Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Wɔhiii Shi Wɔhaaa Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Dɔŋŋ

Wɔhiii Shi Wɔhaaa Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Dɔŋŋ

Wɔhiii Shi Wɔhaaa Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Dɔŋŋ

‘Kristo gbo mɛi fɛɛ yigbele, koni mɛi ni hiɛ kãmɔ lɛ ahiɛ akakãmɔ miiha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe dɔŋŋ.’—2 KORINTOBII 5:15.

1, 2. Mɛɛ Ŋmalɛ naa famɔ kanya Yesu klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli sɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛnyɛ amɛye pɛsɛmkunya nɔ kunim?

NO JI naagbee gbɛkɛ ni Yesu ye yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi amli lɛ, ekɛ ewala baaha yɛ mɛi fɛɛ ni baaná emli hemɔkɛyeli lɛ anajiaŋ. Yesu gba ebɔfoi anɔkwafoi lɛ saji ni he hiaa babaoo yɛ nakai gbɛkɛ lɛ mli. Nɔ ni fata nibii ni ekɛɛ amɛ lɛ ahe ji famɔ ko ni ekɛha amɛ ní kɔɔ su ko ni baaha akadi esɛɛnyiɛlɔi lɛ he. Ekɛɛ akɛ: “Kitã hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛsumɔa nyɛhe. Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.”—Yohane 13:34, 35.

2 Esa akɛ anɔkwa Kristofoi ajie suɔmɔ ni haa mɔ kɛ ehe shãa afɔle kpo amɛtsɔɔ amɛhe ni amɛtao amɛnanemɛi heyelilɔi lɛ ahilɛ-kɛhamɔ tsutsu. Esaaa akɛ amɛshashaoɔ shi akɛ ‘amɛkɛ amɛwala tete aaaŋmɛ shi aha amɛnanemɛi.’ (Yohane 15:13) Te mra be mli Kristofoi lɛ tsu kitã hee lɛ he nii amɛha tɛŋŋ? Niŋmalɔ Tertullian ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 200 lɛ mli lɛ tsɛ́ wiemɔi ni mɛi wie yɛ Kristofoi lɛ ahe lɛ ayisɛɛ yɛ ewolo ni ehé gbɛi waa ni ji Apology lɛ mli, ni eŋma akɛ: ‘Kwɛ bɔ ni amɛsumɔɔ amɛhe; bɔ ni amɛfee klalo ákɛ amɛaagboi po amɛha amɛhe.’

3, 4. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔwu wɔshi pɛsɛmkunya su lɛ? (b) Mɛni wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Esa akɛ wɔ hu ‘wɔkpeekpee wɔhe kɛtere wɔjatsui lɛ, ni wɔkɛ nakai feemɔ aye Kristo mla lɛ nɔ.’ (Galatabii 6:2) Shi kɛlɛ, pɛsɛmkunya fata nibii titri ni tsĩɔ mɔ naa yɛ toiboo ni aaafee aha Kristo mla lɛ kɛ ‘Yehowa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ni wɔɔsumɔ lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ kɛ wɔsusuma muu fɛɛ kɛ wɔjwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ, kɛ agbɛnɛ wɔnaanyo ni wɔɔsumɔ lɛ tamɔ bɔ ni wɔsumɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ’ ahe. (Mateo 22:37-39) Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, wɔsumɔɔ akɛ wɔsusu wɔ pɛ wɔhe. Kɛfata he lɛ, nɔnyɛɛ ni wɔkɛkpeɔ daa yɛ shihilɛ mli, akaŋshii ni yaa nɔ yɛ skul loo nitsumɔhe, kɛ mɔdɛŋ ni abɔɔ koni aná daaŋ ŋmaa kɛ hehaanɔ lɛ hu haa wɔjieɔ pɛsɛmkunya su ni akɛfɔ́ wɔ nɛɛ kpo babaoo. Tsakemɔ kpakpa ko kwraa bako yɛ pɛsɛmkunya su ni ajieɔ lɛ kpo nɛɛ mli. Bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Naagbee gbii lɛ anɔ lɛ . . . gbɔmɛi baatsɔmɔ pɛsɛmkunyatsɛmɛi.”—2 Timoteo 3:1, 2, Phillips.

4 Beni Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ, etsɔɔ ekaselɔi lɛ nifeemɔi etɛ komɛi ni baaye abua amɛ ni amɛnyɛ amɛye pɛsɛmkunya nɔ kunim. Mɛni ji nifeemɔi nɛɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛha lɛ ahe baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha wɔ?

Enaa Tsabaa Diɛŋtsɛ!

5. Mɛni Yesu ha ekaselɔi lɛ le beni eshiɛɔ yɛ Galilea kooyigbɛ lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ ha amɛnaa kpɛ amɛhe lɛ?

5 Yesu miishiɛ yɛ Kaisarea Filipi yɛ Galilea kooyigbɛ. Ekolɛ nɛkɛ kpokpaa fɛfɛo ní toiŋjɔlɛ yɔɔ jɛmɛ nɛɛ baafee he ko ni sa kɛha hejɔɔmɔ moŋ fe hekwamɔ. Shi kɛlɛ, Yesu ha ekaselɔi lɛ le yɛ jɛmɛ akɛ “ja etee Yerusalem ni eyana amanehulu pii yɛ onukpai lɛ kɛ osɔfonukpai kɛ woloŋmalɔi lɛ adɛŋ, ní agbe lɛ, ni gbi ni ji gbi etɛ lɛ eeete shi ekoŋŋ.” (Mateo 16:21) Kwɛ bɔ ni nɔ ni Yesu kɛɛ ekaselɔi nɛɛ aaaha amɛnaa akpɛ amɛhe aha, ejaakɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ amɛmiikpa gbɛ akɛ amɛ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ baato e-Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ!—Luka 19:11; Bɔfoi lɛ Asaji 1:6.

6. Mɛni hewɔ Yesu kã Petro hiɛ waa nakai lɛ?

6 Amrɔ nɔŋŋ ni Petro ‘tsɛ́ Yesu kɛtee afã ni ebɔi lɛ kɔkɔbɔɔ ekɛɛ: Naa ohe mɔbɔ, Nuŋtsɔ, enɛ akagbaleo fɔ̃ɔŋfɔ̃!’ Te Yesu here lɛ nɔ eha tɛŋŋ? “Etsɔ̃ ehe ekɛɛ Petro akɛ: Ho misɛɛ, satan! ootɔ̃tɔ̃ minane: ejaakɛ ojwɛŋŋ Nyɔŋmɔ nii ahe, shi gbɔmɛi anii ahe moŋ ojwɛŋɔ.” Kwɛ srɔtofeemɔ ni yɔɔ susumɔi enyɔ nɛɛ ateŋ! Yesu jɛ esuɔmɔ mli ekpɛlɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ ni biɔ he-kɛ-afɔleshaa—nɔ ni baaha agbe lɛ yɛ sɛŋmɔtso nɔ yɛ nyɔji fioo komɛi amli lɛ nɔ. Petro wo lɛ ŋaa koni ekɔ gbɛ ni haa mɔ he jɔɔ lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Naa ohe mɔbɔ.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Petro hiɛ jwɛŋmɔ kpakpa. Shi kɛlɛ, Yesu kã Petro hiɛ ejaakɛ eŋmɛ gbɛ ni Satan ná enɔ hewalɛ yɛ nakai sane lɛ mli. Petro ‘jwɛŋŋ Nyɔŋmɔ nii ahe, shi gbɔmɛi anii ahe moŋ ejwɛŋɔ.’—Mateo 16:22, 23.

7. Taakɛ aŋma yɛ Mateo 16:24 lɛ, mɛɛ nifeemɔi Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ amɛtsu he nii?

7 Anuɔ wiemɔi ni tamɔ nɔ ni Petro kɛɛ Yesu lɛ yɛ bei nɛɛ amli hu. Bei pii lɛ je lɛ woɔ mɔ hewalɛ koni ‘efee ehe ejurɔ’ loo ‘ekɔ gbɛ ni yɔɔ ogbɔjɔ.’ Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, susumɔ ni Yesu jie yi akɛ aná lɛ yɛ srɔto kwraa. Ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Kɛji mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛɔ misɛɛ lɛ, ha ní ekwa ehe ní ewó esɛŋmɔtso lɛ ní enyiɛ misɛɛ.” (Mateo 16:24) The New Interpreter’s Bible lɛ kɛɔ akɛ: “Wiemɔ nɛɛ jeee ninefɔɔ ni akɛmiiha mɛi ni ebatsɔmɔko kaselɔi lɛ koni amɛbafee nakai, shi moŋ eji wiemɔ ni akɛmiibi mɛi ni ekpɛlɛ Kristo tsɛmɔ lɛ nɔ momo lɛ koni amɛsusu nɔ ni kaselɔ ni mɔ aaaji lɛ tsɔɔ lɛ he.” Esa akɛ heyelilɔi atsu nifeemɔi etɛ ni Yesu tsɔɔ, taakɛ aŋma yɛ nakai ŋmalɛ lɛ mli lɛ ahe nii. Nyɛhaa wɔsusua nifeemɔi nɛɛ ahe ekomekome wɔkwɛa.

8. Tsɔɔmɔ nɔ ni ohe ni oookwa lɛ tsɔɔ lɛ mli.

8 Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔkwa wɔhe. Hela wiemɔ kɛha “mɔ diɛŋtsɛ he ní ekwaa” lɛ tsɔɔ suɔmɔ mli ni ajɛɔ akpooɔ pɛsɛmkunya akɔnɔi loo nɔ ni mɔ diɛŋtsɛ sumɔɔ. Wɔhe ni wɔɔkwa lɛ etsɔɔɔ miishɛɛnamɔi komɛi ni wɔɔkwa yɛ bei komɛi amli; ni etsɔɔɔ hu akɛ wɔhi shi akɛ henaatsilɔi loo ni wɔkpata wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ. ‘Wɔbɛ kɛha wɔ diɛŋtsɛ wɔhe’ dɔŋŋ kɛ shishinumɔ akɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔkɛ wɔwala kɛ nibii fɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ eha Yehowa. (1 Korintobii 6:19, 20) Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔhi shi akɛ pɛsɛmkunyatsɛmɛi lɛ, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ nɔ. Wɔhe ni wɔkwaa lɛ tsɔɔ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, eyɛ mli akɛ ekolɛ enɛ feemɔ kɛ wɔsuɔmɔnaa nii kpaŋ gbee. Kɛji akɛ wɔjɔɔ wɔhe nɔ ní abaptisi wɔ lɛ, wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔtu wɔhe kwraa wɔha Nyɔŋmɔ. No sɛɛ lɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔhi shi yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ naa wɔwala gbii abɔ fɛɛ.

9. (a) Mɛni akɛ sɛŋmɔtso damɔɔ shi ahaa beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔwóɔ wɔsɛŋmɔtso lɛ yɛ?

9 Nifeemɔ ni ji enyɔ lɛ ji akɛ, esa akɛ wɔwó wɔsɛŋmɔtso lɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, akɛ sɛŋmɔtso tsuɔ nii kɛdamɔɔ shi ahaa amanehulu, hiɛshishwiemɔ, kɛ gbele. Bei pii lɛ, awuiyelɔi pɛ agbeɔ yɛ sɛŋmɔtso nɔ loo akɛ amɛgbohii tsotsoroɔ tso ni ma shi jaŋŋ nɔ. Yesu kɛ nɔ ni ewie nɛɛ miitsɔɔ akɛ esa akɛ Kristofonyo afee klalo akɛ akɛni ejɛɛɛ je lɛ mli hewɔ lɛ, ekɛ yiwaa, heguɔgbee, loo gbele po baakpe. (Yohane 15:18-20) Wɔ-Kristofoi ashishitoo mlai lɛ haa esoroɔ wɔ yɛ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ahe, ni no hewɔ lɛ ‘amɛwieɔ wɔhe musubɔɔ wiemɔ.’ (1 Petro 4:4) Abaanyɛ afee wɔ enɛ yɛ skul, yɛ wɔnitsumɔhei, loo yɛ wɔwekui lɛ amli po. (Luka 9:23) Ni kɛlɛ, akɛni wɔhiii shi wɔhaaa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ hewɔ lɛ, wɔyɛ he miishɛɛ akɛ wɔɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ heguɔgbee ni je lɛ kɛbaa wɔnɔ lɛ mli. Yesu kɛɛ akɛ: “Ajɔɔ nyɛ, kɛji ajɛ́ nyɛ ni awa nyɛ yi ni amale awie nyɛhe efɔŋ fɛɛ efɔŋ yɛ mihewɔ lɛ. Nyɛnyaa ni nyɛmli afilia nyɛ; shi nyɛnyɔmɔwoo fá yɛ ŋwɛi.” (Mateo 5:11, 12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ ni wɔɔná lɛ ji nɔ ni he hiaa titri.

10. Mɛni Yesu sɛɛ ni aaanyiɛ daa lɛ biɔ?

10 Nɔ ni ji etɛ lɛ, Yesu Kristo kɛɛ akɛ esa akɛ wɔnyiɛ esɛɛ daa. Taakɛ An Expository Dictionary of New Testament Words ni W. E. Vine ŋma lɛ tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ anyiɛ mɔ sɛɛ lɛ tsɔɔ akɛ afata mɔ lɛ he—“akɛ lɛ anyiɛ gbɛ kometoo lɛ nɔŋŋ nɔ.” Yohane Klɛŋklɛŋ Wolo 2:6 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni kɛɔ akɛ ehiɔ [Nyɔŋmɔ] emli lɛ, bɔ ni [Yesu] enyiɛ [loo efee enii eha] lɛ, ja lɛ hu enyiɛ [loo efee enii] nakai nɔŋŋ.” Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ? Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha e-ŋwɛi Tsɛ lɛ kɛ ekaselɔi lɛ haaa efee pɛsɛmkunya. Paulo ŋma akɛ: ‘Kristo efeee nɔ ni sa lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ.’ (Romabii 15:3) Yɛ be mli ni etɔ Yesu ni hɔmɔ miiye lɛ tete po lɛ, ekɛ mɛi krokomɛi ahiamɔ nii ahe nitsumɔ ye lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ lɛ hiɛ. (Marko 6:31-34) Kɛfata he lɛ Yesu mia ehiɛ waa yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ani esaaa akɛ wɔkaseɔ lɛ beni wɔkɛ ekãa tsuɔ nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ akɛ ‘wɔfee jeŋmaji fɛɛ kaselɔi, ni wɔtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni Yesu ekɛɛ lɛ anɔ’ lɛ? (Mateo 28:19, 20) Kristo fee nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi eha wɔ yɛ enifeemɔi fɛɛ amli, ni esa akɛ ‘wɔnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ.’—1 Petro 2:21.

11. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔkwa wɔhe, ni wɔwó wɔsɛŋmɔtso lɛ, ni wɔnyiɛ Yesu Kristo sɛɛ daa lɛ?

11 Ehe miihia ni wɔkwa wɔhe, wɔwó wɔsɛŋmɔtso lɛ, ni wɔnyiɛ wɔ-Nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ daa. Nakai ni wɔfeɔ lɛ kũɔ pɛsɛmkunya ni ji nɔ titri ni tsĩɔ mɔ naa akɛ eeejie suɔmɔ ni haa mɔ kɛ ehe shãa afɔle kpo lɛ naa. Kɛfata he lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni taoɔ akɛ ebáa esusuma yi lɛ eeelaaje lɛ; shi mɔ fɛɛ mɔ ni laajeɔ esusuma yɛ mihewɔ lɛ, enine aaashɛ nɔ. Ejaakɛ mɛɛ sɛɛ gbɔmɔ náa, kɛji enine shɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, shi elaaje esusuma lɛ? Aloo mɛni gbɔmɔ aaaŋɔha ni ekɛkpɔ̃ esusuma lɛ?”—Mateo 16:25, 26.

Wɔnyɛŋ Nuŋtsɔmɛi Enyɔ Wɔsɔmɔ

12, 13. (a) Mɛɛ sane kã oblanyo nɔyelɔ ni yabi Yesu ŋaawoo lɛ tsui nɔ? (b) Mɛɛ ŋaawoo Yesu kɛha oblanyo lɛ, ni mɛni hewɔ?

12 Nyɔji komɛi asɛɛ beni Yesu ema bɔ ni ehe hiaa ni ekaselɔi lɛ akwa amɛhe lɛ nɔ mi sɛɛ lɛ, oblanyo nɔyelɔ niiatsɛ ko ba eŋɔɔ ni ebabi lɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ, mɛɛ nɔ̃ kpakpa po mafee, ni maná naanɔ wala?” Yesu kɛɛ lɛ akɛ ‘eye kitãi lɛ anɔ daa,’ kɛkɛ ni etsĩ kitãi lɛ ekomɛi atã. Oblanyo lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Enɛɛmɛi fɛɛ lɛ miye nɔ kɛjɛ migbekɛbiiashi.” Eyɛ faŋŋ akɛ oblanyo lɛ miiwie anɔkwale, ni ébɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ koni eye kitãi ni yɔɔ Mla lɛ mli lɛ anɔ. No hewɔ lɛ ebi akɛ: “Mɛni shwɛɔ mi lolo?” Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Yesu kɛ ninefɔɔ krɛdɛɛ ko ha oblanyo lɛ ekɛɛ: “Kɛji ootao akɛ ohiɔ kɛwulaa shi [“oye emuu,” New American Standard Bible] lɛ, yaa ni oyahɔɔ nii ni oyɔɔ lɛ, ni oŋɔha ohiafoi, ni oooná jwetri yɛ ŋwɛi; ní oba obanyiɛ misɛɛ.”—Mateo 19:16-21.

13 Yesu na akɛ dani oblanyo lɛ baanyɛ ekɛ esusuma muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ, ebaabi ni ejie nii wulu ni tsĩɔ enaa ni ji heloonaa nii ni eyɔɔ lɛ kɛjɛ eshihilɛ mli. Kristo anɔkwa kaselɔ nyɛŋ nuŋtsɔmɛi enyɔ esɔmɔ. ‘Enyɛŋ Nyɔŋmɔ kɛ mamona [niifálɛ] esɔmɔ.’ (Mateo 6:24) Ebaabi ni ‘ehiŋmɛi nɔ atse,’ ni efee nɔ ni ma mumɔŋ nibii anɔ. (Mateo 6:22) Nibii ni mɔ yɔɔ ní eŋɔhaa ohiafoi lɛ ji he-kɛ-afɔleshaa nifeemɔ. Yesu ha oblanyo lɛ hegbɛ koni ebɔ jwetri eha ehe yɛ ŋwɛi ni ekɛ no ato eheloonaa nibii ni ekɛbaashã afɔle lɛ najiaŋ—jwetri ko ni baaha ená naanɔ wala, ni yɛ naagbee mli lɛ ebaaha ená gbɛkpamɔ akɛ ekɛ Kristo baaye nɔ yɛ ŋwɛi. Oblanyo lɛ efeko klalo akɛ ebaakwa ehe. “Edɔ lɛ ni eyiŋ etee; ejaakɛ eyɛ nii babaoo.” (Mateo 19:22) Shi kɛlɛ, Yesu sɛɛnyiɛlɔi krokomɛi lɛ efeee nakai.

14. Te wolɛi ejwɛ komɛi fee amɛnii yɛ ninefɔɔ ni Yesu kɛha amɛ koni amɛbanyiɛ esɛɛ lɛ he amɛha tɛŋŋ?

14 Yesu kɛ ninefɔɔ ko ni tamɔ nɔ ni ekɛha niiatsɛ lɛ ha wolɛi ejwɛ komɛi ni ji Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane aaafee afii enyɔ dani ekɛ niiatsɛ lɛ kpe. No mli lɛ amɛteŋ mɛi enyɔ miihɛ loo, ni mɛi enyɔ ni eshwɛ lɛ miikpɛ amɛyaai ni dekã bɛ mli. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛbanyiɛa misɛɛ, ni mafee nyɛ gbɔmɛi ahe wolɛi.” Naagbee lɛ, amɛyi ejwɛ lɛ fɛɛ shĩ amɛ wuoyaa nitsumɔ lɛ, ni amɛnyiɛ Yesu sɛɛ amɛwala gbii abɔ fɛɛ.—Mateo 4:18-22.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefonyo ko kɛ nibii shã afɔle ni ebanyiɛ Yesu sɛɛ?

15 Ŋmɛnɛ, Kristofoi babaoo ekase wolɛi ejwɛ lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ fe nɔ ni amɛaakase nakai oblanyo nɔyelɔ niiatsɛ lɛ. Amɛkɛ ninámɔ kɛ hegbɛi ni baaha amɛhé gbɛi yɛ je nɛɛ mli eshã afɔle bɔni afee ni amɛnyɛ amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ. Deborah kɛɛ akɛ: “Beni miye afii 22 lɛ, ebabi ni makpɛ miyiŋ yɛ sane wulu ko he.” Etsɔɔ mli akɛ: “Mikɛ aaafee nyɔji ekpaa ekase Biblia lɛ, ni miisumɔ ni majɔɔ miwala nɔ maha Yehowa, shi miwekumɛi kɛ hiɛdɔɔ te shi amɛwo enɛ feemɔ. Amɛyɛ shika babaoo, ni amɛnu he akɛ Odasefonyo ni matsɔ lɛ baaha amɛhiɛ ashwie shi yɛ mɛi ahiɛ. Amɛha mi gbi kome koni mikɛ kpɛ miyiŋ yɛ nɔ ni misumɔɔ he—ogbɔjɔ shihilɛ loo anɔkwale lɛ. Kɛji akɛ mikɛ Odasefoi lɛ kpaaa bɔɔ lɛ, miwekumɛi lɛ baashɔ̃ gboshinii ni miyɔɔ lɛ yɛ midɛŋ. Yehowa ye ebua mi ni mikpɛ yiŋ ni ja, ni eha mi hewalɛ ni mikɛtsu miyiŋkpɛɛ lɛ he nii. Mikɛ afii 42 ni eho lɛ etsu be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, ni mishwako mihe yɛ gbɛ ko gbɛ ko nɔ. Pɛsɛmkunya kɛ ŋɔɔmɔyeli shihilɛ ní mikpoo lɛ eha miye mihe kɛjɛ shihilɛ ni hiɛnɔkamɔ kɛ miishɛɛ bɛ mli ní minaa miwekumɛi lɛ yɛ mli lɛ he. Mikɛ miwu eye kɛbua gbɔmɛi ni fa fe 100 ni amɛkase anɔkwale lɛ. Nɛkɛ wɔmumɔŋ bii nɛ ajara wa kwraa kɛha mi fe heloonaa ninámɔi fɛɛ.” Yehowa Odasefoi akpekpei abɔ krokomɛi hu nuɔ he taakɛ yoo nɛɛ nuɔ he lɛ. Ni bo hu?

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔhiii shi wɔhaaa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ?

16 Bɔ ni Yehowa Odasefoi yɔɔ he miishɛɛ akɛ amɛhiŋ shi amɛhaŋ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe dɔŋŋ lɛ etsirɛ amɛteŋ mɛi akpei abɔ ni amɛmiisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi, loo be-fɛɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi. Mɛi krokomɛi ni amɛshihilɛi eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ koni amɛkɛ amɛhe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ hu jieɔ gbɛgbamɔ mumɔ lɛ eko kpo ni amɛfiɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ bɔ ni amɛaanyɛ. Fɔlɔi hu jie mumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo kɛtsɔ amɛbe babaoo kɛ nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛbaaná he sɛɛ lɛ ni amɛkɛshã afɔle bɔni afee ni amɛnyɛ amɛkɛ mumɔŋ tsɔsemɔ aha amɛbii lɛ nɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atsɔɔ akɛ wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛi amli.—Mateo 6:33.

Namɔ Suɔmɔ Kanyaa Wɔ?

17. Mɛni kanyaa wɔ ni wɔkɛ wɔhe shãa afɔle?

17 Ákɛ aaajie suɔmɔ ni haa mɔ kɛ ehe shãa afɔle kpo lɛ jeee nifeemɔ ni yɔɔ mlɛo. Shi bo lɛ susumɔ nɔ ni kanyaa wɔ lɛ he okwɛ. Paulo ŋma akɛ: ‘Kristo suɔmɔ lɛ kanyaa wɔ, ni wɔkojoɔ nɛkɛ, akɛ, mɔ kome gbo mɛi fɛɛ yigbele. Ni egbo mɛi fɛɛ yigbele, koni mɛi ni hiɛ kãmɔ lɛ ahiɛ akakãmɔ miiha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe dɔŋŋ, shi moŋ amɛhiɛ akãmɔ aha mɔ ni gbo ni atee lɛ shi ekoŋŋ aha amɛ lɛ.’ (2 Korintobii 5:14, 15) Kristo suɔmɔ lɛ ji nɔ ni kanyaa wɔ koni wɔkahi shi wɔha wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ lɛ. Mɛɛ kanyamɔ nɔ̃ ni woɔ mɔ hewalɛ waa po enɛ ji nɛkɛ! Akɛni Kristo gbo eha wɔ hewɔ lɛ, ani wɔnuuu he akɛ sɔ̃ kã wɔ nɔ akɛ wɔhi shi wɔha lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, hiɛsɔɔ kɛha suɔmɔ ni mli kwɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo ejie lɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ kanya wɔ koni wɔjɔɔ wɔwala nɔ wɔha Nyɔŋmɔ ní wɔbatsɔmɔ Kristo kaselɔi.—Yohane 3:16; 1 Yohane 4:10, 11.

18. Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ he ákɛ wɔkɛ wɔhe aaashã afɔle lɛ?

18 Ani wɔbaaná he sɛɛ akɛ wɔhiii shi wɔhaaa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ? Beni oblanyo nɔyelɔ lɛ kpoo Kristo ninefɔɔ lɛ ni etsɔ ehe etee lɛ, Petro kɛɛ Yesu akɛ: “Naa, wɔ lɛ wɔshĩ nii fɛɛ, ni wɔbanyiɛ osɛɛ; belɛ mɛni wɔbaaná?” (Mateo 19:27) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ ekwa amɛhe. Mɛɛ sɛɛ amɛbaaná? Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu tsĩ hegbɛ ni amɛaaná akɛ amɛkɛ lɛ aaaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ tã. (Mateo 19:28) Yesu wie jɔɔmɔi ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baaná lɛ he yɛ nakai be kometoo lɛ nɔŋŋ mli. Ekɛɛ akɛ: “Mɔ ko bɛ ni eshi shia loo nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei loo tsɛ loo nyɛ loo ŋa loo bii loo abɔɔi yɛ mi kɛ sanekpakpa lɛ hewɔ, ní enaŋ . . . toi oha yɛ benɛ be nɛɛ mli beebe, . . . ni jeŋ ni baaba lɛŋ hu eeená naanɔ wala.” (Marko 10:29, 30) Wɔnine shɛɔ nibii babaoo nɔ fe nɔ ni wɔkɛshãa afɔle. Ani wɔmumɔŋ tsɛmɛi, nyɛmɛi, nyɛmimɛi hii, nyɛmimɛi yei, kɛ gbekɛbii lɛ ajara waaa kwraa fe nibii fɛɛ ni wɔshĩ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ lɛ? Namɔ ná shihilɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli jogbaŋŋ—Petro aloo oblanyo nɔyelɔ lɛ?

19. (a) Mɛni kɛ anɔkwa miishɛɛnamɔ baa? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Yesu tsɔ ewiemɔi kɛ enifeemɔi anɔ etsɔɔ akɛ miishɛɛnamɔ baa kɛjɛɔ nihamɔ kɛ sɔɔmɔ mli, shi jeee pɛsɛmkunya nifeemɔ mli. (Mateo 20:28; Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Kɛji akɛ wɔhiii shi wɔhaaa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ shi moŋ wɔnyiɛɔ Kristo sɛɛ daa lɛ, ehaa wɔtsui nyɔɔ wɔ mli waa yɛ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ, ni wɔnáa gbɛkpamɔ hu akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ wɔsɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji akɛ wɔkwa wɔhe lɛ, wɔbatsɔmɔɔ Yehowa nii. Wɔbatsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ nyɔji loo tsuji. Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ nyɔŋyeli loo sɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ he lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ enáa yiŋ srɔtoi ni wɔkpɛɔ yɛ shihilɛ mli lɛ nɔ hewalɛ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu sanebimɔi nɛɛ ahe.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔwu wɔshi pɛsɛmkunya su ni yɔɔ wɔhe lɛ?

• Te atsɔɔ tɛŋŋ kɛji akɛɛ wɔkwa wɔhe, wɔwó wɔsɛŋmɔtso, ni wɔnyiɛ Yesu sɛɛ daa lɛ?

• Mɛni kanyaa wɔ ni wɔhiii shi wɔhaaa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ lɛ?

• Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ he ákɛ wɔkɛ wɔhe aaashã afɔle lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

“Naa ohe mɔbɔ, Nuŋtsɔ”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Mɛni haaa oblanyo nɔyelɔ lɛ anyɛ Yesu sɛɛ enyiɛ lɛ?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Suɔmɔ kanyaa Yehowa Odasefoi ni amɛsɔmɔɔ akɛ be-fɛɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi ni yɔɔ ekãa