Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Yehowa Gbɛ̀i Lɛ

Kasemɔ Yehowa Gbɛ̀i Lɛ

Kasemɔ Yehowa Gbɛ̀i Lɛ

“Tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ . . . beni afee ni maleo.”—2 MOSE 33:13.

1, 2. (a) Mɛni ha Mose fee enii taakɛ efee beni ena ni Mizraimnyo ko kɛ Hebrinyo ko miiye yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ? (b) Mɛni ehe hiaa ni Mose akase bɔni afee ni ehe asa kɛha Yehowa sɔɔmɔ?

MOSE da yɛ Farao we lɛ, ni nilee ní Mizraim odehei aweku lɛ buɔ waa lɛ anaa atsɔse lɛ yɛ. Kɛlɛ, Mose yɔse akɛ ejeee Mizraimnyo. Efɔlɔi ji Hebribii. Beni eye afii 40 lɛ, etee akɛ eyaasara enyɛmimɛi ni ji Israelbii lɛ. Beni Mose na ni Mizraimnyo ko kɛ Hebrinyo ko miiye yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ, ekɛ ehe wo sane lɛ mli. Etswa Mizraimnyo lɛ nɔ̃. Mose hala akɛ ebaafi Yehowa webii lɛ asɛɛ, ni eyasusu akɛ Nyɔŋmɔ kɛ lɛ miitsu nii koni ekɛkpɔ̃ enyɛmimɛi lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 7:21-25; Hebribii 11:24, 25) Beni Mizraim odehei aweku lɛ ná le nɔ ni Mose fee nɛɛ, amɛbu lɛ akɛ eji efɔŋfeelɔ, ni no ha ejo foi kɛbaa ewala yi. (2 Mose 2:11-15) Esa akɛ Mose akase Yehowa gbɛ̀i lɛ jogbaŋŋ koni Nyɔŋmɔ anyɛ ekɛ lɛ atsu nii. Ani Mose baasumɔ ni atsɔɔ lɛ nii?—Lala 25:9.

2 Mose kɛ afii 40 ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ hi shi akɛ tookwɛlɔ ni atswa enane shi tu. Mose haaa ehe miishɛɛ ni enyɛmimɛi Hebribii lɛ eyanáaa lɛ adɔ lɛ, yɛ no najiaŋ lɛ, ekpɛlɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni nibii tee nɔ ha lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ afii babaoo ho ní Yehowa efooo Mose daaŋ moŋ, shi Mose ŋmɛ lɛ gbɛ koni ekudɔ lɛ. Sɛɛ mli lɛ eŋma akɛ: “Nɛkɛ nuu Mose nɛɛ, ehe jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ,” ni jeee bɔ ni ebuɔ ehe ehaa lɛ ha eŋma wiemɔi nɛɛ, shi moŋ efee nakai yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanyamɔ naa. (4 Mose 12:3) Yehowa kɛ Mose tsu nii yɛ gbɛ̀i ni sa kadimɔ nɔ. Kɛ́ wɔ hu wɔtao heshibaa sɛɛ gbɛ lɛ, Yehowa baajɔɔ wɔ.—Zefania 2:3.

Akɛ Nitsumɔ ko Wo Edɛŋ

3, 4. (a) Mɛɛ nitsumɔ Yehowa kɛwo Mose dɛŋ? (b) Mɛɛ yelikɛbuamɔ akɛha Mose?

3 Gbi ko lɛ, bɔfo ko ni damɔ Yehowa najiaŋ kɛ Mose wie yɛ Horeb Gɔŋ ni yɔɔ Sinai Ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ masɛi. Ekɛɛ Mose akɛ: “Naa mina amanehulu ni mimaŋ ni yɔɔ Mizraim lɛ naa lɛ, ni amɛbolɔmɔ ni amɛbolɔɔ yɛ amɛkpalalɔi lɛ ahiɛ lɛ minu, ejaakɛ mile amɛ nidɔɔnii lɛ. Ni miikpeleke shi mibajie amɛ yɛ Mizraimbii lɛ adɛŋ, ni mafã amɛ kɛjɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya shikpɔŋ kpakpa ni da, shikpɔŋ ni fufɔ kɛ wo hoɔ yɛ nɔ lɛ nɔ.” (2 Mose 3:2, 7, 8) Nyɔŋmɔ yɛ nitsumɔ ko ní ebaaha Mose atsu yɛ sane nɛɛ mli, shi esa akɛ etsu he nii yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ naa.

