Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Wɔbii Lɛ—amɛji Gboshinii Ni Jara Wa

Wɔbii Lɛ—amɛji Gboshinii Ni Jara Wa

Wɔbii Lɛ—amɛji Gboshinii Ni Jara Wa

“Naa, Yehowa gboshinii ni ehaa ji bii, ni nikeenii ji musuŋbii.”—LALA 127:3.

1. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ afɔ́ klɛŋklɛŋ abifao lɛ?

SUSUMƆ nifeemɔ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni Yehowa Nyɔŋmɔ ha eba shihilɛ mli yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ ebɔ klɛŋklɛŋ nuu kɛ yoo lɛ he okwɛ. Adam kɛ Hawa, ni ji tsɛ kɛ nyɛ lɛ fɛɛ kɛ amɛmli nɔ ko ha, ni no da yɛ Hawa fɔmɔ kotoku lɛ mli ni ebatsɔ abifao, ni ehe nɔ fɛɛ nɔ eshɛ—klɛŋklɛŋ abifao ni afɔ́. (1 Mose 4:1) Kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, gbekɛ ni aŋɔɔ lɛ hɔ́ kɛ efɔmɔ lɛ haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe, ni mɛi babaoo tsɔɔ akɛ enɛ ji nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ diɛŋtsɛ.

2. Mɛni hewɔ obaanyɛ okɛɛ akɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ yoohɔlɔ fɔmɔ kotoku mli lɛ yɛ naakpɛɛ waa lɛ?

2 Yɛ nɔ ni shɛɔ gbii 270 mli lɛ, klɛŋklɛŋ wala yibii ni abɔ yɛ nyɛ lɛ musuŋ kɛtsɔ bɔlɛnamɔ ni tee nɔ yɛ ekɛ abifao lɛ tsɛ lɛ teŋ lɛ daa ni etsɔɔ abifao ni wala yibii akpekpei toi akpekpei abɔ yɔɔ emli. Saji ni baanyɛ eha aná wala yibii srɔtoi ni fa fe 200 yɛ nakai klɛŋklɛŋ wala yibii kome lɛ mli. Wala yibii ni yɔɔ hwanyaŋŋ kɛ naakpɛɛ nɛɛ kɛ saji ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ ni adesai ajwɛŋmɔ shɛɛɛ he lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛjianɔtoo kpakpa nɔ, ni ehaa etsɔɔ abifao ni hiɛ kã!

3. Mɛni hewɔ nilelɔi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni haa anyɛɔ afɔɔ abifao lɛ?

3 Namɔ tuuntu obaakɛɛ akɛ lɛ ji mɔ ni bɔ abifao lɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ lɛ ji Mɔ ni bɔ wala klɛŋklɛŋ kwraa lɛ. Biblia mli lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Nyɛnáa nyɛlea akɛ Yehowa lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ! Lɛ efee wɔ, ni lɛ enii ji wɔ.” (Lala 100:3) Fɔlɔi, nyɛle jogbaŋŋ akɛ jeee nilee ko ni nɔ kwɔ waa diɛŋtsɛ ni nyɛyɔɔ hewɔ ni nyɛfɔ́ bi ni asumɔɔ waa nɛɛ kɛba wala mli lɛ. Nyɔŋmɔ ni enilee nɔ kwɔ waa diɛŋtsɛ lɛ ji mɔ pɛ ni bɔ abifao ni hiɛ kã lɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɛɛ nɔ. Gbɔmɛi ni yɔɔ nilee lɛ kɛ afii akpei abɔ ekpɛlɛ nɔ akɛ Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ ji mɔ ni bɔ gbekɛ ni yɔɔ enyɛ musuŋ lɛ. Ani bo hu okpɛlɛɔ nɔ nakai nɔŋŋ?—Lala 139:13-16.

4. Mɛɛ adesai afatɔɔ ko anyɛŋ akɛto Yehowa he?

4 Shi ani Yehowa ji Bɔlɔ ko ni nuuu nii ahe ni to adebɔɔ mli nibii ahe gbɛjianɔ kɛkɛ bɔni afee ni hii kɛ yei anyɛ awo shwiei? Adesai komɛi nuuu nii ahe, shi Yehowa bɛ nakai kɔkɔɔkɔ. (Lala 78:38-40) Biblia lɛ kɛɔ yɛ Lala 127:3 akɛ: “Naa, Yehowa gboshinii ni ehaa ji bii, ni nikeenii ji musuŋbii.” Agbɛnɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni gboshinii ji kɛ nɔ ni etsɔɔ wɔ lɛ he wɔkwɛa.

Gboshinii kɛ Nikeenii

5. Mɛni hewɔ bii ji gboshinii lɛ?

5 Gboshinii tamɔ nikeenii. Bei pii lɛ, fɔlɔi kɛ be kakadaŋŋ gboɔ deŋme koni amɛshi gboshinii amɛha amɛbii. Enɛ baanyɛ afee shika, nibii, loo nɔ ko ni jara wa waa. Bɔ fɛɛ bɔ ni nii lɛ ji lɛ, eji odaseyeli ni tsɔɔ suɔmɔ ni fɔlɔ lɛ yɔɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ bii eha fɔlɔi akɛ gboshinii. Amɛji nikeenii ni tsɔɔ suɔmɔ ni jɛ eŋɔɔ. Kɛ oji fɔlɔ lɛ, ani oheɔ oyeɔ akɛ onifeemɔi tsɔɔ akɛ obuɔ obii lɛ akɛ amɛji nikeenii ni jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ etu ewo odɛŋ?

6. Mɛni ji yiŋtoo hewɔ ni Nyɔŋmɔ haa adesai fɔ́ɔ bii lɛ?

6 Yiŋtoo hewɔ ni Yehowa kɛ nikeenii nɛɛ ha ji koni Adam kɛ Hawa shwiei ayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ. (1 Mose 1:27, 28; Yesaia 45:18) Yehowa diɛŋtsɛ ebɔɔɔ adesai ekomekomei, taakɛ ebɔ ŋwɛibɔfoi akpekpei abɔ lɛ. (Lala 104:4; Kpojiemɔ 4:11) Yɛ no najiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ ná he miishɛɛ akɛ eeebɔ adesai kɛ nyɛmɔ koni amɛkɛfɔ́ bii ni baaje amɛfɔlɔi lɛ yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Kwɛ bɔ ni eji hegbɛ ko ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ nyɛ lɛ kɛ tsɛ lɛ aaafɔ́ bi ni tamɔ nɛkɛ ni amɛkwɛ enɔ! Ákɛ fɔlɔi lɛ, ani nyɛdaa Yehowa shi akɛ eha nyɛnyɛ nyɛná gboshinii ni jara wa nɛɛ?

Kasemɔ Nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu Fee Efɔ̃ Shi Lɛ

7. Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nɔ ni fɔlɔi komɛi feɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ enáa “gbɔmɛi abii” ahe miishɛɛ ni eyɛ musuŋtsɔlɛ kɛha amɛ?

7 Mɔbɔ sane ji akɛ, jeee fɔlɔi fɛɛ buɔ bii akɛ nikeenii. Mɛi babaoo jieɔ musuŋtsɔlɛ fioo ko pɛ kpo amɛtsɔɔ amɛbii lɛ. Fɔlɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ejieee Yehowa loo e-Bi lɛ su lɛ eko kpo. (Lala 27:10; Yesaia 49:15) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, susumɔ bɔ ni Yesu yɔɔ gbekɛbii ahe miishɛɛ lɛ he okwɛ. Dani Yesu aaaba shikpɔŋ nɔ akɛ adesa—beni eji mumɔŋ bɔɔ nɔ ko ni he wa waa yɛ ŋwɛi po—lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ ‘enáa gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ.’ (Abɛi 8:31) Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha adesai lɛ mli wa waa aahu akɛ ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala ha akɛ kpɔmɔnɔ koni wɔnyɛ wɔná naanɔ wala.—Mateo 20:28; Yohane 10:18.

8. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi eha fɔlɔi?

8 Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, efee nɔkwɛmɔnɔ ko ni hi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ efɔ̃ shi eha fɔlɔi. Susumɔ nɔ ni efee lɛ he okwɛ. Ená be eha gbekɛbii, ni efee enɛ be mli ni ebɛ dekã kwraa ni etɔ lɛ waa po lɛ. Ekwɛ bɔ ni amɛshwɛɔ yɛ jarayelihe lɛ, ni ekɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhaa lɛ tsu nii yɛ enitsɔɔmɔ mli. (Mateo 11:16, 17) Yesu le akɛ ebaana amanehulu ni abaagbe lɛ yɛ enaagbee gbɛ ni efã kɛtee Yerusalem lɛ mli. No hewɔ lɛ beni mɛi kɛ gbekɛbii ba Yesu ŋɔɔ lɛ, ekaselɔi lɛ ni ekolɛ amɛsumɔɔɔ ni etɔɔ Yesu babaoo tsɔ̃ lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛshwie gbekɛbii lɛ. Shi Yesu kã ekaselɔi lɛ ahiɛ. Yesu tsɔɔ bɔ ni ‘enáa’ gbekɛbii “ahe miishɛɛ” lɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsĩa amɛ gbɛ.”—Marko 10:13, 14.

9. Mɛni hewɔ ni wɔnifeemɔ baanyɛ afee nɔ ni he hiaa waa fe wɔwiemɔ lɛ?

9 Wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli. Kɛ gbekɛbii ba wɔŋɔɔ, ni ekolɛ wɔbɛ dekã po lɛ, te wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ? Taakɛ Yesu fee lɛ? Nɔ ni gbekɛbii kpaa gbɛ, titri lɛ kɛjɛɔ amɛfɔlɔi adɛŋ ji nɔ ni Yesu ná he miishɛɛ akɛ ekɛaaha amɛ lɛ—ebe kɛ yelikɛbuamɔ ni ekɛha. Eji anɔkwale akɛ, wiemɔi tamɔ “Miisumɔ osane waa” lɛ he miihia. Ni kɛlɛ, nifeemɔi tsɔɔ babaoo fe wiemɔ. Suɔmɔ ni oyɔɔ lɛ jeɔ kpo yɛ owiemɔ mli, shi ejeɔ kpo fe nakai kwraa po yɛ onifeemɔ mli. Obaanyɛ ojie enɛ kpo kɛtsɔ be, jwɛŋmɔ ni ooogbala kɛba obii lɛ anɔ, kɛ kwɛmɔ ni okɛaaha amɛ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, ekolɛ onine shɛŋ nɔ ni okpaa gbɛ lɛ po nɔ yɛ enɛɛmɛi fɛɛ ni ooofee lɛ sɛɛ, ni kɛ onine aaashɛ nɔ po lɛ, ebaŋ lɛ mra taakɛ okpaa gbɛ lɛ. Tsuishitoo he miihia. Kɛ́ wɔkase bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye ha lɛ, enɛ baanyɛ eha wɔná tsuishitoo.

Tsuishitoo kɛ Hedɔɔ ni Yesu Jie lɛ Kpo

10. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ nikasemɔ ni kɔɔ heshibaa he, ni mɛni jɛ mli ba klɛŋklɛŋ?

10 Yesu le naataamɔ ni ekaselɔi lɛ yaa nɔ amɛkɛtaoɔ mɔ ni ji agbo yɛ amɛteŋ lɛ. Gbi ko beni ekɛ ekaselɔi lɛ ebashɛ Kapernaum lɛ, ebi amɛ akɛ: “Mɛni sane nyɛye yɛ nyɛteŋ yɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ? Shi amɛtswaaa amɛdaaŋ; ejaakɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ amɛye sane yɛ amɛteŋ akɛ, namɔ ji agbo fe fɛɛ.” Yɛ nɔ najiaŋ ni Yesu aaakã amɛhiɛ nyanyaanya lɛ, eto etsui shi ni ekɛ nɔkwɛmɔnɔ ko tsu nii ni ekɛtsɔɔ amɛ heshibaa. (Marko 9:33-37) Ani enɛ tsu nɔ ni ekpaa gbɛ lɛ he nii? Jeee amrɔ nɔŋŋ. Aaafee nyɔji ekpaa sɛɛ lɛ, Yakobo kɛ Yohane kɛ sane ko yafɔ̃ amɛnyɛ hiɛ koni ebi ni Yesu aha amɛ hegbɛi ni nɔ kwɔlɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli. Shikome ekoŋŋ lɛ, Yesu kɛ tsuishitoo jaje amɛsusumɔ lɛ.—Mateo 20:20-28.

11. (a) Mɛɛ kusum nifeemɔ ko Yesu bɔfoi lɛ tsuuu he nii beni amɛkɛ Yesu tee ŋwɛitsu lɛ nɔ lɛ? (b) Mɛni Yesu fee, ni ani nɔ ni efee lɛ ye omanye yɛ nakai be lɛ mli?

11 Etsɛɛɛ ni afi 33 Ŋ.B. ni ji be kɛha Hehoo lɛ yeli lɛ bashɛ, ni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ bua amɛhe naa yɛ teemɔŋ koni amɛye Hehoo lɛ. Beni amɛtee ŋwɛitsu lɛ nɔ lɛ, bɔfoi 12 lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko kɛ ehe haaa koni etsu kusum nifeemɔ ni ji mɛi krokomɛi anaji ahe mulu ni afɔɔ—ni ji nitsumɔ ni baa shi ni tsulɔ loo yoo ni yɔɔ shia tsuɔ lɛ. (1 Samuel 25:41; 1 Timoteo 5:10) Kwɛ bɔ ni ekolɛ ebaadɔ Yesu waa eha akɛ eeena akɛ ekaselɔi lɛ kɛ amɛnifeemɔ miitsɔɔ lolo akɛ amɛmiisumɔ koni amɛná hegbɛ ni nɔ kwɔ! No hewɔ lɛ, Yesu fɔ́ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ naji ahe eha amɛ, ni eje gbɛ ekɛɛ amɛ koni amɛnyiɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ mɛi krokomɛi ni aaasɔmɔ amɛ, ni efee efɔ̃ shi lɛ sɛɛ. (Yohane 13:4-17) Shi ani amɛfee nakai? Biblia lɛ kɛɛ akɛ, sɛɛ mli yɛ nakai gbɛkɛ lɛ “naataamɔ hu bate shi yɛ amɛteŋ akɛ amɛteŋ namɔ abaabu agbo fe fɛɛ.”—Luka 22:24.

12. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaakase Yesu yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛtsɔse amɛbii lɛ mli?

12 Fɔlɔi, kɛ́ nyɛbii lɛ tsuuu ŋaawoo ni nyɛkɛhaa lɛ he nii lɛ, ani nyɛyɔseɔ bɔ ni kulɛ Yesu baafee enii eha lɛ? Nyɛkaia akɛ, eyɛ mli akɛ Yesu bɔfoi lɛ ejajeee amɛtɔmɔi lɛ mramra moŋ, shi enijiaŋ ejeee wui yɛ yelikɛbuamɔ ni ekɛhaa amɛ lɛ mli. Yɛ naagbee lɛ etsuishitoo lɛ wo yibii. (1 Yohane 3:14, 18) Fɔlɔi, esa akɛ nyɛkase suɔmɔ kɛ tsuishitoo ni Yesu jie lɛ kpo lɛ, ni nyɛyaa nɔ nyɛbɔa mɔdɛŋ ni nyɛkɛ tsɔsemɔ ahaa nyɛbii lɛ be fɛɛ be.

13. Mɛni hewɔ ni esaaa akɛ fɔlɔ kɛ wiemɔ ko ni naa wa tsíɔ ebi ni miibi lɛ sane lɛ hiɛ lɛ?

13 Ehe miihia ni gbekɛbii lɛ anu he akɛ amɛfɔlɔi sumɔɔ amɛ ni amɛyɛ amɛhe miishɛɛ. Yesu miisumɔ koni ele nɔ ni ekaselɔi lɛ susuɔ, no hewɔ lɛ kɛ́ amɛmiibibii lɛ saji lɛ, eboɔ amɛ toi. Ebiɔ amɛ koni amɛtsɔɔ amɛjwɛŋmɔ yɛ saji komɛi ahe. (Mateo 17:25-27) Hɛɛ, nitsɔɔmɔ kpakpa biɔ koni abo sane toi jogbaŋŋ ni aná mɔ he miishɛɛ jogbaŋŋ hu. Esaaa akɛ fɔlɔ ko feɔ nɔ ko nɔ ko kɛkuɔ ebi ni miibi sane lɛ naa, ní ekɛ wiemɔ ko ni naa wa aaatsí ebi lɛ hiɛ akɛ: “Jee jɛmɛ! Onaaa akɛ miifee nii?” Kɛ fɔlɔ lɛ bɛ dekã lɛɛlɛŋ lɛ, no lɛ esa akɛ ekɛɛ gbekɛ lɛ akɛ amɛbaagba nɔ ni ebiɔ lɛ he sane be kroko. No sɛɛ lɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ akwɛ koni amɛgba sane ni amɛkɛɛ amɛbaagba lɛ. Enɛ feemɔ baaha gbekɛ lɛ ana akɛ fɔlɔ lɛ sumɔɔ esane lɛɛlɛŋ, ni ewaŋ kɛhaŋ lɛ akɛ eeegba fɔlɔ lɛ eteemɔŋ sane.

14. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ Yesu ŋɔɔ yɛ bɔ ni amɛjieɔ hedɔɔ kpo amɛtsɔɔ amɛbii lɛ mli?

14 Ani fɔlɔi baanyɛ amɛkɛ amɛniji afɔ amɛbii lɛ akɔji anɔ ni amɛfua amɛ kɛjie hedɔɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛ lɛ kpo yɛ gbɛ ni ja nɔ? Shikome ekoŋŋ lɛ, fɔlɔi baanyɛ akase enɛ kɛjɛ Yesu ŋɔɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ ‘eloo gbekɛbii lɛ atuu, ni eŋɔ eniji eshwie amɛnɔ, ni ejɔɔ amɛ.’ (Marko 10:16) Te osusuɔ akɛ gbekɛbii lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ? Ekã shi faŋŋ akɛ amɛtsui nyɔ amɛmli, ni no ha amɛsumɔ Yesu sane waa! Fɔlɔi, kɛ́ hedɔɔ kɛ suɔmɔ diɛŋtsɛ yɛ nyɛ kɛ nyɛbii lɛ ateŋ lɛ, no lɛ amɛbaajɛ amɛsuɔmɔ mli amɛtsu mɔdɛŋ ni nyɛbɔɔ koni nyɛtsɔse amɛ ni nyɛtsɔɔ amɛ nii lɛ he nii.

Sane ni Kɔɔ Bei Abɔ ni Esa akɛ Oná Oha Obii lɛ He

15, 16. Mɛni ji nɔ ni etee nɔ efee bi tsɔsemɔ he susumɔ ko ni ale waa, ni mɛni ekolɛ ekɛ enɛ ba?

15 Mɛi komɛi ayiŋ feɔ amɛ kɔshikɔshi kɛji esa ákɛ fɔlɔi aná be ni fa babaoo amɛha amɛbii lɛ, ni amɛkɛ yelikɛbuamɔ ni fa babaoo aha amɛ. Atsɛ́ɔ susumɔ ko ni ahiɛ yɛ gbekɛ tsɔsemɔ he, ni akɛtsu nii jogbaŋŋ diɛŋtsɛ lɛ akɛ be ni he yɔɔ sɛɛnamɔ. Mɛi ni fiɔ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ sɛɛ lɛ kɛɔ akɛ kɛji akɛ fɔlɔi tsɔ hiɛ amɛto gbɛjianɔ, ni amɛkɛ be fioo ni amɛnáa amɛhaa amɛbii lɛ tsu nii jogbaŋŋ koni ehe aba sɛɛnamɔ aha gbekɛbii lɛ, no lɛ ehe ehiaaa ni amɛye be babaoo yɛ amɛbii lɛ ahe. Ani be ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ he susumɔ ni ahiɛ nɛɛ ji nɔ ni hi, ni ato he gbɛjianɔ kɛha gbekɛbii lɛ ahilɛ-kɛhamɔ?

16 Niŋmalɔ ko ni kɛ gbekɛbii babaoo gba sane lɛ kɛɛ akɛ, nɔ ni “amɛtaoɔ kɛjɛɔ amɛfɔlɔi adɛŋ ji be ni fa,” kɛ “jwɛŋmɔ fɛɛ ni aaagbala kɛba amɛnɔ.” Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, kɔleji tsɔɔlɔ ko wie akɛ: “Nɔ ni kɛ wiemɔ ni ji [be ni he yɔɔ sɛɛnamɔ] lɛ ba ji fɔ́ ni fɔlɔi susuɔ akɛ amɛyeɔ yɛ sane lɛ he lɛ. Mɛi miijie amɛnaa koni amɛná be fioo ko pɛ amɛha amɛbii lɛ.” Be falɛ enyiɛ esa akɛ fɔlɔi aná aha amɛbii lɛ?

17. Mɛni ehe hiaa ni fɔlɔi afee aha amɛbii?

17 Biblia lɛ etsɔɔɔ. Ni kɛlɛ, awo fɔlɔi ni ji Israelbii lɛ ahewalɛ koni amɛkɛ amɛbii lɛ agba sane beni amɛyɔɔ shia, beni amɛnyiɛ gbɛ nɔ, beni amɛkãmɔ shi, kɛ beni amɛ́te shi. (5 Mose 6:7) Enɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ ehe miihia ni fɔlɔi kɛ amɛbii agba sane ni amɛya nɔ amɛtsɔɔ amɛ nii daa gbi.

18. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ hegbɛi ni ená lɛ tsu nii ni ekɛtsɔse ekaselɔi lɛ, ni mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ enɛ mli?

18 Yesu tsɔse ekaselɔi lɛ yɛ omanyeyeli mli beni ekɛ amɛ yeɔ nii, beni ekɛ amɛ fãa gbɛ, kɛ beni ekɛ amɛ jɔ́ɔ amɛhe po lɛ. No hewɔ lɛ, ekɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni enáa lɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ amɛ nii. (Marko 6:31, 32; Luka 8:1; 22:14) Nakai nɔŋŋ esa akɛ fɔlɔi Kristofoi aha amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ koni amɛkɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ atsu nii koni amɛkɛha sanegbaa kpakpa ahi amɛkɛ amɛbii ateŋ ni amɛha eya nɔ, ni amɛtsɔse amɛ yɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ.

Nɔ ni Esa akɛ Atsɔɔ kɛ Bɔ ni Abaafee lɛ Aha

19. (a) Mɛni ji nɔ ni he hiaa kɛfata be ni aaaná aha gbekɛbii lɛ he? (b) Mɛni ji nɔ̃ titri ni esa akɛ fɔlɔi atsɔɔ amɛbii lɛ?

19 Be kɛkɛ ni oooná oha obii lɛ ni otsɔɔ amɛ nii po lɛ jeee nɔ̃ pɛ ni he hiaa kɛha amɛtsɔsemɔ yɛ omanyeyeli mli. Nɔ ni he hiaa hu ji nɔ ni atsɔɔ lɛ. Kadimɔ bɔ ni Biblia lɛ maa nɔ ni esa akɛ atsɔɔ lɛ nɔ mi ehaa lɛ. Ekɛɔ akɛ: “Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kita ŋmɛnɛ gbi nɛɛ . . . ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii.” Mɛni ji “nɛkɛ wiemɔi nɛɛ” ni esa akɛ atsɔɔ gbekɛbii lɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ, nomɛi ji wiemɔi ni atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, ni ji: “Suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ!” (5 Mose 6:5-7) Yesu kɛɛ akɛ enɛ ji Nyɔŋmɔ kitai lɛ ateŋ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. (Marko 12:28-30) Esa akɛ fɔlɔi lɛ atsɔɔ amɛbii lɛ Yehowa he sane titri, ni amɛgbála nɔ hewɔ ni ekome too pɛ ji mɔ ni esa akɛ wɔsumɔ lɛ kɛ wɔsusuma fɛɛ ni wɔtu wɔhe wɔha lɛ lɛ mli amɛha amɛ.

20. Mɛni ji kita ni Nyɔŋmɔ kɛha fɔlɔi ni hi shi yɛ blema lɛ koni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ?

20 Shi kɛlɛ, “nɛkɛ wiemɔ nɛɛ” ni awoɔ fɔlɔi ahewalɛ koni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ biɔ babaoo fe tsɔɔmɔ ni amɛaatsɔɔ amɛ koni amɛsumɔ Nyɔŋmɔ kɛ amɛsusuma fɛɛ. Obaayɔse yɛ Mose Wolo ni Ji Enumɔ lɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli akɛ, Mose tĩ mlai ni Nyɔŋmɔ ŋmala yɛ tɛi tɛtrɛbii lɛ anɔ lɛ mli shii abɔ—no ji Kitai Nyɔŋma lɛ. Mlai nɛɛ ateŋ ekomɛi ji kitai ni ji, kaamale, kaaju, kaagbe gbɔmɔ, kɛ kaafite gbala. (5 Mose 5:11-22) No hewɔ lɛ, aha fɔlɔi ni hi shi yɛ blema lɛ le bɔ ni ehe hiaa ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ jeŋbai kpakpai. Kɛ́ fɔlɔi Kristofoi miisumɔ koni amɛbii lɛ aná wɔsɛɛ be shihilɛ ni yɔɔ miishɛɛ kɛ shweshweeshwe lɛ, no lɛ esa akɛ amɛkɛ tsɔsemɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ aha amɛ ni amɛye amɛbua amɛ.

