Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Fɔlɔi, Nyɛtsua Nyɛweku Mlibii Lɛ Ahiamɔ Nii Ahe Nii

Fɔlɔi, Nyɛtsua Nyɛweku Mlibii Lɛ Ahiamɔ Nii Ahe Nii

Fɔlɔi, Nyɛtsua Nyɛweku Mlibii Lɛ Ahiamɔ Nii Ahe Nii

“Shi kɛ́ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi . . . lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ.”—1 TIMOTEO 5:8.

1, 2. (a) Mɛni hewɔ eji nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ aaana wekui srɔtoi ni miiba Kristofoi akpeei ashishi kutuu lɛ? (b) Mɛɛ naagbai komɛi wekui kɛkpeɔ be mli ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛyashɛ kpeei ashishi mra lɛ?

KƐ́ DANI abaaje Kristofoi akpee ko shishi ni ofo ohe okwɛ asa lɛ nɔ kɛkpe lɛ, ekolɛ obaana gbekɛbii ni amɛsaa amɛhe fɛfɛo ni amɛmiitao he ko amɛtara yɛ amɛfɔlɔi amasɛi. Ani ejeee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ aaayɔse suɔmɔ ni yɔɔ wekui ni tamɔ nɛkɛ lɛ amlibii ateŋ—suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe lɛ? Shi kɛlɛ, ewaaa kwraa akɛ mɔ aaaku ehiɛ eshwie mɔdɛŋ ni weku ko bɔɔ koni amɛbashɛ kpee lɛ shishi mra lɛ nɔ.

2 Bei pii lɛ, fɔlɔi lɛ naaa deka kwraa yɛ gbi muu lɛ fɛɛ mli, ni amɛdekã námɔ faaa kwraa yɛ gbii ni akɛyaa kpeei lɛ anɔ. Esa akɛ ahoo nii, atsu shia nitsumɔi krokomɛi, ní agbe skul nitsumɔi ni ayɔɔ tsumɔ yɛ shia lɛ hu anaa. Sɔ̃i ni tsii fe fɛɛ lɛ ahe nitsumɔi bakãa fɔlɔi lɛ anɔ, ejaakɛ amɛ amɛbaakwɛ koni mɔ fɛɛ mɔ asaa ehe fɛfɛo ní eye nii dani be ni abaashi shia lɛ ashɛ. Eji anɔkwale akɛ, gbekɛbii lɛ ahe naagbai komɛi ni akpaaa gbɛ ni baaha akpe sɛɛ lɛ baanyɛ ate shi trukaa. Beni ásaa amɛhe agbe naa ní obaahɛle shi lɛ, onukpa ni yɔɔ mli lɛ eyashwɛ ni egbala etade lɛ. Fioo tsɛ lɛ hu eye nii ewo etade lɛ mli. No sɛɛ lɛ, amɛkɛ amɛhe ebɔi nɔmɔ. (Abɛi 22:15) Mɛni baajɛ naagbai ni akpaaa gbɛ nɛɛ amli aba? Enɛ baanyɛ afite gbɛjianɔ fɛfɛo ni fɔlɔi lɛ eto kɛha nakai gbi lɛ. Enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ lɛ, etamɔ nɔ ni weku ni tamɔ nɛkɛ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ be fɛɛ be koni amɛbashɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ dani aje kpee lɛ shishi. Kwɛ bɔ ni eji nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ aaana amɛ daa otsi yɛ afi fɛɛ afi mli be mli ni gbekɛbii lɛ daraa kɛbatsɔmɔɔ Yehowa sɔɔlɔi lɛ!

3. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa buɔ wekui waa lɛ?

3 Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ, onitsumɔ akɛ fɔlɔ lɛ bafeɔ nɔ ni wa, ni etɔɔ bo babaoo moŋ, shi obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ lɛ jogbaŋŋ. Yehowa ji weku gbɛjianɔtoo lɛ Shishitolɔ. Enɛ hewɔ lɛ, e-Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ wekui fɛɛ “atsɛ krɔŋŋ” ní ha wekui ba shihilɛ mli ji Yehowa. (Efesobii 3:14, 15) No hewɔ lɛ, kɛji nyɛ fɔlɔi lɛ nyɛbɔ mɔdɛŋ nyɛtsu weku mli gbɛnaa nii ni jwere nyɛnɔ lɛ ahe nii jogbaŋŋ lɛ, nyɛkɛ woo bahaa jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Ofe lɛ. (1 Korintobii 10:31) Ani enɛ jeee hegbɛ kpele? Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo fɔlɔi adɛŋ lɛ he. Wɔbaasusu gbɛnaa nii ni kã fɔlɔi anɔ ni kɔɔ weku mlibii lɛ ahiamɔ nii ni aaatsu he nii lɛ he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua hiamɔ nii etɛ ni Nyɔŋmɔ kpaa gbɛ akɛ fɔlɔi baatsu he nii aha amɛwekui lɛ ahe wɔkwɛa.

