Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛyaa Nɔ Nyɛtsɔa Bɔ Ni Nyɛ Diɛŋtsɛ Nyɛji”

“Nyɛyaa Nɔ Nyɛtsɔa Bɔ Ni Nyɛ Diɛŋtsɛ Nyɛji”

“Nyɛyaa Nɔ Nyɛtsɔa Bɔ Ni Nyɛ Diɛŋtsɛ Nyɛji”

“Nyɛyaa nɔ nyɛkaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo; nyɛyaa nɔ nyɛtsɔa bɔ ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛji.”—2 KORINTOBII 13:5, NW.

1, 2. (a) Wɔyiŋ ni baafee wɔ kɔshikɔshi yɛ nibii ni wɔheɔ wɔyeɔ lɛ ahe lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ sane ko te shi yɛ Korinto asafo lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ní ekolɛ eha emlibii komɛi eyanáaa nɔmimaa yɛ gbɛ ni sa akɛ amɛkɔ lɛ he?

NUU ko ní miifã gbɛ kɛmiitsɔ akrowa ko lɛ yashɛ gbɛŋta ko. Akɛni eyiŋ fee lɛ kɔshikɔshi yɛ gbɛ̀i nɛɛ ateŋ nɔ ni esa akɛ etsɔ nɔ hewɔ lɛ, ebi mɛi ni ekɛkpe yɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ koni amɛtsɔɔ lɛ gbɛ, shi beni mɔ ko kɛɛ etsɔ ninejurɔ lɛ, mɔ kroko hu kɛɛ etsɔ abɛku. Akɛni enɛ hã eyiŋ futu lɛ hewɔ lɛ, enyɛɛɛ etsa egbɛfãa lɛ nɔ dɔŋŋ. Wɔyiŋ ni aaafee wɔ kɔshikɔshi yɛ nibii ni wɔheɔ wɔyeɔ lɛ ahe lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ. Yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aná wɔyiŋkpɛi anɔ hewalɛ, ni ehaŋ wɔná nɔmimaa yɛ gbɛ ni sa akɛ wɔkɔ lɛ he.

2 Shwɛ fioo ni kulɛ sane ko ni te shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli yɛ Kristofoi asafo ni yɔɔ Korinto yɛ Hela lɛ aná asafo lɛ mlibii komɛi anɔ hewalɛ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ. “Bɔfoi agboi” lɛ wie amɛshi hegbɛ ni bɔfo Paulo yɔɔ lɛ, ni amɛkɛɛ akɛ: “[E]woji lɛ amli saji tsii ni amɛmli wa moŋ; shi kɛ́ lɛ gbɔmɔ lɛ diɛŋtsɛ eyɛ biɛ lɛ, no lɛ ehe waaa ni ewiemɔ he bɛ akɔnɔ ko.” (2 Korintobii 10:7-12; 11:5, 6) Ekolɛ, susumɔ ni tamɔ nɛkɛ hã Korinto asafo lɛ mlibii komɛi eyanáaa nɔmimaa yɛ gbɛ ni esa akɛ amɛkɔ lɛ he.

3, 4. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná ŋaawoo ni Paulo kɛha Korintobii lɛ he miishɛɛ lɛ?

3 Paulo to asafo ni yɔɔ Korinto lɛ shishi beni etee jɛmɛ yɛ afi 50 Ŋ.B. lɛ. Ehi Korinto “afi kome kɛ nyɔji ekpaa etsɔɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ yɛ amɛteŋ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Korintobii lɛ ateŋ mɛi pii hu ni nu lɛ, amɛhé amɛye, ni abaptisi amɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 18:5-11) Paulo yɛ enanemɛi heyelilɔi ni yɔɔ Korinto lɛ amumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he miishɛɛ waa. Kɛfata he lɛ, no mli lɛ Korintobii lɛ eŋma wolo kɛmaje Paulo kɛmiibi ŋaawoo yɛ saji pɔtɛɛi komɛi ahe. (1 Korintobii 7:1) Enɛ hewɔ ekɛ ŋaawoo ni sa jogbaŋŋ nɛɛ ha amɛ lɛ.

4 Paulo ŋma amɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛkaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo; nyɛyaa nɔ nyɛtsɔa bɔ ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛji.” (2 Korintobii 13:5, NW) Eji nyɛmimɛi ni yɔɔ Korinto lɛ kɛ ŋaawoo nɛɛ tsu nii kulɛ, amɛyiŋ efeŋ amɛ kɔshikɔshi yɛ gbɛ ni sa akɛ amɛkɔ lɛ he. Wɔ hu ehe baaba sɛɛnamɔ aha wɔ nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkɛtsu nii ŋmɛnɛ. Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ Paulo ŋaawoo lɛ atsu nii? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo? Ni ákɛ wɔɔtsɔɔ bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔji lɛ biɔ mɛni?

“Nyɛyaa Nɔ Nyɛkaa Nyɛ Diɛŋtsɛ Nyɛhe Nyɛkwɛa akɛ Nyɛyɛ Hemɔkɛyeli lɛ Mli Lo”

5, 6. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkɛtsu nii koni wɔkɛka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo, ni mɛni hewɔ no ní wɔkɛaatsu nii lɛ ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ lɛ?

5 Bei pii lɛ, kɛ́ aaka mɔ ko loo nɔ ko aaakwɛ lɛ, ayɛ tɛi ni afolɔ ashwie shi loo gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛkaa mɔ lɛ loo nakai nɔ̃ lɛ akwɛɔ. Yɛ sane ni wɔsusuɔ he nɛɛ mli lɛ, jeee wɔhemɔkɛyeli ni ji tsɔɔmɔi ni wɔbakpɛlɛ nɔ lɛ abiɔ ní wɔka wɔkwɛ lɛ. Shi moŋ aaabi ni wɔka wɔ diɛŋtsɛ wɔhe wɔkwɛ. Wɔyɛ nɔ ko ni hi jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔkɛtsu nii kɛka wɔhe wɔkwɛ. Lalatsɛ David lala ko kɛɔ akɛ: “Yehowa mla lɛ hi kɛwula shi, ehãa susuma tsui nyɔɔ emli; Yehowa odase [loo “kaimɔi,” NW] lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii. Yehowa akpɔi lɛ ja pɛ, ni ehaa mɔ tsui nyáa; Yehowa kitã lɛ yɛ krɔŋŋ, ni ehaa mɔ hiŋmɛii anɔ tseɔ.” (Lala 19:8, 9) Áŋmala Yehowa mlai ni nɔ̃ bɛ, ekpɔi ni ja, edasei ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ kɛ ekitãi kpakpai lɛ yɛ Biblia lɛ mli. Emli saji lɛ ní wɔkɛaatsu nii lɛ ji gbɛ hi jogbaŋŋ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ.

6 Beni bɔfo Paulo wieɔ Nyɔŋmɔ shɛɛ sane ni ni etsɔ emumɔ lɛ nɔ eha aŋma lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ ni enaa ba fe klante kɛ enaa ŋta fɛɛ, ni egbuɔ kɛboteɔ mli kɛyashi beyinɔ ni egbalaa susuma kɛ mumɔ lɛ kɛ talɔi kɛ wuiaŋfɔi lɛ amli, ni eji tsuiiaŋ susumɔi kɛ jwɛŋmɔi lɛ akojolɔ.” (Hebribii 4:12) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ baanyɛ aka wɔtsui ni ji bɔ ni wɔji diɛŋtsɛ lɛ akwɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ shɛɛ sane ni taa mɔ tsuiŋ ní náa mɔ nɔ hewalɛ hu nɛɛ aaatsu nii yɛ wɔshihilɛ mli? Lalatsɛ lɛ fee nɔ ni enɛ biɔ ni wɔfee lɛ faŋŋ. Elá akɛ: “Ajɔɔ gbɔmɔ ni . . . Yehowa mla lɛ he emii shɛɔ yɛ, ni emla lɛ he nɔŋŋ ejwɛŋɔ shwane kɛ nyɔɔŋ!” (Lala 1:1, 2) “Yehowa mla lɛ” yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma ni ji Biblia lɛ mli. Esa akɛ wɔná Yehowa Wiemɔ lɛ kanemɔ he miishɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔto gbɛjianɔ koni wɔkane ní wɔha egbɛɛ blɛoo yɛ wɔnaa, ni tsɔɔ akɛ wɔjwɛŋ nɔ. Beni wɔfeɔ enɛ lɛ, ebaabi ni wɔkɛ nɔ ni aŋma yɛ mli lɛ aka wɔhe wɔkwɛ.

7. Mɛni ji gbɛ titri ni wɔɔtsɔ nɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo?

7 Belɛ, gbɛ titri ni wɔɔtsɔ nɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo ji: Ní wɔɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní wɔjwɛŋ nɔ, koni wɔpɛi wɔmli wɔkwɛ kɛji wɔhiɔ shi yɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ anaa lo. Wɔmli baanyɛ afili wɔ yɛ nibii babaoo ni wɔyɔɔ ni haa wɔnuɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi lɛ hewɔ.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ eŋmala lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo?

8 Yehowa tsɔɔ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kalaa ní gbálaa Ŋmalɛi lɛ amli lɛ nɔ etsɔɔ wɔ nii, ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ hu haa wɔ. (Mateo 24:45) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ akrabatsa ni emli saneyitso ji “Sanebimɔi Kɛha Sane Nɔjwɛŋmɔ” ni yɔɔ Tsi Obɛŋkɛ Yehowa * wolo lɛ mli yitsei babaoo anaagbee lɛ he okwɛ. Kwɛ bɔ ni akrabatsa nɛɛ ni ato he gbɛjianɔ yɛ nakai wolo lɛ mli lɛ haa mɔ náa hegbɛ ejwɛŋɔ saji ni ekase lɛ anɔ hã! Saji babaoo ni asusu he yɛ wɔwoji tɛtrɛbii ni ji Buu-Mɔɔ Awake! srɔtoi lɛ amli lɛ hu yeɔ buaa wɔ koni wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo. Beni Kristofonyo yoo ko wieɔ Abɛi awolo lɛ mli saji ni asusu he yɛ Buu-Mɔɔ srɔtoi ni je kpo yɛ nyɛsɛɛ nɛɛ amli lɛ ahe lɛ, ekɛɛ akɛ: “Saji nɛɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ babaoo. Amɛyeɔ buaa mi ni mipɛiɔ mimli mikwɛɔ kɛji akɛ miwiemɔ, mijeŋba, kɛ misubaŋ kɛ Yehowa jalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ kpãa gbee diɛŋtsɛ lo.”

9, 10. Mɛɛ gbɛjianɔi srɔtoi ní Yehowa eto yeɔ ebuaa wɔ koni wɔya nɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo?

9 Wɔnine shɛɔ gbɛtsɔɔmɔ kɛ hewalɛwoo babaoo anɔ kɛjɛɔ asafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji ashishi hu. Enɛɛmɛi fata mumɔŋ nibii srɔtoi ni Nyɔŋmɔ eto he gbɛjianɔ eha mɛi ni Yesaia gba enɛ yɛ amɛhe lɛ ahe, akɛ: “Aaaba mli akɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ, Yehowa we lɛ gɔŋ lɛ aaama shi yɛ gɔji lɛ ayiteaŋ, ni aaawo enɔ fe gɔŋkpɔi lɛ; ni jeŋmaji fɛɛ aaaho kɛaaba he; ni majimaji pii aaatee ayakɛɛ akɛ: Nyɛbaa ni wɔyakwɔa Yehowa gɔŋ lɛ, . . . koni etsɔɔ wɔ egbɛ̀i lɛ, ni wɔnyiɛ etempɔŋi lɛ anɔ! Ejaakɛ mla lɛ, Zion ebaajɛ, ni Yehowa wiemɔ lɛ, Yerusalem ebaajɛ.” (Yesaia 2:2, 3) Yehowa gbɛ̀i lɛ ahe saji ni tamɔ nɛkɛ ni atsɔɔ wɔ lɛ ji jɔɔmɔ diɛŋtsɛ.

10 Mɛi ni edara yɛ mumɔŋ ní Kristofoi asafoŋ onukpai hu fata he lɛ aŋaawoo ni wɔkɛaatsu nii lɛ ji gbɛ kroko ni wɔtsɔɔ nɔ wɔkaa wɔhe wɔkwɛɔ. Biblia lɛ kɛɔ yɛ amɛhe akɛ: “Anyɛmimɛi, kɛji nɔtɔmɔ ko banina mɔ ko trukaa lɛ, nyɛ mɛi ní nyɛji mumɔŋ gbɔmɛi lɛ nyɛsáa nakai mɔ lɛ ekoŋŋ yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli; ní ole ohe nɔ kwɛmɔ, koni bo hu akakao.” (Galatabii 6:1) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi babaoo ákɛ ato gbɛjianɔi ni tamɔ nɛkɛ koni akɛjaje wɔ!

11. Wɔhe ní wɔɔka wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo lɛ biɔ ni wɔfee mɛni?

11 Woji srɔtoi ni asafo lɛ efee, Kristofoi akpeei, kɛ hii ni ahala amɛ yɛ asafo lɛ mli ni akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ lɛ fɛɛ ji gbɔjianɔi ni hi jogbaŋŋ ni Yehowa eto eha wɔ. Shi kɛlɛ, wɔhe ní wɔɔka wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo lɛ biɔ ni mɔ diɛŋtsɛ apɛi emli ekwɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiikane asafo lɛ woji loo wɔmiibo Ŋmalɛ naa ŋaawoo ko toi lɛ, ehe miihia ni wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani sane nɛɛ kɔɔ mihe? Ani mikɛ mihe woɔ nifeemɔi ni mikaneɔ he saji loo awoɔ he ŋaa lɛ amli? Ani mihiɔ shi yɛ nibii ni Kristofoi heɔ amɛyeɔ lɛ anaa?’ Bɔ ni wɔkɛ saji ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔ gbɛjianɔtoi nɛɛ anɔ lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ náa wɔmumɔŋ shidaamɔ hu nɔ hewalɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ su ni akɛfɔ́ lɛ lɛ heee Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ nii lɛ; ejaakɛ efeɔ lɛ akɛ kwashiai asane ni . . . Shi mumɔŋ gbɔmɔ lɛ kojoɔ nii fiaa.” (1 Korintobii 2:14, 15) Ani esaaa akɛ wɔnáa jwɛŋmɔ ni ja yɛ nibii ni wɔkaneɔ yɛ wɔwoji wuji, woji tɛtrɛbii, kɛ woji krokomɛi amli lɛ ahe, ní wɔfeɔ nakai nɔŋŋ yɛ saji ni wɔnuɔ yɛ wɔkpeei ashishi kɛ agbɛnɛ yɛ asafoŋ onukpai lɛ anaa lɛ ahe, ní asaŋ wɔdaa shi akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ kɛha wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ?

Nyɛyaa Nɔ Nyɛtsɔa Bɔ ni Nyɛ Diɛŋtsɛ Nyɛji”

12. Ní wɔɔtsɔɔ mɛi diɛŋtsɛ ni wɔji lɛ biɔ ni wɔfee mɛni?

12 Ní wɔɔtsɔɔ mɛi diɛŋtsɛ ni wɔji lɛ biɔ koni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ apɛi lɛ diɛŋtsɛ emli ekwɛ. Hɛɛ, ebaanyɛ eba lɛ akɛ wɔyɛ anɔkwale lɛ mli, shi te wɔtee hiɛ yɛ mumɔŋ wɔha tɛŋŋ? Ní wɔɔtsɔɔ mɛi diɛŋtsɛ ni wɔji lɛ biɔ ni wɔha ana akɛ wɔdara yɛ mumɔŋ, ni ákɛ wɔhiɛ sɔɔ mumɔŋ nibii ni akɛhaa wɔ lɛ jogbaŋŋ.

13. Taakɛ Hebribii 5:14 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni baatsɔɔ kɛji akɛ wɔdara yɛ mumɔŋ?

13 Mɛni kɛ́ wɔpɛi wɔmli wɔkwɛ ni wɔna lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔdara yɛ mumɔŋ? Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Mɛi ni edara lɛ anɔ̃ ji niyenii kpakpa, mɛi ni fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.” (Hebribii 5:14) Kɛji wɔhenumɔ nii lɛ nyɛɔ ekpáa ekpakpa kɛ efɔŋ mli lɛ, no haa anaa akɛ wɔdara yɛ mumɔŋ. Taakɛ bɔ ni ehe hiaa ni foidalɔ ko atsɔse ehe jogbaŋŋ kɛyashi be ni ehe baasa kɛha foidamɔ lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔtsɔ Biblia shishitoo mlai ni wɔkɛaafɔ nitsumɔ nɔ wɔha wɔhenumɔ nii lɛ ale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.

14, 15. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo akase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nibii ni mli kwɔlɔ lɛ?

14 Dani wɔhenumɔ nii lɛ baanyɛ akpá ekpakpa kɛ efɔŋ mli lɛ, ebaabi ni wɔtsɔse wɔhe. Bɔni afee ni wɔná nilee nɛɛ, ehe miihia ni wɔkɛ hiɛdɔɔ akase nii ákɛ aŋkroaŋkroi. Kɛji akɛ wɔkaseɔ nii daa, titri lɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nibii ni mli kwɔlɔ ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ, no lɛ wɔhenumɔ nii lɛ baale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ jogbaŋŋ. Ásusu saji ni mli kwɔlɔ babaoo ahe yɛ Buu-Mɔɔ srɔtoi amli yɛ afii ni eho lɛ amli. Te wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ kɛ́ wɔmiikane saji ni kɔɔ anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ ahe? Ani wɔkpaa kanemɔ akɛni amɛmli ‘nibii komɛi ashishinumɔ wa’ lɛ hewɔ? (2 Petro 3:16) Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔkpa kanemɔ lɛ, wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo woɔ ekasemɔ mli bɔni afee ni wɔnu nɔ ni atsɔɔ lɛ shishi.—Efesobii 3:18.

15 Shi kɛ́ ewa kɛha wɔ akɛ wɔɔfee mɔ aŋkro nikasemɔ hu? Ehe miihia ni wɔbɔ enɛ feemɔ he mɔdɛŋ loo wɔná efeemɔ he miishɛɛ. * (1 Petro 2:2) Kɛ́ wɔɔdara yɛ mumɔŋ lɛ, no lɛ ebiɔ ni wɔkase niyenii kpakpa ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ yeli. Kɛ́ wɔfeee nakai lɛ, no lɛ wɔhenumɔ nii lɛ nyɛŋ akpa ekpakpa kɛ efɔŋ mli jogbaŋŋ. Shi kɛlɛ, ni wɔɔha ana akɛ wɔdara yɛ mumɔŋ lɛ biɔ babaoo fe wɔhenumɔ nii lɛ ní aaale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ kɛkɛ. Esa akɛ wɔkɛ nilee ni wɔnáa kɛtsɔ wɔ aŋkroaŋkro nikasemɔ ni wɔkɛ hiɛdɔɔ feɔ lɛ nɔ lɛ atsu nii yɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli.

16, 17. Mɛɛ ŋaawoo kaselɔ Yakobo kɛha yɛ “wiemɔ lɛ nɔyelɔi” ni wɔɔtsɔmɔ lɛ he?

