Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nɔ̃ Kpakpa Ko He Sanekpakpa Ni Ashiɛɔ’

‘Nɔ̃ Kpakpa Ko He Sanekpakpa Ni Ashiɛɔ’

‘Nɔ̃ Kpakpa Ko He Sanekpakpa Ni Ashiɛɔ’

“Kwɛ bɔ ni mɔ ni . . . shiɛɔ nɔ̃ kpakpa ko he sanekpakpa lɛ naji yɔɔ fɛo yɛ gɔji lɛ anɔ.”—YESAIA 52:7, NW.

1, 2. (a) Mɛɛ gbeyei nibii yaa nɔ daa gbi? (b) Te adafitswai gbohii ni ayaa nɔ akɛhaa lɛ haa mɛi babaoo nuɔ he amɛhaa tɛŋŋ?

ŊMƐNƐ, gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ nuɔ he ákɛ akɛ saji gbohii ahe adafitswaa ni fá babaoo miisu amɛtsui. Kɛ́ amɛgbele amɛredio lɛ, amɛnuɔ tsuifãa saji ni kɔɔ gbele helai ni gbɛɔ eshwãa shikpɔŋ nɔ he fɛɛ he lɛ he. Kɛ́ amɛmiibo tɛlivishiŋ nɔ adafitswaa toi lɛ, nɔ ni amɛnaa ní ajieɔ atsɔɔ ni hiɛ kpaaa nɔ ji gbekɛbii ni hɔmɔ miigbe amɛ ni miibi yelikɛbuamɔ. Kɛ́ amɛkɔ adafitswaa wolo lɛ, amɛkaneɔ okplɛmii ni atswiaa kɛkumɔɔ tsũi, ni gbeɔ gbɔmɛi babaoo ni nyiɛ amɛhe ko lɛ he saji.

2 Hɛɛ, gbeyei nibii miiya nɔ daa gbi. Je nɛŋ shihilɛ lɛ miitsake lɛɛlɛŋ—bɔ ni ehiii kwraa. (1 Korintobii 7:31) Adafitswaa wolo ko ni yɔɔ Europa Anaigbɛ lɛ kɛɛ akɛ, yɛ bei komɛi amli lɛ efeɔ tamɔ nɔ ni jeŋ muu lɛ fɛɛ “hiɛ miihe akpata.” Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ gbɔmɛi ni amɛyifalɛ yaa hiɛ be fɛɛ be lɛ ehao! Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, mɔ ko ni atsɛ́ ewiemɔ yisɛɛ yɛ niiamlitaomɔ ko ni afee ni kɔɔ tɛlivishiŋ nɔ adafitswaa he yɛ United States lɛ jie henumɔi ni tamɔ mɛi akpekpei abɔ nɔ̃ lɛ kpo akɛ: ‘Kɛ́ mibo adafitswaa toi migbe naa lɛ, mihaoɔ waa diɛŋtsɛ. Saji gbohii sɔŋŋ ni. Esuɔ mitsui.’

Sane ni Esa akɛ Mɔ Fɛɛ Mɔ Anu

3. (a) Mɛɛ sanekpakpa Biblia lɛ jajeɔ etsɔɔ? (b) Mɛni hewɔ obuɔ Maŋtsɛyeli he sanekpakpa lɛ akɛ eji nɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo lɛ?

3 Ani abaanyɛ aná sanekpakpa ko yɛ jeŋ ni ehao tamɔ nɛkɛ mli? Hɛɛ abaanyɛ aná eko! Eji miishɛjemɔ akɛ aaale akɛ Biblia lɛ jajeɔ sanekpakpa etsɔɔ. No ji sanekpakpa ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baajie hela, hɔmɔ, awuiyeli, ta, kɛ haomɔi srɔtoi fɛɛ kɛya lɛ. (Lala 46:10; 72:12) Ani enɛ jeee sane ni esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ anu? Eka shi faŋŋ akɛ nakai ji bɔ ni Yehowa Odasefoi susuɔ. No hewɔ lɛ, ale amɛ yɛ he fɛɛ he akɛ amɛmiaa amɛhiɛ koni amɛya nɔ amɛshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ jeŋmaji fɛɛ.—Mateo 24:14.

4. Mɛɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli fãi komɛi wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ enɛ sɛɛ lɛ mli?