Heloonaa Hiamɔ Nii Ahe Nitsumɔ

4. Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa eto yɛ weku lɛ mli bɔni afee ni anyɛ atsu gbekɛbii lɛ ahiamɔ nii ahe nii?

4 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Shi kɛ́ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, titri lɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiabii lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ.” (1 Timoteo 5:8) ‘Namɔ’ he Paulo wieɔ yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ? Lɛ ji weku yitso ni ji tsɛ lɛ. Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ ni woo yɔɔ mli wo yoo lɛ hu dɛŋ akɛ efee ewu lɛ yelikɛbualɔ. (1 Mose 2:18) Yei ni hi shi yɛ bei ni aŋma Biblia lɛ amli lɛ fɔɔ amɛwumɛi ayelikɛbuamɔ kɛkwɛɔ amɛwekui. (Abɛi 31:13, 14, 16) Wekui ni fɔlɔi mɔ kome mɛi yɔɔ mli lɛ ebafa waa ŋmɛnɛ. * Fɔlɔi mɔ kome mɛi babaoo ni ji Kristofoi lɛ miibɔ mɔdɛŋ waa yɛ amɛwekui lɛ akwɛmɔ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, wekui ni nyɛ kɛ tsɛ ni ji hiɛnyiɛlɔ lɛ fɛɛ yɔɔ mli lɛ anɔ bɛ kwraa.

5, 6. (a) Mɛɛ naagbai komɛi mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtsu amɛwekui lɛ aheloonaa hiamɔ nii ahe nii lɛ kɛkpeɔ? (b) Mɛɛ jwɛŋmɔ esa akɛ Kristofoi ni kwɛɔ amɛwekui aná yɛ heloonaa nitsumɔi ahe bɔni afee ni amɛya nɔ amɛtsu sɔ̃ ni kã amɛnɔ lɛ he nii?

5 Mɛɛ kwɛmɔ nɛkɛ he Paulo wieɔ yɛ 1 Timoteo 5:8 lɛ? Wiemɔi ni yɔɔ nakai ŋmalɛ lɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ weku lɛ heloonaa hiamɔ nii ahe titri ewieɔ lɛ. Weku yitsei kɛ naagbai babaoo kpeɔ yɛ jeŋ ni wɔyɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ mli be mli ni amɛtsuɔ hiamɔ nii nɛɛ ahe nii lɛ. Shika he naagbai efa babaoo yɛ he fɛɛ he, ni mɛi ni ashwieɔ kɛjɛɔ nitsumɔ mli, nitsumɔ ni anáaa, kɛ nibii ajara ni yaa ŋwɛi be fɛɛ be lɛ haoɔ mɛi babaoo. Mɛni baanyɛ aye abua fɔlɔ ni kwɛɔ weku lɛ koni eya nɔ etsu egbɛnaa nii nɛɛ ahe nii yɛ naagbai nɛɛ fɛɛ sɛɛ?

6 Ehe miihia ni fɔlɔ ni kwɛɔ weku lɛ akai akɛ eetsu nitsumɔ ko ni Yehowa kɛwo edɛŋ lɛ he nii. Paulo wiemɔi ni ajɛ mumɔ mli aŋma lɛ tsɔɔ akɛ, abuɔ nuu ni baanyɛ etsu famɔ nɛɛ he nii shi ekpooɔ akɛ eeefee nakai lɛ akɛ “ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ.” Esa akɛ Kristofonyo abɔ mɔdɛŋ waa koni ekaha Nyɔŋmɔ bu lɛ nakai. Shi, dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi babaoo ni yɔɔ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ “edɔɔɔ mɔ he.” (2 Timoteo 3:1, 3) Yɛ anɔkwale mli lɛ, tsɛmɛi babaoo joɔ gbɛnaa nii nɛɛ he nitsumɔ naa foi, ni enɛ haa etɔɔ amɛweku mlibii lɛ waa. Wumɛi ni ji Kristofoi kɔɔɔ yitsoŋwalɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ, ni amɛkuuu amɛhiɛ amɛshwieee amɛwekui ni amɛaakwɛ amɛ lɛ nɔ. Ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ amɛnanemɛi nitsulɔi lɛ, Kristofoi ni kwɛɔ amɛwekui buɔ nitsumɔi ni baa shi lɛ po akɛ amɛji nitsumɔi ni woo yɔɔ mli ni he hiaa ní baaha amɛsa Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ, akɛni nitsumɔi nɛɛ yeɔ ebuaa amɛ koni amɛkwɛ amɛsuɔlɔi lɛ hewɔ.

7. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi ajwɛŋ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee efɔ̃ shi lɛ nɔ lɛ?

7 Nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ ni Yesu fee efɔ̃ shi lɛ hu nɔjwɛŋmɔ baanyɛ aye abua weku yitsei. Kaimɔ akɛ, Biblia lɛ gba yɛ Yesu he akɛ ebaatsɔ ‘wɔ-Naanɔ tsɛ.’ (Yesaia 9:5, 6) Ákɛ “naagbee Adam lɛ,” Yesu batsɔ mɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ eyeɔ “Adam ni ji klɛŋklɛŋ gbɔmɔ” lɛ najiaŋ, ni no ha ebatsɔ adesai fɛɛ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ atsɛ lɛ. (1 Korintobii 15:45) Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ Adam ni batsɔ pɛsɛmkunya tsɛ ni susuu mɛi krokomɛi ahiamɔ nii ahe lɛ, Yesu ji tsɛ kpakpa. Biblia lɛ kɛɔ yɛ ehe akɛ: “Enɛ mli wɔyooɔ suɔmɔ lɛ yɛ, akɛ eŋɔ ewala eŋmɛ shi yɛ wɔ hewɔ.” (1 Yohane 3:16) Hɛɛ, Yesu jɛ esuɔmɔ mli ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ewala ha yɛ mɛi krokomɛi ahewɔ. Shi kɛlɛ, ekɛ mɛi krokomɛi ahiamɔ nii yeɔ enɔ̃ lɛ najiaŋ be fɛɛ be, ni efeɔ nakai yɛ nibii bibii ni he ehiaa tsɔ̃ lɛ po mli. Ákɛ fɔlɔi lɛ, esa akɛ nyɛkase nakai he-kɛ-afɔleshãa su lɛ.

8, 9. (a) Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ loofɔji ahe yɛ amɛbii ni amɛaakwɛ amɛ yɛ gbɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli nɔ lɛ he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi babaoo ni ji Kristofoi lɛ tsɔɔ amɛjieɔ he-kɛ-afɔleshãa su kpo?

8 Fɔlɔi baanyɛ akase nibii babaoo ni kɔɔ suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ he kɛjɛ nɔ ni Yesu kɛɛ Nyɔŋmɔ webii ni edũ gbɛ lɛ mli. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Shii enyiɛ mitao akɛ kulɛ mibuaa obii anaa tamɔ bɔ ni wuɔ buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ.” (Mateo 23:37) Yesu kɛ sanemlitsɔɔmɔ ni mli kã shi faŋŋ miiha yɛ bɔ ni wuɔnyɛ feɔ ebuɔ ebii ahe yɛ efiji ashishi lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, fɔlɔi baanyɛ akase nibii babaoo kɛjɛ bɔ ni henumɔi tsirɛɔ wuɔnyɛ koni ebu ebii ahe kɛjɛ osharai ahe kɛji enɛ feemɔ biɔ ni ekɛ ewala awo oshara mli po lɛ mli. Nibii ni loofɔji anyɛmɛi feɔ daa gbi lɛ hu sa kadimɔ jogbaŋŋ. Amɛfilikiɔ kɛyaa kɛbaa be fɛɛ be yɛ niyenii ni amɛtaoɔ lɛ hewɔ. Be mli ni etɔ amɛ po lɛ, amɛkɛ niyenii lɛ baa, ni amɛŋmɛɛɔ he amɛwoɔ amɛbii ni egbɛ amɛdaaŋ hatoo lɛ amli, ni amɛmiɔ, ni bei pii lɛ amɛbolɔɔ yɛ no sɛɛ kɛtaoɔ babaoo. Bɔ ni kooloi babaoo ni Yehowa bɔ lɛ tsuɔ amɛbii ahiamɔ nii ahe nii amɛhaa lɛ tsɔɔ akɛ “amɛle nii pam.”—Abɛi 30:24.

9 Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, fɔlɔi ni ji Kristofoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ miijie he-kɛ-afɔleshãa su ni asumɔɔ jogbaŋŋ lɛ kpo. Nyɛsumɔɔ ni nyɛkɛ nyɛwala awo oshara mli moŋ fe nɔ ni nyɛbaana ni nyɛbii lɛ miipiŋ. Kɛfata he lɛ, nyɛkɛ nyɛhe shãa afɔle daa gbi bɔni afee ni nyɛnyɛ nyɛkwɛ nyɛweku lɛ. Nyɛteŋ mɛi pii teɔ shi mra kɛyatsuɔ nitsumɔi ni wa waa. Nyɛtsuɔ nii waa bɔni afee ni nyɛweku lɛ aná niyenii kpakpa amɛye. Nyɛkɛ hiɛmiamɔ kwɛɔ koni nyɛbii lɛ aná atadei ni he tse, wɔɔhe ni sa, kɛ wolokasemɔ kpakpa. Ni nyɛyaa nɔ nyɛkɛ afii babaoo tsuɔ enɛɛmɛi fɛɛ ahe nii daa gbi. Yehowa náa nyɛhe ni nyɛkɛshãa afɔle kɛ nyɛtsui shi ni nyɛtoɔ nɛɛ he miishɛɛ waa! (Hebribii 13:16) Shi kɛlɛ, be mli ni nyɛtsuɔ enɛɛmɛi fɛɛ ahe nii lɛ, nyɛkaiɔ hu akɛ nibii krokomɛi ni he hiaa waa yɛ ni esa akɛ nyɛtsu he nii yɛ nyɛweku mlibii lɛ akwɛmɔ mli.

Mumɔŋ Hiamɔ Nii Ahe Nitsumɔ

10, 11. Adesai ahiamɔ nii lɛ amli te nɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ni mɛni esa akɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi afee klɛŋklɛŋ koni amɛnyɛ amɛtsu hiamɔ nii nɛɛ he nii yɛ amɛbii lɛ agbɛfaŋ?

10 Mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii ni aaatsu lɛ he hiaa kwraa fe heloonaa nɔ̃. Yesu kɛɛ akɛ: “Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.” (Mateo 4:4; 5:3) Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee kɛtsu amɛweku lɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii?

11 Kɛ́ aasusu sanebimɔ nɛɛ he lɛ, Ŋmalɛ ni afɔɔ yisɛɛ tsɛmɔ waa ji 5 Mose 6:5-7 lɛ. Ofainɛ gbelemɔ o-Biblia lɛ ní okane nakai kukuji lɛ. Kadimɔ akɛ, afã fɔlɔi lɛ koni amɛ klɛŋklɛŋ amɛtswa amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa amɛma shi, koni no aha amɛbasumɔ Yehowa ní amɛkɛ ewiemɔi lɛ ato amɛtsui mli. Hɛɛ, esa akɛ nyɛfee mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ kaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní amɛkaneɔ Biblia lɛ be fɛɛ be ní amɛjwɛŋɔ nɔ hu, bɔni afee ni nyɛnu Yehowa gbɛ̀i, eshishitoo mlai kɛ ekitãi lɛ ashishi jogbaŋŋ ní nyɛsumɔ hu akɛ nyɛkɛbaatsu nii. Enɛ baaha Biblia mli anɔkwalei ni yɔɔ miishɛɛ ayi nyɛtsuii amli obɔ, ní etsirɛ nyɛ koni nyɛkɛ miishɛɛ ajie bulɛ ni mli kwɔ kɛ suɔmɔ kpo nyɛtsɔɔ Yehowa. Kɛkɛ lɛ, nyɛbaaná nibii kpakpai babaoo ni nyɛkɛtsɔɔ nyɛbii lɛ anii.—Luka 6:45.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baatsɔ amɛkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ be mli ni amɛjwɛŋɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ anɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ?

