Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛjiea Yehowa Yi, Nyɛ Oblahii Kɛ Oblayei Bibii!

Nyɛjiea Yehowa Yi, Nyɛ Oblahii Kɛ Oblayei Bibii!

Nyɛjiea Yehowa Yi, Nyɛ Oblahii Kɛ Oblayei Bibii!

“Nyɛjɛa shikpɔŋ lɛ nɔ nyɛjiea Yehowa yi, . . . nyɛ oblahii kɛ oblayei bibii.”—LALA 148:7, 12, NW.

1, 2. (a) Mɛɛ nibii komɛi oblahii kɛ oblayei bibii babaoo le akɛ aŋmɛɛɛ amɛgbɛ ni amɛfee? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ oblahii kɛ oblayei bibii amli fũɔ yɛ naatsĩi ni amɛfɔlɔi kɛshwieɔ amɛnɔ lɛ ahe lɛ?

BEI pii lɛ, oblahii kɛ oblayei bibii le nibii ni aŋmɛɛɛ amɛ gbɛ akɛ amɛfeɔ lɛ jogbaŋŋ. Amɛteŋ mɛi babaoo baanyɛ atsɔɔ bo amrɔ nɔŋŋ afii abɔ ni esa akɛ amɛye dani aŋmɛ amɛ gbɛ koni amɛfo gbɛjegbɛi amli ni mɔ ko fataaa amɛhe loo ní amɛyakãmɔ shi amɛwɔ be ni amɛsumɔɔ loo ní amɛkudɔ tsɔne. Bei komɛi lɛ, oblahii kɛ oblayei bibii baanu he akɛ wiemɔ ni ji “Mɛɛ kɛyashi be ni obaada” ni akɛhaa amɛsanebimɔi ahetooi be fɛɛ be lɛ miifa tsɔ̃.

2 Nyɛ ni nyɛji oblahii kɛ oblayei bibii lɛ le akɛ, nyɛfɔlɔi nuɔ he akɛ nibii ni atsĩɔ nyɛnaa yɛ he nɛɛ ji nilee gbɛ akɛni nakai feemɔ buɔ nyɛhe lɛ hewɔ. Ni nyɛle jogbaŋŋ hu akɛ, kɛji nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi lɛ, no haa Yehowa náa miishɛɛ. (Kolosebii 3:20) Ani nibii ni atsĩɔ onaa yɛ he nɛɛ haa bei komɛi lɛ, onuɔ he akɛ oshɛko mɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ebaanyɛ ekpɛ eyiŋ? Ani atsĩɔ onaa akɛ ja oda dani obaanyɛ okɛ ohe awo nibii fɛɛ ni osumɔɔ akɛ ofee lɛ amli? Ekã shi faŋŋ akɛ jeee nakai kwraa sane lɛ ji! Nitsumɔ ko ni he hiaa kwraa fe hegbɛi fɛɛ ni obaanyɛ oná lɛ miiya nɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli. Oblahii kɛ oblayei bibii, ani nyɛ hu nyɛyɛ hegbɛ akɛ nyɛbatsuɔ nitsumɔ nɛɛ eko? Hɛɛ, ni kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ Ofe lɛ diɛŋtsɛ miifɔ̃ nyɛ nine ni nyɛbafee nakai!

3. Mɛɛ nitsumɔ krɛdɛɛ ko Yehowa fɔ̃ɔ oblahii kɛ oblayei bibii anine koni amɛbatsu, ni mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu agbɛnɛ?

3 Mɛɛ nitsumɔ he wɔwieɔ nɛɛ? Kadimɔ ŋmalɛ ni ajie saneyitso ni wɔsusuɔ he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ kɛjɛ lɛ. Ekɛɔ akɛ: “Nyɛjɛa shikpɔŋ lɛ nɔ nyɛjiea Yehowa yi, . . . nyɛ oblahii kɛ oblayei bibii, onukpai kɛ gbekɛbii bluublu.” (Lala 148:7, 12, NW) Ŋmalɛ nɛɛ mli anaa hegbɛ kple ni obaanyɛ oná lɛ yɛ, ni no ji akɛ: Obaanyɛ ojie Yehowa yi. Ákɛ oblanyo loo oblayoo fioo lɛ, ani oyɛ he miishɛɛ akɛ bo hu ooobafata he kɛtsu nitsumɔ nɛɛ? Mɛi babaoo efee nakai. Ha wɔsusu sanebimɔi etɛ komɛi ahe koni no aha wɔna nɔ hewɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ní akɛaawo nitsumɔ nɛɛ mli he lɛ. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ ojie Yehowa yi? Nɔ ni ji enyɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ojie eyi kɛmɔ shi? Ni nɔ ni ji etɛ lɛ, mɛɛ be nɛkɛ ebaahi jogbaŋŋ akɛ ooobɔi Yehowa yijiemɔ?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Ojie Yehowa Yi?

4, 5. (a) Taakɛ Lala 148 tsɔɔ lɛ, mɛɛ shihilɛ ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe wɔnaa wɔhe yɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ bɔɔ nii ni nyɛɛɛ awie loo ní amɛaajwɛŋ hu lɛ tsɔɔ amɛjieɔ Yehowa yi?

4 Yiŋtoo titri hewɔ ni esa akɛ ajie Yehowa yi ji akɛ lɛ ji Bɔlɔ. Lala 148 lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔsusu anɔkwale ni enɛ ji lɛ he jogbaŋŋ. Feemɔ he mfoniri okwɛ: Kɛji onu ní lalɔi akuu ko ni mɛi babaoo yɔɔ mli kɛ ekomefeemɔ miila lala ko ni ŋɔɔ ní kanyaa mɔ jogbaŋŋ hu lɛ, te obaanu he oha tɛŋŋ? Ni kɛji ole akɛ lala nɛɛ mli wiemɔi lɛ ji anɔkwale, ni wiemɔi nɛɛ jieɔ saji ni he hiaa ní haa mɔ náa miishɛɛ ní kanyaa mɔ hu lɛ akpo hu? Ani no baatsirɛ bo koni okase emli wiemɔi lɛ ní oyafata amɛhe kɛla? Wɔteŋ mɛi pii baafee nakai. Ojogbaŋŋ, Lala 148 lɛ tsɔɔ akɛ shihilɛ mli ni onaa ohe yɛ lɛ tamɔ nakai shihilɛ lɛ nɔŋŋ, ni eyɛ miishɛɛ hu kwraa fe no. Nakai ŋmalɛ mli lala lɛ gbaa wɔ asafo ni mlibii ayi fa waa ní amɛ fɛɛ amɛmiijie Yehowa yi yɛ ekomefeemɔ mli lɛ ahe sane. Be mli ni okaneɔ lala nɛɛ, ekolɛ obaayɔse nɔ ko ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe waa. Mɛni ji enɛ?

5 Mɛi ni Lala 148 wie amɛhe akɛ amɛmiila yijiemɔ lala lɛ ateŋ mɛi babaoo nyɛɛɛ awie loo ní amɛaajwɛŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔkaneɔ yɛ jɛmɛ akɛ hulu, nyɔŋtsere, ŋulamii, snoo, ahum, gɔji kɛ gɔŋkpɔi lɛ fɛɛ miijie Yehowa yi. Te aaafee tɛŋŋ ni bɔɔ nii ni wala bɛ amɛmli lɛ aaanyɛ afee nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ hu? (Kuku 3, 8, 9) Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛjieɔ eyi taakɛ bɔ ni tsei, bɔɔ nii ni yɔɔ ŋshɔŋ kɛ kooloi feɔ lɛ pɛpɛɛpɛ. (Kuku 7, 9, 10) Ani ohe be pɛŋ okɛkwɛ hulu lɛ, be mli ni enyɔɔ shi fɛfɛo loo bɔ ni nyɔŋtsere lɛ tsiɔ ehe ehaa yɛ ŋulamii babaoo ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ ateŋ? Ani omii eshɛ ohe pɛŋ yɛ kooloi komɛi ni kɛ amɛhe miishwɛ lɛ hewɔ? Ani bɔ ni shikpɔŋ lɛ nɔ he ko shikamɔ yɔɔ ha lɛ eha onaa ekpɛ ohe pɛŋ? Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ “onu” yijiemɔ lala ni bɔɔ nii laa lɛ. Nibii fɛɛ ni Yehowa efee lɛ kaiɔ wɔ akɛ lɛ ji Bɔlɔ ofe lɛ, ni ákɛ mɔ ko mɔ ko bɛ ni yɛ hewalɛ loo ele nii loo eyɛ suɔmɔ tamɔ lɛ.—Romabii 1:20; Kpojiemɔ 4:11.

