Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji “Mɛi Ni Taoɔ Esɛɛ Gbɛ Lɛ Anyɔmɔwolɔ”

Yehowa Ji “Mɛi Ni Taoɔ Esɛɛ Gbɛ Lɛ Anyɔmɔwolɔ”

Yehowa Ji “Mɛi Ni Taoɔ Esɛɛ Gbɛ Lɛ Anyɔmɔwolɔ”

“Mɔ ni baa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ja ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.”—HEBRIBII 11:6.

1, 2. Mɛni hewɔ susumɔi ni ejaaa baanyɛ agbá Yehowa tsuji komɛi anaa lɛ?

BARBARA * kɛɛ akɛ: “Mikɛ aaafee afii 30 ehi shi akɛ Yehowa Odasefonyo, shi minuko he pɛŋ akɛ nakai gbɛi lɛ sa mi. Eyɛ mli akɛ mitsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ni miná sɔɔmɔ hegbɛi krokomɛi moŋ, shi etamɔ nɔ ni enɛɛmɛi ateŋ eko kwraa nyɛɛɛ eha mahe maye akɛ nakai gbɛi lɛ sa mi.” Keith wie nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Bei komɛi lɛ minuɔ he akɛ misaaa, ejaakɛ Yehowa tsuji yɛ yiŋtoi babaoo hewɔ ni esa akɛ amɛná miishɛɛ, shi mi lɛ mibɛ miishɛɛ. Enɛ haa minuɔ he akɛ miyeɔ fɔ́, ni ehaa sane lɛ mli woɔ wu moŋ kwraa.”

2 Henumɔi ni tamɔ nɛkɛ egbá Yehowa anɔkwa tsuji ni hi shi yɛ blema kɛ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ anaa. Ani enɛ gbáa onaa bei komɛi? Ekolɛ naagbai ni eko nyiɛ eko sɛɛ lɛ miigbá onaa, shi etamɔ nɔ ni onanemɛi heyelilɔi lɛ amli miifili amɛ yɛ shihilɛ mli, nɔ ko gbaaa amɛnaa, ni amɛyɛ miishɛɛ. Ekolɛ enɛ baaha onu he akɛ Yehowa ekpɛlɛɛɛ onɔ, ni asaŋ esusuuu ohe. Okɛ oyaiyeli akamu naa akɛ nakai eji. Biblia lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “[Yehowa] egbeee amanenalɔ amane he guɔ, ni esaa enyaŋeee hu, ni ekɛ ehiɛ eteko lɛ; shi beni ebolɔ etsɛ́ lɛ lɛ, enu.” (Lala 22:25) Nakai gbalɛ wiemɔi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ jeee akɛ Yehowa boɔ enɔkwafoi lɛ atoi pɛ kɛkɛ, shi moŋ ewoɔ amɛ nyɔmɔ hu.

3. Mɛni hewɔ wɔyeee wɔhe kɛjɛɛɛ naagbai ni yɔɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ ahe lɛ?

3 Mɔ ko bɛ ni eye ehe kɛjɛ naagbai ni yɔɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ ahe—ni Yehowa webii po fata he. Wɔyɛ jeŋ ni Yehowa henyɛlɔ kpeteŋkpele ni ji Satan Abonsam lɛ yeɔ nɔ lɛ mli. (2 Korintobii 4:4; 1 Yohane 5:19) Yɛ anɔkwale mli lɛ Yehowa tsɔɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebuuu etsuji ahe, shi yɛ no najiaŋ lɛ amɛji mɛi titri moŋ ni Satan ejie ehiɛ eka amɛ. (Hiob 1:7-12; Kpojiemɔ 2:10) No hewɔ lɛ dani be ni Nyɔŋmɔ eto lɛ aaashɛ lɛ, ehe miihia ni ‘wɔmia wɔhiɛ yɛ amanehulu mli’ ni ‘wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa,’ ní wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa susuɔ wɔhe. (Romabii 12:12) Esaaa akɛ wɔsusuɔ akɛ Yehowa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ sumɔɔɔ wɔ!

