛi loo akɔɔble nyɛwoa nyɛhɛfĩinii amli; asaŋ nyɛkataoa gbɛfãa kotoku, loo flakai enyɔ, loo tokotai, loo tso tete; shi nitsulɔ lɛ eŋmaa sa lɛ. Shi maŋ fɛɛ maŋ aloo akrowa fɛɛ akrowa mli ni nyɛaatee lɛ, nyɛbia mɔ ni sa shi yɛ jɛi, ni nyɛyato jɛi kɛyashi beyinɔ ni nyɛaatee.” (Mateo 10:9-11) Ele akɛ aŋkroaŋkroi ni hiɛ tsui ni ja baahere ekaselɔi lɛ kɛba amɛshiai amli ni amɛha amɛ niyenii, wɔɔhe, kɛ nibii krokomɛi ni he baahia amɛ lɛ.

Shi kɛlɛ, be miiba ni sanekpakpa jajelɔi ni nyiɛ gbɛfãa nɔ lɛ diɛŋtsɛ baatsu amɛhiamɔ nii ahe nii. Yɛ nyɛ̃ɛ ni ekaselɔi lɛ kɛbaakpe wɔsɛɛ, kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni abaalɛɛ mli kɛya kpokpai ni bɛ Israel maŋ lɛ mli lɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ ni yɔɔ fotro lɛ, ha ní ekɔ, nakai nɔŋŋ mɔ ni yɔɔ kotoku hu.” (Luka 22:36) Gbɛfãa kɛ wɔɔhe he baahia yɛ sanekpakpa lɛ gbɛɛ-kɛ-shwãmɔ mli.

“Nyɛbɔa Gbɔfeemɔ He Mɔdɛŋ”

Toiŋjɔlɛ fioo ni hi Roma Maŋtsɛyeli lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, kɛ gbɛjegbɛi kpakpai babaoo ni agbala awo maŋ lɛ mli fɛɛ lɛ ha mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fã gbɛ babaoo. * Mɛi pii ni kɛ amɛhe woɔ gbɛfãa mli lɛ ha wɔɔhei ahe bahia waa. Nɛkɛ hiamɔ nɛɛ ha amamɔ gbɔiatoohei yɛ gbɛjegbɛi wuji lɛ ahe, ni gbɛ ni kamɔ amɛteŋ ji gbi kome gbɛnyiɛmɔ. Shi kɛlɛ, wolo ni ji The Book of Acts in Its Graeco-Roman Setting lɛ jaje akɛ: “Nibii ni aŋmala yɛ woji amli yɛ gbɔiatoohei nɛɛ ahe lɛ bɛ hiŋmɛi nɔ kwraa. Bei pii lɛ, woji ni yɔɔ ni wieɔ gbɔiatoohei nɛɛ ahe kɛ gbɔiatoohei nɛɛ ahe nibii ni atsa shi ana lɛ yeɔ he odase akɛ gbɔiatoohei nɛɛ miibi saamɔ, ni amɛmli tsui lɛ amli ewo muji, ni tsu mli saamɔ nibii kome folo nɛkɛ bɛ mli, saai lɛ ewo kpuluka, ni niyenii kɛ dãai ni ahãa yɛ jɛmɛ lɛ bɛ hiŋmɛi nɔ, ni anyɛɛɛ akɛhe afɔ̃ gbɔiatoohei nɛɛ anɔtsɛmɛi kɛ mɛi ni tsuɔ nii yɛ jɛmɛ lɛ anɔ, mɛi ni batoɔ gbɔ yɛ jɛmɛ lɛ bɛ gbɛi kpakpa, ni jeŋba shara nifeemɔi yaa nɔ waa yɛ jɛmɛ.” Shishinumɔ yɛ he akɛ gbɛfalɔi ni baa amɛjeŋ jogbaŋŋ lɛ baafee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛaanyɛ ni amɛkayato gbɔiatoohei ni tamɔ nɛkɛ.

Belɛ ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Ŋmalɛi lɛ yaa nɔ ewoɔ Kristofoi hewalɛ koni amɛjie gbɔfeemɔ kpo amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi. Paulo wo Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ hewalɛ akɛ: “Mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ ahĩa lɛ ahĩa nyɛ hu; nyɛbɔa gbɔfeemɔ he mɔdɛŋ.” (Romabii 12:13) Ekai Yudafoi Kristofoi lɛ akɛ: “Gbɔfeemɔ hu, nyɛhiɛ akakpaa nɔ; ejaakɛ no nɔ mɛikomɛi tsɔ fee ŋwɛibɔfoi agbɔ, ni amɛleee.” (Hebribii 13:2) Petro wo enanemɛi jálɔi lɛ hewalɛ koni ‘amɛfee amɛhe gbɔi ni huhuuhu wiemɔ bɛ mli.’—1 Petro 4:9.

Shi kɛlɛ, shihilɛi komɛi yɛ ni ebafeŋ nɔ ni sa akɛ aaajie gbɔfeemɔ su kpo atsɔɔ. Bɔfo Yohane kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni tɔ̃ɔ ni ehiii Kristo tsɔɔmɔ lɛ mli lɛ, . . . nyɛkaherea lɛ kɛbaa nyɛwe, ni nyɛkafalaa lɛ tete; ejaakɛ mɔ ni flaa lɛ lɛ, ekɛ lɛ feɔ ekome yɛ enitsumɔi fɔji lɛ amli.” (2 Yohane 9-11) Paulo ŋma yɛ eshafeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ ahe akɛ: “Nyɛkɛ amɛ akabɔ: kɛji mɔ ko ni atsɛɔ lɛ nyɛmi lɛ ji ajwamaŋbɔlɔ loo hiɛjoolɔ loo wɔŋjalɔ loo mɔjɛlɔ loo daatɔlɔ loo amimyelɔ lɛ, lɛ lɛ nyɛkɛ lɛ akayea nii tete.”—1 Korintobii 5:11.

Ekolɛ shishiulɔi kɛ mɛi krokomɛi ebɔ mɔdɛŋ koni amɛná Kristofoi amlihilɛ nifeemɔi lɛ ahe sɛɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. Kristofoi ahemɔkɛyeli he gbɛtsɔɔmɔ wolo ko ni damɔɔɔ Biblia lɛ nɔ ní aŋma yɛ klɛŋklɛŋ afii 200 Ŋ.B. ni ale lɛ akɛ The Didache, loo Teaching of the Twelve Apostles (Bɔfoi Nyɔŋma kɛ Enyɔ lɛ Atsɔɔmɔi) lɛ wo hewalɛ koni mɛi aha “shiɛlɔ gbɛfalɔ” abato amɛŋɔɔ “gbi kome loo gbii enyɔ kɛ́ ehe miihia.” Kɛ́ aawo lɛ gbɛ yɛ enɛ sɛɛ lɛ, “ekabi nɔ ko nɔ ko fe bodobodo kɛkɛ . . . Kɛ́ ebi shika lɛ, belɛ eji amale gbalɔ.” Wolo lɛ kɛfata he akɛ: “Kɛji akɛ eesumɔ ni ekɛnyɛ ahi shi, ní eyɛ eninenaa nitsumɔ lɛ, ha ni etsu nii ni ekɛkwɛ ehe. Shi kɛ ebɛ ninenaa nitsumɔ ko lɛ, no lɛ ha lɛ ehiamɔ nii yɛ bɔ ni yɔɔ ohewalɛ mli, koni mɔ ko akahi nyɛteŋ akɛ anihaolɔ yɛ Kristofonyo ni eji hewɔ. Shi kɛ́ esumɔɔɔ akɛ etsu nii lɛ, belɛ eji mɔ ko ni kɛ Kristo gbɛi tsuɔ nii kɛyeɔ mɛi ahe nii; kwɛmɔ ohe nɔ jogbaŋŋ yɛ mɔ ni tamɔ nɛkɛ he.”

Bɔfo Paulo kwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ bɔni afee ni ekɛ jatsu ko ni tsii akafɔ̃ mɛi ni eyahi amɛŋɔɔ yɛ maŋtiasei ni eyaye bei kakadaŋŋ yɛ mli lɛ anɔ. Etsu nii akɛ buufeelɔ ni ekɛkwɛ ehe. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:1-3; 2 Tesalonikabii 3:7-12) Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔni afee ni klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ aye abua gbɛfalɔi ni yɔɔ amɛteŋ ni sa yelikɛbuamɔ lɛ, amɛŋmala yijiemɔ woji yɛ amɛhe, tamɔ nɔ ni Paulo ŋma ni ekɛjie Foibe yi lɛ. Paulo ŋma akɛ: ‘Miijie wɔnyɛmi yoo Foibe yi maha nyɛ, koni nyɛhere lɛ hiɛmɛɛ yɛ Nuntsɔ lɛ mli, ni nyɛfata ehe yɛ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni nyɛhe hiaa lɛ yɛ mli lɛŋ.’—Romabii 16:1, 2.

Jɔɔmɔi ni Jɛɔ Gbɔfeemɔ Mli Kɛbaa

Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ ebaaha amɛ amɛhiamɔ nibii fɛɛ. Shi, ani amɛbaanyɛ amɛkpa gbɛ akɛ amɛnanemɛi heyelilɔi lɛ baajie gbɔfeemɔ su kpo atsɔɔ amɛ? Lydia kɛ eshia ha, ni Paulo kɛ mɛi krokomɛi bahi mli. Paulo yahi Akwila kɛ Priskila ŋɔɔ yɛ Korinto. Gboklɛfonyo ko ni yɔɔ Filipi lɛ ŋmɛ Paulo kɛ Sila okpɔlɔ. Yason here Paulo hiɛmɛɛ yɛ Tesalonika, Filipo hu here lɛ nakai nɔŋŋ yɛ Kaisarea, ni Mnason hu here lɛ atuu yɛ gbɛ ni jɛɔ Kaisarea kɛyaa Yerusalem lɛ nɔ. Beni Paulo nyiɛ gbɛ kɛyaa Roma lɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ Puteoli lɛ fee lɛ gbɔ. Kwɛ bɔ ni nifeemɔi nɛɛ bafee mumɔŋ jɔɔmɔi kɛha mɛi ni fee Paulo gbɔ lɛ!—Bɔfoi lɛ Asaji 16:33, 34; 17:7; 18:1-3; 21:8, 16; 28:13, 14.

Nilelɔ Frederick F. Bruce tsɔɔ mli akɛ: “Yiŋtoo hewɔ ni nɛkɛ nanemɛi kɛ nanemɛi nitsulɔi, shiatsɛmɛi ni ji hii kɛ yei fɛɛ nɛɛ ye amɛbua Paulo babaoo lɛ jɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha lɛ kɛ Nuŋtsɔ ni esɔmɔɔ lɛ lɛ. Amɛle akɛ sɔɔmɔ ni amɛkɛhaa Paulo lɛ tsɔɔ sɔɔmɔ ni amɛkɛmiiha Kristo.” Enɛ ji yiŋtoo kpakpa ni aaadamɔ nɔ akɛfee mɛi agbɔ.

Gbɔfeemɔ he miihia lolo. Yehowa Odasefoi anajiaŋdamɔlɔi gbɛfalɔi akpekpei abɔ anine shɛɔ gbɔfeemɔ nɔ kɛjɛɔ amɛnanemɛi heyelilɔi adɛŋ. Maŋtsɛyeli jajelɔi komɛi kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshika tsuɔ nii kɛfãa gbɛ amɛyashiɛɔ yɛ hei ni afɔɔɔ sanekpakpa lɛ jajemɔ yɛ jɛmɛ lɛ. Mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ni wɔhereɔ amɛ kɛbaa wɔshiai amli, ekɔɔɔ he eko bɔ ni shia lɛ yɔɔ ha lɛ haa wɔnine shɛɔ jɔɔmɔi babaoo nɔ. Mlihilɛ mli ni wɔɔjɛ wɔfee mɛi agbɔ, ni nɔ ni fata he ji niyenii fioo ni wɔ kɛ amɛ aaaná eyeli mli ŋɔɔmɔ lɛ haa wɔnáa hegbɛi ni hi jogbaŋŋ koni ‘wɔkɛwowoo wɔhe hewalɛ’ ni wɔkɛjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ kɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ. (Romabii 1:11, 12) Mɛi titri ni mii shɛɔ amɛhe waa yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ amli ji mɛi ni feɔ mɛi krokomɛi agbɔ lɛ, ejaakɛ “nɔ hamɔ mli yɛ miishɛɛ fe hemɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 20:35, NW.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 Akɔntaabuu tsɔɔ akɛ, beni shɛɔ afi 100 Ŋ.B. lɛ, no mli lɛ ayɛ gbɛjegbɛi kpakpai ni kɛlɛ aaashɛ kilomitai 80,000 yɛ Roma.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Kristofoi ‘bɔɔ gbɔfeemɔ he mɔdɛŋ’