6, 7. (a) Mɛɛ bɔɔ nii ni yɔɔ nilee awieɔ amɛhe yɛ Lala 148 lɛ akɛ amɛmiijie Yehowa yi lɛ? (b) Mɛni hewɔ ekolɛ wɔbaanu he akɛ esa akɛ wɔjie Yehowa yi lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

6 Lala 148 lɛ wieɔ bɔɔ nii ni yɔɔ nilee lɛ ahe akɛ amɛ hu amɛmiijie Yehowa yi. Yɛ kuku 2 lɛ mli lɛ, wɔnaa ní Yehowa ŋwɛi ‘asafo’ ni ji ŋwɛibɔfoi lɛ miijie Nyɔŋmɔ yi. Yɛ kuku 11 lɛ mli lɛ, afɔ̃ mɛi wuji ni náa mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ waa, tamɔ maŋtsɛmɛi kɛ kojolɔi hu anine koni amɛbafata he kɛjie eyi. Kɛji ŋwɛi bɔfoi ni he wa lɛ po yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaajie Yehowa yi lɛ, ani gbɔmɔ adesa ko baanyɛ akɛɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ efe mɔ ni sa akɛ efeɔ nakai? No sɛɛ yɛ kuku 12 kɛ 13 lɛ mli lɛ, afɔ̃ nyɛ oblahii kɛ oblayei bibii lɛ anine koni nyɛ hu nyɛbafata he kɛjie Yehowa yi. Ani obaasumɔ ni ohere ninefɔɔ nɛɛ nɔ ní otsu he nii?

7 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ. Kɛji oyɛ naanyo ko ni osumɔɔ esane waa ni ehe esa jogbaŋŋ yɛ nɔ ko feemɔ mli, ekolɛ yɛ bɔɔlutswaa loo nitɛŋmɔ loo lalafoo mli lɛ, ani owieŋ ehe otsɔɔŋ oweku lɛ mlibii kɛ onanemɛi krokomɛi? Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ obaafee nakai. Ojogbaŋŋ, nibii fɛɛ ni Yehowa efee lɛ ahe nii ni wɔɔkase lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Lala 19:2, 3 lɛ kɛɔ akɛ ŋwɛi kɛ emli ŋulamii babaoo lɛ ‘jajeɔ amɛgbee amɛtsɔɔ.’ Shi wɔ lɛ, kɛji wɔsusu nibii srɔtoi ni yɔɔ naakpɛɛ ni Yehowa efee lɛ ahe lɛ, no baatsirɛ wɔ koni wɔkɛ mɛi krokomɛi agba wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ he sane.

8, 9. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ Yehowa sumɔɔ akɛ wɔjie eyi lɛ?

8 Yiŋtoo kroko hu ni sa kadimɔ hewɔ ni esa akɛ wɔjie Yehowa yi ji akɛ eesumɔ ni wɔfee nakai. Mɛni hewɔ? Ani ejɛ adesai ayijiemɔ ni etaoɔ lɛ hewɔ? Dabi. Ákɛ adesai lɛ, yijiemɔ he bahiaa wɔ bei komɛi, shi Yehowa nɔ kwɔ kwraa fe wɔ. (Yesaia 55:8) Eyɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ emli, ni emuɔ efɔ̃ɔ sui ni eyɔɔ lɛ anɔ. (Yesaia 45:5) Fɛɛ sɛɛ lɛ, eesumɔ ni wɔjie eyi, ni enáa he miishɛɛ kɛ́ wɔfee nakai. Mɛni hewɔ? Susumɔ yiŋtoi enyɔ nɛɛ ahe okwɛ. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ele akɛ eyi ni wɔɔjie lɛ hi kɛha wɔ. Ebɔ wɔ kɛ mumɔŋ hiamɔ nii ni esa akɛ wɔtsu he nii, ni no ji ní wɔja lɛ. (Mateo 5:3) Kɛji Yehowa na akɛ wɔmiitsu nakai hiamɔ nii lɛ he nii lɛ, no haa emii shɛɔ ehe taakɛ bɔ pɛ ni ofɔlɔi náa miishɛɛ kɛ́ amɛna ni ooye niyenii ko ni amɛle akɛ ehi kɛha bo lɛ.—Yohane 4:34.

9 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa le akɛ ehe miihia ni mɛi krokomɛi anu akɛ wɔmiijie eyi. Bɔfo Paulo ŋma wiemɔi nɛɛ kɛyaha Timoteo ni ji oblanyo lɛ akɛ: “Ohiɛ ahi ohe nɔ kɛ tsɔɔmɔ lɛ nɔ, hii shi yɛ nii nɛɛ amli; ejaakɛ kɛji ofee enɛ lɛ, ooohere bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni boɔo toi lɛ fɛɛ yiwala.” (1 Timoteo 4:16) Hɛɛ, kɛ́ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi Yehowa Nyɔŋmɔ he nii ní wɔtsɔ nakai feemɔ nɔ wɔjie eyi lɛ, ekolɛ no baaha amɛ hu amɛbale Yehowa. Nilee ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aha amɛyi aná wala kɛya naanɔ!—Yohane 17:3.

10. Mɛni hewɔ wɔnuɔ he akɛ esa akɛ wɔjie wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ yi lɛ?

10 Esa akɛ wɔjie Yehowa yi yɛ yiŋtoo kroko hu hewɔ. Kaimɔ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ onaanyo ni he esa jogbaŋŋ lɛ he lɛ. Kɛji onu ni mɛi komɛi miiwie ehe amale wiemɔi kɛmiigbe ehe guɔ lɛ, ani nɔ ko tsirɛŋ bo koni ofã ehe? Ojogbaŋŋ, ágbe Yehowa he guɔ atsɔɔ mɛi babaoo yɛ je nɛŋ. (Yohane 8:44; Kpojiemɔ 12:9) Enɛ hewɔ lɛ, mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ nuɔ he akɛ ehe miihia ni amɛgba mɛi anɔkwalei ni kɔɔ ehe lɛ, ní amɛjaje susumɔi ni ejaaa ni ahiɛ yɛ ehe lɛ. Ani bo hu obaasumɔ ni oná suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ oha Yehowa ní okɛtsɔɔ akɛ oosumɔ ní lɛ ebatsɔ o-Nɔyelɔ, fe nɔ ni ehenyɛlɔ kpanaa ni ji Satan moŋ aaabatsɔ onɔyelɔ? Obaanyɛ ofee enɛɛmɛi fɛɛ kɛtsɔ Yehowa yi ni ooojie lɛ nɔ. Belɛ, sanebimɔ lɛ baa akɛ, mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ojie eyi?

Gbɛ ni Oblahii kɛ Oblayei Bibii Komɛi Tsɔɔ nɔ Amɛjieɔ Yehowa Yi

11. Mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ oblahii kɛ oblayei bibii baanyɛ ajie Yehowa yi yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ?

11 Biblia lɛ tsɔɔ akɛ bei pii lɛ oblahii kɛ oblayei bibii nyɛɔ amɛjieɔ Yehowa yi yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Amɛteŋ mɔ kome ji Israel gbekɛyoo ni Arambii ŋɔ lɛ nom lɛ. Ekɛ ekãa ye Yehowa gbalɔ Elisha he odase etsɔɔ eshianyɛ lɛ. Enɛ ha atsu naakpɛɛ nɔ̃ ko, ni no bafee odaseyeli ni hi jogbaŋŋ. (2 Maŋtsɛmɛi 5:1-17) Yesu hu kɛ ekãa ye odase beni eji oblanyo fioo lɛ. Yɛ nibii fɛɛ ni Yesu fee beni eji oblanyo fioo ní kulɛ abaanyɛ aŋmala yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ateŋ lɛ, emli ekome pɛ Yehowa ha aŋma, ni no ji nɔ ni ba beni eye afii 12 ní ekɛ ekãa bibii jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ saji yɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ, ní no ha amɛnaa kpɛ amɛhe waa yɛ Yehowa gbɛ̀i lɛ ahe ashishinumɔ ni eyɔɔ lɛ hewɔ lɛ.—Luka 2:46-49.

12, 13. (a) Mɛni Yesu fee yɛ sɔlemɔwe lɛ beni eshwɛ fioo ni abaagbe lɛ lɛ, ni mɛɛ hewalɛ enɛ ná yɛ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anɔ? (b) Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ yɛ yijiemɔ ni gbekɛbii lɛ kɛha lɛ he?

12 Beni Yesu da lɛ, ewo gbekɛbii ahewalɛ koni amɛjie Yehowa yi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni eshwɛ gbii fioo ni Yesu baagbo lɛ, etee Yerusalem sɔlemɔwe lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, eyafee “naakpɛɛ nii” yɛ jɛmɛ. Eshwie mɛi ni kɛ he krɔŋkrɔŋ lɛ efee ojotswalɔi abuu lɛ. Etsá shwilafoi kɛ obubuafoi hu. Kulɛ, esa akɛ enɛ akanya mɛi fɛɛ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ, titri lɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛjie Yehowa kɛ e-Bi ni ji Mesia lɛ yi. Shi mɔbɔ sane ji akɛ, mɛi ni yɔɔ no beaŋ lɛ eyafeee nakai. Amɛná amɛle akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsu Yesu, shi amɛyashe jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ agbeyei. Shi kɛlɛ, amɛteŋ mɛi komɛi kɛ ekãa ye ehe odase. Ani ole mɛi ni fee nakai lɛ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Shi beni osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ na naakpɛɛ nii ni [Yesu] efee kɛ gbekɛbii lɛ ni bolɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ akɛ: Hosiana David bi lɛ! amɛmli wo la, ni amɛkɛɛ lɛ akɛ: Oonu nɔ ni mɛnɛɛmɛi kɛɔ nɛɛ lo?”—Mateo 21:15, 16; Yohane 12:42.

13 Nakai osɔfoi lɛ miikpa gbɛ akɛ kulɛ Yesu baaha gbekɛbii ni jieɔ eyi nɛɛ afee dioo. Ani efee nakai? Dabi kwraa! Yesu ha osɔfoi lɛ ahetoo akɛ: “Hɛɛ, ani nyɛkaneko dã akɛ: ‘Abifabii kɛ fufɔbii anaa ni osaa yijiemɔ oto yɛ?’” Eka shi faŋŋ akɛ, Yesu kɛ e-Tsɛ fɛɛ ná yijiemɔ ni gbekɛbii lɛ kɛhaa lɛ he miishɛɛ. Gbekɛbii nɛɛ moŋ miitsu nɔ ni kulɛ esa akɛ mɛi ni edara lɛ afee lɛ he nii. Eyɛ mli akɛ amɛdarako moŋ, shi etamɔ nɔ ni amɛnyɛ amɛnu nibii fɛɛ ni tee nɔ lɛ ashishi jogbaŋŋ. Amɛna ní nuu nɛɛ miitsu naakpɛɛ nii, eewie kɛ ekãa yɛ hemɔkɛyeli mli, ni eejie suɔmɔ ni mli kwɔ kpo hu eetsɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ lɛ diɛŋtsɛ emaŋbii lɛ. Amɛyoo akɛ, kɛɛmɔ ni ekɛɔ akɛ lɛ ji “David bi” ni ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ ji anɔkwale. Gbekɛbii nɛɛ ná hemɔkɛyeli ni amɛjie lɛ kpo lɛ he sɛɛ, ni amɛná hegbɛ po akɛ amɛaawo gbalɛ ko obɔ̃.—Lala 8:3.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ nikeenii srɔtoi ni oblahii kɛ oblayei bibii yɔɔ lɛ yeɔ ebuaa amɛ koni amɛjie Nyɔŋmɔ yi?

14 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɔkwɛmɔnii nɛɛ amli? No ji akɛ oblahii kɛ oblayei bibii baanyɛ ajie Yehowa yi jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Ákɛ nikeenii ni amɛyɔɔ lɛ, bei pii lɛ amɛnyɛɔ amɛyɔseɔ anɔkwale lɛ jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ, ni amɛjɛɔ anɔkwayeli mli amɛkɛ ekãa wieɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ he. Ni amɛyɛ nikeenii ni atsĩ tã yɛ Abɛi 20:29 ni kɛɔ akɛ: “Oblahii anunyam ji amɛhewalɛ” lɛ hu. Hɛɛ, hewalɛ kɛ nyɛmɔi babaoo ni nyɛ oblahii kɛ oblayei bibii yɔɔ lɛ ji jɔɔmɔ, ni enɛɛmɛi ji nikeenii diɛŋtsɛ ni akɛjieɔ Yehowa yi. Mɛɛ gbɛ̀i pɔtɛɛi anɔ obaanyɛ otsɔ okɛ nikeenii ni tamɔ enɛɛmɛi atsu nii?

Mɛɛ Gbɛ nɔ Oootsɔ Ojie Yehowa Yi?

15. Kɛji obaanyɛ ojie Yehowa yi yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ lɛ, mɛɛ jwɛŋmɔ ebaabi ni oná?

15 Yijiemɔ ni akɛhaa ni mɔɔ shi lɛ jɛɔ tsui mli. Kɛji ojieɔ Yehowa yi akɛni mɛi miisumɔ ni ofee nakai hewɔ lɛ, no lɛ onyɛŋ ojie eyi yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Kaimɔ akɛ kitãi lɛ amli otu lɛ kɛɔ akɛ: “Suɔmɔ Nuŋtsɔ, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.” (Mateo 22:37) Ani Yehowa Wiemɔ lɛ ni bo diɛŋtsɛ okaseɔ lɛ eha obale lɛ diɛŋtsɛ? Nɔ ni jɛɔ nikasemɔ ni tamɔ nakai mli baa ji suɔmɔ ni anáa ahaa Yehowa. Gbɛ ni oootsɔ nɔ otsɔɔ akɛ osumɔɔ lɛ ji ni ojie eyi. Kɛji oná jwɛŋmɔ kpakpa yɛ yijiemɔ ni okɛaaha Yehowa lɛ he lɛ, no lɛ okɛ miishɛɛ kɛ ekãa baajie eyi.

16, 17. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ jeŋba tsuɔ yɛ Yehowa yi ni ajieɔ lɛ mli? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

16 Dani ooosusu nɔ ni obaawie lɛ he lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ bɔ ni obaafee onii oha lɛ he. Eji nakai Israel oblayoo fioo ni hi shi yɛ Elisha gbii lɛ amli lɛ bɛ jeŋba, ebuuu mɔ loo eyeee anɔkwa kulɛ, ani osusuɔ akɛ Arambii ni ŋɔ lɛ nom lɛ baabo nɔ ni ekɛɛ amɛ yɛ Yehowa gbalɔ lɛ he lɛ toi? Ekolɛ ebaŋ lɛ nakai. Nakai nɔŋŋ ekolɛ mɛi baabo bo toi kɛji amɛna akɛ obuɔ mɔ, oyeɔ anɔkwa, ni obaa ojeŋ jogbaŋŋ hu lɛ. (Romabii 2:21) Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ.

17 Oblayoo fioo ko ni yɔɔ Portugal ni eye afii 11 lɛ kɛ nɔnyɛɛ kpe yɛ skul koni ekɛ ehe awo gbijurɔyelii ni teɔ shi woɔ ehenilee ni ekɛ Biblia etsɔse lɛ lɛ. Ejɛ bulɛ mli egbála nɔ hewɔ ni ekɛ ehe woŋ gbijurɔyelii nɛɛ amli lɛ mli etsɔɔ etsɔɔlɔ lɛ, shi etsɔɔlɔ lɛ ye ehe fɛo. Yɛ be kɛ beaŋ lɛ, tsɔɔlɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni ekɛ oblayoo fioo lɛ jamɔ lɛ aye ehe fɛo ni ekɛwo lɛ hiɛgbele. Shi, oblayoo fioo lɛ tee nɔ ejie bulɛ kpo etsɔɔ lɛ. Afii komɛi asɛɛ lɛ, nɛkɛ nyɛmiyoo fioo nɛɛ kɛ ehe wo daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli loo ebatsɔ be fɛɛ sɔɔlɔ. Beni ekwɛɔ mɛi ni abaptisiɔ yɛ kpokpaa wulu nɔ kpee ko ni etee lɛ shishi lɛ, eyɔse mɔ ko ni ele lɛ yɛ amɛteŋ. Tsɔɔlɔ ni tsɔɔ lɛ nii afii komɛi ni eho lɛ ni! Beni amɛkɛ yaafonui efuafua amɛhe atuu sɛɛ lɛ, etsutsu tsɔɔlɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ ehiɛ kpako bɔ ni no beaŋ lɛ ekɛ bulɛ baa ejeŋ ehaa lɛ nɔ. Bɔ ni eba lɛ ji akɛ, Odasefonyo ko tee tsɔɔlɔ nɛɛ ŋɔɔ beni enyiɛ shiɛmɔ nɔ, ni tsɔɔlɔ lɛ gba lɛ oblayoo fioo lɛ jeŋba fɛfɛo lɛ he sane. Nɔ ni jɛ sanegbaa nɛɛ mli kɛba ji ákɛ, akɛ tsɔɔlɔ nɛɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ, ni ekpɛlɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ anɔ. Hɛɛ, bɔ ni obaa ojeŋ ohaa lɛ baanyɛ afee gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni oootsɔ nɔ ojie Yehowa yi!

18. Kɛ́ ewaa kɛhaa oblanyo loo oblayoo fioo ko akɛ ekɛ mɛi aaaje sanegbaa ni kɔɔ Biblia lɛ loo Yehowa Nyɔŋmɔ he lɛ shishi lɛ, mɛni ebaanyɛ afee?

18 Ani bei komɛi lɛ ewaa kɛhaa bo akɛ okɛ mɛi baaje sanegbaa shishi yɛ saji ni kɔɔ ohemɔkɛyeli lɛ he yɛ skul? Jeee bo pɛ ewa kɛha. Shi kɛlɛ, obaanyɛ oto nibii ahe gbɛjianɔ ní baaha mɛi abi bo ohemɔkɛyeli lɛ he sane. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ aŋmɛɔ gbɛ koni nyɛkɛ Biblia kasemɔ woji aba skul lɛ, mɛni hewɔ okɛ ekomɛi wooo onibii amli kɛyaa ni okane beni akpa nyɛ shwane koni nyɛyaye nii loo yɛ bei krokomɛi ni aŋmɛɛɔ gbɛ ni nyɛfee nakai lɛ amli? Ekolɛ onanemɛi skulbii lɛ baasumɔ ni amɛle wolo ni okaneɔ lɛ. Kɛtsɔ hetoo ni obaaha amɛ, kɛ saji ni onáa he miishɛɛ yɛ wolo ni okaneɔ lɛ mli lɛ ni ooogba amɛ lɛ nɔ lɛ, beni obaahɛle shi lɛ, okɛ amɛ miigba sane ni woɔ mɔ hewalɛ jogbaŋŋ. Kaimɔ koni obi onanemɛi skulbii lɛ saji ni okɛle nibii ni amɛ hu amɛheɔ amɛyeɔ. Jɛɛ bulɛ mli ni obo amɛ toi jogbaŋŋ, ni ogba amɛ nibii ni okase kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ. Taakɛ niiashikpamɔi ni yɔɔ baafa 29 lɛ tsɔɔ lɛ, oblahii kɛ oblayei bibii pii miijie Nyɔŋmɔ yi yɛ skul. Enɛ feemɔ haa amɛnáa miishɛɛ babaoo, ni eyeɔ ebuaa mɛi babaoo hu ni amɛbaleɔ Yehowa.

19. Mɛɛ gbɛ nɔ oblahii kɛ oblayei bibii aaatsɔ amɛtsu shia kɛ shia shiɛmɔ nitsumɔ lɛ koni emɔ shi?

19 Shiɛmɔyaa yɛ shia kɛ shia ji gbɛ ni mɔɔ shi fe fɛɛ ni atsɔɔ nɔ ajieɔ Yehowa yi. Ani obaanyɛ okɛfee oti ni ma ohiɛ akɛ okɛ ohe baawo nitsumɔ nɛɛ mli kɛji akɛ obɔiko nakai feemɔ? Kɛ́ oji mɔ ko ni kɛ ehe woɔ nitsumɔ nɛɛ mli po lɛ, ani otii krokomɛi hu yɛ ni obaanyɛ okɛmamɔ ohiɛ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni okɛ shiɛmɔ wiemɔ kometoo lɛ nɔŋŋ aaatsu nii yɛ shia fɛɛ shia lɛ, taomɔ gbɛ̀i ni oootsɔ nɔ oya ohiɛ tamɔ ŋaawoi kpakpai ni ooobi kɛjɛ ofɔlɔi kɛ shiɛlɔi krokomɛi ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ adɛŋ lɛ nɛkɛ. Kasemɔ bɔ ni akɛ Biblia lɛ fɔɔ nitsumɔ, bɔ ni afeɔ sɛɛkuu-kɛsaramɔ ni mɔɔ shi kɛ bɔ ni ajeɔ Biblia mli nikasemɔ shishi ahaa. (1 Timoteo 4:15) Babaoo ni otsɔɔ nɛkɛ gbɛ̀i anɔ ojieɔ Yehowa yi lɛ, babaoo ni ohe saa ji no, ni obaaná oshiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu he miishɛɛ babaoo.

Mɛɛ Be Esa akɛ Obɔi Yehowa Yijiemɔ?

20. Mɛni hewɔ ehe ehiaaa ni oblahii kɛ oblayei bibii anu he akɛ amɛdarako bɔ ni esa akɛ amɛjie Yehowa yi?

20 Sanebimɔi etɛ ni wɔsusuɔ he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ mli naagbee nɔ̃ nɛɛ hetoo waaa kwraa. Kadimɔ hetoo ni mli kã shi faŋŋ ni Biblia lɛ kɛhaa lɛ. Ekɛɔ akɛ: “Asaŋ kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.” (Jajelɔ 12:1) Hɛɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ obɔi Yehowa yijiemɔ. Ekolɛ obaakɛɛ akɛ: “Midako bɔ ni esa akɛ majie Yehowa yi. Mibɛ niiashikpamɔ. Mamɛ kɛyashi mada.” Jeee bo ji klɛŋklɛŋ mɔ ni nuɔ he nakai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yeremia ni ji oblanyo fioo lɛ kɛɛ Yehowa akɛ: “Ao, Nuŋtsɔ Yehowa! naa, mileee wiemɔ; ejaakɛ gbekɛ ji mi.” Yehowa ma nɔ mi eha lɛ akɛ ehe ehiaaa ni eshe gbeyei. (Yeremia 1:6, 7) Nakai nɔŋŋ esaaa akɛ wɔ hu wɔtsui fãa akɛ wɔɔjie Yehowa yi. Nɔ fɔŋ ko bɛ ni baanyɛ aba wɔnɔ ni Yehowa nyɛŋ naa atsĩ.—Lala 118:6.

21, 22. Mɛni hewɔ akɛ oblahii kɛ oblayei bibii ni jieɔ Yehowa yi lɛ toɔ bɔ́ he lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ he ni akɛ amɛ toɔ lɛ woɔ mɔ hewalɛ lɛ?

21 No hewɔ lɛ, hewalɛ ni awoɔ nyɛ oblahii kɛ oblayei bibii lɛ ji akɛ: Nyɛkashashaoa shi akɛ nyɛaajie Yehowa yi! Amrɔ nɛɛ ni nyɛji oblahii kɛ oblayei bibii lɛ ji be ni hi jogbaŋŋ akɛ nyɛkɛ nyɛhe woɔ nitsumɔ ni he hiaa fe eko fɛɛ eko ni atsuɔ yɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ nɛɛ mli. Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, nyɛbafataa mɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ ni kɛ yijiemɔ haa Yehowa ni amɛtamɔ weku kome mlibii lɛ ahe. Yehowa yɛ he miishɛɛ akɛ ooobatsɔ weku nɛɛ mlinyo. Kadimɔ sane ni akɛ mumɔ tsirɛ lalatsɛ lɛ ni ekɛɛ Yehowa lɛ. Ekɛɛ lɛ akɛ: “Omaŋ lɛ aaaba yɛ ota gbi lɛ nɔ, yɛ amɛsuɔmɔ naa, yɛ hewulamɔ krɔŋkrɔŋ mli; oblahii asafo lɛ baa tamɔ bɔ́ jɛɔ jetsɛremɔ musuŋ lɛ.”—Lala 110:3.

22 Kɛ́ ote shi leebi ni okwɛ bɔ ni bɔ́ enɛ eshwie nibii anɔ lɛ, eyɛ fɛo jogbaŋŋ, aloo jeee nakai? Bɔ́ lɛ kpɛ́lɛɔ fɛfɛo ni ejeee nɔ ko ni abaanyɛ akane. Nakai ji bɔ ni Yehowa naa nyɛ ni ji oblahii kɛ oblayei bibii ni kɛ anɔkwayeli jieɔ eyi yɛ nɛkɛ jaramɔ bei nɛɛ amli lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ gbɛ ni okɔ ákɛ obaajie Yehowa yi lɛ haa etsui nyɔɔ emli. (Abɛi 27:11) No hewɔ lɛ, nyɛ oblahii kɛ oblayei bibii, nyɛjiea Yehowa yi yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ!

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ yiŋtoi komɛi ni he hiaa ahewɔ esa akɛ ajie Yehowa yi lɛ?

• Mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ oblahii kɛ oblayei bibii baanyɛ ajie Yehowa yi jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ oblahii kɛ oblayei bibii aaatsɔ ajie Yehowa yi ŋmɛnɛ?

• Mɛɛ be esa akɛ oblahii kɛ oblayei bibii abɔi Yehowa yijiemɔ, ni mɛni hewɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

Kɛji oyɛ naanyo ko ni he esa jogbaŋŋ yɛ nɔ ko feemɔ mli lɛ, ani ohaŋ mɛi krokomɛi ale enɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Ekolɛ onanemɛi skulbii baaná nibii ni oheɔ oyeɔ lɛ ahe miishɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Kɛ́ oosumɔ ni oshiɛmɔ nitsumɔ lɛ amɔ shi jogbaŋŋ lɛ, no lɛ bi ŋaawoi kpakpai kɛjɛ Odasefonyo ni yɔɔ niiashikpamɔ dɛŋ