Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristofoi—nyɛmii Ashɛa Mɛi Ni Nyɛji Lɛ He!

Kristofoi—nyɛmii Ashɛa Mɛi Ni Nyɛji Lɛ He!

Kristofoi—nyɛmii Ashɛa Mɛi Ni Nyɛji Lɛ He!

“Mɔ ni shwãa lɛ, eshwã efɔ̃ Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ nɔ.”—1 KORINTOBII 1:31.

1. Mɛɛ su jeɔ kpo faŋŋ yɛ subaŋ ni mɛi jieɔ lɛ kpo yɛ jamɔ he lɛ mli?

“SHIKPILIKPIIFEEMƆ.” Jamɔŋ saji ahe wielɔ ko kɛ wiemɔ nɛɛ tsu nii nyɛsɛɛ nɛɛ ni ekɛtsɔɔ su ni mɛi pii jieɔ lɛ kpo yɛ amɛhemɔkɛyeli he lɛ mli. Etsɔɔ mli akɛ: “Nibii ni sa kadimɔ waa ni yaa nɔ yɛ jamɔi amli ŋmɛnɛ lɛ kɛ jamɔ bɛ tsakpãa ko kwraa—eji su ko ni abaanyɛ akɛ wiemɔ ni ji ‘shikpilikpiifeemɔ’ atsɔɔ mli yɛ gbɛ ni ja nɔ.” Beni eyaa nɔ etsɔɔ saji amli lolo lɛ, etsɔɔ wiemɔ ni ji shikpilikpiifeemɔ shishi akɛ “eji miishɛɛ ni mɛi bɛ akɛ amɛkɛaasusu jamɔi ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ amɛhe woɔ mli lɛ ahe kɛya shɔŋŋ.” Ejaje akɛ: Mɛi pii “heɔ Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeɔ . . . ; shi ehe sane kɔɔɔ amɛhe eko.”

2. (a) Mɛni hewɔ shikpilikpii ni mɛi pii efee yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli lɛ efeee wɔ naakpɛɛ lɛ? (b) Mɛɛ oshara mli nɔ ko ni jeee mɔ he sane ko su ní anɔkwa Kristofoi aaaná lɛ baanyɛ ekɛ amɛ ayawo?

2 Shikpilikpiifeemɔ su ni mɛi jieɔ lɛ kpo nɛɛ efeee mɛi ni kaseɔ Biblia lɛ naakpɛɛ. (Luka 18:8) Ni kɛ́ aawie jamɔ he lɛ, esa akɛ akpa gbɛ akɛ mɛi baafee amɛnii yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ, ni amɛjieŋ miishɛɛ kpo yɛ he. Apasa jamɔ elaka adesai aweku lɛ ni eha amɛnine enyɛ shi. (Kpojiemɔ 17:15, 16) Shi, su ni egbɛ eshwã waa, ni ji tsuiŋ fɛɛ ni ajɛɛɛ kɛfeee nii, kɛ ekãa ni akɛwooo nifeemɔ mli lɛ bafeɔ oshara kɛhaa anɔkwa Kristofoi. Wɔnyɛŋ wɔhi shi akɛ mɛi ni amɛhemɔkɛyeli jeee amɛhe sane ko, ni wɔhã ekãa ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli, kɛ ekãa ni wɔjieɔ lɛ kpo yɛ Biblia mli anɔkwalei ahe lɛ aba shi kwraa. Yesu bɔ kɔkɔ eshi kulɔkulɔ nifeemɔ su ni tamɔ nɛkɛ beni ebɔ Kristofoi ni hi shi yɛ Laodikea yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kɔkɔ akɛ: ‘Obɛ ŋanii ni obɛ klakla hu. Oo kulɛ ofee ŋanii loo ofee klakla! Oyɛ kulɔkulɔ.’—Kpojiemɔ 3:15-18.

Ní Wɔɔyɔse Mɛi ni Wɔji

3. Mɛɛ saji ni kɔɔ mɛi ni anɔkwa Kristofoi ji lɛ ahe amɛmii baanyɛ ashɛ amɛhe yɛ?

3 Bɔni afee ni Kristofoi awu ashi shikpilikpii ni afeɔ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli lɛ, esa akɛ amɛle mɛi diɛŋtsɛ ni amɛji lɛ jogbaŋŋ, ni amɛmii ashɛ mɛi ni amɛji lɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ. Ákɛ Yehowa tsuji kɛ Kristo kaselɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔna mɛi ni wɔji lɛ mlitsɔɔmɔ yɛ Biblia lɛ mli. Akɛni wɔshiɛɔ “sanekpakpa” lɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi hewɔ lɛ, wɔji Yehowa “odasefoi,” “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi.” (Yesaia 43:10; 1 Korintobii 3:9; Mateo 24:14) Wɔji mɛi komɛi ni ‘sumɔsumɔɔ amɛhe.’ (Yohane 13:34) Anɔkwa Kristofoi ji aŋkroaŋkroi komɛi ni “fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.” (Hebribii 5:14) Wɔji “kanei yɛ je nɛŋ.” (Filipibii 2:15) Wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni ‘wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ.’—1 Petro 2:12; 2 Petro 3:11, 14.

4. Te Yehowa tsulɔ aaafee tɛŋŋ ele mɔ ni ejeee?

4 Yehowa anɔkwa jálɔi lɛ le mɛi ni amɛjeee hu. “Amɛjɛɛɛ je lɛ mli,” taakɛ bɔ ni Yesu Kristo ni ji amɛ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ hu jɛɛɛ je lɛ mli lɛ. (Yohane 17:16) Amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ “jeŋmajiaŋbii” ni “amɛjwɛŋmɔ mli ewo duŋ, ni mɛikpɔji ji amɛ yɛ Nyɔŋmɔ wala gbɛfaŋ” lɛ ahe. (Efesobii 4:17, 18) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ‘kwaa nɔshafeemɔ kɛ je nɛŋ akɔnɔi lɛ, ni amɛkɛ jwɛŋmɔ kpakpa kɛ jalɛ kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ hiɔ shi yɛ je nɛŋ.’—Tito 2:12.

5. Ŋaa ni awoɔ wɔ koni “wɔshwã wɔfɔ̃ Yehowa nɔ” lɛ tsɔɔ mɛni?

5 Mɛi diɛŋtsɛ ni wɔji lɛ he shishinumɔ kɛ wekukpãa ni kã wɔkɛ Nɔyelɔ ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ teŋ lɛ kanyaa wɔ koni “wɔshwã wɔfɔ̃ Yehowa nɔ.” (1 Korintobii 1:31, NW) Mɛɛ shwãa he awieɔ lɛ? Ákɛ anɔkwa Kristofoi lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe akɛ Yehowa ji wɔ-Nyɔŋmɔ. Wɔkɛ ŋaa ni awoɔ wɔ akɛ: “Mɔ ni shwãa lɛ, enɛ moŋ nɔ eshwã efɔ̃, akɛ eyoo ni asaŋ ele mi, akɛ mi ji Yehowa, mɔ ni yeɔ mlihilɛ kɛ kojomɔ kɛ jalɛ sane yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ” tsuɔ nii. (Yeremia 9:24) ‘Wɔshwãa’ yɛ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔbale Nyɔŋmɔ, ni ákɛ, ekɛ wɔ miitsu nii koni ekɛye ebua mɛi krokomɛi lɛ hewɔ.

Nifeemɔ ko ni Wa

6. Mɛni hewɔ ewaa kɛhaa mɛi komɛi akɛ amɛaaha amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ yɛ nɔ ni haa ayɔseɔ amɛ faŋŋ akɛ Kristofoi lɛ he lɛ?

6 Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ wɔɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ nɔ ni haa akadiɔ wɔ faŋŋ akɛ Kristofoi lɛ he. Oblanyo fioo ko ni atsɔse lɛ akɛ Kristofonyo lɛ kaiɔ akɛ egbɔjɔ fioo yɛ mumɔŋ, ekɛɛ akɛ: “Bei komɛi lɛ minuuu nɔ hewɔ ni miji Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko lɛ shishi. Mihi anɔkwale lɛ mli kɛjɛ migbekɛbiiashi. Bei komɛi lɛ minuɔ he akɛ eji jamɔi ni mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ lɛ ateŋ eko kɛkɛ.” Ekolɛ, mɛi komɛi eŋmɛ gbɛ ni hiɛtserɛjiemɔi ni yaa nɔ yɛ je lɛŋ, adafitswaa gbɛ̀i srɔtoi ni yɔɔ, kɛ susumɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ bɛ mli ni mɛi hiɛ yɛ shihilɛ he lɛ ená mɛi ni amɛji lɛ nɔ hewalɛ. (Efesobii 2:2, 3) Ekolɛ, yɛ be kɛ bei amli lɛ Kristofoi komɛi ayiŋ baafee amɛ kɔshikɔshi yɛ mɛi ni amɛji lɛ he, ni amɛbaaku sɛɛ amɛpɛi amɛsui kɛ otii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ lɛ amli ekoŋŋ amɛkwɛ.

7. (a) Mɛɛ mɔ mlipɛimɔ ehi akɛ Nyɔŋmɔ tsuji afee? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ mɔ diɛŋtsɛ mli ni eeepɛi ekwɛ lɛ baanyɛ afee oshara?

7 Ani eja akɛ mɔ aaapɛi lɛ diɛŋtsɛ emli ekwɛ yɛ be kɛ bei amli? Eja. Obaakai akɛ, bɔfo Paulo wo Kristofoi hewalɛ koni amɛya nɔ amɛpɛi amɛmli amɛkwɛ, ekɛɛ akɛ: “[Nyɛyaa nɔ] nyɛkaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo; nyɛkwɛa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe ni ahia.” (2 Korintobii 13:5) Nɔ ni bɔfo lɛ woɔ efeemɔ he hewalɛ yɛ biɛ lɛ ji akɛ ní wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ ni sa apɛi wɔmli wɔkwɛ akɛ wɔɔna mumɔŋ gbɔjɔmɔi komɛi yɛ wɔhe lo, kɛ yiŋtoo akɛ koni wɔtsu nibii ni he hiaa akɛ wɔtsu he nii lɛ ni wɔkɛjaje gbɔjɔmɔi nɛɛ. Esa akɛ Kristofonyo ni kaa lɛ diɛŋtsɛ ehe ekwɛɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo lɛ akwɛ akɛ ewiemɔi kɛ enifeemɔi kɛ nibii ni ekɛɛ eheɔ eyeɔ lɛ kpãa gbee lo. Shi kɛlɛ, kɛ́ ayatsuuu mɔ diɛŋtsɛ mlipɛimɔ ni haa wɔnaa “mɛi ni wɔji diɛŋtsɛ” loo ehaa wɔtaoɔ saji ahetooi ni kɛ wekukpãa ni kã wɔkɛ Yehowa loo wɔkɛ Kristofoi asafo lɛ teŋ lɛ bɛ nɔ ko feemɔ lɛ he nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, ebaafee nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he, ni enɛ baanyɛ aye mɔ awui yɛ mumɔŋ. * Wɔsumɔŋ ni wɔkɛ ‘wɔhemɔkɛyeli lɛ ayasha shi’!—1 Timoteo 1:19.

Wɔyeee Wɔhe Kɛjɛɛɛ Naagbai Ahe

8, 9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Mose jie lɛ kpo akɛ eyiŋ etɛ̃ɛɛ lɛ yɛ mɔ ni eji lɛ he? (b) Te Yehowa tsu henumɔi ni Mose jie lɛ kpo lɛ he nii eha tɛŋŋ? (d) Te nɔmimaa wiemɔi srɔtoi ni Yehowa kɛha lɛ saa ohe ehaa tɛŋŋ?

8 Ani esa akɛ Kristofoi ni yiŋ feɔ amɛ kɔshikɔshi yɛ mɛi ni amɛji he lɛ anu he akɛ amɛnine enyɛ shi? Dabi kɔkɔɔkɔ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛná miishɛjemɔ kɛjɛ le ni amɛle akɛ henumɔi ni tamɔ nɔ ni amɛnáa lɛ jeee nɔ ko hee lɛ mli. Nyɔŋmɔ odasefoi anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ kɛ shihilɛi ni tamɔ nakai kpe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Mose ní jie hemɔkɛyeli, anɔkwayeli, kɛ hetuu-kɛhamɔ ni ekaaa kpo lɛ he okwɛ. Beni akɛ nitsumɔ ko ni tamɔ nɔ ni Mose nyɛŋ etsu wo edɛŋ lɛ, ekɛ shishashaomɔ bi akɛ: “Namɔ ji mi?” (2 Mose 3:11) Ekã shi faŋŋ akɛ nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli ni etaoɔ ekɛɛ ji akɛ, ‘jeee mɔ ko ji mi!’ loo ‘mijeee mɔ ni sa!’ Ekolɛ nibii babaoo ni tee nɔ yɛ Mose shihilɛ mli lɛ ha enu he akɛ ejeee mɔ ni sa: Maŋ ni ejɛ mli lɛ mli bii ji nyɔji. Israelbii lɛ ekpoo lɛ. Enaa tseee kɛ wiemɔ. (2 Mose 1:13, 14; 2:11-14; 4:10) Eji tookwɛlɔ, ni nitsumɔ nɛɛ ji nitsumɔ ko ni Mizraimbii lɛ nyaŋeɔ. (1 Mose 46:34) Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ enu he akɛ esaaa mɔ ni kpɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛjɛɔ nyɔŋyeli mli!

9 Yehowa ku sɛɛ ekɛ nɔmimaa ha Mose kɛtsɔ shiwoi wuji enyɔ ni ekɛha lɛ nɔ, akɛ: “Mikɛo aaahi shi; ni enɛ aaatsɔ okadi ahao akɛ mi mitsuo: Kɛ́ oyajie maŋ lɛ kɛjɛ Mizraim kɛba lɛ, nyɛbajáa Nyɔŋmɔ yɛ gɔŋ nɛɛ nɔ.” (2 Mose 3:12) Yehowa miikɛɛ etsulɔ ni miishashao shi lɛ akɛ E-kɛ lɛ baahi shi be fɛɛ be. Kɛfata he lɛ, Yehowa miitsɔɔ akɛ ebaakpɔ̃ ewebii lɛ yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ. Nyɔŋmɔ kɛ yelikɛbuamɔ he shiwoi ni tamɔ nɛkɛ ha yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ fɛɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni eshwɛ fioo ni Israelbii lɛ aaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etsɔ Mose nɔ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛhe awaa ni nyɛfea ekãa, . . . Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ji mɔ ni kɛo nyiɛ, eshiŋo ni esaa ekwaŋo!” (5 Mose 31:6) Yehowa ma nɔ mi eha Yoshua hu akɛ: “Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ohiɛ adamɔ yɛ owala gbii fɛɛ mli . . . mikɛo aaahi shi; mishiŋo ni mikwaŋo hu.” (Yoshua 1:5) Ni ewoɔ Kristofoi ashi akɛ: “Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.” (Hebribii 13:5) Esa akɛ sɛɛfimɔ kpele ni tamɔ nɛkɛ ni wɔyɔɔ lɛ aha wɔmii ashɛ wɔhe akɛ wɔji Kristofoi!

10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aye abua Levinyo Asaf ni ená jwɛŋmɔ ni ja yɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ sɔɔmɔ ni ekɛhaa Yehowa he lɛ he?

10 Aaafee afii 500 yɛ Mose gbele sɛɛ lɛ, Levinyo anɔkwafo ko ni atsɛɔ lɛ Asaf kɛ anɔkwayeli ŋma bɔ ni eyiŋ fee lɛ kɔshikɔshi yɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ jalɛ gbɛ ni atiuɔ sɛɛ lɛ mli lɛ he sane efɔ̃ shi. Beni Asaf kɛ hiɛmiamɔ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ esɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ kaai srɔtoi ni ekɛkpeɔ lɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, ena mɛi komɛi ni yeɔ Nyɔŋmɔ he fɛo lɛ akɛ amɛmiiya nɔ amɛmiiná hewalɛ ni amɛmiishwere. Mɛɛ hewalɛ enɛ ná yɛ Asaf nɔ? Ekɛɛ akɛ: “Shi mi lɛ, shwɛ fioo ní minaji agbá afã, shwɛ sharao ní minaji ashane. Ejaakɛ, beni mina bɔ ni mɛi fɔji shwereɔ lɛ, miye hewolɔi lɛ ahe awuŋa.” Eyiŋ bɔi lɛ kɔshikɔshifeemɔ yɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ Yehowa jálɔ ni eji lɛ he. Asaf susu saji ahe akɛ: “Lɛɛlɛŋ, yakatswaa po mitsumɔ mitsui mli ni mifɔ́ midɛ̃ yɛ bemyeli mli; ejaakɛ minaa nɔ̃ daa jenamɔ.”—Lala 73:2, 3, 13, 14.

11 Te Asaf tsu henumɔi ni haoɔ mɔ waa nɛɛ he nii eha tɛŋŋ? Ani etso akɛ enáko henumɔi ni tamɔ nakai? Dabi. Taakɛ wɔnaa yɛ Lala 73 lɛ mli lɛ, etsĩ ehenumɔi nɛɛ atã etsɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔ mli. Asaf fee tsakemɔ wulu beni etee sɔlemɔwe lɛ he krɔŋkrɔŋ lɛ. Beni eyɔɔ jɛmɛ lɛ, eyɔse akɛ he ni atuɔ ahaa Nyɔŋmɔ lɛ kã he eji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni mɔ aaanyɛ akɔ. Beni hiɛsɔɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ he lɛ tee hiɛ lɛ, enu shishi akɛ Yehowa nyɛ̃ɔ efɔŋfeemɔ, ni ákɛ yɛ be ni sa mli lɛ abaagbala mɛi fɔji lɛ atoi. (Lala 73:17-19) Asaf tsɔ tsakemɔ ni efee nɛɛ nɔ ehã ehiɛ hi ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ hegbɛ ni ená akɛ eji Yehowa tsulɔ lɛ he. Ekɛɛ Nyɔŋmɔ akɛ: “Mahi oŋɔɔ daa nɛɛ; ooomɔ mininejurɔ mli, okɛ oŋaawoo lɛ aaatsɔɔ mi gbɛ, ni kɛ fee sɛɛ lɛ, oooŋɔ mi kɛaatee anunyam mli.” (Lala 73:23, 24) Asaf mii shɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ he ekoŋŋ.—Lala 34:3.

Amɛhiɛ yɛ Amɛhe Nɔ Jogbaŋŋ yɛ Mɛi ni Amɛji lɛ He

12, 13. Okɛ gbɔmɛi ni atsĩ amɛtã yɛ Biblia lɛ mli ní mii shɛ amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ he lɛ ahe nɔkwɛmɔnii aha.

12 Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ Kristofoi ni wɔji lɛ he ji kɛtsɔ Nyɔŋmɔ jálɔi anɔkwafoi ní yɛ amanehului ni amɛkɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛtee nɔ amɛmii shɛ wekukpãa ni kã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he lɛ ashihilɛ mli ni wɔɔpɛi ni wɔkase amɛ lɛ nɔ. Susumɔ Yosef, ni ji Yakob bi lɛ he okwɛ. Eji gbekɛ fioo beni akɛ yiwalɛ hɔ̃ɔ lɛ akɛ nyɔŋ kɛtee Mizraim, ni ji maŋ ko ni kɛ he ni etsɛ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ yɔɔ lɛ teŋ jɛkɛmɔ ji kilomitai ohai abɔ lɛ mli, ni eyaje shihilɛ ko ni yɔɔ srɔto kwraa yɛ nɔ ni yɔɔ etsɛ we lɛ he lɛ mli. Beni Yosef yɔɔ Mizraim lɛ, enáaa mɔ ko ni ebaaya eŋɔɔ kɛha ŋaawoo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli, ni ehe bahia ni edamɔ shihilɛi ni mli wawai ni ka ejeŋba kpakpa kɛ hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ ekwɛ lɛ anaa. Shi kɛlɛ, ebɔ mɔdɛŋ waa ni ehã ehiɛ hi ehe nɔ akɛ ekã he eji Nyɔŋmɔ tsulɔ, ni etee nɔ eye anɔkwa yɛ nibii ni ele akɛ efeemɔ ja lɛ amli. Yɛ shihilɛi ni ehiii kwraa lɛ po amli lɛ, emii shɛ ehe akɛ eji Yehowa jálɔ, ni ehiɛ gbooo akɛ eeejie ehenumɔi akpo.—1 Mose 39:7-10.

13 Afii 800 sɛɛ lɛ, Israel gbekɛ yoo ko ni aŋɔ lɛ nom ní ebatsɔ Aram tatsɛnukpa Naeman tsulɔ yoo lɛ hiɛ ejeee ehe nɔ akɛ eji Yehowa jálɔ. Beni ená hegbɛ lɛ, ekɛ ekãa ye Yehowa he odase jogbaŋŋ kɛmɔ shi, kɛtsɔ Elisha he ni ewie akɛ eji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbalɔ lɛ nɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 5:1-19) Afii komɛi asɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Yosia ni eji oblanyo fioo lɛ tsu nitsumɔ ko ni hé be kakadaŋŋ ni ekɛfee tsakemɔi yɛ jamɔ mli, esaa Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ, ni eha maŋ lɛ ku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ ekoŋŋ. Emii shɛ ehemɔkɛyeli kɛ jamɔ mli ni ekɛ ehe wo lɛ ahe. (2 Kronika, yitso 34 kɛ 35) Beni Daniel kɛ enanemɛi Hebribii etɛ lɛ yɔɔ Babilon lɛ, amɛhiɛ ejeee amɛhe nɔ akɛ amɛji Yehowa tsuji, ni beni amɛkɛ nɔnyɛɛ kɛ kaa kpe po lɛ, amɛtee nɔ amɛye anɔkwa. Eyɛ faŋŋ akɛ amɛmii shɛ Yehowa tsuji ni amɛji lɛ he.—Daniel 1:8-20.

Omii Ashɛ Kristofonyo ni Oji lɛ He

14, 15. Mɛni ji nɔ ni Kristofoi ni wɔji lɛ ní wɔmii aaashɛ he lɛ biɔ?

14 Nɛkɛ Nyɔŋmɔ tsuji nɛɛ ye omanye ejaakɛ amɛmii shɛ shidaamɔ kpakpa ni amɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ he. Ni wɔ ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Mɛni ji nɔ ni Kristofoi ni wɔji lɛ ní wɔmii aaashɛ he lɛ biɔ?

15 Nɔ ni enɛ biɔ titri ji ni wɔbaajie hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kpo akɛ wɔfata mɛi ni Yehowa gbɛi kã amɛnɔ, ní ejɔɔmɔ yɔɔ amɛnɔ, ní ekpɛlɛɔ amɛnɔ lɛ ahe. Nyɔŋmɔ yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi yɛ mɛi ni ji emɛi lɛ ahe. Bɔfo Paulo ni hi shi yɛ yinɔ ko ni emli bii lɛ ayiŋ efutu amɛ yɛ jamɔ he lɛ mli lɛ ŋma akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ le lɛ diɛŋtsɛ emɛi lɛ.” (2 Timoteo 2:19; 4 Mose 16:5) Yehowa mii shɛɔ “emɛi lɛ” ahe. Ejajeɔ akɛ: “Mɔ ni taa nyɛhe lɛ eeta [mi]hiŋmɛiŋ ajaŋmalaatɛ he.” (Zakaria 2:12) Eyɛ faŋŋ akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ. Esa akɛ wɔ hu wɔha wekukpãa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ afee nɔ ni damɔ suɔmɔ ni mli kwɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ nɔ. Paulo kɛɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko miisumɔ Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ Nyɔŋmɔ le.”—1 Korintobii 8:3.

16, 17. Mɛni hewɔ Kristofoi ni ji gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ amii baanyɛ ashɛ mumɔŋ gboshinii ni amɛyɔɔ lɛ he lɛ?

16 Esa akɛ oblahii kɛ oblayei ni atsɔse amɛ akɛ Yehowa Odasefoi lɛ apɛi amɛmli amɛkwɛ kɛji akɛ wekukpãa ni kã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ ehã amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ Kristofoi ni amɛji lɛ he lo. Amɛnyɛŋ amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ amɛfɔlɔi ahemɔkɛyeli lɛ kɛkɛ nɔ. Paulo ŋma yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni ji aŋkroaŋkroi lɛ ahe akɛ: “Lɛ diɛŋtsɛ enuŋtsɔ edamɔɔ shi loo egbeeɔ shi ehaa.” No hewɔ lɛ Paulo tsa nɔ akɛ: “Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baabu lɛ diɛŋtsɛ ehe akɔntaa eha Nyɔŋmɔ.” (Romabii 14:4, 12) Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa ní mɔ ejɛɛɛ etsuiŋ fɛɛ ni ekɛaasɔmɔ lɛ shi efɔlɔi asɛɛ kɛkɛ enyiɛɔ lɛ haŋ ená ekɛ Yehowa teŋ wekukpãa ni mli wa ni hiɔ shi be kakadaŋŋ.

17 Mɛi babaoo ehi shi akɛ Yehowa Odasefoi yɛ yinɔi ni eho lɛ fɛɛ amli. Eje shishi kɛjɛ nuu anɔkwafo Habel, ni hi shi aaafee afii 6,000 ni eho nɛ lɛ nɔ kɛyashi “asafo babaoo” ni ji Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, kɛ agbɛnɛ hu Yehowa jálɔi babaoo ni baahi shi kɛya naanɔ wɔsɛɛ lɛ anɔ. (Kpojiemɔ 7:9; Hebribii 11:4) Wɔji jálɔi anɔkwafoi babaoo nɛɛ ateŋ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ. Mɛɛ mumɔŋ gboshinii ni nɔ̃ bɛ po wɔyɔɔ nɛkɛ!

18. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔjeŋba, shishitoo mlai ni wɔkɛ wɔhe kpɛtɛɔ he kɛ subaŋi srɔtoi ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ haa ebasoroɔ wɔ yɛ je lɛ he?

18 Wɔjeŋba, shishitoo mlai ni wɔkɛ wɔhe kpɛtɛɔ he kɛ subaŋi srɔtoi ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ hu fata he ni ayɔseɔ wɔ akɛ Kristofoi. No ji ‘Gbɛ lɛ,’ ni ji gbɛ pɛ ni atsɔɔ nɔ ayeɔ omanye yɛ shihilɛ mli ni haa asaa Nyɔŋmɔ hiɛ hu lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:2; Efesobii 4:22-24) Kristofoi ‘kaa nibii fɛɛ amɛkwɛɔ’ ni ‘amɛmɔɔ nɔ ni hi lɛ amli’! (1 Tesalonikabii 5:21) Wɔyɛ srɔtofeemɔ wulu ni kã Kristofoi kɛ jeŋ ni etsi ehe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ teŋ lɛ he shishinumɔ ni yɔɔ faŋŋ. Yehowa ehã srɔtofeemɔ ni kã anɔkwa jamɔ kɛ apasa jamɔ teŋ lɛ efee faŋŋ. Etsɔ egbalɔ Maleaki nɔ ejaje akɛ: “Nyɛaaku sɛɛ nyɛna srɔto ni yɔɔ jalɔ kɛ efɔŋfeelɔ teŋ, kɛ mɔ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni sɔmɔɔɔ lɛ teŋ.”—Maleaki 3:18.

19. Mɛni anɔkwa Kristofoi efeŋ kɔkɔɔkɔ?

19 Akɛni Yehowa nɔ ní wɔɔshwã wɔfɔ̃ lɛ he hiaa yɛ nɛkɛ jeŋ ni mɛi ayiŋ efutu amɛ yɛ mli nɛɛ mli hewɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ koni wɔmii ashɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ he yɛ gbɛ kpakpa nɔ, ni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ Kristofoi ni wɔji lɛ he? Akɛ ŋaawoi ni yeɔ ebuaa eha yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Yɛ be mli ni osusuɔ ŋaawoi nɛɛ ahe lɛ, obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ: Anɔkwa Kristofoi efeŋ “shikpilikpii” kɔkɔɔkɔ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Nɔ̃ he ni awieɔ yɛ biɛ lɛ kɔɔ mɛi ni wɔji yɛ Nyɔŋmɔjamɔ gbɛfaŋ lɛ pɛ he. Ekolɛ, ehe baahia ni mɛi fioo ni yɔɔ jwɛŋmɔŋ hewalɛnamɔ mli naagbai lɛ atao helatsamɔ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi aaatsɔ ‘amɛshwã amɛfɔ̃ Yehowa nɔ’?

• Mɛni okase kɛjɛ Mose kɛ Asaf nɔkwɛmɔnii lɛ amli?

• Namɛi ní Biblia lɛ tsĩ amɛtã amii shɛ sɔɔmɔ ni amɛkɛha Nyɔŋmɔ lɛ he?

• Mɛni ji nɔ ni wɔmii ní aaashɛ Kristofoi ni wɔji lɛ he lɛ tsɔɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Yɛ be ko mli lɛ, Mose jie lɛ kpo akɛ eyiŋ etɛ̃ɛɛ lɛ yɛ mɔ ni eji he

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ ateŋ mɛi pii amii shɛ nɔ ni hã ayɔse amɛ faŋŋ lɛ he