Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ní Okɛ Yehowa Aaafee o-Nyɔŋmɔ

Ní Okɛ Yehowa Aaafee o-Nyɔŋmɔ

Ní Okɛ Yehowa Aaafee o-Nyɔŋmɔ

Y Ɛ Biblia beaŋ lɛ, aŋkroaŋkroi komɛi kɛ Yehowa ná wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii aahu akɛ atsɛ́ lɛ akɛ amɛ-Nyɔŋmɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, awie Yehowa he yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ “Abraham Nyɔŋmɔ,” “David Nyɔŋmɔ,” kɛ “Elia Nyɔŋmɔ.”—1 Mose 31:42; 2 Maŋtsɛmɛi 2:14; 20:5.

Mɛɛ gbɛ nɔ hii nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ tsɔ ená ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛhe koni wɔ hu wɔnyɛ wɔná wɔkɛ Bɔlɔ lɛ teŋ wekukpaa ni mli wa ní wɔhiɛ mli?

Abraham Hé “Yehowa Eye”

Abraham ji klɛŋklɛŋ mɔ ni Biblia lɛ wie yɛ ehe akɛ ehé Yehowa eye. Hemɔkɛyeli ji su titri hewɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛ Abraham nɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Abraham ná Yehowa nɔkpɛlɛmɔ aahu akɛ sɛɛ mli lɛ, Bɔlɔ lɛ wie lɛ diɛŋtsɛ ehe etsɔɔ Mose akɛ “Abraham Nyɔŋmɔ” kɛ ebinuu Isak kɛ enabi Yakob Nyɔŋmɔ.—1 Mose 15:6; 2 Mose 3:6.

Te fee tɛŋŋ ni Abraham ná Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, Abraham tswa ehemɔkɛyeli lɛ ema shishitoo nɔ̃ ni ma shi shiŋŋ nɔ. Ekolɛ Noa bi Shem, ní na Nyɔŋmɔ nifeemɔi ni ekɛhereɔ mɔ yiwala lɛ, tsɔse lɛ yɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ. Shem kɛ ehiŋmɛi na bɔ ni Yehowa ‘baa Noa ni ji jalɛ shiɛlɔ lɛ, mɔ ni gbe yi fee mɛi kpaanyɔ lɛ kɛkɛ yi, ni ekɛ nu afua lɛ ba mɛi ni kwa Nyɔŋmɔ lɛ aje lɛ nɔ.’ (2 Petro 2:5) Ekolɛ Abraham kase kɛjɛ Shem ŋɔɔ akɛ, kɛ́ Yehowa wo shi yɛ nɔ ko he lɛ, ebaaba mli kɛ̃. Yɛ fɛɛ mli lɛ, beni Nyɔŋmɔ wo Abraham shi lɛ, ená miishɛɛ ni ekɛ eshihilɛ fɛɛ damɔ nilee ni eyɔɔ akɛ nakai shiwoo lɛ baaba mli lɛ nɔ.

Akɛni Abraham hemɔkɛyeli lɛ ná shishitoo nɔ̃ ni ma shi shiŋŋ hewɔ lɛ, ekɛ nitsumɔi waje ehemɔkɛyeli lɛ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Hemɔkɛyeli Abraham kɛbo toi, beni atsɛ́ lɛ lɛ, ni eyiŋ etee he ni baatsɔ enɔyeli nɔ̃ lɛ, ni eyiŋ etee, tsɛ eleee he ni eyaa.” (Hebribii 11:8) Nakai toiboo ni Abraham fee lɛ wo ehemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ, ni kaselɔ Yakobo ŋma yɛ enɛ he akɛ: “Oona akɛ hemɔkɛyeli kɛ enitsumɔi lɛ nyiɛ, ni nitsumɔi lɛ amli ejɛ ni ehemɔkɛyeli lɛ ye emuu lɛ.”—Yakobo 2:22.

Kɛfata he lɛ, Yehowa ŋmɛ gbɛ ni aka Abraham hemɔkɛyeli lɛ, ni enɛ wo mli hewalɛ. Paulo tee nɔ ewie akɛ: “Hemɔkɛyeli naa Abraham ŋɔ Isak eyasha afɔle, beni aka lɛ lɛ.” Kaa tsuuɔ hemɔkɛyeli he ni ewoɔ mli hewalɛ, ni enɛ haa ‘ejara waa aahu fe shika.’—Hebribii 11:17; 1 Petro 1:7.

Beni Abraham na akɛ mɛi krokomɛi nyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ, ená miishɛɛ, eyɛ mli akɛ ehiii shi ni eeena akɛ nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ eba mli moŋ. Yɛ hemɔkɛyeli ni sa kadimɔ ni eŋa Sara kɛ eweku lɛ mlibii krokomɛi etɛ, ni ji Isak, Yakob, kɛ Yosef jie lɛ kpo hewɔ lɛ, awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli akɛ amɛji mɛi ni esa akɛ akase.—Hebribii 11:11, 20-22.

Hemɔkɛyeli ni Tamɔ Abraham Nɔ̃ lɛ Ŋmɛnɛ

Ehe miihia ni mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ ni ekɛ Yehowa afee e-Nyɔŋmɔ lɛ aná hemɔkɛyeli. Paulo ŋma akɛ: “Kɛ hemɔkɛyeli bɛ lɛ, anyɛŋ Nyɔŋmɔ hiɛ asa.” (Hebribii 11:6) Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsulɔ baanyɛ aná hemɔkɛyeli ni mli wa tamɔ Abraham nɔ̃ lɛ ŋmɛnɛ?

Esa akɛ wɔkɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ adamɔ shishitoo nɔ̃ ni ma shi shiŋŋ nɔ, tamɔ bɔ ni Abraham fee lɛ. Gbɛ ni hi fe fɛɛ ni abaanyɛ atsɔ nɔ afee enɛ ji kɛtsɔ Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ woji akasemɔ daa nɔ. Biblia lɛ ni wɔɔkane kɛ nɔ ni wɔkane lɛ nɔ ni wɔɔjwɛŋ lɛ baanyɛ aha wɔná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ baaba mli. Enɛ baatsirɛ wɔ koni wɔdamɔ nakai gbɛkpamɔ ní ama nɔ mi aha wɔ lɛ nɔ wɔtsake wɔshihilɛ gbɛ. Agbɛnɛ hu toiboo ni wɔɔfee, ní wɔhe ni wɔkɛaawo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ Kristofoi akpeei ni wɔɔya lɛ fata he lɛ baawo wɔhemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ.—Mateo 24:14; 28:19, 20; Hebribii 10:24, 25.

Yɛ anɔkwale mli lɛ shitee-kɛ-woo, hela ni naa wa, suɔlɔ ko gbele, loo nɔ kroko baanyɛ aka wɔhemɔkɛyeli lɛ. Anɔkwa ni wɔɔye Yehowa yɛ kaai amli lɛ wajeɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ, ni ehaa ejara waa fe shika. Kɛji akɛ wɔbaahi wala mli ni wɔna ni nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ eba mli loo kɛ́ jeee nakai po lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ baatsi wɔ kɛbɛŋkɛ Yehowa. Kɛfata he lɛ, wɔnɔkwɛmɔnɔ lɛ baawo mɛi krokomɛi hewalɛ koni amɛkase wɔhemɔkɛyeli lɛ. (Hebribii 13:7) Nakai ji bɔ ni ebalɛ yɛ Ralph, ní na efɔlɔi lɛ ahemɔkɛyeli ní ekase lɛ gbɛfaŋ. Etsɔɔ mli akɛ:

“Beni miyɔɔ mifɔlɔi aŋɔɔ lɛ, amɛwoɔ weku muu lɛ fɛɛ hewalɛ koni wɔte shi leebi mra bɔni afee ni wɔfee ekome kɛkane Biblia lɛ. Wɔtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ wɔkane Biblia muu lɛ fɛɛ.” Ralph kã he ekaneɔ Biblia lɛ daa leebi lolo, ni enɛ haa ejeɔ gbi lɛ shishi yɛ gbɛ ni hi jogbaŋŋ nɔ. Ralph kɛ etsɛ yaa shiɛmɔ daa otsi. Ewie akɛ: “Nakai beaŋ mikase bɔ ni afeɔ sɛɛkuu-kɛsaramɔ kɛ shia Biblia mli nikasemɔ ahaa.” Amrɔ nɛɛ Ralph miisɔmɔ akɛ mɔ ni kɛ ehe eha yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli yɛ Europa. Mɛɛ efɔlɔi lɛ ahemɔkɛyeli he nyɔmɔwoo kpakpa po nɛ!

Yehowa Tsuinaa Nuu Ko

Afɔ David aaafee afii 900 yɛ Abraham gbele sɛɛ, ni eji Yehowa tsuji ni atsĩ amɛtã yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ateŋ mɔ ko ní ale waa. Gbalɔ Samuel wie David ní Yehowa baahala lɛ akɛ wɔsɛɛ be mli maŋtsɛ lɛ he akɛ: “Yehowa etao lɛ diɛŋtsɛ etsuinaa nuu ko eha ehe.” Wekukpaa ni kã Yehowa kɛ David teŋ lɛ mli wa aahu akɛ sɛɛ mli lɛ gbalɔ Yesaia kɛɛ Maŋtsɛ Hezekia akɛ, “Yehowa, otsɛ David Nyɔŋmɔ lɛ.”—1 Samuel 13:14; 2 Maŋtsɛmɛi 20:5; Yesaia 38:5.

Eyɛ mli akɛ David ji Yehowa tsuinaa nuu moŋ, shi eŋmɛ gbɛ ni ekɔnɔi lɛ ye enɔ yɛ bei komɛi amli. Efee eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli shii etɛ: Ehaaa akɛ kpaŋmɔ adeka lɛ aya Yerusalem yɛ gbɛ ni atsɔɔ akɛ akɛya lɛ naa; ekɛ Batsheba fite gbala, ni eha agbe ewu Uria; ni eha akane Israelbii lɛ kɛ Yudabii lɛ beni Yehowa fãko lɛ akɛ efee nakai. David tɔ̃ Nyɔŋmɔ Mla lɛ nɔ yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ amli.—2 Samuel 6:2-10; 11:2-27; 24:1-9.

Shi kɛlɛ, beni aha David le eshai ni efee lɛ, ekpɛlɛ nɔ, ni eshwaaa mɛi krokomɛi. Ekpɛlɛ nɔ akɛ atooo Adeka lɛ jiemɔ kɛmiiya Yerusalem lɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ, ni ekɛfata he akɛ, ‘wɔtaooo Yehowa yɛ gbɛnaa lɛ naa.’ Beni Natan kpa David gbalafitemɔ lɛ he mama lɛ, David ha hetoo akɛ: “Mifee Yehowa shishi esha.” Ni beni David ná ele kwashiaiasane ni eye yɛ gbɔmɛi lɛ ni ekane lɛ hewɔ lɛ, ekpɛlɛ nɔ shikome ekoŋŋ akɛ: “Mifee esha kpele akɛ mifee enɛ.” David tsake etsui kɛjɛ eshai ni efee lɛ ahe ni etee nɔ etsi ebɛŋkɛ Yehowa.—1 Kronika 15:13; 2 Samuel 12:13; 24:10.

Beni Wɔtɔ̃

David nɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔkɛ Yehowa afee wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mli. Kɛji akɛ Yehowa tsuinaa nuu nyɛ́ efee eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli tamɔ nɛkɛ lɛ, belɛ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui kɛ́ yɛ wɔmɔdɛŋbɔi fɛɛ sɛɛ lɛ wɔtɔ̃ yɛ bei komɛi amli loo wɔfee tɔmɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli po lɛ. (Jajelɔ 7:20) Wɔbaanyɛ wɔná miishɛjemɔ kɛjɛ anɔkwale ni eji akɛ beni David tsake etsui lɛ, akɛ ehe eshai lɛ ke lɛ lɛ mli. Enɛ ba Uwe * nɔ yɛ afii komɛi ni eho lɛ amli.

No mli lɛ Uwe miisɔmɔ akɛ onukpa yɛ Yehowa Odasefoi lɛ asafo ko mli. Be ko lɛ, eŋmɛɛ ehe eha akɔnɔi gbohii ni ekɛ ehe wo jeŋba shara mli. Shishijee lɛ akɛni Uwe susu akɛ Yehowa baaku ehiɛ eshwie etɔmɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, ebɔ mɔdɛŋ koni etsĩ sane lɛ nɔ tamɔ bɔ ni Maŋtsɛ David fee lɛ. Naagbee mli lɛ, Uwe henilee gba enaa aahu akɛ ejaje etɔmɔ lɛ etsɔɔ enaanyo asafoŋ onukpa ko, ni no sɛɛ lɛ atsu sane lɛ he nii koni aye abua Uwe kɛjɛ mumɔŋ oshara ni eyaje mli lɛ mli.

Uwe tsake etsui kɛjɛ eshai ni efee lɛ ahe ni etsi ebɛŋkɛ Yehowa kɛ asafo lɛ. Ehiɛ sɔ yelikɛbuamɔ ni akɛha lɛ lɛ aahu akɛ yɛ otsii fioo komɛi asɛɛ lɛ, eŋma wolo eyaha onukpai lɛ ni ekɛtsɔɔ anɔkwa hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha wamɔ ni akɛha lɛ lɛ. Eŋma akɛ: “Nyɛye nyɛbua mi koni majie heguɔgbee kɛjɛ Yehowa gbɛi lɛ he.” Uwe nyɛ ehiɛ ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ mli, ni yɛ be ko sɛɛ lɛ asaa ahala lɛ akɛ sɔɔlɔ yɛ nakai asafo lɛ nɔŋŋ mli.

“Gbɔmɔ Adesa Tamɔ Wɔ Nɔŋŋ”

Elia ji Israel klɛŋklɛŋ gbalɔi lɛ ateŋ mɔ kome, ni ehi shi yɛ David gbele sɛɛ afii 100. Elia fã anɔkwa jamɔ he be mli ni juu-kɛ-fɔ̃ kɛ jeŋba shara egbɛ eshwã, ni egbugbaaa yɛ ehe ni etu eha Yehowa lɛ mli kɔkɔɔkɔ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ be ko lɛ, esɛɛyelɔ Elisha tsɛ́ Yehowa akɛ “Elia Nyɔŋmɔ lɛ”!—2 Maŋtsɛmɛi 2:14.

Ni kɛlɛ, Elia jeee mɔ ko ni yɔɔ nyɛmɔ ni fe adesai anɔ̃. Yakobo ŋma akɛ: “Elia ji gbɔmɔ adesa tamɔ wɔ nɔŋŋ.” (Yakobo 5:17) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Elia ye Baal jálɔi ni yɔɔ Israel lɛ anɔ kunim butuu sɛɛ lɛ, Maŋnyɛ Izebel wo ehe gbeyei akɛ ebaagbe lɛ. Te efee enii eha tɛŋŋ? Eshe gbeyei ni ejo foi kɛtee ŋa lɛ nɔ. Elia yatá baaisã tso ko shishi ni eye ŋkɔmɔ akɛ: “Agbɛnɛ efá! Yehowa, ŋɔɔ misusuma kɛya, ejaakɛ mi lɛ mihiii fe mitsɛmɛi lɛ.” Elia sumɔɔɔ akɛ esɔmɔɔ akɛ gbalɔ dɔŋŋ, shi eesumɔ ni egbo.—1 Maŋtsɛmɛi 19:4.

Shi kɛlɛ, Yehowa nu Elia henumɔi lɛ ashishi. Akɛni anɔkwa jamɔ sɛɛfilɔi krokomɛi yɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ma nɔ mi eha Elia akɛ ashiko ekome pɛ, ni ewo lɛ hewalɛ. Agbɛnɛ hu, Yehowa yɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Elia mli lolo, ni eha lɛ nitsumɔ koni etsu.—1 Maŋtsɛmɛi 19:5-18.

Elia henumɔŋ piŋmɔ lɛ jeee okadi ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ekpoo lɛ. Aaafee afii 1,000 sɛɛ lɛ, namɛi Yehowa kɛtsu nii akɛ Yesu hefatalɔi yɛ ninaa lɛ mli beni atsake Kristo Yesu yɛ Petro, Yakobo, kɛ Yohane hiɛ lɛ? Mose kɛ Elia. (Mateo 17:1-9) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa bu Elia akɛ gbalɔ ní fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Eyɛ mli akɛ Elia ji “gbɔmɔ adesa tamɔ wɔ nɔŋŋ” moŋ, shi Nyɔŋmɔ hiɛ sɔ nii ni etsu waa kɛto jamɔ krɔŋŋ ema shi ekoŋŋ lɛ kɛ E-gbɛi lɛ ahe ni etse lɛ.

Nibii ní Gbáa Wɔnaa

Ekolɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ anijiaŋ baaje wui loo amɛbaafee yeyeeye bei komɛi. Kwɛmɔ bɔ ni eshɛjeɔ wɔmii akɛ wɔɔle akɛ Elia ná nakai henumɔi lɛ nɔŋŋ eko! Ni kwɛ bɔ ni ewoɔ mɔ hewalɛ akɛ Yehowa nuɔ nibii ni gbáa wɔnaa lɛ ashishi, tamɔ bɔ ni enu Elia henumɔi lɛ ashishi lɛ.—Lala 103:14.

Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔnaanyo gbɔmɔ, ni wɔmiisumɔ ni wɔtsu Yehowa nitsumɔ akɛ wɔjaje Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ekolɛ wɔshiɛmɔ lɛ toi ni mɛi booo lɛ baanyɛ aje wɔnijiaŋ wui, loo wɔhe gbeyei ni anɔkwa jamɔ henyɛlɔi woɔ lɛ baaha wɔfee yeyeeye. Shi kɛlɛ, ŋmɛnɛ lɛ Yehowa yeɔ kɛbuaa etsuji koni amɛya nɔ, tamɔ bɔ ni eye kɛbua Elia koni eya nɔ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ sane ni ba Herbert kɛ Gertrud nɔ lɛ he okwɛ.

Yɛ afi 1952 lɛ, abaptisi Herbert kɛ Gertrud akɛ Yehowa Odasefoi yɛ Leipzig ni yɔɔ tsutsu German Democratic Republic lɛ. Akɛni atsĩ Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ nakai beaŋ hewɔ lɛ, eha shihilɛ mli bawa waa kɛha amɛ. Te Herbert nu shia kɛ shia shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he eha tɛŋŋ?

“Bei komɛi lɛ wɔfeɔ yeyeeye. Kɛji akɛ wɔtee shia kɛ shia lɛ, wɔleee akɛ nɔyeli hegbɛi lɛ baapue amrɔ nɔŋŋ ni amɛmɔmɔ wɔ lo.” Mɛni ye kɛbua Herbert kɛ mɛi krokomɛi koni amɛye amɛgbeyeishemɔ lɛ nɔ? “Wɔfee teemɔŋ Biblia mli nikasemɔ waa. Ni Yehowa wo wɔ hewalɛ koni wɔya nɔ wɔtsu wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ.” Herbert ná niiashikpamɔi babaoo yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ewo lɛ hewalɛ—ni eha ená miishɛɛ po.

Herbert shiɛ eha yoo onukpa ko, ni ená Biblia lɛ he miishɛɛ. Gbii komɛi asɛɛ beni Herbert ku esɛɛ koni eyasara lɛ lɛ, eyana nuu ko yɛ jɛmɛ, ni lɛ hu ebo sanegbaa lɛ toi. Minitii komɛi asɛɛ lɛ, Herbert na nɔ ko ni ha etsui fã. Polisifonyo ko fai kã sɛi ko nɔ yɛ tsu lɛ fɔlɔ ko mli. Fai lɛ ji nuu lɛ nɔ̃, ni ekã shi faŋŋ akɛ eji polisifonyo ni etswa efai shi akɛ ebaamɔ Herbert.

Nuu lɛ bo akɛ: “Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome ji bo! Ha makwɛ okadimɔ wolo lɛ.” Herbert kɛ ekadimɔ wolo lɛ ha lɛ. Kɛkɛ ni nɔ ko ni akpaaa gbɛ tee nɔ. Yoo lɛ kwɛ polisifonyo lɛ hiɛ ni ebɔ lɛ kɔkɔ akɛ: “Kɛ́ nɔ ko ba Nyɔŋmɔ gbɔmɔ nɛɛ nɔ lɛ, mihaŋ oba shia nɛɛ dɔŋŋ.”

Nuu lɛ mɛ fioo ni ekɛ wolo ni akɛkadiɔ mɔ lɛ ha Herbert, ni eŋmɛɛ ehe. Sɛɛ mli lɛ Herbert ná ele akɛ polisifonyo lɛ kɛ yoo lɛ biyoo miinyiɛ kɛha gbalashihilɛ mlibotemɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ, enu he akɛ gbekɛ yoo lɛ ni ekɛaanyiɛ kɛha gbalashihilɛ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ fe mɔ́ ni eeemɔ Herbert.

Ní Wɔkɛ Yehowa Aaafee Wɔ-Nyɔŋmɔ

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ saji nɛɛ amli? Esa akɛ wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa yɛ Yehowa shiwoi lɛ amli taakɛ Abraham fee lɛ. Taakɛ David fee lɛ, esa akɛ wɔkɛ anɔkwa tsuitsakemɔ aya Yehowa ŋɔɔ kɛji akɛ wɔtɔ̃. Agbɛnɛ hu, taakɛ Elia fee lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ kɛha hewalɛ yɛ yeyeeyefeemɔ bei amli. Akɛni Yehowa ji ‘Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ lɛ, mɔ ni ji gbɔmɛi fɛɛ ayiwalaherelɔ, titri lɛ mɛi ni heɔ yeɔ lɛ’ hewɔ lɛ, kɛji akɛ wɔfee enɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ afee wɔ-Nyɔŋmɔ amrɔ nɛɛ, kɛ agbɛnɛ kɛmiiya naanɔ.—1 Timoteo 4:10.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 20 Atsake gbɛi lɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

Toiboo ni Abraham fee lɛ wo ehemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ, esa akɛ wɔtsake wɔtsui taakɛ David fee lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Yehowa le bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhaa, tamɔ bɔ ni enu Elia nɔ̃ lɛ shishi lɛ