Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Amɛjɛɔ Amɛsuɔmɔ Mli Amɛkɛ Amɛhe Hãa

Amɛjɛɔ Amɛsuɔmɔ Mli Amɛkɛ Amɛhe Hãa

Amɛjɛɔ Amɛsuɔmɔ Mli Amɛkɛ Amɛhe Hãa

“OMAŊ lɛ aaaba . . . yɛ amɛsuɔmɔ naa.” (Lala 110:3) Nakai wiemɔi lɛ hiɛ shishinumɔ krɛdɛɛ ko kɛha nikaselɔi 46 ni gbe Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul ni ji 118 lɛ naa lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔ amɛsaa amɛhe koni amɛba skul ni akɛtsɔseɔ mɛi ni baanyɛ abatsɔmɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi koni amɛtsu mɛi ni yɔɔ maŋsɛɛ shikpɔji anɔ lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii lɛ? Mike kɛ Stacie ni fata klas ni ji 118 lɛ he lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Wɔyiŋ ni wɔkpɛ akɛ wɔhaŋ wɔshihilɛ afee haŋtsii lɛ ji nɔ ni ye ebua wɔ koni wɔba nibii ni baagbala wɔjwɛŋmɔ lɛ ashi, ní wɔya nɔ wɔha wɔhiɛ ahi mumɔŋ nibii anɔ hu lɛ. Wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔhaŋ omanye ni wɔɔye yɛ jarayeli je nɛɛ mli lɛ ajie wɔjwɛŋmɔ kɛjɛ mumɔŋ otii ni wɔkɛmamɔ wɔhiɛ lɛ anɔ.” Taakɛ Mike kɛ Stacie ji lɛ, nikaselɔi krokomɛi ni ba klas nɛɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhe hã, ni amrɔ nɛɛ amɛmiisɔmɔ akɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi yɛ maji wuji ejwɛ anɔ.

Mɛi 6,843 kɛ miishɛɛ babo nɔjɔɔmɔ gbɛjianɔtoo lɛ toi yɛ Hɔɔ, March 12 afi 2005. Theodore Jaracz ni ji Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo lɛ sɔmɔ akɛ sɛinɔtalɔ kɛha gbɛjianɔtoo lɛ. Beni ekɛ miishɛɛ ehere gbɔi ni jɛ maji 28 lɛ amli lɛ atuu sɛɛ lɛ, egbala jwɛŋmɔ kɛtee sɛɛnamɔ ni yɔɔ Biblia mli tsɔsemɔ he lɛ nɔ. Etsɛ́ William Lyon Phelps ni ji Amerika tsɔɔlɔ ko wiemɔi ayisɛɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Abaanyɛ atsɛ́ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ Biblia lɛ he nilee babaoo lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ woloŋlelɔ.” Eyɛ mli akɛ je lɛŋ tsɔsemɔ he yɛ sɛɛnamɔ moŋ, shi Biblia mli tsɔsemɔ he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe no. Eyeɔ ebuaa mɛi koni amɛná Nyɔŋmɔ he nilee ni haa anáa naanɔ wala lɛ. (Yohane 17:3) Nyɛminuu Jaracz jie mɛi ni egbe nikasemɔ naa lɛ ayi yɛ shwelɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhe baawo jeŋ muu fɛɛ Biblia mli tsɔsemɔ nitsumɔ ni atsuɔ yɛ Yehowa Odasefoi asafoi ni fa fe 98,000 ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ mli lɛ hewɔ.

Hewalɛwoo ni Yɔɔ Ebe Naa Kɛha Mɛi ni Egbe Nikasemɔ lɛ Naa Lɛ

Beni sɛinɔtalɔ lɛ gbe ehiɛkpamɔ wiemɔ lɛ naa lɛ, William Samuelson wie saneyitso ni ji “Bɔ ni Nyɛaafee Nyɛtsɔmɔ Tamɔ Mutso Kusuu yɛ Nyɔŋmɔ We Lɛ” ni damɔ Lala 52:10 lɛ nɔ lɛ he. Etsɔɔ mli ákɛ akɛ mutso tsuɔ nii yɛ mfonirifeemɔŋ shishinumɔ naa yɛ Biblia lɛ mli kɛdamɔɔ shi kɛhaa yibiiwoo, hefɛo, kɛ woo. (Yeremia 11:16) Wielɔ lɛ kɛ nikaselɔi lɛ to mutsei ahe, ni ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛkɛ anɔkwayeli tee nɔ nyɛtsu maŋsɛɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ ni akɛha nyɛ lɛ, no baaha Yehowa abu nyɛ akɛ nyɛhe yɛ fɛo ni nyɛsa woo hu.” Taakɛ bɔ ni shishifai babaoo he hiaa mutso koni enyɛ edamɔ bei ni nugbɔ enɛɛɛ lɛ anaa lɛ, nakai nɔŋŋ ehe hiaa ni nikaselɔi lɛ awo amɛmumɔŋ shishifai lɛ amli hewalɛ bɔni afee ni amɛnyɛ amɛdamɔ shikpilikpiifeemɔ, shitee-kɛwoo, loo kaai krokomɛi ni amɛkɛbaakpe yɛ amɛmaŋsɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ anaa.—Mateo 13:21; Kolosebii 2:6, 7.

John E. Barr ni eji Nɔyeli Kuu lɛ mli bii etɛ ni ná gbɛfaŋnɔ yɛ nifeemɔ lɛ shishi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ wie saneyitso ni ji “Shikpɔŋ lɛ Nɔ Ŋoo Ji Nyɛ” lɛ he. (Mateo 5:13) Etsɔɔ mli akɛ taakɛ wɔshĩa teŋ ŋoo báa niyenii ayi koni ekafite lɛ, nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ shiɛɔ lɛ baaha abáa mɛi fɛɛ ni boɔ toi lɛ ayi, koni ebu amɛhe kɛjɛ jeŋba kɛ mumɔŋ fitemɔ he. Kɛkɛ ni Nyɛminuu Barr jɛ mlihilɛ mli ewo mɛi ni egbe nikasemɔ naa lɛ hewalɛ koni amɛha “hejɔlɛ” ahi amɛ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ. (Marko 9:50) Wielɔ lɛ wo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛwoa mumɔ lɛ yibii lɛ, ni nyɛkwɛa koni be fɛɛ be lɛ nyɛjeŋba kɛ nyɛwiemɔ afee nɔ ni hi jogbaŋŋ bɔ ni no gbaŋ mɛi krokomɛi anaa.”

Wallace Liverance ni ji Gilead tsɔɔlɔi lɛ ateŋ mɔ kome ha wiemɔ ni ji “Nyɛyaa Nɔ Nyɛhia Lɛlɛ lɛ Mli yɛ Ŋshɔ ni Mli Kwɔ lɛ Hiɛ.” Taakɛ bɔ ni meele baanyɛ anyiɛ egbɛ nɔ yɛ ŋshɔ ni mli kwɔ hiɛ ni ejeee eŋɛlɛ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ”—anɔkwalei ni kɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛ bɔ ni ebaatsu he nii eha lɛ he—lɛ ahe shishinumɔ ni aaaná lɛ baanyɛ aye abua mɔ koni enyɛ eya ehiɛ yɛ mumɔŋ. (1 Korintobii 2:10) Wɔmii ni aaashɛ “Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ amli shishijee nibii lɛ” pɛ ahe, tamɔ meele ní nyiɛ ŋshɔ ni mli kwɔɔɔ hiɛ lɛ baanyɛ atsĩ wɔhiɛyaa naa, ni ebaanyɛ eha ‘wɔkɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ ayasha shi’ po. (Hebribii 5:12, 13; 1 Timoteo 1:19) Nyɛminuu Liverance mu ewiemɔ lɛ naa akɛ: “Nyɛhaa ‘Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee ni mli kwɔ’ lɛ awoa nyɛ hewalɛ yɛ nyɛmaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.”—Romabii 11:33.

Mark Noumair ni ji Gilead tsɔɔlɔ kroko hu lɛ wie saneyitso ni ji “Ani Nyɛbaahi Shi yɛ Nyɛgboshinii lɛ Naa?” lɛ he. Buu-Muu Biblia Gilead Skul lɛ etee nɔ ekɛ nɔ ni fa fe afii 60 ená yijiemɔ kɛ gbɛi kpakpa yɛ ‘odasei kpakpai babaoo’ ni mɛi ni gbeɔ nikasemɔ lɛ naa lɛ yeɔ lɛ hewɔ. (1 Mose 31:48) Akɛ Gilead gboshinii nɛɛ ha nikaselɔi ni gbe klas ni ji 118 lɛ naa lɛ. Nyɛminuu Noumair wo nikaselɔi lɛ hewalɛ koni amɛkase Tekoabii ni hi shi yɛ Nehemia gbii lɛ amli lɛ, koni amɛkɛ asafoi ni yɔɔ hei ni amɛbaaya lɛ kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi krokomɛi lɛ afee ekome. Awo amɛ hewalɛ koni amɛkwa ‘abladei’ ni hi shi yɛ Nehemia gbii lɛ amli lɛ ahenɔwomɔ su lɛ, koni amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛtsu nii, ní amɛkagbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛmiiba amɛnɔ.—Nehemia 3:5.

Niiashikpamɔi kɛ Sanegbaai ni Tsɔɔ Mɔ Nii

Nifeemɔ lɛ fã kroko ni nyiɛ sɛɛ lɛ yitso ji “Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Shwere.” (Bɔfoi lɛ Asaji 6:7) Lawrence Bowen ni ji Gilead tsɔɔlɔ lɛ ji mɔ ni kwɛ enɛ nɔ, ni nikaselɔi lɛ fee niiashikpamɔi ni amɛná yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli beni amɛyɔɔ Gilead skul lɛ ahe nɔkwɛmɔnii. Niiashikpamɔi lɛ tsɔɔ akɛ nikaselɔi lɛ kɛ ekãa ejaje Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ákɛ Yehowa ejɔɔ amɛmɔdɛŋbɔi lɛ anɔ babaoo.

Richard Ashe kɛ Betel weku lɛ mli bii ni tsu nii kɛye kɛbua yɛ skul lɛ feemɔ mli lɛ gba sane. Nibii ni amɛwie he lɛ ha anu sɛɛfimɔ ni Betel weku lɛ kɛhaa Gilead nikaselɔi lɛ koni amɛná skul lɛ he sɛɛ kɛmɔ shi jogbaŋŋ lɛ shishi. Kɛkɛ ni Geoffrey Jackson kɛ mɛi ni gbe Gilead nikasemɔ naa yɛ be ni eho lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi gba sane. Amɛwie hegbɛi babaoo ni naa gbeleɔ kɛhaa maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi koni amɛkɛ yijiemɔ kɛ woo aha Yehowa lɛ ahe. Amɛteŋ mɔ kome kɛɛ akɛ: “Ákɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ lɛ, mɛi kwɛɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ofeɔ lɛ. Amɛboɔ toi, amɛkwɛɔ, ni amɛkaiɔ hu.” No hewɔ lɛ, awo nikaselɔi lɛ hewalɛ koni amɛha amɛhiɛ ahi nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni amɛaafee be fɛɛ be lɛ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ ŋaawoo kpakpa nɛɛ he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ wɔsɛɛ.

Stephen Lett ni ji Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo lɛ ha naagbee wiemɔ ni yitso ji, “Nyɛyaa Nɔ ákɛ ‘Wala Nu’ Hiɛlɔi” lɛ. (Yohane 7:38) Ewie akɛ nikaselɔi lɛ ená Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nu ní amɛnu jogbaŋŋ lɛ he sɛɛ waa yɛ nyɔji enumɔ ni ho lɛ mli. Shi mɛni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛ saji ni amɛkase lɛ baafee? Nyɛminuu Lett wo mɛi ni egbe nikasemɔ naa lɛ hewalɛ koni amɛjɛ suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ mli amɛkɛ mumɔŋ nu nɛɛ aha mɛi, koni mɛi krokomɛi hu aná “nu hiŋmɛi ni baa kɛyaa naanɔ wala mli” lɛ yɛ amɛmli. (Yohane 4:14) Wielɔ lɛ kɛfata he akɛ: “Nyɛhiɛ akakpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ nyɛkɛ woo kɛ anunyam ni sa Yehowa ni ji ‘wala nubu lɛ’ aaaha lɛ. Nyɛtoa nyɛtsui shi be mli ni nyɛtsɔɔ mɛi ni ejo foi kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele ni nu hɔmɔ yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ anii lɛ.” (Yeremia 2:13) Yɛ Nyɛminuu Lett wiemɔ lɛ naamuu mli lɛ, ewo mɛi ni egbe nikasemɔ naa lɛ hewalɛ koni amɛkɛ miishɛɛ babaoo akase mumɔ lɛ kɛ ayemforo lɛ, ní amɛya nɔ amɛkɛɛ akɛ: “Ba! Ni mɔ ni kumai yeɔ lɛ lɛ, ha ni eba, ni mɔ ni sumɔɔ lɛ, ha ni ebayɛ wala nu lɛ yaka.”—Kpojiemɔ 22:17.

Nyɛminuu Jaracz kane ŋamɔi ni nine shɛ nɔ kɛjɛ maji srɔtoi anɔ lɛ ni ekɛmu nifeemɔ lɛ naa. No sɛɛ lɛ, mɛi ni gbe nikasemɔ lɛ naa lɛ ateŋ mɔ kome bakane wolo ko kɛtsɔɔ bɔ ni amɛhiɛ esɔ skul lɛ he gbɛjianɔ ni ato kɛha amɛ lɛ.

Ani obaanyɛ okɛ ohe aha kɛyasɔmɔ yɛ hei ni hiamɔ lɛ da yɛ? Kɛ́ obaanyɛ lɛ, no lɛ tiumɔ mumɔŋ otii asɛɛ taakɛ nikaselɔi ni gbe skul lɛ naa lɛ fee lɛ. Omli baafili bo, ni otsui hu baanyɔ omli kɛji akɛ ojɛ osuɔmɔ kɛ miishɛɛ mli okɛ ohe ha yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli—ákɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ loo shiɛlɔ ni tsuɔ nii yɛ emaŋ.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 13]

KLASBII LƐ AHE SAJI

Maji srɔtoi anɔ ni amɛjɛ kɛba: 8

Maji srɔtoi anɔ ni aha amɛ nitsumɔ yɛ mli: 19

Nikaselɔi lɛ ayifalɛ: 46

Afii abɔ ni amɛye lɛ mlijaa: 33.0

Afii abɔ ni amɛkɛhi anɔkwale lɛ mli lɛ mlijaa: 16.5

Afii abɔ ni amɛkɛsɔmɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mlijaa: 12.9

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul Klasbii ni Ji 118 ni Gbe Nikasemɔ Naa

Gbɛii ni yɔɔ shishigbɛ lɛ miitsɔɔ bɔ ni amɛdamɔ shi amɛha lɛ mli, kɛjɛ hiɛgbɛ kɛyaa sɛɛgbɛ, ni amɛgbɛi lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ abɛkugbɛ kɛyaa ninejurɔgbɛ.

(1) Brockmeyer, A.; Moloney, S.; Symonds, N.; Lopez, Y.; Howard, C. (2) Jastrzebski, T.; Brown, D.; Hernandez, H.; Malagón, I.; Jones, A.; Connell, L. (3) Howard, J.; Lareau, E.; Shams, B.; Hayes, S.; Brown, O. (4) Burrell, J.; Hammer, M.; Mayer, A.; Kim, K.; Stanley, R.; Rainey, R. (5) Jastrzebski, P.; Zilavetz, K.; Ferris, S.; Torres, B.; Torres, F. (6) Connell, J.; Hernandez, R.; Moloney, M.; Malagón, J.; Shams, R.; Hayes, J. (7) Ferris, A.; Hammer, J.; Stanley, G.; Kim, C.; Symonds, S.; Lopez, D.; Burrell, D. (8) Brockmeyer, D.; Mayer, J.; Rainey, S.; Zilavetz, S.; Jones, R.; Lareau, J.