Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Báa Mɛi Ni Kɛ Amɛhiɛ Fɔ̃ɔ Enɔ Lɛ Ayi

Yehowa Báa Mɛi Ni Kɛ Amɛhiɛ Fɔ̃ɔ Enɔ Lɛ Ayi

Yehowa Báa Mɛi Ni Kɛ Amɛhiɛ Fɔ̃ɔ Enɔ Lɛ Ayi

“Hã omlihilɛ kɛ onɔkwale lɛ abaa miyi daa nɛɛ.”—Lala 40:12.

1. Mɛni Maŋtsɛ David bi ni Yehowa afee aha lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsuɔ nakai enibimɔ lɛ he nii amrɔ nɛɛ?

MAŊTSƐ DAVID ni hi shi yɛ blema Israel lɛ “kɛ anɔkwayeli ná Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ,” ni enɛ tsirɛ lɛ ni ewie akɛ, Yehowa “bo [lɛ] toi ni enu [e]bolɔmɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ.” (Lala 40:1, NW) Lɛ diɛŋtsɛ ena bɔ ni Yehowa báa mɛi ni sumɔɔ Lɛ lɛ ayi lɛ shii abɔ. Enɛ hewɔ lɛ, David baanyɛ abi koni Yehowa abaa eyi daa. (Lala 40:12) Akɛni abu David afata hii kɛ yei anɔkwafoi ni awo amɛ shi akɛ amɛbaaná “shitee ní hi” lɛ ahe hewɔ lɛ, eyɛ Yehowa kaimɔ mli amrɔ nɛɛ akɛ mɔ ni nine baashɛ nakai nikeenii lɛ nɔ. (Hebribii 11:32-35) No hewɔ lɛ ama ewɔsɛɛ shihilɛ lɛ nɔ mi aha lɛ yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. Aŋma egbɛi yɛ Yehowa “kaimɔ wolo” lɛ mli.—Maleaki 3:16.

2. Ŋmalɛi lɛ yeɔ kɛbuaa wɔ koni wɔnu nɔ ni mɔ yi ni Yehowa báa lɛ tsɔɔ lɛ shishi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

2 Eyɛ mli akɛ anɔkwafoi ni atsĩ amɛ tã yɛ Hebribii awolo lɛ yitso 11 lɛ hi shi dani Yesu Kristo ba shikpɔŋ lɛ nɔ moŋ, shi kɛlɛ amɛhi shi yɛ Yesu tsɔɔmɔi nɛɛ kɛ gbeekpamɔ naa akɛ: “Mɔ ni dɔɔ ewala he lɛ, elaajeɔ lɛ, shi mɔ ni nyɛɔ ewala yɛ je nɛɛ mli lɛ, eeeto lɛ kɛaatee naanɔ wala mli.” (Yohane 12:25) Enɛ hewɔ lɛ, ákɛ Yehowa aaabu mɔ ko he lɛ etsɔɔɔ akɛ mɔ lɛ baaye ehe kɛjɛ piŋmɔ loo yiwaa mli. Etsɔɔ akɛ abaabu mɔ lɛ he yɛ mumɔŋ koni enyɛ ehiɛ shidaamɔ kpakpa mli yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.