Mɛi ni Ŋmɛ Amɛtsui Shi yɛ Blema Beaŋ

4. Okɛ Yehowa anɔkwafoi komɛi ni kɛ jaramɔ shihilɛi kpe lɛ ahe nɔkwɛmɔnii aha.

4 Ehe bahia koni Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi babaoo aŋmɛ amɛtsui shi yɛ jaramɔ shihilɛi amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Hana ‘werɛ ho ehe’ ejaakɛ ebɛ bi, ni esusu akɛ shihilɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ekpa enɔ. (1 Samuel 1:9-11) Beni Maŋnyɛ Izebel ni ji gbɔmɔgbelɔ lɛ nyiɛ Elia sɛɛ ní eetao lɛ egbe lɛ, Elia she gbeyei ni esɔle eha Yehowa akɛ: “Agbɛnɛ efá! Yehowa, ŋɔɔ misusuma kɛya, ejaakɛ mi lɛ mihiii fe mitsɛmɛi lɛ!” (1 Maŋtsɛmɛi 19:4) Ni ekolɛ emuu ni bɔfo Paulo yeee lɛ ji nɔ ni hao lɛ waa beni ekɛɛ akɛ: “Mi ni misumɔɔ akɛ mafee nɔ ni hĩ lɛ, efɔŋ moŋ kpɛtɛ mihe” lɛ. Ekɛfata he akɛ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi.”—Romabii 7:21-24.

5. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ awo Hana, Elia, kɛ Paulo nyɔmɔ? (b) Kɛji akɛ nijiaŋwujee henumɔi komɛi miihao wɔ lɛ, mɛɛ miishɛjemɔ wɔbaanyɛ wɔná yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli?

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔle akɛ Hana, Elia, kɛ Paulo fɛɛ ŋmɛ amɛtsui shi yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, ni E-wo amɛ nyɔmɔ babaoo. (1 Samuel 1:20; 2:21; 1 Maŋtsɛmɛi 19:5-18; 2 Timoteo 4:8) Shi kɛlɛ, adesai ahenumɔi srɔtoi hao amɛ, ni ekomɛi ji awerɛhoyeli, nijiaŋwujee, kɛ gbeyeishemɔ. No hewɔ lɛ kɛ́ wɔná nijiaŋwujee henumɔi yɛ bei komɛi amli lɛ, esaaa akɛ wɔnaa kpɛɔ wɔhe. Shi mɛni obaanyɛ ofee kɛ́ shihilɛ mli naagbai ha oyiŋ fee bo kɔshikɔshi kɛji akɛ Yehowa sumɔɔ bo lɛɛlɛŋ loo esumɔɔɔ bo lɛ? Obaanyɛ oná miishɛjemɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔsusu Yesu wiemɔi ni tsɔɔ akɛ Yehowa ‘ekane wɔyiteŋtsɔi fɛɛ’ lɛ he yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli. (Mateo 10:30) Nakai hewalɛwoo wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa yɛ etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ he miishɛɛ waa. Kaimɔ Yesu abɛbua ni kɔɔ afilimatai ahe lɛ hu. Kɛji akɛ Yehowa yɔseɔ nakai loofɔji bibii lɛ ateŋ eko fɛɛ eko ni nyɔɔ shikpɔŋ lɛ, mɛni hewɔ ebaaŋamɔ ehiŋmɛi yɛ onaagbai lɛ ahe?

6. Biblia lɛ baanyɛ afee miishɛjemɔ jɛɛhe eha mɛi ni nijiaŋwujee henumɔi gbáa amɛnaa lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Ani adesai ni yeee emuu lɛ ajara baanyɛ awa yɛ Bɔlɔ ni yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ lɛɛlɛŋ? Hɛɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia mli saji babaoo maa enɛ nɔ mi kɛhaa wɔ. Kɛ́ wɔha enɛɛmɛi hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie taakɛ lalatsɛ lɛ wie lɛ, mɔ ni jaje akɛ: “Kɛ ŋkɔmɔyeli fa babaoo yɛ mimli lɛ, omiishɛjemɔi lɛ haa misusuma mii shɛɔ ehe.” (Lala 94:19) Nyɛhaa wɔsusua miishɛjemɔ wiemɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni baaha wɔnu shishi jogbaŋŋ akɛ wɔjara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni ákɛ ebaawo wɔ nyɔmɔ kɛji akɛ wɔtee nɔ wɔfee esuɔmɔnaa nii lɛ ahe wɔkwɛa.

Yehowa ‘Nii ni Esumɔɔ Diɛŋtsɛ’

7. Mɛɛ gbalɛ ni woɔ mɔ hewalɛ Yehowa tsɔ Maleaki nɔ ekɛha maŋ ni jeŋba ekpɔtɔ lɛ?

7 Yɛ afi 400 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ, awerɛho shihilɛ ko tee nɔ yɛ Yudafoi lɛ ateŋ. Osɔfoi lɛ miikpɛlɛ kooloi ni esaaa anɔ, ni amɛkɛmiishã afɔle yɛ Yehowa afɔleshaa latɛ lɛ nɔ. Kojolɔi miikwɛ mɛi ahiɛaŋ. Ŋkunyaayeli, amale, juu-kɛ-fɔ̃, kɛ gbalafitemɔ egbɛ eshwã he fɛɛ he. (Maleaki 1:8; 2:9; 3:5) Gbalɔ Maleaki gba gbalɛ ko ni yɔɔ naakpɛɛ eshi maŋ ni jeŋba ekpɔtɔ kwraa nɛɛ. Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa baaha ewebii lɛ abaje shihilɛ ni sa mli ekoŋŋ. Wɔkaneɔ akɛ: “Yehowa Zebaot kɛɛ akɛ, ‘Gbi ní mikɛ nii ni misumɔɔ diɛŋtsɛ baaba shihilɛ mli lɛ, amɛbaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ̃. Ni mana amɛ mɔbɔ, tamɔ bɔ ni mɔ naa ebi ní sɔmɔɔ lɛ lɛ mɔbɔ lɛ.’”—Maleaki 3:17, NW.

8. Yɛ shishitoo mla naa lɛ, mɛni hewɔ abaanyɛ akɛ Maleaki 3:17 lɛ ato asafo babaoo lɛ he lɛ?

8 Maleaki gbalɛ lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlibaa ko ni kɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu, ni feɔ mɛi 144,000 ni ji mumɔŋ maŋ lɛ ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ nakai maŋ lɛ ji Yehowa ‘nii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ,’ loo “maŋ ní eŋɔfee enɔ̃.” (1 Petro 2:9) Maleaki gbalɛ lɛ baanyɛ awo “asafo babaoo” ni “damɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ kɛ toobi lɛ hiɛ, ni amɛwo atadei yɛji” lɛ hu hewalɛ. (Kpojiemɔ 7:4, 9) Mɛnɛɛmɛi kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ feɔ kuu kome yɛ Kwɛlɔ kome ni ji Yesu Kristo shishi.—Yohane 10:16.

9. Mɛni hewɔ Yehowa webii lɛ ji ‘nii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ’ lɛ?

9 Te Yehowa buɔ mɛi ni halaa akɛ amɛbaasɔmɔ lɛ lɛ ehaa tɛŋŋ? Taakɛ atsɔɔ mli yɛ Maleaki 3:17 lɛ, ebuɔ amɛ tamɔ bɔ ni tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ buɔ ebi lɛ. Ni kwɛmɔ tsuiwoo wiemɔi ni ekɛtsu nii kɛha ewebii lɛ—‘nii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ.’ Shishitsɔɔmɔi krokomɛi tsɔɔ shishi akɛ “mi diɛŋtsɛ minɔ̃,” “minii ni jara wa fe fɛɛ,” kɛ “mijwinei.” Mɛni hewɔ esa akɛ Yehowa abu mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ akɛ enii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ lɛ? Yiŋtoo kome ji akɛ eji Nyɔŋmɔ ni hiɛ sɔɔ nii. (Hebribii 6:10) Etsiɔ ebɛŋkɛɔ mɛi ni jɛɔ amɛtsui mli amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ, ni ebuɔ amɛ akɛ amɛji emɛi krɛdɛɛi.

10. Yehowa buɔ ewebii lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Ani oyɛ nɔ ko ni osumɔɔ waa diɛŋtsɛ? Ani ofeɔ nɔ ko kɛbuɔ he? Nakai pɛpɛɛpɛ Yehowa feɔ yɛ ‘nii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ’ lɛ he. Eji anɔkwale akɛ ebuuu ewebii ahe kɛjɛɛɛ shihilɛ mli kaai kɛ nɔnaai fɛɛ ahe. (Jajelɔ 9:11) Shi Yehowa baanyɛ abu enɔkwa tsuji lɛ ahe yɛ mumɔŋ, ni efeɔ nakai hu. Ehaa amɛ hewalɛ ni baaha amɛnyɛ amɛdamɔ kaa fɛɛ kaa naa. (1 Korintobii 10:13) Enɛ hewɔ ni Mose kɛɛ Nyɔŋmɔ blema webii ni ji Israelbii lɛ akɛ: “Nyɛhe awaa ni nyɛfea ekãa, . . . Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ji mɔ ni kɛo nyiɛ, eshiŋo ni esaa ekwaŋo!” (5 Mose 31:6) Yehowa kɛ ewebii lɛ yeɔ jogbaŋŋ. Amɛji ‘nii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ.’

Yehowa Ji ‘Nyɔmɔwolɔ’

11, 12. Gbɛfaŋnɔ ni Yehowa tsuɔ akɛ wɔ-Nyɔmɔwolɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔte shi wɔshi yiŋkɔshikɔshifeemɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Odaseyeli kroko ni tsɔɔ akɛ Yehowa susuɔ etsuji lɛ ahe ji akɛ ewoɔ amɛ nyɔmɔ. Ekɛɛ Israelbii lɛ akɛ: ‘Nyɛkaa mi nyɛkwɛa, Yehowa Zebaot kɛɛ, akɛ migbeleŋ ŋwɛi samfɛji lɛ mihaŋ nyɛ, ni mifɔseŋ jɔɔmɔ mihaŋ nyɛ ní ateke nɔ lo?’ (Maleaki 3:10) Eka shi faŋŋ akɛ yɛ naagbee lɛ, Yehowa kɛ naanɔ wala baajwere etsuji lɛ. (Yohane 5:24; Kpojiemɔ 21:4) Jweremɔ kpele nɛɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa suɔmɔ kɛ ekpakpafeemɔ fa ha. Etsɔɔ hu akɛ esusuɔ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ ahe lɛɛlɛŋ. Yehowa ni wɔɔbu lɛ akɛ Nyɔmɔwolɔ ni feɔ ekpakpa lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔye yiŋkɔshikɔshifeemɔi fɛɛ ni wɔɔná yɛ wɔshidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ he lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa woɔ wɔ hewalɛ koni wɔbu lɛ akɛ Nyɔmɔwolɔ! Paulo ŋma akɛ: “Mɔ ni baa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ja ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.”—Hebribii 11:6.

12 Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa hewɔ ni wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ—shi jeee shi ni ewo akɛ ebaajwere wɔ lɛ kɛkɛ hewɔ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔhiɛ ni wɔɔha ehi jweremɔ nɔ̃ lɛ nɔ lɛ ja, ni ejeee pɛsɛmkunya nifeemɔ. (Kolosebii 3:23, 24) Akɛni Yehowa sumɔɔ mɛi ni jɛɔ anɔkwale mli amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ ni ebuɔ amɛ akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ waa hewɔ lɛ, etsɔɔ hiɛ eŋɔɔ hegbɛ lɛ koni ewo amɛ nyɔmɔ.

13. Mɛni hewɔ kpɔmɔnɔ lɛ ji odaseyeli ni fe fɛɛ ni tsɔɔ akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ lɛ?

13 Odaseyeli ni fe fɛɛ ni tsɔɔ akɛ adesai ajara wa yɛ Yehowa hiɛ lɛ ji kpɔmɔnɔ ni ekɛha lɛ. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Yesu Kristo ni akɛha akɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ kɛ susumɔ ni ahiɛ akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ ni wɔhe bɛ sɛɛnamɔ kɛha lɛ lɛ kpãaa gbee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ Yehowa kɛ nɔ ko kpele diɛŋtsɛ ni ji e-Bi koome lɛ eshã afɔle eha wɔ lɛ—no tsɔɔ akɛ esumɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ.

14. Mɛni tsɔɔ bɔ ni Paulo buɔ kpɔmɔnɔ lɛ ehaa lɛ mli?

14 No hewɔ lɛ, kɛ́ nijiaŋwujee henumɔi te shi yɛ ojwɛŋmɔ mli lɛ, gbalamɔ ojwɛŋmɔ kɛya kpɔmɔnɔ lɛ nɔ. Hɛɛ, buu enɛ akɛ eji nikeenii ni Yehowa kɛha bo tuuntu. Nakai ji bɔ ni bɔfo Paulo fee. Kaimɔ akɛ ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi.” Shi no sɛɛ lɛ Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Miitsɔ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo nɔ miida Nyɔŋmɔ shi,” mɔ ni ‘sumɔ mi ni eŋɔ ehe eha yɛ mihewɔ lɛ.’ (Romabii 7:24, 25; Galatabii 2:20) Enɛ ni Paulo wie lɛ etsɔɔɔ akɛ eewo ehe nɔ. Nɔ ni etsɔɔ kɛkɛ ji akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa buɔ lɛ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ. Taakɛ Paulo ji lɛ, esa akɛ bo hu obu kpɔmɔnɔ lɛ akɛ nikeenii ni Nyɔŋmɔ kɛha bo tuuntu. Jeee akɛ Yehowa ji Yiwalaherelɔ ni yɔɔ hewalɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ eji Nyɔmɔwolɔ ni yɔɔ suɔmɔ hu.

Ohiɛ Ahi Ohe Nɔ yɛ Satan “Ŋaatsɔɔi” lɛ Ahe

15-17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Abonsam tsɔɔ ekɛ nijiaŋwujee henumɔi tsuɔ nii? (b) Mɛɛ hewalɛwoo wɔbaanyɛ wɔná yɛ Hiob niiashikpamɔ lɛ mli?

15 Shi yɛ enɛɛmɛi fɛɛ asɛɛ lɛ, ekolɛ ebaawa kɛha bo akɛ ooohe oye akɛ miishɛjemɔ wiemɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ mli lɛ kɔɔ ohe diɛŋtsɛ. Ekolɛ obaanu he akɛ shihilɛ kɛmiiya naanɔ yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli lɛ ji nɔ ko ni mɛi krokomɛi anine baanyɛ ashɛ nɔ, shi jeee bo. Kɛ́ nɛkɛ ji bɔ ni onuɔ he lɛ, mɛni obaanyɛ ofee?

16 Eka shi faŋŋ akɛ ole ŋaawoo ni Paulo kɛha Efesobii lɛ akɛ: “Nyɛwoa Nyɔŋmɔ tawuu nii lɛ fɛɛ, koni nyɛnyɛ abonsam ŋaatsɔɔi lɛ anaa nyɛdamɔ” lɛ. (Efesobii 6:11) Kɛ́ wɔmiisusu Satan ŋaatsɔɔi lɛ ahe lɛ, nɔ ni ekolɛ ebaa wɔjwɛŋmɔ mli amrɔ nɔŋŋ ji nibii tamɔ heloonaa nibii asɛɛdii kɛ jeŋba shara, ni ejeee tɔmɔ akɛ wɔɔsusu nakai. Kaai nɛɛ edu Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema beaŋ kɛ mɛi ni yɔɔ wɔgbii nɛɛ amli lɛ ateŋ mɛi babaoo. Shi kɛlɛ esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔfɔɔ Satan ŋaatsɔɔ kroko hu ni ekɛtsuɔ nii lɛ nɔ—no ji mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni eha mɛi anu he akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ amɛ lɛ.

17 Abonsam he esa yɛ bɔ ni ekɛ henumɔi nɛɛ tsuɔ nii koni eha mɛi atsi amɛhe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ mli. Kaimɔ nɔ ni Bildad kɛɛ Hiob lɛ: “Te adesa aaafee tɛŋŋ aja yɛ Mawu hiɛŋ? loo mɔ ni yoo fɔ́ lɛ lɛ he atse hu? Naa, nyɔɔŋtsere tete kpɛɛɛ, ni ŋulamii hu ahe tseee yɛ ehiɛ: mbasorooo adesa ní ji omlɛ̃gɛ̃ nɛɛ, loo gbɔmɔ bi ní ji gɔ̃gɔ̃mi nɛɛ!” (Hiob 25:4-6; Yohane 8:44) Kwɛ bɔ ni wiemɔi nɛɛ baaje Hiob nijiaŋ wui waa eha! No hewɔ lɛ kaaha Satan miije onijiaŋ wui. Yɛ no najiaŋ lɛ ha ohiɛ ahi Satan ŋaatsɔɔi lɛ anɔ bɔni afee ni oná ekãa kɛ hewalɛ koni okɛmia ohiɛ babaoo kɛfee nɔ ni ja. (2 Korintobii 2:11) Eyɛ mli akɛ Yehowa jaje Hiob jwɛŋmɔ moŋ, shi eku nii fɛɛ ni eyɔɔ sa lɛ ebɔ he toi enyɔ eha lɛ, ni ekɛ no wo etsuishiŋmɛɛ lɛ he nyɔmɔ.—Hiob 42:10.

Yehowa “Da Fe Wɔtsui”

18, 19. Nyɔŋmɔ “da fe wɔtsui” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ “ele nii fiaa” yɛ?

18 Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebaanyɛ ewa akɛ aaaye nijiaŋwujee ni ehe shi diɛŋtsɛ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ eye ebua bo koni okumɔ “mɔji wuji . . . ni woɔ ehe nɔ eshiɔ Nyɔŋmɔ nilee lɛ” fiofio. (2 Korintobii 10:4, 5) Kɛ́ eba lɛ akɛ susumɔi ni ejaaa miitao aye onɔ lɛ, jwɛŋmɔ bɔfo Yohane wiemɔi nɛɛ anɔ: “Ni no wɔkɛaale, akɛ anɔkwale lɛ mli wɔjɛ, ni wɔɔtsɛ wɔtsuii wɔŋmɛ wɔmli yɛ ehiɛ, akɛ, kɛji wɔtsuii buɔ wɔ fɔ lɛ, Nyɔŋmɔ da fe wɔtsui, ni ele nii fiaa.”—1 Yohane 3:19, 20.

19 Mɛni wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ da fe wɔtsui” lɛ tsɔɔ? Ekolɛ wɔtsui lɛ baabu wɔ fɔ́ yɛ bei komɛi amli, titri lɛ kɛji akɛ emuu ni wɔyeee kɛ wɔfatɔi ni wɔyɔse lɛ ha wɔhao lɛ. Loo ekolɛ shihilɛ mli ni wɔjɛ lɛ baaha wɔná wɔ diɛŋtsɛ wɔhe jwɛŋmɔi gbohii babaoo, tamɔ nɔ ni wɔnifeemɔ ko kwraa esaŋ Yehowa hiɛ. Bɔfo Yohane wiemɔ lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ Yehowa da fe nakai! Egbalaaa ejwɛŋmɔ kɛyaaa emuu ni wɔyeee lɛ nɔ, shi moŋ egbalaa ejwɛŋmɔ kɛyaa nyɛmɔi diɛŋtsɛ ni wɔyɔɔ lɛ anɔ. Ele wɔyiŋtoi kɛ wɔsusumɔi hu. David ŋma akɛ: “Ele wɔsu kɛ wɔbaŋ, ekaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.” (Lala 103:14) Hɛɛ, Yehowa le wɔ babaoo fe bɔ ni wɔle wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ!

“Akekere Fɛfɛo” kɛ “Maŋtsɛfai”

20. Mɛni Yesaia gbalɛ ni kɔɔ Israel sɛɛkuu he lɛ tsɔɔ yɛ bɔ ni Yehowa buɔ etsuji ehaa lɛ he?

20 Yehowa tsɔ gbalɔ Yesaia nɔ ekɛ hiɛnɔkamɔ ha ewebii ni hi shi yɛ blema lɛ akɛ ebaasaa ekɛ amɛ aba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. Akɛni amɛji nomii yɛ Babilon hewɔ lɛ, miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo wiemɔ nɛɛ ji nɔ tuuntu ni he hiaa mɛi ni nijiaŋ eje wui waa nɛɛ lɛ! Beni Yehowa wieɔ bɔ ni shihilɛ lɛ baaji kɛji akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Oootsɔ akekere fɛfɛo yɛ Yehowa dɛŋ kɛ maŋtsɛfai yɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ dɛŋ.” (Yesaia 62:3) Yehowa tsɔ wiemɔi nɛɛ anɔ ekɛ woo kɛ hiɛnyam ha ewebii lɛ. Efee nakai nɔŋŋ eha emaŋ ni ji mumɔŋ Israel ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ. Etamɔ nɔ ni ewo amɛnɔ gojoo koni amɛhiɛ aba nyam yɛ mɛi fɛɛ ahiɛ.

21. Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ oná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baawo anɔkwayeli ni okɛŋmɛɔ otsui shi lɛ he nyɔmɔ?

21 Eyɛ mli akɛ gbalɛ nɛɛ ba mli yɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anɔ titri moŋ, shi etsɔɔ woo ni Yehowa kɛhaa mɛi fɛɛ ni sɔmɔɔ lɛ lɛ. No hewɔ lɛ kɛji akɛ oyiŋ miifee kɔshikɔshi lɛ, kaimɔ akɛ yɛ emuu ni oyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ojara baanyɛ awa tamɔ “akekere fɛfɛo” kɛ “maŋtsɛfai” yɛ Yehowa hiɛ. No hewɔ lɛ yaa nɔ oha etsui anyɔ emli kɛtsɔ mɔdɛŋ ni ooobɔ koni ofee esuɔmɔnaa nii lɛ nɔ. (Abɛi 27:11) Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaanyɛ oná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baawo anɔkwayeli ni okɛŋmɛɔ otsui shi lɛ he nyɔmɔ!

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 1 Atsake gbɛii lɛ ekomɛi.

Ani Okaiɔ?

• Wɔji Yehowa ‘nii ni esumɔɔ diɛŋtsɛ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔbu Yehowa akɛ Nyɔmɔwolɔ lɛ?

• Mɛɛ Satan “ŋaatsɔɔi” esa akɛ wɔya nɔ wɔte shi wɔshi?

• Nyɔŋmɔ “da fe wɔtsui” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Paulo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Elia

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Hana

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Miishɛjemɔ wiemɔi babaoo yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli