Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Owala Jara Wa Ha Tɛŋŋ?

Te Owala Jara Wa Ha Tɛŋŋ?

Te Owala Jara Wa Ha Tɛŋŋ?

BE NI Jeŋ Ta I nɔ lɛ yaa nɔ yɛ Europa ní akpataa wala babaoo hiɛ lɛ, nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ aabɔ mɔdɛŋ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ koni ahere mɛi ayiwala yɛ Antarctica shikpɔŋ lɛ nɔ. Ŋleshinyo ko ni ebatsɔ Irelandnyo ni atsɛɔ lɛ Ernest Shackleton, ni kpáa shikpɔŋ nɔ nibii ashi lɛ kɛ ehefatalɔi nitsulɔi kɛ oshara ko kpe, be ni lɛlɛ mli ni amɛtá kɛfaa gbɛ ni atsɛɔ lɛ Endurance lɛ yashi ais kpɔ́ ko ni ebutu lɛ. Shackleton bɔ mɔdɛŋ ni eha hii ni fata ehe lɛ fee shweshweeshwe kɛyashi he ko, ni amɛyashɛ Elephant Ŋshɔkpɔ ni yɔɔ Atlantik Ŋshɔ lɛ Wuoyigbɛ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, amɛwala yɛ oshara mli waa lolo.

Shackleton yɔse akɛ hiɛnɔkamɔ pɛ ni amɛyɔɔ kɛha yibaamɔ ji ni etsu amɛteŋ mɛi komɛi kɛya wolɛi ni gbeɔ bonsoi lɛ ashihilɛhe ko ni yɔɔ South Georgia ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ nɔ koni abaye abua amɛ. Kɛjɛ he ni amɛyɔɔ lɛ kɛyaa ŋshɔkpɔ nɛɛ nɔ lɛ feɔ kilomitai 1,100, ni lɛlɛ bibioo kome ní akɛhereɔ mɛi ayiwala ni amɛbáa yi kɛjɛ Endurance lɛ mli, ní kɛlɛ shɛɔ mitai 7 lɛ pɛ mli amɛyɔɔ. Amɛbɛ hiɛnɔkamɔ kpakpa ko.

Shi kɛlɛ, yɛ May 10, afi 1916 mli be ni amɛtsomlo gbii 17 sɛɛ lɛ, Shackleton kɛ mɛi fioo ni fata ehe lɛ yashɛ South Georgia, shi bɔ ni ŋshɔ lɛ hiɛ efee hamahama ha lɛ nyɛ̃ amɛnɔ ni amɛyakpeleke yɛ he ni esaaa. Ehe bahia ni amɛnyiɛ kilomitai 30 kɛtsɔ gɔji ni amɛleee ni snoo enɛ eshwie nɔ lɛ anɔ, dani amɛshɛ he ni amɛyaa lɛ. Yɛ naagbee kwraa lɛ, Shackleton kɛ ehefatalɔi lɛ yashɛ he ni amɛyaa lɛ ni ehere hii ni eshwɛ yɛ sɛɛ lɛ fɛɛ ayiwala yɛ fɛ̃i ni naa wa kɛ nibii ni akɛkwɔɔ gɔji ni amɛbɛ lɛ fɛɛ sɛɛ. Mɛni hewɔ Shackleton kɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo tsu nii nɛkɛ? Wala shihilɛ he saneŋmalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Roland Huntford lɛ ŋma akɛ: “Yiŋtoo kome ni ma ehiɛ ji ní ehere hii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yiwala.”

“Amɛteŋ Ekome Folo Po Eshwɛɛɛ”

Mɛni ye kɛbua Shackleton hii ni mɛɔ yɛ sɛɛ lɛ, ni ehaaa amɛnijiaŋ aje wui kwraa, be ni amɛbua amɛhe naa kɛmɛɔ yɛ “gɔŋkpɔ kɛ enɔ ais ni nɔ nyiɛmɔ wa, ní mɔ ko mɔ ko bɛ nɔ” ní nɔ lɛɛmɔ shɛɔ kilomitai 30 lɛ nɔ lɛ? Ejɛ hekɛnɔfɔɔ ni amɛyɔɔ yɛ amɛhiɛnyiɛlɔ lɛ shiwoo akɛ ebaahere amɛyiwala lɛ mli lɛ hewɔ.

Ŋmɛnɛ, adesai yɛ shihilɛ ko ni tamɔ nakai hii ni ashĩ amɛ yɛ Elephant Ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ mli. Mɛi babaoo hiɔ shi yɛ shihilɛi ni mli wawai ní ewa akɛ aaahe aye lɛ amli, ni etɔɔ amɛ dani amɛnáa amɛdaaŋ ŋmãa po. Shi kɛlɛ, amɛbaanyɛ amɛná hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ‘baajie mɔ ni naa amanehulu’ lɛ kɛjɛ yiwalɛ kɛ fimɔ mli. (Hiob 36:15) Ná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ buɔ mɔ fɛɛ mɔ wala akɛ ejara wa. Yehowa Nyɔŋmɔ, Bɔlɔ lɛ kɛɔ akɛ: ‘Tsɛ mi yɛ fimɔ gbi lɛ nɔ ni majieo.’—Lala 50:15.

Ani ewa kɛha bo akɛ ooohe oye akɛ Bɔlɔ lɛ susuɔ ohe—bo akɛ aŋkro yɛ mɛi akpekpei toi akpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ateŋ lɛ he—akɛ ojara wa? Belɛ kadimɔ nɔ ni gbalɔ Yesaia ŋma yɛ ŋulamii akpekpei toi akpei abɔ ni yɔɔ ŋulamii kushai akpekpei toi akpei abɔ ni ebɔle wɔ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ he okwɛ. Wɔkaneɔ akɛ: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ kɛyaa ŋwɛi, ni nyɛkwɛa: Namɔ bɔ enɛɛmɛi? Lɛ mɔ ni ejieɔ amɛsafo lɛ kpo yɛ yibɔ naa, ni etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii; enyɛmɔ ni fa kɛ ehewalɛ kpele lɛ hewɔ lɛ amɛteŋ ekome folo po eshwɛɛɛ.”—Yesaia 40:26, wɔma efã ko nɔ mi.

Ani onuɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ shishi? Kɛ hooo kwraa lɛ ŋulamii akpekpei toi akpei 100 ji nɔ ni yɔɔ wɔ Milky Way ŋulami kusha, ni wɔ hulu lɛ kɛ ŋulamii ni bɔleɔ lɛ lɛ ji emli nyɛkɛsiɔɔ ko lɛ mli. Ni ŋulamii kushai krokomɛi abɔ enyiɛ yɔɔ? Mɔ ko leee amɛyibɔ diɛŋtsɛ, shi akɔntaabui komɛi kɛ yibɔ akpekpei toi akpei 125 lɛ haa. Mɛɛ ŋulamii ayibɔ ni haa mɔ he jɔ̃ɔ lɛ, ni yɔɔ po enɛ ji nɛkɛ! Shi kɛlɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ tsɛɔ ŋulamii lɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛi.

“Nyɛyiteŋtsɔi Po lɛ Akane Fɛɛ”

Ekolɛ mɔ ko baawie eshi akɛ: ‘Shi ŋulamii akpekpei toi akpei abɔ—loo gbɔmɛi akpekpei toi akpei abɔ—agbɛi ni aaale kɛkɛ lɛ etsɔɔɔ doo akɛ asusuɔ amɛhe akɛ aŋkroaŋkroi.’ Abaanyɛ akɛ gbɔmɛi akpekpei toi akpei abɔ agbɛi awo kɔmpiuta ni da bɔ ni sa mli. Shi kɛlɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛŋ asusu akɛ kɔmpiuta lɛ susuɔ amɛteŋ mɔ ko he. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ jeee akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ le gbɔmɛi akpekpei toi akpei abɔ lɛ agbɛi kɛkɛ, shi moŋ esusuɔ amɛhe akɛ aŋkroaŋkroi. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɛŋɔa nyɛhaomɔ fɛɛ nyɛfɔa enɔ, ejaakɛ lɛ ejwɛŋɔ nyɛnɔ.”—1 Petro 5:7.

Yesu Kristo wie akɛ: “Ani afilimatai enyɔ lɛ jeee hiɛbii nyɔŋma ahɔɔ aheɔ? Shi amɛteŋ ekome folo enyɔŋ shikpɔŋ, ja ejɛ nyɛtsɛ lɛ dɛŋ. Shi nyɛyiteŋtsɔi po lɛ akane fɛɛ. No hewɔ lɛ nyɛkashea gbeyei; nyɛjara wa aahu fe afilimatai babaoo.” (Mateo 10:29-31) Kadimɔ akɛ Yesu ekɛɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ baale nɔ ni baaba afilimatai kɛ gbɔmɛi anɔ kɛkɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛjara wa aahu fe afilimatai babaoo.” Mɛni hewɔ ojara wa babaoo lɛ? Ejaakɛ abɔ bo yɛ “Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ”—kɛ nyɛmɔ akɛ obaanyɛ oná ni ojie nilee, jeŋba kɛ mumɔŋ sui kpakpai ní haa anaa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ sui ni nɔ kwɔlɔ lɛ akpo.—1 Mose 1:26, 27.

“Eji Nilelɔ ko Nitsumɔ”

Kaaha mɛi ni kɛɔ akɛ Bɔlɔ ko bɛ lɛ awiemɔi miilaka bo. Amɛkɛɔ akɛ adebɔɔ hewalɛ ko ni anaaa, ni bɛ gbɔmɔtso ji nɔ ni bɔ bo. Amɛkɛɔ akɛ abɔɔɔ bo yɛ “Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ,” ni ákɛ srɔtoofeemɔ ko bɛ okɛ kooloi ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ní afilimatai fata he lɛ ateŋ.

Ani nilee yɛ mli kɛha bo akɛ aaakɛɛ akɛ wala ba shikpɔŋ nɛɛ nɔ kɛtsɔ oshara loo hewalɛ ko ni anaaa lɛ nɔ? Taakɛ adebɔɔ mli muawai ahe nilelɔ ko ni atsɛɔ lɛ Michael J. Behe tsɔɔ mli lɛ, “adebɔɔ nifeemɔ gbɛ̀i ni yɔɔ hwanyaŋŋ kɛ naakpɛɛ” ní kudɔɔ wala lɛ haa anaa nakai susumɔ lɛ akɛ nɔ ni nilee bɛ mli kwraa. Taakɛ etsɔɔ mli lɛ, nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ adebɔɔ mli lɛ he odaseyeli haa amuɔ sane naa akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, “wala shishijee yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ . . . ji nilelɔ ko nitsumɔ.”—Darwin’s Black Box—The Biochemical Challenge to Evolution.

Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ wala ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ ji nilelɔ ko nitsumɔ. Ni etsɔɔ wɔ hu akɛ, Mɔ ni jɛ nilee mli efee nibii nɛɛ fɛɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ, jeŋ muu lɛ fɛɛ Bɔlɔ lɛ.—Lala 36:10; Kpojiemɔ 4:11.

Kaaha anɔkwale ni eji akɛ esa akɛ wɔdamɔ jeŋ ko ni eyi obɔ kɛ piŋmɔ kɛ nɔnaa naa lɛ miitsi onaa koni okahé oye akɛ wala ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ yɛ e-Bɔlɔ kɛ ehe Gbɛjianɔtolɔ. Ha shishijee anɔkwalei enyɔ nɛɛ ahi ojwɛŋmɔ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, jeee Nyɔŋmɔ to nibii ni ebɔle wɔhe kɛkpe ni yeee emuu lɛ ahe gbɛjianɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ ji akɛ, wɔ-Bɔlɔ lɛ yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni eŋmɛ emuu ni ayeee nɛɛ gbɛ yɛ be kukuoo ko mli lɛ. Taakɛ wolo tɛtrɛɛ nɛɛ fɔɔ mli tsɔɔmɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ eŋmɛ efɔŋfeemɔ gbɛ yɛ be fioo ko kɛkɛ mli—koni agbe jeŋba he saji ni atée lɛ shi be ni klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ kpoo ejeŋ muu fɛɛ nɔyeli lɛ naa shikome nyɔŋlo. *1 Mose 3:1-7; 5 Mose 32:4, 5; Jajelɔ 7:29; 2 Petro 3:8, 9.

“Eeejie Ohiafoi ni Bolɔɔ Lɛ”

Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ awerɛho shihilɛ ni gbɔmɛi babaoo piŋɔ yɛ mli ŋmɛnɛ po lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wala kã he eji naakpɛɛ nikeenii lolo. Ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔbaa yi. Wɔsɛɛ wala shihilɛ ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ hi kwraa fe ni aaatsomlo yɛ shihilɛ ni mli wawai amli kɛkɛ—tamɔ eba Shackleton hii lɛ anɔ yɛ Elephant Ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ. Nyɔŋmɔ yiŋtoo ji akɛ ehere wɔyiwala kɛjɛ bɔ ni wɔpiŋɔ yaka yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ be nɛɛ mli lɛ mli, koni wɔnyɛ “wɔmɔ anɔkwa wala lɛ” ni Nyɔŋmɔ to eyiŋ yɛ he kɛjɛ shishijee kɛha adesai aweku lɛ “mli.”—1 Timoteo 6:19.

Nyɔŋmɔ baafee enɛɛmɛi fɛɛ ejaakɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ jara wa yɛ ehiɛ. Eto gbɛjianɔ koni Yesu Kristo kɛ kpɔmɔ afɔleshaa ni baaha wɔye wɔhe kɛjɛ esha, emuu ni ayeee, kɛ gbele ni wɔná kɛjɛ wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi Adam kɛ Hawa ŋɔɔ lɛ abaha. (Mateo 20:28) Yesu Kristo kɛɛ akɛ: ‘Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ aná naanɔ wala.’—Yohane 3:16.

Mɛni Nyɔŋmɔ baafee aha mɛi ni amrɔ nɛɛ piŋmɔ kɛ nɔnyɛɛ efite amɛshihilɛ lɛ? Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔ mli aŋma lɛ kɛɔ wɔ yɛ e-Bi lɛ he akɛ: “Eeejie ohiafoi ni bolɔɔ lɛ, kɛ nɔnalɔ ni bɛ bualɔ lɛ. Eeena ohiafo kɛ mɔ ni efĩ lɛ lɛ mɔbɔ, ni ehere mɛi ni efĩ amɛ lɛ asusumai ayiwala. Eeekpɔ̃ amɛsusuma kɛaajɛ fĩfĩamɔ kɛ yiwalɛ mli.” Mɛni hewɔ ebaafee enɛ lɛ? Ejaakɛ “amɛlá [loo, amɛwala] jara aaawa yɛ ehiɛ.”Lala 72:12-14, wɔma efã ko nɔ mi.

Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli lɛ, adesai etee nɔ amɛgbo deŋme yɛ esha kɛ emuu ni amɛyeee lɛ mli, tamɔ ‘amɛmiidɔmɔ ŋtsɔi’ yɛ piŋmɔ kɛ nɔnaa babaoo mli. Nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ enɛ gbɛ ji akɛ ele akɛ ebaanyɛ esaa fitemɔ fɛɛ ni baajɛ mli aba lɛ. (Romabii 8:18-22) Etsɛŋ kwraa ni ebaasaa ‘eto nibii fɛɛ agbɛjianɔ’ kɛtsɔ Maŋtsɛyeli nɔyeli ni yɔɔ e-Bi Yesu Kristo kudɔmɔ shishi lɛ nɔ.— Bɔfoi lɛ Asaji 3:21; Mateo 6:9, 10.

Nɔ ni fata enɛ he ji gbɔmɛi ni ena nɔ̃ ni amɛgboi kɛjɛ blema ni abaatee amɛshi. Amɛyɛ shweshweeshwe yɛ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli. (Yohane 5:28, 29; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15) Etsɛŋ ni amɛnine baashɛ wala nɔ ‘kɛteke nɔ’—naanɔ wala ni yeɔ emuu yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ, he ni amɛbaaná heyeli kɛjɛ piŋmɔ kɛ nɔnaa mli lɛ. (Yohane 10:10; Kpojiemɔ 21:3-5) Mɔ fɛɛ mɔ ni hiɔ shi lɛ baaná wala ni yeɔ emuu mli ŋɔɔmɔ, ni amɛbaakase naakpɛɛ sui kɛ nyɛmɔi ni akɛbaakadi mɛi ni abɔ amɛ yɛ “Nyɔŋmɔ subaŋ lɛ nɔ” lɛ.

Ani obaahi jɛmɛ koni oná wala ni Yehowa ewo he shi lɛ mli ŋɔɔmɔ? Obaanyɛ ohi jɛmɛ kɛ́ oosumɔ. Wɔmiiwo bo hewalɛ koni okɛ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto koni ekɛ jɔɔmɔi nɛɛ fɛɛ aba lɛ atsu nii. Mɛi ni fee wolo tɛtrɛɛ nɛɛ yɛ he miishɛɛ akɛ amɛbaaye abua bo koni ofee nakai.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 17 Kɛha sane nɛɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ saneyitso ni ji “Mɛni Hewɔ Nyɔŋmɔ Ŋmɛɔ Piŋmɔ Gbɛ?” ni yɔɔ Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ yitso 8 lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4, 5]

Shackleton hii ni eshwɛ yɛ sɛɛ lɛ yɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ ebaaye eshiwoo akɛ ebaahere amɛyiwala lɛ nɔ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

© CORBIS

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

“Nyɛjara wa aahu fe afilimatai babaoo”