3. Mɛɛ odaseyeli wɔyɔɔ ni tsɔɔ akɛ Yehowa baa Kristo Yesu yi, ni mɛni jɛ mli kɛba?

3 Awa Yesu diɛŋtsɛ yi waa ni abɔ lɛ ahora, ni yɛ naagbee lɛ ehenyɛlɔi lɛ nyɛ amɛgbe lɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ hiɛgbele ni piŋɔ mɔ waa nɔ. Ni kɛlɛ, enɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ shiwoo akɛ ebaabu Mesia lɛ he lɛ baaa mli. (Yesaia 42:1-6) Shi ni atee Yesu yɛ egbele ni yɔɔ hiɛgbele lɛ sɛɛ gbii etɛ lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa bo ebolɔmɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ toi—tamɔ bɔ ni Yehowa bo David bolɔmɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ toi lɛ. Yehowa bo Yesu toi ni eha lɛ hewalɛ koni ekɛhiɛ emuuyeli mli. (Mateo 26:39) Akɛni abaa Yesu yi hewɔ lɛ, ená wala ni gbele bɛ mli dɔŋŋ yɛ ŋwɛi, ni adesai akpekpei abɔ ni náa hemɔkɛyeli yɛ kpɔmɔnɔ lɛ mli lɛ hu yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaná naanɔ wala.

4. Mɛɛ nɔmimaa akɛha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “tooi krokomɛi” lɛ?

4 Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa miisumɔ ni ebaa etsuji ayi, ni ebaanyɛ efee nakai amrɔ nɛɛ taakɛ efee yɛ David kɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ. (Yakobo 1:17) Yesu nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi fioo ni eshwɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lolo lɛ baanyɛ amɛkɛ amɛhe afɔ shiwoo ni Yehowa kɛha lɛ nɔ akɛ: “Gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa, ni aŋɔto yɛ ŋwɛi aha . . . nyɛ mɛi ni anyiɛ hemɔkɛyeli nɔ abuɔ nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ naa atoɔ yiwalaheremɔ ni asaa ato ni abaajie kpo yɛ naagbee bei lɛ amli lɛ.” (1 Petro 1:4, 5) “Tooi krokomɛi” ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ hu baanyɛ amɛkɛ amɛhe afɔ Nyɔŋmɔ kɛ shiwoo ni etsɔ lalatsɛ lɛ nɔ ekɛha lɛ nɔ akɛ: “Nyɛsumɔa Yehowa, nyɛ mɛi fɛɛ ni nyɛji emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ! Yehowa báa anɔkwafoi lɛ ayi.”—Yohane 10:16; Lala 31:24.

Abaa Amɛmumɔŋ Shidaamɔ lɛ Yi

5, 6. (a) Abáa Nyɔŋmɔ webii ayi yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ wekukpaa yɔɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ Yehowa teŋ, ni mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ hu?

5 Yehowa eto gbɛjianɔ kɛha ewebii lɛ ahebuu yɛ mumɔŋ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ. Eyɛ mli akɛ ebuuu amɛhe kɛjɛɛɛ yiwaa loo naagbai krokomɛi kɛ osharai ni baa shihilɛ mli lɛ ahe moŋ, shi ejɛ anɔkwayeli mli ekɛ yelikɛbuamɔ kɛ hewalɛwoo ni baabaa amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii lɛ yi lɛ eha amɛ. Hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ kpɔmɔnɔ ni Nyɔŋmɔ jɛ esuɔmɔ mli ekɛha lɛ mli lɛ nɔ amɛdamɔɔ amɛnáa wekukpaa nɛɛ. Akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ Kristofoi anɔkwafoi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi amu koni amɛfata Kristo he kɛye nɔ yɛ ŋwɛi. Abu amɛ jalɔi akɛ Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii, ni wiemɔi nɛɛ kɔɔ amɛhe akɛ: “Ejie wɔ kɛjɛ duŋ hewalɛ lɛ mli, ni ekɛ wɔ bato esuɔmɔ bi lɛ maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, lɛ emli nɔŋŋ wɔná kpɔmɔ lɛ ni ji wɔhe eshaifaa lɛ yɛ, yɛ elá lɛ hewɔ.”—Kolosebii 1:13, 14.