4 Shi mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni eha wɔya nɔ wɔkɛ wɔhe awo sanekpakpa nɛɛ shiɛmɔ mli yɛ gbɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli ni he baa sɛɛnamɔ lɛ nɔ—yɛ shikpɔŋkukuji ni abooo sanekpakpa lɛ toi tsɔ̃ yɛ mli lɛ po amli? (Luka 8:15) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ fãi srɔtoi etɛ ni he hiaa lɛ mlipɛimɔ fioo baaye ebua wɔ. Wɔbaanyɛ wɔpɛi (1) wɔyiŋtoi, loo nɔ hewɔ ni wɔshiɛɔ; (2) wɔshɛɛ sane lɛ, loo nɔ ni wɔshiɛɔ; kɛ (3) gbɛ̀i ni wɔtsɔɔ nɔ wɔshiɛɔ, loo bɔ ni wɔshiɛɔ wɔhaa lɛ mli. Kɛ wɔtee nɔ wɔhiɛ yiŋtoi kpakpai, ní wɔha wɔshɛɛ sane lɛ mli ka shi faŋŋ, ní wɔha gbɛ̀i ni wɔtsɔɔ nɔ wɔshiɛɔ lɛ mɔ shi lɛ, ebaaha wɔha mɛi ni fa babaoo aná hegbɛ kɛbo sanekpakpa ni hi fe fɛɛ lɛ toi—Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. *

Nɔ Hewɔ ni Wɔshiɛɔ Sanekpakpa Lɛ

5. (a) Mɛni ji nɔ titri ni kanyaa wɔ koni wɔkɛ wɔhe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Biblia mli famɔ akɛ wɔshiɛ lɛ toiboo ji suɔmɔ kpo ni wɔjieɔ wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ?

5 Ha wɔsusu klɛŋklɛŋ fã ni ji yiŋtoi ahewɔ ni wɔshiɛɔ lɛ ahe wɔkwɛ. Mɛni hewɔ wɔshiɛɔ sanekpakpa lɛ? Yɛ yiŋtoo ni Yesu hiɛ lɛ nɔŋŋ hewɔ. Ekɛɛ akɛ: “Misumɔɔ tsɛ lɛ.” (Yohane 14:31; Lala 40:9) Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ ji nɔ̃ titri ni kanyaa wɔ. (Mateo 22:37, 38) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ suɔmɔ ni ayɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ tsakpãa, ejaakɛ ekɛɛ akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ.” (1 Yohane 5:3; Yohane 14:21) Ani Nyɔŋmɔ kitai lɛ tsɔɔ hu akɛ mɔ ‘ayafee kaselɔi’? (Mateo 28:19) Hɛɛ. Eji anɔkwale akɛ Yesu ji mɔ ni wie nakai wiemɔ lɛ moŋ, shi mɔ diɛŋtsɛ ŋɔɔ ni wiemɔ lɛ jɛ ji Yehowa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Mitooo miyiŋ mifeee nɔ ko, shi moŋ bɔ ni mitsɛ tsɔ̃ɔ mi lɛ, nakai mifeɔ daa.” (Yohane 8:28; Mateo 17:5) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔbo famɔ akɛ wɔshiɛ lɛ toi lɛ, belɛ wɔmiitsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa.

6. Yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ kanyaa wɔ koni wɔshiɛ?

6 Kɛfata he lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ kanyaa wɔ koni wɔshiɛ ejaakɛ wɔmiisumɔ ni wɔha amalei ni Satan kɛshi lɛ lɛ afee yaka. (2 Korintobii 4:4) Satan ekɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ ejaaa. (1 Mose 3:1-5) Ákɛ Yehowa Odasefoi lɛ, wɔshweɔ ni wɔfata he kɛkpa Satan heguɔgbee wiemɔi lɛ ahe mama ni wɔtse Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he yɛ adesai ahiɛ. (Yesaia 43:10-12) Kɛfata he lɛ, wɔkɛ wɔhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli akɛni wɔbale Yehowa sui kɛ egbɛ̀i lɛ hewɔ. Wɔnuɔ he akɛ wɔbɛŋkɛ lɛ, ni wɔnuɔ he waa akɛ esa akɛ wɔjaje wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ he sane wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa nɔ̃ kpakpa feemɔ kɛ ejalɛ gbɛ̀i lɛ haa wɔmii shɛɔ wɔhe aahu akɛ wɔnyɛɛɛ wɔkpa ehe wiemɔ. (Lala 145:7-12) Enɛ kanyaa wɔ koni wɔjaje eyijiemɔ wɔtsɔɔ, ni wɔwie ‘egbojee’ lɛ he wɔtsɔɔ mɛi ni baabo toi lɛ.—1 Petro 2:9; Yesaia 43:21.