21. Mɛni gbɛtsɔɔmɔ ni akɛha akɛ ‘ajwɛŋ’ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ‘nɔ atsɔɔ’ gbekɛbii lɛ tsɔɔ?

21 Kadimɔ akɛ atsɔɔ fɔlɔi bɔ ni amɛaafee ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ “nɛkɛ wiemɔi nɛɛ,” loo kitai lɛ, ákɛ: “Ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii” lɛ. Wiemɔ ni ji “ojwɛŋ nɔ otsɔɔ” lɛ tsɔɔ akɛ “atsɔɔ nii ni aha eka jwɛŋmɔŋ, kɛtsɔ saji amlitĩi shii abɔ loo ŋaawoi anɔ: ní awo hewalɛ loo anyɛmɔ nɔ awo jwɛŋmɔ lɛ mli.” No hewɔ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ Nyɔŋmɔ miikɛɛ fɔlɔi koni amɛto Biblia mli tsɔsemɔ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ, nɔ ni yiŋtoo titri ní yɔɔ sɛɛ ji koni akɛ mumɔŋ saji awo gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔ mli jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ.

22. Mɛni ji nɔ ni akɛɛ fɔlɔi ni ji Israel lɛ ni amɛfee koni amɛtsɔse amɛbii lɛ, ni mɛni no tsɔɔ?

22 Gbɛjianɔtoo kpakpa ni tamɔ nɛkɛ biɔ ni fɔlɔi amia amɛhiɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Oŋɔfee [“nɛkɛ wiemɔi nɛɛ,” loo Nyɔŋmɔ kitai lɛ] kaimɔnɔ̃ ofĩ onineshi, ni amɛtsɔmɔ hiɛnaataramɔ nii yɛ ohiŋmɛii ateŋ; ni oŋma yɛ oshinaatsei kɛ ogbói ahe!” (5 Mose 6:8, 9) Enɛ etsɔɔɔ diɛŋtsɛ akɛ esa akɛ fɔlɔi aje gbɛ amɛŋmala Nyɔŋmɔ mlai lɛ amɛwo shinaatsei kɛ agbói ahe, ní amɛkɛ eko afimɔ amɛbii lɛ anine shi, ní amɛkɛ eko awo amɛhiŋmɛii ateŋ. Shi moŋ nɔ ni atsɔɔ ji akɛ esa akɛ fɔlɔi lɛ akai amɛbii lɛ Nyɔŋmɔ tsɔɔmɔi lɛ be fɛɛ be. Esa akɛ amɛtsu tsɔsemɔ ni amɛkɛhaa amɛbii lɛ he nii daa nɛɛ, ní amɛfee nakai be fɛɛ be koni efee tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔmɔi lɛ yɛ gbekɛbii lɛ ahiɛ daa nɛɛ.

23. Mɛni abaasusu he yɛ wɔsɛɛ otsi nikasemɔ lɛ mli?

23 Mɛni ji nibii komɛi ni he hiaa waa ni esa akɛ fɔlɔi atsɔɔ amɛbii lɛ? Mɛni hewɔ ni ehe hiaa ni atsɔɔ gbekɛbii anii ni atsɔse amɛ koni ebu amɛhe ŋmɛnɛ lɛ? Mɛɛ yelikɛbuamɔ nɔ ko yɔɔ amrɔ nɛɛ ni baaye abua fɔlɔi koni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii jogbaŋŋ? Abaasusu sanebimɔi nɛɛ kɛ ekrokomɛi ni kɔɔ fɔlɔi babaoo ahe lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ ni esa akɛ fɔlɔi abu amɛbii lɛ akɛ amɛjara wa lɛ?

• Mɛni fɔlɔi kɛ mɛi krokomɛi baanyɛ akase kɛjɛ Yesu ŋɔɔ?

• Be falɛ enyiɛ esa akɛ fɔlɔi aná aha amɛbii lɛ?

• Mɛni esa akɛ atsɔɔ gbekɛbii lɛ, ni te esa akɛ atsu nitsɔɔmɔ lɛ he nii aha tɛŋŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛni ji nɔ ni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ mli?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 11]

Mɛɛ be mli esa akɛ Israel fɔlɔi lɛ atsɔɔ amɛbii anii, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

Esa akɛ fɔlɔi lɛ atsɔɔ amɛbii lɛ Nyɔŋmɔ tsɔɔmɔi lɛ