6 Áwo Kristofoi anɔkwafoi akpekpei krokomɛi ashi akɛ amɛ hu amɛbaanyɛ amɛná kpɔmɔnɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ he sɛɛ. Wɔkaneɔ akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ hu baaa koni asɔmɔ lɛ; shi sɔɔmɔ moŋ eba, koni eŋɔ esusuma ehã yɛ mɛi pii akpɔ̃mɔ hewɔ.” (Marko 10:45) Nakai Kristofoi lɛ miikwɛ gbɛ akɛ yɛ be ni sa mli lɛ amɛbaaná “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli” gbɛfaŋnɔ. (Romabii 8:21) Shi dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, amɛbuɔ naanyobɔɔ ni yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ akɛ ejara wa, ni amɛkɛ anɔkwayeli bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛwaje nakai wekukpaa lɛ.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ebáa ewebii lɛ amumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ yi ŋmɛnɛ?

7 Gbɛ kome ni Yehowa tsɔɔ nɔ ebáa ewebii lɛ amumɔŋ shidaamɔ yi ji kɛtsɔ tsɔsemɔ he gbɛjianɔtoo ni eyaa nɔ ekɛhaa amɛ lɛ nɔ. Enɛ haa amɛnáa anɔkwale lɛ he nilee ni ja babaoo. Yehowa yaa nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ hu haa kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ, egbɛjianɔtoo lɛ, kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Gbɛtsɔɔmɔ ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa lɛ haa Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ feɔ tamɔ majimaji ateŋ weku ko. Tsulɔ kuu lɛ tsuɔ Yehowa webii lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii, ni kɛ ehe miihia lɛ amɛtsuɔ amɛheloonaa hiamɔ nii lɛ po ahe nii—ni maŋ nɔ ni amɛjɛ loo gbɛhe ni amɛyɔɔ lɛ kɔɔɔ he eko.—Mateo 24:45.

8. Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ Yehowa yɔɔ yɛ enɔkwafoi lɛ amli, ni mɛɛ nɔmimaa ekɛhaa amɛ?

8 Taakɛ bɔ ni Yehowa etsiii tutuamɔ ni Yesu henyɛlɔi lɛ tutua lɛ lɛ naa lɛ, nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, E-tsiii tutuamɔ ni atutuaa Kristofoi lɛ naa. Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ mli efu amɛ. Nyɔŋmɔ mli fuko amɛ kwraa! Yɛ no najiaŋ lɛ, etsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli akɛ amɛbaafi esɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ sane kpele lɛ mli. (Hiob 1:8-12; Abɛi 27:11) Yehowa kwaŋ mɛi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ kɔkɔɔkɔ, “ejaakɛ Yehowa sumɔɔ jalɛsaneyeli, ni ekwaaa emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ. Abáa amɛyi kɛyaa naanɔ.”—Lala 37:28.

Mlihilɛ kɛ Anɔkwale Baa Amɛyi

9, 10. (a) Yehowa anɔkwale lɛ báa ewebii ayi yɛ mɛɛ gbɔ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ tsɔɔ yɛ akɛ Yehowa tsɔɔ emlihilɛ lɛ nɔ ebáa enɔkwafoi lɛ ayi?

9 David bi yɛ esɔlemɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Lala 40 lɛ mli koni Yehowa mlihilɛ kɛ enɔkwale lɛ abaa eyi. Yehowa anɔkwale lɛ kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha jalɛ nifeemɔ lɛ biɔ ni etsɔɔ nɔ ni esuɔmɔnaa nifeemɔi ji lɛ mli faŋŋ. Abáa mɛi ni hiɔ shi yɛ esuɔmɔnaa nifeemɔi nɛɛ anaa lɛ ayi kɛjɛɔ haomɔi, gbeyeishemɔi, kɛ naagbai ni baa mɛi ni ehiii shi yɛ naa lɛ anɔ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbu wɔ kɛ wɔsuɔlɔi ahe kɛjɛ naagbai babaoo ni yeɔ mɔ tsui lɛ ahe kɛji akɛ wɔkpoo tsofai kɛ dãa ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, bɔlɛnamɔ jeŋba shara, kɛ shihilɛ gbɛ ni ehiii lɛ. Ni mɛi po ni duɔ gbɛ kɛjɛɔ Yehowa anɔkwale lɛ he—taakɛ David fee bei komɛi lɛ—yɛ nɔmimaa akɛ, Nyɔŋmɔ ka he eji ‘teemɔhe’ kɛha eshafeelɔi ni tsakeɔ amɛtsui lɛ. Mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ amɛkɛ miishɛɛ abo akɛ: “Ooobaa miyi yɛ hehiamɔ mli.” (Lala 32:7) Mɛɛ mlihilɛ ni Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ kpo po enɛ ji nɛkɛ!

10 Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kroko hu ji akɛ, Nyɔŋmɔ bɔɔ etsuji kɔkɔ koni amɛtsi amɛhe kɛjɛ jeŋ fɔŋ ní etsɛŋ ni ebaakpata hiɛ lɛ he. Wɔkaneɔ akɛ: “Nyɛkasumɔa je lɛ aloo nibii hu ni yɔɔ je lɛŋ. Kɛji mɔ ko miisumɔ je lɛ, belɛ tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ bɛ emli; ejaakɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ, heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ kɛ shihilɛ lɛ mli hewoo lɛ, ejɛɛɛ tsɛ lɛ mli, shi moŋ je lɛ mli ejɛ.” Kɛji akɛ wɔbo kɔkɔbɔɔ nɛɛ toi ni wɔfee wɔnii yɛ ekɛ gbeekpamɔ naa lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ wɔbaanyɛ wɔbaa wɔwala yi kɛya naanɔ, ejaakɛ ŋmalɛ lɛ tsaa nɔ akɛ: “Ni je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ; shi mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.”—1 Yohane 2:15-17.

Jwɛŋmɔ, Saneshishinumɔ kɛ Nilee Báa Amɛyi

11, 12. Tsɔɔmɔ bɔ ni jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ, saneshishinumɔ kɛ nilee báa wɔyi lɛ mli.

11 Akɛ mumɔ tsirɛ Salomo ni ji David bi lɛ, ni eŋma kɛyaha mɛi ni hiɛ kã nɔ akɛ Nyɔŋmɔ baakpɛlɛ amɛnɔ lɛ akɛ: “Jwɛŋmɔ aaabaa oyi jogbaŋŋ, saneshishinumɔ aaabu ohe.” Ewo hewalɛ hu akɛ: “Ná nilee . . . Kaashi lɛ, ni eeebaa oyi; suɔmɔ lɛ, ni eeebu ohe.”—Abɛi 2:11; 4:5, 6.

12 Wɔkɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ tsuɔ nii kɛji akɛ wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ nɔ. Nakai feemɔ haa wɔnáa saneshishinumɔ babaoo bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkɛ otii kpakpai amamɔ wɔhiɛ. Enɛ he miihia waa, ejaakɛ wɔteŋ mɛi babaoo le—ekolɛ kɛtsɔ niiashikpamɔ nɔ—ákɛ naagbai baa kɛji akɛ mɛi je gbɛ amɛkɛ otii ni nilee bɛ mli mamɔ amɛhiɛ loo amɛjeee gbɛ po amɛfeee nakai. Satan je lɛ kɛ heloonaa ninámɔ, gbɛihemɔ, kɛ hegbɛ taomɔ he otii mamɔɔ wɔhiɛ, yɛ be mli ni Yehowa woɔ wɔ hewalɛ koni wɔtiu mumɔŋ otii ni ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ asɛɛ. Kɛji ákɛ akɛ mumɔŋ otii yeee klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, ebaanyɛ eha wekui amli agbála, naanyobɔi afite, ni mumɔŋ otii ni ayɔɔ lɛ laajeɔ kwraa. Enɛ hewɔ lɛ, nɔ pɛ ni baajɛ mli kɛba ji awerɛho shihilɛ ni Yesu kɛ ewiemɔi lɛ tsɔɔ mli lɛ akɛ: “Mɛɛ sɛɛ gbɔmɔ náa, kɛji enine shɛ jeŋ muu nɛɛ fɛɛ nɔ ni elaaje lɛ diɛŋtsɛ esusuma lɛ?” (Marko 8:36) Nilee biɔ ni wɔbo Yesu ŋaawoo lɛ toi akɛ: “Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.”—Mateo 6:33.

Oshara ni Yɔɔ Pɛsɛmkunya ní Aaafee lɛ He

13, 14. Mɛni ji pɛsɛmkunya, ni mɛni hewɔ nilee bɛ mli akɛ mɔ aaatsɔ pɛsɛmkunyatsɛ lɛ?

13 Yɛ adebɔɔ naa lɛ, adesai sumɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. Shi kɛlɛ, kɛ́ akɛ nibii ni asumɔɔ kɛ nibii ni anáa he miishɛɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli lɛ, ekɛ naagbai baa. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa fãa wɔ koni wɔkatsɔmɔ pɛsɛmkunyatsɛmɛi, bɔni afee ni wɔbaa naanyobɔɔ ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ yi. Wiemɔ ni ji pɛsɛmkunya lɛ shishi ji ni “mɔ ko aaasusu nibii ni esumɔɔ, ehiamɔ nii kɛ nibii ni enáa he miishɛɛ lɛ pɛ ahe.” Ani enɛ etsɔɔɔ bɔ ni mɛi babaoo yɔɔ ha ŋmɛnɛ lɛ mli yɛ gbɛ ni ja nɔ? Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, Biblia lɛ gba akɛ yɛ Satan nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ “naagbee gbii lɛ anɔ lɛ . . . gbɔmɛi aaatsɔmɔ hesuɔlɔi” loo amɛbaatsɔmɔ pɛsɛmkunyatsɛmɛi.—2 Timoteo 3:1, 2.

14 Kristofoi le akɛ nilee yɛ mli akɛ aaabo Biblia mli famɔ akɛ aná mɛi krokomɛi ahe miishɛɛ, ní asumɔ amɛ taakɛ bɔ ni mɔ sumɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ toi. (Luka 10:27; Filipibii 2:4) Ekolɛ mɛi babaoo baanu he akɛ anyɛŋ akɛ enɛ atsu nii, shi kɛlɛ kɛ́ wɔɔna gbalashihilɛi ni yeɔ omanye, weku shihilɛi ni yɔɔ miishɛɛ, kɛ naanyobɔɔ kpakpa lɛ, esa akɛ wɔkɛ enɛ atsu nii. Enɛ hewɔ lɛ, esaaa akɛ Yehowa anɔkwa tsulɔ haa lɛ diɛŋtsɛ ehe ni eeesumɔ lɛ feɔ oti yɛ eshihilɛ mli ní no haa ejieɔ otii krokomɛi ni he hiaa waa lɛ kɛjɛɔ eshihilɛ mli. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, enɛ tsɔɔ otii ni Yehowa, ni ji Nyɔŋmɔ ni ejáa lɛ lɛ yɔɔ he miishɛɛ lɛ.

15, 16. (a) Pɛsɛmkunya su baanyɛ eha mɔ afee mɛni, ni namɛi jie su nɛɛ kpo? (b) Yɛ anɔkwale mli lɛ mɛni mɔ ko feɔ kɛ́ ekɛ oyaiyeli kojo mɛi krokomɛi lɛ?

15 Pɛsɛmkunya su baanyɛ eha mɔ abu ehe jalɔ, ni enɛ baaha mɔ lɛ afee mɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esane ŋɔɔ enaa, ni woɔ ehe nɔ. Biblia lɛ wieɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Bo, mɔ fɛɛ mɔ ni okojoɔ lɛ, obɛ naajiemɔ ko; ejaakɛ nɔ̃ he ni okojoɔ mɔ kroko yɛ lɛ, okɛbuɔ bo diɛŋtsɛ ohe fɔ, ejaakɛ bo ni okojoɔ mɛi lɛ, nakai nii lɛ nɔŋŋ otsuɔ.” (Romabii 2:1; 14:4, 10) Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ susu akɛ jalɔi ji amɛ aahu akɛ amɛnu he akɛ amɛji mɛi ni sa akɛ amɛbuɔ Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ fɔ́. Amɛkɛ nakai feemɔ hole amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kojolɔi. Akɛni amɛku amɛhiɛ amɛfɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛfatɔɔi anɔ hewɔ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ amɛbu amɛ diɛŋtsɛ amɛhe fɔ́.

16 Yuda, ni ji Yesu sɛɛnyiɛlɔ ni tsɔɔ esɛɛ gbɛ lɛ batsɔ mɔ ni kojoɔ mɛi krokomɛi. Beni Lazaro nyɛmi yoo Maria kɛ mũ ni jeɔ ŋma fɔ Yesu yɛ Betania lɛ, Yuda te shi eshi enɛ veveeve. Ekɛ mlifu taa naa akɛ: “Mɛɛ hewɔ ahɔ̃ɔɔ mu nɛɛ aheee denarioi ohai etɛ, ní aŋɔha ohiafoi?” Shi sane lɛ tee nɔ etsɔɔ nɔ hewɔ ni ewie nakai lɛ mli akɛ: “Shi enɛ ni ekɛɛ nɛɛ, jeee ohiafoi lɛ ahe ni dɔɔ lɛ hewɔŋ, shi moŋ julɔ ji lɛ, ni lɛ etoɔ fotro lɛ ni ehiɛɔ nɔ ni aŋɔwoɔ mli lɛ.” (Yohane 12:1-6) Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔfee wɔnii tamɔ Yuda loo jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ní kɛ oyaiyeli kojo mɛi krokomɛi, ní amɛkɛ nakai feemɔ bu amɛ diɛŋtsɛ amɛhe fɔ́ lɛ.

17. Tsɔɔmɔ oshara ni yɔɔ hewoo loo hekɛnɔfɔɔ babaoo ni mɔ aaaná yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli lɛ mli.

17 Dɔlɛ sane ji akɛ, mra be mli Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi wo amɛhe nɔ, ni amɛbatsɔmɔ hewolɔi, eyɛ mli akɛ amɛjeee julɔi tamɔ Yuda moŋ. Yakobo ŋma yɛ amɛhe akɛ: “Nyɛshwãa yɛ nyɛhewooi lɛ amli.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Nɛkɛ shwãa nɛɛ fɛɛ lɛ, efɔŋ ni.” (Yakobo 4:16) Nibii ni wɔnyɛ wɔtsu loo hegbɛi ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli ní wɔkɛaashwã lɛ baaha wɔnine anyɛ shi. (Abɛi 14:16) Wɔkaiɔ nɔ ni ba bɔfo Petro ni kɛ hekɛnɔfɔɔ shwã yɛ be kukuoo ko mli akɛ: “Kɛji mɛi lɛ fɛɛ nane aaatɔ̃tɔ̃ yɛ ohe lɛ, mi lɛ minane etɔ̃tɔ̃ŋ gbi ko gbi ko. . . . Kɛji gbo mikɛo aaagbo tete lɛ, mikpáŋ yɛ osɛɛ” lɛ nɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbɛ nɔ ko nɔ ko ni wɔbaanyɛ wɔkɛshwã. Yehowa mlihilɛ lɛ hewɔ wɔnáa nɔ fɛɛ nɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ. Enɛ ni wɔɔkai lɛ baaye abua wɔ koni wɔkatsɔmɔ hewolɔi.—Mateo 26:33-35, 69-75.

18. Te Yehowa buɔ hewoo ehaa tɛŋŋ?

18 Akɛɔ wɔ akɛ: “Hewoo nyiɛɔ hiɛkpatamɔ hiɛ, ni hetsɔɔmɔ mumɔ nyiɛɔ shigbeemɔ hiɛ.” Mɛni hewɔ? Yehowa haa hetoo akɛ: “Hewoo kɛ hetsɔ̃ɔmɔ . . . lɛ miinyɛ̃.” (Abɛi 8:13; 16:18) Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ “Ashur maŋtsɛ lɛ hewoo jwɛŋmɔ yibii lɛ kɛ ehewoo hiŋmɛii anunyam lɛ” ha Yehowa mli wo la! (Yesaia 10:12) Yehowa kpata ehiɛ yɛ enɛ hewɔ. Etsɛŋ ni abaakpata Satan je lɛ kɛ emli hiɛnyiɛlɔi henɔwolɔi ni anaa kɛ mɛi ni anaaa, ni buɔ amɛhe akɛ amɛhe hiaa waa lɛ fɛɛ ahiɛ. Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔkase Yehowa henyɛlɔi lɛ apɛsɛmkunya su lɛ!

19. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ webii shiɔ amɛtsitsi ni kɛlɛ amɛbaa amɛhe shi?

19 Yɛ anɔkwale mli lɛ, anɔkwa Kristofoi yɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ ni amɛaadamɔ nɔ amɛkɛ Yehowa tsuji ni amɛji lɛ ashi amɛtsitsi. (Yeremia 9:24) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛyɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ ni amɛaadamɔ nɔ amɛba amɛhe shi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ “mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ.” (Romabii 3:23) No hewɔ lɛ bɔni afee ni wɔbaa shidaamɔ ni wɔyɔɔ akɛ Yehowa tsuji lɛ yi lɛ, esa akɛ wɔná su ni bɔfo Paulo ná lɛ eko, mɔ ni kɛɛ akɛ, “Kristo Yesu ba je nɛŋ eba eshafeelɔi ayiwalaheremɔ,” ni ekɛfata he akɛ: “Mɛi ateŋ ni mi miji otu lɛ.”—1 Timoteo 1:15.

20. Yehowa báa ewebii lɛ ayi amrɔ nɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ ebaatsɔ ebaa amɛyi yɛ wɔsɛɛ be mli?

20 Akɛni Yehowa webii kɛ nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ yeɔ gbɛhe ni ji enyɔ bɔni afee ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa baaya nɔ abaa amɛmumɔŋ shidaamɔ lɛ yi. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa hu akɛ, kɛ́ amanehulu kpeteŋkpele lɛ fɛ́ lɛ, Yehowa baabaa ewebii lɛ ayi yɛ heloonaa hu, shi jeee yɛ mumɔŋ pɛ kɛkɛ. Kɛ́ amɛbote Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛbo akɛ: “Naa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ní wɔhiɛ kã enɔ, akɛ eeehere wɔyiwala lɛ nɛ! Mɔnɛ ji Yehowa ní wɔhiɛ kã enɔ lɛ! Nyɛhaa wɔnyaa ní wɔmli afilia wɔ yɛ eyiwalaheremɔ lɛ hewɔ!”—Yesaia 25:9.

Ani Okaiɔ?

• Abaa Maŋtsɛ David kɛ Yesu Kristo yi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Abaa Yehowa webii ayi ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ pɛsɛmkunya he lɛ?

• Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔshi wɔtsitsi ni kɛlɛ wɔba wɔhe shi lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Yehowa baa David kɛ Yesu yi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10, 11]

Abáa Nyɔŋmɔ webii amumɔŋ shidaamɔ lɛ yi ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

Eyɛ mli akɛ wɔshiɔ wɔtsitsi akɛ wɔmiisɔmɔ Yehowa moŋ, shi esa akɛ wɔba wɔhe shi be fɛɛ be