12 Fɔlɔi ni yɔɔ mumɔŋ shidaamɔ kpakpa lɛ yɛ he miishɛɛ akɛ amɛkɛ ŋaawoo ni yɔɔ 5 Mose 6:7 ni biɔ ni ‘amɛjwɛŋ’ Yehowa wiemɔi lɛ anɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ aaatsu nii yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni amɛaaná lɛ mli. Ákɛ ‘aaajwɛŋ’ nɔ ko “nɔ” atsɔɔ mɔ tsɔɔ akɛ atsɔɔ mɔ lɛ nii shii abɔ bɔni afee ni eka ejwɛŋmɔ mli. Yehowa le jogbaŋŋ akɛ saji amlitĩi he hiaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ—titri lɛ gbekɛbii—koni wɔnyɛ wɔkase nii. Enɛ hewɔ ni Yesu kɛ sane mlitĩi tsu nii yɛ eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni etsɔɔ ekaselɔi lɛ ni amɛba amɛhe shi, ní amɛkafee mɛi ni wóɔ amɛhe nɔ ní kɛ amɛhe shĩɔ akaŋ hu lɛ, ekɛ gbɛ̀i srɔtoi tsu nii ekɛtĩ sane oti kometoo lɛ nɔŋŋ mli. Kɛ́ eetsɔɔ nii lɛ, ekɛ mɛi susuɔ nii ahe, ekɛ saji toɔ saji krokomɛi ahe, ni efeɔ nɔkwɛmɔnii srɔtoi hu. (Mateo 18:1-4; 20:25-27; Yohane 13:12-15) Yesu mli fuuu kɔkɔɔkɔ, ni enɛ hu sa kadimɔ waa. Nakai nɔŋŋ esa akɛ fɔlɔi hu atsɔ gbɛ̀i srɔtoi anɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ shishijee anɔkwalei lɛ, ní amɛkɛ tsuishitoo atĩ Yehowa shishitoo mlai lɛ amli shii abɔ atsɔɔ amɛ kɛyashi amɛbaanu shishi ní amɛkɛtsu nii.

13, 14. Mɛɛ bei amli nɛkɛ fɔlɔi baanyɛ ajwɛŋ Biblia mli anɔkwalei lɛ anɔ amɛtsɔɔ amɛbii, ni mɛɛ woji amɛbaanyɛ amɛkɛfee enɛ?

13 Bei ni weku lɛ kɛkaseɔ nii kutuu lɛ ji bei ni hi jogbaŋŋ kɛha nitsɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia nikasemɔ ni tswaa mɔ emaa shi ni weku lɛ kɛ miishɛɛ feɔ daa lɛ ji nɔ̃ titri ni wajeɔ weku lɛ mumɔŋ shidaamɔ. Kristofoi awekui ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ nyáa nikasemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe jogbaŋŋ, ni amɛkɛ woji ni Yehowa asafo lɛ fee lɛ tsuɔ nii yɛ enɛ feemɔ mli, ni amɛtsakeɔ nikasemɔ lɛ mli bɔ ni baaha gbekɛbii lɛ hu aná he sɛɛ. Woji ni sa kadimɔ ni yeɔ ebuaa waa yɛ nikasemɔi nɛɛ afeemɔ mli ji Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kple lɛ Ŋɔɔ Questions Young People Ask—Answers That Work. * Shi kɛlɛ, jeee bei ni akɛfeɔ weku nikasemɔ lɛ pɛ akɛtsɔɔ gbekɛbii anii.

14 Taakɛ 5 Mose 6:7 tsɔɔ lɛ, nyɛ fɔlɔi lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛkɛ nyɛbii agba nibii ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ ahe sane yɛ bei srɔtoi pii mli. Ekolɛ, hegbɛ ni nyɛkɛaatsu nyɛbii lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii lɛ naa baagbele be mli ni nyɛkɛ nyɛbii lɛ fãa gbɛ loo nyɛtsuɔ shia nitsumɔi kutuu loo nyɛjɔɔ nyɛhe kutuu lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee be fɛɛ be ebiɔ ni “nyɛha wiemɔ” kɛtsɔɔ nyɛbii lɛ Biblia mli anɔkwalei. Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛbɔa mɔdɛŋ koni nyɛha sanegbaa ni yaa nɔ yɛ weku lɛ mli afee nɔ ni tswaa mɔ emaa shi yɛ mumɔŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, anaa saji srɔtoi babaoo yɛ Awake! wolo tɛtrɛɛ lɛ mli. Nyɛbaanyɛ nyɛjɛ saji ni tamɔ enɛɛmɛi amli nyɛgba kooloi ni Yehowa bɔ, je lɛŋ hei ni anaa adebɔɔ nibii fɛfɛji yɛ, kɛ srɔtofeemɔ ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe ni anaa yɛ adesai ni jɛ maji srɔtoi anɔ lɛ anifeemɔi amli lɛ ahe sane. Sanegbai ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ atsirɛ gbekɛbii lɛ koni amɛkane woji ni tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ feɔ lɛ mli babaoo.—Mateo 24:45-47.

15. Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛye amɛbua amɛbii koni amɛna akɛ Kristofoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ ŋɔɔ, ni sɛɛnamɔ yɛ he hu?

15 Saji ni tswaa mɔ emaa shi ni nyɛkɛ nyɛbii aaagba lɛ baaye abua nyɛ koni nyɛtsu amɛ mumɔŋ hiamɔ nii kroko hu he nii. Ehe miihia ni gbekɛbii ni ji Kristofoi akase bɔ ni amɛaafee amɛkɛ mɛi krokomɛi agba nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ lɛ ahe sane yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Be mli ni nyɛkɛ amɛ gbaa Buu-Mɔɔ loo Awake! lɛ mli sane ko ni yɔɔ miishɛɛ lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛsusu gbɛ̀i anɔ ni nyɛaatsɔ nyɛkɛ nakai sane lɛ atsu nii yɛ shiɛmɔ mli lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛbi amɛ akɛ: “Ani efeŋ nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ mɛi babaoo aaale sane ni kɔɔ Yehowa he nɛɛ he nɔ ko? Kɛ́ okwɛ lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná mɔ ko ni baanya sane nɛɛ he waa?” Nii ahesusumɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aye abua gbekɛbii lɛ koni amɛná he miishɛɛ akɛ amɛkɛ mɛi krokomɛi aaagba nibii ni amɛkaseɔ lɛ ahe sane. Kɛkɛ lɛ, be mli ni nyɛkɛ gbekɛbii lɛ tsuɔ nii yɛ shiɛmɔ mli lɛ, amɛnáa hegbɛ amɛkwɛɔ bɔ ni nyɛkɛ nibii ni nyɛkɛ amɛ esusu he momo lɛ tsuɔ nii nyɛhaa. Ekolɛ, no baaha amɛna akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji nitsumɔ ko ni ŋɔɔ ni haa mɔ náa miishɛɛ, ni ehaa mɔ tsui nyɔɔ emli jogbaŋŋ hu.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:35.

16. Mɛni gbekɛbii baanyɛ akase kɛjɛ amɛfɔlɔi asɔlemɔi atoi ni amɛboɔ lɛ mli?

16 Fɔlɔi tsɔɔ sɔlemɔ ni amɛsɔleɔ lɛ hu nɔ amɛtsuɔ amɛbii lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni asɔleɔ, ni bei pii lɛ, ekɛ amɛ sɔleɔ kutuu. (Luka 11:1-13) Kwɛ nibii babaoo ni amɛkase kɛjɛ sɔlemɔ ni Yehowa diɛŋtsɛ Bi lɛ kɛ amɛ sɔle lɛ mli! Nakai nɔŋŋ hu nyɛbii lɛ baanyɛ akase nibii babaoo kɛjɛ nyɛsɔlemɔi amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ amɛbaakase akɛ Yehowa miisumɔ ni wɔjɛ wɔtsui mli wɔkɛ lɛ awie be fɛɛ be ni wɔsumɔɔ, ni eesumɔ hu ni wɔtsĩ naagba fɛɛ naagba ni wɔkɛkpeɔ lɛ tã wɔtsɔɔ lɛ. Hɛɛ, nyɛsɔlemɔi lɛ baanyɛ aye abua amɛ ni amɛkase anɔkwale ko ni he hiaa ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he, ni no ji akɛ: Amɛ hu amɛbaanyɛ amɛná amɛ kɛ ŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ wekukpaa.—1 Petro 5:7.

Henumɔŋ Hiamɔ Nii Ahe Nitsumɔ

17, 18. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ haa aleɔ bɔ ni ehe hiaa akɛ ajie suɔmɔ kpo atsɔɔ gbekɛbii? (b) Esa akɛ tsɛmɛi akase Yehowa be mli ni amɛjieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛbii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbekɛbii hu yɛ henumɔŋ hiamɔ nii ni esa akɛ atsu he nii. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ haa fɔlɔi leɔ bɔ ni enɛ he nii ni amɛaatsu lɛ he hiaa ha. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, awoɔ oblayei ni ji nyɛmɛi lɛ hewalɛ koni “amɛsumɔ amɛbii.” Enɛ fata nibii ni esa akɛ atsɔɔ oblayei ni ji nyɛmɛi lɛ ahe. (Tito 2:4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, nilee yɛ mli akɛ aaajie suɔmɔ kpo atsɔɔ gbekɛ. Enɛ tsɔɔ gbekɛ lɛ koni lɛ hu esumɔ mɛi krokomɛi, ni enáa he sɛɛ ewala gbii abɔ fɛɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, suɔmɔ kpo ni ajieee atsɔɔɔ gbekɛ lɛ ji nifeemɔ ni nilee bɛ mli. Eyeɔ gbekɛ lɛ awui waa, ni etsɔɔ hu akɛ, mɔ ni feɔ nakai lɛ sumɔɔɔ ni ekaseɔ Yehowa, mɔ ni jieɔ suɔmɔ kpele kpo etsɔɔ wɔ yɛ emuu ni wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ.—Lala 103:8-14.

18 Yehowa diɛŋtsɛ po ŋɔɔ hegbɛ lɛ ni ekɛjieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ ebii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. Taakɛ 1 Yohane 4:19 lɛ kɛɔ lɛ, “lɛ tsutsu esumɔ wɔ.” Titri lɛ, nyɛ tsɛmɛi lɛ ji mɛi ni sa akɛ nyɛkase Yehowa nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ní nyɛ tsutsu nyɛjie suɔmɔ ni mli kwɔ kpo nyɛtsɔɔ nyɛbii lɛ, ni nyɛkɛha ekomefeemɔ ahi nyɛ kɛ amɛteŋ. Biblia lɛ woɔ tsɛmɛi ahewalɛ ni amɛkawo amɛbii lɛ amlila “koni amɛtsui akafã.” (Kolosebii 3:21) Nibii ni woɔ gbekɛbii amlila waa lɛ amli otu ji le ni amɛaaná amɛle akɛ fɔlɔ lɛ bɛ suɔmɔ kɛha amɛ loo ebuuu amɛ. Esa akɛ tsɛmɛi ni sumɔɔɔ ni amɛhaa amɛbii leɔ bɔ ni amɛbuɔ bii nɛɛ amɛhaa lɛ akase Yehowa nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Yehowa jɛ ŋwɛi ewie bɔ ni eyɔɔ e-Bi lɛ he miishɛɛ ha ní esumɔɔ lɛ hu lɛ he. (Mateo 3:17; 17:5) Kwɛ bɔ ni enɛ ni Yesu aaanu lɛ baawo lɛ hewalɛ aha! Nakai nɔŋŋ hu gbekɛbii náa hewalɛwoo kɛ ekãawoo babaoo kɛji amɛnu ni amɛfɔlɔi kɛ wiemɔi ni osatofeemɔ bɛ mli miitsɔɔ bɔ ni amɛsumɔɔ amɛ kɛ bɔ ni amɛyɔɔ amɛhe miishɛɛ ha lɛ mli.

19. Mɛni hewɔ tsɔsemɔ he hiaa lɛ, ni fɔlɔi ni ji Kristofoi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ mɛni mli?

19 Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ kpo ni fɔlɔi aaajie amɛtsɔɔ amɛbii lɛ biɔ babaoo fe kɛɛmɔ kɛkɛ ni amɛaakɛɛ amɛ akɛ amɛsumɔɔ amɛ. Titri lɛ nifeemɔi ni haa anaa suɔmɔ ni mɔ ko yɔɔ. Kɛji fɔlɔi tsu amɛweku lɛ heloonaa kɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii, ní titri lɛ amɛfee nakai yɛ gbɛ ni haa anaa akɛ suɔmɔ ji nɔ̃ titri ni kanyaa amɛ lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ amɛmiijie suɔmɔ kpo lɛlɛŋ. Kɛfata he lɛ, tsɔsemɔ ji nifeemɔ ko ni he hiaa ni tsɔɔ suɔmɔ ni fɔlɔi yɔɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “mɔ ni Nuŋtsɔ [Yehowa, NW] lɛ sumɔɔ lɛ, lɛ etsɔseɔ.” (Hebribii 12:6) Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, tsɔsemɔ naa ni fɔlɔi tsĩɔ lɛ tsɔɔ akɛ amɛsumɔɔɔ amɛbii lɛ! (Abɛi 13:24) Yehowa ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ be fɛɛ be kɛji ekɛ tsɔsemɔ miiha, ni etsɔseɔ mɔ “bɔ ni sa kɛkɛ.” (Yeremia 46:28) Jeee be fɛɛ be fɔlɔi ni yeee emuu lɛ náa lɛ mlɛo akɛ amɛaaŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ nakai gbɛ nɔ. Shi kɛlɛ, sɛɛnamɔ yɛ mɔdɛŋ fɛɛ ni obɔɔ koni oŋmɛ pɛpɛɛpɛ be fɛɛ be lɛ he. Tsɔsemɔ ni yɔɔ shiŋŋ ni ajɛɔ suɔmɔ mli akɛhaa lɛ yeɔ ebuaa ni gbekɛ lɛ daa kɛbatsɔɔ mɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ, ni enáa miishɛɛ hu yɛ shihilɛ mli. (Abɛi 22:6) Ani enɛ jeee shihilɛ ni fɔlɔi fɛɛ ni ji Kristofoi lɛ kpaa gbɛ akɛ amɛbii aaaná?

20. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ amɛha amɛbii aná hegbɛ ni nɔ bɛ koni ‘amɛkɔ wala’?

20 Kɛji nyɛ fɔlɔi lɛ, nyɛtsu nitsumɔ ni he hiaa ni Yehowa kɛwo nyɛdɛŋ ni ji nyɛbii lɛ aheloonaa hiamɔ nii, amɛmumɔŋ hiamɔ nii, kɛ amɛhenumɔŋ hiamɔ nii ahe nii lɛ, sɛɛnamɔi babaoo jɛɔ mli kɛbaa. Nyɛtsɔɔ nakai feemɔ nɔ nyɛhaa nyɛbii lɛ náa hegbɛ ni nɔ bɛ koni ‘amɛkɔ wala’ bɔni afee ni ‘amɛyi aná wala’ yɛ sɛɛ mli. (5 Mose 30:19) Gbekɛbii lɛ ateŋ mɛi ni halaa akɛ amɛbaasɔmɔ Yehowa ní amɛya nɔ amɛnyiɛ yɛ wala gbɛ lɛ nɔ be mli ni amɛdaraa lɛ haa amɛfɔlɔi náa miishɛɛ babaoo. (Lala 127:3-5) Miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ sɛɛ efooo gbi ko gbi ko! Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ oblahii kɛ oblayei bibii aaatsɔ amɛjie Yehowa yi amrɔ nɛɛ? Abaasusu sanebimɔ nɛɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Kɛ́ atsĩ mɔ ni kwɛɔ weku tã yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, ekɔɔ tsɛmɛi ahe titri. Shi kɛlɛ, enɛ baanyɛ akɔ yei ni ji Kristofoi ni miikwɛ amɛwekui lɛ hu ahe.

^ kk. 13 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee koni amɛkɛtsu amɛbii lɛ

• aheloonaa hiamɔ nii ahe nii?

• amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii?

• ahenumɔŋ hiamɔ nii ahe nii?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Loofɔji pii kɛ tɔlɛ babaoo tsuɔ nii kɛtaoɔ niyenii amɛhaa amɛbii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Esa akɛ fɔlɔi lɛ klɛŋklɛŋ atswa amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa amɛma shi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 20, 21]

Fɔlɔi baanyɛ aná bei srɔtoi ni amɛkɛtsɔɔ amɛbii lɛ nibii ni kɔɔ Bɔlɔ lɛ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

Gbekɛbii náa hewalɛwoo kɛ ekãawoo kɛjɛɔ wiemɔi ni tsɔɔ akɛ amɛfɔlɔi sumɔɔ amɛ lɛ amli