16 Wɔtsɔɔ nifeemɔi ni wɔkɛfĩɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ sɛɛ ni ji nifeemɔi ni wɔkɛtsɔɔ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha anɔkwale lɛ hu nɔ wɔhaa anaa bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔji. Kaselɔ Yakobo kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni náa mɔ nɔ hewalɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ bɔ ni sa akɛ mɔ apɛi emli ekwɛ lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛtsɔ̃mɔa wiemɔ lɛ nɔyelɔi, ni jeee wiemɔ lɛ nulɔi kɛkɛ, ní nyɛkɛmiishishiu nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe. Ejaakɛ, kɛ́ mɔ ko ji wiemɔ lɛ nulɔ kɛkɛ shi ejeee enɔyelɔ hu lɛ, nɛkɛ gbɔmɔ nɛɛ tamɔ nuu ko ni kwɛɔ ehiɛ su lɛ yɛ ashwishwɛ mli; ejaakɛ ekwɛɔ ehe, ni eyaa, ni amrɔmrɔ nɔŋŋ lɛ ehiɛ kpaa bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔ. Shi mɔ ni maa eyi shi ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni ekãa he, ni ejeee mɔ ni nuɔ ni ehiɛ kpaa nɔ, shi moŋ eji nɔyelɔ ni tsuɔ he nii lɛ, nakai mɔ lɛ aaajɔɔ lɛ yɛ enɔyeli lɛ mli.”—Yakobo 1:22-25.

17 Nɔ ni Yakobo kɛɔ ji akɛ: ‘Okɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ atsu nii tamɔ ashwishwɛ ni okɛtao bɔ ni oji lɛ mli. Yaa nɔ ofee enɛ, koni okɛ nɔ ni onaa yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli lɛ apɛi omli okwɛ. Kaaha ohiɛ miikpa nɔ ni ona yɛ ohe lɛ nɔ. Feemɔ tsakemɔi ni he hiaa lɛ.’ Jeee be fɛɛ be wɔnáa lɛ mlɛo akɛ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ aaatsu nii.

18. Mɛni hewɔ ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ babaoo dani anyɛ akɛ Yakobo ŋaawoo lɛ atsu nii lɛ?

18 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ ni abiɔ ni wɔkɛ wɔhe awo mli lɛ he okwɛ. Paulo ŋma akɛ: “Tsui akɛheɔ ayeɔ kɛshɛɔ jalɛ he, ni naabu akɛjajeɔ kɛshɛɔ yiwalaheremɔ he.” (Romabii 10:10) Wɔnaabu ni wɔkɛaajaje kɛshɛ yiwalaheremɔ he lɛ biɔ ni wɔfee tsakemɔi babaoo yɛ wɔshihilɛ mli. Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni wɔkɛ wɔhe aaawo mli lɛ ji nifeemɔ ko ni wa kɛha wɔteaŋ mɛi babaoo. Ní wɔɔfee ekãa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ní wɔkɛ no aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ biɔ ni wɔkɛ wɔhe ashã afɔle ni wɔfee tsakemɔi srɔtoi babaoo. (Mateo 6:33) Shi kɛ́ wɔbafee mɛi ni kɛ amɛhe woɔ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha nɛɛ mli lɛ, wɔnáa miishɛɛ ejaakɛ nakai feemɔ kɛ yijiemɔ bahaa Yehowa. Belɛ, te tɛŋŋ, ani wɔji Maŋtsɛyeli jajelɔi ni yɔɔ ekãa?

