Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Ahé Nyɛ Kɛ Jara Ni Wa”

“Ahé Nyɛ Kɛ Jara Ni Wa”

“Ahé Nyɛ Kɛ Jara Ni Wa”

“Ahé nyɛ kɛ jara ni wa. No hewɔ lɛ nyɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.”—1 Korintobii 6:20.

1, 2. (a) Taakɛ Mose Mla lɛ tsɔɔ lɛ, te esa ákɛ akɛ Israelbii ni ji nyɔji lɛ aye aha tɛŋŋ? (b) Mɛni nyɔŋ ni sumɔɔ enuŋtsɔ lɛ baanyɛ ahala akɛ ebaafee?

HOLMAN Illustrated Bible Dictionary lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Nyɔŋyeli he shi waa yɛ blema, ni akpɛlɛ nɔ yɛ hei babaoo.” Ekɛfata he akɛ: “Nitsumɔ ni nyɔji tsuɔ lɛ ji nɔ̃ titri ni ha Mizraim, Hela, kɛ Roma maji lɛ ná shika. Yɛ Kristofoi abeaŋ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, no mli lɛ maŋbii ni yɔɔ Italy lɛ amli mɛi etɛ fɛɛ mɛi etɛ ateŋ mɔ kome ji nyɔŋ, ni yɛ hei krokomɛi lɛ maŋbii lɛ amli mɛi enumɔ fɛɛ mɛi enumɔ ateŋ mɔ kome ji nyɔŋ.”

2 Eyɛ mli akɛ nyɔŋyeli tee nɔ yɛ blema Israel moŋ, shi Mose Mla lɛ bu Hebribii ni ji nyɔji lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ efa aahu lɛ afii ekpaa Mla lɛ biɔ ní Israelnyo kɛsɔmɔ akɛ nyɔŋ. Yɛ afi ni ji kpawo lɛ nɔ lɛ, esa akɛ “eyaye ehe yaka.” Shi akpɔi ni kɔɔ bɔ ni esa ákɛ akɛ nyɔji aye aha lɛ ejieee nii amli, ni mɔbɔnalɛ yɛ mli aahu akɛ ato gbɛjianɔ yɛ Mose Mla lɛ mli akɛ: “Shi kɛji tsulɔ lɛ gba mli kɛɛ akɛ: Miisumɔ minuŋtsɔ lɛ kɛ miŋa kɛ mibii lɛ, misumɔɔɔ akɛ miyayeɔ mihe lɛ, no lɛ enuŋtsɔ lɛ kɛ lɛ aba Nyɔŋmɔ hiɛ, ni asaŋ ekɛ lɛ aba shinaa loo shinaatso he, ni enuŋtsɔ lɛ kɛ fitii agbu etoi; ni esɔmɔ lɛ kɛya naanɔ.”—2 Mose 21:2-6; 3 Mose 25:42, 43; 5 Mose 15:12-18.

3. (a) Mɛɛ sɔɔmɔ Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kpɛlɛ nɔ? (b) Mɛni kanyaa wɔ ni wɔsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ?

3 Suɔmɔ mli ni ajɛɔ asɔmɔɔ he gbɛjianɔtoo nɛɛ feɔ anɔkwa Kristofoi asɔɔmɔ lɛ he mfoniri. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia ŋmalɔi ni ji Paulo, Yakobo, Petro, kɛ Yuda wie amɛ diɛŋtsɛ amɛhe akɛ amɛji Nyɔŋmɔ kɛ Kristo tsuji [loo nyɔji]. (Tito 1:1; Yakobo 1:1; 2 Petro 1:1; Yuda 1) Paulo kai Kristofoi ni hi shi yɛ Tesalonika lɛ akɛ, ‘amɛkpale kɛjɛ amagai ahe kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ní amɛbasɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ lɛ.’ (1 Tesalonikabii 1:9) Mɛni tsirɛ nakai Kristofoi lɛ ni amɛkɛ amɛhe ha ákɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi? Ojogbaŋŋ, mɛni ji nɔ ni kanyaa Israelnyo ni ji nyɔŋ ni ekpooɔ heyeli ni ebaaná lɛ? Ani jeee suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha enuŋtsɔ lɛ hewɔ? Sɔɔmɔ ni Kristofoi sɔmɔɔ lɛ damɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ nɔ. Anɔkwa Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ lɛ ní wɔbaleɔ, kɛ suɔmɔ ní wɔnáa kɛhaa lɛ lɛ kanyaa wɔ koni wɔsɔmɔ lɛ “kɛ [wɔ]tsui fɛɛ kɛ [wɔ]susuma fɛɛ.” (5 Mose 10:12, 13) Shi kɛlɛ, mɛni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo sɔɔlɔi ni wɔɔtsɔmɔ lɛ biɔ? Te enɛ saa wɔdaa gbi shihilɛ he ehaa tɛŋŋ?

“Nyɛfea Fɛɛ Nyɛkɛwoa Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam”

4. Te feɔ tɛŋŋ ni wɔbatsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo tsuji?

4 Atsɔɔ tsulɔ shishi akɛ “mɔ ko ni yɛ mla naa lɛ eji mɔ kroko nɔ̃ loo mɛi krokomɛi anɔ̃, ni esa akɛ efee toiboo yɛ nibii fɛɛ mli.” Wɔbatsɔmɔɔ Yehowa nii yɛ mla naa kɛ́ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha lɛ ní abaptisi wɔ. Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Ejaakɛ ahé nyɛ kɛ jara ni wa.” (1 Korintobii 6:19, 20) Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshãa lɛ ji nɔ ni akɛwo nakai nyɔmɔ lɛ, ejaakɛ no nɔ Yehowa tsɔɔ ekpɛlɛɔ wɔnɔ akɛ etsuji, kɛ́ wɔji Kristofoi ni afɔ amɛ mu loo wɔfata amɛnanemɛi ni baahi shikpɔŋ nɔ lɛ ahe. (Efesobii 1:7; 2:13; Kpojiemɔ 5:9) No hewɔ lɛ, kɛjɛ be mli ni abaptisi wɔ lɛ, wɔbatsɔmɔ “Nuŋtsɔ [Yehowa] nii.” (Romabii 14:8) Akɛni Yesu Kristo lá ni jara wa lɛ ji nɔ ni akɛhé wɔ hewɔ lɛ, wɔji etsuji hu, ni sɔ̃ kã wɔnɔ akɛ wɔbo emlai atoi.—1 Petro 1:18, 19.

5. Ákɛ Yehowa tsuji lɛ, mɛɛ sɔ̃ titri kã wɔnɔ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsu he nii?

5 Esa akɛ tsuji abo amɛnuŋtsɔmɛi atoi. Wɔ diɛŋtsɛ wɔsuɔmɔ mli wɔjɛɔ ni wɔsɔmɔɔ, ni wɔfeɔ nakai yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔ-Nuŋtsɔ lɛ hewɔ. Yohane Klɛŋklɛŋ Wolo 5:3 lɛ kɛɔ akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ; ni ekitai lɛ waaa.” No hewɔ lɛ, yɛ wɔgbɛfaŋ lɛ, toiboo ni wɔfeɔ lɛ tsɔɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, kɛ wɔhe shi ni wɔbaa wɔhaa lɛ. Enɛ jeɔ kpo yɛ wɔnifeemɔi fɛɛ amli. Paulo kɛɛ akɛ: “Kɛ́ nii nyɛyeɔ jio, nii nyɛnuɔ jio, aloo nɔ kroko ni nyɛfeɔ jio, nyɛfea fɛɛ nyɛkɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.” (1 Korintobii 10:31) Yɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔtsɔɔ akɛ ‘wɔsɔmɔɔ Yehowa,’ ni wɔfeɔ nakai yɛ nibii bibii po amli.—Romabii 12:11.

