Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ Mli Saji Otii

Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ Mli Saji Otii

AFI lɛ ji afi 1117 D.Ŋ.B. Aaafee afii 300 eho kɛjɛ be mli ni Yoshua ye maji ni yɔɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ kunim egbe naa. Israel hii onukpai lɛ kɛ nibimɔ ko ni ekaaa bafɔ̃ Yehowa gbalɔ lɛ hiɛ. Gbalɔ lɛ kɛ nibimɔ lɛ tee sɔlemɔ mli, ni Yehowa tsu amɛnibimɔ lɛ he nii eha amɛ. Enɛ kɛ Kojolɔi abe lɛ ba naagbee, ni adesai maŋtsɛmɛi ayinɔ lɛ je shishi. Biblia mli wolo ni ji Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ wieɔ nibii ni yɔɔ miishɛɛ ni tee nɔ yɛ nakai tsakemɔ be ni he hiaa yɛ Israel maŋ lɛ yinɔsane mli lɛ he.

Samuel, Natan, kɛ Gad ji mɛi ni ŋma Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ, ni ewieɔ saji ni tee nɔ afii 102—ni ji kɛjɛ afi 1180 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 1078 D.Ŋ.B. lɛ ahe. (1 Kronika 29:29) Emli saji lɛ kɔɔ Israel hiɛnyiɛlɔi ejwɛ ahe. Amɛteŋ mɛi enyɔ sɔmɔ ákɛ gbalɔi, ni mɛi enyɔ ni eshwɛ lɛ ákɛ maŋtsɛmɛi; mɛi enyɔ fee toiboo amɛha Yehowa, shi mɛi enyɔ ni eshwɛ lɛ efeee nakai. Wɔkaneɔ yei enyɔ komɛi ni fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛ tabilɔ ko ni yɔɔ ekãa shi ehe jɔ lɛ ahe saji yɛ wolo nɛɛ mli. Nɔkwɛmɔnii ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ haa wɔkaseɔ nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ni kɔɔ sui kɛ nifeemɔi ni esa akɛ wɔkase kɛ emli nɔ ni esa akɛ wɔkpoo lɛ ahe. No hewɔ lɛ, saji ni yɔɔ Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ baanyɛ aná wɔsusumɔi kɛ wɔnifeemɔi anɔ hewalɛ.—Hebribii 4:12.

SAMUEL BAYE ELI SƐƐ AKƐ KOJOLƆ

(1 Samuel 1:1–7:17)

Be eshɛ kɛha Naabuamɔ Gbijurɔ lɛ yeli, ni Hana ni yɔɔ Rama lɛ mii eshɛ ehe fe nine. * Yehowa ebo esɔlemɔ toi, ni efɔ́ binuu. Bɔni afee ni Hana aye eshiwoo nɔ lɛ, ekɛ ebinuu Samuel yaha koni esɔmɔ yɛ “Yehowa we lɛ.” Gbekɛ lɛ “sɔmɔ Yehowa” yɛ jɛmɛ “yɛ osɔfo Eli hiɛ.” (1 Samuel 1:24; 2:11) Beni Samuel ji gbekɛ fioo ni edako lɛ, Yehowa kɛ lɛ wie ni ejaje fɔbuu kojomɔ eshwie Eli we lɛ nɔ. Be mli ni Samuel daa lɛ, mɛi ni yɔɔ Israel lɛ fɛɛ kpɛlɛ enɔ akɛ Yehowa gbalɔ.

Yɛ sɛɛ mli lɛ, Filistibii lɛ yatutua Israel. Amɛshɔ̃ Kpaŋmɔ Adeka lɛ, ni amɛgbe Eli bihii enyɔ lɛ. Beni Eli ní egbɔ lɛ nu sane nɛɛ he lɛ, egbee shi ni egbo, no mli lɛ “ekojo Israel afii nyɔŋmai ejwɛ.” (1 Samuel 4:18) Kpaŋmɔ Adeka lɛ ni yaje Filistibii lɛ adɛŋ lɛ kɛ amanehului ba amɛnɔ, no hewɔ lɛ amɛkɛku sɛɛ kɛbaha Israelbii lɛ. Agbɛnɛ Samuel ji mɔ ni kojoɔ yɛ Israel, ni toiŋjɔlɛ yɛ maŋ lɛ mli.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:10—Mɛni hewɔ Hana sɔle akɛ Yehowa kɛ ‘hewalɛ aha emaŋtsɛ lɛ,’ yɛ be mli ni abɛ adesa maŋtsɛ yɛ Israel lɛ? Agba yɛ Mose Mla lɛ mli akɛ Israelbii lɛ baaná adesa maŋtsɛ. (5 Mose 17:14-18) Be mli ni Yakob kã egbele saa nɔ lɛ, egba akɛ: “Maŋtsɛ tso [ni feɔ odehei ahegbɛ he okadi] ejeŋ Yuda dɛŋ.” (1 Mose 49:10) Kɛfata he lɛ, Yehowa wie yɛ Sara—ni ji Israelbii lɛ ablemanyɛ lɛ he akɛ: “Maji anɔ maŋtsɛmɛi aaajɛ emli aba.” (1 Mose 17:16) No hewɔ lɛ, Hana miisɔle yɛ maŋtsɛ ko ni baaba wɔsɛɛ lɛ he.

3:3—Ani Samuel wɔ yɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli diɛŋtsɛ? Dabi, efeee nakai. Samuel ji Levinyo, ni ejɛ Kahat weku ni yeee osɔfo lɛ mli. (1 Kronika 6:18-23) No hewɔ lɛ, aŋmɛɛɛ lɛ gbɛ ‘ni ebote mli ni ebafili nii krɔŋkrɔŋi lɛ.’ (4 Mose 4:17-20) He pɛ ni Samuel yɔɔ hegbɛ akɛ eboteɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ ji kpee buu lɛ kpo lɛ nɔ. Ekolɛ, jɛi ji he ni ewɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ Eli hu wɔ he ko yɛ kpo nɛɛ nɔ. Eyɛ faŋŋ akɛ wiemɔ ni ji “he ni Nyɔŋmɔ adeka lɛ yɔɔ lɛ” kɔɔ he ni kpee buu lɛ yɔɔ lɛ he.

7:7-9, 17—Akɛni he ni Yehowa baatsɔɔ pɛ esa akɛ ashã afɔle daa yɛ lɛ hewɔ lɛ, mɛni hã Samuel shã shãa afɔle yɛ Mizpa, ni efee afɔleshãalatɛ yɛ Rama lɛ? (5 Mose 12:4-7, 13, 14; Yoshua 22:19) Beni ajie Kpaŋmɔ Adeka krɔŋkrɔŋ lɛ kɛjɛ kpee buu ni yɔɔ Shilo lɛ mli lɛ, anuuu Yehowa he yɛ jɛmɛ dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, ákɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ lɛ, Samuel shã shãa afɔle yɛ Mizpa ni efee afɔleshãalatɛ hu yɛ Rama. Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa kpɛlɛ nifeemɔi nɛɛ anɔ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

1:11, 12, 21-23; 2:19. Sɔlemɔ ní Hana kɛfee esu, ehe shi ni ebaa, hiɛsɔɔ ni ejie lɛ kpo yɛ Yehowa ejurɔfeemɔ lɛ he, kɛ yeifɔyei asuɔmɔ ni ejie lɛ kpo be kakadaŋŋ lɛ ji nɔkwɛmɔnii kɛha yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ.

1:8. Kwɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Elkana fee efɔ̃ shi yɛ wiemɔi ni akɛwoɔ mɛi krokomɛi ahewalɛ mli! (Hiob 16:5) Klɛŋklɛŋ lɛ, ebi Hana sane ko ní etsɔɔɔ akɛ eewie ehiɛ, akɛ: “Mɛɛba oyeɔ otsui?” Enɛ wo Hana hewalɛ ni ekɛɛ lɛ nɔ ni haoɔ lɛ lɛ. Kɛkɛ ni Elkana ma suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha lɛ lɛ nɔ mi ekɛɛ: “Ani mihiii mihaaao fe bihii nyɔŋma?”

2:26; 3:5-8, 15, 19. Kɛ́ wɔtsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo wɔdɛŋ, ní wɔkɛ mumɔŋ tsɔsemɔ ni akɛhaa wɔ lɛ tsu nii, ní agbɛnɛ hu wɔtse wɔhiɛ wɔha mɛi, ní wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ lɛ, ehaa Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi fɛɛ ‘náa wɔhe miishɛɛ waa.’

4:3, 4, 10. Krɔŋkrɔŋ nii tamɔ kpaŋmɔ adeka lɛ po nyɛɛɛ afee hebuu nɔ̃. Esa akɛ ‘wɔkwɛ wɔhe ni ahi yɛ wɔji ahe.’—1 Yohane 5:21.

ISRAEL KLƐŊKLƐŊ MAŊTSƐ—ANI EYE OMANYE ALOO ENINE NYƐ SHI?

(1 Samuel 8:1–15:35)

Samuel ye Yehowa anɔkwa ewala bei abɔ fɛɛ, shi ebii lɛ eyanyiɛɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ nɔ. Beni Israel onukpai lɛ bi ni aha amɛ adesa maŋtsɛ lɛ, Yehowa ŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛwo eko. Samuel kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii ni efɔ Saul ní ji Benyaminnyo ni he yɔɔ fɛo lɛ mu ákɛ maŋtsɛ. Saul tsɔ Amonbii lɛ anɔ kunim ni eye lɛ nɔ ewaje emaŋtsɛyeli lɛ.

Saul binuu Yonatan ni yɔɔ ekãa lɛ kpata Filistibii asraafoi komɛi ahiɛ yɛ amɛ ŋsara lɛ mli. Filistibii lɛ kɛ asraafoi babaoo batutua Israel. Saul tsui fã, ni ekɛ toigbele yashã shãa afɔle lɛ diɛŋtsɛ. Yonatan ŋɔ etawuu nii hiɛlɔ lɛ pɛ efata ehe ni eyatutua Filistibii asraafoi aŋsara kroko. Shi kɛlɛ, kitã ni Saul kã ni eyasusuuu he lɛ haaa enyɛ eye kunim kɛmɔ shi. Saul kɛ ehenyɛlɔi fɛɛ “ni bɔle lɛ kɛkpe lɛ wu.” (1 Samuel 14:47) Eyɛ mli akɛ eye Amalekbii lɛ anɔ kunim moŋ, shi egbo Yehowa nɔ toi kɛtsɔ ‘nibii ni atsɔɔ akɛ akpata hiɛ lɛ ayi ni ebaa’ lɛ nɔ. (3 Mose 27:28, 29) No hewɔ lɛ, Yehowa kwa Saul maŋtsɛ yeli.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

9:9—Wiemɔ ni ji “mɔ ni atsɛ́ɔ lɛ gbalɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ, sá lɛ ninalɔ atsɛ́ɔ lɛ” lɛ tsɔɔ mɛni? Wiemɔi nɛɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ beni gbalɔi lɛ bɔi shihemɔ waa yɛ Samuel gbii lɛ kɛ Israel maŋtsɛmɛi lɛ abeaŋ lɛ, akɛ wiemɔ ni ji “gbalɔ” baye wiemɔ ni ji “ninalɔ” lɛ najiaŋ. Abuɔ Samuel akɛ lɛ ji gbalɔi lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ mɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 3:24.

14:24-32, 44, 45—Ani wo ni Yonatan ye kɛku Saul kitãkamɔ lɛ mli lɛ haaa ená Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ? Etamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ enaaa tɔ̃mɔ ko yɛ Yonatan nifeemɔ lɛ he. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, Yonatan leee etsɛ kitãkamɔ lɛ he nɔ ko nɔ ko. Kɛfata he lɛ, kitã ni ekãafeemɔ ni nilee bɛ mli loo jwɛŋmɔ ni ejaaa ni ahiɛ yɛ maŋtsɛyeli hewalɛ he ji nɔ ni hã akã nɛɛ kɛ naagbai ba maŋbii lɛ anɔ. Te aaafee tɛŋŋ ni Yehowa aaakpɛlɛ kitãkamɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ? Eyɛ mli akɛ Yonatan yɛ he miishɛɛ akɛ eeekpɛlɛ kitã lɛ ní eku mli lɛ he toigbalamɔ lɛ nɔ moŋ, shi agbeee lɛ.

15:6—Mɛni hewɔ Saul jie mlihilɛ krɛdɛɛ kpo etsɔɔ Kenbii lɛ? Kenbii lɛ ji Mose shaanuu lɛ bii. Amɛye amɛbua Israelbii lɛ beni amɛfã kɛjɛ Sinai Gɔŋ lɛ he lɛ. (4 Mose 10:29-32) Agbɛnɛ hu, Kenbii lɛ kɛ Yudabii lɛ yahi shi kɛyashi be ko yɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ. (Kojolɔi 1:16) Eyɛ mli akɛ sɛɛ mli lɛ amɛkɛ Amalekbii kɛ maji krokomɛi amli bii yahi shi moŋ, shi amɛtee nɔ amɛkɛ Israelbii lɛ bɔ naanyo. No hewɔ lɛ, yiŋtoo kpakpa hewɔ ni Saul báa Kenbii lɛ ayi lɛ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

9:21; 10:22, 27. Bɔ ni Saul humi shi ni eba ehe shi beni ebɔi maŋtsɛ yeli lɛ bu ehe kɛjɛ nii ni eeefee ni nilee bɛ mli lɛ he beni hii “yakagbɔmɛi komɛi” eyakpɛlɛɛɛ maŋtsɛ ni awo lɛ lɛ nɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni su ni tamɔ nɛkɛ lɛ buɔ wɔhe kɛjɛɔ nifeemɔi ni nilee bɛ mli lɛ he ha!

12:20, 21. Kaaŋmɛ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni “yakayakanii” tamɔ gbɔmɛi anɔ ni akɛ hiɛ fɔ̃ɔ, he ni akɛfɔ̃ɔ asraafoi babaoo ni maji yɔɔ loo wɔŋjamɔ nɔ lɛ miiha ookpa Yehowa sɔɔmɔ.

12:24. “Nii wuji abɔ ni [Yehowa] efee” eha ewebii ni hi shi yɛ blema, kɛ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu ní ‘wɔɔkwɛ’ lɛ ji nɔ̃ titri ni baaye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ woo kɛ gbeyeishemɔ aha lɛ ni wɔsɔmɔ lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ.

13:10-14; 15:22-25, 30. Kwɛmɔ ohe nɔ jogbaŋŋ yɛ henɔwomɔ su ni ajieɔ lɛ kpo kɛtsɔ hewoo loo toigbele nifeemɔi anɔ lɛ he.—Abɛi 11:2.

AHALA OBLANYO TOOKWƐLƆ KO AKƐ MAŊTSƐ

(1 Samuel 16:1–31:13)

Samuel fɔ David ni jɛ Yuda akutso lɛ mli lɛ mu akɛ mɔ ni baaye maŋtsɛ wɔsɛɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, David kɛ akromia tɛ gbe Filistinyo oblaŋ Goliat. Naanyobɔɔ wekukpãa ni mli wa bakã David kɛ Yonatan teŋ. Saul wó David etabilɔi lɛ anɔ onukpa. Israel yei lɛ lá yɛ David kunimyelii srɔtoi lɛ ahe amɛkɛɛ: “Saul egbe ekpeikpei lɛ, shi David egbe ekpei nyɔŋmanyɔŋmai lɛ!” (1 Samuel 18:7) Hetsɛ̃ hã Saul tao akɛ eeegbe David. Beni Saul etutua David shii etɛ sɛɛ lɛ, David jo foi ni ebatsɔ kobɔfo.

Be mli ni David batsɔ kobɔfo lɛ, ená hegbɛ shii enyɔ akɛ eeegbe Saul shi efeee nakai. Ekɛ Abigail ni he yɔɔ fɛo lɛ hu kpe, ni naagbee lɛ ekɛ lɛ bote gbalashihilɛ mli. Beni Filistibii lɛ fã ta amɛwo Israel lɛ, Saul yabi Yehowa nii. Shi no mli lɛ, Yehowa ekpá yɛ esɛɛ. Samuel hu egbo. Akɛni Saul ehao hewɔ lɛ, eyabi nii yɛ okɔmfo ko ŋɔɔ, ni okɔmfo lɛ ha ele akɛ abaagbe lɛ yɛ ta ni ekɛ Filistibii lɛ yaawu lɛ mli. Apila Saul waa yɛ nakai ta lɛ mli, ni agbe ebihii lɛ. Saul gbo akɛ mɔ ni nine enyɛ shi, ni enɛ he sane ji nɔ ni akɛmu amaniɛbɔɔ lɛ naa. David tee nɔ ehi shi yɛ eteemɔhe lɛ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

16:14—Mɛɛ mumɔ fɔŋ hao Saul lɛ? Wiemɔ diɛŋtsɛ ni atsɔɔ shishi akɛ “mumɔ” lɛ etsɔɔɔ mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ doo. Ebaanyɛ etsɔɔ susumɔi ni yaa nɔ yɛ mɔ jwɛŋmɔ mli. Akɛni awie nakai “mumɔ fɔŋ” lɛ he akɛ Yehowa ŋɔɔ ejɛ hewɔ lɛ, enyɛŋ efee daimonio, shi moŋ etsɔɔ susumɔi ni tee nɔ yɛ Saul jwɛŋmɔ mli, ni ji nibii ni kanya lɛ yɛ mligbɛ kɛha efɔŋfeemɔ. Beni Yehowa jie emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɛ Saul nɔ lɛ, Saul ŋmɛɛ hebuu ni mumɔ nɛɛ kɛhaa lɛ lɛ, ni lɛ diɛŋtsɛ esui gbohii lɛ bɔi lɛ kudɔmɔ. Akɛni Nyɔŋmɔ ŋmɛ nakai mumɔ fɔŋ lɛ gbɛ ni ebaye E-mumɔ lɛ najiaŋ hewɔ lɛ, awieɔ nakai mumɔ lɛ he akɛ ‘mumɔ fɔŋ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ.’

17:55-58—Akɛni Saul le David tsɛ taakɛ 1 Samuel 16:17-23 tsɔɔ lɛ, mɛni hewɔ mɔ ni ebi akɛ namɔ bi ji David lɛ? Jeee David tsɛ gbɛi kɛkɛ ní Saul taoɔ ale hewɔ ebi sane nɛɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ eetao ele mɔ diɛŋtsɛ ni fɔ́ oblanyo ni etsɛko tsɔ ni egbe oblaŋ ko yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

16:6, 7. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔha bɔ ni wɔnaa mɛi krokomɛi wɔhaa yɛ kponɔgbɛ lɛ aná wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ loo wɔkɛ oyaiyeli akojo amɛ lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔbu amɛ taakɛ Yehowa buɔ amɛ lɛ.

17:47-50. Wɔbaanyɛ wɔkɛ ekãa adamɔ shitee-kɛwoo kɛ yiwaai ni henyɛlɔi ni woɔ mɔ he gbeyei tamɔ Goliat lɛ kɛbaa lɛ anaa ejaakɛ “Yehowa nɔ̃ ji ta lɛ.”

18:1, 3; 20:41, 42. Abaanyɛ aná nanemɛi anɔkwafoi yɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ ateŋ.

21:13, 14. Yehowa miikpa wɔ gbɛ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi kɛ ŋaalee atsu nii ni wɔkɛtsu shihilɛi ni mli wawai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ahe nii. Ekɛ e-Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ ní haa wɔnáa ŋaalee, nilee, kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ eha wɔ. (Abɛi 1:4) Wɔnáa yelikɛbuamɔ hu kɛjɛɔ Kristofoi asafoŋ onukpai ni ahala lɛ aŋɔɔ.

24:6; 26:11. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni David fee efɔ̃ shi yɛ bulɛ diɛŋtsɛ ni ajieɔ lɛ kpo yɛ mɛi ni Yehowa efɔ amɛ mu lɛ ahe po nɛ!

25:23-33. Nilee ni Abigail kɛtsu nii lɛ sa kasemɔ.

28:8-19. Mumɔi fɔji kwaa amɛfeɔ amɛhe tamɔ aŋkroaŋkroi komɛi ni egboi lɛ bɔni afee ni amɛnyɛ amɛtsu mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛlaka mɛi loo amɛye amɛ awui lɛ he nii. Esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi srɔtoi fɛɛ ahe.—5 Mose 18:10-12.

30:23, 24. Nɛkɛ yiŋ ni akpɛ, ni damɔ 4 Mose 31:27 lɛ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa buɔ mɛi ni sɔmɔɔ yɛ asafo lɛ mli kɛfiɔ esafo lɛ sɛɛ lɛ akɛ mɛi ni jara wa. No hewɔ lɛ, ‘nɔ fɛɛ nɔ ní wɔfeɔ lɛ, nyɛhaa wɔjiea wɔmusuŋ wɔtsua, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ wɔtsuɔ wɔhaa ni jeee gbɔmɛi.’—Kolosebii 3:23.

Mɛni “Hi Fe Afɔle”?

Mɛɛ shishijee anɔkwale ko Eli, Samuel, Saul, kɛ David niiashikpamɔi lɛ maa nɔ mi? No ji: “Toiboo hi fe afɔle, ni ninumɔ hu hi fe tooi agboi afɔ. Ejaakɛ atuatsemɔ lɛ etamɔ klamɔ esha nɔŋŋ, ni toiwalɛ tamɔ wɔŋjamɔ kɛ amaga jamɔ!”—1 Samuel 15:22, 23.

Mɛɛ hegbɛ wɔná nɛkɛ akɛ wɔɔná Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa jajemɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ ni yaa nɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ mli gbɛfaŋnɔ! Be mli ni wɔkɛ ‘wɔnaabui feɔ tsina hii’ wɔhaa Yehowa lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni etsɔɔ e-Wiemɔ ni aŋma kɛ esafo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ekɛhaa lɛ atsu nii.—Hoshea 14:3; Hebribii 13:15.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Kɛ́ ootao ole he ni maji srɔtoi ni atsĩ amɛtã yɛ Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ yɔɔ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo bibioo ni ji ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 18-19 lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Israel klɛŋklɛŋ maŋtsɛ lɛ subaŋ tsake kɛjɛ nɔyelɔ ni ji humi ní baa ehe shi nɔ kɛbatsɔ nɔyelɔ henɔwolɔ kɛ hewolɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Mɛni mli wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa yɛ kɛ́ henyɛlɔi ni woɔ mɔ he gbeyei tamɔ Goliat kɛ shitee-kɛwoo ba wɔnɔ?