19. Mɛɛ nibii esa akɛ efata nitsumɔi ni wɔkɛfĩɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ sɛɛ lɛ ahe?

19 Mɛɛ nibii esa akɛ efata nitsumɔi ni wɔkɛfĩɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ sɛɛ lɛ ahe? Paulo wie akɛ: “Nii hu ni nyɛkase ni nyɛmɔ mli ni nyɛnu ni nyɛna yɛ mihe lɛ, nomɛi nɔŋŋ nyɛfea, ni hejɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ kɛ nyɛ ahi shi.” (Filipibii 4:9) Kɛji wɔkɛ nibii ni wɔkase ní wɔkpɛlɛ nɔ, kɛ nibii hu ni wɔnu ní wɔna lɛ tsu nii, loo yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ kɛ́ wɔhi shi ákɛ kaselɔi kɛ Kristofoi ni ejɔɔ amɛ he nɔ lɛ, no haa anaa mɛi ni wɔji. Yehowa tsɔ gbalɔ Yesaia nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ha akɛ: “Gbɛ lɛ nɛ! nyɛnyiɛa nɔ!”—Yesaia 30:21.

20. Namɛi nɛkɛ ahe baa sɛɛnamɔ waa kɛhaa asafo lɛ?

20 Hii kɛ yei ni kɛ hiɛdɔɔ kaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ní amɛji sanekpakpa shiɛlɔi ni yɔɔ ekãa hu, ní amɛhiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli kpɛŋŋ ákɛ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛfilɔi anɔkwafoi lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa kɛha asafo lɛ. Amɛtswaa asafo ni amɛkɛbɔɔ lɛ amɛmaa shi. Nɔ̃ titri ni haa amɛhe baa sɛɛnamɔ waa kɛhaa asafo lɛ ji akɛ, amɛyeɔ amɛbuaa yɛ mɛi heei babaoo ni baa lɛ ahiamɔ nii ahe nitsumɔ mli. Kɛ́ wɔkɛ Paulo ŋaawoo akɛ ‘wɔya nɔ wɔka wɔdiɛŋtsɛ wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo; ni wɔya nɔ wɔtsɔɔ bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔji’ lɛ tsu nii lɛ, wɔ hu wɔbaaná mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ.

Ná Nyɔŋmɔ Suɔmɔnaa Nifeemɔ He Miishɛɛ

21, 22. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ he miishɛɛ?

21 Blema Israel Maŋtsɛ David lá akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ, eŋɔɔ minaa akɛ mafee osuɔmɔnaa nii ni omla lɛ yɛ mitsui mli.” (Lala 40:9) David ná Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ he miishɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ David kɛ Yehowa mla lɛ to etsui mli. David yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi yɛ gbɛ ni sa akɛ ekɔ lɛ he.

22 Kɛ́ wɔkɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ to wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, wɔyiŋ efeŋ wɔ kɔshikɔshi yɛ gbɛ ni sa akɛ wɔkɔ lɛ he. Ni ebaaha wɔná Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ he miishɛɛ hu. Belɛ, nyɛhaa ‘wɔmiaa wɔhiɛ’ ni wɔjɛ wɔtsui fɛɛ mli wɔsɔmɔ Yehowa.—Luka 13:24.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 8 Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

^ kk. 15 Kɛ́ ootao ŋaawoo kpakpa yɛ bɔ ni akaseɔ nii ahaa he lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo ni ji Ná Teokrase Sɔɔmɔ Skul Tsɔsemɔ lɛ He Sɛɛ lɛ baafa 27-32 lɛ mli. Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔka wɔhe wɔkwɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo?

• Ní wɔɔtsɔɔ mɛi diɛŋtsɛ ni wɔji lɛ biɔ ni wɔfee mɛni?

• Mɛni baaha ana akɛ wɔji Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ?

• Nifeemɔi ni wɔkɛfĩɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ sɛɛ lɛ yeɔ buaa wɔ ni wɔpɛiɔ wɔmli wɔkwɛɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Ani ole gbɛ titri ni oootsɔ nɔ oka ohe okwɛ akɛ oyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Wɔtsɔɔ wɔhenumɔ nii lɛ ní wɔkɛtsuɔ nii lɛ nɔ wɔhaa anaa akɛ wɔji Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

Wɔhaa aleɔ mɛi diɛŋtsɛ ni wɔji kɛtsɔ ‘wiemɔ lɛ nɔyelɔi ni wɔbatsɔmɔɔ shi jeee enulɔi kɛkɛ’ lɛ nɔ