6. Nyɔŋmɔ tsuji ni wɔji lɛ náa yiŋ srɔtoi ni wɔkpɛɔ yɛ shihilɛ mli lɛ nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

6 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ lɛ, wɔbaasumɔ ni wɔkɛ hiɛdɔɔ asusu wɔ-Nuŋtsɔ ni yɔɔ ŋwɛi ni ji Yehowa suɔmɔnaa nii ahe. (Maleaki 1:6) Yiŋ srɔtoi ni wɔkpɛɔ yɛ saji ni mli wawai ahe lɛ baanyɛ aka toiboo ni wɔfeɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ lɛ akwɛ. Kɛ́ wɔyaje shihilɛ ni tamɔ nakai mli lɛ, ani wɔbaafee toiboo wɔha eŋaawoi lɛ loo wɔbaanyiɛ wɔ “kutumpɔo” tsui ni “esane ehiii kwraa” lɛ moŋ sɛɛ? (Yeremia 17:9) Melisa, ni ji Kristofonyo yoo oshijafonyo lɛ ná baptisimɔ etsɛɛɛ ni oblanyo ko ná ehe suɔmɔ. Oblanyo nɛɛ tamɔ mɔ ko ni baa ejeŋ jogbaŋŋ, ni no mli lɛ ekɛ Yehowa Odasefoi miikase Biblia lɛ. Kɛlɛ, asafoŋ onukpa ko wo Melisa ŋaa akɛ nilee yɛ mli ákɛ eeefee toiboo eha Yehowa famɔ akɛ abote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli” pɛ lɛ. (1 Korintobii 7:39; 2 Korintobii 6:14) Melisa kɛɛ akɛ: “Mináaa lɛ mlɛo ákɛ mabo ŋaawoo nɛɛ toi. Shi akɛni mijɔɔ mihe nɔ miha Nyɔŋmɔ akɛ mafee esuɔmɔnaa nii hewɔ lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ mafee toiboo maha egbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ lɛ.” Beni Melisa susuɔ bɔ ni nibii tee nɔ eha lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mimii eshɛ mihe waa akɛ mibo ŋaawoo ni akɛha mi lɛ toi. Oblanyo lɛ kpá nii ni ekaseɔ lɛ yɛ be fioo ko sɛɛ. Eji mitsa mi kɛ lɛ naanyobɔɔ lɛ nɔ kulɛ, amrɔ nɛɛ mikɛ mɔ ni heee yeee ebote gbalashihilɛ mli.”

7, 8. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔhaoɔ wɔhe fe nine yɛ gbɔmɛi ahiɛ ni wɔɔsa lɛ he lɛ? (b) Okɛ bɔ ni aaafee aye gbɔmɔ gbeyeishemɔ nɔ kunim he nɔkwɛmɔnɔ aha.

7 Ákɛ Nyɔŋmɔ tsuji lɛ, esaaa akɛ wɔtsɔmɔɔ gbɔmɛi atsuji. (1 Korintobii 7:23) Eji anɔkwale akɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ sumɔɔ ni ale lɛ, shi esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli hu akɛ Kristofoi yɛ shishitoo mlai ni yɔɔ srɔto kwraa yɛ je lɛŋ nɔ̃ lɛ ahe. Paulo bi akɛ: “Miitao gbɔmɛi ahiɛ masa?” Emu sane naa akɛ: “Kɛ́ mikã he miisa gbɔmɛi ahiɛ lolo lɛ, jeee Kristo tsulɔ ji mi.” (Galatabii 1:10) Wɔnyɛŋ wɔŋmɛɛ wɔhe wɔha tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni wɔbatsɔmɔ mɛi ni saa gbɔmɛi ahiɛ. Belɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛ́ aanyɛ wɔnɔ koni wɔkɛ wɔhe awo nifeemɔ ko mli?

8 Susumɔ Elena ni ji Kristofonyo oblayoo ko ni yɔɔ Spain lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Eklasbii babaoo jieɔ amɛlá kɛkeɔ. Amɛle akɛ Elena ji Yehowa Odasefonyo, ni ejieŋ elá kɛkeŋ loo ní eeekpɛlɛ ní agbala lá awo emli. Beni Elena ná hegbɛ koni ekɛgbála shidaamɔ ní ekɔ lɛ mli etsɔɔ eklasbii lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaha wiemɔ. Elena tsɔɔ mli akɛ: “Yɛ anɔkwale mli lɛ, mitsui fã yɛ enɛ feemɔ mli. Shi misaa mihe jogbaŋŋ, ni nɔ ni jɛ mli ba lɛ yɛ naakpɛɛ. Minanemɛi nikaselɔi lɛ ateŋ mɛi pii ná bulɛ amɛha mi, ni tsɔɔlɔ lɛ kɛɛ mi akɛ ehiɛ sɔɔ Maŋtsɛyeli he shiɛmɔ nitsumɔ ni mitsuɔ lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, mitsui nyɔ mimli akɛ mifã Yehowa gbɛi lɛ he, ni minyɛ mitsɔɔ yiŋtoi ahewɔ ni mikɔ Ŋmalɛ naa shidaamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ mli faŋŋ mitsɔɔ.” (1 Mose 9:3, 4; Bɔfoi lɛ Asaji 15:28, 29) Eji anɔkwale akɛ, ákɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo tsuji lɛ, wɔji mɛi ni yɔɔ srɔto. Shi kɛlɛ, kɛ́ wɔfee klalo akɛ wɔkɛ bulɛ aaafã wɔhemɔkɛyelii lɛ ahe lɛ, no lɛ ebaanyɛ eha mɛi babaoo aná bulɛ amɛha wɔ.—1 Petro 3:15.

9. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ ŋwɛi bɔfo ko ni jie ehe kpo etsɔɔ bɔfo Yohane lɛ ŋɔɔ?

9 Ní wɔɔkai akɛ wɔji Nyɔŋmɔ tsuji lɛ hu baanyɛ aye abua wɔ koni wɔba wɔhe shi. Be ko lɛ, bɔfo Yohane naa kpɛ ehe waa yɛ ŋwɛi Yerusalem he ninaa fɛfɛo ni ena lɛ he aahu akɛ eho ebu shi koni ejá yɛ ŋwɛi bɔfo ni sɔmɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ naawielɔ lɛ naji anaa. Ŋwɛi bɔfo lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Kaakwɛ ni ofee! ejaakɛ onaanyo tsulɔ kɛ onyɛmimɛi kɛ gbalɔi kɛ mɛi ni toɔ nɛkɛ wolo nɛɛ mli wiemɔi lɛ ateŋ mɔ ko ji mi; Nyɔŋmɔ moŋ ojá!” (Kpojiemɔ 22:8, 9) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po ŋwɛi bɔfo lɛ fee efɔ̃ shi eha Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ nɛkɛ! Ekolɛ Kristofoi komɛi baaná sɔɔmɔ hegbɛi krɛdɛɛi komɛi yɛ asafo lɛ mli. Kɛlɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛsɔɔlɔ. Ni mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ onukpa yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛtsulɔ.” (Mateo 20:26, 27) Ákɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ, wɔ fɛɛ lɛ, tsuji ji wɔ.

“Nɔ ni Ji Wɔgbɛnaa akɛ Wɔtsuɔ lɛ, No Pɛ Wɔtsu Nɛɛ”

10. Okɛ Ŋmalɛ naa nɔkwɛmɔnii aha kɛtsɔɔ akɛ jeee be fɛɛ be Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi náa lɛ mlɛo ákɛ amɛaafee esuɔmɔnaa nii.

10 Jeee be fɛɛ be adesai ni yeee emuu náa lɛ mlɛo ákɛ amɛaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Beni Yehowa kɛɛ gbalɔ Mose akɛ eyajie Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim nyɔŋyeli mli lɛ, eshashao shi. (2 Mose 3:10, 11; 4:1, 10) Beni akɛ nitsumɔ wo Yona dɛŋ koni eyajaje kojomɔ shɛɛ sane etsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ Ninive lɛ, ‘ete shi, koni ejo foi kɛjɛ Yehowa hiɛ kɛya Tarshish.’ (Yona 1:2, 3) Baruk, ni ji gbalɔ Yeremia woloŋmalɔ lɛ ye ŋkɔmɔ akɛ etɔ lɛ. (Yeremia 45:2, 3) Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ kɛ́ nibii ni wɔsumɔɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãaa gbee? Abɛbua ko ni Yesu kɛtsu nii lɛ haa sanebimɔ nɛɛ hetoo.

11, 12. (a) Gbaa Yesu abɛbua ni aŋma yɛ Luka 17:7-10 lɛ mli sane kuku. (b) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu abɛbua lɛ mli?

11 Yesu wie tsulɔ ko ni kɛ enuŋtsɔ tooi yaa ŋa nɔ daa eyakwɛɔ amɛ lɛ he. Beni tsulɔ lɛ kɛ ŋmɛlɛtswai 12 sɔŋŋ etsu nii waa ni ebashɛ shia kɛ tɔlɛ lɛ, enuŋtsɔ lɛ tsɛɛɛ lɛ koni ebata shi ni eye nii. Yɛ no najiaŋ lɛ, enuŋtsɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Saamɔ nɔ ni mibaye lɛ oto, ni omia koni osɔmɔ mi ni maye nii ni manu nɔ ko dã, ni no sɛɛ, koni bo hu oye nii ni onu nɔ ko.” Ja tsulɔ lɛ esɔmɔ enuŋtsɔ lɛ egbe naa dani ebaanyɛ eyatsu lɛ diɛŋtsɛ ehiamɔ nii ahe nii. Yesu mu abɛbua lɛ naa akɛ: “Nakai nɔŋŋ nyɛ hu, kɛ́ nyɛfee nibii fɛɛ ní afã nyɛ lɛ, nyɛkɛɛa akɛ: Tsuji ni he bɛ sɛɛnamɔ ko ji wɔ; nɔ ni ji wɔgbɛnaa akɛ wɔtsuɔ lɛ, no pɛ wɔtsu nɛɛ.”—Luka 17:7-10.

12 Yesu kɛ abɛbua nɛɛ tsuuu nii koni ekɛtsɔɔ akɛ Yehowa hiɛ esɔɔɔ nɔ ni wɔtsuɔ yɛ esɔɔmɔ mli lɛ. Biblia lɛ kɛɔ yɛ faŋŋ mli akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ” lɛ. (Hebribii 6:10) Yɛ no najiaŋ lɛ, nɔ ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu abɛbua lɛ mli ji akɛ, tsulɔ ko nyɛŋ afee nɔ ni sa lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ loo ákɛ edi nibii ni baaha lɛ diɛŋtsɛ emii ashɛ ehe lɛ asɛɛ. Beni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Nyɔŋmɔ ni wɔhala akɛ wɔbaafee etsuji lɛ, wɔkpɛlɛ nɔ akɛ wɔbaafee esuɔmɔnaa nii tsutsu. Esa akɛ wɔtsu Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ahe nii klɛŋklɛŋ.

13, 14. (a) Mɛɛ shihilɛi amli ebaabi ni wɔkũ wɔhiɛ wɔshwie nibii ni wɔnyaa he lɛ anɔ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii?

13 Ekolɛ ebaabi mɔdɛŋbɔɔ babaoo yɛ wɔgbɛfaŋ bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ efee lɛ daa. (Mateo 24:45) Ebaabi ni wɔfee nakai titri kɛji akɛ nikanemɔ wa kɛha wɔ loo kɛji akɛ woji lɛ ateŋ eko miiwie “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ” lɛ ahe. (1 Korintobii 2:10) Shi, ani esaaa akɛ wɔtoɔ be kɛha wɔ diɛŋtsɛ wɔteemɔŋ nikasemɔ? Ekolɛ ehe baahia ni wɔtsɔse wɔhe koni wɔná be wɔtá shi ni wɔje gbɛ wɔto wɔtsui shi kɛkase wolo ni wɔkaseɔ lɛ. Kɛ́ wɔtsɔseee wɔhe yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, no lɛ te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná shwelɛ kɛha ‘niyenii kpakpa ni ji mɛi ni edara lɛ anɔ̃ lɛ’?—Hebribii 5:14.

14 Ni kɛji eba lɛ akɛ beni wɔbaaku sɛɛ kɛba shia lɛ etɔ wɔ waa yɛ gbi lɛ mli nitsumɔ dɛŋdɛŋ ko hewɔ hu? Ebaabi ni wɔmia wɔhiɛ koni wɔya Kristofoi akpeei. Aloo ekolɛ wɔnaŋ he miishɛɛ akɛ wɔɔshiɛ wɔha mɛi komɛi ni wɔleee amɛ. Paulo diɛŋtsɛ kpɛlɛ nɔ akɛ bei komɛi shɛɔ ni wɔjajeɔ sanekpakpa lɛ ní jeee yɛ ‘wɔsuɔmɔ naa.’ (1 Korintobii 9:17) Shi kɛlɛ, wɔtsuɔ nibii nɛɛ ahe nii ejaakɛ Yehowa—ni ji wɔ-Nuŋtsɔ ni yɔɔ ŋwɛi ní wɔsumɔɔ lɛ lɛ—kɛɔ wɔ akɛ wɔfee nakai. Ni be fɛɛ be ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ wɔkaseɔ nii, wɔyaa kpeei, ní wɔshiɛɔ lɛ, ehaa wɔtsui nyɔɔ wɔ mli, ni wɔhe jɔɔ wɔ, aloo jeee nakai?—Lala 1:1, 2; 122:1; 145:10-13.

Kaakwɛ ‘Nibii ni Yɔɔ Sɛɛ Lɛ’

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fee he shi ní abaa ahaa Nyɔŋmɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ?

15 Yesu jie bɔ ni ebaa ehe shi ehaa eŋwɛi-Tsɛ lɛ kpo yɛ gbɛ ni kwɔ fe fɛɛ nɔ. Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Jeee mi diɛŋtsɛ misuɔmɔnaa nii feemɔ hewɔ mijɛ ŋwɛi miba, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii feemɔ.” (Yohane 6:38) Beni Yesu yɔɔ hejaramɔ mli yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ, esɔle akɛ: “Mitsɛ, kɛji aaaho lɛ, hã ni kpulu nɛɛ aho mihe aya; shi kɛlɛ jeee bɔ ni mi misumɔɔ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ.”—Mateo 26:39.

16, 17. (a) Te esa akɛ wɔbu nibii ni wɔshi yɛ sɛɛ lɛ wɔha tɛŋŋ? (b) Tsɔɔmɔ nɔ ni Paulo fee diɛŋtsɛ ni ekɛtsɔɔ akɛ ebuɔ je lɛŋ hegbɛi ni ebaaná lɛ akɛ “tumo nɔ nii.”

16 Yesu Kristo miisumɔ ni wɔye wɔyiŋkpɛɛ akɛ wɔbaafee Nyɔŋmɔ tsuji lɛ mli anɔkwa. Ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni kɛ enine yamɔɔ tsinakɔi mli ni ekuɔ ekuɛ ekwɛɔ esɛɛ lɛ, esaaa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ.” (Luka 9:62) Ejeee nifeemɔ ni ja kwraa ákɛ wɔɔya nɔ wɔsusu nibii ni wɔshi yɛ sɛɛ lɛ ahe yɛ be mli ni wɔsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ ákɛ etsuji lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ asɔ nibii ni wɔnine eshɛ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni wɔhala akɛ wɔɔji lɛ hewɔ. Paulo ŋma kɛyaha Filipibii lɛ akɛ: “Mibuɔ fɛɛ laajemɔ nii yɛ Kristo Yesu, mi-Nuŋtsɔ lɛ, he nilee ni fe fɛɛ lɛ hewɔ, lɛ ehewɔ ni nii fɛɛ ebɔ mi, ni mibuɔ amɛ akɛ tumo nɔ nii, koni Kristo moŋ afee minɔ.”—Filipibii 3:8.

17 Susumɔ nibii fɛɛ ni Paulo bu akɛ eji tumo nɔ nii ní eshi, yɛ jɔɔmɔi ni ebaaná yɛ mumɔŋ akɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ lɛ hewɔ lɛ he okwɛ. Jeee miishɛɛnamɔi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ kɛkɛ eshi yɛ sɛɛ, shi moŋ eshi hegbɛ ni kulɛ ebaaná wɔsɛɛ ákɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli hiɛnyiɛlɔ lɛ hu. Eji Paulo tee nɔ ehi shi akɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mlinyo kulɛ, ekolɛ ebaaya hiɛ kɛyashɛ hegbɛ ni etsɔɔlɔ Gamaliel bi Simeon ná lɛ he. (Bɔfoi lɛ Asaji 22:3; Galatabii 1:14) Simeon batsɔ Farisifoi lɛ ahiɛnyiɛlɔ ni etsu gbɛfaŋnɔ titri ko he nii—eyɛ mli akɛ eyiŋ etɛ̃ɛɛ lɛ yɛ atũa ni Yudafoi lɛ tse amɛshi Romabii lɛ yɛ afi 66 Ŋ.B. kɛyashi afi 70 Ŋ.B. lɛ he. Egbo yɛ nakai ta lɛ mli, ni ekolɛ mɛi ni feɔ keketee yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli loo Roma asraafoi lɛ ni gbe lɛ.

18. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko aha kɛtsɔɔ bɔ ni nii ni atsuɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ kɛ jɔɔmɔi baa lɛ mli.

18 Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɛi babaoo enyiɛ Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. Jean wie akɛ: “Afii fioo komɛi asɛɛ beni migbe skul naa lɛ, mikɛ London mlalelɔ ko ni abuɔ lɛ waa yabɔi nitsumɔ ákɛ ewoloŋmalɔ. No mli lɛ miyɛ minitsumɔ lɛ he miishɛɛ waa ni awoɔ mi nyɔmɔ babaoo, shi yɛ mitsui mli lɛ, mile akɛ manyɛ mafee babaoo kɛsɔmɔ Yehowa. Yɛ naagbee lɛ, miŋma minitsumɔtsɛ lɛ wolo akɛ mikpa nitsumɔ lɛ, ni mije gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi. Eŋɔɔ minaa waa akɛ mikɔ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ ni miihe ashɛ afii 20 ni eho nɛ! Be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni mikɛ mihe ewo mli lɛ eha mishihilɛ etee hiɛ kwraa fe bɔ ni woloŋmaa nitsumɔ ko baanyɛ afee. Ní aaana bɔ ni Yehowa Wiemɔ lɛ nyɛɔ etsakeɔ mɔ shihilɛ ehaa lɛ haa mɔ tsui nyɔɔ emli jogbaŋŋ fe nɔ fɛɛ nɔ. Eyɛ miishɛɛ waa ákɛ aaaná nifeemɔ nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ. Nɔ ni wɔkɛhaa Yehowa lɛ shɛɛɛ nɔ ko kɛji akɛto nɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ edɛŋ lɛ he.”

19. Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa, ni mɛni hewɔ?

19 Beni be hoɔ eyaa lɛ, wɔshihilɛi baanyɛ atsake. Shi kɛlɛ, wɔhenɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsakeee. Wɔkã he wɔji Yehowa tsuji, ni eŋmɛɔ wɔ gbɛ koni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ bɔ ni wɔkɛ wɔbe, hewalɛ, hesaai, kɛ nibii krokomɛi ni wɔyɔɔ lɛ baatsu nii wɔha yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. No hewɔ lɛ, wɔyiŋ ni wɔkpɛɔ yɛ bɔ ni wɔkɛ nibii nɛɛ baatsu nii wɔha lɛ he lɛ baanyɛ ajie suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ kpo. Kɛfata he lɛ, etsɔɔ he ni wɔsumɔɔ ni wɔkɛ wɔhe ashã afɔle kɛyashi. (Mateo 6:33) Ani esaaa akɛ wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔkɛ wɔnii ni hi fe fɛɛ lɛ aaaha Yehowa, ekɔɔɔ he eko shihilɛi amli ni wɔyɔɔ? Paulo ŋma akɛ: “Kɛ́ tsui yɛ he lɛ, esa hiɛ hu bɔ ni mɔ oyɔɔ, jeee bɔ ni obɛ.”—2 Korintobii 8:12.

‘Nyɛmiiwo Yibii’

20, 21. (a) Mɛɛ yibii Nyɔŋmɔ tsuji woɔ? (b) Te Yehowa jɔɔ mɛi ni feɔ bɔ fɛɛ bɔ ni amɛaanyɛ yɛ esɔɔmɔ mli lɛ ehaa tɛŋŋ?

20 Nyɔŋmɔ tsuji ni wɔji lɛ kɛ nɔnyɛɛ baaa wɔ nɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ehaa wɔyeɔ wɔhe kɛjɛɔ nyɔŋyeli ko ni yeɔ awui ní haaa wɔná miishɛɛ lɛ mli. Paulo ŋma akɛ: “Ni akpɔ̃ nyɛ yɛ esha dɛŋ ni nyɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ tsuji nɛɛ, nyɛwoɔ nyɛ yibii nyɛhaa krɔŋkrɔŋfeemɔ, ni enaagbee ji naanɔ wala.” (Romabii 6:22) Nyɔŋmɔ ni wɔsɔmɔɔ lɛ woɔ yibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ kɛ shishinumɔ akɛ ehaa wɔnine shɛɔ jɔɔmɔi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ loo jeŋba ni he tse mli lɛ anɔ. Kɛfata he lɛ, ebaaha wɔná naanɔ wala yɛ wɔsɛɛ be mli.

21 Yehowa mli hi ha etsuji. Kɛji akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ yɛ esɔɔmɔ mli lɛ, egbeleɔ “ŋwɛi samfɛji” lɛ anaa ehaa wɔ, ni efɔseɔ ‘jɔɔmɔ ehaa wɔ ni etekeɔ nɔ.’ (Maleaki 3:10) Kwɛ miishɛɛ ni ebaaji akɛ wɔɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa ákɛ tsuji kɛya naanɔi anaanɔ!

Ani Okaiɔ?

• Mɛni haa wɔbatsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔbaa wɔhe shi wɔhaa Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee klalo akɛ wɔbaafee Yehowa suɔmɔnaa nii tsutsu lɛ?

• Mɛni hewɔ esaaa akɛ ‘wɔkwɛɔ nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ’?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16, 17]

Suɔmɔ mli ni ajɛɔ asɔmɔɔ he gbɛjianɔ ni ato yɛ Israel lɛ feɔ Kristofoi asɔɔmɔ lɛ he mfoniri

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Wɔbatsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji kɛji abaptisi wɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 17]

Kristofoi kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Mose shashao shi akɛ eeekpɛlɛ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ nɔ