7. Yɛ suɔmɔ ni anáa ahaa Nyɔŋmɔ lɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ yiŋtoo kroko hewɔ wɔkɛ wɔhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ?

7 Wɔyɛ yiŋtoo kroko ni he hiaa hewɔ ni wɔyaa nɔ wɔkɛ wɔhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ: Wɔmiisumɔ ni wɔshɛje mɛi krokomɛi ni adafitswaa saji gbohii ni fáa babaoo lɛ suɔ amɛtsui lɛ kɛ mɛi ni yɛ yiŋtoo kome loo ekroko hewɔ lɛ amɛnaa nɔ̃ lɛ amii. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔkase Yesu yɛ enɛ gbɛfaŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ nɔ ni atsɔɔ mli yɛ Marko yitso 6 lɛ.

8. Mɛni ji nɔ ni sane ni yɔɔ Marko yitso 6 lɛ tsɔɔ yɛ bɔ ni Yesu nuɔ he ehaa mɛi lɛ he?

8 Bɔfoi lɛ jɛ shiɛmɔ he tafaa ko amɛba ni amɛgba Yesu nɔ fɛɛ nɔ ni amɛfee kɛ nibii fɛɛ ni amɛtsɔɔ mɛi lɛ. Yesu yɔse akɛ etɔ bɔfoi lɛ, ni ekɛɛ amɛ akɛ amɛbaho ni ‘amɛyajɔɔ amɛhe fioo.’ No hewɔ lɛ, amɛyatara lɛlɛ ko mli ni amɛfã gbɛ kɛtee he ko ni yɔɔ dioo. Mɛi hiɛ foi yɛ ŋshɔ lɛ naa kɛtiu amɛ, ni etsɛɛɛ ni amɛyanina amɛ. Mɛni Yesu fee? Nɔ ni aŋma lɛ kɛɛ akɛ: ‘Ena mɛi babaoo, ni emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ, ejaakɛ amɛtamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ; ni ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.’ (Marko 6:31-34) Akɛni Yesu musuŋ tsɔ̃ lɛ hewɔ lɛ, etee nɔ eshiɛ sanekpakpa lɛ yɛ bɔ ni etɔ lɛ eha lɛ fɛɛ sɛɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, Yesu musuŋ tsɔ̃ɔ lɛ waa yɛ nɛkɛ mɛi nɛɛ ahewɔ. Enaa amɛ mɔbɔ.

9. Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane ni yɔɔ Marko yitso 6 lɛ mli ni kɔɔ su kpakpa ni esa akɛ wɔná yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he?

9 Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ sane nɛɛ mli? Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔnuɔ he akɛ eji sɔ̃ ni kã wɔnɔ akɛ wɔshiɛ sanekpakpa lɛ ni wɔfee kaselɔi. Wɔkpɛlɛɔ gbɛnaa nii ni kã wɔnɔ akɛ wɔjaje sanekpakpa lɛ nɔ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji akɛ “ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala.” (1 Timoteo 2:4) Shi kɛlɛ, jeee sɔ̃ ni kã wɔnɔ lɛ pɛ hewɔ wɔtsuɔ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ, shi moŋ akɛni wɔmusuŋ tsɔ̃ɔ wɔ hu lɛ hewɔ. Kɛ wɔnuɔ he waa wɔhaa mɛi taakɛ Yesu fee lɛ, wɔtsui baatsirɛ wɔ koni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔya nɔ wɔshiɛ sanekpakpa lɛ wɔtsɔɔ amɛ. (Mateo 22:39) Kɛ wɔyɛ yiŋtoi kpakpai ni tamɔ nɛkɛ ni baaha wɔkɛ wɔhe awo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ebaatsirɛ wɔ koni wɔshiɛ sanekpakpa lɛ ni wɔfɔ̃ɔɔ.