4 Yehowa bɔfo lɛ tsa nɔ akɛ: “Agbɛnɛ ba, ni matsuo Farao ŋɔɔ, koni oyajie mimaŋ, Israelbii lɛ, kɛjɛ Mizraim.” Mose shashao shi. Enuuu he akɛ ebaanyɛ etsu nitsumɔ ni akɛwoɔ edɛŋ lɛ he nii, ni kɛ́ ka ekometoo kulɛ, ejeee mɔ ni sa. Shi kɛlɛ, Yehowa ma nɔ mi eha Mose akɛ: “Mikɛo aaahi shi.” (2 Mose 3:10-12) Yehowa ha Mose hewalɛ koni ekɛfee naakpɛɛ okadii ní kɛ odaseyeli ni yɔɔ faŋŋ baaha ákɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsu lɛ lɛɛlɛŋ. Mose nyɛmi nuu Aaron baafata ehe kɛya ákɛ enaawielɔ. Ni Yehowa baatsɔɔ amɛ nɔ ni esa akɛ amɛwie kɛ nɔ ni esa akɛ amɛfee. (2 Mose 4:1-17) Ani Mose kɛ anɔkwayeli baatsu nitsumɔ nɛɛ he nii?

5. Mɛni hewɔ Israelbii lɛ anifeemɔ lɛ bafee naagba kɛha Mose lɛ?

5 Shishijee mli lɛ, Israel onukpai lɛ hé Mose kɛ Aaron amɛye. (2 Mose 4:29-31) Shi, etsɛɛɛ kɛkɛ ni “Israelbii lɛ anɔkwɛlɔi lɛ” shwa Mose kɛ enyɛmi nuu lɛ ákɛ amɛ amɛha amɛhe “eje fũ” ewo Farao kɛ etsuji lɛ. (2 Mose 5:19-21; 6:9) Beni Israelbii lɛ shiɔ Mizraim ní amɛna akɛ Mizraimbii lɛ kɛ shwiilii miitiu amɛ lɛ, amɛtsui fã waa. Akɛni Ŋshɔ Tsuru lɛ yɛ Israelbii lɛ ahiɛ gbɛ, ni ta shwiilii lɛ hu miiba yɛ amɛsɛɛ hewɔ lɛ, eha amɛnu he akɛ amɛbɛ he ko tsɔmɔ, ni amɛshwa Mose yɛ enɛ he. Eji bo ni kulɛ, te obaafee onii oha tɛŋŋ? Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ bɛ lɛji moŋ, shi yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ, Mose wo amɛ hewalɛ koni amɛbua amɛnibii anaa ni amɛfã. Kɛkɛ ni Yehowa gbá Ŋshɔ Tsuru lɛ mli, ni ŋshɔ lɛ shishi gbi koni Israelbii lɛ anyɛ mli atsɔ.—2 Mose 14:1-22.

Sane ko ni He Hiaa Kwraa Fe Kpɔmɔ

6. Mɛni nɔ mi Yehowa ma beni ekɛ nitsumɔ woɔ Mose dɛŋ lɛ?

6 Beni Yehowa kɛ nitsumɔ woɔ Mose dɛŋ lɛ, ema bɔ ni E-gbɛi lɛ he hiaa ha lɛ nɔ mi. Ehe miihia ni ajie bulɛ kpo yɛ nakai gbɛi lɛ he, ní akɛ bulɛ aha Mɔ ni gbɛi ni lɛ. Beni Mose bi Yehowa gbɛi lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Mi ji mɔ ni mi ji.” Kɛfata he lɛ, aha Mose kɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Yehowa, nyɛtsɛmɛi a-Nyɔŋmɔ lɛ ni ji Abraham Nyɔŋmɔ kɛ Isak Nyɔŋmɔ kɛ Yakob Nyɔŋmɔ lɛ tsu mi nyɛŋɔɔ nɛɛ.” Yehowa kɛfata he akɛ: “Enɛ ji migbɛi kɛyaa naanɔ, ni enɛ ji mikaimɔ kɛyaa yinɔi fɛɛ.” (2 Mose 3:13-15) Yehowa kã he eji gbɛi ni Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ kɛle lɛ.—Yesaia 12:4, 5; 43:10-12.

7. Mɛni Nyɔŋmɔ wo Mose hewalɛ koni efee yɛ Farao henɔwomɔ lɛ fɛɛ sɛɛ?

7 Beni Mose kɛ Aaron yapue yɛ Farao hiɛ lɛ, amɛkɛ shɛɛ sane ni amɛhiɛ lɛ ha lɛ yɛ Yehowa gbɛi amli. Shi Farao kɛ henɔwomɔ kɛɛ akɛ: “Namɔ ji Yehowa lɛ ní mabo egbee toi ní maha Israel aya? Mileee Yehowa, ni Israel hu mihaaa amɛya.” (2 Mose 5:1, 2) Farao jie ehe kpo akɛ eji mɔ ko ni tsui esa kɛ amalelɔ hu, kɛlɛ Yehowa wo Mose hewalɛ koni ekã he ekɛ shɛɛ sane lɛ ayaha lɛ. (2 Mose 7:14-16, 20-23; 8:1, 2, 20) Mose na akɛ Farao mli ewo la waa. Kɛ́ eyapue yɛ ehiɛ ekoŋŋ lɛ, ani nɔ̃ kpakpa ko baanyɛ ajɛ mli kɛba? Israelbii lɛ efee klalo kɛha kpɔmɔ. Farao ekpiliŋ etsui akɛ ehaŋ amɛya kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ bo ji Mose kulɛ, mɛni obaafee?

8. Mɛɛ sɛɛnamɔ jɛ gbɛ nɔ ni Yehowa tsɔ etsu shihilɛ ni kɔɔ Farao he lɛ he nii eha lɛ mli kɛba, ni mɛɛ hewalɛ esa akɛ nakai nibii ni tee nɔ lɛ aná yɛ wɔ nɔ?

8 Mose kɛ shɛɛ sane kroko yaha Farao ni ekɛɛ: ‘Bɔ ni Yehowa ni ji Hebribii a-Nyɔŋmɔ lɛ kɛɛ nɛ: Hã mimaŋ lɛ aya ni amɛyasɔmɔ mi.’ Nyɔŋmɔ kɛfata he hu akɛ: “Kulɛ benɛ mikpã minine mli mikɛ gbele hela etswao kɛ omaŋ lɛ nɔ̃, ni afóo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ashɛ afɔ̃ momo. Shi kɛlɛ enɛ hewɔ miha odamɔ shi, koni majie mihewalɛ kpo matsɔɔo, ni atsĩ migbɛi atã yɛ jeŋ fɛɛ.” (2 Mose 9:13-16) Yehowa kpɛ eyiŋ akɛ ebaajie hewalɛ ni eyɔɔ lɛ kpo yɛ gbɛ nɔ ni ebaatsɔ ekɛ Farao aye aha lɛ mli, bɔni afee koni no afee kɔkɔbɔɔ nɔ̃ aha mɛi fɛɛ ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ. Mɔ ni fata mɛi nɛɛ ahe ji Satan Abonsam, mɔ ni Yesu Kristo tsɛ́ lɛ yɛ sɛɛ mli akɛ, “je lɛŋ lumɔ” lɛ. (Yohane 14:30; Romabii 9:17-24) Taakɛ agba lɛ, ajaje Yehowa gbɛi lɛ atsɔɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Etsui shi ní eto lɛ hã Israelbii kɛ futufutu gbɔmɛi babaoo ní bafata amɛhe yɛ ejamɔ mli lɛ ná yibaamɔ. (2 Mose 9:20, 21; 12:37, 38) Kɛjɛ no sɛɛ kɛbaa nɛɛ, Yehowa gbɛi lɛ jajemɔ he eba sɛɛnamɔ kɛha mɛi akpekpei abɔ ní kɛ amɛhe ebawo anɔkwa jamɔ mli lɛ.

Bɔ ni Ekɛ Mɛi ni Tsui Wa lɛ Ye Eha

9. Mɛɛ gbɛ nɔ Mose diɛŋtsɛ maŋbii lɛ eyajieee bulɛ kpo amɛtsɔɔɔ Yehowa?

9 Hebribii lɛ le Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ. Mose kɛ nakai gbɛi lɛ tsuɔ nii kɛ́ ekɛ amɛ miiwie, shi jeee be fɛɛ be amɛjieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ Mɔ ni gbɛi ni lɛ. Mɛni ba yɛ be fioo ko sɛɛ beni Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ekpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim, ní amɛyanáaa nu kpakpa amɛnu lɛ? Amɛwie huhuuhu amɛshi Mose. No sɛɛ lɛ, amɛwie huhuuhu amɛshi niyenii ni amɛyeɔ lɛ. Mose bɔ amɛ kɔkɔ akɛ, jeee lɛ kɛ Aaron kɛkɛ amɛwieɔ huhuuhu amɛshiɔ lɛ, shi moŋ Yehowa hu. (2 Mose 15:22-24; 16:2-12) Yehowa kɛ Mla lɛ ha Israelbii lɛ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ he, ni efee naakpɛɛ nibii wuji beni ekɛhaa amɛ lɛ. Shi gbɔmɛi lɛ gbo toi, ni amɛfee tsina amaga ko ni amɛbɔi jamɔ, ni amɛkɛɛ ‘amɛkɛmiiye gbijurɔ kɛmiiha Yehowa.’—2 Mose 32:1-9.

10. Mɛni hewɔ Kristofoi nɔkwɛlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ yɔɔ Mose nibimɔ ni aŋma afɔ̃ shi yɛ 2 Mose 33:13 lɛ he miishɛɛ waa lɛ?

10 Te esa akɛ Mose kɛ gbɔmɛi ní Yehowa diɛŋtsɛ wie amɛhe akɛ amɛji kuɛŋtilɔi lɛ aye eha tɛŋŋ? Mose kpa Yehowa fai akɛ: “Agbɛnɛ, miikpao fai, kɛ́ mihiɛ eba nyam yɛ ohiɛ lɛ, tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ ko, beni afee ni maleo, koni mihiɛ aba nyam yɛ ohiɛ!” (2 Mose 33:13) Kristofoi nɔkwɛlɔi ni kwɛɔ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ anɔ lɛ miikwɛ tooku ko ní he jɔ kwraa fe Israelbii lɛ anɔ. Kɛlɛ nɔkwɛlɔi nɛɛ sɔleɔ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ, akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ̀i lɛ, ha male otempɔŋi lɛ!” (Lala 25:4) Yehowa gbɛ̀i lɛ ní nɔkwɛlɔi leɔ lɛ haa amɛtsuɔ saji ahe nii yɛ gbɛ ni kɛ Nyɔŋmɔ sui kɛ e-Wiemɔ lɛ kpãa gbee nɔ.

Nɔ ni Yehowa Kpaa Gbɛ Kɛjɛɔ Ewebii Adɛŋ

11. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi Yehowa kɛha Mose, ni mɛni hewɔ wɔyɔɔ enɛɛmɛi ahe miishɛɛ lɛ?

11 Yehowa ha ewebii lɛ le nɔ ni etaoɔ yɛ amɛdɛŋ beni ekɛ amɛ wieɔ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ he lɛ. Sɛɛ mli lɛ, aŋmala Kitãi Nyɔŋma lɛ awo tɛi tɛtrɛbii enyɔ nɔ aha Mose. Beni ekpeleke shi kɛjɛ gɔŋ lɛ nɔ lɛ, ena Israelbii lɛ ni amɛmiijá tsina amaga ko ni áshwie, ni ekɛ mlila shɛrɛ tɛi tɛtrɛbii lɛ eshwie ni ejwara amɛ. Yehowa ku sɛɛ eŋmala Kitãi Nyɔŋma lɛ ewo tɛi tɛtrɛbii ní Mose diɛŋtsɛ fee lɛ anɔ. (2 Mose 32:19; 34:1) Kitãi nɛɛ tamɔ klɛŋklɛŋ nɔ̃ ni akɛha lɛ nɔŋŋ, afeee tsakemɔ ko yɛ mli. Esa akɛ Mose afee enii yɛ kitãi nɛɛ kɛ gbeekpamɔ naa. Nyɔŋmɔ hã nɔ̃ mɔ ni E-ji lɛ hu fee faŋŋ eha Mose, ni etsɔ nakai feemɔ nɔ etsɔɔ Mose bɔ ni esa akɛ efee enii eha ákɛ Yehowa najiaŋdamɔlɔ. Eyɛ mli akɛ Kristofoi bɛ Mose Mla lɛ shishi moŋ, shi shishitoo mlai pii ní tsakeko yɛ nibii ni Yehowa kɛɛ Mose lɛ mli, ni enɛɛmɛi kã he ekɔɔ Yehowa jálɔi fɛɛ ahe. (Romabii 6:14; 13:8-10) Nyɛhaa wɔsusua shishitoo mlai nɛɛ fioo komɛi ahe wɔkwɛa.

12. Bi ní Yehowa biɔ koni atu he aha lɛ pɛ yɛ jamɔ mli lɛ ná Israelbii lɛ anɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Tuu ohe oha Yehowa pɛ. Beni Yehowa jaje akɛ esumɔɔ koni atu he aha lɛ pɛ yɛ jamɔ mli lɛ, no mli lɛ Israelbii lɛ yɛ jɛmɛ. (2 Mose 20:2-5) Israelbii lɛ ena nibii pii ni yeɔ odase akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. (5 Mose 4:33-35) Ekɔɔɔ he eko nibii ni yaa nɔ yɛ maji krokomɛi lɛ amli lɛ, Yehowa fee lɛ faŋŋ akɛ eŋmɛŋ gbɛ koni wɔŋjamɔ loo mumɔi atsɛmɔ nifeemɔ ko aya nɔ yɛ ewebii ateŋ. Esaaa akɛ amɛhe ni amɛtuɔ amɛhaa lɛ yɛ jamɔ mli lɛ feɔ nifeemɔ ko ni amɛkɛ amɛhe woɔ mli kɛkɛ. Esa akɛ amɛ fɛɛ amɛsumɔ Yehowa kɛ amɛtsui fɛɛ, amɛsusuma fɛɛ, kɛ amɛhewalɛ fɛɛ. (5 Mose 6:5, 6) Enɛ baaná amɛwiemɔ, amɛnifeemɔ, yɛ anɔkwale mli lɛ amɛshihilɛ mli nifeemɔi fɛɛ anɔ hewalɛ. (3 Mose 20:27; 24:15, 16; 26:1) Yesu Kristo hu fee lɛ faŋŋ akɛ Yehowa sumɔɔ ákɛ atu he aha lɛ pɛ yɛ jamɔ mli.—Marko 12:28-30; Luka 4:8.

13. Mɛni hewɔ esa akɛ Israelbii lɛ afee toiboo kwraa amɛha Nyɔŋmɔ lɛ, ni mɛni esa akɛ ekanya wɔ koni wɔbo lɛ toi? (Jajelɔ 12:13)

13 Ye Yehowa kitãi lɛ anɔ pɛpɛɛpɛ. Ehe bahia ni akai Israelbii lɛ akɛ, beni amɛkɛ Yehowa fee kpaŋmɔ lɛ, amɛwo shi akɛ amɛbaafee toiboo kwraa amɛha lɛ. Eyɛ mli akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ heyeli babaoo moŋ, shi yɛ saji ni Yehowa ewo he kitãi lɛ agbɛfaŋ lɛ, esa akɛ amɛye ekitãi lɛ anɔ pɛpɛɛpɛ. Nakai ni amɛaafee lɛ baaye odase akɛ amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni enɛ he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ kɛ amɛbii fɛɛ, ejaakɛ Yehowa taomɔ nii lɛ fɛɛ yɛ kɛha amɛhilɛ-kɛhamɔ.—2 Mose 19:5-8; 5 Mose 5:27-33; 11:22, 23.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔ ema bɔ ni ehe hiaa koni akɛ mumɔŋ nibii asɛɛdii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ nɔ mi eha Israelbii lɛ?

14 Okɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Esaaa akɛ Israel maŋ lɛ ŋmɛɔ gbɛ ni amɛheloonaa hiamɔ nibii ahe nitsumɔ heɔ amɛbe fɛɛ aahu ákɛ amɛnáaa be ni amɛkɛsusu mumɔŋ nibii ahe. Esaaa akɛ shihilɛ mli hiamɔ nibii bafeɔ nɔ pɛ ni Israelbii lɛ diɔ sɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli. Yehowa to be ko yɛ otsi fɛɛ otsi mli ákɛ be ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ, ni nibii ni kɔɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jamɔ he pɛ ahe nii akɛ be nɛɛ tsuɔ. (2 Mose 35:1-3; 4 Mose 15:32-36) Yɛ be nɛɛ sɛɛ lɛ, daa afi lɛ, esa akɛ ato be kɛha kpeei krɔŋkrɔŋi pɔtɛɛi komɛi. (3 Mose 23:4-44) Kpeei nɛɛ baaha amɛná hegbɛ koni amɛkɛsusu Yehowa nitsumɔi wuji lɛ ahe, abaatsɔ kpeei nɛɛ anɔ akai amɛ egbɛ̀i lɛ, ni ebaaha amɛná hegbɛ hu kɛda lɛ shi yɛ ejuji ni efeɔ amɛ lɛ hewɔ. Yɛ be mli ni gbɔmɛi lɛ kɛ amɛhe woɔ nifeemɔi ni baatsɔɔ akɛ amɛtu amɛhe amɛha Yehowa lɛ amli lɛ, enɛ baaha amɛná gbeyeishemɔ diɛŋtsɛ kɛ suɔmɔ ni mli kwɔ amɛha lɛ, ni no baaye abua amɛ hu koni amɛnyiɛ egbɛ̀i lɛ anɔ. (5 Mose 10:12, 13) Shishitoo mlai kpakpai ni yɔɔ nakai gbɛtsɔɔmɔi lɛ amli lɛ ahe baa sɛɛnamɔ kɛhaa Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu.—Hebribii 10:24, 25.

Yehowa Sui lɛ Ashishi ní Wɔɔnu

15. (a) Mɛni hewɔ ehe baaba sɛɛnamɔ kɛha Mose akɛ ebaanu Yehowa sui lɛ ashishi lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi baaye abua wɔ ni wɔsusu Yehowa sui nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko he jogbaŋŋ?

15 Yehowa sui lɛ ashishi hu ní Mose baanu lɛ baaye abua lɛ yɛ bɔ ni ekɛ mɛi lɛ baaye aha lɛ mli. Mose Wolo ni Ji Enyɔ 34:5-7 kɛɔ akɛ, Nyɔŋmɔ bafoŋ yɛ Mose hiɛ ni ejaje akɛ: “Yehowa, Yehowa, Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii, ní hiɛɔ mɔbɔnalɛ mli ehaa mɛi akpei abɔ, ní ŋɔɔ tɔmɔ kɛ efɔŋ kɛ esha efaa, ni ehaaa mɔ ko mɔ ko aŋɔ ehe aye kwraa; mɔ ni woɔ tsɛmɛi atɔmɔi anyɔmɔ kɛtsɔɔ bii kɛ nabii anɔ kɛyashiɔ yinɔbii ni ji etɛ kɛ nɔ ni ji ejwɛ lɛ nɔ lɛ.” Too otsui shi ni ojwɛŋ wiemɔi nɛɛ anɔ. Bi ohe akɛ: ‘Mɛni sui nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko tsɔɔ? Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie nakai su lɛ kpo? Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi nɔkwɛlɔi aaatsɔ amɛjie nakai su lɛ kpo? Te esa akɛ nakai su lɛ aná wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nifeemɔi anɔ hewalɛ aha tɛŋŋ?’ Susumɔ sui nɛɛ ahe nɔkwɛmɔnii fioo komɛi ahe okwɛ.

16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ musuŋtsɔlɛ ni Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ kpo lɛ he lɛ mli akwɔ, ni mɛni hewɔ enɛ ni wɔɔfee lɛ he hiaa lɛ?

16 Yehowa ji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ.” Mɛni hewɔ okaneee nɔ ni Insight on the Scriptures wolo ni akɛtaoɔ saji amli lɛ kɛɔ yɛ saneyitso ni ji “Mercy” (musuŋtsɔlɛ) lɛ he, kɛji akɛ oyɛ wolo nɛɛ eko? Kɛ́ jeee nakai lɛ, okɛ Watch Tower Publications Index wolo lɛ loo Watchtower Library (CD-ROM) *ni yɔɔ kɔmpiuta nɔ lɛ atsu nii ni okɛtao saneyitso nɛɛ mli. Taomɔ ŋmalɛi ni wieɔ saneyitso nɛɛ he kɛjɛ concordance wolo mli. Obaana akɛ kɛfata toigbalamɔ ni Yehowa baa lɛ shi yɛ bei komɛi amli lɛ he lɛ, emusuŋ tsɔ̃ɔ lɛ hu. Su nɛɛ tsirɛɔ Yehowa ni ekɛ ehe woɔ nifeemɔi ni baaha ewebii ahe ajɔ amɛ lɛ amli. Bɔni afee ni Nyɔŋmɔ ama esu nɛɛ nɔ mi lɛ, beni Israelbii lɛ nyiɛ gbɛ kɛyaa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etsu amɛheloonaa kɛ mumɔŋ hiamɔ nii fɛɛ ahe nii eha amɛ. (5 Mose 1:30-33; 8:4) Yehowa jɛ musuŋtsɔlɛ mli ekɛ amɛnɔtɔmɔi ke amɛ. Emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ahe. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa ákɛ etsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu aaajie musuŋtsɔlɛ kpo atsɔɔ amɛhe!—Mateo 9:13; 18:21-35.

17. Durolɔ ni Yehowa ji lɛ shishi ní wɔɔnu lɛ baanyɛ aha anɔkwa jamɔ ashwere yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Kɛfata musuŋtsɔlɛ ni Yehowa jieɔ lɛ kpo lɛ he lɛ, eduroɔ mɔ hu. Kɛ́ oyɛ wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo lɛ, no lɛ kanemɔ nɔ ni ekɛɔ yɛ wiemɔ ni ji “gracious” (durolɔ) lɛ he. Okɛ enɛ ato ŋmalɛi ni wieɔ Yehowa he akɛ eji durolɔ lɛ he okwɛ. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, nɔ ni fata durolɔ ni Yehowa ji lɛ he ji suɔmɔ mli ni ejɛɔ esusuɔ ewebii lɛ ateŋ mɛi ni efĩ amɛ lɛ ahe. (2 Mose 22:26, 27) Yɛ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, gbɔi kɛ maŋ bii fɛɛ nyɛɔ amɛyajeɔ fimɔ shihilɛ mli. Beni Yehowa tsɔɔ ewebii lɛ koni amɛjie mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi ni tamɔ nɛkɛ ni hiɛaŋkwɛmɔ bɛ mli lɛ, ekai amɛ akɛ amɛ hu amɛtsɔmɔ gbɔi pɛŋ—yɛ Mizraim. (5 Mose 24:17-22) Ni wɔ ákɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Mlihilɛ ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ yeɔ ebuaa ni wɔhiɔ shi yɛ ekomefeemɔ mli, ni egbalaa mɛi krokomɛi kɛbaa koni amɛbasɔmɔ Yehowa.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35; Kpojiemɔ 7:9, 10.

18. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ nibii ni Yehowa tsɔɔ Israelbii lɛ akɛ amɛtsi amɛhe kɛjɛ he yɛ amɛkɛ maji krokomɛi anɔ bii asharamɔ mli lɛ mli?

18 Shi kɛlɛ, esaaa akɛ Israelbii lɛ haa mlihilɛ mli ni amɛaajɛ amɛsusu maji krokomɛi anɔ bii ahe lɛ bayeɔ Yehowa kɛ ejeŋba he shishitoo mlai ní amɛaasumɔ lɛ anajiaŋ. Enɛ hewɔ lɛ, atsɔɔ Israelbii lɛ ni amɛkakase maji ni bɔle amɛ lɛ ashihilɛ gbɛ̀i lɛ, amɛkanyiɛ amɛjamɔŋ nifeemɔi lɛ asɛɛ, ni amɛkakase amɛjeŋba shara gbɛ̀i lɛ hu. (2 Mose 34:11-16; 5 Mose 7:1-4) Enɛ kɔɔ wɔ hu wɔhe ŋmɛnɛ. Esa akɛ wɔfee krɔŋkrɔŋ tamɔ bɔ ni Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ yɔɔ lɛ.—1 Petro 1:15, 16.

19. Bɔ ni Yehowa buɔ efɔŋfeemɔ ehaa ní ewebii aaanu shishi lɛ baanyɛ abu amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Bɔni afee ni Yehowa aha Mose anu E-gbɛ̀i lɛ ashishi lɛ, eha efee faŋŋ eha lɛ akɛ, eyɛ mli akɛ ekpɛlɛɛɛ eshafeemɔ nɔ moŋ, shi etoɔ etsui shi kɛ mlifu. Etoɔ etsui shi ehaa mɛi koni amɛkase etaomɔ nii lɛ ni amɛkɛtsu nii. Kɛ́ mɔ shwa ehe yɛ tɔmɔ ko he ni etsake etsui lɛ, Yehowa kɛ etɔmɔ lɛ keɔ lɛ, shi ehaaa mɔ aye ehe kɛjɛ tɔmɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ahe toigbalamɔ ni sa lɛ he. Ebɔ Mose kɔkɔ akɛ, Israelbii lɛ anifeemɔi baanyɛ aná yinɔbii ni baaba yɛ amɛsɛɛ lɛ anɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa loo gbɛ fɔŋ nɔ. Yehowa gbɛ̀i lɛ ashishi ni Nyɔŋmɔ webii aaanu ni amɛjie hiɛsɔɔ kpo yɛ he lɛ baanyɛ abu amɛhe kɛjɛ shwamɔ ni amɛaashwa lɛ yɛ shihilɛ ko ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛba amɛnɔ lɛ he, loo ní amɛaamu sane naa akɛ eyɛ shɔ̃ɔ.

20. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔkɛ wɔnanemɛi heyelilɔi kɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ aye yɛ gbɛ ni sa nɔ? (Lala 86:11)

20 Kɛ́ oosumɔ ni oná Yehowa kɛ egbɛ̀i lɛ ahe nilee babaoo lɛ, no lɛ yaa nɔ otao saji amli kɛ́ ookase Biblia lɛ, ni ojwɛŋ nɔ ni okaseɔ lɛ nɔ hu. Too otsui shi ni opɛi Yehowa sui srɔtoi ni nɔ bɛ lɛ amli ekomekome. Okɛ sɔlemɔ asusu gbɛ nɔ ni oootsɔ okase Nyɔŋmɔ ni oha oshihilɛ gbɛ kɛ eyiŋtoo akpã gbee lɛ he. Enɛ feemɔ baaye abua bo koni otsi ohe kɛjɛ osharai ahe, ní okɛ nanemɛi heyelilɔi aye yɛ gbɛ ni sa nɔ, ní agbɛnɛ hu oye obua mɛi krokomɛi koni amɛbale wɔ-Nyɔŋmɔ ni je agbo lɛ, ni amɛsumɔ lɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 16 Yehowa Odasefoi ni fee woji kɛ CD-ROM nɛɛ fɛɛ.

Mɛni Okase?

• Mɛni hewɔ ehe bahia ni Mose aba ehe shi, ni mɛni hewɔ su nɛɛ he hiaa wɔ waa lɛ?

• Mɛɛ nɔ̃ kpakpa jɛ Yehowa wiemɔi ni atee nɔ akɛyaha Farao lɛ mli kɛba?

• Mɛni ji shishitoo mlai komɛi ni atsɔɔ Mose ní kɔɔ wɔ hu wɔhe?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha Yehowa sui lɛ ahe shishinumɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli akwɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Mose kɛ anɔkwayeli jaje Yehowa wiemɔi lɛ etsɔɔ Farao

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yehowa ha Mose le etaomɔ nii lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24, 25]

Jwɛŋmɔ Yehowa sui lɛ anɔ