Wɔshɛɛ Sane lɛ Ji Maŋtsɛyeli lɛ He Sanekpakpa Lɛ

10, 11. (a) Te Yesaia wie shɛɛ sane ni wɔshiɛɔ lɛ he eha tɛŋŋ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu shiɛ nɔ̃ kpakpa ko he sanekpakpa, ni Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ nyiɛɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Ni wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ fã ni ji enyɔ—wɔshɛɛ sane lɛ hu? Mɛni he sane wɔshiɛɔ lɛ? Gbalɔ Yesaia kɛ wiemɔi ni ŋɔɔ tsɔɔ shɛɛ sane ni wɔshiɛɔ lɛ mli akɛ: “Kwɛ bɔ ni sanekpakpa jajelɔ ní shiɛɔ hejɔlɛ lɛ, [nɔ̃ kpakpa ko he sanekpakpa lɛ, NW] sanekpakpa jajelɔ ní shiɛɔ yiwalaheremɔ lɛ naji yɔɔ fɛo yɛ gɔji lɛ anɔ, mɔ ni kɛɔ Zion akɛ: O-Nyɔŋmɔ lɛ yeɔ maŋtsɛ lɛ!”—Yesaia 52:7.

11 Wiemɔ titri ni yɔɔ nakai ŋmalɛ lɛ mli ni ji “o-Nyɔŋmɔ lɛ yeɔ maŋtsɛ lɛ” kaiɔ wɔ shɛɛ sane ni esa akɛ wɔjaje wɔtsɔɔ lɛ, ni no ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. (Marko 13:10) Kadimɔ hu akɛ, nɛkɛ ŋmalɛ kuku nɛɛ jieɔ saji kpakpai ni kɔɔ nɔ̃ diɛŋtsɛ ni wɔshɛɛ sane lɛ jajeɔ lɛ he lɛ kpo etsɔɔ. Yesaia kɛ wiemɔi tamɔ “yiwalaheremɔ,” “sanekpakpa,” “hejɔlɛ,” kɛ “nɔ̃ kpakpa” tsu nii. Yɛ Yesaia gbele sɛɛ afii ohai abɔ, ni ji klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Yesu Kristo ha gbalɛ nɛɛ ba mli yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ kɛtsɔ ekãafeemɔ ni ekɛshiɛ nɔ̃ kpakpa—Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni baa lɛ—he nɔkwɛmɔnɔ ni efee lɛ nɔ. (Luka 4:43) Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ, titri lɛ kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ lɛ, Yehowa Odasefoi enyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni ato shishi lɛ kɛ jɔɔmɔi ni ekɛbaaba lɛ he sanekpakpa ni amɛkɛ ekãa jajeɔ lɛ nɔ.

12. Mɛɛ hewalɛ Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ náa yɛ mɛi ni kpɛlɛ nɔ lɛ anɔ?

12 Mɛɛ hewalɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ náa yɛ mɛi ni kpɛlɛɔ nɔ lɛ anɔ? Ŋmɛnɛ, sanekpakpa lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ kɛ miishɛjemɔ haa taakɛ eji yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ. (Romabii 12:12; 15:4) Ehaa mɛi ni hiɛ tsui ni ja lɛ náa hiɛnɔkamɔ, ejaakɛ amɛnáa amɛleɔ akɛ yiŋtoi kpakpai yɛ ni akɛaahe aye akɛ shihilɛi kpakpai kã wɔhiɛ ni baaba. (Mateo 6:9, 10; 2 Petro 3:13) Hiɛnɔkamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ yeɔ ebuaa Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi koni amɛya nɔ amɛhiɛ hiɛnɔkamɔ kpakpa mli. Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ, ‘amɛsheŋ sane fɔŋ adafitswaa ko gbeyei.’—Lala 112:1, 7.

Shɛɛ Sane ko ni ‘Baatsá Mɛi ni Amɛtsuii Ekumɔ Lɛ’

13. Te gbalɔ Yesaia tsɔɔ jɔɔmɔi ni mɛi ni boɔ sanekpakpa lɛ toi anine shɛɔ nɔ bianɛ lɛ mli eha tɛŋŋ?

13 Kɛfata he lɛ, sanekpakpa ni wɔshiɛɔ lɛ haa mɛi ni boɔ toi lɛ ahe jɔɔ amɛ bianɛ, ni amɛnine shɛɔ jɔɔmɔi anɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Gbalɔ Yesaia tsɔɔ jɔɔmɔi ni nine baashɛ nɔ lɛ ekomɛi beni egba akɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa Mumɔ lɛ yɛ minɔ, ejaakɛ Yehowa efɔ mi mu, koni mishiɛ sanekpakpa lɛ mitsɔɔ ohiafoi; etsu mi koni mibatsá mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ, ní mijaje heyeli mitsɔɔ nomii lɛ, ní mijaje gbelemɔ mitsɔɔ mɛi ní awo amɛ tsuŋ lɛ; ní mishiɛ Yehowa duromɔ afi kɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ oweletɔɔ gbi, ni mishɛje ŋkɔmɔyelɔi fɛɛ amii.”—Yesaia 61:1, 2; Luka 4:16-21.

14. (a) Mɛni ji nɔ ni wiemɔ ni ji “mibatsá mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ” tsɔɔ yɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ he? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔjieɔ mɔ he susumɔ ni Yehowa yɔɔ kɛha mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ kpo?

14 Taakɛ nakai gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, Yesu baatsɔ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ nɔ ‘etsá mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ.’ Mɛɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ Yesaia kɛtsu nii nɛkɛ! Taakɛ Biblia wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ lɛ, Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mibatsá” lɛ “ji nɔ ni bei pii lɛ akɛtsuɔ nii kɛhaa mama ni ‘akɛfĩɔ’ fala nɔ, no hewɔ lɛ enɛ kɔɔ tsofafeemɔ kɛ tsofa ni afeɔ kɛtsáa mɛi ni epila lɛ he.” Ekolɛ helatsɛmɛi akwɛlɔ ko ni yɔɔ suɔmɔ lɛ kɛ falafĩi mama baafimɔ pilamɔ ni yɔɔ mɔ ko gbɔmɔtso nɔ he ko lɛ, loo enyɛmɔ koni ekɛye ebua lɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ shiɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ miishiɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ, belɛ amɛkɛ yelikɛbuamɔ miiha mɛi fɛɛ ni naa amanehulu yɛ gbɛ ko nɔ ni boɔ sane lɛ toi lɛ. Ni amɛtsɔɔ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛhaa mɛi ni efĩ amɛ lɛ nɔ amɛjieɔ mɔ he susumɔ ni Yehowa yɔɔ lɛ eko kpo. (Ezekiel 34:15, 16) Lalatsɛ lɛ wie yɛ Nyɔŋmɔ he akɛ: “Etsáa mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ, ni efimɔɔ amɛpilamɔi lɛ anɔ.”—Lala 147:3.

Bɔ ni Maŋtsɛyeli Shɛɛ Sane lɛ Kɛ Tsakemɔ Baa Mɔ Shihilɛ Mli

15, 16. Mɛɛ shihilɛ mli nɔkwɛmɔnii diɛŋtsɛ tsɔɔ bɔ ni Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ kɛ yelikɛbuamɔ kɛ hewalɛ haa mɛi ni efĩ amɛ lɛ?

15 Shihilɛ mli nɔkwɛmɔnii babaoo tsɔɔ bɔ ni yɛ anɔkwale mli lɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ yeɔ ebuaa mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ ni ewajeɔ amɛ lɛ mli. Susumɔ Oreanna ni ji yoonukpa ko ni yɔɔ South America, ni shihilɛ eje etsine lɛ he okwɛ. Yehowa Odasefonyo ko bɔi Oreanna saramɔ ni ekɛ lɛ kaneɔ Biblia lɛ kɛ wolo ni ji Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji * lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, no mli lɛ yoo ni ehao lɛ boɔ nikanemɔ lɛ toi beni eŋá ehiŋmɛi kɛkã esaatso lɛ nɔ, ni yɛ be kɛ bei amli lɛ emuɔ waa diɛŋtsɛ. Shi etsɛɛɛ kwraa ni ebɔ mɔdɛŋ koni eta saatso lɛ nɔ beni akaneɔ nii lɛ. Yɛ no sɛɛ be ko lɛ, etáa sɛi mli yɛ asa lɛ nɔ kɛmɛɔ e-Biblia mli nitsɔɔlɔ lɛ. No sɛɛ lɛ, yoo lɛ bɔi Kristofoi akpeei yaa yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ. Akɛni nɔ ni ekase yɛ nakai kpeei lɛ ashishi lɛ wo lɛ hewalɛ hewɔ lɛ, ekɛ Biblia he woji bɔi mɛi fɛɛ ni tsɔɔ eshia lɛ kɛhoɔ lɛ hamɔ. Kɛkɛ ni beni Oreanna ye afii 93 lɛ, abaptisi lɛ akɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome. Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ eha esaa ená suɔmɔ ekoŋŋ akɛ ehi wala mli.—Abɛi 15:30; 16:24.

16 Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ kɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa waa lɛ haa mɛi ni le akɛ etsɛŋ ni hela ni yeɔ amɛ lɛ baafo amɛwala sɛɛ lɛ po. Bó lɛ susumɔ Maria ni jɛ Europa Anaigbɛ lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. No mli lɛ eeye gbele hela ko, ni ehiɛnɔkamɔ fɛɛ etã. Beni Yehowa Odasefoi tee eŋɔɔ lɛ, no mli lɛ ehao waa diɛŋtsɛ. Shi kɛlɛ, beni ekase Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe nii lɛ, emii bashɛ ehe ekoŋŋ yɛ shihilɛ mli. Abaptisi lɛ, ni ebatsɔ mɔ ni yɔɔ kãa waa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Beni eshwɛ afii enyɔ ni ewala shihilɛ baaba naagbee lɛ, ehiɛnɔkamɔ lɛ mli bawa waa diɛŋtsɛ ni emli fili lɛ babaoo. Maria gbo akɛ mɔ ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ ni mli wa yɛ gbohiiashitee lɛ mli.—Romabii 8:38, 39.

17. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ kɛ tsakemɔ baa mɛi ni boɔ toi lɛ ashihilɛ mli? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ bo diɛŋtsɛ ona akɛ Yehowa ‘holeɔ mɛi fɛɛ ni edɔrɔ kɔmɔɔ lɛ anɔ’?

17 Amaniɛbɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ tsɔɔ bɔ ni Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ baanyɛ ekɛ tsakemɔ aba mɛi ni shweɔ koni amɛnine ashɛ Biblia mli anɔkwalei anɔ lɛ ashihilɛ mli. Aŋkroaŋkroi ni yeɔ suɔlɔ ko gbele he ŋkɔmɔ lɛ náa hewalɛ hee kɛ́ amɛkase gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ he nii lɛ. (1 Tesalonikabii 4:13) Mɛi ni yeɔ ohia ni amɛmiaa amɛhiɛ koni amɛha amɛweku lɛ aná niyenii amɛye lɛ náa woo kɛ ekãa hee kɛ́ amɛkase akɛ Yehowa kwaŋ amɛ kɔkɔɔkɔ kɛ́ amɛye lɛ anɔkwa lɛ. (Lala 37:28) Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, mɛi babaoo ni jwɛŋmɔŋ nɔnyɛɛ haoɔ amɛ lɛ náa hewalɛ ni he hiaa amɛ lɛ fiofio koni amɛdamɔ naa, ni yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, ayeɔ abuaa amɛ po koni amɛye nakai hela lɛ nɔ. (Lala 40:2, 3) Eji anɔkwale akɛ, Yehowa tsɔɔ hewalɛ ni ekɛhaa kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ lɛ nɔ “eholeɔ mɛi fɛɛ ni edɔrɔ kɔmɔɔ lɛ anɔ” bianɛ. (Lala 145:14) Yɛ be mli ni wɔnaa bɔ ni Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ shɛjeɔ mɛi ni amɛtsuii ekumɔ ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli kɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ amii lɛ, ekaiɔ wɔ be fɛɛ be akɛ wɔji mɛi ni kɛ adafitswaa ni hi fe fɛɛ lɛ haa ŋmɛnɛ!—Lala 51:19.

‘Fai Mikpaa Nyɔŋmɔ Mihaa Amɛ’

18. Te kpoomɔ ni Yudafoi lɛ kpoo sanekpakpa lɛ gbá Paulo naa eha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

18 Eyɛ mli akɛ adafitswaa ni hi fe fɛɛ lɛ yɛ wɔshɛɛ sane lɛ mli moŋ, shi mɛi babaoo kpooɔ. Te enɛ baanyɛ esa wɔhe eha tɛŋŋ? Tamɔ bɔ ni ebalɛ yɛ bɔfo Paulo gbɛfaŋ lɛ pɛpɛɛpɛ. Eshiɛ etsɔɔ Yudafoi lɛ yɛ bei babaoo mli, shi amɛteŋ mɛi babaoo kpoo yiwalaheremɔ he shɛɛ sane lɛ. Bɔ ni amɛkpoo amɛha lɛ gbá Paulo naa waa. Ekɛɛ akɛ: “Miiye ŋkɔmɔ babaoo ni mitsui yeɔ daa.” (Romabii 9:2) Paulo musuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ Yudafoi lɛ ni eshiɛ etsɔɔ amɛ lɛ ahe. Edɔ lɛ akɛ amɛkpoo sanekpakpa lɛ.

19. (a) Mɛni hewɔ ni shishinumɔ yɔɔ he akɛ ekolɛ wɔbaanu he akɛ wɔnijiaŋ eje wui yɛ bei komɛi amli lɛ? (b) Mɛni ye ebua Paulo koni eya nɔ etsu eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ?

19 Wɔ hu wɔshiɛɔ sanekpakpa lɛ yɛ musuŋtsɔlɛ ni wɔyɔɔ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, shishinumɔ yɛ mli akɛ ekolɛ wɔnijiaŋ baaje wui beni mɛi babaoo kpooɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ. Nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ tsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhaa lɛ amumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Ni kɛlɛ, esa akɛ wɔkai bɔfo Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Mɛni ye ebua lɛ koni eya nɔ etsu eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ? Eyɛ mli akɛ sanekpakpa lɛ ni Yudafoi lɛ kpoo lɛ ha Paulo ye awerɛho ni ena nɔ̃ moŋ, shi ejieee ejwɛŋmɔ yɛ Yudafoi lɛ fɛɛ anɔ, ní eeesusu akɛ anyɛŋ aye abua amɛ. Ehiɛ kã nɔ akɛ mɛi komɛi yɛ lolo ni baakpɛlɛ Kristo nɔ. No hewɔ lɛ, Paulo ŋma bɔ ni enuɔ he ehaa yɛ Yudafoi lɛ ahe akɛ: “Nɔ ni mitsui shweɔ kɛ fai ni mikpaa Nyɔŋmɔ mihaa [amɛ, NW] ji akɛ ahere amɛyiwala.”—Romabii 10:1.

20, 21. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ atsu nii yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? (b) Mɛɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ fã ko abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Kadimɔ nibii enyɔ ni Paulo ma nɔ mi lɛ. Eeshwe yɛ etsuiŋ akɛ aŋkroaŋkroi komɛi aná yiwalaheremɔ, ni ekpa Nyɔŋmɔ fai yɛ enɛ hewɔ. Ŋmɛnɛ, wɔnyiɛɔ Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. Wɔyaa nɔ wɔshweɔ yɛ wɔtsuiŋ akɛ wɔnine ashɛ mɔ fɛɛ mɔ ni aaaná sanekpakpa lɛ he jwɛŋmɔ kpakpa lɛ nɔ. Wɔyaa nɔ wɔsɔleɔ wɔhaa Yehowa koni wɔnine anyɛ ashɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ anɔ bɔni afee ni wɔnyɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛnyiɛ gbɛ ni kɛ mɔ baaya yiwalaheremɔ mli lɛ nɔ.—Abɛi 11:30; Ezekiel 33:11; Yohane 6:44.

21 Shi kɛlɛ, bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ ayaha aŋkroaŋkroi babaoo bɔ ni wɔɔnyɛ lɛ, jeee nɔ hewɔ nɔ ni wɔshiɛɔ lɛ pɛ kɛkɛ esa akɛ wɔhiɛ ahi nɔ, shi moŋ bɔ ni wɔshiɛɔ wɔhaa lɛ hu. Abaasusu sane nɛɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Abaasusu klɛŋklɛŋ fãi enyɔ lɛ ahe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Abaasusu fã ni ji etɛ lɛ he yɛ nikasemɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ kk. 15 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee.

Mɛni Okase?

• Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ wɔkɛ wɔhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ?

• Mɛni ji shɛɛ sane titri ni wɔshiɛɔ lɛ?

• Mɛɛ jɔɔmɔi mɛi ni kpɛlɛɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ nɔ lɛ anine shɛɔ nɔ?

• Namɔ baaye ebua wɔ koni wɔya nɔ wɔtsu wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ woɔ mɛi ni tsuii ekumɔ lɛ hewalɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 20]

Sɔlemɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli